CIVILISZTIKA 2.

Tételek

1. A kötelem fogalma, kötelem-keletkeztető tények ( felsorolás ), 6:1-2. §

- Fogalma:
o A kötelem kötelezettség a szolgáltatás teljesítésére és jogosultság a szolgáltatás
teljesítésének követelésére.
o A kötelemben két vagy több személy közötti reláció áll fent, a felek pontosan
beazonosíthatók, az egyik a jogosult ( hitelező ), a másik pedig a kötelezett
( adós ). A kötelem lehet egyoldalú ( pl: meghatalmazás ), lehet kétoldalú ( pl:
klasszikus adásvétel) és lehet többoldalú ( pl: 3 fél között létrejött csere ). A
kötelem lehet egypólusú ( ugyanazon jogi cél érdekében lépnek jogviszonyba,
pl: egy polgári jogi társaság ), lehet kétpólusú ( tulajdonjog száll át pénzért
cserébe pl: klasszikus adásvétel ) és lehet polarizált/többpólusú ( pl: fuvarozás)
o A kötelemben magánjogi jogviszony áll fent, azaz olyan társadalmi viszony két
vagy több személy között, amit a polgári jog szabályoz, amely vagyoni vagy
személyi természetű, egyenjogú, mellérendelt felek közötti.
o A kötelemben a jogviszony a tárgya a szolgáltatás a köteles magatartás, amely
többnyire kölcsönös ( visszterhes ). Alapvetően van egy főkötelezettség, amely
a kötelem jellegének meghatározója, az elsődlegesen elérni kívánt célt, pl:
adásvétel: a vevő tulajdon szerzése. Emellett van mellékkötelezettség, amely
az arra irányuló kiegészítő kötelezettségek, pl: együttműködés, tájékoztatás.
o A kötelem kikényszeríthető, azaz bírósági úton érvényesíthető.
- Kötelemkeletkeztető tények:
o Szerződés
o Károkozás
o Személyiségi jog megsértése
o Dologi jog megsértése
o Más jog megsértése
o Egyoldalú jognyilatkozat
o Értékpapír
o Jogalap nélküli gazdagodás
o Megbízás nélküli ügyvitel
o Utaló magatartás
o Jogszabály
o Bírósági határozat
o Hatósági határozat
2. A jognyilatkozat 6:4-10. §
- Jognyilatkozat:
o A jognyilatkozat lehet:
 címzett- meghatározott személynek szól, pl: Kovács úr lakását vennem
meg, arra teszek vételi ajánlatot, neki címzem
 nem címzett- nem konkrét személynek szól, pl: reklámújság
- Akaratnyilatkozat:
o olyan jogos emberei magatartás, amelynek célja valamely magánjogi joghatás
kiváltása, kifejezetten ennek érdekében tanúsítják.
o akaratnyilatkozatot lehet tenni:
 szóban
 írásban
 ráuraló magatartással
- A jognyilatkozat hatályosulása:
o a jelenlévők között tett jognyilatkozat nyomban hatályossá válik.
o a távollévők között tett jognyilatkozat a címzetthez való megérkezéssel válik
hatályossá, ekkor válik alkalmassá a joghatás kiváltására. A megérkezés
(esemény/cselekvés) a nyilatkozat fizikai célba juttatás, átvétel.
o a ráutaló magatartással tett jognyilatkozat a címzett tudomásszerzésével válik
hatályossá
o a nem címzett jognyilatkozat megtételével válik hatályossá
- Alakisághoz kötött jognyilatkozat:
o főszabály az alakszerűtlenség
o a jogszabály írásbeli alakot ír elő
o a felek kiköthetik érvényességi feltételül
- Írásbeli alakhoz kötött jognyilatkozat:
o Ha a jognyilatkozatot írásban kell megtenni, az akkor érvényes, ha legalább a
lényeges tartalmát írásba foglalták.
o „Lényeges tartalom” jognyilatkozatonként más.
 a felek bármit annak minősíthetnek
 a bíróság a XXV. PED alapján lényegesnek tekintheti:
 a felek személyét
 az ingatlan tulajdonjogának átruházását célzó
akaratnyilvánításukat
 a szolgáltatásnak és az ellenszolgáltatásnak a megjelölését
o Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, a jognyilatkozat akkor minősül írásba
foglaltnak, ha jognyilatkozatát a nyilatkozó fél aláírta.
o Technológiasemleges megfogalmazás, az alábbi konjunktív feltételek esetén
írásos:
 tartalma változatlanul visszaidézhető
 a nyilatkozattévő személye egyértelműen megállapítható
 a nyilatkozat megtételének időpontja egyértelműen megállapítható
 o Garanciális szabályok az írásképtelen, írni nem tudó, olvasni nem tudó, nyelvet
nem beszélő személyek védelmére. Ezek megsértése relatív semmisséget
váltanak ki.

- A jognyilatkozat értelmezése:
o értelmezési elvek:
 nyilatkozati elv- a forgalombiztonság megköveteli, hogy a külvilág
által érthető nyilatkozatot védjük.
 akarati elv- a jog a személyek akaratának megfelelő jogviszonyok
létesítését és teljesedését hivatott támogatni.
 ha a két elv keveredik, akkor elsődleges a nyilatkozat
- A szerződés szabályinak megfelelő alkalmazása:
o a jognyilatkozat hatályára, érvénytelenségére és hatálytalanságára - ha e
törvény eltérően nem rendelkezik - a szerződés általános szabályait kell
megfelelően alkalmazni.
- A jognyilatkozatra vonatkozó szabályok megfelelő alkalmazása:
o a jognyilatkozatra vonatkozó szabályokat - ha e törvény eltérően nem
rendelkezik - a nem kötelmi jogi jognyilatkozatokra megfelelően alkalmazni
kell.

3. A képviselet 6:11-20. §
- Képviselet:
o általában nincs személyes eljárási kötelezettség
o képviselő: aki más helyett tesz nyilatkozatot, saját neve alatt, saját akaratát
fejezi ki, de a képviselt nevében, joghatások a képviseltnél állnak be.
o tartalma aktív és passzív magatartás is lehet
o fajtái:
 törvényes képviselet
 szervezeti képviselet
 ügyeleti képviselet
 speciális, pl: látszaton, vélelmen
o min alapul? :
 jogszabályon
 bírósági határozaton
 hatósági határozaton
 létesítő okiraton
 meghatalmazáson
 egyéb, pl: látszat
- A képviseleti jog korlátozása:
o a képviselő jogkörének korlátozása jóhiszemű harmadik személlyel szemben
hatálytalan, ha e törvény eltérően nem rendelkezik.
- Érdekellentét:
o régi Ptk. tiltotta, semmisnek tekintette az összefonódást, hogy a képviselő
eljárjon, ha az ellenoldal ő/általa képviselt.
 o Új Ptk. ált. megengedi az érdekellentétet, képviselő nyilatkozatát megtámadni
lehet, HA a képviselt a képviseleti jog alapításakor az érdekellentétről nem
tudott. Csak adott nyilatkozat válik érvénytelenné, nem a képviselet

- Álképviselet:
o Képviseleti jog nélkül NEM vált ki joghatást képviseltre, csak az álképviselőre
kártérítési kötelezettséget. Nem jön létre ügylet! A jóváhagyás bevárása nem
függő jogi helyzet.
o álképviselő felelőssége: jóhiszemű – ha nem tudta és kellő körültekintés
tanúsítása mellett nem is kellett tudnia, hogy nem képviselő
- Meghatalmazás:
o egyoldalú jognyilatkozat
o címzett – képviselőhöz v. 3. személyhez, akár többhöz is
o alakszerűsége az alapügylettől függ: szóban, írásban, minősített okiratban
o absztrakt – független, nincs kihatása, ki és miért alapította
o időkorlát nincs (de a meghatalmazásban szerepelhet), visszavonásig érvényes
- Általános meghatalmazás:
o ügyek egyedileg meg nem határozott körére adott meghatalmazás akkor
érvényes, ha teljes bizonyító erejű magánokiratba vagy közokiratba foglalták
- A képviselet terjedelme:
o a képviseleti jog kiterjed mindazon cselekmények elvégzésére és
jognyilatkozatok megtételére, amelyek a képviselettel elérni kívánt cél
érdekében szükségesek.
- Vélelmezett látszaton alapuló képviselet
o vélelmezett:
 konjunktív feltételei:
 üzlethelyiség/ ügyfélforgalomra nyitott helyiség
 okkal feltehető a személyről, hogy képviselő
 csak az ott szokásos nyilatkozatokra
o látszaton alapuló:
 konjunktív feltételei:
 képviselőként jár el
 képviselt magatartása (körülmények) ezt igazolják
 ezalapján okkal feltehető, hogy képviselő
- Ügyeinek vitelében akadályozott személy képviselete:
o ügyeinek vitelében akadályozott pl. ismeretlen helyen távollévő, eltűnt.
Ideiglenes gondnok látja el ügyeit, szükség szerint.
- Eseti gondnokság és eseti gyámság:
o eseti gondnok, illetve eseti gyám csak a törvényben meghatározott esetekben
rendelhető ki, és a gyámhatóságnak a kirendelő határozatban konkrét formában
meg kell jelölnie a kirendelés okát, illetve a gondnok (gyám) jogkörét
4. Több alany a kötelemben 6:28-33. §
- Két vagy több személy közötti reláció, pontosan azonosítható felek:
o jogosult ( pl: hitelező )
o kötelezett ( pl: adós )
- Egyidejű többalanyúság:
o az alanyok érdekállása szerint:
 egypólusú - ugyanazon jogi cél érdekében lépnek jogviszonyba, pl. egy
polgári jogi társaság,
 kétpólusú a klasszikus adásvétel 2 érdekállás: eladó eladja, vevő
megveszi
 polarizált / többpólusú pl. a fuvarozás: feladó – fuvarozó – címzett
o azonos póluson szerepelnek többen:
 jogosulti oldalon
 osztott jogosultság
 együttes jogosultság
 egyetemleges jogosultság
 kötelezetti oldalon
 osztott kötelezettség
 egyetemleges kötelezettség
- Egymás utáni többalanyúság, amikor több alany időben egymás után pl.
o jogutódlás
o engedményezés,
o tartozásátvállalás stb.
- Osztott kötelezettség:
o Pl. férj és feleség együtt vásárol egy lakást 40 M forintért – 20-20M követelhet
tőlük.
o Oszthatóság JOGI kategória – tárgya alapján ítéljük meg!
- Egyetemleges kötelezettség:
o Pl. 3 testvér örökli meg apjuk házát – bármelyiküktől követelhető
villanyszámla, 4. testvér része. Ha egyikük kifizeti a számlát, mind
mentesülnek az áramszolgáltató felé, de a testvér a rájuk eső részeket
követelheti.
- Több jogosult osztható szolgáltatás esetén:
o Ha egy osztható szolgáltatást többen követelhetnek, minden jogosult az őt
megillető részt követelheti. Kétség esetén a jogosultak egyenlő mértékű
szolgáltatás követelésére jogosultak.
- Jogosulti együttesség:
o Ha többen jogosultak nem osztható szolgáltatást követelni, valamennyiük
számára kell teljesíteni.
- A jogosultak egyetemlegessége:
o Pl. házaspárnak közös bankszámlája van, bármelyikük a teljes összeget
leemelheti róla

5. Az elévülés 6:21-25. §
- Az időmúlás joghatása:
o jogosultság gyakorlására és követelés érvényesítésére jogszabályban előírt
határidő eltelte jogvesztéssel akkor jár, ha ezt jogszabály kifejezetten így
rendeli
o az idő, a jogosultság bírói úton való érvényesíthetőségét csökkenti, mivel:
 később nehezebb bizonyítani, feledés
 a jogosult nemtörődömségét jelzi
o a kötelmi jogban az időmúlás hatása kétféle lehet:
 jogvesztés: maga az alanyi jog véglegesen megszűnik, nem perelhető
 elévülés: az alanyi jog fennmarad, de egy megkésett érvényesítési-
kísérletben (perben) a kötelezett hivatkozhat az „enyészetre”, mentesül
az elévülési kifogással, HA hivatkozik rá.
- Az elévülés:
o főszabály az 5 éves elévülés
o kellékszavatossági igény érvényesítésére 1 év
o kellékszavatosság fogyasztók esetén 2 év
o veszélyes üzemi felelősséggel okozott kár megtérítésére, termékfelelősségre 3
év
o az igény elévülése objektív, általában független a jogosult tudomásszerzésétől
o a kezdő időpont az esedékesség: határidő utolsó napja, határnap, feltétel
bekövetkezésének napja, 3. személy beleegyezésének napja, kár
bekövetkezése, gazdagodás időpontja stb.
- Az elévülés joghatásai:
o az adós joga az elévülésre az eljárásban hivatkozni, s így mentesülni, DE azt
hivatalból nem veszik figyelembe ti. a kötelezettség fennáll, teljesíthet
- Az elévülés nyugvása:
o az elévülés kezdete nem függ a jogosult tudomásától, de lejárta igen: ha nem
tud róla, nem jár le
- Az elévülés megszakítása:
o régi Ptk – megszakította az elévülést a teljesítésre való írásos felszólítás

6. A teljesítés 6:34-57. §, 6:122-136. §

- A teljesítés általános szabálya:
o a szolgáltatást a kötelem tartalmának megfelelően kell teljesíteni
o teljesítési kényszer vonatkozik minden kötelemre
 o a szolgáltatást teljesíteni KELL  rendes körülmények között ezzel szűnik
meg a kötelem
- A teljesítés ideje:
o határnap: konkrét nap
o határidő: időtartam
o meghatározott határidő vagy határnap
o ennek hiányában a kikövetkeztethető időpont pl. esküvői torta
o hiányukban - amint lehet, főszabály az egyidejű teljesítés

- Idő előtti teljesítés:

o a jogosult köteles elfogadni az idő előtti teljesítést, ha az lényeges jogi érdekét
nem sérti, és ha az ezzel járó többletköltséget a kötelezett viseli
- A teljesítés helye:
o a kötelezett a kötelem keletkezésének időpontja szerinti telephelye, ennek
hiányában székhelye
o természetes személy esetén a lakóhelye, ennek hiányában a szokásos
tartózkodási helye
o főszabály a kötelezett fellelhetősége
- A teljesítés elismerése:
o teljesítési igazolás tartalmazza:
 ki
 kinek
 mikor
 milyen szolgáltatást teljesített
 az min alapul
 a teljesítés megfelel-e az előzetes követelményeknek
- A teljesítési költségek viselése:
o a teljesítéssel járó költségek a kötelezettet terhelik ( ez az átadás költségeit
rendezi, nem tartalmazza jogosult költségét a teljesítési helyen megjelenéssel,
átvétellel kapcsolatban )
- Elszámolás több tartozás esetén:
o ugyanazon jogosult ( kötelezett között több kötelem is fennáll, s kötelezett nem
képes minden szolgáltatást teljesíteni, pl. Bank ) adós között több
kölcsönszerződés (lakás, autó, áruhitel is), és adott hónapban nem fut
mindhárom törlesztőrészletre – akkor melyik szolgáltatás teljesült?:
 amit kötelezett megjelölt (adós utaláskor rendelkezik pl.
közleményben)
 ami kötelezett szándéka (adós 2 csekket befizet határidőben, 3. nem)
 jogosult választhat, ha erről értesít (Bank szabadon eldönti, s közli
adóssal)
 régebben lejárt (a részletek esedékessége hó 5-én, 12-én, 20-án, akkor
az 5-i)
 kevésbé biztosított követelés (ingatlan jelzálog, autón is – akkor
áruhitel)
 kötelezettre terhesebb (pl. magasabb a kamata – vsz. áruhitel)
 arányosan (lakás 150e, autó 100e, áru 50e => 3:2:1 arányban
- Pénztartozás teljesítése:
o fizetés: a jogosult részére átruházással vagy a fizetési számlájára való
befizetéssel vagy átutalással lehet teljesíteni
o pénztartozás idő előtti teljesítését a jogosultnak köteles elfogadnia
o pénztartozás teljesítésének helye: jogosultnak a telephelye, ennek hiányában
a székhelye. természetes személy esetén a jogosult lakóhelye, ennek hiányában
a szokásos tartózkodási helye. ha a kötelezett nem kézpénzfizetéssel teljesíti a
pénztartozást, akkor a teljesítés helye a bank telephelye, ennek hiányában a
székhelye
o elszámolás több tartozás esetén: ha a pénztartozás teljesítéseként fizetett
összeg az egész tartozás kiegyenlítésére nem elegendő, azt elsősorban a
költségekre, majd a kamatokra és végül a főtartozásra kell elszámolni.
o kamat:
 fogalma: a pénz használatának ellenértéke a tartozás hányadában
meghatározva
 ügyleti kamat: megállapodás pénz használati díjáról
 törvényes kamat: jogszabály rendelkezése folytán jár
 egyenértéki kamat: szerződésszegés esetén törvény vagy szerződés
alapján jár
 késedelmi kamat: ha hiányzik az ingyenesség minden elszámolásnál
 késedelmi kamat: objektív, független a késedelem okától: ha késik,
kamatfizetéssel tartozik. Szokás alapján a késedelmi kamatot napokra
számítják.
o pénzkövetelések beszámítása: egyoldalú jognyilatkozat, amiben közli a
másikkal, hogy úgy döntött, hogy a kötelezettnek járó tartozásából a saját
tartozásának az összegét levonja
- A teljesítés – a szerződés teljesítése:
o a szerződést teljesíteni KELL
o a kárveszély átszállása: a teljesítéssel a kárveszély a másik félre száll át ( ez a
teljesítés egyik legfontosabb következménye. Teljesítés után azt a kárt, aminek
megtérítésére senkit sem lehet kötelezni, a jogosult viseli. )
o a szolgáltatás minősége:
 alkalmasnak kell lennie:
 a jogosult által meghatározott célra ( ha azt a jogosult a
szerződéskötés előtt a kötelezett tudomására hozta )
 azokra a célokra, amikre azonos rendeltetésű szolgáltatásokat
rendszerint használnak
 meg kell felelnie jogszabályban meghatározott minőségi
követelményeknek
o dokumentáció átadása: a kötelezett köteles a jogosultnak átadni a
szolgáltatásról szóló tájékoztató leírásokat és egyéb dokumentumokat

7. A szerződés fogalma, létrejötte és az ajánlat 6:58.,63-70. §

- A szerződés:
 o a szerződés a felek kölcsönös és egybehangzó jognyilatkozata, amelyből
kötelezettség keletkezik a szolgáltatás teljesítésére és jogosultság a szolgáltatás
követelésére.
o a felek akarata, jognyilatkozata hozza létre a kötelmet. Konszenzus hiányában
nem létező szerződésről beszélünk.
o szerződési szabadság:
 akarnak-e szerződni (akarat)
 kivel (partnerválasztás)
 milyen fajtájú, tartalmú (tartalomalakítás)
o visszterhesség védelme
o együttműködési és tájékoztatási kötelezettség
- A szerződés létrejötte és tartalma:
o lényeges kérdés:
 a jogosult jognyilatkozata
 kötelezett jognyilatkozata
o felek személye, szolgáltatás, ellenszolgáltatás (ingyenesség) szerződéssel
elérni kívánt jogkövetkezmény
o a szerződés létrejöhet:
 ajánlat – elfogadás
 szerződéskötési kötelezettség - pl. közműszolgáltató
 szerződéskötés versenyeztetési eljárás során – közbeszerzéshez
hasonlatos magánjogi verseny
 szerződéskötés általános szerződési feltételekkel (ÁSZF) –
tömegszerződéseknél pl. mobil szolgáltató
 elektronikus úton történő szerződéskötés – pl. webshop
- Az ajánlat:
o szerződés megkötésére irányuló egyoldalú jognyilatkozat, amely kiterjed a
szerződés és az ajánlattévő által lényegesnek tartott összes kérdésre
o ajánlati kötöttség megszűnése:
 ha az ajánlattevő kötöttségének idejét nem határozza meg, az ajánlati
kötöttség megszűnik:
 jelenlévők esetén, ha a másik fél az ajánlatot késedelem nélkül
el nem fogadja
 távollévők esetén, annak az időnek az elteltével, amelyen belül
az ajánlattevő a válasz megérkezését rendes körülmények között
várhatta
 a másik fél általi visszautasítással
o ajánlat elfogadása:
 az ajánlatot az azzal való egyetértést kifejező jognyilatkozattal lehet
elfogadni
o a szerződés létrejöttének időpontja és helye:
 időpontja:
 elfogadó nyilatkozat jelenlévőnél nyomban
 távollévőhöz megérkezéssel
8. A semmisség, a semmisség okai 6:88., 90-170. §
- Semmiség:
o a semmis szerződés megkötésének időpontjától érvénytelen
o a szerződés semmisségét a bíróság hivatalból észleli.
o a szerződés semmisségére az hivatkozhat és a szerződés semmisségével
kapcsolatos peres eljárást az indíthat, akinek ehhez jogi érdeke fűződik vagy
akit erre törvény feljogosít
- Semmiségi okok:
o színlelt szerződés
o alakiság megsértése
o tilos szerződés = jogszabályba ütközik, jogszabály megkerülésével kötötték
o jóerkölcsbe ütköző szerződés
o uzsorás szerződés
o fidúciárius hitelbiztosíték
o fogyasztói jogot csorbító feltétel
o fogyasztói joglemondó nyilatkozat
o tisztességtelen ÁSZF fogyasztói szerződésben
o lehetetlen szolgáltatásra irányuló szerződés
o érthetetlen, ellentmondó kikötés

9. A megtámadhatóság, a megtámadhatóság okai 6:89., 90-107. §

- Megtámadhatóság:
o a megtámadható szerződés az eredményes megtámadás következtében
megkötésének időpontjától érvénytelenné válik.
o megtámadásra a sérelmet szenvedett fél és az jogosult, akinek a
megtámadáshoz jogi érdeke fűződik.
o a megtámadásra jogosult a szerződésből eredő követeléssel szemben kifogás
útján megtámadási jogát akkor is érvényesítheti, ha a megtámadási határidő
már eltelt.
- Megtámadhatóság okai:
o tévedés
o megtévesztés
o jogellenes fenyegetés
o feltűnő értékaránytalanság
o tisztességtelen ÁSZF
o + képviselt megtámadhatja képviselő jognyilatkozatát érdekellentét

10. Az érvénytelenség következménye 6:108-113. §

- Érvénytelenség jogkövetkezménye:
o érvénytelen szerződésre jogosultságot alapítani és a szerződés teljesítését
követelni nem lehet.
 o az érvénytelen szerződés alapján nyújtott szolgáltatással a kárveszély a másik
félre száll át.
o az érvénytelen szerződést a bíróság a szerződés megkötésének időpontjára
visszamenő hatállyal érvényessé nyilváníthatja, ha:
 az érvénytelenség miatti érdeksérelem a szerződés megfelelő
módosításával kiküszöbölhető
 az érvénytelenség oka utóbb megszűnt.
o minden szolgáltatásnak visszafordíthatónak kell lennie!
o pénz mindig reverzibilis
o irreverzibilis szolgáltatások esetén pl. bérlet lehetetlen.
- Jogkövetkezményei:
o nincs teljesítés
o a kárveszély átszáll birtokátruházással
o bíróság érvényessé nyilvánít – teljesítési kötelezettség / szerződésszegés
o felek megállapodnak az érvényessé tételről – teljesítési kötelezettség /
szerződésszegés
o eredeti állapot helyreállítása természetben, HA lehet
o elszámolás – gazdagodás megtérítése

11. A szerződésszegés fogalma, eseteinek felsorolása, jogkövetkezményei

6:137., 6:138-144.§, 6:153-184.§
- A szerződésszegés:
o fogalma: a szerződés megszegését jelenti bármely kötelezettség szerződésszerű
teljesítésének elmaradása
o objektív, azaz, azt vizsgáljuk, teljesített-e a kötelezett a szerződésnek
megfelelően, ha nem, az mindig szerződésszegés, függetlenül a nemteljesítés
okától
- Jogkövetkezményei:
o a teljesítés követelése
 szerződésszegés esetén a sérelmet szenvedett fél jogosult a szolgáltatás
teljesítésének követelésére
 a jogosult póthatáridőt tűzve felszólítja a kötelezettet a szerződésben
foglaltak teljesítésére
o saját szolgáltatásának visszatartása
 a jogosult mindaddig, amíg a kötelezett nem teljesít, nem köteles
teljesíteni
o elállás / felmondás
 továbbfolytatott szerződésszegés esetén kerülhet sor
 mindkettő egyoldalú
 szerződésmegszüntető jognyilatkozat, DE
 elállás: a szerződés megkötésére visszamenő hatályú, az eredeti
állapotot kell helyreállítani
 felmondás: jövőre nézve szünteti meg a szerződést, el kell számolni a
már teljesített szolgáltatásokkal
 o kártérítés
 jogellenesen okozott kárért való helytállás a károkozó által:
 szerződésszegéssel okozott kár
o az emiatt való helytállási kötelezettség rendkívül
szigorú. A károkozó helytállni tartozik, kivéve, ha
bizonyítja:
 a szerződésszegést Ellenőrzési körén kívül eső,
 a szerződéskötés időpontjában Előre nem látható
körülmény okozta,
 nem volt Elvárható, hogy a körülményt Elkerülje
vagy a kárt Elhárítsa
 szerződésen kívüli kárfelelősség

- A szerződésszegés eseti:
o késedelem:
 jogosulti késedelem
 kötelezetti késedelem
o hibás teljesítés:
 kellékszavatosság
 jogszavatosság
 jótállás
 termékszavatosság
 kártérítés
o lehetetlenülés
o a teljesítés megtagadása
o jognyilatkozat tételének elmulasztása

12. A hibás teljesítés, a kellékszavatosság 6:157-167. §

- A hibás teljesítés:
o a teljesítés időpontjában a hiba OKA már benne volt a szolgáltatásban, nem
csak a dologra vonatkozik
o nyílt hiba – ha a hibát kellő körültekintés, ésszerű eljárás mellett a jogosultnak
fel kellett volna ismernie. objektív kategóriába esik, erre nem vonatkozik
jogkövetkezmény
o ebben a témában sok a fogyasztóvédelmi rendelkezés
o fogyasztó: a szakmája, önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körén
kívül eljáró természetes személy
o megfordul a bizonyítási teher: nem fogyasztó bizonyítja, hogy hibás volt, 6
hónapon belül vállalkozó bizonyítsa, hogy hibátlan volt a szolgáltatás
- Kellékszavatosság:
o a felek kölcsönös szolgáltatásokkal tartoznak egymásnak
o a kellékszavatosság csak visszterhes szerződések esetén áll
 o a jogosult választhat:
 kijavítás és kicserélés
 árleszállítás, javíttatás vagy elállás között
o jelentéktelen hiba miatt elállásnak nincs helye

13. A szerződés megerősítésének eszközei 6:185-190. §

- A szerződés megerősítése és biztosítása:
o a szerződések a felek akaratából jönnek létre, azokat tartalmuknak megfelelően
teljesíteni KELL, aki elmulasztja, szerződésszegésért felel
o a felek szabadon kiköthetnek többletkötelezettségeket:
 a teljesítési képesség fokozására többlet fedezetet, vagy
 a teljesítési hajlandóságra sarkalló
 szerződésszegés esetén alkalmazható többletszankciót.

o főszolgáltatás + mellékkötelezettség

teljesítési készséget fokozza teljesítési készséget fokozza

szerződést megerősíti szerződést biztosító

o eszközei:
 foglaló
 egyértelműen ki kell derülnie a rendeltetésének a szerződésből!
 nem szükséges a szerződéskötéssel egy időben átadni.
 pénzösszeg.
 a foglaló nem egyenlő az előleggel, mivel az előleg olyan
pénzösszeg, amely a vételárba beszámít, a szerződés
meghiúsulása esetén visszajár.
 a foglaló mértéke az ügylettől függ
 kötbér
 írásban érvényes, elmulasztása érvénytelenséget von magával
( semmisség )
 pénzfizetési kötelezettség, ha a kötelezett megszegi a szerződést
olyan okból, amiért felelős
 kettős funkcióval bír:
o a kötelezettet szankció kilátásba helyezésével a
szerződésben vállalt kötelezettsége maradéktalan,
megfelelő teljesítésére ösztönzi,
o a szerződésszegés bekövetkezése esetére a jogosult
számára előre kiszámítható mértékű reparációt biztosít.
  a kötelezett mentesül a kötbérfizetési kötelezettség alól, ha
szerződésszegését kimenti
 párhuzamos igényérvényesítés kötbér + más szerződésszegési
igény esetén:
o a teljesítés elmaradása esetére kikötött (meghiúsulási /
lehetetlenülési) kötbér érvényesítése esetén NEM lehet a
teljesítést követelni
o a késedelem esetére kikötött kötbér MELLETT lehet
teljesítést követelni
o a jogosult a hibás teljesítés miatti kötbér mellett NEM
érvényesíthet szavatossági igényt
o kötbér MELLETT kártérítést, ha bizonyít azt meghaladó
kárt
 a kötbér mértéke jogszabály által nem meghatározott, mértéke
százalékosan vagy tételesen, a kötbér típusától függően

 jogvesztés kikötése
 írásban érvényes, elmulasztása érvénytelenséget von magával
( semmisség )
 alanya a szerződésszegésért felelős fél → szubjektív jelleg: a
szerződésszegő fél a jogvesztés elkerülése érdekében
bizonyíthatja, hogy úgy járt el a szerződésszerű teljesítés
érdekében, ahogyan az az adott helyzetben általában elvárható
 jótállás
 bankgarancia
 zálogjog
 kezesség

14. A szerződés megszűnése 6:212-213. §

- A szerződés megszűnik:
o a szerződés teljesítésével
o teljesítés nélkül:
 a felek akaratából
 egyoldalú nyilatkozat esetén:
o elállás ( visszamenő hatállyal )
o felmondás ( jövőre nézve szűnik meg )
 konszenzus, szerződés esetén:
o felbontás ( visszamenő hatállyal )
o megszűntetés ( jövőre nézve szűnik meg )
 szerződés megszüntetése közös megegyezéssel:
o eredeti állapot helyreállítása természetben CSAK
reverzibilis szolgáltatásoknál ( visszamenő hatállyal )
o elszámolás ( jövőre nézve szűnik meg )
  egyoldalú jognyilatkozat, HA szerződés / jogszabály lehetővé
teszi:
o eredeti állapot helyreállítása természetben CSAK
reverzibilis szolgáltatásoknál ( visszamenő hatállyal )
o elszámolás ( jövőre nézve szűnik meg )
 bírósági /hatósági határozattal
 ha ugyanaz a személy lesz a jogosult és a kötelezett
 kötelezett halálával / megszűnésével, ha személyesen teljesítendő
szolgáltatás pl. festmény
 jogosult halálával / megszűnésével, ha kifejezetten részére nyújtandó
szolgáltatás pl. idősotthoni ellátás
 lehetetlenülés