Tanulás és memória

A tanulás

Az ember és az állat a mozgás, a magatartás és a vegetatívum öröklött programjaival

jönnek világra: ez a faji emlékezet. Mindez az evolúció során felhalmozott
idegrendszeri kapcsolatok, reflexívek, alkalmazkodási sémák összessége, melyet a
genom határoz meg.

A környezet megismerésével, a hozzá való alkalmazkodással, lehetőségeinek

kihasználásával lehetséges túlélés. Ez a felderítő tevékenység már az idegrendszer
feladata. Mindeközben az idegrendszer tapasztalatokat gyűjt, tárol és használ fel; és
maga is folyamatosan változik, gyarapszik ezáltal. Ennek fő formája a tanulás.

A tanulás definíciói (alternatívák):

-a magatartás tapasztaláson alapuló változása, melynek adaptív értéke van,
-az öröklési anyag által az utódokra nem átvihető, gyors idegi adaptációs
folyamatok összessége,
-a tanulási folyamatok során a kimenő K-áramok tartós csökkenése közben
és annak eredményeképp alakul ki az emlékezet.

2
 Pár példa a tanulásra
Egyetlen ingerrel irreverzibilisen aktivált
magatartásformák:
-bevésés (imprinting): csirkéknél, kiskacsáknál a
tojásból való kikelés utáni napon rögzül az anyamadár,
-csipegetés: lábujjak látványa, táplálkozás elsajátítása.

Előre meghatározott magatartásformák elsajátítása:

hím pirók az apai minta után tanul énekelni, más
madarak izolációban is képesek bonyolult
énekhangokra.

Öröklött tanító mechanizmusok: a fiatal görény

patkányölő technikája.

Mindezek pusztán a faji emlékezetben lévő öröklött

reakciómódok aktiválódása. Emberben ilyen a
statikus, helyváltoztató mozgások és az utánzás
képessége.

3
 Az asszociatív tanulás

Asszociatív tanulás: a tanulás magasabb formája, az állati tanulás csúcspontja, míg az emberinek
a kiindulópontja. A környezet felderítését, pozitív/negatív szituációk, ingerek felismerését,
keresését/elkerülését jelenti. A madarak és emlősök érzékszerveik révén képesek környezetükről,
annak bármely részleteiről egy kognitív térképet készíteni, fontosságtól függetlenül. Ha a
környezet bármelyik eleme ill. annak ingere többször egybe esik egy vitálisan fontos reflex-
folyamattal, akkor előbbi az utóbbi jelzésévé válik: asszociáció jön létre. Segíti az állatot a
környezet negatív és pozitív tényezői közötti eligazodásban.

Kognitív térkép: Tolman kísérlete.

Két típusa van:

- klasszikus, vagy I. típusú tanulás,
- II. típusú vagy instrumentális (operáns) tanulás.
4
zaj étel
A klasszikus, vagy I. típusú tanulás
Jellemzői:

-generalizáció (feszálló DA, NA pályák általi facilitáció)

-feltételes gátlás jár vele (más ingerre nem lesz válasz,
ill. csökkentheti azt),
-a feltételes reflex univerzális,
Mi ez? nyál -dinamikus sztereotíp (szituációfüggő tanult reakciók,
ahol a feltételes pozitív és negatív ingerek
sorozatát külön-külön megerősítik, pl.
oroszlánidomár),
-differenciáló gátlás kiépíthető – az első kísérletes
neurózis állatokban,
-kioltható.

Feltétele: az időbeli egybeesés.

Aplysia kopoltyúvisszahúzó reflex: 0,5 s

patkány operáns tanulás: 2 s
patkány ízaverzió: órák

5
 II. típusú vagy instrumentális
(operáns) tanulás
Az asszociatív tanulás másik alapvető formája, a
véletlenszerű tájékozódó mozgások közül valamelyik
váratlanul haszonnal jár, Thorndike behaviorista
iskolája.

Példák:
-ketrecből való kiszabadulás,
-galamb korongcsipegetése – rituális aktus,
-labirintus kísérlet, Tolman kísérlete: latens tanulás,
-elkerülő jellegű tanulás.

Nem asszociatív tanulási formák

Példák:
-habituáció,
-diszhabituáció,
-szenzitizáció,
-belátásos tanulás – a hosszabb idő alatt
rendszertelenül felhalmozott tapasztalás
meglepetésszerű átszerveződése új, adaptív értékű
reakcióvá, a tanulás legmagasabb rendű formájának
egyike.
6
 A tanulás és emléknyom-képződés mechanizmusa

Az aggyal ellentétben a számítógépekben az információ rögzítése és felidézése a gép többi

részétől eltérően működő egységekben történik (HHD, CD).

Az idegrendszerben nincsenek különálló egységek, mégis az agy memóriakapacitása óriási. Már

a legegyszerűbb emléknyom rögzüléséhez is nagyon sok neuron együttes aktivitása szükséges.
1-1 emléknyom helyét nem lehet egyetlen neuronban lokalizálni (nincs anyósneuron!).

D.O. Hebb szerint az emléknyomok sokkal inkább a neuronok szinergesztikusan összekapcsolt

együtteseiben, azok hálózataiban raktározódnak el (neuronal assembly).

Az idegsejtek legváltozékonyabb részei a szinapszisok, emiatt leginkább ők kerültek gyanúba

az ingerek okozta változások színhelyeként.

Az emléknyomok úgy realizálódnak, hogy az érintett neuronhálózaton az ingerület végigfut, és

az ingerelt, gátolt neuronok mozaikja kialakul.

A neuronhálózatok változékonyságát a működőképesség különböző fokain lévő szinapszisok

hatalmas száma teremti meg. Minden neuron több 1000-10000 szinapszissal rendelkezik
sejttestjén, dendritjén. Az emlős idegrendszerben több milliárd idegsejt van, ami a szinapszisaik
révén végtelen számú aktivitási mintázat kialakulását teszi lehetővé. Ennek köszönhető az
emberi idegrendszer hatalmas memóriakapacitása.

7
 A változás helye: a szinapszis
A morfológiailag kimutatható szinapszisok
csak egy része működőképes. Utóbbiak vagy
EPSP-t, vagy IPSP-t okoznak a
posztszinaptikus membránon, amelyek a
lokális, vagy helyi potenciálok.

A neuronműködés integratív működésének

az az alapja, hogy a lokális potenciálok csak
térbeli és időbeli szummáció révén képesek
akciós potenciált kialakítani. A lokális
potenciálok exponenciálisan csökkennek a
térben és az időben. Egy szinapszisból
felszabaduló transzmitter-mennyiség kb. 0.1
mV-nyi változást okoz a szinapszis közvetlen
környezetében. Az adott helyen és időben
mért membránpotenciál mindig az együttesen
érvényesülő gátló és serkentő (de- és
hiperpolarizáló) hatások eredője.

A „végtermék” az akciós potenciál, amely

velőhüvelyes axonban saltatoricusan és
decrementum nélkül terjed.

8
 A dendrittüske, spine

Jellemzői:
-emlős központi idegrendszerben a legtöbb szinapszis rajtuk található,
-a dendrittörzs szemölcsszerű, nyeles kinövése,
-egy vagy több preszinaptikus végződés szinaptizál rajtuk,
-csak a transzmitterek kémiai ingerére érzékenyek, elektromos ingerekre nem.

Funkciója:
-helyi posztszinaptikus potenciál generálás, ami térbeli és időbeli szummáció révén ráterjed a
dendrittörzsre, és ott vagy gátolt állapotot, vagy tovaterjedő dendritikus AP-t hoz létre,
-létrejöttükkel szétválik a kémiai és elektromos ingerelhetőség.
9
A szinaptikus hatékonyság
fokozódásának lehetőségei
a szinapszisok szintjén

10
 Milyen feltételek szükségesek a szinapszisok tanuláshoz,
memóriához kapcsolódó változásához?
D.O. Hebb, 1949, The organization of Behaviour, egységes tanuláselmélet.
Hebb hipotézisei:
1., „Ha A sejt axonja következetesen képes B sejt működését befolyásolni
(tüzelésre késztetni), akkor egy vagy mindkét sejtet érintő különböző növekedési
folyamatok és metabolikus változások révén A sejt azon képessége, hogy B sejt
működésében részt vegyen, megnő.”
Hebb modelljében döntő fontosságú az A és B sejtek időbeli egybeesése (asszociáció).

2., „Bármely két sejtegyüttes, amely rendszeresen egyidőben válik aktívvá, fokozatosan kapcsolttá
(’asszociálttá’) válik. Ha adott két sejt C és D, amelyek mind ugyanazon régióba küldik impulzusaikat,
hajlamosak arra, hogy új kapcsolatok kialakításával összekapcsolódjanak, és egymástól eztán már nem
függetlenül működjenek.”
Későbbi kiegészítés, mely nagyban megnöveli a hipotézisek erejét:
a kapcsolatok gyengülésének bevétele (kovariancia hipotézis).
A két hipotézissel megmagyarázható az asszociatív tanulás
mindkét fő típusa. Instrumentális tanulás esetén az ’új’ kimenet nem
a feltétlen reflex-pálya, hanem a mozgatópálya felé irányul, ami a
megerősítés előfeltétele.
Dual trace hiptézis: a rövidtávú memória aktivált neuronhálózatok
reverberációját jelenti, mely ha kellően hosszú ideig eltart, akkor az az
idegrendszer stabil megváltozását és a hosszú távú memória
kialakulását okozza. 11
A tanulás megváltoztatja az agykérgi sejtek aktivitását

Véletlen felfedezés, az alfa ritmust tanulmányozták EEG-vel emberen,

mely előbbi eltűnik, ha a sötét vizsgálati helyiséget megvilágítják.
Váratlanul kiégett a lámpa, és mégis eltűntek az alfa hullámok.
Megvizsgálták…
Kiderült, hogy a kapcsoló hangja asszociálódott a fény megjelenésével,
ui. más személynél a kapcsoló hangja önmagában nem szüntette meg az
alfa tevékenységet.

12
 A tanulás megváltoztatja az agy anatómiáját
IC SC

EC

SC, EC, IC állatcsoportok, 25 napos koruktól 80 napon át.

Megfigyelések EC állatoknál:
-nagyobb agyuk lett, rendkívül kicsi, de állandó különbség,
-az agykéreg vastagabb lett,
-a látókéregben több spine, gazdagabb dendritfa, nagyobb szinapszisok,
-egységnyi dendrithosszra több szinapszis jutott a bazális dendriteken (asszociatív kapcsolatok),
-a sejtek nem messzebbre, hanem szomszédjaikhoz intenzívebben kapcsolódtak.
-A látókéreg 1-4 rétegében a szinapszisok egységnyi száma EC: 9400, míg IC: 7600 20%
különbség!
A tanulás új szinaptikus kapcsolatokat alakít ki felnőtt idegrendszerben.
13
 A tanulás helye lokalizálható Aplysiaban

Egy egyszerű állat egyszerű idegrendszerrel, amely a tanuláskutatás kísérleti

nyula lett Eric Kandel és iskolája vezetésével.
Az állat kopoltyú-visszahúzó reflexét tanulmányozták habituáció, szenzitizáció
(heteroszinaptikus facilitáció) és asszociatív tanulás során.

-az Aplysia dorsalis ganglionjában kb. 1000 idegsejt van,

-ezek a sejtek sejttestükkel kifelé helyezkednek el, és ezek közül a nagyok
-könnyen azonosíthatók.

Aztán kiderült, a helyzet annyira mégsem egyszerű…

Megszorítások:
-a kopoltyú-visszahúzó reflex, változékony, bonyolult, összetett mozgássor,
nem is igazi reflex,
-megmarad CNS hiányában is (ha eltávolítják a hasi ggl.-t), tehát a PNS is elég hozzá,
-a reflexben más idegrendszeri központok is részt vesznek.
14
 Habituáció Aplysiaban
Intracelluláris elvezetések azt mutatták, hogy a motoneuron
tüzelésének csökkenése együtt jár a kopoltyú-visszahúzás
gyengülésével.
Ezt a motoneuron egyik szinaptikus bemenetének (annak EPSP-
jének) csökkenése okozta.
Pihenés után visszatér az eredeti EPSP.
A változás helye: a szenzomotorikus szinapszis.
A változás oka: a felszabaduló transzmitter kvantumainak száma
lecsökkent a preszinaptikus Ca-csatorna inaktiváció miatt.

A tanulás során tehát a pontos anatómiai hely ismertté vált, és ott

a szinaptikus áttevődés hatékonysága átmenetileg csökkent.

Hosszútávú habituáció is kialakítható

Aplysiában, és ekkor már az idegrendszer
anatómiája is változik:
-kevesebb aktív szinapszis, melyeknek
-a felszíne kisebb, és
-kevesebb vezikula van bennük.

Az Aplysia hosszútávú habituációja (és szenzitizációja) valamint a korábbi patkánykísérletek (EC, IC

állatok) azt bizonyítják, hogy az idegrendszerben az információ a szinapszisok számának és azok
hatékonyságának megváltozásával tárolódik.

15
 Szenzitizáció Aplysiaban

A szenzitizáció a nem asszociatív tanulásnak a habituációnál bonyolultabb formája, ui. itt már
két stimulus van: egy fájdalmas, amely a korábban közömbös szifó ingert érzékenyíti.

Az erős (fájdalmas) ingert a facilitáló interneuron közvetíti, amely a szenzoros neuron

preszinaptikus terminálján szinaptizál.

Mechanizmus:

16
 Agykérgi sejtszintű kondicionálás
A piramissejt antidrom ingerlése akciós potenciált hoz létre.
Ezt 100 ms időközzel társítva egy szomatoszenzoros eredetű EPSP-vel, az
EPSP amplítúdója nő, és a 80. társítás környékén már 1-3 akciós potenciált
vált ki. Megerősítés nélkül is megmarad több 100 perióduson keresztül, a
kioltás 350. periódusnál következik be (a kiolthatóság a tanulás fontos
feltétele). A megerősítő rendszerek jelen esetben nem működtek (altatott
állat), ezért volt szükség ilyen sok társításra.
Az EPSP facilitált (küszöböt elérő) volta jelenti a memóriát.
A tapasztalt jelenség heteroszinaptikus facilitáció (HSF), amely alacsony
ingerlési frekvenciával kiváltható. Sejtszintű magyarázatot ad a asszociatív
tanulás két fő tulajdonságára: az időbeli egybeesésre és a tanult válasz
specifitására.
Kezdeti feltételezés: az idegsejtek tüzelése (amely vagy izom-összehúzódást,
vagy mirigyszekréciót okoz) a pavlovi terminológia szerint feltétlen válasznak
(UR) tekinthető. A küszöböt el nem érő EPSP-k pedig feltételes válasznak, ill.
annak lehetőségének tekinthetők (CR). Az EPSP növekedése, amely AP-ba
torkollik, és egy új ingerületi út nyílik meg a korábban küszöb alatti CS-ra,
és így a tanulás egyik alapfolyamata lehet.
Több különböző eredetű feltételes ingert alkalmazva, de csak az egyiket társítva,
csak a társítottal jön létre HF. Mindez azt bizonyítja, hogy a HSF asszociatív
(CS, US ismételt társítása szükséges) és specifikus az adott CS-re, tehát egy
neuron több, tanulás során szerveződő sejtegyüttes (neural assembly) tagja
is lehet.
Bebizonyosodott az is, hogy a szinaptikus hatékonyságfokozódás előfeltétele a kondicionált neuron társított
tüzelési aktivitása, amely Ca-függő és másodlagos messenger rendszereket aktivál a posztszinaptikus
neuronban (l. később). Ez a kísérlet bebizonyította azt is, hogy agykéregben a pre- és posztszinaptikus neuron
egyidejű tüzelési aktivitása Hebb hipotézisével összhangban növeli a szinaptikus hatékonyságot.
17
 A memória fajtái időtartam alapján
-ikon (echo) memória (másodpercek),
-rövid távú (STM, telefonszám megjegyzése tárcsázás előtt, ~30s),
-közép távú (ITM, délután emlékezni arra, hogy hova parkoltam reggel),
-hosszú távú (LTM, hetek, hónapok; az élet hosszig tartó
a permanens memória).
A rövid és hosszú távú memória folyamatai különbözőek.

Korai bizonyíték: szólisták visszaidézése, 10 db megjegyzendő szó, amiket 30 s után kell visszaidézni.
U alakú görbe, az elején primacy hatás, a végén recency hatás (STM-hez kötődik). A visszaidézés idejének
csökkentésével (pár s-ra) a görbe kiegyenesedik, ui. minden szó a rövidtávú memóriába rögzül.

Kísérleti állatok (galamb, majom) is U alakú görbét mutatnak a visszaidézés során.

4 db színes diát mutattak majomnak, embernek 1 s-ig, 1 s-os szünettel, míg galambnak 2 s-ig mutatták a
képeket. A kísérleti alanyok egy bizonyos választ adtak, ha már látták korábban a képet, míg egy másikat, ha
nem.
recency
Embernél 10-60, majomnál 1-10 míg galambnál 1-2 s közötti időtartam
alatt volt U alakú a görbe. Bizonyítja, hogy ezekben az élőlényekben
legalább két különböző memória folyamat van: egy tranziens STM,
a recency-ért felelős és egy hosszabb ideig tartó memória, amely a primacy
primacy-ért felelős.
Nincs standard definíció az irodalomban a memória időbeli felosztására.

Hippokamális lézión átesett állatok recency hatást mutattak, míg primacy

hatást nem.
18
19
 Régmúlt esemény visszaidézéséhez szükséges folyamatok

A rövid és hosszú távú memória kialakításában

eltérő idegi struktúrák és folyamatok vesznek
részt.
Ribot törvénye: a betegség, vagy sérülés által
okozott memória vesztés mindig a kevésbé régi
emlékeket érinti jobban.

Tesztelésére összehasonlító kísérletsorozatot végeztek egéren, monkey

patkányon, majmon. Majmoknak 20-20 pár (összesen 100 pár)
különböző tárgyat kellett tudni megkülönböztetni 16, 12, 8, 4 és
2 héttel a kétoldali teljes hippocampális és entorhinális kérgi
lézió előtt.
Eredmények: az érintett struktúrák nem felelősek a hosszú
távú memóriáért.
A szenzoros információ feldolgozása és tárolása rövid távú
memória formájában az agykéregben történik. A
konszolidációban a hippocampus, entorhinális kéreg,
diencephalon vesz részt. A hosszú távú memória újból az
agykéregben rögzül (medial temporal lebeny).

20
 A hosszú távú memória kapacitása óriási

Alexander Luria orosz pszichológus esetleírása egy betegről, aki csaknem mindenre
emlékezett kora gyermekkora óta, The mind of a Mnemonist (1987).

Ember 2560 diát 90%-os biztonsággal fel tud ismerni, úgy hogy csak 5 s-ig láthatta az
eredetit. A kísérletben pár nap múlva kellett felismerni a korábban látottat egy ismeretlen
diával párban látva. Tehát csak azt kellett tudni, hogy valami hasonlót látott-e. Későbbi
kísérletek 10000 diáig jutottak, a kimerülés minden látható jele nélkül.

Galamb is képes 320 egyszer látott diát felidézni 2 év után.

Fenyőrigónak több mint 1000 különböző helyen lévő élelmiszerraktára van.

21
A memória különböző tulajdonságú részei az agy eltérő A memória attribute modell-je
részeiben rögzülnek.
A memória fő összetevői: tér, idő, szenzoros érzékelés,
(saját) válasz, emocionális tartalom.
Kesner (1980,1991) kísérletében a rövidtávú memóriát
vizsgálták.
1, Térbeli tájékozódás: először a radiál maze minden
ágának végén van jutalom.
Tanulás fázis: bármely kar végéből visszaérve középre
minden ajtó becsukódott 1-30 s-ig.
Teszt fázis: aztán 2 ajtó kinyílt, de csak abban a karban
volt újból jutalom (élelem), ahonnan kijött ez előbb.
A hippokampális lézión átesett állatok mutattak
rosszabb teljesítményt.
2, Saját válasz: az állatot csak akkor jutalmazták, ha az
új környezetben is ugyanarra fordult (jobbra, vagy balra)
mint 1-30 s-mal korábban.
A nucleus caudatus léziója rontotta le az állatok ezen
teljesítményét.
3, Szenzoros percepció: tárgyfelismerési tesz; 1
tárggyal a tanulás fázisában megismerkedik az állat, a
teszt fázisban 2 tárgyat mutatnak neki, jutalmat csak
akkor kap, ha az ismeretlen tárgyat választotta.
A látókérgi lézió rontotta le ezt a teljesítményt.
Mindezek az eredmények azt mutatják, hogy a rövidtávú
memória különböző aspektusai az agy eltérő részéhez
kapcsolódnak.
22
(short-time memory)

23
Térbeli tájékozódás (memória) és a hippocampus

Pár példa:

• postagalambok: generációkon keresztül célirányosan

tenyésztik feladatuk minél jobb ellátására, a vadgalamboknál
lényegesen nagyobb hippocampusuk van, réti pocok erdei pocok

• kakukk madár nősténye sokkal nagyobb hippocamussal

rendelkezik mint a hím,

• hím réti és erdei pocok hippocampusának méretbeli

különbségét az eltérő szaporodási mód okozza (poli- ill.
monogámia),

• embernél is van mérhető különbség a nemek között, és a

foglalkozás is okozhat mérhető növekedést felnőtt korban.

24
 A memória neurokémiai kaszkádja

-NMDA receptor antagonista (AP5) vagy

KCl-> nincs Ca++-beáramlás -> nincs STM (és
ITM, LTM),
-ouabain (Na+-K+ATP-áz gátló) -> nincs ITM
(és LTM),
Protein kináz gátlók csökkentik a memória
különböző típusait, úgymint:
-CaM kináz gátló -> nincs ITM (és LTM),
-PKC gátló -> nincs LTM.

Az LTM-hez fehérjeszintézis szükséges. Tanulás során megnő az idegsejtek szinapszisainak,

dendrit elágazásainak száma. Csirkeagyból közvetlenül tanulás után szeletet szövettenyészetbe
téve a fehérjeszintézis mérhetően megnő, és nagyobb a kontrolnál.

Antibiotikumok hatása, anisomycin: Aplysiában a fehérjeszintézis 95%-át blokkolja, de a a

rövidtávú memóriát nem gátolja (habituáció, szenzitizáció).
Emberen is kipróbálták, nem mérgező, ismételten adható, akár napokig is lehet az agyi
fehérjeszintézist 10%-on tartani minden különösebb gond nélkül. LTM kialakulása
dózisfüggően gyengül, minél „alapos” a tanítás, annál nagyobb dózis volt szükséges a
felejtéshez. Hatásos amnéziát okozó anyag.
26
 A memória kialakulását befolyásoló tényezők
-REM alvás a tanulás után növeli a teljesítményt mind kísérleti állatban, mind emberben.
-Emóciók hatása: Adrenalin a memória kialakulását az amygdalán keresztül befolyásolja. Amygdala
léziója megszünteti a szisztémás adrenalin kezelés hatását. Propanolol (alfa-adrenerg receptor blokkoló)
juttatása az amygdalába blokkolja az adrenalin memórianövelő hatását.

Kísérlet ezen utóbbira: tesztszemélyeknek diasort mutattak egy balesetről és annak következményeiről.
Két csoport volt, egyik csoport i.v. fiziológiás sóoldatot kapott (kontroll csoport) a dianézés alatt, míg a
másik propranolol-t (alfa-adrenerg gátló). Csoportonként a résztvevők egyik fele a neutrális, míg a másik
fele az emocionális változatot nézte meg a diasorból.
Egy hét után vizsgálták a felidézett diák számát, és egy 80 kérdéses memória tesztet töltöttek ki.

neutrális

emocionális

Eredmények:
A kontroll csoportból a legjobban az emocionális sorozat középső harmadára emlékeztek.
A propranololal kezelt csoportnál nem volt különbség egyik diasorozat egyik része között sem.
A farmakon nem a memóriát gátolta, hanem csak annak az emócióhoz kapcsolódó jobban rögzülő részét.
27