ebook download (eBook PDF) Technical Drawing for Engineering Communication 7th Edition all chapter

(eBook PDF) Technical Drawing for
Engineering Communication 7th

Edition
Go to download the full and correct content document:
https://ebooksecure.com/product/ebook-pdf-technical-drawing-for-engineering-comm
unication-7th-edition/
More products digital (pdf, epub, mobi) instant
download maybe you interests ...
Technical Communication Today 7th Edition Johnson-

Sheehan - eBook PDF
https://ebooksecure.com/download/technical-communication-today-
ebook-pdf/
(eBook PDF) Technical Communication Strategies for

Today 3rd Edition
http://ebooksecure.com/product/ebook-pdf-technical-communication-
strategies-for-today-3rd-edition/
Engineering Drawing 2nd Edition M. B. Shah - eBook PDF
https://ebooksecure.com/download/engineering-drawing-ebook-pdf/
Technical Communication 11th Edition (eBook PDF)
http://ebooksecure.com/product/technical-communication-11th-
edition-ebook-pdf/
(eBook PDF) Technical Communication 11th Edition
http://ebooksecure.com/product/ebook-pdf-technical-
communication-11th-edition/
(eBook PDF) Strategies for Technical Communication in

the Workplace 4th Edition
http://ebooksecure.com/product/ebook-pdf-strategies-for-
technical-communication-in-the-workplace-4th-edition/
(eBook PDF) A Research Primer for Technical

Communication: Methods, Exemplars, and Analyses
http://ebooksecure.com/product/ebook-pdf-a-research-primer-for-
technical-communication-methods-exemplars-and-analyses/
(eBook PDF) Technical Communication, Global Edition

15th Edition
http://ebooksecure.com/product/ebook-pdf-technical-communication-
global-edition-15th-edition/
(eBook PDF) The Essentials of Technical Communication

3rd Edition
http://ebooksecure.com/product/ebook-pdf-the-essentials-of-
technical-communication-3rd-edition/
vi contents
Specific dimensioning techniques • Summary of Concentricity • Summary • Review questions •

dimensioning rules • Notation • Rules for applying notes Chapter 12 problems • CAD instructions
on drawings • Summary • Review questions • Chapter 6
problems • CAD instructions CHAPTER 13: Fasteners | 485
Classifications of fasteners • Threads • Screw thread
CHAPTER 7: Sectional Views | 244 forms • Tap and die • Threads per inch (TPI) • Pitch •
Sectional views • Cutting-plane line • Direction of sight • Single and multiple threads • Right-hand and left-hand
Section lining • Multisection views • Kinds of sections • threads • Thread relief (undercut) • Screw, bolt, and stud •
Sections through ribs or webs • Holes, ribs and webs, Cap screws • Rivets • Keys and keyseats • Grooved fasteners •
spokes and keyways • Aligned sections • Fasteners and Spring pins • Fastening systems • Retaining rings •
shafts in section • Intersections in section • Summary • Summary • Review questions • Chapter 13 problems •
Review questions • Chapter 7 problems • CAD instructions CAD instructions
CHAPTER 8: Auxiliary Views | 279 CHAPTER 14: Springs | 520

Auxiliary views defined • Secondary auxiliary views • Spring classification • Helical springs • Flat springs •
Partial views • Auxiliary section • Half auxiliary views • Terminology of springs • Required spring data • Other
Oblique surfaces, viewing planes, and auxiliary view spring design layout • Standard drafting practices •
enlargements • Summary • Review questions • Section view of a spring • Summary • Review questions •
Chapter 8 problems • CAD instructions Chapter 14 problems • CAD instructions
CHAPTER 15: Cams | 535

CHAPTER 9: Descriptive Geometry | 303
Cam principle • Basic types of followers • Cam
Descriptive geometry projection • Steps used in mechanism • Cam terms • Cam motion • Laying out the
descriptive geometry projection • Notations • Fold cam from the displacement diagram • Timing diagram •
lines • Bearings, slope, and grade • Applied descriptive Dimensioning a cam • Summary • Review questions •
geometry • Topographic topics • Vectors • Summary • Chapter 15 problems • CAD instructions
Review questions • Chapter 9 problems • CAD instructions
CHAPTER 16: Gears | 551
CHAPTER 10: Patterns and
Developments | 382 Kinds of gears • Gear ratio • The involute curve • Pitch
diameter and basic terminology • Pitch diameter (D) •
Developments • Parallel line development • Radial Diametral pitch (P) • Gear blank • Pressure angle,
line development • Triangulation development • base circle, and center-to-center distance • Rack •
True-length diagrams • Notches • Bends • Summary • Gear train • Required tooth-cutting data • Measurements
Review questions • Chapter 10 problems • CAD instructions required to use a gear tooth caliper • Bevel gear • Worm
and worm gear • Materials • Design and layout of gears •
CHAPTER 11: Solid/3D Modeling: Summary • Review questions • Chapter 16 problems •
Computational Design and Analysis | 416 CAD instructions
Factors in using visualization • Understanding data •
Modeling techniques • Types of visualization images • CHAPTER 17: Assembly and Detail
Engineering visualization applications • Case study • Drawings for Design | 569
3
Summary • Review questions Technical drawings and the engineering department •
The engineering department • Systems company •
Design section • Working drawings: detail and assembly •
section 3 Title block • Numbering system • Drawing revisions:

ECRs and ECOs • Application engineering • Quotation
department • Mass production company • Design for
Design Drafting Applications manufacturability (DFM) • DFM guidelines • Design for
assembly (DFA) • DFA guidelines • Personal technical file •
CHAPTER 12: Geometric Dimensioning and Invention agreement • Patent drawings • Summary •
Tolerancing | 434 Review questions • Chapter 17 problems • CAD instructions
Summary of geometric dimensioning and tolerancing
terms • Geometric dimensioning and tolerancing defined • CHAPTER 18: Pictorial Drawings | 618
Modifiers • Feature control symbol • True position • Purpose of pictorial drawings • Oblique drawings •
Circularity (roundness) • Cylindricity • Angularity • Isometric drawings • Axonometric: drawing and projection •
Parallelism • Perpendicularity • Profile • Runout • Other oblique drawings • Perspective drawings •
Copyright 2016 Cengage Learning. All Rights Reserved. May not be copied, scanned, or duplicated, in whole or in part. Due to electronic rights, some third party content may be suppressed from the eBook and/or eChapter(s).
Editorial review has deemed that any suppressed content does not materially affect the overall learning experience. Cengage Learning reserves the right to remove additional content at any time if subsequent rights restrictions require it.
4
contents vii
Perspective view • Summary • Review questions • Machining • Special workholding devices • Heat treatment
Chapter 18 problems • CAD instructions of steels • Nontraditional machining processes •
Automation and integration (CAM and CIM/FMS) •
Computer-aided manufacturing (CAM) • Industrial
section 4 robots • CIM/FMS • Just-in-time manufacturing ( JIT) •
Manufacturing resource planning (MRPII) • Statistical
process control (SPC) • Summary • Review questions
Related Technologies,
Applications, and Processes CHAPTER 21: The Design Process and
Advanced Concepts | 728
CHAPTER 19: Welding | 658 Time • Learning the design process • The design process:
phases and steps • Design projects: routine and
Welding processes • Basic welding symbol • Size
non-routine • Modern design practices and standards •
of weld • Length of weld • Placement of weld •
Summary • Review questions • Chapter 21 problems •
Intermittent welds • Process reference • Contour
CAD instructions
symbol • Field welds • Welding joints • Types of welds •
Multiple reference line • Spot weld • Projection weld •
Seam weld • Welding template • Design of weldments • appendix A: tables. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 775
Summary • Review questions • Chapter 19 problems •
CAD instructions glossary . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 810
CHAPTER 20: Modern Manufacturing: index. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 859

Materials, Processes, and Automation | 682
Engineering materials • Traditional manufacturing
processes • Casting • Forging • Extruding • Stamping •
preface
Purposes Prerequisites
Technical Drawing for Engineering Communication There are no prerequisites. The text begins at the
is intended for use in such courses as basic and most basic level and moves step by step to the
advanced drafting, engineering graphics, descriptive advanced levels.
geometry, mechanical drafting, machine drafting, It is as well-suited for students who have had no
tool and die design and drafting, and manufacturing previous experience with technical drawing as it is
drafting. It is appropriate for those courses offered for students with a great deal of prior experience.
in comprehensive high schools, area vocational
schools, technical schools, community colleges,
trade and technical schools, and at the freshman and
sophomore levels in universities.
viii
how to use
this book
Technical Drawing for Engineering Communication Career Profiles located in the Section Opener focus
is a comprehensive teaching and learning tool that on the occupations of specific individuals. These pro-
contains several special features to promote the files were chosen as representative of the types of
student’s development and to make learning easier. jobs that students could acquire after completing an
Students and instructors can make use of the follow- education in drafting. The career profiles also relate
ing features: directly to the content covered in the section.
career profile
Jon Whitney
1
In college, Jon Whitney studied English. On a whim,
he applied to graduate school for architecture, and it
CAREER ended up being the right decision.

After the three-and-a-half-year program, he began as
PROFILE a drafter at Goshow Architects in New York City. This

meant he was responsible for turning architects’ visions
into dimensioned schematics. He would often go on- Next, Whitney and his team will create construc-
site to take measurements and then bring them back tion documents, the technical drawings that are given
to insert into the AutoCAD program. After a superior to the contractor at the start of the project. These
reviewed his drawings, Whitney served as a drafter must be as clear as possible; in fact, Whitney says,
for three years, a typical amount of time for someone this stage is never completed. One can always go one
just out of an architecture master’s program (although level deeper with detail. Therefore, you should do as
many drafters choose to keep drafting indefinitely). much as possible in the allotted time. As a drafter,
While serving as a drafter, Whitney accumulated Whitney used to work primarily in this phase. Now,
credits toward his internship development program most mornings he will spend a few hours review-
(IDP); when you get enough credits, you can begin ing drawings (done either by himself or one of his
the year-long testing process to get your architecture drafters) with a red pen, looking for everything from
license. Whitney is currently in the midst of that test- spelling errors to technical problems. He must also
ing. Now that he is a junior project manager, he is look for clarity and any misleading information. In
still drafting, but he also coordinates multiple proj- essence, the client is paying for the comprehensive
ects, each of which can be in a different stage of the and accurate packet of drawings and specifications
process. developed here.
The first stage is the schematic phase. At this pre- Next comes the bidding and contractor selection.
design stage, Whitney is likely to create a not-to-scale Once a contractor is chosen, the architect hands
schematic by hand, making bubble diagrams to give a over the construction documents, and work on the
broad, general look at the project. For instance, how project begins. In the construction administration
would a loft space look if it was adapted for office use? phase, the architect and drafters may be called in to
Often this stage is conceptual and artistic. provide clarifying drawings on an unpredicted on-
The next stage is design development, at which site issue. (The floor plan may be 40 off, or perhaps
point the drawing starts to become more technical. there is a pipe behind a wall that wasn’t noted in the
This involves refining the schematic, starting to put drawings.)
down dimensions and materials. How big will the walls Being a project manager has been a big—but
dividing offices be? Will they be made of masonry or exciting—change for Whitney. He’s gotten to step
steel? Do they need windows? Whitney may also call in outside the tunnel vision required of drafters and has
subcontractors (hazmat, mechanical engineers, land- been able to get a broader look at each project. As a
mark conservancy consultants, etc.) if necessary. result, he sees each plan go from an artistic idea to a
technical reality.
ix
x how to use this book
Chapter Objectives at the beginning of each chap- the text and is included in the glossary or index at
ter identify the skills and knowledge that students the back of the book.
will acquire from reading the material. When students Industry Application is a boxed article that
have finished the chapter, they should review the explains how the skills and knowledge discussed in
objectives to ensure that they have met each one. the chapter may be applied to a real-world job-related
The Chapter Outline lists the title of each major setting. A variety of skills will be covered, including
topic covered in the chapter. This provides a preview math, science, communications, and computers.
of the content coverage. A chapter Summary provides a recapitulation of
Key Terms, listed at the beginning of each chapter, the key topics covered in the chapter. This enables
are important words and phrases that students will students to reassess their comprehension of the
encounter as they study the chapter. Each key term material before proceeding to the end-of-chapter
is highlighted in italics at the first significant use in questions and problems.
1 Chapter
outline
Employability Skills
for Drafting and
Design Technicians
C h ap T e r O u T l i n e
Employability skills defined ● Importance of employability
K e y T e r ms skills ● Employability skills needed by drafting and design
technicians ● Job-seeking skills
Attitude Letter of
introduction
Communication C h ap T e r O b j e C T i v e s Graphic Communication and Technical Drawing Introduction 15
People skills Upon completion of this chapter, students should be able to do
Continuous
EAVE STRUT PURLIN ROOF SHEETING
improvement Personal values the following:
Critical thinking and Project work Define the term employability skills.
problem solving Explain the importance of employability skills to drafting and
Responsibility
design technicians.
Flexibility/
Résumé List the most important employability skills for drafting and
adaptability GUTTER
Soft skills design technicians.
Information
management Teamwork Demonstrate the skills necessary to secure employment in
drafting and design.
Interviewing tips Workplace safety
GIRT
WALL
SHEETING
BASE
ANGLE ANCHOR BOLT
20
Figure 34 Typical rigid frame section of a metal building.
DESIGN FOR MANUFACTURABILITY

industry
ApplicAtion
Metal Tech Manufacturing Company (MTM) had a reputation for high-quality products produced on time.
Unfortunately, so did its principal competitor. Both companies kept their personnel and their processes
up to date and working at peak performance levels. For years, neither company could gain a sustainable
competitive advantage over the other—not until MTM decided to adopt design for manufacturability
key terms Chapter (DFM) as a competitiveness strategy.

MTM created DFM teams for all of its products. These teams were composed of design, drafting,
and manufacturing personnel. Their charge was to develop designs that met the needs of customers but
objectives could be manufactured as efficiently and, in turn, as economically as possible. In other words, with the
DFM approach, designers had to consider not just functionality but also manufacturability. A good prod-
uct was no longer one that met the customer’s needs in terms of function. It also had to be efficiently
and economically manufactured.
The traditional attitude of “we designed it; making it is your problem” was replaced with “let’s
design it so that it works, and so that it can be efficiently produced.” With manufacturing personnel
involved in the design process, MTM’s engineers and drafters found themselves being sent back to
the drawing board frequently during the early stages of adopting DFM. Every time this happened, the
design was simplified, and the manufacturing process was streamlined as a result. Soon DFM became
second nature, and MTM saw its production costs fall by 32 percent. The company was able to pass
industry the savings along to customers and, as a result, within a year of adopting DFM had almost doubled
its sales.
application
how to use this book xi
Review Questions are written to ensure that These questions do not require a computer or
students have adequately read the chapter and drafting materials.
that they understand the material. These questions Chapter Problems contain drawing projects that
prepare students for class tests given by the instruc- allow students to test their drafting skills. Advanced
tor and for the certification test offered by the problems are marked by icons. These special icons
American Design and Drafting Association. (Visit have been placed adjacent to the advanced drawing
the American Design and Drafting Association projects to indicate the engineering and design field
website at www.adda.org to learn about the the drawing pertains to. These icons call out a spe-
certification programs and ADDA membership.) cific drafting field or discipline.
Advanced
Icon
summary
Geometric Construction chapter 4 121
numbers on the lines are elevations in feet, and A is 1009
PROBLEMS
Problem 4-3 from B in a horizontal direction. You are requested to
The following X,Y coordinates in feet for determining the determine the angle and percentage slope of the terrain
border of an oddly shaped parcel of property are as fol- between A and B.
lows: A(0,0), B(110,-30), C(190,0), D(130,40), E(130,110),
F(0,60). You are given the task of determining the area 100'
of the parcel. Suggestion: Lay out the parcel to scale, and
divide the parcel into convenient areas for calculating.
Employability Skills for Drafting and Design Technicians chapter 1 29

Structural
Problem 4-4
SUMMARY 5. Teamwork is not an important employabili- The rectangular frame shown needs a diagonal to ensure
ty skill because drafting and design technicians the frame’s rigidity. The frame is made up of 3 3 3 3 1/4
●● Employability skills are sometimes called people can work on their projects alone. structural steel angles and 1/40 steel gusset plates. A B
skills or soft skills to distinguish them from the Thirty-five frames are to be made. Your task is to lay
6. People with a positive work ethic take pride in out the frame to the dimensions given and determine
hard skills (technical skills) needed in drafting and their work and are willing to work hard, smart, the length of the diagonal based on information given
design. Employability skills are the nontechnical and long to do a good job. in the drawing. Then, assume that the standard length 00 0
34 9
0
33
70
skills needed to secure a good position in drafting of available structural angles is 209, and determine how
80
50
40
336
33
33
33
33
and design after completing school, perform well Answer the following questions by selecting the best many 209 lengths are required for the 35 frames. What
percentage of the structural angles will probably be
in that position, and progress up the career ladder answer.
wasted?
over the course of your career. 1. Which of the following is considered an Mechanical
1 3/4" TYP Problem 4-6
●● Employability skills are important because people employability skill for drafting and design
Calculate the volume of the notched tubular object shown
do the work of organizations, and they must work technicians? by utilizing equations for the areas of segments of a circle.
well together to get it done. Consequently, work- a. Using orthographic projection Then, calculate the weight of the object by multiplying the
1/2" BOLT X 4
ing effectively with people is important. Further, b. Creating auxiliary views of drawings 1 1/4" EDGE volume by the density of the material.
DISTANCE TYP. 3 X 3 X 1/4 TYP
organizations are more competitive when their c. Effective listening
1 1/2"
personnel work well together. d. Using geometric dimensioning and 2 3/4"
●● Employability skills needed by drafting and design tolerancing

technicians include personal skills such as hon- 2. Which of the following is a reason that employ- 5 TIMES FASTENER
DIAMETER =
esty, integrity, dependability, and loyalty; commu- ability skills are so important? 5 X 1/2 = 2 1/2" 1"
1/2"
1/4" TYP
nication (speaking, writing, and listening); critical a. Competition
thinking and problem solving; information man- b. Three-dimensional modeling 4' - 7"
2 1/4"
agement; attitude; responsibility and accountabil- c. Improved sectional views
5 1/4"
ity; flexibility and adaptability; continual improve- d. Critical to proper notation
STEEL 0.28 lb/in3
ment; workplace safety; teamwork and project 3. A summary of your qualifications relating to
work; and positive work ethic. drafting and design is called what?
●● Job-seeking skills are needed to secure a position a. Introduction Problem 4-7
in drafting and design. They include developing a b. Personal biography Construct an ellipse using the concentric circle method
résumé, developing letters of introduction, devel- c. Résumé shown in Figure 4-48. Minor diameter 5 25 mm. Major
d. Qualifications letter diameter 5 40 mm.
oping a list of references, identifying job openings, 1/4" GUSSET PLATE
and interviewing. 4. Which of the following is NOT a characteristic

of a well-written résumé? 3' - 4" Problem 4-8
a. Lengthy (usually more than five pages) STEEL FRAME Divide the work area into four equal spaces. In the upper
REVIEW QUESTIONS b. Future-oriented left-hand space, draw an inclined line 3.250 long. Bisect
this line. Show all construction lines lightly.
Mark the following statements as either true or false. c. Brief and easily read Civil
Problem 4-5 In the upper right-hand space, draw an acute angle
d. Written in the terminology of the field A ski slope designer made the sketch shown, which shows with intersecting lines, each approximately 2.750 long.
1. Employability skills can also be referred to as
5. Which of the following is an important purpose contour lines for a particular portion of a ski run. The Bisect this angle. Show all light construction lines.
people skills or soft skills.
served by a cover letter?
2. The term “hard skills” refers to such skills as
a. Summarizes all of your experience even if
communication and critical thinking.
the jobs you have had are not in drafting
3. One of the reasons employability skills are and design
important is that they help people work togeth- b. Explains your career goal
er more effectively in organizations. c. Lists your job references
4. Competition demands that drafting and design d. Tells the employer which specific job you chapter
technicians have good employability skills. are interested in
problems
ICONS
Architectural Structural Mechanical
review Architectural Structural Mechanical

questions
Pipe Drafting Civil Electrical
Pipe Drafting Civil Electrical
xii how to use this book
Content Overview skills defined, importance of employability skills,

specific employability skills needed by drafting
Chapters 1–18 are to be used to help students and design technicians, and job-seeking skills.
develop the design and drafting skills that are
fundamental to all drafting fields. Instructors are
●● Chapter 2, Drafting Tools: Conventional, CAD,
encouraged to use all of these chapters to build a and Solid Modeling, was completely rewritten to
solid footing of design and drafting knowledge for present the types of tools drafting and design tech-
students. nicians typically use, ranging from conventional
Chapters 19–21 allow students to develop tools that are still used to CAD hardware and soft-
advanced knowledge and skills beyond the ware to solid modeling software.
fundamentals. ●● Old Chapter 10, Dimensioning and Notation,
Instructors are encouraged to use these chapters became new Chapter 6 at the request of reviewers
to help their students develop an in-depth under- to put it in a more logical order for teaching and
standing of these discipline areas: Welding; learning. In addition, the chapter was updated to
Modern Manufacturing: Materials, Processes, and reflect changes that grew out of the latest revision
Automation; and Drafting Applications: Pipe, to ANSI Y14.5.
Architectural, and Civil Engineering. ●● Chapter 12, Geometric Dimensioning and Toler
Chapter 21, The Design Process and Advanced ancing, was completely rewritten to bring it in line
Concepts, is important in preparing the student with the latest revisions to ANSI Y14.5.
for entry into the job force. The steps of the design ●● Old Chapter 21, Drafting Applications, was moved
process are defined, and the reader is taught how to the website and is available there for instructors
to be creative in analyzing and solving problems. who use it.
Modern design processes such as DFM, DFA,
●● Old Chapter 22, The Design Process, became new
rapid prototyping, and reverse engineering are
Chapter 21, The Design Process and Advanced
addressed.
Topics. The following new material was added to
this chapter: rapid prototyping, parametric design,
New Features in the Seventh Edition ISO 9000, and reverse engineering.
The Seventh Edition is based on the concept that
“less is more.” After polling a wide cross section of
Tested and Proven Features
instructors who use this textbook, the authors elimi- ●● An enhanced Instructor Companion Website con-
nated material reviewers thought was superfluous. tains electronic instructional material.
This was done so that new material could be added ●● Chapter 21, The Design Process and Advanced
where appropriate without increasing the size of the
Topics, covers modern design practices and
book and, in turn, the cost. A summary of changes
standards.
for the Seventh Edition follows:
●● Discipline-specific icons highlight the drawing
●● The name of the book was changed to reflect the
problems, enabling the reader to quickly choose
movement in the field away from the traditional
problems pertaining to his or her drawing field.
name and concept of “drafting.” Because tech-
nicians in this field prepare drawings and ●● Review questions are formatted as multiple-choice
other forms of documentation to communi- and true/false for rapid testing and grading.
cate engineering concepts and information, the ●● New drawing problems are contained in the
newly adopted title of the book for the Seventh primary drawing chapters.
Edition is Technical Drawing for Engineering ●● Boxed articles covering real-world applications
Communication. exist in all chapters. This reinforces the relevance
●● Drawings and photographs were updated through- of the chapter content to today’s job environment.
out the book as needed to reflect the most modern ●● New math problems are contained in selected
technologies and practices. chapters for additional practice.
●● Chapter 1, Employability Skills, is a new chapter ●● Step-by-step explanations of drawing procedures
that covers the following topics: employability and techniques are provided.
how to use this book xiii
●● The book is written in language students will ●● Chapter Hints: Objectives and teaching hints that
understand; technical terms are defined as they provide the basis for a lecture outline that helps
are used. you to present concepts and material. Key points
●● Unique black and rust color f ormat depicts isomet- and concepts can be graphically highlighted for
ric views more clearly than “flat” black-and-white student retention.
drawings. ●● Answers to Review Questions: These solutions
●● Text and illustrations are located in direct relation- enable you to grade and evaluate end-of-chapter
ship to each other wherever possible. tests.
●● Real-world techniques are highlighted in the ●● PowerPoint® Presentation: These slides provide
Industry Application boxed articles. the basis for a lecture outline that helps you
to present concepts and material. Key points
●● Although the emphasis is on mechanical drafting,
and concepts can be graphically highlighted for
other pertinent drafting subjects are included for a
student retention.
comprehensive, well-rounded approach to techni-
cal drawing. ●● Computerized Test Bank: Over 800 questions of
varying levels of difficulty are provided in true/
●● The book contains in-depth drafting applications in
false and multiple-choice formats so you can assess
architectural, structural, civil, and piping drafting.
student comprehension.
The Learning Package Cengage Learning Testing (Clt)

The complete Instructor Companion Website supple- Powered by Cognero, CLT is a flexible, online sys-
ments package was developed to achieve two goals: tem that allows you to:
1. To assist students in learning the essential infor- ●● Author, edit, and manage test bank content from
mation needed to prepare for the exciting field multiple Cengage Learning solutions.
of drafting. ●● Create multiple test versions in an instant.
2. To assist instructors in planning and implement- ●● Deliver tests from your LMS, your classroom, or
ing their instructional programs for the most wherever you want.
efficient use of time and other resources.
Contact Cengage Learning or your local sales repre-
The Technical Drawing for Engineering Commu sentative to obtain an instructor account.
nication package was created as an integrated whole.
Supplements are linked to and integrated with the Accessing an Instructor Companion Website
text to create a comprehensive supplement package from SSO Front Door
that supports students and instructors, beginning or
veteran. The package includes: 1. Go to http://login.cengage.com and log in, using
the instructor e-mail address and password.
Instructor Companion Website—The ICW is an
2. Enter author, title, or ISBN in the Add a Title to
educational resource that creates a truly electronic
Your Bookshelf search.
classroom. The website contains tools and instruc-
tional resources that enrich your classroom and 3. Click Add to My Bookshelf to add instructor
make your preparation time shorter. The elements of resources.
the ICW link directly to the text and tie together to 4. At the Product page, click the Instructor Com
provide a unified instructional system. With the ICW, panion site link.
you can spend your time teaching, not preparing
to teach.
Features contained on the Instructor Companion
Website include:
●● Syllabus: Lesson plans created by chapter. You
have the option of using these lesson plans with

your own course information.
acknowledgments
The authors would like to acknowledge the efforts Secretary of Education’s Award for an outstanding
of many people without whose assistance this project Vocational Program. Professor Goetsch is a widely
would not have been completed. We thank Deborah acclaimed teacher, author, and lecturer on the subject
M. Goetsch for her assistance with photography. of drafting and design. He won Outstanding Teacher of
The following individuals reviewed the manu- the Year honors in 1976, 1981, 1982, 1983, and 1984.
script and made valuable suggestions to the authors. In 1986, he won the Florida Vocational Association’s
The authors and the publisher greatly appreciated Rex Gaugh Award for outstanding contributions to
their contributions to this textbook. technical education in Florida. In 2003, Dr. Goetsch
Sharon Bagby, Texas State Technical College was selected as the University of West Florida’s
Distinguished Alumnus. In 2007, he was named one
Steven P. Bauer, The Pennsylvania State
of the University of West Florida’s top 40 alumni in
University, DuBois
its first 40 years of operation. He entered education
Glenn Frostholm, Augusta Technical College full time after a successful career in design and draft-
Jerry M. Gray, West Georgia Technical College ing in the private sector, where he spent more than
Carrie Miller, Middle Georgia Technical College eight years as a Senior Drafter and Designer for a sub-
Alicia O’Kelley, Western Dakota Technical Institute sidiary of Westinghouse Corporation. He was elected
Florida’s Outstanding Economic Development per-
son in 1992, 1996, and 2007.
About the Authors
Raymond L. Rickman is chairman
David L. Goetsch is Emeritus of the Manufacturing and Tech-
Vice President and Professor of nology Department and Professor
Design, Drafting, Quality, and of Design and Drafting at
Safety at Northwest Florida State Northwest Florida State College.
College in Niceville, Florida. His Professor Rickman has exten-
drafting and design program has sive experience in the private
won national acclaim for its pio- sector and the classroom and is
neering efforts in the area of a consultant on the subject of
computer-aided drafting (CAD). geometric dimensioning and tolerancing. He was a
In 1984, his school was selected as one of only 10 member of the ANSI Y14.5 technical committee and is
schools in the country to earn the distinguished U.S. the co-author of several career mathematics textbooks.
xv
section 1
Basics
1 Employability Skills
2 rafting Tools: Conventional,

D
CAD, and Solid Modeling
3 ketching and Lettering for

S
Engineering Communication
4 Geometric Construction
career profile
Jon Whitney
1
In college, Jon Whitney studied English. On a whim,
he applied to graduate school for architecture, and it
ended up being the right decision.
After the three-and-a-half-year program, he began as
a drafter at Goshow Architects in New York City. This
meant he was responsible for turning architects’ visions
into dimensioned schematics. He would often go on- Next, Whitney and his team will create construc-
site to take measurements and then bring them back tion documents, the technical drawings that are given
to insert into the AutoCAD program. After a superior to the contractor at the start of the project. These
reviewed his drawings, Whitney served as a drafter must be as clear as possible; in fact, Whitney says,
for three years, a typical amount of time for someone this stage is never completed. One can always go one
just out of an architecture master’s program (although level deeper with detail. Therefore, you should do as
many drafters choose to keep drafting indefinitely). much as possible in the allotted time. As a drafter,
While serving as a drafter, Whitney accumulated Whitney used to work primarily in this phase. Now,
credits toward his internship development program most mornings he will spend a few hours review-
(IDP); when you get enough credits, you can begin ing drawings (done either by himself or one of his
the year-long testing process to get your architecture drafters) with a red pen, looking for everything from
license. Whitney is currently in the midst of that test- spelling errors to technical problems. He must also
ing. Now that he is a junior project manager, he is look for clarity and any misleading information. In
still drafting, but he also coordinates multiple proj- essence, the client is paying for the comprehensive
ects, each of which can be in a different stage of the and accurate packet of drawings and specifications
process. developed here.
The first stage is the schematic phase. At this pre- Next comes the bidding and contractor selection.
design stage, Whitney is likely to create a not-to-scale Once a contractor is chosen, the architect hands
schematic by hand, making bubble diagrams to give a over the construction documents, and work on the
broad, general look at the project. For instance, how project begins. In the construction administration
would a loft space look if it was adapted for office use? phase, the architect and drafters may be called in to
Often this stage is conceptual and artistic. provide clarifying drawings on an unpredicted on-
The next stage is design development, at which site issue. (The floor plan may be 40 off, or perhaps
point the drawing starts to become more technical. there is a pipe behind a wall that wasn’t noted in the
This involves refining the schematic, starting to put drawings.)
down dimensions and materials. How big will the walls Being a project manager has been a big—but
dividing offices be? Will they be made of m asonry or exciting—change for Whitney. He’s gotten to step
steel? Do they need windows? Whitney may also call in outside the tunnel vision required of drafters and has
subcontractors (hazmat, mechanical engineers, land- been able to get a broader look at each project. As a
mark conservancy consultants, etc.) if necessary. result, he sees each plan go from an artistic idea to a
technical reality.
Introduction
Graphic
Communication
and Technical Drawing
OUT L IN E
Graphic communication ● Drawings described ● Types of
KEY TE RM S drawings ● Types of technical drawings ● Purpose of technical
drawings ● Applications of technical drawings ● Regulation
of technical drawings ● What students of technical drawing,
Axonometric Graphic
projections communication drafting, and CAD should learn ● Technical drawing and quality/
competitiveness ● Summary ● Review questions ● Introduction
Cabinet Oblique projections problems
Cavalier Orthographic
projections
Design for OB JEC T IV ES
manufacturability Parallel projection
Upon completion of this introduction, students should be able to
Design process Perspective projections do the following:
Drafters Projection Explain the concept of graphic communication.
Drafting Projector Define the term drawing.
Drafting technicians Technical drawing Differentiate between artistic and technical drawings.
List and explain the types of technical drawings.
Drawing
Explain the purpose of technical drawings.
Explain the different applications of technical d
rawings.
Explain the concept of the regulation of technical drawings.
Describe the role of design and drafting in promoting quality
and competitiveness.
Graphic Communication and Technical Drawing Introduction 3
Graphic Communication In order to understand an artistic drawing, it is

sometimes necessary to first understand the artist.
Graphic communication involves using visual mate- Artists often take a subtle or abstract approach in
rial to relate ideas. Drawings, photographs, slides, communicating through their drawings. This gives
transparencies, and sketches are all forms of graphic rise to the various interpretations often associated
communication. Most children are able to draw before with artistic drawings.
they are able to write. This is graphic communication.
When one person sketches a rough map in giving Technical Drawings
another directions, this is graphic communication. Any
The technical drawing, on the other hand, is not subtle
medium that uses a graphic image to aid in conveying a
or abstract. It does not require an understanding of its
message, instructions, or an idea is involved in graphic
creator, but only an understanding of technical draw-
communication. One of the most widely used forms of
ings. A technical drawing is a means of clearly and con-
graphic communication is the drawing.
cisely communicating all of the information necessary
to transform an idea or a concept into reality. Therefore,
Drawings Described a technical drawing often contains more than just a
A drawing is a graphic representation of an idea, graphic representation of its subject. It also contains
a concept, or an entity that actually or potentially dimensions, notes, and specifications.
exists in life. The drawing itself is: (1) a way of The mark of a good technical drawing is that it
communicating all necessary information about an contains all of the information needed by individu-
abstraction, such as an idea or a concept, or (2) a als for converting the idea or concept into reality.
graphic representation of some real entity, such as a The conversion process may involve manufacturing,
machine part, a house, or a tool, for example. assembly, construction, or fabrication. Regardless
Drawing is one of the oldest forms of communica- of the process involved, a good technical drawing
tion, dating back even farther than verbal communi- allows the conversion process to proceed without
cation. Cave dwellers painted drawings on the walls having to ask designers or drafters for additional
of their caves thousands of years before paper was information or clarification.
invented. These crude drawings served as a means of Figures 1 and 2 contain samples of technical
communicating long before verbal communications mechanical drawings that are used as guides by the
had developed beyond the grunting stage. In later people involved in various phases of manufacturing
years, Egyptian hieroglyphics were a more advanced the represented parts. Notice that the drawings con-
form of communicating through drawings. tain a graphic representation of the part, dimensions,
The old adage “one picture is worth a thousand material specifications, and notes.
words” is still the basis of the need for technical
Illustrations or Renderings
drawings.
Illustrations or renderings are sometimes referred to
Types of Drawings as a third type of drawing because they are neither
completely technical nor completely artistic; they
There are two basic types of drawings: artistic and combine elements of both, as shown in Figures 3, 4,
technical. Some experts believe there are actually 5, and 6. They are technical in that they are drawn
three types: the two mentioned and another type that with mechanical instruments or on a computer-aided
combines these two. The third type is usually referred drafting system, and they contain some degree of
to as an illustration or rendering. technical information. However, they are also artistic
in that they attempt to convey a mood; an attitude; a
Artistic Drawings status; or other abstract, nontechnical feelings.
Artistic drawings range in scope from the simplest

line drawings to the most famous paintings.
Types of Technical Drawings
Regardless of their complexity or status, artistic Technical drawings are based on the fundamental
drawings are used to express the feelings, beliefs, principles of projection. A projection is a drawing or
philosophies, or abstract ideas of the artist. This representation of an entity on an imaginary plane or
is why the layperson often finds it difficult to planes. This projection plane serves the same pur-
understand what is being communicated by a work pose in technical drawing as is served by the movie
of art. screen in a theater.
4 section 1 Basics
Figure 1 Technical drawing (mechanical).
As shown in Figure 7, a projection involves four Parallel Projection

components: (1) the actual object that the drawing or
projection represents, (2) the eye of the viewer look- Parallel projection is divided into the following three
ing at the object, (3) the imaginary projection plane categories: orthographic, oblique, and axonometric
(the viewer’s drawing paper or the graphics display projections.
in a computer-aided drafting system), and (4) imagi- Orthographic projections are drawn as multiview
nary lines of sight called projectors. drawings that show flat representations of
Two broad types of projection, both with several principal views of the subject (Figure 8). Oblique
subclassifications, are parallel projection and per- projections actually show the full size of one view
spective (converging) projection. and are of three varieties: cabinet (half-scale),
cavalier (full-scale), and general (between half- and
full-scale). Figures 9 and 10 show cavalier and
cabinet projections. Axonometric projections are
three-dimensional drawings and are of three differ-
ent varieties: isometric, dimetric, and trimetric, as
shown in Figures 11, 12, and 13.
Perspective Projection
Perspective projections are drawings that attempt to
replicate what the human eye actually sees when
it views an object. That is why the projectors in a
perspective drawing converge. There are three types
of perspective projections: one-point, two-point,
and three-point projections, as shown in Figures 14,
15, and 16.
Purpose of Technical Drawings

To appreciate the need for technical drawings, one
must understand the design process. The design
process is an orderly, systematic procedure used in
Figure 2 Technical drawing (mechanical). accomplishing a needed design.
Figure 3 Rendering.
Figure 4 Rendering.
Any product that is to be manufactured, fabricated, The Design Process

assembled, constructed, built, or subjected to any other
type of conversion process must first be designed. For The design process is an organized, step-by-step proce-
example, a house must be designed before it can be dure in which mathematical and scientific principles,
built. An automobile must be designed before it can be coupled with experience, are brought to bear in order
manufactured. A printed circuit board must be designed to solve a problem or meet a need. The design process
before it can be fabricated. has five steps. Traditionally, these steps have been:
6 section 1 Basics
Figure 5 Mechanical illustration (Courtesy Ken Elliott).
Figure 6 Mechanical illustration (Courtesy Ken Elliott).
(1) identification of the problem or need, (2) devel- to computer-aided drafting (CAD). For these com-
opment of initial ideas for solving the problem, panies, the expensive, time-consuming fourth step
(3) selection of a proposed solution, (4) development in the design process—the making and testing of
and testing of models or prototypes, and develop- actual models or prototypes—has been substantially
ment of working drawings (Figure 17). altered as shown in Figure 18. This fourth step has
The age of computers has altered the design pro- been replaced with three-dimensional computer
cess slightly for those companies that have converted models that can be quickly and easily produced on a
PROJECTORS
VIEWER'S
EYE
OBJECT BEING
VIEWED
PROJECTION
PLANE THE PROJECTION
OR DRAWING
Figure 7 The projection plane.
1.50
Ø.75 THRU
1.00
TOP VIEW
FRONT VIEW 1.00 RIGHT-SIDE VIEW
3.00 2.00
Figure 8 Orthographic multiview drawing.
DEPTH—HALF SCALE DEPTH—FULL SCALE
FULL FULL
SIZE SIZE
CABINET OBLIQUE CAVALIER OBLIQUE
Figure 9 Oblique projection (cabinet). Figure 10 Oblique projection (cavalier).
CAD system using the database built up during the document the design process. Creating technical
first three phases of the design process (Figure 19). drawings to support the design process is called draft-
Whether in the traditional design process or the ing. People who do drafting are known as drafters,
more modern computer version, working drawings drafting technicians, or CAD technicians (computer-
are an integral part of the design process from start aided drafting technicians). The words “draftsman”
to finish. The purpose of technical drawings is to or “draughtsman” are no longer used.
Another random document with
no related content on Scribd:
szóban forgó jelenségeket az ethikai tértől elkülönzi s csak
historiaiaknak nevezi. A következő sorokban fejtegeti őket: «A
történelem nagy korszakaiban, melyekben a világszellem munkája
legszembeötlőbb módon nyilatkozik, az egyén erkölcsi
összeütközésbe kerűl, mely valósággal tragikus, a mennyiben az
egyik oldalon a létezőnek szent és szükségszerű tekintélye, a
másikon pedig a haladás lelkesítő eszméje, az eleven cselekvésre
ösztönző, benső meggyőződés egyenlő joggal állanak szemközt. Ha
a hős, a haladó világszellem eszközének érezve magát, enged keble
teremtő sugallatának: vétkessé lesz a fönnálló világrend megsértése
által, melynek áldozatáúl is esik. A nagy vallásalapítók és
reformátorok, meggyőződésök vértanúi, a közszabadság
előharczosai, valamint az imperátorok is, kik életképtelen
respublikákon a történeti szükségszerűség törvényét végrehajtják, a
szellem bajnokai, kik áldozatúl esnek egy nagy fölfedezésnek: ezek
a hősei a históriai helyzettragédiának, mely azonban a népharczok,
udvari és állami események, bitorlások és forradalmak epikai
tömegképeivé sohasem fajúlhat, hanem a világszellemnek mindíg
egyes emberben megjelenését követeli. A történeti korszakok
összeütközése, mint ilyen, nem tragikus, hanem csak az egyén,
mely közte összezúzódik». Így Gottschall, ki példákúl Sokratest
és Mohamedet, Bresciai Arnoldot és Savonarolat, Husst és Luthert,
Columbust és Galileit, Julius Cæsart és Cromwellt idézi. A dolog
lényege abban fekszik, hogy a hős a haladás elvét a létezővel
kibékíthetetlennek tekinti s ilyenűl is képviseli, nagyobbára az
elbízott akarat kiválóságának s az egyoldalúság gyarlóságának
formájában.
A mondottakból önként következik, hogy a fönnállóban nem
kereshetjük s nem találhatjuk meg mindig az egyetemest. Csakis ott
és addig, a míg biztosítani képes a közjólétet, megelégedést,
nyugalmat; míg valóban a létezőhöz ragaszkodó közmeggyőződés,
s nem egyeseknek vagy osztályoknak önzö erőszakossága tartja
fönn. Világos, hogy a Gottschall által idézett példák egy része is
már ide tartozik. A mint a csakis gonosz hatalom áll szemközt, bár a
maradandóság jogos elvének hamis álarczában, az igazság
képviselőjével, kit talán időre-órára sikerűl elnémítania, külsőkép
megbuktatnia is: kettejök viszonyát már nem tekinthetjük tragikainak.
Itt merűl fel a kérdés, hogy vajjon Krisztus pályáját, szenvedését és
halálát lehetséges-e tragikai felfogás alá vonnunk vagy sem. A
legrégibb Krisztus-dráma a negyedik századból maradt ránk,
Khrisztosz paszkhón, a szenvedő Krisztus czímmel, s állítólagos
szerzője Nazianzi Gergely vagy Laodiceai Apollinaris. Az
előttünk folyó jeleneteknek tulajdonképeni központja: Mária. Az ő
gyötrődése és siralmai a fő dolog, melyekben fia elfogatásának,
elítéltetésének és halálának hírére kitör; maga Krisztus csak rövid
búcsúvételre jelenik meg. A cselekvény későbbi folyama a keresztfa
alá, azután a sziklasírhoz Arimathiai József kertjében, majd meg
Márk apostol anyjának házához vezet, hol a feltámadt Üdvözítő még
egyszer megjelenik. E nevezetes költemény sajátságos keveréke a
görög és alexandriai drámára utaló reminiscentiáknak, majdnem
idézeteknek, s az evangéliom szellemének és szavainak. Egy felől a
középkori egyházi színmű első példájának tekinthetjük, melyben ép
oly kevéssé kereshetünk tragikai felfogást, mint a misztériumokban.
De más felől mintegy csodálatos jövendőmondásnak tűnik fel az
ezer év múlva megszületendő új drámáról, melynek kiképződésére
nemcsak a keresztyén szellem, hanem az antik drámai felfogás is
kétségtelenűl hatott. Szent Gergely görög dialogjaiban az antik
művészetet, Euripides és Lykophron verseit, ép olyan formán
használja föl a keresztyén szellem a maga szolgálatára, mint a hogy
a római Jupiter-szobrot Szent Péter hires képévé formálta. A
nevezetes színmű czélja, bizonyos dogmatikus eszmék terjesztésén
kívül, csak a vallásos érzés erősítése. Így a középkor híres
misztériumai, vangelioi, miracle-playi, autoi s husvéti játékai mind
nem tragikai megrendítésre, hanem csak jámbor megindításra
törekszenek. Naiv felfogásukat nem a világrend rejtélyes
hatalmainak képzete, hanem az egyház tanainak betűje táplálja és
vezérli. Bár az újabb Krisztus-drámák, melyek közűl csak az olasz
Govean Felixét említjük meg, a műforma fejlettségének egészen
más fokán állanak, felfogás tekintetében nincs köztük és elődeik
között lényeges különbség. Hősüket megszólaltatják fülünk hallatára,
de az evangéliom szavaival; testi alakjában, a földön járva mutatják
be, de mennyei glóriájának teljes ragyogásában. Igazi tragédiát
Krisztusról még senki sem írt.
Vajjon írhatna-e? Megvannak-e a tragikai felfogás feltételei a
tárgyban, megvannak-e világnézletünkben, bennünk, kiket a
költőnek meg kellene győznie tragikai eszméjének igazságáról?
Tisztán az eszthetikai vizsgálat körében maradva s csupán a biztos
történeti adatok tanúságát fogadva is el, bizonyosnak tarthatjuk,
hogy a Krisztussal szemben álló rend semmi módon nem tekinthető
az egyetemes képviselőjének. E rendet már nem a zsidóság őszinte
és benső ragaszkodása tarja fönn hagyományaihoz, mint inkább
vezetőinek őnző érdeke. A nép maga elégedetlen; nemzeti és
emberi megaláztatásában messiásra, szabadítóra vágyik. Ilyenűl
jelenik meg Krisztus. Vele szemben a létezőnek, a fönnállónak
jogára való hivatkozás hamis volt és hamis marad minden időben.
Az ő reformja nem ütközött bele a közmeggyőződésbe, mely már
elvesztette a szilárd talajt lábai alól. Minden ingadozott: Jeruzsálem
a szőrszálhasogatások, viszályok, gyűlölködés és vallási lázongások
fészke. A nép nem találta jólétének, nyugalmának őreit, erkölcsi
meggyőződésének kifejezéseit azokban, a kik uralkodtak felette;
boldogúlására új eszméket, új formákat keresett. A tudományból,
mely a hitéletet táplálta, hiányzott az erkölcsi erő. A papság nem
állott a vallásos mozgalmak élén. Csakis a maga érdekeit
védelmezte, mint az előkelők, a farizeusok, e hitetlen és képmutató
arisztokraczia, mely Renan szerint az oltárról élt, de
haszontalanságnak tartotta azt. A papság nem ápolta és szolgálta a
zsidóságnak sem nemzeti, sem vallásos meggyőződését: egyszerű
eszközévé sűlyedt a római politikának, melylyel csak saját hasznát
igyekezett kiegyenlíteni. A Boéthuzim nevű hatalmas papi
nemesség, emelkedését Herodes szenvedélyének köszönte
Marianna iránt. Erkölcsi valójuk nem tagadta meg hatalmuk forrását:
világiasak és hitetlenek voltak, valódi epikureusok. A főpapi
méltóság Hanan családjának kezében volt. E családot általában
kevélység, vakmerőség, kegyetlenség és alattomos gonoszság
jellemezték. A döntő szót, mely Krisztust vesztébe taszította, Kaifás
mondta ki, az akkori főpap, az ádáz s titokban még mindig uralkodó
Hanan veje. Lerontja az isten templomát, hogy három nap múlva
újra felépítse azt: e nyilatkozat volt az elhatározó vád. A bősz
felindúlás, melylyel hangoztatták, abban leli magyarázatát, hogy a
templomban az ő gazdagságuk és tekintélyök forrását féltették.
Nekik az ő templomuk kellett s nem az új. Ime Krisztus ellenségei, a
kik megölték. A tragikus hős fölött diadalmaskodó egyetemesnek,
legalább bizonyos döntő tekintetben, mindig igaza van: az igazi
tragikai megnyugvás ebből fakad. Kereshetjük-e az egyetemesnek
képviseletét, védelmét, az igazság magvát a pártban, mely Krisztust
keresztre feszítette? Hatalmát a közmeggyőződésből merítette-e? A
keresztyén legenda által táplált érzésünk csak az önzést, a
pusztulásra megért sűlyedést, a nemezissel daczoló gonoszságot
látja oldalukon, tehát mind oly mozzanatokat, melyek ép őket állítják
szembe az egyetemessel. E felfogásnak ad kifejezést az egész
keresztyén művészet ama számtalan műalkotásban, melyekben
Krisztus elítéltetését s különösen megfeszíttetését ábrázolta. A
firenzei Capella Spagna falképétől kezdve, Tintorettonak
velenczei óriás freskóján át, egészen Munkácsy festményeiig: a
Krisztus vesztére törő alakok gonoszságát, az erkölcsi rútat bennök,
a testi rútságnak mily szakadatlan s mily változatos típusai fejezik ki!
De, a mint már megjegyeztük, a történeti vizsgálat is erősíti,
támogatja felfogásunkat, mely Krisztusban az emberiség erkölcsi
megváltóját, az egyetemesnek isteni képviselőjét látja, kinek halála
nem tragikai nemezis, hanem vérengző erőszakosság. E halál nem
is bukás. Nem bukása még az elsietésnek, a makacsságnak,
túlbizakodásnak és rajongásnak sem, mely a körűlményekkel nem
tud megalkudni. Ő nem alkudhatott meg; de nem is volt szüksége
megalkuvásra. Győzelme nem a kiegyenlítő, megérlelő, előkészítő
idő távolában, hanem úgy szólván azonnal bekövetkezett. Képéből
nem ment egyetlen vonás veszendőbe, valami olyas, a mitől a
halálnak az alapjában nagy törekvésű tragikai hősök alakját is meg
kell tisztítania. Mikor kivégeztetett, győzött egyszersmind; győzött
nem lelkének jobb fele, nem olynemű tökéletessége, mely addig
csak a föld gőzkörének homályában mutatkozhatott, hanem győzött
egészen, mindenestül, a mint volt. Szenvedésére és halálára a
tragikai érzések közűl csak szánalommal tekintünk, de ennek sem
azzal a tiszta nemével, melynek alapját Greguss nem helytelenűl
keresi bizonyos egyenlőségi érzetben, hanem inkább fájdalmas
csodálattal. A másik tragikai érzést, a félelmet, pedig egészen más
mozzanatok enyhítik meg, sőt nyomják el. Inkább a halál le-
legyőzetését látjuk általa és saját részességünket érezzük a
végtelenben. A legtisztább fenség érzete. Ha a gyászos kép
egészében érzünk is valami tragikait, ez, mint Zeising megjegyzi,
«csak másodrendű, alárendelt elem, mely a főjellem fenségét
tragikai környezetben mutatja s a cselekvény összhatását csupán
árnyékolja, de lényegesen nem módosítja».
Háttérben, távol marad a gondolat, hogy a nagynak is buknia kell,
hogy a legnagyobb földi nagyság is csak emberi nagyság, melyet
habár csak egy szemernyi gyarlósága veszedelembe sodorhat. Ily
mozzanatot, mely az igazi tragikumnak oly fontos tényezője,
találhatunk-e, vagy legalább csak homályosan érezhetünk-e az ő
alakján? Renan megkísérlette kutatását, s e tekintetben Krisztus
pályájának különösen egy pontjára irányozza figyelmünket: a
bethaniai csodára, Lázár feltámasztására. A jeruzsálemi tömeg
csodát kivánt tőle s ő nem tiltakozott ellene, hogy Bethániában
csoda történt. «E tisztátalan és rá nézve nyomasztó városban Jézus
nem volt önmagáé. Az ő lelkiismerete az emberek s nem az ő hibája
miatt elvesztett valamit eredeti tisztaságából. Kétségbeesve s
végletekig űzve, nem volt többé hatalmában önmagának. Küldetése
paracsolt neki s ő egészen önkénytelenűl engedelmeskedett.
Magáévá fogadta a csodákat». Ez lenne hát tragikumának sarka, a
gyarlóság mozzanata, melyen gyászos végzete megfordúlt. Renan
az okozatosságot sem téveszti szem elől: a bethaniai csoda,
szerinte, jelentékenyen befolyt Krisztus élete végének siettetésére. E
csoda hírére űlt össze ellene először a főpapi tanács. A tragikai
következtetés bármily finoman van is előadva, élesen és
kibékíthetetlenűl ütközik bele a keresztyén felfogásba, melynek
alapján állunk, érzünk és gondolkodunk. E felfogás Krisztust nem
tekintheti máskép, mint az egyetemesnek a maga teljességében való
képviselőjét, mely minden fogyatkozást, foltot, gyarlóságot kizár. Az
ő benne vetett hit által tartatunk meg; más szóval: az ő követése
biztosítja öszhangban, egyességben maradásunkat az istenivel, az
egyetemessel. Nincs bölcselet, mely e tételt kétségbevonhatná s
üdvösségünknek a Krisztusétól bármiben eltérő utat tudna mutatni.
Szellemünk benne a tökéletesség képét látja, a fenséget
legmagasabb fokán s a legmagasztosabb gyönyörről, melyet ily kép
szemlélete nyújt, nem mondhat le. Ha nem őrzené is más,
megőrzené hitünk az emberiség erkölcsi tökéletesedésében,
melynek szüksége van az ő példájára. E példa mindörökre Krisztus
marad s e szükségérzet mindörökre távol fogja tartani az ő isteni
alakjától a gyarlóság képzetét.
Ezt a gyarlóságot pedig megtaláltuk s megtalálhatjuk mind
azokban a tragikai hősökben is, kik nemcsak erejökkel és
nagyságukkal vívják ki megdöbbenésünket, hanem valamely erkölcsi
eszméért lángoló lelkesedésökkel és feláldozásukkal, mély
részvétünktől kisérve, sietnek bukásuk felé. Gyarlóságuk abban áll,
hogy szétszakítják a mi összetartozik; részeiben képviselik azt, a mit
egészében kellene szolgálniok; egymással szembe állítanak oly
hatalmakat, melyek csak egymást áthatva és támogatva igazán
megtartók. Szólottunk a haladás és maradás egyoldalú képviselőiről,
kik rajongásukban vagy kegyeletökben nincsenek tekintettel a másik
elv jogára. A tragikum alapját e körben, melyet Vischer általában
erkölcsi összeütközésnek nevez, az képezi, hogy az egyetemesből
ellentétekűl vonatnak ki oly hatalmak, melyek egymást föltételezik s
melyeknek az eszme egységébe kell foglaltatniok. Ez egység maga
erkölcsi hatalom. Megsértése főként a mértékletesség és
egyoldalúság gyarlósága által, tragikai vétség még akkor is, ha nem
történik is épen oly tettel, mely a szó szoros értelmében s minden
körülmény között sérelmes lenne az erkölcsi törvényre. A történet
forradalmi korszakaiban, az állami és társadalmi intézmények
erőszakos átalakulásai közt, a hitélet rajongó küzdelmei során
feltünő tragikai jelenségek majdnem kivétel nélkül e körbe tartoznak.
Jogos hatalmakúl látjuk egymással szemközt Antigonéban az állami
törvényt és a vérszeretetet, az Oresteiában a fiúi tartozást a
meggyilkolt atya s a bűnös anya iránt, Julius Caesarban a
republikanus és monarchikus elvet, Romeo és Juliában a szerelmet
és a családi kötelességet, Bánk bánban a becsület védelmét és a
jobbágyi hűséget. Az egész franczia klasszikai drámának majd
valamennyi tragikai alkotása ebben a körben mozog; indítékuk az
összeütközés egyfelől a szenvedély, másfelől valamely pozitiv
kötelesség között. Corneillenél mindig az utóbbi győz, míg utódja
Racine rend szerint a szenvedélyt juttatja diadalra, azaz vezeti a
tragikai vétségig. Lope de Vegának is van egy híres tragédiája:
Sevilla csillaga, mely egy kiválóan tragikai erejű összeütközésbe
keveri hősét, Ortist; egy felől a jobbágyi hűség, más felől a barátság
és családi becsület. A spanyol fölfogás amazt juttatja győzelemre; de
e diadalból nem fakadhat üdv, csak romlás. Ortis, ki a buja király
parancsára megölte Bustost, barátját s menyasszonyának bátyját és
védelmezőjét a fölkent gonosztevő ellen, a mór harczokban találja
halálát, míg Estrella kolostorba vonúl.
A tragikumnak ezt a nemét, az erkölcsi összeütközését, becsűli
Vischer a legnagyobbra. De némi homályba, sőt tévedésbe esik
fogalmának úgy bölcseleti kimélyítése, mint túlságos kiterjesztése
által. Ide sorolja példáúl az egyénit, nemcsak mint egy általános
eszme hivatott képviselőjét, hanem oly törekvéseiben is, midőn
magát és csakis magát akarja az összesség ellenében
érvényesíteni. Az egyéniség joga is jog; de itt aztán jól meg kell
egymástól különböztetnünk azokat a hősöket, kik e jogért bizonyos
általánosságban, a köznek szemmeltartásával s egy erkölcsi eszme
páthoszával küzdenek, meg azokat, kik e küzdelemben csak
magukra gondolnak, csak a saját hatalmok általánosítására
törekszenek, szemben minden más egyéniséggel, az egyetemessel.
Ha a fogalmakban zavart nem akarunk okozni, úgy Macbethet és
Rikhárdot világosan távol kell tartanunk a tárgyalt formától, melyet
Vischer az elvek harczának jellemez. Szerinte az ide tartozó
jelenségeknél úgy tetszik, mintha már nem is személyek, hanem
tisztán elvek harczolnának egymással. Ezt sem lehet
megkülönböztető mozzanatúl elfogadnunk, mert hisz egy kissé
általánosítva a legtöbb tragikai összeütközésbe belemagyarázhatjuk
az elvi harczot.
Az ily összeütközések megoldása, a katasztrófa hátterében,
természetökből önként következik. Láttuk, hogy e jelenségekben fő
fontosságú az egyetemes egészének, uralkodó öszhangjának
megsértése. Ennek a harmoniának helyreállását, az egymás ellen
fordított jogos eszmék összebékűlését kell előidéznie a tragikai
végzetnek. Erre nézve pedig nem mindig elég magának a hősnek
bukása. Ha az ő makacs egyoldalúsága, melylyel eszméjét
képviselte, a vele szemben álló páthoszt hasonló egyoldalúságba
kergette, hasonló daczra ingerelte: a harmonia csak utánuk s csak
megegyezés által állhat helyre. A félszegségek elvesztik
érdességöket, a forrongó eszmék megtisztúlnak salakjoktól, a merev
fölfogások hajlani kezdenek és simulékonyabbakká lesznek, a
csapások és szenvedések meghozzák tanúlságukat, a fél igazságok
összeolvadnak egy egész igazsággá: s kész a megegyezés.
Antigone ellene szegűlt a törvénynek, mely a zaklatott haza
nyugalmának visszaszerzésére szükséges volt. Áthágta Kreonnak,
az államhatalom képviselőjének, tilalmát s eltemette testvérét,
egyedűl szíve sugallatára hallgatva. Az összeütközést, melyet
szenvedélyének egyoldalúsága hítt ki, makacsságával még jobban
elmérgesítette s halnia kellett. Kreonnak igaza volt irányában; de
neki sem volt teljes igaza. Jogát igenis mereven érvényesítette,
midőn a törvényt véres szigorral hajtotta végre a családi érzésnek, a
vérszeretetnek egy nemes fölindúlása ellen is. Ő sem gondol a
kiegyenlítés lehetőségére. Hæmon, az elitélt Antigonét mentve és
magasztalva, szemére veti atyjának, hogy a «joggal daczol».
Menyasszonyával együtt őt is meg fogja ölni. Ime, ugyanarra az
érzésre hivatkozik atyjában, melynek áldozata Antigone. Ha föl
tudná kelteni, bizonyára vele együtt ébredne az irgalom s meg lenne
mentve az egyetlen. Mindhiába. Kreon csak az itélet végrehajtása
után, Teiresias fenyegető jósszavaira rendűl meg. Gonosz sejtelem
által gyötörtetve, ingadozni kezd. A mit az egyik bűnöstől oly
makacson megtagadott, most megengedné a másiknak: maga
rendeli meg cselédjeinek Antigone eltemetését.
Én is megyek, s megfordúlt szándokom szerint,

Magam oldom fel őt, kit megköték magam.
Mert látom legjobb megmaradni őseink
Bevett szokási mellett éltünk végeig.
De már késő. Antigone maga után vonta a sírba Hæmont és

Eurydikét, kik Kreon életét becsessé tették. Ő maga megtörten,
nyomorúltan éli túl őket.
Haj! gyászba borúlt körülöttem a lét

Megölte a végzet e szív örömét.
Ez egymást fölidéző, egymásra visszavágó csapásokból

mindenesetre valamely kiegyezés sarjad: az egyén mérsékelni fogja
makacsságát a közhatalommal szemközt, ez pedig emberiesebb
lesz itéletmondásaiban. Julius Cæsart Rómának hanyatló ereje
monarchiai törekvésre izgatja s ennek esik áldozatáúl. De
republikánus ellenségeit, Brutust s a többieket is vesztökbe sodorja
merev egyoldalúságuk s makacs ragaszkodásuk oly
hagyományokhoz, melyek a kor viszonyainak nem felelnek meg
többé. A philippii győzelem után Octavian társaival «osztja meg a
nap dicsőségét». Cæsar azt hitte, már itt az idő, melyben nem kell
osztoznia senkivel. Az elhullottak sírján még egy triumvirátus
emelkedik s ez átmeneti forma érleli meg a monarchiát. Romeonak
és Juliának, mértéktelen szerelmökkel, el kellett pusztúlniok a
gyűlölködés légkörében, mely őket körűlvette. «Mindnyájan
bűnhödénk», mondja holttestök előtt a fejedelem, s megtörik és
eszére tér a gyűlölet.
Ha már az erkölcsi törvényt, mint ilyet, állítjuk előtérbe, az
erkölcsi összeütközések tragikai jelenségei végtelen változatosságot
fognak mutatni. A sérelem minősége, ereje, súlya rendkívül
különböző lehet. Olykor alig áll egyébből, mint hogy az egyén, a
rázúdúló csapások közt, a maga páthosza jogosságának érzetében,
legalább szóval fakad ki oly hatalom ellen, mely vétlen eltapossa őt,
de a melyet ennek daczára is tisztelnie kellene. Másutt tiszta
lelkesedésből, merő jószándékból oly ballépést követ el, mely egy
fölötte joggal uralkodó erkölcsi eszme szempontjából, de csakis
ebből, már igazi vétség. Innen eljuthatunk egész odáig, hol az
erkölcsi törvénynek, jóllehet igaz sőt nemes fölindúlás által sugallott,
de már minden körűlmények között beszámítás alá eső s
megtorlásra méltó sérelmével, valódi erkölcsi vétséggel, botlással,
bűnnel találkozunk.
Három nőalakot idézhetünk e fejlődés fokozatainak példázására:
Corneille Camilláját, Kisfaludy Károly Irénéjét s a magyar
népballada Fehér Annáját. Camilla a Horatiusok testvére, római
szűz, egy Curiatius jegyese. A fegyverszünet Róma és Alba között,
reményt ébreszt a szeretőkben, hogy nemsokára egymáséi
lehetnek, mikor a harcz újra kitör. Hazája sorsát mindegyik fél a
hármas testvérek, a Horatiusok és Curiatiusok, küzdelmére bízza. A
hazaszeretetnek győznie kell a rokoni és baráti köteléken. Camilla
bátyjai szembeszállanak vőlegényével s hazájának érdeke
kibékíthetetlen ellentétbe kerűl szerelmével. Mikor az első hírt veszi
két testvérének haláláról, örűl kedvese szabadúlásán, de gyászba
borítja véreinek eleste s Róma megaláztatása. Fordúl a koczka, az
utolsó Horatius leveri ellenfeleit. Camilla jajgat jegyeseért, kinek
véres fegyvereit hozza elibe bátyja, Kétségbeesésében megátkozza
Rómát, melyet boldogtalansága forrásának érez: lánggal pusztítsa el
a villám! Felbőszűlt testvére leszúrja az átkozódót; a ki hazáját
megtagadja, az családjából is kiszakította magát. – Iréne, a
Konstanczinápoly elfoglalásakor rabúl esett görög leány, elfogadja
Mohamed szultán szerelmét, hogy hitsorsosai és hazája sorsán
segítsen befolyásával. Hogy azonban szolgálhasson ezeknek,
voltakép meg kell tagadnia honát is, hitét is; eszményének csak tőlök
elfordúlva áldozhat. De teljes elfordúlása lehetetlen: régi vőlegényét,
a görög Leot, szereti s nem képes végkép megtagadni szerelmét.
Mohamednek azonban nem áldozat, hanem szerelem kell s
csalódásának gyötrelmében elhatározza Iréne vesztét. Ez két okból
következik: áldozatának sikeréből ép úgy, mint sikertelenségéből.
Sikeréből, a mennyiben a szultánra gyakorolt szelidítő befolyása
föltámasztja a harczias párt ellenzékét, mely czéljai akadályának
ledöntésére, Iréne megbuktatására, törekszik. De e bukás vállalata
sikertelenségéből, szubjektiv fogyatékosságából is foly. Nem tud
nagy és nemes czélja érdekében teljes győzelmet aratni valója fölött,
igazi «erőt venni a szomorú nagyságra», elszakadni régi emlékeitől s
magát mindenestől, testestől-lelkestől odaadni Mohamednek: a
szultán haragját ezzel ingerli föl s ezzel sietteti végzetét.
Szelíd remény, hová, hová tünél?

Haszontalan sohajtlak; elhagyál,
S magam feláldozása egy hiú
Álom’ s csak ájtatos kivánat
Volt, csalfa vélemény szülöttje.
A fejlődés a nemezisig, egészen természetes. Egy erkölcsi eszmét
megtagadni s szolgálni egyszerre, szolgálni épen az által, hogy
megtagadjuk: nem lehet. Épen annak a hatalomnak szempontjából,
melynek titkon áldozni akart, követett el Iréne erkölcsi vétséget,
midőn hazája leigázójának, vallása legfélelmesebb ellenségének
nejévé lett. – A szegény Fehér Annát, kinek történetét Greguss a
legszebb magyar balladának tartja, testvéri szeretete csalja bűnre.
Oly tettre viszi, mely minden körűlmények között sérelmes lenne az
erkölcsi törvényre, erősebben sérelmes, semhogy a nemezist a jó
szándék, melyből elkövettetett, kiengesztelhetné. Azt a gondolatot
fejezi ki, hogy a rossz még jó czélból sem szabad. Bátyja, Fehér
Laczi, ló-lopásért Göncz városa tömlöczébe kerűl. Anna
kegyelemkérni keresi föl a hadnagyot s aranynyal kinálja. De ez más
föltételt szab: kiadja a betyárt, ha a szép leány egy éjjel vele hál. A
szűz lelki tusáját megható egyszerűséggel beszéli el a ballada.
Mitsem felel; elindúl némán fölkeresni bátyját, csak azért, hogy
látásából erőt merítsen. Elmondja a rostély-ablaknál, mit végzett a
hadnagygyal. A rab vissza akarja tartani s elriasztja; de a szegény
leány megadással tér vissza: föláldozni magát. A hadnagy
megcsalja, áldozata hiábavaló: még föl sem kel a bűn ágyáról, mikor
bátyját kivégzik. Tragikai végzete, mely nyomon követte vétségét,
teljes: gyalázatával sem érhette el czélját. A kiért elkövette bűnét, az
szégyenletes halállal veszett; maga semmivé téve, nyomorúltan
maradt. Szenvedése egy iszonyú átokban tör ki. Fehér Annával
rokon Szigligeti Nadányinéja, ki hogy elfogott férje életét
megmentse, föláldozza magát a buja fejedelemnek. Ép oly kevéssé
ér vele czélt, mint amaz, sőt semmivé teszi vele magát is, férjét is.
Gyalázatán felbőszűlve, Nadányi orgyilkossá sűlyed. Az országot
megszabadítja zsarnokától; de elidegeníti magától barátait s az új
fejedelmet is, ki meggyilkoltatja.
Az ő tragikai vétségök mind a jóakaratban találja forrását;
páthoszuk, mely veszedelmökké lesz, egy-egy nemes erkölcsi
eszme hevűlete. Egy lépéssel tovább haladva, oly jelenségekkel
találkozunk, kiknek ballépése még nem rosszakaratból, nem
ridegebb fajta önzésből, hanem csak meggondolatlanságból,
könnyelműségből, a léleknek valamely kisebb fogyatkozásából ered.
Amazok oly komolynak és uralkodónak éreztek bizonyos erkölcsi
kötelességet, hogy egy másikat készek voltak megszegni miatta.
Ezek nem érzik elég komolynak azt sem, melyet betölthetnének;
mentségök fogy s vétségök, bármily csekély forrásból fakad,
súlyosodik. Egy, magában talán jelentéktelen tettel fölzaklatják az
egyetemest. A tett, a megzavart világnak okozatosságában, előre
nem látott, nem is sejtett következéseket von maga után. Az egyén
már ezekben nem akarja a maga cselekedetét ismerni; de mikor
mintegy általa megindítva rá visszazúdúlnak, kénytelen felelni értök.
Bánk is azt kiáltja Melinda holtteste előtt:
Nem ezt akartam én, nem ezt.
De a tragikai egyén akarata csak megindítja s nem vezeti végig a

dolgok folyását.
Alig magyarázhatnók e jelenséget alkalmasabb példán, mint
Arany Tetemre hivásán. Kund Abigél szép szeretője, titkos arája
Bárczi Benőnek. A levente heves és féktelen természetű: apja fia.
Közte s Abigél közt nem vala gát, mert szerették egymást; de a lány
mégis csak «titkos arája» volt. Elválaszthatta őket valamely külső
akadály, talán Benő atyjának akarata, mely a tetemre hivás
jeleneteiben oly félelmesen erőszakosnak mutatkozik. Ez az akadály
is izgathatta Benőt; legalább abban akart újra meg újra bizonyossá
lenni, hogy a leány szereti őt. Igenre únszolta, új szerelmi
vallomásra. Abigél kaczér vonakodással felelt. Az ifjú lázas
hevületében öngyilkossággal fenyegetőzött, mire kedvese enyelegve
tőrt adott neki: nosza hát! A boldogtalan csakugyan megöli magát,
szeretője pedig ravatalánál megőrűl. Vajjon miben áll Abigél vétsége;
hogy függ össze e játszi tréfálkozással nemezise? Benőének vallotta
magát; de mégsem akart azzal a tartaléktalan, odaadó és mély
szerelemmel, szívvel-szóval az övé lenni, a miben e szenvedélyes,
erőszakos s a viszonyok által is zaklatott természet
megnyugodhatott volna. Szeretője volt; de a nélkül, hogy kedvese
valóját igazán magába fogadta s ahhoz simúlni igyekezett volna.
Még megismerni sem igyekezett eléggé; tréfára vette szörnyű
fenyegetését, melynek beváltásáról természete kezeskedett.
Kedvese halálának képzete, mely egy vészes kitöréssel eléje
idéztetett, nem vette el kedvét a tréfától. Vagy ne lett volna
kedvesévé, vagy ha érdemesnek találta szerelmére, fogadta volna el
minden következését s szerette volna úgy, hogy e szerelem ifjára
nézve legalább a megnyugvás forrása legyen. De ő nem ismerte azt,
a kit neki lett volna kötelessége a világon legjobban ismernie; s
játékot űzött azzal, a mivel nem lett volna szabad, épen Bárczi Benő
irányában nem, tréfálnia. Azt hiszszük, Greguss téved e ballada
magyarázatában s egészen ki van zárva a fölfogás, melyet ő
fejteget, hogy Abigélt szűzi szemérme tartóztatta a vallomástól, s
Bárczi Benő az első nyilatkozatra sürgette. Ezt az első nyilatkozatot
bizonyára nem volt kötelessége kiejteni; de ha egyszer kiejtette, a
másodikat már igen. Ő Benőnek «szép szeretője, titkos arája» volt.
Mint ilyen, kaczérkodott vele. Vallomása:
Bárczi Benőt én meg nem ölte

Tanum az ég s minden seregi!
Hanem a tőrt én adtam neki, –
e vallomás csak külsőképen igaz, csak annyiban, hogy nem akarta

megölni. De a gyilkosság nem vezet-e vissza az ő vétségére? Az
ifjúnak a boldogságukra talán ellenséges körűlmények között csak a
hit volt biztos támasza kedvese szerelmében; mikor a leány ezt is
ingatagnak mutatta, lelke végkép elvesztette egyensúlyát s megölte
magát. Pusztúlása Abigél lelkét terheli a tragikai okozatosság
kapcsolatánál fogva. A költő is vétkesnek akarja mutatni: a holttest
vérzik. Az egyetemes világosan ellene fordúl s a ravatalnál,
tiltakozása daczára, leveri felelőssége. Megőrűlése nemcsak
fájdalmából, hanem lelki vádjából is következik. Dalában, melylyel a
nyilt útcza során lefut, ki is ejti a szót, mely mindent megmagyaráz,
vétségét is, lélekállapotát is.
Ezek az alakok, kik rosszat tesznek nem ugyan jó, de nem is
rossz szándékból, elvezetnek bennünket végre azokhoz, kik a
szenvedély oktalanságával vagy épen öntudatos vakmerőséggel
sértik meg az erkölcsi törvényt, mely az embert ember ellen, a
kicsinyt a nagy ellen, a védtelent a hatalmas ellen, az igazat a
gonosz ellen ótalmazza. Ők már nem az egyetemes egységét
bontva tévednek, mint azok, kik egy ebben foglaltató eszmét
képviselve törnek egy más, szintén jogosúlt s amazzal organikusan
összefüggő hatalom ellen. Vétségök a legenyhébb esetben sem
jóakaratból, hanem tévedésből folyik s határozott bűnben nyilvánúl.
A sértett eszme nem képez egységet a sértő törekvéssel, csak ez
utóbbi van benső összeköttetésben a föltámadó egyén
kiválóságával. Innen nevezi Vischer e formát az egyszerű vétség
tragikumának. Az akarat erkölcsi értékére nézve azonban, mely e
jelenségekben uralkodik, itt is nevezetes különbség van. Ha csak
Othellót vetjük össze Macbethtel, világos lesz előttünk az egész
fokozat, mely a gonosz fenségeig, az erkölcsi törvénynek az egyéni
erő nevében s alapján való tagadásaig halad. Az uralkodó páthoszt
itt tisztán az egyéni táplálja s az tűzi ki czélját. Ily forrásból fakadva,
s ily irányban törekedve, sokszor démoni hatalommá emelkedik. «A
jog, melyen e természetek állanak, mondja Bayer, csak épen az ő
erős akaratuk, erejök felsősége, értelmök sastekintete; nem más az,
mint a ragadozó állat joga prédájára, melyet a természet adott meg
neki hatalmas karmaival, vas izmaival s ugrásának erejével és
biztosságával. Fejöket félelmes, de csodálatraméltó nagyság fénye
övezi.» Az erkölcsi törvény mintha rájok nézve nem léteznék. Ha
titkos intései föl-fölhangzanak is lelkökben, rá sem gondolnak, hogy
elhatározásaikkal és tetteikkel, egészében vagy csak részeiben is,
képviseljék. Ez rájok nézve, természeti határoztatásuknál fogva,
lehetetlen. Czéljokat, melynek semmi általános igazolása nem lehet,
csakis magukra, egyéni különösségökre támaszkodva képviselik s
az akarat hajlíthatatlan erélyével törnek feléje és buknak el. A
jellemnek ez önállóságát Hegel csak ott találja, a hol az istenen-
kivüli, a sajátlagosan emberi teljes érvényre juthat.
E formának talán legvilágosabb, legzavartalanabb képét Macbeth
nyújtja. Benne tisztán az egyén támad föl az egyetemes ellen s sérti
meg az erkölcsi törvény összes hatalmait. Minden jogot lábbal tapod
s ártatlanok vére csepeg kezéről. Föltámadása is magából, egyedűl
magából indúl ki. Föltámadásában nem hivatkozik még erejére sem,
mely kétségkívül különb a Duncanénál, s ha sorsa más viszonyok
között hívja trónra, derekasabban meg tudta volna védelmezni ezt.
Csak nagyravágyását említi, mely ellenállhatatlanúl ragadja a
királygyilkosságra.
Nincs semmi sarkantyúm, e szándokot

Sürgetni: mint a nagyravágy.
A sarkantyú czéljához vezette; trónra jutott, de csakhamar új

gonosztett szüksége áll eléje. A jelen az övé; de a jövő Banquo
maradékainak van igérve. Hatalma nem teljes, hiányzik belőle
valami: a jövő birtoka. Gyilkosokat küld a menekvő Banquora és
Fleancere. Hát értök szennyezte volna be szívét, miattok gyilkolta
volna meg a kegyes Duncant,
Értök csupán! és lelkem örök javát

Azért adám kezébe a gonosznak,
Hogy trónra őket ültessem: a Banquo
Magvát tegyem királyokká! Pokol!
Következnek Macduff «csibéi» s a többiek. Hatalma már teljes lenne,

de nem biztos. Elégületlenség, lázongások, ellenségek fenyegetik és
teszik bizonytalanná. Macbeth egész hentessé sülyed, hogy
vérengzéseivel elnyomjon s megtoroljon minden ellenállást.
Valamennyi elhatárzása, tette, bűne csak magából indúl ki s a maga
érdekére vonatkozik. Mindig ő, és újra ő, egészen addig, míg
semmivé lesz.
Az ily hősök pályájára vonatkozólag tesz Bayer egy fínom és
eszméltető megjegyzést. Az intézmények, melyek gátúl állanak
előttük, gyakorta olyanoknak látszanak, melyek nem alapúlnak
valamely magasabb, objektiv jogrendben, hanem csak puszta
megegyezésen, sőt néha hagyományos előítéleteken. Ily esetekben
a világ korlátoltságát gonoszságuk igazolásaúl tekintik, mely
nemcsak képesíti, hanem mintegy föl is jogosítja őket megillető
helyöknek kiküzdésére. Edmund és Rikhárd példáit hozza föl.
Edmund Lear királyban fattyúgyerek. A társadalom előitélete
nehezedik rá születése miatt. Mindenütt érzi mellőztetését, de érzi
külső és belső fegyverzetének erejét is, melylyel testvérét
kijátszhatja és leverheti s a világot elhallgattathatja. Igaztalansággal
látja magát szemben, melyet, úgy hiszi, csak igaztalansággal
győzhet le.
Természet, istenem vagy: hódolok

Törvényednek. Mért kéne a szokás
Bilincseit hurczolnom, s magamat
A nemzeteknek furcsasága által
Kifosztni hagynom, mert tíz, tizenöt
Hóval bátyám után vagyok? Miért
Fattyú, miért korcs? ha szint’ úgy megütöm
A mértéket, szint’ oly hős lelkű vagyok,
S arczom, mint bármi tisztes hölgy fiáé?
Mért bélyegeznek korcsnak, fattyúnak?
Miért volnánk mi korcsok? Fattyú és korcs!
Kik a természet fürge meglopása
Közben hatalmasb alkatot, szilajb
Erőt nyerénk, mint egy egész sereg
Fajankó, kik fáradt, pállott, megúnt
Ágyban, fél álom s éberség között
Fogantanak. Törvényes! finom szó!
Jól van… ha a csel sikerűl, a fattyú
Edmund lesz úr a törvényes fölött.
Növök, gyarapszom: a fattyúk javára
Csináljatok most pártot, istenek.
E monologban, melylyel Edmund elénk lép, épen úgy föltárja

azonnal lelkét, mint Rikhárd a magáéban, tragédiája elején. Gloster
tragikumának ily irányú fejtegetésénél főleg a korabeli angol
közállapotokra fektet súlyt Bayer. A Yorkok között kétségkívül
Rikhárdnak van legigazabban királyi hivatása. De útjában állanak
bátyja Clarence, s Eduárd fiai: a törvényes örökösödés rendje. E
rend azonban nem uralkodik többé föltétlenűl Angliában. Lázadások,
bitorlók, trónkövetelők, a fehér és piros rózsa véres harczai közt,
gyökeresen fölforgatták és megrendítették. A nemzet rég
hozzászokott, hogy mindig a legvakmerőbbnek hódoljon. Ily
körűlmények között csoda-e, ha Rikhárd még egyszer megkisérli,
hogy érvényt szerezzen az uralkodásra termett erő természeti
jogának? E fejtegetésből ki van feledve egy nevezetes mozzanat,
mely pedig kiválóan alkalmas Bayer tételének támogatására. Ez
Rikhárd rútsága, idétlensége, kit «az eb is megugat, ha elbiczegni
lát.» Az emberek ugyan nem merik idegenkedésöket, természetes
ellenszenvöket leplezetlenűl kimutatni a hatalmas herczeg előtt; de
azért lépten-nyomon érezni kénytelen, hogy nem tartják, nem
tarthatják közéjök valónak. Királyi származása és fényes egyéni
tulajdonai daczára számkivetettje azoknak az örömöknek, melyek
széppé teszik a világot. Gúnynyal emlékszik meg felőlök s az életnek
ama szelídebb módjáról, melyben uralkodnak. A mulató körök, a
tánczzene, a fuvolának kéjelgő szava, a fürge pajkos nymphák
mosolya, melyekkel oly keserűen gúnyolódik, neki nem szólnak
igazán. Hiában is szólnának, sziszegi; utálja léha kéjét e napoknak s
magában az erőt akarja újra úrrá tenni a világon. Más helytt
részletesebben szólottunk róla, hogy mikép.
Jegyezzük még meg, hogy Bayer tétele azoknak a tragikai
alakoknak is, a kikre általában alkalmazható, sohasem vonatkozik
egész pályájára, csak mintegy támadására, kiindúlására. A kedvező,
majdnem csábító viszonyok bátorítják, segítik egy, őket talán
igaztalanúl sújtó szokás, hagyomány vagy előítélet elleni lázadásra.
Küzdelmök azonban csakhamar vad erőszakossággal csap át
általában az erkölcsi törvény, az egyetemes ellen irányúló harczba.
Macbeth és Rikhárd csakúgy gázolnak az ártatlanul kiontott vérben.
A kik nem tudtak ellenökben egy előítéletet tűrni, most az egész
világrendet magukra zúdítják. Egyébiránt általános eszme sohasem
táplálta igazán páthoszukat; tartalma mindig egyéniségök korlátlan
érvényesítésének vágya volt, mely eszmék hangoztatásában
voltakép csak ürügyet keresett. Utóbb is megesik, hogy pályájoknak
végzetes pontjain mintegy igazolni törekszenek magukat. Rikhárdot
a vizió után «tudatának ezerféle nyelve» mind gazembernek vádolja;
de ő siet megfelelni nekik hősi hivatásának fennen hangoztatásával.
A beszéd, melyet katonái előtt tart, nemcsak a csüggedő seregnek,
hanem a maga kételyeinek is szól. Macbethből is kitör a keserv
Dunsinannál, hogy rá nem várnak «az aggkor ékei: szeretet,
engedelmesség, hű tisztelet s igaz barátok»; úgyis hiába kisérlene
meg értök bármit: miért ne követné hát tovább rendületlenűl útját?
Ez igazolásra törekvéssel valósággal nincs más czéljok, mint hogy
bármily laza, bármily hamis megegyezésre jussanak
lelkiismeretökkel s aztán annál korlátlanabbúl, a belső akadálynak
legyőzésével törhessenek az egyetemes ellen. Lehetetlenségre
törnek: jogot szerezni a jogtalanságra. Egy ellenmondással több,
melyen el kell pusztúlniok. Az egyetemes mint természeti és erkölcsi
hatalom támad ellenök. Szenvedélyök a kétségbeesés őrjöngéseig,
az önmegsemmisítésig fokozódik, ama benső, természet-törvény
által meghatározott fejlődésen át, melyet Hegel oly mesterien
magyaráz eszthetikájának a romantikai műformáról szóló
fejezetében. Erkölcsi hatalmak pedig, a megsértett igazság,
szabadság, becsület, kegyelet, azokban, a kik hódolnak nekik, külső
ellenségeket állítanak a gonosz hősök elé s eltiporják őket.
Vesztök után nem ring tovább az eszméknek megindított
hullámzása, mint az erkölcsi összeütközés tragikumánál láttuk.
Egyezkedésre, békűlésre nincs szükség; haláluk után azonnal
helyreáll az egyetemest kifejező rend, melyet csak az ő létök zavart
meg. Az egyetemesnek ő belőlök nincs mit magába fogadnia; semmi
más dolga velök, mint hogy megbuktassa őket. Hősiségöknek marad
emléke; de egyéniségökkel együtt minden törekvésök is, mely
szorosan azt illette, veszendőbe megy.
Annál kevésbbé fogadhatunk el velök, magukkal, kiegyezést. Az
egyetemes, mely általok egész mivoltában, minden erkölcsi
eszméjében megsértetik, úgy hogy az erkölcsi törvénynek ők
egyenes tagadását képezik: nem kegyelmezhet nekik oly
mozzanatok miatt, melyek vagy merő külsőségek, vagy épen
hamisak. A mint a hős sohasem alkuszik vele szemben, hanem
ellene egész valóját mérlegbe veti, úgy kiengesztelésére egész
valójának föl kell áldoztatnia. Nemcsak meg nem nyugtató, hanem
valósággal lázító, érzésünkre nézve, Calderon egy híres autojának,
a Kereszt imádásának (La devocion de la cruz), alapgondolata. A
vallásos életnek egy külsősége van itt győztesen szembeállítva
annak lényegével, az erkölcsi rend egész hatalmával és
igazságosságával. Az ember elkövetheti a legiszonyúbb vétkeket:
ennek daczára egy külső, rá nézve teljesen értelmetlen vallásos
szokáshoz való ragaszkodás meg fogja menteni. Eusebio babonás
tiszteletet tanúsít a kereszt iránt. Atyja eltaszította magától anyját, ki
egy keresztfa alatt szűlte őt, lánytestvérével együtt, mindkettejök
testén egy kereszt anyajegyével. A lánykát az asszony magával
viszi, a fiút elhagyja. Eusebio felnő a kereszt tiszteletében, de nem
nagy dicsőségére. Erőszaktévő, rabló, gyilkos lesz belőle. Többek
között elcsábít egy apáczát; mielőtt azonban meggyalázná, egy
kereszt-jegyet pillant meg testén s megiramodik. Júlia, ki akaratban
már elkövette bűnt, a nélkül, hogy gyönyörét élvezte volna, utána
ered s nem térhet többé vissza a kolostorba. Fogadást tesz, hogy ha
az ég nem akarta befogadni, a poklot is el fogja rémíteni életével. A
vadonban bolyongva, rémtettet rémtettre halmoz. A rablókat
üldözőbe veszi népével Eusebio atyja, s a vad martalócz elesik a
küzködésben. Gyónni akarna; de mire a remete megérkezik,
meghal. Azonban egyszerre fölemelkedik halottaiból s bejelenti,
hogy «bár bűnei számosabbak a fövenynél, tisztelete a kereszt iránt
megmentette istennek trónja előtt». Júlia össze akarja gyűjteni a
szétszórt rablókat, mikor megtudja, hogy Eusebio testvére volt. Hálát
ad a keresztnek, mely a vérbűntől megmentette, s vezeklésre szánja
magát. De atyja le akarja szúrni. Végső kétségbeesésében átkarolja
a keresztet, segítségért folyamodik hozzá s kedveért azonnal meg is
történik a csoda. A feszület felszáll vele a magasba. Ki
nyugodhatnék bele e megoldásba? A kereszt Krisztus tanai
teljességének jelképe, a milyennek ugyancsak Calderonnál, a
Kereszt felmagasztalásában (La exaltacion de la cruz) találjuk, a hol
győzelme a pogány bálványimádás, erőszakosság, szentségtörés és
bűbájosság fölött, fölemeli lelkünket. Jelképe az isteni irgalomnak.
Jelentőségét az összeköttetés adja, melyet képvisel az isteni és
emberi közt, de nem az istentől elfordúlt, hanem az istenhez fordúló
emberi közt. Ha ez az összeköttetés merőben hiányzik, imádása
csak babona, melynek semmi köze az egyetemeshez, mely senkit
meg nem tarthat.
XXVIII.
A természeti és erkölcsi törvény mint

sértett.
Az egyetemesben foglaltató természeti és erkölcsi törvény

viszonyáról már szóltunk, mielőtt külön-külön szemügyre vettük
volna őket. Az egyetemesről szóló fejtegetésünk záradékaúl
vizsgáljuk még ezt oly támadásokkal szemközt, melyek úgy
természeti mint erkölcsi mivoltában megsértik.
Az erkölcsi összeütközés tragikuma alá tartozó jelenségek
némelyikéről azt mondtuk, hogy tragikai vétségök az egyetemest
különösen mint egységest, mint egészet illeti. Sértik annyiban, a
mennyiben egységéből kiszakítanak bizonyos eszméket, hogy más,
szintannyira vagy még inkább jogosúlt eszmék ellen érvényesítsék.
Ők az egyetemes körének úgy szólván egész voltát illetik, míg azok,
a kikhez most fordulunk, az egyetemesnek egész körét sértik. Azok
megbontják egységét, ezek, mindenestűl megtagadva, szállanak
szembe vele. A fejlődés nevezetesebb fokozatai ezek: Antigone úgy
tesz eleget egy természeti és erkölcsi kötelességének, hogy megsért
vele egy másik erkölcsi hatalmat; Rikhárd, természeti adományaira
támaszkodva, de ezeket elégségeseknek is tartva czéljára, önzése
sugallatából tör általában az erkölcsi törvény ellen; Faust, Kain s az
ő körükbe tartozó hősök, úgy törnek a végtelenre, hogy az életnek
természeti és erkölcsi korlátait egyaránt lerontani igyekeznek. Az
egyetemesnek egész körét megsértik, mind a benne foglaltató
hatalmakat, a mennyiben a lét biztosító és megnyugtató törvényein,

ebook download (eBook PDF) Technical Drawing for Engineering Communication 7th Edition all chapter

Uploaded by

Document Information

Copyright

Available Formats

Share this document

Share or Embed Document

Sharing Options

Did you find this document useful?

Is this content inappropriate?

Copyright:

Available Formats

ebook download (eBook PDF) Technical Drawing for Engineering Communication 7th Edition all chapter

Uploaded by

Copyright:

Available Formats

(eBook PDF) Technical Drawing for

Engineering Communication 7th

Technical Communication Today 7th Edition Johnson-

(eBook PDF) Technical Communication Strategies for

Engineering Drawing 2nd Edition M. B. Shah - eBook PDF

Technical Communication 11th Edition (eBook PDF)

(eBook PDF) Strategies for Technical Communication in

(eBook PDF) A Research Primer for Technical

(eBook PDF) Technical Communication, Global Edition

(eBook PDF) The Essentials of Technical Communication

Specific dimensioning techniques • Summary of Concentricity • Summary • Review questions •

CHAPTER 8: Auxiliary Views | 279 CHAPTER 14: Springs | 520

CHAPTER 15: Cams | 535

section 3 Title block • Numbering system • Drawing revisions:

CHAPTER 20: Modern Manufacturing: index. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 859

CAREER ended up being the right decision.

PROFILE a drafter at Goshow Architects in New York City. This

Figure 34 Typical rigid frame section of a metal building.

DESIGN FOR MANUFACTURABILITY

key terms Chapter (DFM) as a competitiveness strategy.

Geometric Construction chapter 4 121

numbers on the lines are elevations in feet, and A is 1009

Employability Skills for Drafting and Design Technicians chapter 1 29

●● Employability skills needed by drafting and design tolerancing

and interviewing. 4. Which of the following is NOT a characteristic

Architectural Structural Mechanical

review Architectural Structural Mechanical

Pipe Drafting Civil Electrical

Pipe Drafting Civil Electrical

Content Overview skills defined, importance of employability skills,

The Learning Package Cengage Learning Testing (Clt)

have the option of using these lesson plans with

2  rafting Tools: Conventional,

3  ketching and Lettering for

Graphic Communication In order to understand an artistic drawing, it is

Artistic drawings range in scope from the simplest

Figure 1 Technical drawing (mechanical).

As shown in Figure 7, a projection involves four Parallel Projection

Purpose of Technical Drawings

Any product that is to be manufactured, fabricated, The Design Process

Figure 5 Mechanical illustration (Courtesy Ken Elliott).

Figure 6 Mechanical illustration (Courtesy Ken Elliott).

Figure 7 The projection plane.

FRONT VIEW 1.00 RIGHT-SIDE VIEW

Figure 8 Orthographic multiview drawing.

DEPTH—HALF SCALE DEPTH—FULL SCALE

Figure 9 Oblique projection (cabinet). Figure 10 Oblique projection (cavalier).

Én is megyek, s megfordúlt szándokom szerint,

De már késő. Antigone maga után vonta a sírba Hæmont és

Haj! gyászba borúlt körülöttem a lét

Ez egymást fölidéző, egymásra visszavágó csapásokból

Szelíd remény, hová, hová tünél?

Nem ezt akartam én, nem ezt.

De a tragikai egyén akarata csak megindítja s nem vezeti végig a

Bárczi Benőt én meg nem ölte

e vallomás csak külsőképen igaz, csak annyiban, hogy nem akarta

Nincs semmi sarkantyúm, e szándokot

A sarkantyú czéljához vezette; trónra jutott, de csakhamar új

Értök csupán! és lelkem örök javát

Következnek Macduff «csibéi» s a többiek. Hatalma már teljes lenne,

Természet, istenem vagy: hódolok

E monologban, melylyel Edmund elénk lép, épen úgy föltárja

A természeti és erkölcsi törvény mint

Az egyetemesben foglaltató természeti és erkölcsi törvény

2 rafting Tools: Conventional,

3 ketching and Lettering for

Figure 7 The projection plane.

Figure 9 Oblique projection (cabinet). Figure 10 Oblique projection (cavalier).