(eBook PDF) Dynamic Earth: An

Introduction to Physical Geology

Illustrated Edition
Go to download the full and correct content document:
https://ebooksecure.com/product/ebook-pdf-dynamic-earth-an-introduction-to-physical
-geology-illustrated-edition/
More products digital (pdf, epub, mobi) instant
download maybe you interests ...

Earth: An Introduction to Physical Geology 13th Edition

(eBook PDF)

http://ebooksecure.com/product/earth-an-introduction-to-physical-
geology-13th-edition-ebook-pdf/

Earth: An Introduction to Physical Geology 12th Edition

(eBook PDF)

http://ebooksecure.com/product/earth-an-introduction-to-physical-
geology-12th-edition-ebook-pdf/

(eBook PDF) Earth An Introduction to Physical Geology

12th Edition

http://ebooksecure.com/product/ebook-pdf-earth-an-introduction-
to-physical-geology-12th-edition/

(eBook PDF) Earth An Introduction to Physical Geology

4th Canadian

http://ebooksecure.com/product/ebook-pdf-earth-an-introduction-
to-physical-geology-4th-canadian/
(eBook PDF) Living with Earth: An Introduction to
Environmental Geology

http://ebooksecure.com/product/ebook-pdf-living-with-earth-an-
introduction-to-environmental-geology/

(eBook PDF) Earth An Introduction to Physical

Geology12th Global Edition

http://ebooksecure.com/product/ebook-pdf-earth-an-introduction-
to-physical-geology12th-global-edition/

(eBook PDF) Introduction to Physical Geology, Canadian

Edition

http://ebooksecure.com/product/ebook-pdf-introduction-to-
physical-geology-canadian-edition/

(eBook PDF) Environmental Geology: An Earth Systems

Approach, Second Edition

http://ebooksecure.com/product/ebook-pdf-environmental-geology-
an-earth-systems-approach-second-edition/

(eBook PDF) Environmental Geology: An Earth Systems

Approach, Second Edition

http://ebooksecure.com/product/ebook-pdf-environmental-geology-
an-earth-systems-approach-second-edition-2/
Earth’s Outermost Layers . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 12
The Atmosphere. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 12
The Hydrosphere. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 13
The Biosphere. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 13
The Geosphere: Earth’s Internal Structure. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 15
Internal Structure Based on Chemical Composition. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 15
Internal Structure Based on Physical Properties. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 16
Major Features of the Continents. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 17
Shields. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 18
Stable Platforms. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 18
Folded Mountains. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 18
Summary of the Continents. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 20
State of the Art: Mapping the Continents from Space. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 22
Major Features of the Ocean Basins. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 23
The Oceanic Ridge. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 23
The Abyssal Floor. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 23
Trenches . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 24
Seamounts. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 24
Continental Margins. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 25

ix
x Contents

State of the Art: Mapping the Ocean Floor from Space. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 26

The Ecosphere—A Model of Planet Earth. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 27
GeoLogic: Meteorites and Earth’s Interior . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 28

Chapter 2 Geologic Systems. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 30

Geologic Systems. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 32
Direction of Change in Geologic Systems. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 34
Systems, Equilibrium, and Geology. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 36
The Hydrologic System . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 36
Major Subsystems of the Hydrologic System . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 38
The Tectonic System. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 42
Major Subsystems of the Tectonic System. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 44
State of the Art: Heat Flow Measurements and Plate Tectonics . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 49
Plates and Plate Motion. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 50
Gravity and Isostasy . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 50
GeoLogic: Earth’s Systems from Space . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 52

Chapter 3 Minerals. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 54
Matter . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 56
Atoms. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 56
Isotopes. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 57
Ions. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 58
Bonding. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 58
States of Matter . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 60
The Nature of Minerals. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 61
Natural Inorganic Solids . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 61
The Structure of Minerals. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 61
State of the Art: X-Ray Diffraction and the Structure of Minerals. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 63
The Composition of Minerals . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 64
The Physical Properties of Minerals. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 64
Stability Ranges . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 68
The Growth and Destruction of Minerals . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 69
Crystal Growth . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 69
Destruction of Crystals . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 71
Silicate Minerals. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 72
Rock-Forming Minerals. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 74
Felsic Silicate Minerals. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 75
Mafic Silicate Minerals . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 79
Clay Minerals. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 81
Nonsilicate Minerals. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 81
GeoLogic: Internal Structure of Minerals . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 82

Chapter 4 Igneous Rocks. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 84

The Nature of Igneous Rocks. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 86
Textures of Igneous Rocks . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 89
Glassy Texture. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 89
Aphanitic Texture . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 89
State of the Art: Microscopes Reveal Hidden Worlds of Geology. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 91
Phaneritic Texture. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 92
Porphyritic Texture . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 92
Pyroclastic Texture . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 92
 Contents xi

Types of Igneous Rocks. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 92

Rocks with Phaneritic Textures (Intrusive Rocks). . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 93
Rocks with Aphanitic Groundmasses (Extrusive). . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 94
Rocks with Pyroclastic Textures. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 96
Extrusive Rock Bodies. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 96
Products of Basaltic Eruptions . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 97
Products of Intermediate to Silicic Eruptions . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 102
Intrusive Rock Bodies. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 107
Plutons and Batholiths. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 107
Dikes. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 110
Sills . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 110
Laccoliths . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 111
The Origin and Differentiation of Magma. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 111
Origin of Magma . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 111
Differentiation of Magma. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 112
Igneous Rocks and Plate Tectonics. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 114
Generation of Magma at Divergent Plate Boundaries. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 114
Generation of Magma at Convergent Plate Boundaries . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 115
Generation of Magma in Mantle Plumes. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 116
GeoLogic: Laccoliths of the Henry Mountains . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 117

Chapter 5 Sedimentary Rocks. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 120

The Nature of Sedimentary Rocks. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 122
Types of Sedimentary Rocks . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 125
Clastic Sedimentary Rocks. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 125
Biochemical and Chemical Sedimentary Rocks. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 128
Sedimentary Structures. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 131
Stratification . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 131
Cross-Bedding. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 131
Graded Bedding. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 131
Ripple Marks, Mud Cracks, and Other Surface Impressions. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 133
Fossils and Trace Fossils. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 134
Sedimentary Systems. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 135
Weathering . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 135
Transportation . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 135
Deposition . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 136
Compaction and Cementation. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 143
Stratigraphic Sequences. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 143
Sequence Stratigraphy . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 143
Sedimentary Systems and Plate Tectonics. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 145
State of the Art: Ocean Drilling Programs: Probing the Deep Blue Sea . . . . . . . . . . . . . . 147
GeoLogic: Sedimentary Rocks at Dead Horse Point. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 149

Chapter 6 Metamorphic Rocks . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 152

The Nature of Metamorphic Rocks . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 154
Origin of Metamorphic Rocks. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 157
Temperature Changes. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 157
State of the Art: Rock Metamorphism in the Laboratory. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 159
Pressure Changes. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 160
Movement of Fluid . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 160
Deformation . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 161
xii Contents

Types of Metamorphic Rocks. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 163

Foliated Rocks. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 163
Nonfoliated Rocks. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 166
Parent Material for Metamorphic Rocks. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 167
Regional Metamorphic Zones. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 168
Metamorphic Rocks and Plate Tectonics. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 170
GeoLogic: The Black Canyon of the Gunnison . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 173

Chapter 7 Deformed Rocks. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 176

Principles of Rock Deformation . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 178
Geometry of Rock Structures. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 181
Joints . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 182
Faults . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 183
Normal (Extensional) Faults. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 183
Reverse (Contractional) Faults. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 186
Strike-Slip Faults. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 188
Observed Movement on Faults . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 188
Folds. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 189
Fold Nomenclature. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 189
State of the Art: Geologic Maps: Models of the Earth. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 190
Domes and Basins. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 191
Diapirs . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 192
Fold Belts . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 195
GeoLogic: The Keystone Thrust. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 198

Chapter 8 Geologic Time . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 200

The Discovery of Time. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 202
Uniformitarianism. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 202
Unconformities. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 204
Relative Ages. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 206
The Principle of Superposition. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 207
The Principle of Faunal Succession. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 208
The Principle of Crosscutting Relations. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 208
The Principle of Inclusion . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 208
Succession in Landscape Development. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 210
The Standard Geologic Column. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 210
The Precambrian Eon. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 212
The Phanerozoic Eon . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 212
Radiometric Measurements of Time. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 212
Radioactive Decay. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 213
Rates of Radioactive Decay . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 214
Radiometric Dating. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 215
State of the Art: Single Grain Ages of Earth’s Oldest Rocks. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 217
Problems in Radiometric Dating . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 220
Other Methods to Measure Numerical Time. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 220
Tree Rings. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 220
Varves. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 221
Ice Layers . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 221
Calibration of the Geologic Time Scale . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 222
Layered Volcanic Rocks. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 222
Bracketed Intrusions. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 223
 Contents xiii

GeoLogic: The Story of the Grand Canyon Revealed in Stone. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 224

The Geologic Time Scale. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 226
Deciphering Geologic History. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 226
Magnitude of Geologic Time. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 227

Part II Earth’s Hydrologic System. . . . . . . . . . . . . . . . . . 230

Chapter 9 The Climate System: Earth’s Atmosphere and Oceans. . . 232
Composition and Structure of the Atmosphere. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 234
Composition of the Atmosphere. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 234
Thermal Structure of the Atmosphere. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 235
Atmospheric Pressure . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 237
Atmospheric Water Vapor . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 238
Energy and Motion of the Atmosphere. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 239
Solar Radiation and Heat Balance. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 239
Global Circulation of the Atmosphere. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 241
The Global Patterns of Water Movement. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 241
Monsoons: An Important Regional Part of the Climate System. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 244
Composition and Structure of the Oceans. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 245
Composition of Seawater. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 245
Thermal Structure of the Oceans. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 246
Energy and Motion of the Oceans. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 248
Wind-Driven Circulation of Surface Waters. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 248
Density-Driven Circulation of the Deep Ocean. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 250
Coastal Upwelling. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 251
Global Pattern of Oceanic Circulation . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 252
State of the Art: Earth from Space: Satellite Eyes . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 254
Climate Zones. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 255
Tropical Climates . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 255
Desert Climates . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 256
Temperate Climates . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 256
Polar Climates. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 256
Climate Change . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 257
Continental Drift and Climate Change. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 257
Human Disturbance of the Climate System. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 258
GeoLogic: The Ozone Hole . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 262

Chapter 10 Weathering . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 264

The Nature of Weathering. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 266
Physical Weathering. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 267
Ice Wedging. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 267
Sheeting . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 269
Other Types of Physical Weathering. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 269
Talus . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 270
Chemical Weathering. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 270
Dissolution. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 270
Acid Hydrolysis. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 271
Acid Hydrolysis and Secondary Minerals . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 272
Oxidation . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 273
Concluding Notes . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 274
Weathering of Major Rock Types. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 276
Differential Weathering. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 277
xiv Contents

Products of Weathering. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 277

Geometry of Weathered Rock Fragments . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 277
Spheroidal Weathering . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 278
Regolith. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 278
Soil. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 281
Ions in Solution. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 284
Climate and Weathering. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 286
Rates of Weathering. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 289
GeoLogic: Weathering of Mexican Pyramids. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 290

Chapter 11 Slope Systems . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 292

Factors Influencing Mass Movement . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 294
Types of Mass Movement. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 298
Creep . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 298
Debris Flows . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 302
Landslides and Slumps . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 305
Rock Falls and Avalanches . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 305
State of the Art: Landslide Hazard Maps and GIS. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 308
Land Subsidence . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 309
Subaqueous Mass Movement. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 310
GeoLogic: Slope Systems. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 313

Chapter 12 River Systems . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 316

Geologic Importance of Running Water. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 318
Major Characteristics of River Systems. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 318
The Collecting System. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 320
The Transporting System . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 320
The Dispersing System. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 321
Order in Stream Systems. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 321
The Dynamics of Stream Flow. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 322
Factors Influencing Stream Flow. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 322
Equilibrium Gradients in River Systems. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 325
The Nile and River Equilibrium. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 326
Effects of Urbanization on River Equilibrium. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 328
Processes of Stream Erosion. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 328
Removal of Regolith. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 329
Downcutting of Stream Channels. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 329
Headward Erosion. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 333
Extension of Drainage Systems Downslope . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 334
The Grand Canyon: A Model of Stream Erosion. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 335
Processes of Stream Deposition. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 336
Floodplains . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 337
Alluvial Valleys . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 341
Deltas. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 342
Alluvial Fans. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 347
Floods. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 349
Flooding on Deltas and Floodplains. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 349
Flash Floods. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 351
 Contents xv

Rivers, Climates, and Plate Tectonics. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 352

Climate and River Systems. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 352
River Systems and Plate Tectonics. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 353
Modification of Basic River Pattern. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 353
Age of Rivers . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 354
GeoLogic: Russia’s Lena River Delta. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 356

Chapter 13 Groundwater Systems. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 358

Groundwater Systems . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 360
Porosity. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 360
Permeability . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 361
The Water Table and Aquifers. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 362
The Movement of Groundwater. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 364
Natural and Artificial Discharge . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 365
Natural Discharge . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 365
Wells—Artificial Discharge. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 367
Confined Aquifers. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 368
Thermal Springs and Geysers . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 371
Eruptions of Geysers. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 371
Geothermal Energy. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 371
Erosion by Groundwater. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 373
Caves . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 375
Karst Topography . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 375
Deposition by Groundwater . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 382
Lechuguilla Cave . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 382
Groundwater Resources . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 385
Alteration of Groundwater Systems . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 386
Changes in Composition. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 386
Saltwater Encroachment. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 387
Changes in the Position of the Water Table. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 388
State of the Art: Computer Models of Flowing Groundwater . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 389
Subsidence. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 391
GeoLogic: Cave Systems of Guilin, China. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 393

Chapter 14 Glacier Systems. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 396

Glacier Systems. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 398
Glacial Ice . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 398
Types of Glaciers . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 399
Glacier Flow. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 400
Crevasses . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 403
Ablation. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 404
Glacial Equilibrium . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 404
Erosion. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 405
Valley Glacier Systems . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 407
Continental Glacier Systems. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 412
Pleistocene Glaciation . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 420
The Effects of the Pleistocene Glaciation. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 423
xvi Contents

Records of Pre-Pleistocene Glaciation . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 435

Causes of Glaciation. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 436
State of the Art: Mass Spectrometry and Earth’s Climate . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 440
When Will the Next Ice Age Start?. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 441
GeoLogic: Glaciation in the Sierra Nevada. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 442

Chapter 15 Shoreline Systems. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 444

Waves. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 446
Wave Motion in Water . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 446
Breakers. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 447
Wave Refraction. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 447
Longshore Drift . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 449
Longshore Drift at Santa Barbara, California. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 450
Erosion Along Coasts. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 452
Sea Cliffs and Wave-Cut Platforms . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 452
Sea Caves, Sea Arches, and Sea Stacks. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 453
Summary of Coastal Erosion. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 454
Deposition Along Coasts. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 456
Beaches. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 456
Spits . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 456
Tombolos . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 457
Barrier Islands . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 457
Evolution of Shorelines . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 458
Hurricanes, Storm Surges, and Shoreline Evolution. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 463
Reefs. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 464
Reef Ecology . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 466
Types of Reefs. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 467
Origin of Atolls . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 468
Types of Coasts. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 469
Shoreline Classification Based on Plate Tectonics. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 469
Shoreline Classification Based on Local Geologic Processes. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 471
Coasts Formed by Subaerial Processes. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 471
Coasts Formed by Marine Processes. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 472
Tides. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 473
Tsunamis and Shorelines. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 474
GeoLogic: Tidal Inlet, Eastern Canada. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 478

Chapter 16 Eolian Systems. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 480

The Global Eolian System. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 482
Wind Erosion. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 484
Deflation. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 484
Abrasion . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 485
Transportation of Sediment by Wind. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 487
Movement of Sand . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 487
Movement of Dust. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 489
Deposits of Wind-Blown Sand. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 491
Types of Sand Dunes . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 493
Sand Seas . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 496
Deposits of Wind-Blown Dust: Loess . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 497
Desertification. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 500
GeoLogic: Mars: The Eolian Planet . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 502
 Contents xvii

Part III Earth’s Tectonic System. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 504

Chapter 17 Plate Tectonics. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 506
Continental Drift . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 508
Paleontological Evidence. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 509
Evidence from Structure and Rock Type. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 510
Evidence from Glaciation. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 511
Evidence from Other Paleoclimatic Records. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 512
Development of the Theory of Plate Tectonics. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 513
Geology of the Ocean Floor. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 513
Paleomagnetism . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 514
Evidence from Sediment on the Ocean Floor. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 519
Plate Geography. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 520
Plate Boundaries. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 522
Divergent Plate Boundaries. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 522
Convergent Plate Boundaries. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 523
Transform Fault Boundaries. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 525
Plate Motion. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 526
Rates of Plate Motion. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 528
State of the Art: The Magnetic Fabric of the Seafloor. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 529
The Driving Mechanisms for Plate Tectonics. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 530

Chapter 18 Seismicity and Earth’s Interior. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 534

Characteristics of Earthquakes . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 536
Elastic-Rebound Theory . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 536
Types of Seismic Waves. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 536
Earthquake Locations. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 539
Intensity . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 539
Magnitude . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 540
Earthquake Hazards . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 540
San Francisco, 1906. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 540
Alaska, 1964. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 542
Tangshan, China, 1976 . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 542
Northridge, California, 1994. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 543
Kobe, Japan, 1995 . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 544
Izmit, Turkey, 1999. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 545
State of the Art: Radar Interferometry Reveals Earthquake Deformation. . . . . . . . . . . . 546
Ancash, Peru, 1970. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 547
Valdivia, Chile, 1960 . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 547
Reiteration of Earthquake Hazards. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 547
Earthquake Prediction. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 547
Earthquake Preparation . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 549
Earthquakes and Plate Tectonics. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 550
Global Patterns of Earth’s Seismicity . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 550
Seismic Waves as Probes of Earth’s Interior . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 554
Seismic Wave Velocity Discontinuities. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 556
Convection Inside Earth. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 559
Convection in the Core . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 559
Convection in the Mantle. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 559
State of the Art: Seismic Tomography of Earth’s Mantle . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 561
GeoLogic: Inclined Seismic Zones. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 562
xviii Contents

Chapter 19 Divergent Plate Boundaries. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 564

Mid-oceanic Ridges. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 566
Methods of Study . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 567
Topography of Mid-ocean Ridges. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 567
Seismicity. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 574
Magnetic Anomalies. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 574
Heat Flow and Gravity. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 575
Structure and Composition of the Oceanic Lithosphere. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 576
Seismic Studies. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 576
Studies of Ophiolites . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 577
The Oceanic Crust Observed by Deep Submersibles. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 581
Geologic Studies of Iceland. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 583
Visualizing the Oceanic Crust . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 585
Origin and Evolution of Oceanic Crust. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 586
Magmatism at Oceanic Ridges. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 586
Seafloor Metamorphism. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 588
Structural Deformation and the Origin of Abyssal Hills. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 590
Concluding Note . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 590
Continental Rifts. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 591
The Basin and Range Province. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 591
The East African Rift . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 593
The Red Sea Rift. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 595
Evolution of Continental Rifts to Passive Margins. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 596
State of the Art: Gravity Variations Reveal Hidden Continental Rift. . . . . . . . . . . . . . . . . . 599
Plate Movement During the Last 200 Million Years. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 600
GeoLogic: Sheeted Dikes of the Oman Ophiolite . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 602

Chapter 20 Transform Plate Boundaries. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 604

Characteristics of Transform Plate Boundaries . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 606
Types of Transform Plate Boundaries. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 607
Oceanic Transform Plate Boundaries and Fracture Zones. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 609
Examples of Oceanic Fracture Zones. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 610
Processes at Transform Plate Boundaries. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 613
Continental Transform Faults. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 616
Examples of Continental Transform Faults. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 617
Earthquakes at Transform Boundaries. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 621
State of the Art: Global Positioning Systems . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 624
Magmatism and Metamorphism at Transform Plate Boundaries. . . . . . . . . . . . . . . . . . . 625
GeoLogic: Transform(ation) of California . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 626
Chapter 21 Convergent Plate Boundaries. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 628
Types of Convergent Plate Boundaries. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 630
Convergence of Two Oceanic Plates. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 630
Convergence of Oceanic and Continental Plates. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 632
Convergence of Two Continental Plates. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 632
Factors Influencing the Nature of Convergent Plate Boundaries . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 633
Plate Buoyancy. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 633
The Thermal Structure of Subduction Zones . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 634
Plate Motions: Directions and Velocities. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 635
 Contents xix

Seismicity at Convergent Plate Boundaries . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 636

Earthquakes and Subduction Zones. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 636
Earthquakes and Continental Collision. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 637
Deformation at Convergent Boundaries. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 638
Compression at Subduction Zones. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 638
Compression in Continental Collision Zones. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 642
Extension at Convergent Boundaries. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 645
Magmatism at Convergent Boundaries. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 647
Island Arc Magmatism. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 647
Continental Arc Magmatism. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 647
Generation of Magma in Subduction Zones. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 648
Magmatism in Continental Collision Zones. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 650
Volcanic Eruptions at Convergent Boundaries . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 650
79 CE—Mount Vesuvius, Italy. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 652
1883—Krakatau, Indonesia. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 653
1902—Mont Pelée, West Indies. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 653
1980—Mount St. Helens, Washington State. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 654
A Summary of Volcanic Eruptions. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 657
Metamorphism at Convergent Margins. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 657
Formation of Continental Crust . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 659
State of the Art: Magnetic Maps Show Accreted Terranes. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 660
Accreted Terranes . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 661
Accretion of North America. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 661
Continental Growth Rates . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 661
GeoLogic: Lau Basin: A Back-Arc Basin. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 664

Chapter 22 Hotspots and Mantle Plumes. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 666

Hotspots and Mantle Plumes. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 668
Evidence for Mantle Plumes . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 668
Characteristics of Hotspots and Mantle Plumes. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 670
The Evolution of Mantle Plumes: Heads and Tails. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 671
Making Magma in Mantle Plumes. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 673
State of the Art: X-Ray Fluorescence Spectrometry. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 675
Mantle Plumes Beneath the Ocean Basins . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 676
Starting Plumes: Oceanic Plateaus and Flood Basalts . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 676
Plume-Tail Volcanism: Hotspot Island Chains. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 677
Plumes at Mid-ocean Ridges. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 683
Mantle Plumes Beneath Continents . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 687
The Yellowstone Plume. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 687
Continental Rifting, Flood Basalts, and Mantle Plumes. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 690
Plumes, Climate Change, and Extinctions. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 691

Chapter 23 Tectonics and Landscapes. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 694

Factors Influencing Continental Landscapes. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 696
Climate. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 698
Differential Erosion. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 698
Evolution of Shields. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 700
Rates of Uplift and Erosion. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 702
xx Contents

Stable Platforms. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 705

Major Landforms of the Stable Platform. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 706
Differential Erosion on the Stable Platform in Arid Climates. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 708
The Stable Platform of North America. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 710
Folded Mountain Belts. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 711
The Appalachian Ridge and Valley Province. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 713
Continental Rifts. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 714
Basin and Range Province. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 716
Flood Basalts: Plains and Plateaus. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 717
Evolution of Basaltic Plains. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 717
Basaltic Plains of North America. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 719
Magmatic Arcs . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 720
The Cascade Volcanic Chain . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 721
GeoLogic: Landscape of Snow Canyon, Utah. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 722

Part IV Epilogue . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 724

Chapter 24 Earth’s Resources. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 726
Mineral Resources. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 728
Processes That Form Mineral Deposits. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 729
Igneous Processes. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 730
Metamorphic Processes . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 733
Sedimentary Processes . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 733
Weathering and Groundwater Processes. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 735
Energy Resources. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 736
Renewable Energy Sources . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 737
Fossil Fuels. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 742
State of the Art: Three-Dimensional Seismic Imaging . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 748
Nuclear Energy. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 751
Plate Tectonics and Mineral Resources. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 753
Divergent Plate Margins . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 753
Convergent Plate Margins . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 755
Transform Plate Boundaries. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 755
Intraplate Settings. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 755
Limits to Growth and Consumption. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 756
Easter Island, Earth Island. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 757
GeoLogic: The Origin of Coal . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 760

Chapter 25 Other Planets . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 762

The Solar System. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 764
The Inner Solar System. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 767
The Moon. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 767
Mercury. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 770
State of the Art: Geologists on Other Worlds: The Apollo Program. . . . . . . . . . . . . . . . . . 772
Mars . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 773
Venus . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 777
Thermal Histories of the Inner Planets. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 780
The Outer Solar System. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 780
Jupiter and Its Satellites. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 780
Saturn and Its Satellites. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 784
 Contents xxi

Uranus and Its Satellites . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 787

Neptune and Its Satellites. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 787
Pluto. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 790
Small Bodies of the Solar System: Asteroids and Comets . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 790
Asteroids. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 790
Comets . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 793
Origin of the Solar System . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 793
The Role of Impact Processes in the Origin of the Planets. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 795
Conclusions. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 797
GeoLogic: Chicxulub: Smoking Gun?. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 798

Glossary . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 800
Index . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 827
Preface
Planet Earth was first photographed from space more than 40 years ago by the astronauts of
the Apollo mission to the Moon. Since then a variety of satellites have given us supernatural
eyes in space. With sophisticated sensors we can “see” through clouds, observe features on the
ocean floor, and selectively image temperature, water vapor, ocean currents, and even patterns
of ancient river systems now buried beneath the sand of the Sahara Desert. New t­ echnology
has permitted us to penetrate deep into the interior of our planet and effectively X-ray its
internal structure. We can now “see” hot material in the interior moving in huge convective
systems, creating ocean basins, volcanic islands, and mountain systems.
With this era of enlightenment comes an increased awareness of how our planet is continually
changing and a fresh awareness of how fragile it is. Earth is a finite sphere with limited resources, so it
is impossible for the population to grow indefinitely. We may find more oil, gas, and coal by improved
detection methods, yet nature requires more than a million years to concentrate the oil we consumed
in one year. We have created nuclear waste, yet are unsure how to dispose of it safely. What can we do
about the fact that rivers today transport more agricultural and industrial waste than natural sedi-
ment? Is greenhouse heating real? The answers to these questions can be found only if we understand
Earth’s dynamic geologic systems with their many interdependent and interconnected components.
There are two major pathways for the flow of energy and matter on the planet: (1) the hydrologic
system—the circulation of water over Earth’s surface and through its atmosphere powered by energy
from the Sun, and (2) the tectonic system—the movement of material powered by heat from Earth’s
interior. Everything discussed in this book is related to these unifying themes.
Dynamic Earth: An Introduction to Physical Geology introduces these systems and will help students
to understand and participate in the solutions to some of the problems our society faces. It is written
for students taking their first college course in physical geology at both two- and four-year schools.
The book is divided in four parts. In Part I, we present Earth’s materials and how they are created
by geologic systems. In Part II, we discuss the hydrologic system by examining subsystems chapter by
chapter. Plate tectonics is the theme of Part III, with separate chapters on divergent, transform, and
convergent boundaries, as well as mantle plumes—the subsystems of the tectonic system. In Part IV, we
look back and apply the principles learned to see how Earth’s resources formed and just how different
our home in space is when compared with other planets.
Special attention has been placed on the illustrations so that the student can more fully experience
the excitement and satisfaction of visualizing and understanding geology. Many of the photographs
were taken specifically for this book. Photographs not otherwise credited were taken by W. Kenneth
Hamblin. Ken traveled the world driven by his desire to photographically capture Earth’s geologic
wonders in ways that illuminate geologic processes and that are not just pretty pictures. We strive to
present a fuller perspective in visualizing geology by using panoramic photographs of the landscape.
Panoramic photographs begin each chapter and provide the student with a visual summary of the
theme of the chapter.
An important element in the book is the use of digital topographic maps. The flood of new data on
seafloor and continental topography by defense and other governmental agencies has opened a new
window through which we can see the continents and seafloor in a more accurate and detailed fashion
than ever before. These colored, shaded relief maps are a visual and intellectual feast for those who
carefully study them.
 Preface xxiii

A major feature of this book is a series of short essays that illustrate the scientific method. We call
these summary messages GeoLogic, as we attempt to show the logic behind using simple observations
to come to important conclusions about the way Earth works. The illustrations in these sections are
designed to take students from “seeing” to “understanding.” In addition, we use “The State of the Art”
essays to distill the important techniques used in modern geology into a few words and couple them with
some of the most spectacular and informative images available today. In these short essays, we show
how geologists come to understand the world around us, emphasizing not just “what we know” but
“how we know” it as well.
The real test of any textbook is how well it helps the student learn. I welcome opinions from students
and instructors who have used this book. Please address your comments, criticisms, and suggestions to:

Eric H. Christiansen (eric_christiansen@byu.edu)

Department of Geological Sciences
Brigham Young University
Provo, Utah 84602

Instructor Resources
Compatible with Windows® and Macintosh® platforms, the Instructor’s Media CD provides instructors
with the following:
• The PowerPoint Image Bank provides the illustrations, photographs, and tables (to which Jones &
Bartlett Learning holds the copyright or has permission to reproduce digitally) inserted into
PowerPoint slides. You can quickly and easily copy individual images or tables into your existing
lecture presentations.
• The PowerPoint Lecture Outline presentation package provides lecture notes and images for each
chapter of Dynamic Earth. Instructors with the Microsoft PowerPoint software can customize the
outlines, art, and order of presentation.
The Test Bank, provided as text files (with LMS-compatible options available), is offered online as a
secure download. Please contact your sales representative for more information.
xxiv Preface
Acknowledgments
Special thanks are expressed to the following colleagues for their many helpful comments and suggestions.
James L. Baer, Brigham Young University
David M. Best, Northern Arizona University
Austin Boyd, University of Arkansas, Fort Smith
Donald Burt, Arizona State University
Edith Chasen-Cerreta, St. John’s University
Winton Cornell, University of Tulsa
Peter S. Dahl, Kent State University
George H. Davis, University of Arizona
Rene DeHon, Texas State University
Steven Dent, Northern Kentucky University
Justin Devery, Alvin College
Martha Eppes, University of North Carolina,
Charlotte
C. Patrick Ervin, Northern Illinois University
James R. Firby, University of Nevada at Reno
Ronald A. Harris, Brigham Young University
Charles W. Hickcox, Emory University
Merton Hill, Saddleback College
Roger D. Hoggan, Ricks College
Roger Hooke, University of Minnesota
Warren D. Huff, University of Cincinnati
Lois Breur Krase, Clemson University
David London, University of Oklahoma
David B. Loope, University of Nebraska
Harmon Maher, University of Nebraska, Omaha
Thomas Morris, Brigham Young University
David A. Mustart, San Francisco State University
David Nellis, University of Massachusetts, Boston
David Nash, University of Cincinnati
Richard S. Naylor, Northeastern University
Hallan C. Noltimier, Ohio State University
William Osei, Algoma University
Alfred Pekarek, St. Cloud State University
Irina Popova-Goll, Texas A&M University
Arthur L. Reesman, Vanderbilt University
John R. Reid, University of North Dakota
Beth Rinard, Tarlteton State University
James Roche, Louisiana State University
Malcolm J. Rutherford, Brown University
Gary Steinhardt, Purdue University
Bryan Tapp, University of Tulsa
Gregory Tucker, University of Colorado
Kenneth Van Dellen, Macomb Community College
Dayanthe Weeraratne, California State University,
Northridge
Ed Wehling, Anoka Ramsey Community College
Teresa Williams-Drame, Merritt College
Karen Yip, Houston Community College Southwest
The artists who contributed to Earth’s Dynamic
Systems, the predecessor of this book, deserve
special recognition including: William L. Chesser,
Robert Pack, Dale Claflin, Russell McMullin,
Barney McKay Design Group, James Miller,
Rick Showalter, Kirsten Thompson, and
Keryn Ross.
Lastly, we would like to thank the editorial
staff at Jones & Bartlett Learning for playing a
critical role in the development of this book. We
are especially grateful for the assistance of Erin
O’Connor, Rachel Isaacs, Raven Heroux, Lauren
Miller, and Carolyn Pershouse.
To the Student: How to
Use This Book
One of the most difficult problems you face in beginning a course in a new subject is to
identify fundamental facts and concepts and separate them from supportive material. This
problem is often expressed by the question, “What do I need to know?” We have attempted to
overcome this problem by presenting the material in each chapter in a manner that will help
you recognize immediately the essential concepts.

Pedagogy
Outline of Major Concepts
To help you focus on the key points, we have
identified them at the beginning of each chapter
under the title of “Major Concepts.”

Thesis Statements
A brief statement of the main idea of each section
is in a colored box.

Guiding Questions
Experience has shown that the most success-
ful students are those who read with a specific
purpose—those who read to answer a question.
Consequently, we have developed guiding ques-
tions that are presented in the margins next to
the appropriate text material. The questions are
intended to guide you in your study, stimulate
your curiosity, and help focus attention on impor-
tant concepts.
xxvi To the Student: How to Use This Book

Illustrations
You will find that careful study of the figures and captions is
one of the most useful methods of reviewing the content of the
chapter.

Key Terms
Important terms are printed in bold type. In the
Key Terms section at the end of each chapter, the
terms are listed alphabetically, with the number of
the page on which each appears. These terms are
also defined in the glossary at the end of the book.

Review Questions
These discussion questions are intended to reinforce the main concepts and stimulate further investiga-
tion by pointing out some of the intriguing questions on which scientists are working.

Illustrated Glossary
At the end of the book there is an illustrated
glossary defining approximately 800 important
geologic terms. Many of the terms are accompa-
nied by an illustration that will help in visualiz-
ing the definition and meaning of the term. This
glossary, if properly used, can be a convenient
and significant aid in learning the basic vocabu-
lary of geology.
Another random document with
no related content on Scribd:
vagy kedveséről is megfeledkezik. A világfi örömest föláldoz értetek
egy estélyt, hol talán unná magát s még egy légyottot is, ha
történetesen imádottjával szakitani akar. A nagy közönség tapsol s
egymás kezéből tépi ki könyveiteket. Tietek az élet öröme, tietek
minden; a papir, a mennyit csak beirhattok; a pénz, a mennyit csak
beseperhettek; a nap, a mennyit csak leélhettek. Tietek minden,
kivéve a halhatatlanságot, az ércz siremléket, a kritikusok
magasztalását, az irodalomtörténetirók phrasisait, melyek bizonyára
nem irigylésre méltó dolgok. A választás nem nehéz s alkalmasint
innen van, hogy annyian választják a második szebb pályát, hogy
annyi a halandó költő s oly kevés a halhatatlan.
De vajon igaz volna-e mindez? Nem tudom. Legalább igy
beszélik. Én se többet, se kevesebbet nem tudok, mint azt, hogy a
költészet csak egyféle lehet: a valódi, s bár ne dicsérjék a kritikusok
és ne tapsolja meg a közönség, mégis költészet marad s bár ne
tapsolja meg a közönség és dicsérjék a kritikusok, még se változik át
nem költészetté. Voltaire elég tudós és genialis ember volt és
Shakespearet izléstelen parasztnak nevezte, mégis Shakespeare
mindeddig a legnagyobb drámairó. «KOszorukkal fojtotok meg» –
kiáltá Voltaire egyik drámája adatásakor a lelkesült párisi népnek,
mégis Voltaire gyönge drámairó. Az kritikus sokszor csalódik, a
közönség még többször. Mit bizonyit ez? Azt, hogy valamely költői
mű értékét nem lehet a kritikusok és közönség tapsaitól
fölfüggesztenünk, hanem éreznünk, itélnünk kell a magunk szive és
eszével is s mindenek előtt megvizsgálnunk: vajon nem előitéletek
vezetik-e félre a kritikusokat, vajon nem oly indokok lelkesitik-e a
közönséget tapssal, melyek kivül esnek az æsthetikai gyönyör
határain?
Sok mű roppant tetszésben részesül a nélkül, hogy műbecse
volna. Mi ennek az oka? Sok minden. Először is az, hogy a
szerzőnek, ha nincs is elég költői tehetsége, de sok ügyessége és
eszélye van s művének oly alapeszmét választ, mely a közönséget
politikai vagy társadalmi szenvedélyeinél fogva leigézi. Hány mű
köszöni szerencséjét valamely hevesen vitatott politikai kérdésnek,
valamely társadalmi forrongásnak, valamely helyi érdeknek! A taps
elhangzik, a mű kimegy a divatból, mint akármely frakk, kabát vagy
kalap. De nincsenek-e művek, melyekben hiányzik mindez, költői
becsök sincs s mégis nagy tetszésben részesülnek? Vannak, az
úgynevezett par excellence gyönyörködtető művek, melyek ép úgy
elmulattatják az embert, mint domino, billiárd, egy vidor társaság
kellemes fecsegései és pletykái, egy álarczos bál vagy épen orgia
izgalmai. A költő, minthogy nem tudhatni a közönség æsthetikai
érzéseire, másnemü érzéseit veszi igénybe; vagy ha tud is, nem
akar, mert igy több sikert, több tapsot, több jövedelmet remél. Ha a
lélektan, a természetes fejlődés alapján nem tud mesét, cselekvényt
alkotni, mely a szellemhez szóljon, alkot olyat, mely a képzelődést
megvesztegetve a kiváncsiságot kelti és fokozza föl; ha nem képes
meghatni, megborzasztani igyekszik; ha kedélyünket nem emelheti,
nem épen dicsérendő hajlamainkat izgatja; ha nem bizik jellemei- és
párbeszédeiben, a diszitmények-, jelmezek- és tánczosnőkbe veti
reményét; egyszóval: ha lelkünkre és szivünkre nem számithat,
számit szellemi restségünk- vagy érzékiségünkre. Az ily ügyesség
sokat pótol, bár nem pótolhatja a költészetet; az ily ügyesség sikert
arathat, de azért nem lesz költészet. Azonban bizonyos pontig senki
sem veheti rossz néven a közönségnek, ha ily műveken jól mulatja
magát. A közönség nagy része nem annyira élvezni, mint szórakozni
jár a szinházba: menekülni akar a szalon unalmai-, a dolgozószoba
fáradalmaitól. Miért ne mulasson? valóban miért ne, ha befizetett. Mi
rossz van abban, ha az ember mulat, kellemes izgatottságba jő:
például, ha dominózik, billiárdozik vagy részt vesz egy vidor lakoma
tréfáiban; ha mosolyog, ha megborzad, mert egy kellemes vagy
kellemetlen botrányt, pikant bonmot-t, bizarr adomát hallott. Én
részemről soha sem tudom hibáztatni a jól mulató embereket, de ha
a jól mulató emberek közül valaki azt mondja, hogy e mulatság a
költészet élve, kissé boszankodnom kell s azt mondanom, mindez
nem költészet, hanem mulatság, vagy legalább nem a költészet
mulatsága, mely a lelket és szivet veszi igénybe, hanem sok más
egyébé, melyeket hosszas volna előszámlálnom.
E talán nagyon is érzékeny gondolatokat a nagyon is érzéketlen
Márványhölgyek keltették föl bennem. Szerzőjök azon
nyolczszáznegyvenhárom élő franczia drámairóhoz tartoznak, kik –
mint Planche oly találóan megjegyzi – éjet-napot összetesznek,
szünet nélkül dolgoznak és mindennap uj művet dobnak ki a vásárra
s kiket egyedül az oly siker reménye vezet, mely nyereséget hajt. E
mű Párisban roppant tetszésben részesült. Vajon tulajdonithatni-e a
nagy sikert költői becsének? Nem. Ha csak egy futó pillantást vetünk
a franczia lapok- és folyóiratokba, látni fogjuk, hogy a roppant
tetszés okai épen olyan nemüek, minőket az elébb emlitettem:
bizonyos helyi körülmény és igénybe vétele a közönség æsthetikai,
de oly érzéseinek, melyeknél fogva a sikerre a legtöbbször bizton
számithatni.
A dolog igen egyszerü. A Márványhölgyek a Kaméliás hölgy
nélkül soha se részesült volna oly nagy tetszésben. Barrière és
Thiboust kizsákmányolták a Dumas fia szerencséjét, ki ezelőtt pár
évvel a fentebbi czim alatt egy regényt s később drámát irt. Dumas
fia, kitől szinpadunkon még egyetlen dráma sem fordult meg,
legtehetségesebb az ifju franczia drámairók közt, s ha nem is nagy,
de reményteljes költő. A Kaméliás hölgy-nek minden hiánya mellett
sok érdeme van. E mellett már tárgyánál fogva nagy hatást kellett
előidéznie. A költő egy «femme perdue»-t rehabilitál és eszményit.
Ezt régebb is tették a franczia költők, de egyik sem annyiszor s annyi
sikerrel, mint Dumas fia, kinek Diane de Lys, Le Demi-Monde czimü
művei is ezen eszme körül forognak. Ez a franczia viszonyok,
különösen a franczia költők és művészek élményeiből foly, mire nem
árt egy futó pillantást vetnünk.
A francziáknál a két utóbbi században, ha egy iró vagy művész
tehetsége által kiemelkedett a tömegből, tüstént tagja lett az
ugynevezett jó társaságnak. Akkor, ha nem is összeolvadva, csak
megkülönböztetve és nem szétválasztva volt a társadalmi és
irodalmi fensőség. Egyik a másikra hatott s a költők jó társaságnak
kivántak tetszeni, köréből meritettek lelkesülést, vettek tárgyat és
mintát. A politikai körülmények szétválasztották e két kört, szakadás
állott be az irodalom és az ugynevezett jó társaság közt, mely utóbbi
nagyon is kezdé megtisztitani magát s azt hitte, hogy a zárt ajtók és
ablakok által az uj eszmék hőseivel, magukat az uj eszméket is
kizárja. A jó társaság elvonultabb, kizáróbb, komorabb és kétkedőbb
lőn s elveszté régi befolyását. Azonban helyébe egy uj alakult,
különböző elemekből összeállitva, melyet az elfogult vagy felületes
vizsgáló könnyen a réginek vehet vala. Az ifjuság, a zaj, ünnep,
mulatság és szépség kedvelői, a független egyéniségek, a
könnyelmü világfiak másutt kezdettek keresni, mit a jó társaságban
már föl nem találhatának. Hozzájok csatlakoztak a költők, irók és
művészek, kiket semmi kötelék nem csatolt többé a jó társasághoz s
kik alig ismerve más törvényt, mint képzelmüket, igen jól találták
magokat e körben, melynek csakhamar hangadóivá váltak. S minő
nők kezdették itt játszani a főszerepet? Oly hölgyek, kik szépségök,
eszök, művészetök által kárpótolni hitték azt, mivel ritkán birtak: a jó
származást, a tiszta multat, a szeplőtlen jó hirt. A régi pogány világ
kicsiny és bizarr kiadása látszék megujulni, oly világ, hol a «domum
mansitat, lanam fecit» az anyák és nők kötelessége lőn, a fény,
pipere, művészeti élvek, a szellemdus férfiak hódolatai pedig a
courtisane-oknak jutottak osztályrészül. Innen a franczia költők
hajlama ily nőket venni tárgyul, tanulmányozni örömeiket és
nyomoraikat, elfödni gyalázatukat, pártjukat fogni és rehabilitálni
nem keresztyénileg a szánalom és bocsánat érzéseihez folyamodva,
hanem büszkén, merészen, követelőn és hirdetve, hogy az igaz
szerelem egy pillanata képes tisztává varázsolni egy egész
kicsapongó, meggyalázott életet. – E költői paradoxonnal régebb is
foglalkoztak a franczia költők, de törekvésöket nem koszoruzta
eléggé népszerü siker. – Dumas fia kivivta a koszorut. A Kaméliás
hölgy épen az, mi Manon, Marion, Bernarette, de a szini optikán, e
nagyitó üvegen, melyet a költő jól alkalmazott, megszépült s belopta
magát a képzelődésbe. A közönségben igen sok nő volt, a ki
képmását látta benne. Midőn azt mondja féltékeny kedvesének
multját illetőleg: «Ugy hiszem, oly férfiut választottam, ki elég magas
szellemmel bir, hogy engem megértsen;» midőn egyik barátnéja
halálos ágyára hajol s e bibliai szavakat susogja fülébe: «Neked
sokat meg lehet bocsátani, mert sokat szerettél»; sok nőnek
lelkesülnie kellett, mert e szavak titkos gondolataik- és határozatlan
vágyaiknak feleltek meg. A költő a párisi nővilág nagy részét
elbájolta, mert gyöngeségének hizelgett, mert botlásait eszményité.
Később más körü nők is szorgalmas látogatói lőnek e műnek, a
női kiváncsiságnál fogva s izgatva bizonyos zavart és bizarr érzéstől,
mely a rendes viszonyból ismeretlen tájak felé vonja a szivet, óhajtva
szihatni pillanatra e költészet meleg és egészségtelen legét, vágyva
látni e veszélyes tündéreket, kiknek bájai és csábitásairól annyi
magasztalást hallottak férjeik és testvéreiktől. A mű sikerét, a költő
tehetségén kivül, nagyban elősegité a nővilág rokon- és ellenszenve,
hálája és bosszuja, kiváncsisága és szeszélye. Azonban számos
tiltakozás is kezdett fölszólalni a gyalázat és bün e dicsőitése ellen.
Sokan megtagadták a hüséget és igazságot e műtől s hihetlennek
tartották, hogy egy meggyalázott bünös sziv oly tisztán és
feláldozóan szerethessen. Sokan mérgelődtek e merészségen s a
mű ellen lázitották a közvéleményt. Önként fölmerült az az eszme,
hogy jó volna a Kaméliás hölgy-nek ellendarabját megirni,
rehabilitálni a becsületes nőket a nem becsületes nők ellenében,
fölmutatni egy ifju embert, egy művészt, hogy mint alacsonyul le,
mint hasonlik meg, mint vesz el, mert gyöngyöt keres a szeméten és
talál szemetet gyöngy nélkül. Igy született meg a Márványhölgyek
czimü dráma, mely csaknem oly tetszésben részesült, mint a
Kaméliás hölgy, noha költői becs tekintetében tőle messze marad.
Ime a tetszés titka, mely kivül esik az æsthetikai gyönyör
határain. Bizonyos esemény, bizonyos helyi körülmény, bizonyos
szerencsés időpont ügyes fölhasználása képes bármily gyönge
művet ünnepeltté tenni. A franczia közönség egy része azt hitte,
hogy elégtételt nyert, a másik izgalmat talált abban, ha ma az ellen
tapsolhat, mi mellett tegnap tapsolt. De a roppant tetszésnek még
más oka is van. E mű épen ugy elmulattat valakit, mintha valamely
nem épen tisztességes helyen keresne szórakozást. Barrière és
Thiboust nyilt, őszinte szabadszáju emberek, kik ridegen, költői
fátyol nélkül tárnak föl előttünk mindent s hatni akarnak buja
hajlamainkra. Hogy-hogy, hisz a mű nagyon erkölcsös irányu? Épen
az a baj. Én régebben ösztönszerüleg sohasem éreztem
rokonszenvet oly emberek- és költőkhöz, kik sokat beszéltek az
erkölcsről. Most némi tapasztalat nyomán alig állhatom őket s azt
hiszem, hogy Rousseau soha sem mondott igazabbat, mint akkor,
midőn azt mondá: «Midőn az erény elhagyja a szivet, az ajkakra
menekül.» A franczia költők némelyikét nagyon megszállotta az
erkölcsösség. Nem árt kétkedni az erkölcsösségben. A költészetben
az erkölcsösség maga a költészet, tiszta és költői felfogásu az
életnek, embereknek és viszonyoknak s biztos költői
igazságszolgáltatás, melyet a világrend kényszerüsége parancsol,
azaz a valódi keresztyén világnézet, melyet se a tudomány, se a
pietismus, se a hypocrisis, se az előitélet tévedései be nem
mocskolták. S ennek a költői mű compositiójában kell nyilatkozni s
nem phrasisokban, bensőleg müködnie s nem mázkép reá kenve.
Némely franczia költő vagy látszólagos erkölcsi nézeteket véd, vagy
erkölcsi irány örve alatt jogot tulajdonit magának a szemtelenségre,
jól tudván, hogy ezen mindenki mulat, mig amazt elfeledi. Az erkölcsi
irány, a fenhangzó phrasisok daczára a Márványhölgyek nem
annyira ellen, mint mellékdarabja a Kaméliás hölgy-nek. Dicsőitve
vagy alázva, megkoszoruzva a szerelem, vagy megbélyegezve a
gyalázat által mindig csak a courtisanet látta a párisi nép, mindig
csak a halvány veszélyes alakot, ki hatalommá emelkedett, ki miatt a
költők összevesztek s előszeretettel tárták föl botrányait, melyek
mindig mulatságosak, legyen bár az alapeszme mellette vagy ellene
s az legyen művészettel vagy művészet nélkül földolgozva. A
botrány bárminő alakban hatást idéz elő.
Valóban a Márványhölgyek nem érdemelték azt a nagy tetszést.
E műnek igen csekély költői becse van, bár némi ügyességet nem
lehet tőle megtagadni. Cselekvénye alapjában elhibázott, jellemei
nem drámaiak. E mellett a költők az alapeszmét inkább csak érintik,
mint beléje hatnak és kifejtik. Ugy látszik, nem volt más czéljok, mint
kizsákmányolni Dumas fiát, pikáns erkölcsi predikácziót tartani s
beszerezni annyi pénzt, a mennyit csak lehet.
Az előjáték kétezer évvel történik a dráma előtt. A költők
Görögországba vándorolnak, hogy a párisi courtisanet, Marcot,
Aspasia, – a párisi szobrászt, Raphaelt, Phidias mellé állithassuk. –
Phidias három szobrot készit! Aspasiát, Phrynét és Laist a gazdag
Gorgias megrendelésére, azonban az elkészült szobrokat nem
akarja kiadni, – mert beléjük szeretett. «Lais, Aspasia, Phryne!» –
kiált föl «hölgyek vagy szobrok, én titeket szeretlek. Vésőm második
életet adott nektek, halhatlanokká tett. Éljetek és szeressétek,
legyetek enyéim, mint én tietek vagyok, máséi nem lesztek, a
művész teremtményeit, a lángelmét és szerelmet megvenni nem
lehet.» De Gorgias áll jogszerü követelése mellett, őröket hozat,
hogy a szobrokat elvitesse. Ekkor Diogenes azt inditványozza, hogy
adja elő mindenik fél igényét és határozzanak a szobrok. Phidias elő
áll s igy szól a szobrokhoz: «Lais, Aspasia, Phryne, éltetöket nekem
köszönitek és én szeretlek titeket, szegény vagyok, ti vagytok
mindenem. Maradjatok nálam.» A szobrok nem mozdulnak. Most
Gorgias áll elő s elkezd gazdagságával kérkedni. A szobrok feléje
hajolnak és mosolyognak. «Rátok ismerek szivtelen hölgyek, ilyenek
voltatok, ilyenek lesztek» – mormolja Diogenes s lefekszik aludni.
Jules Janin a következőket jegyzi meg az előjátékról: «E dráma
el lehetett volna a görög keret nélkül is. Phidiasnak, Laisnak,
Diogenesnek nincs helyök e szatirában. Nem kell vala a régiekhez
nyulni, midőn az ember oly csekély ujkori; nem kell vala görögöt
beszélni, midőn az ember oly keveset mond francziául.» Azonban a
franczia kritikusok e mű legnagyobb hibáját mellőzik. S ez az, hogy a
hős épen nem drámai vagy tragikai személy. Szegény Raphael, a te
szerelmed nem szenvedély, hanem monománia. Bukásod meg nem
rázhat, csak szánalmat kelt, melyet, ha őrültségedből kigyógyulnál,
ha halálos álmodból fölébrednél, bizonyára nem köszönnél meg. S
te Marco, te szörnyü hölgy vagy, mert nincs benned annyi bármily
bünös szeretetreméltóság, hogy egyetlen férfiut is semmivé tehess;
nem foghatjuk meg, mikép tetted semmivé szegény Raphaelt is.
Nagyon szörnyü vagy és még sem vagy szörnyü, mert
szörnyüségedet nem hihetjük; lehetnél bünösebb, rosszabb, de igy,
a hogy a költők elé állitottak, nem vagy nő, nem vagy courtisane,
igazán márványhölgy vagy. Raphael egyébiránt derék fiu, ki egy
Páris melletti mulatóhelyen őszintén beszéli el Desgenais
barátjának, hogy minő boldog: jó anyja van; szobrai közül megvett
egyet a kormány s tizezer francot tőkésitett; műterme pompás,
hálószobája kicsiny egy kis ablakkal, keletnek. De a ligetben
nemcsak ő és öt barátja mulatnak, hanem Aspasiák és Laisok, az
Alcibiadesek és Gorgiasok egész társasága. Egyik közülök Marco,
egy szép művésznő, – szörnyü asszony, fölkaczag Raphael naiv
vallomásain. Hihetőleg semmivé akarja tenni boldogságát, elkölteni
tizezer francját, noha ez utóbbira aligha szüksége van, mert
udvarlója Ferenc gróf, nagyon gazdag. Raphaelt a társaság
meghivja ebédre; Marco karját ajánlja föl, barátja hiába inti; Raphael
ott marad s természetesen belészeret e szörnyü asszonyba.
Legalább a második fölvonásból ezt sejtjük, Raphael műtermében ül
s igy kiált föl: «Ó Marco, Marco! vészes syrén, megfoghatlan
teremtmény, kinek szeme mosolyog és körmei a szivet
marczangolják. Beszél veled, nyájasan édeleg és szive? Oh Marco,
hol a szived?» Ugy látszik, Raphael épen nem táplál illusiókat
kedvese felől, de azért mégis szereti. Hiába inti anyja s barátja, ki
neki a következő tanácsot adja: «Ha épen szeretni akarsz, szeress
falusi leányt, ki sohasem volt Párisban, vagy szeresd házmestered
leányát, ha énekiskolába nem jár; szeress varróleányt, ki hamisan
énekel, de igazán szeret, ki egész héten keblén hordja az ibolyát, mit
vasárnap együtt szedtetek és boldog lehetsz; de ha Marcót szereted,
véged van.» Raphael mégis szeret, noha becsületére legyen
mondva, kissé ingadozik. A vihar egy paraszt leányt hajt be a
műterembe, az anya és barát azt hiszik, hogy az épen jó nő lesz
Raphael számára. Raphael is osztozik a szép tervben, de a szörnyü
Marco épen akkor küld egy levelet hozzá, Raphaelnek menni kell és
elmegy. A boldog szerelmesek hat hetet töltenek együtt egy nyári
mulató lakban, de Marco unni kezdi, vagy jobban mondva egészen
megunta az idylli életet. Legalább a harmadik fölvonásból ezt sejtjük,
Raphael bokrétát hoz kedvesének, melyet az az asztalra dob s oly
gorombán bánik szegénynyel, hogy az ember vére föllázad, nem a
gorombaság miatt, hanem hogy a jámbor szobrász mindezt türi, sőt
a legföláldozóbb, legnevetségesebb szerelemmel viszonozza. Még
az nem elég. Raphael a türelem és szerelem valóságos vértanuja.
Frense gróf paczkázásait is eltüri s csak azon busul, hogy Marco
ujra Frense gróf karjaiban akar unatkozni. Azonban mindent ő sem
türhet el. Ideje már, hogy megőrüljön. Eltávozik. Ekkor Marcót épen
látogatóba jött barátnéi azzal kezdik faggatni, hogy Raphael oda
hagyta s alkalmasint azon paraszt leányát, ki a vihar elől műtermébe
menekült s kit anyja a házhoz fogadott. Marco hiába erősiti, hogy
épen az ellenkező történt. Fogadásra kerül a dolog, Marco győzni
akar. «Oh még nincs vége – kiált föl – majd meglátjuk, hogy ki győz,
Marco-e vagy a szende ártatlanság. Nem szenvedhetem a
leányokat, ők is gyülölnek engem. Utálom a vászonszoknyás
ártatlanságot.» Az eltávozott Raphael épen belép. Marco
megörvend, mert megnyeri fogadását. De Raphael nem távozott volt
el, sőt az oldalszobában hallgatózott. Most már ő lesz goromba,
megutálja Marcót, őrjöngeni kezd s haza megy meghalni. A negyedik
fölvonás nem egyéb, mint Raphael halála. A megbánás és fájdalom
lázrohamai közt meghal az ártatlan parasztleány ápoló karjaiban.
Épen, midőn behunyja szemét, nem tudni miért, megjelenik Marco.
Desgenais azt kérdi tőle: «Raphaelt keresi ön? Ott van!» – s a
halottra mutat. Marco felsikolt. «Csöndesen, a mellékszobában anyja
alszik» – szól Desgenais s a függöny legördül.
Ime a különben szomoru történet, melyben semmi drámai, semmi
tragikai nincs. Hogyan is lehetne Raphael drámai, tragikai személy?
Hiszen akkor érdeket kellene maga iránt gerjesztenie s oly
tulajdonokkal birnia, melyek vonzók vagy megdöbbentők. Ő csak
szánalmat gerjeszt, a mi a tragikai érdeknek épen ellenkezője. A
tragikai személy vonz vagy megdöbbent s midőn szenvedélyei
vakmerőségre, tévedésre vagy bünre vezetik, aggódunk érte, midőn
fölidézte maga ellen a nemezist és megbukik, a nélkül, hogy
eltörpülne, megrázkódunk, talán könyezünk, de egyszersmind
megnyugszunk, ennek igy kellett történni; mert igy kivánta a
világrend és kedélyünkben semmi ingerlő, semmi fájó dissonantia
nem marad hátra; mert fölindulásunk, a megnyugvásban ringatózik;
Raphael téved, de tévedése, a mint a költők előállitják, nem a
szenvedélye, hanem a monomániáé. Indokolja-e valami Marco iránti
szerelmét? Nem. De a szerelmet lehet-e, kell-e indokolni? Ugy nem
lehet, mint azt, hogy kétszerkettő négy, de ugy lehet, a mint az élet
bizonyitja s a mint a költészet kivánja. Legalább fölfoghatóvá lehet
tenni, mint tette minden valódi költő. Ellenkező esetben oda minden
költői hatás. Miért ne történhetnék meg például, hogy valaki meglát
egy szép leányt az utczán, belészeret s bár soha sem szólt vele,
soha sem láthatta többé, bujában főbe lövi magát érte? Mi van
ebben lehetlen? A tett oka lehet lélekbetegség, lázroham vagy
akármi, mit az orvosok kimagyarázhatnak. De próbálja meg valaki az
eseményt tragikummá dolgozni föl, nevetséges lesz. Igy minden
halál, minden szenvedés tragikaivá válhatnék és semmi sem volna
könnyebb, mint tragikai hatást idézni elő, a mi annyira nehéz.
Azonban, hogy Raphael nem válhatik tragikai személyé, annak
nagyrészt Marco az oka. Hogy érdekelhetne bennünket Raphael
szerelme és bukása, midőn Marco ugy van rajzolva, hogy nem
érthetjük Raphael szenvedélyét? Ez a Marco szörnyü egy nő, nem
azért, hogy rossz, lehetne rosszabb, csak volna valamely oly
tulajdonsága, a mi férfiut őrültté képes tenni. Valamely férfiu tiszta,
áldozó szerelmét bünös s talán több mint bünös, hitvány nő iránt
indokolni nehéz, de nem lehetlen s még tragikumra is alkalmas. Az
életben ez néha megtörténik s a költő erős phantasiával, mély
lélektani eljárással megfoghatóvá s talán költői hatásuvá is teheti. De
hogy költői műben oly csábitó nő szerepeljen, kinek szépségén és
ékszerein kivül nem hogy bármi szempontból becsülendő, de ingerlő
és megdöbbentő tulajdonai nincsenek s tele a legundokabb
vétkekkel; az a legköltőietlenebb gondolat, mi csak lehet. És Marco
ilyen és Marco még sem ilyen. – A szerzők oly szörnyüvé akarják
tenni, a milyen nő nincs és mégis Marco nem oly szörnyü. Jelleme
fejlődésének csak három mozzanata van: egyik midőn Raphael
boldogságán fölkaczag, másik midőn reá un, harmadik midőn
fogadásból ujra vissza akarja hóditani. A többi szörnyüsége nem
előttünk történik s igy nem drámai, az elébb emlitettek pedig, melyek
előttünk történnek, oly kevéssé vannak fejlesztve, marquirozva, hogy
inkább ráfogás, mint jellemzés. Untalan halljuk a többi személyektől,
hogy milyen szörnyü nővel van dolguk s előttünk hallgatag,
mozdulatlan szobor áll – egy valóságos márványhölgy.
E két személy, minden más segély nélkül képes volna semmivé
tenni akármely művet. Miért szóljak hát magáról a cselekvényről,
mely nélkülözi a drámai fejlődést s nem egyéb, mint tableauk
összefüzése? Miért emeljem ki a többi személyeket, kik közül csak
Desgenaisre forditottak a költők némi gondot? E derék journalista
elég elmés erkölcsi leczkéket tart ugyan, de oly kevéssé foly be a
drámai cselekvényre, hogy nélküle is lepereghetne az egész
szomoru történet. Hát az előadásról mit mondjak? Nálunk e mű nem
idézett elő oly nagy hatást, mint Párisban; talán mert erős idő volt s
gyér közönség jelent meg, talán azért, mert bennünket a courtisane-
ok miatti pör kevéssé érdekelhet, talán mert az előadás bágyadt volt.
Marcót Bulyovszkyné adta. Rosszul játszott s költőktől elrontott
szerepet költőileg fölfoghatatlanabbá tette. Valaki azt beszélte
nekem, hogy Bulyovszkyné akaratból játszott rosszul, a mire igen
fontos és méltánylandó okai voltak. Én nem tudom, nem hiszem, s
ha ugy volna is, nem tartoznám se tudni, se hinni. Elég az hozzá,
hogy Bulyovszkyné rosszul játszott, a mit rosszul tett, mert
Bulyovszkyné tud jól is játszani. Egressy (Desgenais) alkalmasint
nem akart rosszul játszani, nem is játszott rosszul, de szerepébe
önthetett volna több gunyt és több finomságot s kalapja lehetett
volna divatosabb. Egyébiránt a divatban én nem lehetek illetékes
biró. Komlóssy Ida (Mari) mindent megtett, a mit lehetett, de arról
nem tehetett, hogy szerepe annyira naiv volt. Feleki (Raphael),
Bolnai (Fresne gróf) is jól akartak játszani. Bocsánat, hogy csak oly
félvállról s oly indokolatlanul birálok, mintha divatlapjainkat venném
példányul. De az embernek nem nagy kedve lehet oly mű előadását
fejtegetni, mely művészeti szempontból nem érdemli meg az
előadást. Hadd muljék el tőlem most e keserű pohár s hadd üritsek
ki egy más keserü poharat; hadd biráljam a birálókat.
Nem a szinbirálókat akarom birálni, se az én birálóimat, kik a
Budapesti Hirlap-ban közölt s lyrai költészetünket illető czikkeimre a
Divatcsarnok-ban epigrammokat, a Sonntagsblatt-ban pedig
élczeket szórnak ellenem. S itt csak azért érintem e tárgyat, mert
belőle egész polemia fejlett ki s bár nem vettem részt benne, sokan
azt gondolhatják, hogy én, ki elég merész vagyok véleményemet
másokról kimondani, nem vagyok elég türelmes a mások rólam
mondott véleményeit meghallgatni. Kénytelen vagyok
kinyilatkoztatni, hogy én igen jól tudom, mi az irónak joga és
kötelessége. Nekem jogom van mindenki irói egyéniségéhez, de
nincs magánjelleméhez s köteles vagyok eltürni mindazt, a mi
bárminő alakban irói egyéniségemet s nem magánjellememet illeti. A
Divatcsarnok-nak joga van rólam azt mondani, hogy kicsiny kritikus,
beteges költő, unalmas novellairó vagyok, hogy Toldi buzogányával
puritán kálvinista módra tördelem a költők oltárképeit, sőt ha tetszik,
mint ezelőtt két évvel, még torzképeimet is kiadhatja. A
Sonntagsblatt csak jogával él, midőn hirdeti, hogy Schillert és Börnét
erőlködöm utánozni s igazságtalan vagyok a magyar Bürgerek és
Immermannok iránt. Valóban nyomtatásban megjelent czikkről,
előadott szinműről, kiadott könyvről minden olvasó elmondhatja a
maga véleményét, epigrammját, élczét. Mindenkinek joga van
okosat vagy nem okosat, sikerült vagy nem sikerült élczet mondani;
joga van épen ugy mást, mint magát iróilag nevetségessé vagy nem
nevetségessé tenni. E jogot én tisztelem, sőt semminek nem örülök
inkább, mint a czikkemre megjelenendő «Antikritiká»-nak, mely a
mint hallom, nemcsak elménczkedni fog, hanem hozzá akar szólani
a dologhoz is. Azért legyünk türelmesek, tiszteljük az irói jogot,
érezzük az irói kötelességet. Rajtam e tekintetben bizonyosan
semmi sem fog mulni.

U. i. Ennyit megnyugtatásul. S most e kis intermezzo után áttérek

más intermezzóra s birálom a Magyar Sajtó egyik kritikusát. E lap
17ik számában az áll: «Figyelemre méltók különösen Dux Adolf
urnak, Petőfi költeményei gyakran igen szerencsés forditójának
legujabb áttételei, név szerint Vörösmarty Vén Czigány-a és Arany
Tetétleni Halma, melyek elég hiven s mert költőileg, sokkal hivebben
ujitják meg az eredetieket, mintha mindenütt szóhoz tapadnának. A
bú orgiái, mikből a remény oly jelentőleg csillámlik föl; e nagyszerü
zárköve azon költő énekpalotájának, ki élte hajnalában oly
hathatósan fölrázta a nemzetet, ki annak dicső napjait oly
magasztosan énekelte meg s leghivebb hangadója volt a fájdalom
és örömek minden mozzanatainak, mik a nemzet szivét dobogtatták;
magokhoz méltán lelik itt tolmácslatukat. A Tetétleni Halmon czimü
szép költemény csonkitva adatik, tudniillik annak utolsó hat
versszaka nélkül s mégis teljesebben az eredetinél, mely e záradék
apostrophája által egy nemileg idegenszerü gondolatba és érzésbe
csapván által, tulteljes leszen s gátolja a megpenditett hur
utánrezgését, miben oly véghetetlen szépség fekszik. Nagy költők is
vétettek néha abban, hogy nem ismerték föl mindig a pontot, a hol
végezniök kellett. Vessük össze Schiller német költeményeit első
dolgozásaikkal; tekintsük Berzsenyi hires ódáját a Magyarokhoz,
melynek első alakjában még egy végstrophája volt: mennyivel
hathatósb érzéssel eresztenek el végeik elhagyása által! Azért
köszönettel tartozunk Dux ur finom érzésének és bátorságának,
hogy inkább a hathatósságra, mintsem a hűségre tekintett.»
 Mellőzöm a Vörösmarty Vén Czigány-ára mondott vélemény
elemzését s csak az Arany költeményéről szólok. Védeni akarom s
különösen azért, mert némely kritikus, mig elismeri Toldi költője
epikai tehetségét, nem sokra becsüli lyráját. Mindenesetre Arany
nem dalköltő, ritkán is ir ugynevezett dalt, de ódái, elegiái,
románczai, balladái minden ujabb és régibb magyar költővel
diadalmasan kiállják a versenyt; a mi pedig nyelvének erejét és
zenéjét illeti, egyetlen magyar költő sem versenyezhet vele. Az nem
az ő hibája, hogy némely magyar kritikusnak nincs érzéke a
költőihez s az egyszerüt nem birja fölfogni. A Magyar Sajtó kritikusa
már csak azért is ily kritikus, mert le tudta irni e bombastot
«énekpalota zárköve». De iztelenségét leginkább elárulja azzal,
hogy Arany elegiájának végső hat versszakát kihagyatni kivánja.
Miért? mert e költemény compositióját nem fogta föl. Valóban Arany
e hat versszak nélkül igen kiszélesitett epigrammot ir, melyben csak
a Magyar Sajtó kritikusának telhetik vala kedve. Arany elegiát akart
irni s ugy megirta, a mint csak kell. Compositiója az: a költő megáll a
tetétleni halmon. Elmereng. A domb csekély, mintha csak a szél
hordotta volna össze, mégis nagy nemzeti emlék, mert itt sátorozott
hajdan a diadalmas Árpád. És akkor néhány plastikus vonással
elénk rajzolja a magyar tábort. Mintha hallani Lehel kürtjét…

Nem, nem, – csak a szomszéd Abony vagy Törtel

Kanásza mulatá magát a kürttel.

A költő elnémul s mit jelent ez? Azt, hogy minden oda van s mi
megmaradt, egyedül e szép, e termékeny föld. S a költő ekkor ujra
megszólal s megáldja e szép, e termékeny földet. Most már kérdem:
e gondolat, ez érzés idegenszerü-e, gátolja-e a megpenditett hur
utánrezgését? Nem, sőt méla kinyugvásban hangoztatja vissza, mi
oly szépen megfelel az egész hangulatnak. Avagy azt hiszi-e a
Magyar Sajtó kritikusa, hogy egy költemény a kedélynek csak egy,
legfölebb két mozzanatából állhat? Nem hiszem, hogy ezt merné
erősiteni? A dolog sokkal egyszerübb. Magyar Sajtó kritikusa
alkalmasint olvasta valahol, – hogy sok nagy költő toldás által
rontotta el compositióját s olvasottságának hasznát kivánva venni,
azt kivánta egy szerinte nem nagy költőtől, hogy csonkitás által
rontsa el compositióját.
Ennyi az egész, se több, se kevesebb s most már bocsánatot
kérek, hogy a Márványhölgyek-től idáig tévedtem s olvasóimat is
márványszobroknak képzelém, kik elég türelmesek végig hallgatni
az én aesthetikai vitáimat.
 LELKIISMERET.
Dráma 2 szakaszban, 6 felvonásban. Irta Dumas Sándor, forditotta Bulyovszky
Lilla. Előadatott a Nemzeti Szinházban 1855 augusztus 21-én, Egressy Gábor
javára.

Nem tudom, mi nyujtott nagyobb gyönyört: az előadás-e vagy a

közönség? Gyönyörü közönség volt. A páholyok tele, pedig se
opera, se ballett nem volt; a karzat is tele és nem népszinműre; a
földszint is tele és drámára. Mindez egy meleg augusztusi este
történt. Izzadni és lelkesülni lehetett. Hanem a közönség részvéte
csakugyan fölébredne a dráma, a szólóművészet iránt; ha
szinészeink csakugyan kedvet kapnának igazán játszani és szavalni,
ha a drámairóink érdemesnek tartanák olyat is irni, mit igazán
játszhatni és szavalhatni, ha a magyar szó a költészet és
szinművészet diadalai között tartaná ünnepeit: nemde szép nyáresti
álom a zümmögő tömeg tolakodásai közt, egy eléggé kényelmes
zártszéken, honnan untalan felbolygatják az embert?
A tele szinháznak is megvan a maga árnyoldala. Ilyenkor az első
felvonás elsőbb jelenetei alatt mindent lehet tenni: gondolkozni,
álmodozni, értekezni, udvarolni csak figyelni nem. A közönség nem
jelen meg pontosan. Ez igy divat. Sok idő telik bele, mig a zaj
csendre verödik, a ruhák suhogása elhal, a társalgás kifárad s a
zaklatott zártszéknyitónő visszaugrik csengetyüjéhez. Drámairóink
ezt figyelembe vehetnék. Az első jelenetekbe semmi olyat nem
kellene irniok, mi a cselekvényre vonatkozik. Műveikből tulajdonkép
hiányozni kellene a kezdetnek. Hadd kezdődnék minden szinmű az
első felvonás közepén vagy végén, mikor a közönség begyül és
figyelni kezd. S ez nagyon könnyü. Például az első jelenetekben a
kártyázó inasok elmélkednének az uri helyzet nyomoráról, aztán
vesznének össze s vágnák egymás hátához a széket, vagy egy
csinos szobalány némi piquant mosoly után énekelne el valamely
kedvencz dalt s tánczolva à la Pepita, vagy holmi daliák
bölcselkednének a harczról, dicsőség és győzelemről s rántanának
kardot. Minő bámulat, minő ijedtség fogná el a közönséget s a
beállott csendben mily illendően megkezdődhetnék a szinmű. Ime
egy nem ugyan széptani, de igen gyakorlati tanács! S miért nem
merném kimondani. A kritikát nálunk ugy is azzal vádolják, hogy
csak az elmélethez ért s csak rosszakarata van. Óh nem! A szegény
magyar kritikának tapasztalata és szive is van, s én hiszem, hogy
tapasztalat és önváddal megtelt szive még igy fog kiáltani a
megbántott költőkhöz: én nem követelek tőletek semmit, csak ti se
követeljetek tőlem.
Dumas előtt alkalmasint valami ilyes gyakorlati szempont
lebeghetett, midőn a Lelkiismeret-et irta. Ő nem jeleneteket, hanem
egész három felvonást irt, melyekből csak pár jelenet tartozik a többi
háromhoz, az egész műhöz. E mű tulajdonkép a második
felvonásban kezdődik s csak a negyedikben indul tovább. Vajon nem
fölösleges-e a második felvonás is? Teljességgel nem. Ebben már
az expositio is megkezdődik, mert Ruhberg Eduard meglopja atyját,
a pénztárnokot. Eduard a mű hőse. Már első megjelenésével
érdeket gerjeszt maga iránt. Feldult arczczal lép be, hitelezői üldözik.
Ki nem volt közülünk valaha adós, ki nem érezte azon rettentő
állapotot, midőn fizetnünk kell s nem tudunk? Már ez magában
tragikus. De Eduard ennél többet is érez. Neki több szüksége van
pénzre, mint nekünk: ő kártyázni szokott és szeretni vél egy gróf,
egy Königstein kisasszonyt. Még ez sem elég. Neki becsületbeli
adóssága is van. Egy éjjel 1000 tallért veszt, melyet reggelre ki kell
fizetnie egy bárónak. Ha nem fizet, oda becsülete, oda a
grófkisasszony: a reggelinél a báró elfogja mondani az egész
Königstein családnak, hogy Ruhberg Eduard minő hitvány ember és
szegény ördög. Nem elég ok-e mindez arra, hogy meglopja az
álladalmi pénztárt adósága kifizetése végett, remélvén, hogy később
bizonyos baráti kölcsön utján visszalophatja az ellopott összeget?
Neki becsületét kell megmentenie, hogy gazember legyen, kedvesét
kell megnyernie, kit csak pénzeért szeret, hogy atyját, kit igazán
szeret, meggyalázza és elveszitse. Azonban épen pénztárvizsgálat
van. Az öreg Ruhberg összerogy e nagy csapás alatt. Eduardot
gyötreni kezdi a lelkiismeret, bevallja bünét s miután Alden ellenőr,
kinek fia Ruhberg kisasszonyt vesz nőül, kifizeti az elorzott összeget,
elbujdosik a nagy világba, hogy magát megjavitsa. A harmadik és
negyedik felvonás közti idő alatt tökéletesen megjavitja magát. A
negyedik felvonásban már mint Stevenssel találkozunk vele, ki bajor
ministeri titkár s udvari kegyencz. Stevens rég elfeledte Eduard
kedvesét, a Königstein kisasszonyt s egy Sophie nevü grófnőt
szeret; de Eduárd bünére még mind emlékszik s a lelkiismeret
mardosásán kivül még azon félelem is gyötri, hogy az irigy
udvaronczok lehuzhatják álarczát. A leggyötrőbb helyzetekbe jut és
kivivja magát, mert Sophie grófnő angyal, ki igy kiált föl: «Eduard, a
vétek nagy, de az isten könyörületessége határtalan, mint
szerelmem», mert a minister emelkedett lelkü államférfiu, ki ekép
nyilatkozik: «A ki igy megtudja javitani magát, több előttem, mint aki
soha sem botlott.» Stevens boldog ember lesz: nőül veszi Sophie
grófnőt, kir. tanácsosi és bárói rangot nyer s feldiszittetik a bajor
polgári érdemrend nagy keresztjével.
Ime a drámai jellem, a drámai cselekvény, a költői
igazságszolgáltatás! Olvasóim talán csodálkozni fognak, hogy a
genialis Dumas, ki Hugo Viktorral együtt a franczia dráma
ujjáteremtőjeként lépett fel, mint a régi melodrámák plagiátora végzi
pályáját, hogy az érzéki Dumas annyira sentimentalis lett, mennyire
Iffland is alig sülyedt, hogy a kissé frivol Dumas oly erkölcsös költővé
kezd válni, mintha Török János széptani leczkéit hallgatná. Nem
csoda. Ezelőtt 25–30 évvel Dumas szegény irnok volt, ki nehány
száz frankból elégülten meg tudott élni; most hires iró, ki százezer
frank mellett is szükséget szenved. Hogyan álmodozhatnék hát a
dicsőségről? Akkor lelkesülve csüggött pályáján, mert költő akart
lenni, hitt az erkölcsben, mert ifju volt. Most mint ex professió
költőnek hogyan legyen hite a költészetben s mint vénülő emberhez,
kit többé, szenvedélyek nem zaklatnak, nem illő-e, hogy moralistává
váljék? Akkor még nem kellett annyit dolgoznia, hogy megbénitsa
találékonyságát; akkor még műveiben az élet dobbanása lüktetett s
nem szorult arra, hogy az Iffland és Kotzebue-féle drámák
csontvázait galvanizálja.
 Valóban a Lelkiismeret nem egyéb, mint az Iffland és Kotzebue-
féle érzékeny drámák reminiscentiája fölvegyülve némi franczia
«verve»-vel. Dumas halottakat támaszt, az eltemetett német drámák
kicsinyes házi nyomoruságait, hitvány szenvedélyeit, dőre vagy
ráfogott büneit, nevetséges vagy hazudott erényeit és hamis erkölcsi
kiengesztelését. Ez elemek mindig megrontották a drámairodalmat.
Mi köze a komoly drámairónak a dőre vagy ráfogott bünhöz, midőn
csak a sziv démoni nyilatkozásainak festése lehet megrázó, drámai
érdekü? Miért hassa meg szivünket a nevetséges vagy hazudott
erény, midőn az ember isteni részének küzdelmei után áhitozunk? S
az oly hitvány szenvedélyek, minő a játék, részegség s több efféle,
hogyan lehessen tragikai és drámai indok, ha a tragikai és drámai
csak emelkedett szenvedélyek: büne- és erénybe játszó
tévedéseiből merülhet fel? S miért higyjünk oly költői
kiengesztelésbe, mely épen ugy megtagadja az életet, mint sérti
erkölcsi érzületünk? S vajjon Ruhberg Eduard szenvedélye nem ily
hitvány-e és büne, mire e szenvedély vezeti, nem ily dőre-e?
Hihetünk-e javulásában, midőn az nem előttünk, nem a
cselekvényben történik s eleme nincs letéve jellemébe? Az
elkövetett bün, mely a javulás tetőpontján feltámad és semmivé teszi
a hőst, tragikai érdekü. Az egyén elbukott és jogosan, az eszme
győzött és jogosan: mindkettőt a közönség részvéte fogja kisérni. De
miért ne emelkedhetnék föl az egyén az eszme győzelmével, a
közönség részvéte mellett? Fölemelkedhetik, de nem oly
kiengesztelés alapján, minőt itt Dumas nyujt. Ruhberg Eduard
tanácsos, báró s isten tudja még mi lesz! A társaság soha sem
szokta megbocsátani az ellene elkövetett bünt. Ezt csak egyesek
tehetik és teszik. Egy királyi tanácsos, egy báró, egy grófi hölgy férje,
ki meglopta a közpénztárt, fényes helyzetének csak
kellemetlenségeit és hiányait érezheti. Dumas e külső
kiengeszteléssel elrontja azon belsőt is, melynek némi elemeit
nyujtja. S vajjon a külső kiengesztelés nem gyermekes-e? Nem az
élet megtagadása-e az optimista és tulnan grófi hölgy, kik ugy
vannak festve, mintha valamely falusi kunyhóban növekedtek volna
s mitsem tudnának az állam és társadalomról. De miért tovább szőni
ily lelkiismeretes kérdéseket e lelkiismeretlen Lelkiismeret-ről?
Hiszen talán Dumas nem is akart drámát irni, talán csak a német
kritikának akarta megmutatni, hogy ő is tud még elmés és moralis
lenni, hogy franczia léttére is ismeri a német eszményt s képes hősét
tanácsosi és bárói ranggal jutalmazni.
Az előadás a sikerültebbek közé tartozott. Különösen Egressy
(Eduard) és Bulyovszkyné (Sophie) tüntették ki magukat. Egressy
mint jutalmazott tapsok és koszorukkal fogadtatott. Szigeti (Alden) a
nyers ellenőrt igen találóan személyesité. Folytassam-e tovább is
igy? Nem folytatom. Csak azt ismételném, mit a divatlapok ezelőtt
már egy héttel megirtak s mit ezután egy hét mulva ujra meg fognak
irni. Alig foghatni meg, hogy az ily phrasisokban mi örömet találhat
az iró, mi érdekét a szinész és közönség. De hát miért nincsenek jó
vagy rossz, de mégis birálatok? Ezekhez egy kis idő, egy kis
fáradság, egy kis tér kell. Én nem fogom kimélni a fáradságot, ha
időt és tért nyerhetek, hogy elmondjak pár eszmét szinészetünk
jelen állásáról.
Addig én is csak e phrasissal sóhajtok föl: Oh lelkesülés, ki
ezelőtt félszázaddal megteremtéd a magyar szinészetet, jőj ujra
közénk, lehelj ihletet fásulni kezdő gyermekeidbe, csattogtasd
szárnyaidat a szinpadon, a nézőhelyen, csak most, csak még egy
félszázadig; hiszen te épittetted, neked épittettük e csarnokot s te
igen jól tudod, hogy miért!…
 DIOCLETIÁN.
Eredeti dráma 5 szakaszban, írta Szigligeti Ede. Előadatott a Nemzeti Szinházban
1855 szeptember 19-én, Jókainé javára.

E mű alapeszméje az őrjöngő Diocletián végszavaiban van

letéve, midőn így kiált föl: «Úgy-e, ki vért vetett, vért arat?»
A hős egy véres bűnért bűnhődik, melyet azért követett el, hogy a
trónra juthasson s melyet az által akar kiengesztelni, hogy a trónról
lemond. E véres bűn nem előttünk történik; mint régen megtörténtet
mindjárt az expositióban halljuk elbeszélni.
Arius Aper és Diocletián jó barátok voltak s mindketten főtisztjei
Numerián császárnak, ki a persa hadjárat után annyira elgyengült,
hogy folyvást a hordszék és sátor leplei közé kellett temetkeznie. A
kormányt Arius vitte, a sátort Diocletián őrzé s a császár láthatlan
lett Ez hónapokig tartott, a hatalom már Ariusnál volt s csak
Numerián halála hiányzott, hogy császárnak kiáltsák ki. De a sereg
valakitől felbujtatva gyanakodni kezdett, dühe kitört, megrohanta az
imperatori sátrat és Numerián holttestére talált. Arius gyanúba jött és
vasra veretett. Diocletián mint vádló lépett fel ellene a haditanács
előtt, megesküvén, hogy ő ártatlan s Arius bűnös. Arius is esküdni
akart, de mielőtt egy hangot szólhatott volna, Diocletián dühösen
feléje fordult, így kiáltván föl: «Ez Numerián gyilkosa» és szívébe
döfte kardját.
A sereg Diocletiánt, Numerián valódi gyilkosát kiáltotta ki
császárnak. Azonban Diocletiánt a szerencse és hatalom nem tették
boldoggá. Az önvád kínjai közt az apán elkövetett bűnt a fiúban
akarta jóvá tenni. Ariusnak volt egy természetes fia, a kit hajdan neje