(eBook PDF) Principles of Heating,

Ventilation, and Air Conditioning in

Buildings
Go to download the full and correct content document:
https://ebooksecure.com/product/ebook-pdf-principles-of-heating-ventilation-and-air-c
onditioning-in-buildings/
More products digital (pdf, epub, mobi) instant
download maybe you interests ...

(eBook PDF) Electricity for Refrigeration, Heating, and

Air Conditioning 10th Edition

http://ebooksecure.com/product/ebook-pdf-electricity-for-
refrigeration-heating-and-air-conditioning-10th-edition/

(eBook PDF) Refrigeration and Air Conditioning

Technology 8th Edition

http://ebooksecure.com/product/ebook-pdf-refrigeration-and-air-
conditioning-technology-8th-edition/

(eBook PDF) Modern Refrigeration and Air Conditioning

Twentieth Edition

http://ebooksecure.com/product/ebook-pdf-modern-refrigeration-
and-air-conditioning-twentieth-edition/

Refrigeration and Air Conditioning Technology 8th

Edition by John Tomczyk (eBook PDF)

http://ebooksecure.com/product/refrigeration-and-air-
conditioning-technology-8th-edition-by-john-tomczyk-ebook-pdf/
Aerodynamic Heating in Supersonic and Hypersonic Flows:
Advanced Techniques for Drag and Aero-heating Reduction
1st edition - eBook PDF

https://ebooksecure.com/download/aerodynamic-heating-in-
supersonic-and-hypersonic-flows-advanced-techniques-for-drag-and-
aero-heating-reduction-ebook-pdf/

(eBook PDF) Translational Medicine in CNS Drug

Development, Volume 29

http://ebooksecure.com/product/ebook-pdf-translational-medicine-
in-cns-drug-development-volume-29/

Progress in Heterocyclic Chemistry Volume 29 1st

Edition - eBook PDF

https://ebooksecure.com/download/progress-in-heterocyclic-
chemistry-ebook-pdf/

(eBook PDF) Mechanical & Electrical Systems in

Buildings 5th Edition

http://ebooksecure.com/product/ebook-pdf-mechanical-electrical-
systems-in-buildings-5th-edition/

(eBook PDF) Seismic Design of Reinforced Concrete

Buildings

http://ebooksecure.com/product/ebook-pdf-seismic-design-of-
reinforced-concrete-buildings/
 Mitchell

Braun Principles of
Heating, Ventilation,

Heating, Ventilation, and Air Conditioning in Buildings

Principles of
and Air Conditioning
in Buildings

ISBN 978-0-470-62457-9

www.wiley.com/college/mitchell John W. Mitchell James E. Braun

Brief Contents
Fundamentals
1. Introduction to HVAC Systems 1

2. System Analysis Techniques and the Use of EES 15

3. Thermodynamics and Fluid Flow in HVAC Applications 39

4. Heat Transfer in HVAC Applications 61

5. Psychrometrics for HVAC Applications 95

6. Overview of HVAC Systems 137

7. Thermal Comfort and Air Quality 171

Building Heating and Cooling Loads

8. Weather Data, Statistics, and Processing 185

9. Components of Building Heat Loss and Gain 221

10. Heating and Cooling Loads 265

Equipment

11. Air Distribution Systems 289

12. Liquid Distribution Systems 329

13. Heat Exchangers for Heating and Cooling Applications 345

14. Cooling Towers and Desiccant Dehumidification Systems 379

15 Vapor Compression Refrigeration and Air-Conditioning Systems 401

16. Heat Pump Systems 433

17. Thermal Storage Systems 447

Design and Control of HVAC Systems

18. Building and HVAC Energy Use 475

19. HVAC Control Principles 497

20. Supervisory Control 523

21. Designing HVAC Systems 555

vii
Table of Contents
Fundamentals
1 Introduction to HVAC Systems 1

1.1 Systems and Definitions 1

1.2 History of Air Conditioning 3
1.3 Trends in Energy Use and Impact 5
1.4 HVAC System Design and Operation 7
1.5 Energy Costs 11
1.6 Book Philosophy and Organization 11
1.7 Units 13
1.8 Summary 14
Problems 14

2 System Analysis Techniques and the Use of EES 15

2.1 Introduction 15
2.2 Introduction to EES 19
2.3 Common Problems Encountered when Using EES 22
2.4 Curve Fitting Using EES 26
2.5 Optimization Using EES 29
2.6 Successful Problem Solving Using EES 31
2.7 Summary 34
Problems 35

3 Thermodynamics and Fluid Flow in HVAC Applications 39

3.1 Introduction 39
3.2 Conservation of Mass 39
3.3 Conservation of Energy 41
3.4 Thermodynamic Properties of Pure Substances 43
3.5 Thermodynamic Limits on Performance 45
3.6 Thermodynamic Work Relations for Pure Substances 47
3.7 Thermodynamic Relations for Fluid Flow 48
3.8 Energy Loss Mechanisms in Fluid Flow 54
3.9 Summary 59
Problems 59

4 Heat Transfer in HVAC Applications 61

4.1 Introduction 61
4.2 Conduction Heat Transfer 61
4.3 Convection Heat Transfer 67
4.4 Thermal Radiation Heat Transfer 76
4.5 Transient Heat Transfer 83
4.6 Combined-Mode Heat Transfer 87
4.7 Summary 92
Problems 92

ix
x Table of Contents

5 Psychrometrics for HVAC Applications 95

5.1 Introduction 95
5.2 Moist Air Properties 95
5.3 The Psychrometric Chart 102
5.4 The Standard Atmosphere 103
5.5 Determining Psychrometric Properties Using EES 105
5.6 Psychrometric Applications 109
5.7 Heat and Mass Transfer for Air–Water Vapor Mixtures 126
5.8 Summary 132
Problems 133

6 Overview of HVAC Systems 137

6.1 Introduction 137

6.2 Overview of HVAC Systems and Components 137
6.3 Energy Comparison Between CAV and VAV Systems 144
6.4 HVAC System Performance Calculations 145
6.5 ASHRAE Load Calculation Equations 153
6.6 HVAC System Improvements and Alternatives 156
6.7 Summary 167
Problems 167

7 Thermal Comfort and Air Quality 171

7.1 Introduction 171

7.2 Criteria for Occupant Comfort Inside Buildings 171
7.3 Criteria for Indoor Air Quality 179
7.4 Summary 182
Problems 183

Building Heating and Cooling Loads

8 Weather Data, Statistics, and Processing 185

8.1 Introduction 185

8.2 Design Temperature Parameters for HVAC Systems 186
8.3 Ambient Temperature and Humidity Correlations 190
8.4 Degree-Day Data and Correlations 195
8.5 Bin Method Data 200
8.6 Ground Temperature Correlations 202
8.7 Solar Radiation Fundamentals 205
8.8 Clear-Sky Solar Radiation 213
8.9 Weather Records 216
8.10 Summary 219
Problems 219

9 Components of Building Heat Loss and Gain 221

9.1 Introduction 221

9.2 Thermal Resistance and Conductance of Building Elements 222
9.3 Heat Flow Through Opaque Exterior Surfaces 225
 Table of Contents xi

9.4 Transient Heat Flow Through Building Elements 228

9.5 Heat Flow Through Building Elements—Transfer Function Approach 234
9.6 Heat Flow Through Building Elements—Thermal Network Approach 240
9.7 Heat Flow Through Glazing 244
9.8 Energy Flows Due to Ventilation and Infiltration 247
9.9 Internal Thermal Gains 256
9.10 Summary 258
Problems 259

10 Heating and Cooling Loads 265

10.1 Introduction 265

10.2 Design Heating Load 266
10.3 Design Sensible Cooling Load Using the Heat Balance Method 268
10.4 The Heat Balance Method Using the Thermal Network Approach 273
10.5 Design Latent Cooling Load 276
10.6 Design Loads Using the Thermal Network Method 277
10.7 Summary 286
Problems 287

Equipment

11 Air Distribution Systems 289

11.1 Introduction 289

11.2 Pressure Drops in Duct Systems 290
11.3 Design Methods for Air Distribution Systems 298
11.4 Fan Characteristics 311
11.5 Interaction Between Fan and Distribution System 315
11.6 Air Distribution in Zones 318
11.7 Heat Losses and Gains for Ducts 320
11.8 Air Leakage from Ducts 322
11.9 Summary 323
Problems 324

12 Liquid Distribution Systems 329

12.1 Introduction 329

12.2 Head Loss and Pressure Drop in Liquid Distribution Systems 329
12.3 Water Distribution Systems 332
12.4 Steam Distribution Systems 335
12.5 Pump Characteristics 338
12.6 Heat Loss and Gain for Pipes 340
12.7 Summary 342
Problems 342

13 Heat Exchangers for Heating and Cooling Applications 345

13.1 Introduction 345

13.2 Overall Heat Transfer Conductance 347
13.3 Heat Exchanger Thermal Performance 349
xii Table of Contents

13.4 Heating Coil Selection Process 355

13.5 Cooling Coil Processes 361
13.6 Cooling Coil Performance Using a Heat Transfer Analogy 362
13.7 Cooling Coil Selection Procedure 368
13.8 Summary 376
Problems 376

14 Cooling Towers and Desiccant Dehumidification Systems 379

14.1 Introduction 379

14.2 Cooling Towers 379
14.3 Cooling Tower Performance using an Analogy to Heat Transfer 381
14.4 Cooling Tower Selection Procedure 385
14.5 Desiccant Dehumidifiers 388
14.6 Desiccant Dehumidification Systems 393
14.7 Summary 397
Problems 398

15 Vapor Compression Refrigeration and Air-Conditioning Systems 401

15.1 Introduction 401

15.2 Vapor Compression System 401
15.3 Refrigerants 407
15.4 Vapor Compression System Compressors 412
15.5 Vapor Compression System Performance 416
15.6 Alternative Vapor Compression System Concepts 421
15.7 Summary 429
Problems 429

16 Heat Pump Systems 433

16.1 Introduction 433

16.2 Air Source Heat Pumps 435
16.3 Ground Source Heat Pumps 441
16.4 Water Loop Heat Pump Systems 443
16.5 Summary 444
Problems 444

17 Thermal Storage Systems 447

17.1 Introduction 447

17.2 Ice Storage Systems 451
17.3 Chilled Water Storage Systems 452
17.4 Cold Air Distribution Systems 453
17.5 Building Thermal Storage 454
17.6 Thermal Storage Control Strategies 456
17.7 Performance Characteristics of Ice Storage Tanks 460
17.8 Selection of Ice Storage Capacity 466
17.9 Summary 471
Problems 471
 Table of Contents xiii

Design and Control of HVAC Systems

18 Building and HVAC Energy Use 475

18.1 Introduction 475

18.2 Weather Data for Energy Use Calculations 475
18.3 Degree-day Method for Estimation of Heating Energy Use 476
18.4 Bin Method for Estimating Energy Use 479
18.5 Simulation Methods for Estimating Energy Use 486
18.6 Thermal Network Method for Estimating Building Energy Use 487
18.7 Summary 491
Problems 492

19 HVAC Control Principles 497

19.1 Introduction 497

19.2 Feedback Control Techniques 500
19.3 Implementation of Local Loop Control 517
19.4 Advanced Control Techniques 518
19.5 Summary 521
Problems 521

20 Supervisory Control 523

20.1 Introduction 523

20.2 Introduction to Optimal Operation of HVAC Systems 525
20.3 Optimization Statement for All-Electric Cooling Plants Without Storage 531
20.4 Model-based Optimization Procedure 531
20.5 Quadratic Optimization Procedure 533
20.6 Simplified Control Strategies for System Components 536
20.7 Optimization Statement for All-Electric Cooling Plants with Storage 544
20.8 Simplified Control Strategies for Systems with Storage 545
20.9 Methods for Forecasting Building Loads 548
20.10 Summary 550
Problems 551

21 Designing HVAC Systems 555

21.1 Introduction 555

21.2 Design Methodology 555
21.3 Life-Cycle Cost 562
21.4 Rules of Thumb 564
21.5 Design Problems for the Students 565
Problems 566

Appendix A: Thermal Property Values 573

Appendix B: Psychrometric Charts for Sea-Level Conditions 575
Appendix C: Wall and Roof Property Data 577
References 583
Nomenclature 589
Index 595
Online Material
Topics

SM 1 Heat Exchangers for Heating Applications

SM 2 Heat Exchangers for Cooling Applications

SM 3 Cooling Towers

SM 4 Heat and Mass Exchangers

SM 5 Thermal Storage Systems

SM 6 Compressors and Expansion Devices

SM 7 Evaporators and Condensers

SM 8 Absorption Air-conditioning Systems

SM 9 Combustion Heating Equipment

SM 10 Economic Evaluation of HVAC Systems

Supplementary Material
EES Code for Text Chapter Examples

Text Problem Solutions

PowerPoint Slides for Text Chapter Material

EES Code for Online Chapter Examples

Online Problem Solutions

PowerPoint Slides for Online Chapter Material

Online Chapters

SM 1 Heat Exchangers for Heating Applications

SM 1.1 Heat Exchanger Thermal Performance

SM 1.2 Extended Surfaces
SM 1.3 Single Phase Heat Transfer Coefficients and Pressure Drop
SM 1.4 Extended Surface Heat Transfer Coefficients and Pressure Drop
SM 1.5 Summary
SM 1.6 Nomenclature
SM 1.7 References
SM 1.8 Problems

xv
xvi Online Material

SM 2 Heat Exchangers for Cooling Applications

SM 2.1 Heat and Mass Transfer Processes in a Cooling Coil

SM 2.2 Cooling Coil Performance Using an Analogy to Heat Transfer
SM 2.3 Heat and Mass Transfer Fin and Surface Efficiencies
SM 2.4 Extension of Catalog Data
SM 2.5 Summary
SM 2.6 Nomenclature
SM 2.7 References
SM 2.8 Problems

SM 3 Cooling Towers

SM 3.1 Heat and Mass Transfer Processes in a Cooling Tower

SM 3.2 Cooling Tower Performance Using an Analogy to Heat Transfer
SM 3.3 Extension of Catalog Information
SM 3.4 Summary
SM 3.5 Nomenclature
SM 3.6 References
SM 3.7 Problems

SM 4 Heat and Mass Exchangers

SM 4.1 Introduction
SM 4.2 Evaporative Coolers
SM 4.3 Spray Dehumifiers
SM 4.4 Evaporative Condensers
SM 4.5 Enthalpy Exchangers
SM 4.6 Summary
SM 4.7 Nomenclature
SM 4.8 References
SM 4.9 Problems

SM 5 Thermal Storage Systems

SM 5.1 Mechanisms for Freezing and Melting of Ice

SM 5.2 Summary
SM 5.3 Nomenclature
SM 5.4 References
SM 5.5 Problems

SM 6 Compressors and Expansion Devices

SM 6.1 Performance Trends for Positive Displacement Compressors

SM 6.2 Performance Correlations for Positive Displacement Compressors
SM 6.3 Performance Trends for Centrifugal Compressors
SM 6.4 Expansion Devices
SM 6.5 System Component Integration
SM 6.6 Summary
SM 6.7 Nomenclature
SM 6.8 References
SM 6.9 Problems
 Online Material xvii

SM 7 Evaporators and Condensers

SM 7.1 Introduction
SM 7.2 Thermal Performance of Shell-and-Tube Evaporators
SM 7.3 Thermal Performance of Direct Expansion Cooling Coils
SM 7.4 Heat Transfer Coefficients for Evaporators
SM 7.5 Thermal Performance of Condensers
SM 7.6 Heat Transfer Coefficients for Condensers
SM 7.7 Pressure Drops in Two-Phase Flows
SM 7.8 Summary
SM 7.9 Nomenclature
SM 7.10 References
SM 7.11 Problems
SM 8 Absorption Air-conditioning Systems

SM 8.1 Introduction
SM 8.2 Fundamentals of Absorption
SM 8.3 Performance of a Single Effect Absorption Cycle
SM 8.4 Absorption Machine Configurations
SM 8.5 Summary
SM 8.6 Nomenclature
SM 8.7 References
SM 8.8 Problems
SM 9 Combustion Heating Equipment

SM 9.1 Introduction
SM 9.2 Combustion Processes
SM 9.3 Combustion Reactions
SM 9.4 Use of EES in Combustion Reactions
SM 9.5 Combustion Reactions with Air
SM 9.6 Simplified Model for Overall Furnace Performance
SM 9.7 Seasonal Performance
SM 9.8 Furnace Emissions
SM 9.9 Summary
SM 9.10 Nomenclature
SM 9.11 References
SM 9.12 Problems
SM 10 Economic Evaluation of HVAC Systems

SM 10.1 Introduction
SM 10.2 Costs and Interest Rates
SM 10.3 Life-Cycle Cost Concepts
SM 10.4 Present Worth Factors
SM 10.5 Life-Cycle Cost Formulation
SM 10.6 Costs and Savings Measures
SM 10.7 Importance of Economic Factors
SM 10.8 Summary
SM 10.9 Nomenclature
SM 10.10 References
SM 10.11 Problems
Preface

The career opportunities for engineering students and professionals in the HVAC field lie in many
different areas: architectural and engineering (A&E) firms, equipment manufacturers, control
companies, utilities, and government research institutions. The specific engineering applications
and tools may be very different for each career path, but the fundamental principles associated with
the heating, ventilating; and air conditioning (HVAC) equipment and systems are a common thread.
It is the intent of this book to provide a fundamental basis for launching or enhancing careers in the
HVAC field.
Our goal is to provide the foundational knowledge for the behavior and analysis of HVAC-
related devices and processes. We believe that it is important for engineers to have a basic and
quantitative understanding of the physical phenomena underlying the performance of the compo-
nent or system with which they are concerned. The approach we have taken is to present the
development of performance relations from fundamental thermodynamics, fluid dynamics, and heat
transfer principles. Engineers will then be able to better understand why a device or system responds
as it does and what its limits of performance are. This information will aid them in their design and
equipment operation activities. The HVAC field is broad, and we have attempted, first, to cover most
of the processes that an engineer might come in contact with, and second, to provide tools that allow
the engineer to design or evaluate a new device, system, or process.
We believe that it is also important to state what this text is not intended to do. It does not prepare
the student for immediate design practice. We do not cover the many “canned” programs and
methodologies that are available and used in the profession for specialized design and evaluation
tasks. Rather, we intend that our basic approach will prepare the student to understand what a
software program or a hand calculation method is intended to do and be able to interpret results in a
physically meaningful manner.
There are several features of this book not found in existing texts. The first is the tight
integration of physical descriptions with a software program that allows performance to be directly
calculated. The physical description of each device or system is developed from the basic
engineering equations and carried through to performance. The examples in the text and the
problems at the end of each chapter represent the type of situation that an engineer might face in
practice. The problems are more than exercises and, while each problem is designed to emphasize
the material in that chapter, it often includes basic material from other chapters. We believe these
problems illustrate the complex and integrated nature of an HVAC system or piece of equipment.
Although many software programs are used throughout the industry, and some are available for
class use, our approach is to have students formulate their own solutions rather than use existing
design programs. In this manner they will learn the underlying physics. We have built the problems
and examples around the program EES (Engineering Equation Solver), which is a general-purpose
nonlinear equation solver. An important feature of EES is that thermodynamic and transport
properties are directly integrated into EES, which facilitates the calculation of energy transfers that
involve fluids such as moist air, water, and refrigerants. EES is an interpretive programming
language and the program statements are essentially conventional mathematical statements, which
reduces the problems of learning a new language. Powerful solution techniques are built into EES;
this allows the engineer to focus on the physical description of the problem and not on how to obtain
a numerical solution. By employing EES, much more realistic and complex problems can be
formulated and solved than with hand calculations.
We have presented the examples in the text in terms of EES equations. This is a compact format
that replicates the mathematical development in the text. The same nomenclature and symbols are
used for both mathematical and EES formats. The descriptions of the examples are intended both to

xix
xx Preface

describe the situation in physical variables and to serve as a model for the student in developing the
solution to an end-of-chapter problem.
We have found that the discipline required to formulate a program in EES, debug it, obtain a
solution, and interpret the results carries over into the use of other programs. Although in practice an
engineer may use a program designed for a specific design purpose, the same steps are present. The
engineer still needs to understand the basic ideas and limits of the program being employed.
We have divided the book into four sections that cover the application of engineering principles
to HVAC equipment and systems. The first section, entitled Fundamentals, comprises seven
chapters that present the use of EES, review the relevant thermodynamics, fluid flow, and heat
transfer principles, provide an in-depth study of psychrometrics, cover different types of HVAC
systems and components, and present the criteria for comfort and air quality. The three chapters in
the Building Heating and Cooling Loads section cover weather data processing and the procedures
used to determine the design heating and cooling loads for a building. The section on Equipment
covers systems that transfer energy: air and water distribution systems, heating and cooling coils,
cooling towers, and equipment that supply heating or cooling. The last section on Design and
Control of HVAC Systems covers the seasonal energy use of buildings and equipment, control
techniques, and supervisory control of building operation. The last chapter in the book describes the
HVAC design process and presents the rules of thumb often used in design. Several design problems
typical of those that an engineer might face are included. Our experience is that this broad coverage
coupled with detailed analysis provides a foundation for students entering the HVAC profession.
In addition to the text material, we have developed online chapters (termed Supplemental Material,
SM) on a number of topics that relate to HVAC buildings and equipment but that are not central to the
design of a typical HVAC system. This additional material includes the development of the basic heat
and mass exchange relations as applicable to cooling coils, cooling towers, and similar equipment in
which moisture is removed or added, mechanisms of ice formation in thermal stores, heat transfer
relations for condenser and evaporators, models that yield insight into the performance of compressors
and refrigeration systems, absorption systems, and combustion heating equipment. This material is
included to allow an instructor or a student to explore in depth topics that are not covered in the text.
The book is intended first as the text for students in an HVAC or thermal systems course, and
second as a reference book for practicing engineers who wish to extend or update their knowledge.
To aid the instructor, we have developed a sample syllabus for a one-semester (14-week) course that
provides the broad coverage of HVAC.

John W. Mitchell, Professor Emeritus, University of Wisconsin

James E. Braun, Professor, Purdue University
 Preface xxi

SAMPLE SYLLABUS

Chapter Topic No. of Weeks

1 Introduction to Air Conditioning Systems
2 System Analysis Techniques and the Use of EES
2
3 Thermodynamics and Fluid Flow in HVAC Applications
4 Heat Transfer in HVAC Applications
5 Psychrometrics for HVAC Applications 1
6 Overview of HVAC Systems
2
7 Thermal Comfort and Air Quality
8 Weather Data, Statistics, and Processing
9 Components of Building Heat Loss and Gain 3
10 Heating and Cooling Loads
11 Air Distribution Systems
1
12 Liquid Distribution Systems
13 Heat Exchangers for Heating and Cooling Applications
1
14 Cooling Towers and Desiccant Dehumidification Systems
15 Vapor-Compression Refrigeration and Air Conditioning Systems
2
16 Heat Pump Systems
17 Thermal Storage
18 Building and HVAC Energy Use
2
19 HVAC Control Principles
20 Supervisory Control
Acknowledgments

We are greatly indebted to our colleagues at the University of Wisconsin with whom we have
discussed simulation and modeling both in general and as it relates to HVAC. The late Professor
John (Jack) A. Duffie, Director of the Solar Energy Laboratory, University of Wisconsin, was a role
model in how to approach problems and generate solutions. Professor William A. Beckman and
Sanford A. Klein provided immeasurably valuable advice on modeling systems, and their develop-
ment of EES has let students easily solve complicated problems. John Seem, Johnson Controls Inc.,
reviewed and provided valuable insight on HVAC controls.
ASHRAE has had a large influence on our careers, both through support of projects and
providing us with a forum to present ideas and discuss them with colleagues. Our experience gained
through ASHRAE has hopefully made this text a useful resource for others in the field.
Several colleagues have reviewed the manuscript and given valuable advice on orientation,
style, and content. Agami Reddy, Arizona State University, and Leon Glicksman, MIT, have made
many useful suggestions. Gregor Henze and Michael Brandmuehl, University of Colorado, William
Bahnfleth, Pennsylvania State University, Gren Yuill, University of Nebraska—Lincoln, and Leslie
Norford, MIT, have all provided encouragement for writing this text. Lastly, students in our classes
over the years have provided constructive criticism of much of the material, which has helped us in
the presentation of this important subject.
We would like to thank Linda Ratts, Executive Editor, for her support and encouragement, and
Christopher Teja, Editorial Assistant, and Song Yee Lyn, Assistant Production Editor, for their
diligent attention to production. Their contributions have been essential to bringing this project to
completion.

xxiii
Another random document with
no related content on Scribd:
 – E tekintetben régen készülök elhatározó rohamra, s mint e
téren gyakorlott mester, sikert is reménylek.
– Egyelőre azonban grófi czímeddel és benső
összeköttetéseiddel az első családokkal akarsz szívébe lopózni.
Tehát verd a vasat szorgalmatosan, míg tüzes. Megbecsülhetlen
érték ez oly család előtt, mely hiú és dicsvágyó s minden áron otthon
akar lenni főuraink teremeiben. Attól félek azonban, hogy
Dorozsmayné asszonyom ő nagyságát e ragyogó csábok nem
fölöttébb ingerlik. Környezete, a vén pap, meg a szélbali képviselő,
bizonyára csak rosszat beszélnek előtte társaságunkról. Hallom,
hogy az erdélyi vad báró megint ott ténfereg, mint a macska a forró
kása körül.
– Csak nem hiszed, hogy Esztike szerelmes lehetne belé?
– Erre nem felelhetek, csak azt látom, hogy menyasszonyod
bizonyos idő óta szellemileg is nagyon fejlődik. Ma már a társaság
közt mindennek okát kérdi s az átalános szójárásokkal meg nem
elégszik. Képzeld, már gúnyosan is tud mosolyogni! s néha
legközönyösebb válaszaiban is fullánk mutatkozik.
– Ez csak a rendes átmenet, a midőn a gyermekből (nálunk
«Backfisch»-nek nevezik) egyszerre nagy leány lesz. Egy pár hónap
alatt többet tanul, mint a mennyit gouvernante-ja éveken át fejébe
vert.
– Én pedig nem kétkedem, hogy az erdélyi rongybáró tanítja a
lázadásra. A napokban 20 teljes perczig nevetköztek a buffetben s
azt hiszem, te, mint deklarált vőlegény, tiltakozhatnál e helyén kívüli
bizalmaskodás ellen.
– Mit nyerhetnék vele? Az özvegy, a ki különben sem pártfogóm,
azt felelné: négy-öt szoba áll látogatóink kényelmére berendezve.
Minden ajtó tárvanyitva, mindenki ott keres társaságot, a hol találja s
a mi mindenkinek szabadságában áll, azt saját leányának el nem
tilthatja.
– Arthur, – mondá itt a báró igen boszús hangon. – Ez a hely, ez
a megszokott szoba okozza, hogy hasznavehető eszme egyikünk
agyába sem ötlik. Jer, menjünk egyet csavarogni.
Fölkerekedtek tehát, s mint mondani szokás, nyakukba vették a
várost.
Épen az Erzsébet-tér lombtalan sétányain haladtak át, a midőn a
boulevard felől pöczkös léptekkel jön szemközt velök Bogárdy
Zoltán.
– Ah, – mondá – gróf úr tán épen a nádor-utcza felé sétál? Oh az
nagy öröm lesz ott, mert Esztike húgom két nap óta igen nyugtalan.
Az ily kis bohó, ha nem látja minden nap barátait, mindjárt valami
szerencsétlen esettől fél.
Ezzel ajánlá magát s a szemközti járdán folytatta útját. Valóban
nem is tartozott azok közé, kik éltük legnagyobb boldogságának
tartják, ha egy gróffal végig mehetnek az utczán.
– Hogy tetszik? – szólt Arthur gróf. – Megházasodom, s lesz ilyen
ember a városban, a kinek joga van feleségemről így beszélni: az én
húgom, ez a kis bohó!
Ellenben Porczogh báró kétkedőleg rázá fejét és dühös pillantást
vetett a távozó után.
– Sehogy sem tetszik nekem ez a vén cselszövő, mert épen
akkor legveszedelmesebb, mikor bizalmas, jó akaratot mutat,
engedi, hogy az ellenség reméljen, mely ilyenkor megásta már
lőporos aknáját, s készen van a lobbantásra.
Mentek tovább.
Épen a térnek északi oldalára értek, a hol a csinos, kényelmes,
de módfölött romlékony faburkolat kezdődik, a midőn egy kövér, jól
táplált, piros-pozsgás, de kurta lőcslábú emberkét hoz a sors elibök.
Arthur gróf jól ismerte. Urodalmának főigazgatója volt.
– Ah, Posztóczky, ön Pesten?
– Itt vagyok, méltóságos úr. Rögtön kellett ide jönnöm, bizonyos
ügy miatt, melyről egyátalában nem találhatom el, mit gondoljak?
 – Magától értetik, hogy megint valami gonosz újság.
– Holnap akartam alázatos tiszteletemet tenni, ha elébb
mindennek utána jártam, mert a dolog eddig rejtély és érthetetlen.
– Nagyon kiváncsivá tesz. Engem illet, vagy a birtokot?
– Méltóságod bölcsen tudja, hogy legrégibb és legerősebb
hitelezőnk Kaula és társa, frankfurti bankárház.
– Oh tökéletesen ismerem az ügyet. 600,000 forint kölcsön, hat
százalékos kamat, semmi törlesztési föltétel, de hat hónapi határidő
a felmondásra.
– Így van. Néhány nappal ezelőtt azonban a frankfurti czégtől
levelet kapok, melyben értesítenek, hogy Kaula et comp. ezen
követelést bizonyos Spuller Jeannette úrhölgynek eladta, s ennek
következtében, ha kamatot fizetek, keressem fel az új hitelezőt, a ki
lakik Pesten a bástya-utczában 17. szám alatt, földszint 4.-ik ajtó.
– Hallottál ilyet, báró? – kérdé Arthur gróf barátjától. – Pesten a
bástya-utcza egyik rongyfészkének földszinti odújában lakik olyan
hölgy, a ki 600,000 forintos kötelezvényeket szokott vásárolni.
Parbleu! ha ilyen helyre veszi magát a pénz, nem csodálom, ha mi a
József-téren mentől kevesebbet látunk belőle.
– Tegnap – folytatá a jószágigazgató – künn voltam a megyén s
megtekintettem a telekkönyvet, mert az egész história előttem
mesének látszott. Azt gondoltam, izetlen tréfa, melylyel tetszik
valakinek engem misztifikálni.
– És mit mondott a telekkönyv?
– Semmit. Elékérem a jól ismert kötetet, felnyitom a tudva levő
lapszámot és szemem homályosodni kezd, mert Kaula és társa
változatlanul helyén áll és semmi új nincs beírva. Alkalmasint
fölösleges utat tevék, mert ha Spuller Jeannette meg is vette a
követelést, volt esze, hogy a telekkönyvet meg ne változtassa.
Nagyon pompás állapot az, ott a legelső helyen állani, ha az eredeti
kötelezvény cessióval ellátva zsebében van. Nem vagyok oly jártas
a törvényben, hogy megitélhetném, lehet-e az eredeti betáblázást
úgy kitörölni, hogy az új hitelező az előbbinek helyét megtarthassa.
Miután pedig a törvény-tudománynak ezen szakaszában Arthur
gróf és Porczogh báró sem tudtak felvilágosítást adni, méltóztattak
mindketten bölcsen hallgatni.
– Visszajövet rohantam a távirdai hivatalba és kérdést intéztem
Frankfurtba. Két óra mulva itt volt az igenlő válasz, azon
hozzáadással, hogy a kötelezvény eladása után a czég és az
urodalmi pénztár között minden további levelezés fölöslegessé vált.
– És aztán?
– Zsebembe tettem a már lejárt félévi kamatot, 18,000 forintot s
mentem a bástya-utczába. Ott csak azt mondták, valósággal felvett
itt egy Spuller Jeannette nevű uri nő két udvari szobát, hozatott oda
igen csekély értékű bútort, ott hált egy éjjel, de ismét elutazott, a
nélkül, hogy megmondaná, hova és merre?
A midőn a két jó barát ismét együtt volt, visszafordultak kitűzött
útjokból és újra a sétány kanyargós utai felé közelegtek.
– Báró, van-e ideád, mi az ördög rejlik e bolond komédia alatt?
Oda idézik Posztóczkyt a bástya-utczába; viszi a 18,000 forintot és a
hitelező megszökik előle!
– Ne félj, majd elékerül. Különben én pénz dolgában pessimista
vagyok, s mindig a legrosszabb esélyre gondolok. Azt gyanítom,
hogy ez a Spuller Jeanette csak azért vette meg Kaula és társa
követelését, hogy jó olcsó áron megvásárolhassa összes birtokaidat.
– Azt hiszed?
– Meglásd, igen rövid idő mulva felmondja neked a 600,000
forintos kölcsönt. Hat hónap mulva, úgy mint ma, nem fizethetsz s
következik a kikötött sommás pör, elmarasztalás és árverés. A többit
tudod. A legelső helyen álló hitelező kényelmesen liczitál, az utolsók
pedig rettegnek, vagy engednek és elvesztik követelésüket, vagy
olyan árat kénytelenek igérni, a mi erejöket felülmúlja. Kaula és társa
meg volt elégedve a biztosított tőkével és hat százalékos kamattal,
de Spuller Jeannette, ez a nagyszabású finánczrabló, végső
romlásodra törekszik.
– Bocsáss meg barátom, én meg, ezúttal legalább és kivételkép
optimista vagyok. Ez a Spuller Jeannette álnév, vagy ha
törvényszéki ügyről van szó, elérántott egyéniség, a mit a német
Strohmannak nevez. Mert a 600,000 forintos dámák nem a bástya-
utcza udvari szobáiban teremnek. Én mást gyanítok. Ily roppant
pénzű halandó, a ki e mellett még rám is gondol, csak egy van a
világon s ez Dorozsmayné.
– Dorozsmayné?
– Vedd csak fontolóra. A nádor-utczában mindig tudták, hogy
birtokaimnak csak czímét viselem, a jövedelem pedig a hitelezőké.
Dorozsmayné tehát kiválasztotta a betáblázott kölcsönök közül az
elsőt, megvásárolta, csak azért, hogy esküvőm után e kötelezvényt
mint nőm hozományát kezembe adja! Tudod-e, hogy ez annyit ér,
mint évenként 36,000 forint biztos jövedelem! Tegyük mellé a 20,000
forintot, a mi a házassági szerződés értelmében Esztike évi
jövedelme s kész számomra az 56,000 forint! A többi azután
következik s a Bendeffyek ősi birtoka tisztán fog szállni az utódokra.
Lásd, ennyit ér a mai demokrata világban, ha a gazdag köznemes
leánya fényes nevű grófnévá lehet!
Porczogh báró vállat vont, keserűen mosolygott, de nem
vitatkozott.
– Jer, sétáljunk el a bástya-utczára, kérdezősködjünk Spuller
Jeannette asszonyom után, talán a személyes leírásból kitalálhatjuk,
minő fajtája az emberiségnek?
Erre felugrottak a legelsőbben talált bérkocsiba és elhajtattak a
tudva levő ház kapuja elé.
A házbirtokos csak azt ismétlé, a mit Posztóczkynak mondott.
Annyit tett hozzá, hogy Spuller Jeannette asszony az érsekújvári
pályaudvar postajegyével ellátott levelet írt, melyben az egy napig
bírt szállást felmondja, s miután többé ide visszatérni nem
szándékozik, az itt hagyott bútort a házmesterné leányának
ajándékozza.
– De a házbért megfizette? – kérdé Porczogh báró.
– Szokás szerint, évnegyedre és előre. Nekünk semmi
követelésünk ellene. Sajnáljuk hogy elment, mert igen csendes, jó
lakónak igérkezett. Ismerik önök?
– Azaz: – szólt közbe ismét a báró – ismerünk egy ily nevű
hölgyet; de nem vagyunk bizonyosak benne, vajjon az igazira
találtunk-e benne?
– A ki itt volt a 4. számú lakásban, lehet jól túl 40 éven, magas,
száraz, nem szép, kezd őszbevegyülni. Öltözéke finom kelméből
készült s feltünő tiszta volt rajta minden.
– Magyar?
– Velünk mindig németül beszélt!
– Olyan külföldies németül?
– Úgy beszélt, mint más.
– Nagyon gazdagnak látszott?
– Legalább is igen jómódú lehet. Nem gondolt valaminek árával;
egész napon bérkocsi állott rendelkezésére; jött, ment, de itt senki
sem látogatta meg. Még az ebédjét is ide hozatta.
Többet nem tudhattak meg. Megköszönték tehát a
házbirtokosnak szíves felvilágosításait és visszaültek kocsijokba.
– Mit mondasz hozzá?
– Csak azt – felelé Arthur gróf – ez a dolog sokáig
bizonytalanságban nem maradhat. Ha idegen, ha üzleti szempontból
vásárlotta a követelést, akkor a lejárt kamatot, a 18,000 forintot, nem
hagyja itt heverni.
 – Nekem pedig az érsekújvári levél nem tetszik, a pályaudvar
postajegyével. Ezt útközben vetette a postaszekrénybe, a midőn
ment kifelé nagy Németországba.
– Engem pedig ezen körülmény erősít meg véleményemben.
– Mit keresne akkor Dorozsmayné megbizottja Érsekújvárott?
– Azért küldték oda, hogy szembekötősdit játszanak velem. Ha
Spuller Jeannette külföldi nő volna, szóval is felmondhatja a kifizetett
szállást. Könnyű feltenni, hogy a levelet már Pesten megírta, és csak
Érsekujvárott tette póstára. Minden arra mutat, hogy e nő
készakarva fel nem találhatóvá teszi magát, hogy a Kaula-féle félévi
kamat az én zsebemben maradjon.
– Ha rövid időn senki sem kéri; a kölcsön felmondása pedig nem
következik, akkor… tán igazad is lehet.
– Ah, tehát végre fordul sorsom. Született a világra egy hitelező,
a kinek a félévi 18,000 forint kamat nem kell! Pedig a követelés
eladásakor a Kaula czég jól tudta, hogy lejárt a kamatfizetés ideje s
ezen összeget a vételárba be is számította. Hány napig várjak, míg
földesúri ukázt küldhetek Posztóczkynak, hogy ezután egyenesen
nekem fizesse a Kaula vagy madame Jeannette de Spullert illető
18,000 forintot?
– Egy, vagy két hét mindenesetre elég idő a rejtély felderítésére.
Szándékod bölcs és igazságos, mert legrosszabb esetben kezedben
marad – a veszett fejszének nyele. Ha aztán később követelnék a
lejárt kamatot, vagy felmondanák a kölcsönt, tudni fogod, hogy
Spuller Jeannette hadat izent. Ellenkező esetben bevonom
vitorlámat, elismerem hibámat és dicsőíteni fogom Dorozsmayné ő
nagyságát, a ki e fukar és számító korszakban ily nagyszerű
meglepetést készített számodra.
– Még nem mondtál el mindent. Mert ha Dorozsmayné keze
játszik velem, ez egyszersmind jelenti, hogy Esztikém
megmásíthatlanul enyém és sokkal elébb nőm lesz, mint augusztus
havának utolsó hete betelik.
 Porczogh báró meghajlott, kénytelen volt igazat adni barátjának,
de érzette magában, hogy a szörnyű csodálkozásban megállott az
esze!
Boldog éjt kivántak egymásnak és úgy töltötték az est hátralevő
részét, mint az ily született nagy urak máskor is szokták.

Porczogh báró meghajlott.

 III.

(A professzor leczkéjéből a tanítvány megint plágiumot csinál, s ezzel elismert

vőlegényét szörnyűkép elkedvetleníti.)

Teltek a napok, Arthur gróf leírhatlan örömére s a hányszor későn

éjfél után ágyába vetődék, hálásan üdvözlé sorsát, hogy Spuller
Jeannette asszonyról semmi ujság. Még nem volt bizonyos a
legjobbról, de a legrosszabb esély félelme mindinkább veszített
erejéből.
Két hét elteltével egészen neki bátorodék s megküldé legfelsőbb
földesúri parancsát a tiszttartónak, hogy a gazdátlanul heverő
18,000 forintot haladék nélkül egyenesen neki küldje. Posztóczky
uram erre minden felelősség alól felmentve készséggel
engedelmeskedett, de gondolta magában: bizonyára végső vesztét
érzi grófja, a ki eddig önkéntesen megrendelt sequestrumát
megtörve, most már hanyatthomlok rohan veszedelmébe s nem
búsul a végső elpusztulás miatt.
Arthur grófnak most már kétsége sem volt, hogy Dorozsmayné
személyében keresse a szabadító angyalt. Hogy tény volt a 600,000
forint adósság elenyészése, a kezébe vett kamat bizonyította.
Spuller Jeannette mythoszi alak, semmi életjelt sem ad, s
valószinűleg visszatért állandó lakásába, az újuló holdba.
 Boldog tehát a jelen, a jövőben pedig a legbájosabb remények
kecsegteték. Régóta nem állott ennyi pénz szabad rendelkezésére s
e gondolat annyira fellelkesíté, hogy tudtán és szándékán kívül
gazdálkodni kezdett. Ebédre édes anyjához járt, este pedig a
kaszinóban egy adag fáczán vagy fogoly, mellé a megszokott üveg
champagnei, összesen 10 forint kiadás, oly semmiség, melyet
feldomborodott tárczája meg sem érzett.
Lóra, kocsira semmi kiadása; a kártya elveszíté előtte ingerét. Ha
unalmában szinházba tévedett, egy páholy helyett tíz állott
rendelkezésére s mindenütt szívesen fogadták. Nem győzött eléggé
bámulni, mily csekély költséggel élhet meg az ember Pesten, ha
pénzét nem szórja ki az ablakon.
Hogy miként jutott Arthur gróf a bukás örvényébe? azt jó lesz
mentül kiméletesebben részletezni. Ő is, mint sok más, kimeríthetlen
forrásnak képzelé vagyonát, de midőn meg lőn ingatva, rohamosan
sülyedt a veszedelembe. Bécs hiúságai, Anglia drága lóversenyei,
különösen pedig Páris vakító csábjai legtöbbet beszélhetnének.
Most ismét minden jobbra fordulni látszott. Egészsége virulóbb,
mint valaha; a kiélt férfinak halványsága, a szem aljának vádaskodó
kékje mint varázsszóra elszállott. Mentve a napi gondoktól, nem
háborgatva az uzsorások üldözéseitől újra hízni és ifjodni kezdett.
Visszanyerte önbizalmát saját külseje tekintetében is és vidám
lélekkel töltött minden nap egy pár órát szépséges
menyasszonyának társaságában.
Csak Dorozsmayné maradt előtte rejtély. Tudta ugyan, hogy
minden asszony otthon jó vagy rossz szinésznő s ha titkolni akar
valamit, még kétértelmű czélzást sem bocsát ki ajkán. Mert a ki
példálózgatni kezd, az már nem bírja tovább titkának terhét s alig
várja, hogy az érdeklettek mindent fölfedezhessenek.
De semmi sem árulta el benne, hogy bizonyos dologban, mely
Arthur grófot annyira érdeklé, többet tudna, mint más. A grófot
változatlan udvariassággal fogadta, de szavaiban még mindig nem
tűnt fel azon melegség, előzékenység, melyet méltán megvárhatott
volna azon férfi, kinek kezére egyetlen leányának sorsát és
boldogságát bizza.
Egy este Arthur gróf derült arczczal, majdnem elbizakodva
élvezett szerencséjében, látogatást tőn a Dorozsmayné páholyában.
Az özvegy mellett a kanonok bácsi foglalt helyet, s vitatkozott a
ház asszonyával a mai napság divatos franczia házasságtörő
drámák erkölcsi értéke fölött. Az egyház embere kárhoztatá e
szörnyűkép leplezetlen rajzokat, de mindig végig nézé, a mit elébe
tálaltak. Az özvegy csak azt felelte, jó az ilyet is látni, hadd vegyenek
példát rajta az emberek.
Arthur gróf kényelmesen telepedett le Esztike kisasszony
közvetlen közelében, s kezdé magát azon gondolathoz szoktatni,
hogy ő már itthon van a kellemes szomszédságban.
Épen e napon határozta el, hogy beszélni fog menyasszonyával
oly tárgyról, mely eddig köztük, legalább tüzetesen érintve, elé nem
fordult, tudniillik a szerelemről.
Jövendőbeli háztartásukról, a vadász-kastély kies fekvéséről, a
pompás toilettekben teendő látogatásokról, Európa fővárosainak
megszemléléséről, a fürdői idényekről számtalanszor cserélék ki
gondolataikat, de hogy szeretik-e egymást? ezt tán föltették, de nem
kérdezősködtek felőle.
A vőlegény megelégedett, ha kifejezé határtalan hódolatát a
tökéletes szépség előtt, értésül adván, hogy a természet ily remekét
teljes lehetlen egyszersmind nem szeretni.
Most azonban kedvező alkalom kínálkozott egy lépéssel elébb
hatolni. A szinpadon egész felvonás alatt két egymásért égő szívnek
csendes és háborítlan boldogsága gyönyörködteté a nézők szemét s
a csábító példa annyira elragadá a grófot, hogy a mennyire a szigorú
illem s a hely nyilvánossága nem tiltá, odahajolt menyasszonyához
és félig sugdosva mondá:
– Imádott Esztikém, megengedi, hogy egy kérdést tegyek?
Láttam, mily éldelegve feledé szemét az előttünk lefolyt idylli
jelenetre. Oh mondja, gondolt-e ezalatt arra is, hogy él önnek
közelében egy férfi, a ki mindent, a mit a színmű költője a
legélénkebb színekkel elénk rajzolt, a valóságban is érzi?
Elhatározta már, hogy ha egykor teljesen meggyőződött szerelmem
mélységéről, azt viszonozni fogja? Ön már régen tudja, hogy
végtelenűl szeretem, de hogy szeret-e engem egy kicsit az én
tündöklő királyném is, azt még élő szóval soha nem hallottam.
Esztike a meglepetés első perczében ijedve nézett a grófra. Nem
mintha e kérdésre el nem lett volna készülve, de ösztöne súgta,
hogy feleletében óvatosnak kell lennie és semmit könnyelműleg ki
nem bocsátania ajkán, a mi az utat a visszatérésre örökre
elzárhatná.
Mert az anyjának így szólni: ime leányom, önnek adom: ez
semmi; mert az utolsó perczben is visszavonható. A leányka
beleegyezése, hogy valakihez férjhez megy, szintén nem több mint
hivatalos nyilatkozat, mely esetleg változást is szenvedhet.
De ezen mindent magában foglaló szó: szeretem önt! a női
becsület váltóját képezi, melyet minden körülmények között
megtartani akarnak. Még a kaczér, sőt a szerelemből vásárt űző nő
sem vonja vissza szerelmi igéretét, ha egyszer tiszta szívéből
beszélt. Inkább ürügyet keres s addig fondorkodik, míg rá foghatja a
férfira, hogy ez bontá fel köztük a szövetséget.
De mi jut eszébe a kis lánynak?
Az igazat megvallva, Esztike kisasszony soha sem tudott teljesen
komoly lenni grófi vőlegénye iránt. A mosoly, udvariasság és a szórt
bókok elfogadása mind járta, de a szerelem nagy kérdése még
mindig megoldatlanúl állott közöttük.
Ezért korábban is minden erre vonatkozó czélzást tréfára vett.
Most pedig hirtelen megemlékezett, hogy tegnap este megint
elcsevegett nehány perczet professzorával, vagy mint kedélyesen
nevezték, «leczkeórát» vett tőle.
– Ah, – gondolá a leány, – hát ha megint plagiumot követnék el
buffetbeli filosofusom ellen? Mért ne venném tanulmányaimnak
gyakorlati hasznát is?
A kis leány tehát, észrevevén, hogy grófi udvarlója Romeót akar
játszani, elhatározá, hogy ezen szerelmi interpellatiót, asszonyi
politikával, vígjátékba való jelenettel üti el s kétértelműleg
mosolyogva viszont kérdé:
– Ön szeret engem?
– Én? – felelé Arthur gróf e kétkedő hangon elcsodálkozva. –
Én? a ki kezére vágyom, a ki saját nevemet, rangomat megosztani
szándékozom, a ki egész életemet önnek boldogítására szentelem?
Én ne szeretném önt? A mióta társadalom van, a szerelemnek
legfőbb bizonyítéka volt, ha a férfi lemond szabadságáról s nőt
választ egész életére.
– És honnan tudja, hogy engem szeret?
– Honnan tudom? Onnan, hogy ön szép, a legszebb, kit
életemben széles e világon láttam, kit álmom vagy képzeletem elém
rajzolt. Ön az én örömöm és büszkeségem és előre számítok azon
kéjre, hogy minden férfi irigyelni fogja szerencsémet. Mily gyönyör
lesz megjelenni az előkelők társaságában s azt mondani: lássátok,
ez a fényes nap, mely körül a hódolók serge tömjénez, sajátom és
egyedűli boldogságom!
Szépen kezdte, de végül mindent elrontott azzal, hogy a nő
hiúságának akart hizelegni.
– Gróf úr, én más szerelemről beszéltem. Azt akartam kérdeni,
ha szeret engem, elég volnék-e magam egyedűl megszerezni élte
boldogságát? Kész volna érettem mindenről lemondani, a mit e világ
ad? Eljőne velem egy laktalan déli szigetre, a hol ketten éljünk és
kezünk munkájával keressük meg élelmünket? Megveti értem a
gazdagok kényelmeit, a kiváltságos osztály előnyeit? Érzi-e, hogy ön
ezentúl minden más nőt úgy fog tekinteni, mintha hideg márványból
volnának kifaragva?
E szavak hallatára Arthur gróf csakugyan elismerni kényszerült,
hogy nincs készen feleletre. Igaz ugyan, hogy ő méltósága, ha a
szépek előtt udvarolt, nem sokat adott az őszinteségre, de viharos
multjának daczára, még mindig maradt benne annyi jellem, hogy
arczátlanúl hazudni nem tudott.
– Úgy látom, – mondá – hogy bájos Esztikém ábrándozni kezd.
De én nem értem, mért kellene nekem oly kérdésre felelnem, mely
napirenden nincs és remélem, sohasem lesz. Mért vándoroljunk ki
mi puszta szigetekre, ha itthon polgárosodott országnak oly
gyermekei vagyunk, a kik a milliók között is a legelső helyet foglaljuk
el. Szabad választásból, de még szerelme bebizonyításából sem
keresi az ember keze munkájával kenyerét, ha az élet kényelmeit és
örömeit egész a túlzott mérvig bírhatja. Az én meggyőződésem az,
hogy szerencsés helyzetünk csak növelheti boldogságunkat.
– De tegyük fel, hogy szeszélyes és a bohóságig regényes
leányka volnék, s minden áron követelném, hogy a ki engem szeret,
vessen meg mindent, a mit kívülem a világ ad? Tegyük fel, azt
mondanám önnek: hagyjuk itt szülőinket, rokonainkat, barátainkat:
ön pedig váljon meg czímétől, rangjától és vigyen engem az oczeán
sivatagjai közé. És hogy a ki engem így nem szeret, ne szeressen
sehogy.
Arthur gróf nevetve felelé:
– Engedje meg, Esztike kisasszony, hogy ezen kérdésére akkor,
azon nap adjak választ, a midőn ön azt mondja: készen vagyok,
ruháim becsomagolva, induljunk s meg se álljunk, míg Pomare
királynő birodalmának szomszédságába nem érkeztünk.
– És ha ezt mindjárt az esküvő után mondanám?
– Imádott ábrándozóm, semmi sem volna könnyebb, mint most
azt felelni erre: jól van, elfogadom.
– És még sem mondja, mert azt gondolja magában, hogy az
esküvő után majd másként beszélhet velem. Kinyitja a
törvénykönyvet s felolvassa ezen czikket: a nő férjét követni tartozik.
Tehát elvinne engem a laktalan déli sziget helyett a mamájának
vadászkastélyába, oda a bihari hegyek közé.
 – Ha tetszik Esztikémnek velem tréfálni, akkor hát lépjünk e térre.
Jól van, mihelyt megesketett a pap, csak annyi pénzt teszünk a
zsebünkbe, hogy új hazánkba elszállítsanak. Mert gyalog menni a
tengerpartig kissé fáradságos, a hajón pedig nem viszik ingyen az
embert. De félek, hogy e regényes terv ellen a mi két mamánknak is
lehetne némely észrevétele. A mi engem illet, nem tagadom, hogy
szívesebben olvasom Robinson történetét, mint magam átélni
óhajtom. Nem szeretem a forró égövi meleget, én, a ki a budapesti
nyarat sem tűrhetem, hanem futok az erdők és hegyek árnyékába.
Hát a moszkitókról megfeledkezik? A levegőnek tizedrésze mind
ezen átkozottan csípős szúnyogfajból áll. Szép a pálmafák sátora
alatt sétálni, és vadon termő ananászt vacsorálni, de minden bokor
mellől vérengző tigris rohanhat ránk és felfalhat bennünket
szerelmünkkel együtt. Mit szól a mérges kígyókra? Az ember pihen a
gyepen, kinyujtja kezét egy szép virág felé s a leskődő csörgő-kígyó
megharapja. Elkékűl, elfeketűl az én szépem s aztán vége az
álmodott regénynek.
– Nincs vége.
– Hogyan? mi volna hátra? Legfölebb, hogy megsiratnám
szerelmemet, szívemben örök gyászt viselnék s nézném, merről
mutatkozik vitorla, hogy hazatérjek Európába.
– Egyebet nem tenne? Gróf úr, a kit én szeretnék, és
megharapná a mérges kígyó, megragadnám sebzett kezét,
kiszívnám a mérget s vagy meggyógyulna, vagy együtt halnék meg
vele.
– Oh, meggyógyulnék bizonyosan, – nevetett ő méltósága. – Ily
édes ajkak szívását érezve, a halálból is feltámadnék. De erre aztán
még is okulhatnánk a példán s ketten nézegetnénk a tenger felé,
merről leng felénk a vitorla, vagy a mi jobb, merről tornyosodik az ég
felé a gőzhajó füstfellege. Szerencsére a Robinsonokat ingyen
szokták szállítani.
– Egyátalában hallani sem akarok hajóról. Ha férjem a vitorlát
lesné, elfutnék tőle az erdőbe, magam keresném fel a tigris oduját
vagy a kígyó fészkét.
 – És ha épen akkor nem találna rájok? Ezen urakkal a rendez-
vous sohasem bizonyos.
– Akkor ott volna a tenger; beleugranám a legmagasabb
kőszikláról.
– Ez már más. Ez ellen csak egy mentség lehet. Szívemből
kívánom, hogy épen akkor kóboroljon ott Jónás próféta czethala,
nyelje el Esztikémet, s adja vissza nekem a southamptoni vagy
liverpooli kikötőben, hogy hű férje haza vezethesse. Úgy látszik,
szeretett menyasszonykám e napokban egy szép tengeri regényt
olvasott.
– Még eddig egy regényt sem olvastam.
– Akkor saját fejecskéjében termett a költői gondolat, épen mint a
patak partján a vadrózsa, melyet senki sem ültetett.
– Szóval: gróf úr, ön határozottan nem akar a déli szigetekre
jönni?
– Dehogy nem! Megyek. Szavamra mondom, megyek: mihelyt be
lesz bizonyítva, hogy délsziget, tigris és mérges kígyó nélkül nem
lehet igazán szeretni!
– Azt gondolja, gróf úr, nem tudom én, hogy szoktak a nagy urak
örökre, híven szeretni? Elveszik a leányt s ha szép, büszkén
mutogatják a világnak, épen mint a paripát, mely az első díjat
megnyerte. Aztán egy ideig tetszik nekik, hogy a férfiak irigylik
szerencséjét, mindennap más színű selyemruhába öltöztetik a
rabnőt, később visszamegy a férj a világba, a nő pedig otthon
unatkozik.
– Esztikém! végtelen örömömre szolgál, hogy e szomorú rajzban
nem ismerhetek magamra.
E pillanatban a negyedik felvonásra adtak jelt. A kanonok bácsi
részint csendes hangon, részint kenetteljes integetéssel tudtul adá
az özvegynek, hogy a mi a színműben következik, az nem is
leánykának való. Ő maga ugyan végig ott maradt, de a család
elhagyta a szinházat.
Arthur gróf úgy mutatta, mintha igen jól mulatott volna
menyasszonyának elmefuttatásán, s derült arczczal kíséré a
hölgyeket kocsijokig.
Azután sietett a kaszinóba s ott mindent, a mit hallott, barátjának,
Porczogh bárónak elbeszélt.
– Ha nem olvasott regényt, akkor ezen fantasztikus
hiábavalóságoknak csak egy forrása lehet. Az erdélyi vad báró
mulattatja effélékkel.
– Becsületemre, valóságos bécsi «Posse»-t játszott velem.
Felséges vőlegényi figurát játszhattam, a kinek egy pensionaire
leczkét ad a szerelem elméletéből!
– Közös sorsa mindnyájunknak, a kik szép és gazdag lányt
akarunk haza vinni. A mi pedig a bárócskát illeti: censeo
Carthaginem delendam esse. Magyarúl: pusztítsd el a bárót, ha
lehet tisztességes módon.
– Csak nem hiszed, hogy titkos értekezleteket tartanak egymás
között?
– Titkon nem. De még is úgy, hogy mások ne hallják. Ha nagy
társaság van jelen s külön coteriák alakulnak, Gencsy Pál báró
mindig a házi kisasszony közelébe telepedik, s beszélhetnek, a mi
nekik tetszik. Különben néha a buffetben is találkoznak, ott külön
conventiculumot tartanak, sőt forma szerint kettecskén vacsorálnak.
– Ezer ördög, hiszen ezt tulajdonkép tűrni sem tartoznám.
– Bizonyára nem. Nálunk, a mi embereink között semmi esetre
sem. Dorozsmayné azonban, mint magad mondád, erősen
ragaszkodik ahhoz, hogy háza a középnemesség osztályához
tartozik. A ki az ő «bevett szokásai» ellen tiltakozni bátorkodik, azt
mondja neki: élünk szabadságunkkal s a kinek ez nem tetszik,
kereshet másutt mulatságot.
 – Meglásd, nem ők, de én mondok le rólok először.
– Teheted. De mit mond erre a 36,000 forint jövedelem, feltéve,
hogy Dorozsmayné szívességéből jutottál hozzá?
– Igazad van. Ezzel rövid pórázon tartanak. Mert nincs is a
pénznél gyalázatosabb hatalom. Nekik semmibe sem kerül, én pedig
rabszolga vagyok. A 600,000 forint első helyen van birtokomra
betáblázva, tehát olyan biztos, mintha az angol bankban volna
letéve; engem pedig oda rángatnak vele, hova szeszélyük hordja.
Meglásd, augusztus végén újra elhalasztják esküvőmet.
– Még annál rosszabb is történhetik, mert az ilyen alsóbb
osztályoknál hiányzik az érzék a gyöngédségre. Hátha épen
esküvőd reggelén azt irják vagy izenik, hogy Esztike kisasszony
hirtelen mást gondolt, nem szándékozik oltár elé lépni s megkérnek,
hogy félreértések elkerülése végett jól tennéd, ha a nádor-utczai
házat innen túl ritkábban szerencséltetnéd jelenléteddel.
– Elébb megtörténhetik, mint nem. Másnapra pedig rám küldik
Spuller Jeannette-t, megkérik a félévi kamatot és felmondják a
kölcsöntőkét. Porczogh! a Missisippi messze van, de ezen
szolgálatot a Duna is megtehetné, ha díszesebb nem volna egy
golyó az agyamba!
 IV.

(Szól egy öreg nagy urról, a ki nejének szép igéreteket tesz; de kérdés, megtartja-
e végrendeletében?)

Bécsben vagyunk, a Burghammer palota legbensőbb szobáiban.

Este volt, két teljes órával az ebéd után, a midőn egyszerre
minden fenekestől felfordult. Három kocsis fogta be a lovakat s
vágtatott a városban a leghíresebb doktorok után. Herczegi házhoz
csak rendjeles, udvari tanácsosi ranggal felruházott egyetemi tanár
járhat s a késő órában nagy feladat volt őket feltalálni.
Ő herczegsége e napon különös jó étvágygyal ebédelt, a fekete
kávé után bement a herczegnő szobáiba, hogy újra elmondja, mily
boldog napjai vannak élte alkonyán, a mint egyszerre épen a
leglelkesültebb pillanatban szédülni kezd, kezével halántékait
összeszorítja s kimondja e rettenetes szót: vér tódul az agyam felé!
E szörnyű csapásra fordult fel a palota fenekestől. A legelső
segítség, kit hatalmas Bécs városa küldhetett, a Schotten-Ring egyik
mellékutczájában üzlettel biró borbély, a ki behozatván a beteg
szobájába, semmit sem akart saját felelősségére kezdeni. De miután
a herczeg karját tartá és világos szóval parancsolta, hogy haladék
nélkül eret vágjon, előkeresé műszereit.
A bőven kiömlő vér csodálatos könnyebbséget szerzett a
szenvedőnek, úgy hogy fél óra mulva, a midőn egyik nagy doktor a
másik után fuladozó lélegzettel megérkezett, mindnyájan úgy
találták, hogy itt ugyan többé sürgetős teendőjük nincs, hanem írtak
valami keserű haszontalanságot a patikából; az érvágást pedig,
miután ezt a herczeg maga parancsolta, mint «bevégzett tényt» a
tudomány tekintélyével egyhangúlag befödözék. A borbély a
szolgálatért kapott egy piszkos 10 forintost, a nagy doktorok
egyenként 100 aranyat. Mert azon bevett szokás uralkodott a
palotában, hogy rendes orvost csak a cselédek számára tartottak, az
uraság pedig esetről-esetre hivatta azon orvos urakat, kiknek
beavatkozása nélkül ranggal bíró embernek meghalni illetlen volna.
Louise herczegnő elvitázhatlanúl nemes lelkű nő vala. Igaz, hogy
nem a szív, hanem a higgadt józan ész tanácsa vezette őt
Burghammer úr száraz karjai közé, de aztán, hogy egyszer ott volt,
híven tölté be esküvőjével elvállalt kötelezettségét. Legalább senki
sem volt, a ki látta volna őt az ellen véteni.
A herczeg mindig azt mondta otthon és a bizalmas körökben,
hogy mondhatlanúl boldog. Hogy ezt bebizonyítsa, elárasztotta
nejét, mint már hallottuk, drága ékszerekkel, és gyönyörködni
látszott kettős hivatásában, hogy atyja és férje lehetett a szép
asszonynak.
A herczeg a roham legyőzése után oly könnyebbült volt, hogy
ágyba sem akart menni. Saját hálószobájába neje karján vándorolt,
s itt egyik pamlagon vetettek számára pihenőt, s lefekvén egy
darabig gyönyörködve legelteté szemét a herczegnő bájain. A
házaspár vigasztalta egymást. A nő erősítette, hogy minden jobban
lesz a tavasz langyos fuvalmainál, a herczeg, hogy szépen
gondolkodott imádott Louise-ja jövőjéről legutóbbi végrendeletében.
Ő nagyméltósága rangjához illő egykedvüséggel fogadta a
véletlenül beköszöntött rohamot. Kissé félrevonult a felső ajka,
szemével gyanakodólag pillantgatott, de ha beszélt, az csupa méz,
áldás és ájtatosság volt. A lélekrázó látvány mindenkit ünnepélyes
hangulatban tartott. De ha közönséges ember a herczeg, olyan mint
a többi, azt suttogják körülötte: ravasz a vén róka, még halálos
ágyán is.