V.

Politikai intézmények, eszmék, ideológiák

A reformáció

14. A források és képek segítségével mutassa be a reformáció kialakulásának és terjedésének

az okait!

 A reformáció okai
 A reformáció mozgalma és a polgári életvitel kapcsolata
 A reformáció főbb irányzatai
 A reformáció főbb tanai és kéviselői
"Könyörületből feloldunk téged az emberölés vétke alól, miután tehetséged szerint a római Péter-
templom építésére való illetékedet lefizetted. Ezen levelünkkel kinyilatkoztatjuk:
Hogy ezen levelünk folytán az emberölés vétke alól feloldoztatol. Megparancsoljuk mindazoknak,
akiknek ezen írásunk szemük elé kerül, hogy ezen biztosítékunknak, melynél fogva te a
legtökéletesebb feloldozást nyered, hitelt adni ne késsenek, úgy hogy e gyilkosság miatt senki
bepanaszolni ne merjen. Ezt megerősítjük s bizonyítjuk és rendes egyházi igazgatói pecsétünkkel
ellátjuk. Berlin, 1517. október 5-én. Tetzel" (Búcsúcédula formula)

"A javadalmakat és egyházi méltóságokat most már nyílt vásárban kótyavetyélik el, és a legtöbb pénzt
ígérő kapja meg őket. Arannyal meg lehet vásárolni a Vatikánban a hit tikait, minden eladó lett a
pápánál: a méltóságok, házasságkötések, válások. Nincs olyan aranytömeg, amelyet mohó
kapzsisággal ki ne préselne a pápa minden keresztény népből maga és rokonai fényűzésére."
(Korabeli Róma-ellenes röpirat)

Martin Luther (1483-1546) Kálvin János (1509-1564)

Münzer Tamás (1490-1525) Servet Mihály (1511-15553)

Kronológia:

1517. október 31. Luther Márton elküldi 95 pontból álló tézisét Albert mainzi érseknek.
(Vitaott, hogy tételeit kifüggesztette-e Wittenbergben is.)
1520. június 15. X. Leó pápa aláírja a Luther kiátkozással sújtó bullát.
1520. december 10. Luther Wittenbergben elégeti X. Leó pápa bulláját.
1521. május 26. V. Károly császár birodalmi átokkal sújtja Luthert.
1524-25. Német parasztháború.
1525. március 17. Mühlhausenben Thomas Münzer vezetésévek létrejön a communa.
1529. április 19. A speyeri birodalmi gyűlés határozata: Luther követői megmaradhattak
a hitükön, de nem terjeszhették azt. Luther hívei protestálnak ez ellen.
1530. június 25. Az augsburgi birodalmi gyűlésen bemutatják az „Ágostai Hitvallást”.
1534. Megjelenik Luther teljes német nyelvű bibliafordítása.
1536. Kálvin kiadja az „A keresztény vallás tanításá”-t.
1553. október 27. Genfben eretnekként megégetik Miguel Servetet.
1555. szeptember 25. Az augsburgi vallásbéke aláírása.
1563. Megjelenik a Heidelbergi káté, ami a református vallás hittételeinek
összefoglalása.
Luther Márton tanai:
„A kereskedelemről és az uzsoráról
Isten áldása van a jog szerinti polgári kereskedésen, amikor valaki húsz pfenningen egyet nyer, hanem
a kereskedésben az istentelen és tűrhetetlen nyereség átkozott.

A pápa nem az egyház feje

A pápa nem a keresztény egyház feje, különben az egyház kétfejű bestia volna, mert neki Krisztus az
egyetlen feje, mint Szent Pál mondja, tehát az ördög hamis egyházának feje csupán a pápa.

Az újrakeresztelőkről
Az újrakeresztelők - mondotta Martin doktor - gonosz gazemberek. Nagy türelmükkel kérkednek, nem
akarnak fegyvert, sem vértet ölteni, mégis mindig vérre szomjaznak, mondván, hogy az istentelen
fejedelmeket el kell űzni, agyon kell verni, házaikat fel kell perzselni, miként azt Thomas Münzer
Allstedtben, valahányszor a templomban prédikált, végezetül mindig elkiáltotta.” (Az Asztali
beszélgetésekből – Luther Márton)

„Münzer Tamás leveléből :

Rajta, rajta, rajta! Mert forró a tűz. Kardotokon ne alvadjon meg a vér, csengjen pörölyötök Nimród
üllőjén és döntsétek le a tornyot. Amíg ők élnek, nem tudtok megszabadulni az emberek félelmétől.
Nem lehet nektek addig Istenről beszélni, amíg ők uralkodnak felettetek. Rajta, rajta, rajta!” (Münzer
Tamás leveléből)

Kálvin tanai:
„Eleve elrendelésnek hívjuk Istennek azt az örök elhatározását, mellyel önmagában elhatározta, hogy
mi legyen minden egyes ember sorsa.(…)
A polgári kormányzásra éppen olyan nagy szükségünk van, mint a kenyérre, a vízre, a napra és a
levegőre (…) vannak most a néptől szervezve bizonyos felsőbbségek, amelyek a királyok önkényének
korlátozására vannak felállítva (…) nem vagyok az ellen, hogy ezek kötelességszerűleg közbelépjenek
a királyok dühöngő önkényével szemben, hogy inkább, ha ők az erőszakosan önkényeskedők és a föld
népét sanyargató királyokkal szemben gyáván meghunyászkodnak, hallgatásukat, képmutatásukat
elvetemült hitetlenségnek állítom, mivel álnokul elárulják a nép szabadságát, noha tudják, hogy Isten
rendelte őket ennek védőiül.”

Egy kálvinista lelkész (Richard Baxter 1650-ben) az időről és a pénzről:

"Becsüld nagyra az időt, s minden nap jobban törődj azzal, hogy ne veszíts egy percet sem, éppen úgy,
ahogyan aranyadra és ezüstödre vigyázol. S ha hiábavaló szórakozás, öltözködés, dőzsölés, felesleges
beszéd, haszontalan társaság vagy alvás kísért meg, hogy ellopja idődet, te még éberebb legyél. (…)
Persze nem az érzéki örömök és bűnök céljaira, de Istenért szabad dolgoznotok, hogy gazdagok
legyetek."

Az antitrinitáriusok tanításából
"A Szentháromság elnevezése három megkülönböztetett fogalomból és személyből, éspedig az Atya, a
Fiú és a szentlélek személyéből származik. Servet követőei azt tanítják, hogy (…) abban áll a
hármasság, hogy az isteni természet, ami az Atyában van, közöltetett Krisztussal, majd pedig az Ő
közvetítésével az apostolokkal is a Szentlélek által.”
A reformáció
Szempontok, Műveletek, tartalmak
A vizsgázó feleletében elsősorban Luther követeléseit és a különböző
A feladat megértése, protestáns irányzatokat, azok eltéréseit mutatja be. Konkrét példákkal
szemlélteti a reformációt kiváltó okokat, az egyes irányzatok tanításait,
0-4 követeléseit, támogatói rétegét, illetve azok elterjedési területeit. Jellemzi a
reformáció társadalmi következményeit.
T1 A vizsgázó tisztában van azzal, hogy a refomáció Németországból
indult ki, Luther 1517-ben tűzte ki tanait a wittenbergi templom
kapujára; 1529. Speyer – birodalmi gyűlés: Luther követői protestáltak,
Tájékozódás térben és
1524-25. német parasztháború, 1555. augsburgi vallásbéke.
időben
T2 A protestantizmus a 16.szd. első felében Európa nagy részében
elterjedt. Evangélikusok: Német Birodalom,MO., reformátusok: Svájc,
0-6
Franciaország, MO, anabaptisták:Német Birodalom, unitáriusok: MO;
anglikán egyház: Anglia
T3 Térképről leolvassa a reformáció terjedésének főbb szintereit
K1 A vizsgázó használja előadásában a korszak alapvető fogalmait
(például: búcsúcédula, szekularizáció, cölibátus, hierarchia, evangélista,
predesztináció, konzisztórium, kongregáció, kongresszus,
K2 Előadásában szakszerűen használja a következő konkrét
Kommunikáció és a történelmi fogalmakat vagyonközöség, antitrinitárius, unitárius,
szaknyelv alkalmazása anabaptista, inkvizíció, vallásbéke, stb.)
K3 Egész mondatokban, folyamatosan fejti ki a gondolatait,
0-10
szabatosan fogalmaz
K4 Megállapításai árnyaltak, több szempontúak.
K5 Felelete koherens, szerkesztett szöveg, a felépítése logikus,
arányosan igazodik a téma kifejtéséhez álja
F1 A vizsgázó épít a szerepeltetett forrásokra.
Ismeretszerzés, F2 Kifejti a reformáció legfontosabb követeléseit, vitapontjait.
források használata, F3 Ismerteti az evangélikus, a polgári és az anabaptista irányzat néhány
alapvető jellemzőjét.
0-12 F4 Az ábrák alapján bemutatja a kálvinista egyházszervezet felépítését és
működését, az újrakeresztelés lényegi elemeit.
E1 A vizsgázó előzményként elmondja, hogy a reformáció elindítója a
gazdaságilag megerősödött polgárság, kitér a következő
összefüggésekre:, Luther csak az egyház megreformálását akarta elérni,
vitapontjaiban mindenki megtalálta a számára legmegfelelőbbet. Luther
követői elsősorban a fejedelmek, akik a katolikus egyház vagyonának a
megszerzésére törekedtek és el akartak szakadni Rómától. A mérsékelt
evangélisták csak egyházi reformokat szorgalmaztak.
Eseményeket alakító E2 Rögzíti, hogyKálvin követői a polgárok (Genf), a predesztináció elve
tényezők feltárása, a becsületes munka hangsúlyozásával erősítette a tőkés vállakozások
kritikai és elindulását. Kálvin jogosnak mondta a vagyongyűjtést, bevezette a
problémaközpontú predesztináció gondolatát, a polgárság támogatta, új egyházszervezetet
gondolkodás hozott létre, melyben a világiak (presbiterek) is szerepet kaptak.
E3 A legradikálisabb a Münzer vezette népi irányzat volt, mely
0-18 vagyonközösséget hirdetett és a legtöbb egyházi dogmát elvetette
(például a Szentháromságot, a csecsemőkeresztelést).
E4 Összefoglalja a reformáció más tanait: Luther: egyedül a hit által
üdvözül az ember, a Biblia a hit forrása. Kálvin: zsarnokölési elmélet.
1555. Augsburgi vallásbéke : „Akié a hatalom, azé a vallás.”
E5 A reformáció kultúraformáló hatása jelentős: nemzeti nyelvű biblia- és
zsoltárfordítások.
E6 Önálló ismereteivel, helyes megállapításaival kiegészíti és alátámasztja
az elemzését
Pontozás minden tartalmi elem (F, E) esetében: egy rögzítés + egy megállapítás (1+2=3 pont). Ugyanaz a
válasz nem fogadható el két külön tartalmi elem (forráshasználat, eseményeket alakító tényezők)
pontozásánál is.
Összesen: max. 50