Töri tételek 2024

I. Gazdaság
1. Gazdasági változások az Anjou korban.
2. Földrajzi felfedezések.
3. Az ipari forradalom.
4. Gazdaságpolitika a Kádár rendszer idején.

II. Népesség, település, életmód

5. A tatárjárás és hatásai.
6. Demográfiai változások Magyarországon a 18. században.
7. A trianoni béke és következményei.

III. Egyén, közösség, társadalom

8. Az iszlám.
9. Magyar államalapítás.
10. Kiegyezés előzményei, tartalma.
11. Hunyadiak kora (Mátyás).

IV. Politikai berendezkedések a modern korban

12. Rendszerváltás Magyarországon.
13. Az 1848-as forradalom és az áprilisi törvények.
14. Az Európai Unió.

V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák

15. Az athéni demokrácia.
16. A felvilágosult abszolutizmus Magyarországon
17. Nemzeti szocializmus Németországban.

VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködések

18. Az első világháború.
19. Az 1956-os forradalom története.
20. A hidegháború.
1.Gazdasági változások az Anjou korban

 1308/10-1382., Magyar Királyság

 kihal az Árpád-ház 1301-ben III. Andrással
 Interregnum (törvényes uralkodó nélküli időszak) 1301-1308.
 3 királyjelölt
o Anjou Károly
o Vencel herceg (cseh)
o Ottó (bajor)
 1308/10-1342. I. Anjou Károly
o 1321-ig tartományúri rendszer felszámolása
o honor birtok adományozása: tisztséghez kötött, nem öröklődik
o banderiális hadsereg létrehozása
 gazdasági reformjai:
o tárnokmester (gazdasági feladatok): Nekcsei Demeter
o bányareform:
 régen királyi monopólium, most már birtokos is bányászhat, királynak
szolgáltatja be
 urbura (arany 1/10-e, ezüst 1/8-a): bányaadó, a király elengedi 1/3-át
 királynak megéri: rendelkezik a nemesérc forgalmazási
monopóliummal
 bányavárosok: Körmöcbánya, Selmecbánya
o firenzei mintára értékálló forint, cseh mintára dénár
o kamara haszna (lucrum camarea) helyett kapuadó:
 egységes, 18 ezüstdénár
 jobbágyok fizetik telekenként
o harmincad vám: külkereskedők árujuk értékének harmincadát kellett
fizetniük
o Rómába menő tized harmadát visszatartja
o Európa legnagyobb aranybányásza, 2. legnagyobb ezüstbányásza lesz Mo.
o 1335.-Visegrádi királytalálkozó: Bécs árumegállító jogát kikerülve
Csehországon keresztül vinni az árut (nem valósul meg)
o városfejlődés (szabad királyi városok, mezővárosok)
 1342-82. I. Nagy Lajos
o lovagkirály, Nápolyba hadjáratok
o 1370-től personal unió Lengyelországgal
o 1351.: Aranybulla megújítása

2
2.Földrajzi felfedezések

 1492.-Colombus első útja, Bahamákra ér

 1497-98.-Vasco de Gama Afrikát megkerülve Indiába ér
 1519-22.- Magellán Föld körüli útja
 gazdasági motiváló okok:
o nemesféméhség, közép-európai bányák kiéhezése
o kiáramlik a nemesfém Ázsiába, megdrágul a fűszer
o fellendül Európán belül a munkaáramlás, ehhez pénzre van szükség
 technikai vívmányok, amik segítik:
o iránytű, szextáns
o karavella hajófajta (3 árboc)
 portugálok kelet, spanyolok nyugat felé
 gazdasági következmények:
o nemesfémbehozatal Közép-, Dél-Amerikából 
o infláció, túl sok lesz a pénz 
o termékek ára nő (élelmiszer, mg.-i termékek)
o létrejönnek a manufaktúrák
o tőkés gazdaság jön létre
o behozott fűszerek ára csökken (vízen olcsóbb, nincsenek vámok)
o mediterrán térségről (levantei útvonal) az atlanti térségre helyeződik a
kereskedelem súlya (Hamza súlya megmarad)
o kialakul az atlanti háromszög: Amerika, Európa, Afrika
 tőkés gazdaság:
o alapja a tőke, a befektethető pénz
o végcél a profit
o 16. sz. az eredeti tőkefelhalmozás időszaka
o volt kereskedőkből tőkések
 manufaktúrák:
o céheket váltják
o főleg Anglia, Német-Alföld, Flandria
o munkamegosztás
o alacsonyabb minőség, olcsóbb, nagyobb mennyiség
o bérmunkások dolgoznak
o végtermék a tőkés vállalkozóé
 fő termékek:
o Eu.  Am.: kész termékek
o Am.  Eu.: nemesfém, dohány, cukor, melasz
o Af.  Eu.: rabszolgák, nemesfém, elefántcsont
 Kopernikusz: helocentrikus világkép

3
3/a. Az első ipari forradalom

 18. sz. közepétől 19. sz. közepéig, Anglia

 előfeltételek:
o mezőgazdaság megváltozása:
 nyomásos gazdákodás  vetésforgó (váltogatják a növényeket)
 elterjed a belterjes gazd.  nagy hozam kis területen
 takarmánynövények elterjedése: lucerna 
 hatékonyabb lesz az állattenyésztés
 elterjed az istállózó állattartás
 nemesítés

felszabadul munkaerő, városba mennek
o természeti adottságok:
 feketekőszén helyben
 vasérc Skandináviából
 sziget: biztonságos, olcsón beszállítható vízen
 kiépült csatornahálózat
o kiépült hitelszervezet: Bank of England 1694.
o találmányok:
 1769. - gőzgép, James Watt
 1764. - (szövő-) és fonógép, Hardgraves
 1807. - gőzhajó, Fulton
 1814. - gőzmozdony, Stephenson (’25-ben működik)
 koksz (nagytisztaságú szén)
 esztergagép (tömeggyártás)
 fő ág: könnyűipar, textilipar
o nem igényel nagy befektetést
o sok gyapjú juhtenyésztésből, gyapot gyarmatokról
o nem igényel szakképzett munkaerőt  gyerekek, nők
o van rá kereslet
o itt felhalmozott tőkét befektetik nagy tőkeigényű ágakba
 nehézipar:
o századforduló idején
o gépgyártás: gőzmozdony, vasúthálózat
o század közepére Anglia be van építve vasúttal  még hatékonyabb
kereskedelem
 19. sz. közepére Anglia világipari műhely
 jellemzők:
o gyárakban a termelés (gyár a tőkés vállalkozóé)
o munkásosztály: modern proletáriátus
o fő energiaforrás: gőzenergia
o urbanizáció
 munkásosztály elégedetlen:
o szervezett munkásmozgalom: körülmények javítása

4
 o chartista mozgalom

3/a. A második ipari forradalom

 19. sz. harmadik harmadától, kiindulási pontja USA és Németország
 húzóágazat: nehézipar
o acélgyártás, vaskohászat
o új, precíz módon pl.: Martin kemence
 új iparágak:
o elektronika:
 Edison villanyizzója, lehetővé teszi a gyárakban az éjszakai műszakot,
emberek nem függenek a Naptól már
 megjelenik a villamosenergia: lehet szállítani, könnyíti a házimunkát
 elektrifikáció
o vegyipar: festékgyártás, gyógyszeripar, növényvédőszerek, műtrágya stb.
 hírközlés is fejlődik: rádió, Bell feltalálja a telefont  globalizáció
 legfontosabb energiaforrás marad a gőzenergia, de villamosenergia is fontos lesz
 motorizáció:
o 1876.: Nikolas August Otto feltalálja az Otto-robbanómotort, forradalmasítja
a közlekedést
o autóutak épülnek, kőolajszármazékot használnak fel a motor működéséhez
o Amerikában: T-modell (Ford) -tömeggyártása futószalagon itt terjed el,
tömegtermékké válik
o egyesíti az új iparágakat (acélgyártás, vegyipar, elektronika), az új
munkaszervezést (futószalag) és az új vállalati formákat (TRÖSZT
KONSZERN stb.)
o repülés is lehetővé vált: repülőgép (Wright testvérek), léghajó (Zeppelin)
 városképek átalakulnak: felhőkarcolók megjelennek, közvilágítás
 tőke és vállalatok működése is átalakul:
o tőke:
 -centralizáció: különálló tőkéscsoportok összeolvadása
 -koncentráció: egyre nagyobb tőkére van szükség 1-1 vállalat
létrehozásához
 -export: befektetés Közép-Eu.-ba, gyarmati országokba
 gyorsabban megtérül, mint az anyaországban
 USA: Latin-Am., Németo.: Közép-EU., Franciao.: Oroszo.,
Nagy-Br.: gyarmatok
o fő nagyvállalat forma: részvénytársaság
o összefonódik a banktőke (pénzügyi tevékenység során) és ipari tőke
(produktív)  financtőke
o létrejönnek szervezetek:
 kartellek: piac felosztása vagy árban megegyezés egymás között
 szindikátus: vállalati önállóság megmarad, de közös értékesítés
 tröszt: vállalati önállóság megszűnik, egy iparágon belül
 konszern: vállalati önállóság megszűnik, nem egy iparágon belül
 gazdaságszerveződés: monopol kapitalizmus

5
 o monopólium: egy piacon csak egy vállalat kínálja a termékét
o piac felosztása, verseny korlátozása, extra profit megszerzése volt a cél

4. Gazdaságpolitika a Kádár rendszer idején

 1956-89/90., Magyar Népköztársaság, Mo. a keleti blokk része, KGST
 ’56-89.: MSZMP-Magyar Szocialista Munkáspárt, Kádár János az élén
 anyagi megélhetés biztosítása, életszínvonal politika
 gulyáskommunizmus-alapvető élelmiszerekhez való hozzáférés
 fridzsiderkommunizmus-tartós fogyasztási cikkekhez (hűtő, TV, autó) való
hozzáférés
 teljes kollektivizálás 1962-re
o 18 hónap alatt, 1/10-ére csökken az egyéni gazdálkodások száma
o ígéretekkel, erőszakkal
o TSZ-ekbe vagy állami gazdaságokba
o parasztság, mint társadalmi réteg megszűnik
 háztáji:
o pár holdas magántulajdont kaptak, itt maguknak termelhetnek+jövedelem
o belterjes gazd.: zöldségek, gyümölcs; sertés, tejelő marha
o jól él a paraszt másodállásnak köszönhetően
 részesmunka: TSZ földből bérbe vett földön + jövedelemért telmerlni
 ’60-as évekig iparban extenzív növekedés, nincs a nehéziparon durva hangsúly
 1966.: Központi Biz. határozata: intenzív növekedés kereteit megteremteni, piaci
elemeket behozni, életszínvonal ágakat növelje
 1968.: Új gazdasági mechanizmus
o Nyers Rezső a párton belüli felügyelője, Fock Jenő minisztere. ’68-75.
o bértömeggazdálkodás: 1-1 gyár kap pénzt az államtól, ezt az összeget szabadon
oszthatja szét a munkások között
o kettős árrendszer: hatósági áras termékek (alapvető élelm., energiahordozók),
szabad áras termékek (fogyasztási cikkek)
o vállalati önállóság növelése: szakítanak a merev tervutasításos rendszerrel,
innovációkra esély
o ’73-ban felfüggesztik, ’75-re teljesen megbukik (Biszku Béla), mert
o nagy cégeknél politikai befolyás még mindig nagy
o nyereségelvonás: ezzel elfedni alulteljesítő (nagyipari) gyárakat
o teljes foglalkoztatottság
 70-es évek: világgazdasági válság (’73.,’79. olajárrobbanások)
o ny-i blokkban infláció, de modernizáció, hatékonyságnövelés
o k-i blokkban elmarad az újítás, azt hitték őket nem érinti DE!
o cserearányromlás: import term.-ek ára export term.-ek árához képest gyorsan nő
o EOCÉN program
o politika nem szakít az életszínvonal pol-val (saját legitimitás, gazd. rossz
struktúrájának elfedése)
o adósságspirál: felvett kölcsönből az előtte felvett kölcsönt fizetik vissza
 80-as évek:

6
 o 1981.: államcsőd közeli helyzet, 1982.: IMF, Világbank felvétel, kölcsönök (arra
kell fordítani, ami megtérül)
o piacgazdasági elemek behozása
o áremelések
o részes művelés  tartós bérletbe vétel
o vegyes vállalatok (állami és magán tulajdon keveréke tőkehiánya miatt)
o önálló külkereskedelem
o teljes foglalkoztatottság megszüntetése
o SzJA, GMK (Gazdasági Munkaközösség), VGMK
o kétszintű bankok létrehozása
o társadalom vagyoni differenciája meglátszik
o reálbér (amit az államtól kapsz) csökken, reáljövedelem (2., 3. állásból) nő
 lakosság mentális állapotának rovására megy
o kizsigerelés
o alkoholizmus, öngyilkosságok, válások száma nő
o szülések száma csökken
o eü.-i állapor romlik
 80-as években a lakosság elől sem tudják már rejtegetni a gazd.-i problémákat
 értelmiségiek körében kezdődik az ellenállás, szerveződés


7
5. A tatárjárás és hatásai
 1241-42., Magyar Királyság
 3. Béla a király, 1235-70.
 tatárjárás előtt:
o kunok (türk nép) behívása, 1241-ben fosztogatva kivonulnak (konfliktus a
magyarokkal)
 Béla tud a tatár veszélyről Julianus baráttól
 3 irányból jönnek: Vereckei hágó, Morva területek, Erdély
 1941. ápr. 11. – muhi csata, döntő vereség
o tudatosan jönnek, Batu vezetésével
o éjszaka lepik meg őket (Szubotáj)
o kemény, egész napos
o Sajó partján
o tatárok könnyűlovas harcmodor
o 3. Béla Trau váráig menekül
o 20000 tatár jön kb.
 tatár cél: ellenállás megtörése
 1242. tavaszán kivonulnak
o több lehetséges ok (királyt nem tudták elfogni; legelők hiánya; ellenállás;
tipikus nomád hadviselet)
 hatások:
o demográfiai katasztrófa:
 népesség 15-20%-át megölik
 emberrablás, éhínség, járványok
 Dunán átjönnek, itt viszont kisebb a pusztítás
o birtokadományozások védelem miatt
 itt kővárak
 100 kővár lesz kb. pl: Somló, Szigliget, Csesznek, Buda
o Mo. ritkán lakott  3. Béla embereket hív be
 kunok (türk nép):
 oda, ami a legdurvábban pusztított: Kiskunság
 cserébe katonai szolgálat, király rendelkezésére
 folytathatják a nomadizálást
 szürkemarhát, komondort ők hozzák be
 kiváltságos területek egészen a dualizmusig
 jászok (indoeurópai nép):
 Jászság pl.
 gyorsan letelepszenek
 románok Erdélybe
 lengyelek
 csehek
o több település városi rangot kap
 kőfallal körül van véve
 a polgároknak meg kell védeniük a várost
o a védelem sikeres, lesznek meg tatár betörések, de visszaverik ezeket

8
 o Mo. megerősödik

6. Demográfiai változások Magyarországon a 18.

században
 előzmények:
o nagy veszteségek, ugyanis török ittléte, 15 éves háború
 század végére megduplázódik a népesség: 4,3 millió  9, 3 millió
(betelepülés, békés időszak, nő az életszínvonal)
 betelepülések
o szervezett:
 svábok (németek):
 Hessenből pl
 Habsburgok, katolikus főurak előszeretettel hívják őket:
 szorgalmasak
 nyelv, vallás (katolikusak) miatt jó dinasztiának
 lojálisak
 miért jönnek?
 szabad föld
 adómentesség (jobbágynak 6 év, kézművesnek 15 év)
 kész házak, falvak várják őket
 főleg Tolna, Dunántúl k-i része, Baranya, Balaton-felvidék,
Buda körül, Alpokalja, Bácska, Bánát
 Erdélyben már voltak (szászok)
o spontán:
 románok
 román fejedelemségekről (Moldva, Havasföld) Erdélybe,
Bánátra, mert ezek még török fennhatóság alatt álltak
 ortodoxok, g. katolikusok
 ruszinok
 ék. területekről Máramarosra
 ortodoxok, g. katolikusok
 csehek, lengyelek, szlovákok
 szerbek
 Duna-Tisza-közében elmagyarosodnak
 ortodoxok
 Habsburg hűek
 kiváltság: Határőrvidék
 zsidók
 főleg 1772-től, Galícia területére
 cigányok
 Balkánról és román fejedelemségekről Erdélybe
 nem telepednek le, nomadizálnak
 belső vándorlások
o románok: Erdélyből Partiumra, Bánátra
o magyarok, szlovákok: Felvidékről Alföldre túlnépesedés miatt

9
  Mo. soknemzetiségű állam lesz, magyarság nem éri el az 50%-ot (abszolút többség
nem, csak relatív többség)

7. A trianoni béke és következményei

 Versailles, Trianon Palota, 1920. jún. 4.
 ezután a megcsonkított Magyarországról beszélünk
 Mo. ekkor királyság, Horthy M. kormányzó, Simonyi-Samadan Sándor a
kormányfő, Apponyi Albert írja alá
 békediktátum, mert magyarok nem, mint egyenlő fél, nem voltak meghívva,
győztesek között dől el
 utódállamok érdekei jobban érvényesülnek
 azt a Wilson elvet alkalmazzák, ami éppen jól jön ki (nemzeti önrendelkezés,
kollektív biztonság, demokrácia)
 Mo. területének és népességének 2/3-át elveszti  magyarság harmada kisebbségi
sorba kerül határon túl
 Mo. homogén nemzetállammá válik (mint Ausztria is pl.), egyedül német kisebbség
lesz nagyobb számban (nincs szeparálódási vágyuk)
 Csehszlovákia:
o gazdasági, etnikumi szempontok alapján
o színmagyar területeket azért, hogy a Duna legyen a természetes határ (vizi út)
+ jó mg.-i terület
o Felvidék és Kárpátalja
o Csalló-közi terület, Kárpátalja színmagyar
 Románia:
o etnikai, gazdasági szempont (Partium pl. jó mg.-i terület)
o vasútvonal is kellett neki
o antant ígért nekik korábban területeket
o irredentizmusra is hivatkoznak
o Erdély (Bánát, Székelyföld, Partium) 30% magyar lakta
 Szerb-horvát-szlovén Királyság:
o történelmi Horváto., Bácskai háromszög, Délvidék, Temesköz ny-i része
 Fiume Olaszországé
 Őrvidék (Burgenland) Ausztriáé
 egyéb pontok:
o 35.000 fős hadsereg lehet, korlátozott körülmények
o Népszövetségbe 1923. jan. 1-től kerülhet be
o OMM nem egyesülhet
o jóvátétel fizetése (kivéve Romániának)
 következmények:
o terület: 93000 km2
o népesség: 7,2 millió fő
o magyarság harmada határon túlra, sokan jönnek vissza (ún. vagonlakók
lesznek)
o Mo. szinte életképtelen, újra kell gondolni a gazdaságot, infrastruktúrát
 revízió:

10
 o trianoni béke újragondolása, felülírása
o Horthy-korszakot végig követi a revíziós politika
 1921.: Sopron és környékei népszavazás, hogy Mo.-hoz vagy Ausztriához tartozzon

11
8. Az iszlám
 Arab-félsziget (Mekka, Medina), 5. század
 iszlám= megadás, Isten akaratába való belenyugvás
 Arab-félszigeten megy át a Selyemút, gazdag kereskedővárosok itt, pl. Mekka
 Mohamed (570-632):
o iszlám alapítója
o mekkai kereskedő, keresztény és zsidó hatások érik
o 40 évesen megvilágosodik: Allah Gábriel arkangyalon keresztül felszólítja a
prófétálásra
 mekkai kereskedők megfélemlítésére 622-ben áthelyezi székhelyét Medinába
o Mohamed futása: HIDZSRA
o iszlám időszámítás kezdete
 630.: alku Mohamed és Mekka között
o visszaköltözhet Mekkába, folytathatja a hittérítést, de a Kába-kő imádata is
legyen jelen  iszlám legszentebb helye a mai napig
 632-ben meghal, Jeruzsálemben a mennybe vétetik
 iszlám:
o monoteista: Allah
o túlvilági ígéret
o keresztény és zsidó próféták elfogadása (Ábrahám, Jézus, Mózes), Mohamed
az utolsó próféta
o szent könyve: Korán
o követői a muzulmánok
 5 fő pillérje:
o hitvallás: Allah egyedüli Isten, Mohamed az ő prófétája
o hadzs: mekkai zarándokút legalább egyszer az életben
o ramadan: napkeltétől napnyugtáig böjtölni a böjti hónapban
o napi 5-ször imádkozni Mekka felé fordulva
o alamizsnát kell adni a szegényeknek
 tiltja a disznóhús- és alkoholfogyasztást
 istentisztelet helye a mecset
 nincs külön egyházi és világi hatalom
 híttérítés (dzsihad) először háború formájában  Arab Birodalom
 Mohamed halála után a vezető a kalifa lesz
 kezdetben 2 irányzat: Sííta (kalifa közvetlen Mohamed rokona legyen), Szunnita
(kalifa az legyen, aki a legalkalmasabb)
 iszlám terjeszkedése:
o Közel-Kelet (bizánc), Jeruzsálem (638.), Alexandria (641.)
o 711.: Hispánia meghódítása  Keleti-Gót királyság
o keleten az Indus folyóig terjed birodalmuk
o 717-718.: Konstantinápolyt nem tudják meghódítani, kazarok megállítják
őket
o 732.: Poitiers- Martell Károly (Frank Birodalom) megállítja
o kalifátusokra esik szét, Európában pl. Córdobai Kalifátus
o Közel-Kelet lesz a kzp.: Bagdad, Damaszkusz, Jeruzsálem, Alexandria

12
o görög kultúra, filozófia hagyományozódik át

13
9. Magyar államalapítás
 Géza (972-997) fejedelem alatt már megkezdődik:
o 973.: quedlinburgi követjárás- Géza kikerüli, hogy Nagy-Ottó megtámadja
Mo.-t keresztény térítés néven
o fejedelmi család megkeresztelkedik, fiát is kereszténységre nevelik (Vajk 
István)
o senioratus helyett primogenitúra, István lesz örököse
o Pannonhalmi Apátság alapítása
 István (997-1000-1038):
o első kihívás: Kopányt kellett legyőznie (senioratus miatt követelte a trónt)
o Ajtony és Gyula ellene lázadókat is leveri
o 1000-ben II. Szilveszter pápa által kapott koronával királlyá koronázzák
o fiát, Imre herceget Gellért püspök neveli
o felesége Gizella, térítők jönnek vele Bajorországból
 térítő hatalom a koronával:
o 10 püspökség lesz (Veszprém, Győr), ezen belül 2 érsekség (Kalocsa,
Esztergom)  10 egyházmegye
o 10 falunkként 1 templom, templom fenntartása, liturgikus tárgyak
o tized fizetése: dézsma
o Egyháznak földadományozás
o kötelező vasárnaponkénti templomba járás
o 3 kolostor létrehozása: Bakonybél, Zalavár, Pécsvár
 közigazgatás:
o frank mintára területi alapon szerveződő állam lesz Mo.  territoriális
o ország 2/3-a királyi birtok:
 2/3-a királyi várbirtok:
 várbirtokra osztva, kzp-ja 1-1 vár, élén a várispán
 1-1 várbirtok körül vármegye, élén a megyeispán
 megyeispán: királyt képviseli, adóztat, bíráskodik, hadba hív
 itt élők: várjobbágy (szabad, katonai erő), várnép (ellátás)
 1/3-a udvari birtok:
 királyi család eltartása
 élén a nádorispán, 2. méltóság
o kb. 30-40 vármegye
 igazgatási szerv: királyi tanács (előkelők, egyházi főméltóságok, ispánok)
 pénz kibocsátása: ezüst dénár
 2 törvénykönyv kibocsátása:
o tulajdonvédelem
o büntető törvénykönyv
o állam- és egyházszerveződés
 békés külpolitikára törekszik:
o Bizánccal
o NRCs-gal, II. Konrád vazallus helyzetbe akarja viszont tenni az országot, de
István leveri

14
 utódjának Orseoló Pétert (velencei uralkodócsalád) teszi meg
 1083-ban I. Szent László szentté avatja

15
10. Kiegyezés előzményei, tartalma
 1867-1918. Osztrák-Magyar Monarchia
 1849-1860: neoabszolutizmus: Ferenc József az uralkodó, ő kezében az egyedüli
hatalom, de a polgárosodás többi ágát hagyja szabadon kibontakozni
 1860.: Októberi diploma- Ferenc József alkotmányi intézmények közbeiktatásával
szeretne kormányozni, 1861-es Februári pátens rendezné, hogy hány képviselő
legyen a tartományokból a birodalmi gyűlésen
o helyreállította a tartományi önkormányzatot
o tartományok: bel-, igazság-, oktatásügy
o birodalmi gyűlés: kül-, had-, pénz-, gazdaságügy
 1861-es magyar ogy. elutasítja, áprilisi törvényekből nem engednek  felirati párt
(Deák Ferenc a vezető) feliratban küldik a választ, de ezzel elfogadják FJ-et legitím
uralkodóként  vissza a passzív ellenálláshoz
 1861-65.: Schmerling provizórium
o ideiglenes állapot
o 2 fél keresi a közös pontokat
o Deák fél, hogy Mo. kimarad a modernizációból
 1865.- Deák húsvéti cikke
o magyar alkotmányosságért cserébe elfogadja közös had- és külügyet
 1865-67. Kiegyezési tárgyalások
 1866-ban Habsburgok vereséget szenvednek Poroszországtól (Königgrätz) 
gyorsítja a folyamatot
 1867.- Kiegyezés
o FJ megbízza Andrássy Gyulát, hogy állítson össze kormányt: 3. felelős
kormány
o megkoronázzák FJ-t Budán
o becikkelyezik a kiegyezést
o dualista állam jön létre: 2 központú (Bécs, Bp.), paritásos alapú állam: 2
egyenrangú állam  KUK (Kaiserlich und Königlich)
 tartalma:
o helyreáll a területi integritás: visszakerül Horváto., Erdély, Temesköz, Fiume
o Mo-n újra vármegyék lesznek
o berendezkedés: alkotmányos monarchia
o 2 főváros, 2 független törvényhozás, 2 független felelős kormány
o 3 hadsereg: magyar honvédség, osztrák Landwehr, közös hads. (fontosabb)
o közös ügyek: kül-, hadügy + ezeket fedező pénzügy
o FJ nem reprezentatív, mert:
 hadügy fölött fenségjog
 Ausztriában rendeleti kormányzási lehetőség
 előszentesítési jog: törvényjavaslatokat is jóvá kell hagynia, mielőtt az
ogy-n tárgyalásra kerülnek
o delegációk intézményrendszere
 2 törvényhozásból 60-60 delegált
 közös ügyi minisztereket ellenőrzik

16
17
 gazdasági kiegyezés (10 évente tárgyalás új feltételekről):
o közös ügyi rendszer:
 kötelező rendszer a közös költségek miatt
 kvóta: Mo. 30%-ban, Au. 70%-ban részesedik a közös költségekből
 hogyan finanszírozzák pl.: hadügy, bécsi udvartartás, diplomácia
o közös érdekű rendszer:
 jogilag nem kéne, de mindkét félnek jó
 szabad tőke- és munkaerőáramlás
 közös vámterület, közös pénz
 osztrák-magyar bank létrehozása
 súly- és mértékegyesítés
 államadósságból Mo. átvállal 30%-ot
 kiegyezésre reakció:
o Kossuth Cassandra levele: Deák a jog feladás útjára tért, Mo. halála, feladták
1848. szuverenitását
o Deák: ez nem a vágyott, hanem a lehetséges legjobb
o passzív ellenállás már nem volt tartható, biztosítja a magyar politikai
szupremáciát
o dualizmus merev, ha változtatást akarnának, borulna a rendszer
o cseheket, horvátokat kihagyták belőle (trialista rendszert akartak volna)
o végig lengi a dualizmust a magyar politikában: melyik párt hogyan viszonyul
a kiegyezéshez
 1868.: Horvát-magyar kiegyezés
o belső autonómiát kapnak
o Horváto-on belül horvát a hivatalos nyelv
o élén FJ, de horvát bán irányítja, horvát ogy.: sabor
o bánt a magyar minisztere. jelöli ki
o magyar ogy-n elkülönített helyük van

18
11. Hunyadiak kora (Mátyás)
 Hunyadi János:
o Zsigmond és I. Ulászló alatt növi ki magát a család
o I. Ulászló és Erzsébet (Postromus V. László anyja) közötti harcokban részt
vesz  1441. Bátafő- I. Ulászló nyer, Hunyadi erdélyi vajda lesz  k-i
védelem a feladata
o 1442-ben katonai sikerek török ellen1443-44. hosszú hadjárat, félig sikeres
o 1444.- Várnai csata: király meghal, V. László lesz a király, Hunyadi János
kormányzó (1446-52.)
o 1456.: Nándorfehérvári diadal: Szilágyi Mihály, Kapisztrán János védik,
Hunyadi meghal pestisben
 Hunyadi János halála után Hunyadi László meggyilkolja Cillei Ulrichot, Hunyadi
Lászlót halálra ítélik Mátyást Podjebrád György fogságába küldik
 V. László meghal  Rákosmező: Szilágyi Mihály megválasztja Hunyadi Mátyást
királlyá, magát kormányzóvá
 I. Mátyás (1458-90):
o nem Garai lányt vesz feleségül, hanem Podjebrád Katalint (Kunigunda)
o 1464-ig szilárdítja hatalmát:
 Szilágyit félreállítja, délvidékre küldi
 Garai ligát megtöri
 1463.: Bécsújhelyi egyezmény- visszaveszi a Szt. Koronát III.
Frigyestől, ha nem lesz utódja, visszaszáll III. Frigyesre a korona 
1464-ben megkoronázzák
o centralizálja hatalmát, de rendi állam marad, rendi ogy-k vannak (formális)
 rendek hatalma csökken
o 1471.: összeesküvés ellene- Janus Pannonius, Vitéz János (Pozsonyi Egyetem
alapítása)
o kancelláriákat, bíróságokat von össze
o tisztségviseléshez szakértelem is kell már
o saját zsoldoshadsereg: fekete sereg (10000-20000 fő, drága)
 jövedelmei:
o regálé: királyi jogon szedett jövedelem
o rendkívüli hadiadó: legfőbb bevételi forrás, évenként beszedi
o füstpénz: jobbágyság állami adója (családonként)
o koronavám (harmincad vám helyett): mindenkire érvényes, 20-ad
o bányabér, só kereskedés, városok adója
o kincstári bevétel: 500k-700k forint
 kiadásai:
o reneszánsz udvartartás: visegrádi, budai vár; reneszánsz kultúra
o corvinák: Mátyás könyvtárában lévő, díszes kódexek (kb. 2500)
o kompenzálás, hogy nincs mögötte stabil dinasztia, presztízskérdés
 külpolitika:
o török felé aktív védekezés:
 végvárrendszer karbantartása, 2. végvárrendszer kiépítése
 Jajca, Szabolcs várak visszaszerzése, Kinizsi kenyérmezei győzelme

19
 török túlerővel szemben Mo. kapacitásának nincs esélye, inkább béke
tartása + nyugat felé fordul

20
 o nyugat és cseh területek felé aktív politika:
 husziták ellen való fellépés ürügyén megtámadja Cseh Királyságot 
cseh királyi trón a cél (NRCS választófejedelem egyike), de csak
Sziléziát és Morva területek szerzi meg
 III. Frigyes ellen osztrák örökös tartományokért harc  siker
 1485.: Bécs elfoglalása, de császári címet nem szerzi meg
 utódkérdés: nem születik törvényes gyereke, Corvin János törvénytelen fiát
próbálja elfogadtatni, sikertelenül
 halála után:
o minden visszaáll a régi rendbe
o meghódított területek visszaszállnak
o túladóztatás nem fenntartható
o államkincstár kiürül

21
12. Rendszerváltás Magyarországon
 1989/90., Magyar Köztársaság
 mitől omlik össze?
o emberek kizsigerelése, életszínvonal csökkenése
o Gorbacsov politika
o párt elleni szerveződések: párton belül technokraták (Németh Miklós), párton
kívüli független szervezetek
 1985.: monori találkozó- pártoktól független értelmiségiek találkozója, akik a
szocializmuson kívül gondolkoztak (Beszélő c. szamizdat kiadvány)
 ellenzéki csoportok alakulnak:
o 1987.- MDF (Magyar Demokraták Fóruma): Antall József, Szabad György,
össz-magyarság
o 1988.- SZDSZ (Szabad Demokraták Szövetsége): Tölgyesi Péter, nyugati
példák átvétele
o 1988.- Fidesz (Fiatal Demokraták Szövetsége): Orbán Viktor
o történelmi pártok újra szerveződésé: KDNP (Kereszténydemokrata Néppárt),
Kisgazda Párt, MSZP (Magyar Szocialista Párt)
 1987.: Beszélő-Társadalmi szerződés: „Kádárnak mennie kell!”
 MSZMP-n (Magyar Szocialista Munkáspárt) belül is változások:
o Pozsgay Imre belső ellenzék vezetője
o Grósz Károly miniszterelnök (1987-88.) – nem annyira radikális, ’88-tól
Kádár János helyett pártvezető, Kádárnak már nem lesz nagy szerepe
o Németh Miklós miniszterelnök (1988-89.) – változások híve
 1989.: Pozsgay Imre az ’56-os forradalmat népfelkelésnek nyilvánítja
 1989. jún. 16.: Nagy Imre és társai újratemetése
o Orbán beszédével ismertté válik: szovjet csapatok is menjenek
 Páneurópai piknik: keletnémetek szökése NSZK-ba (Horn Gyula külügyminiszter)
 1989. tavasza: Ellenzéki kerekasztal tárgyalások- hogyan történjen a rendszerváltás
 1989. nyara: Nemzeti kerekasztal tárgyalások
o MSZMP is itt van már, Pozsgay vezetésével
o létrejövő megállapodások alkotmányos erejűek, átírják ezzel az alkotmány
80%-át:
o kitörlik a szocializmusra és a pártállami uralomra vonatkozó részeket
o Alkotmánybíróság: jogszabályok alkotmányosságának vizsgálata
o trv. a többpártrendszerről, ogy.-i képviselők választásáról
o büntető törvénykönyv átírása: törlik a politikai bűncselekményeket
 1989. okt. 23.: Szűrös Mátyás (parlement elnöke) kikiáltja a 3. Magyar
Köztársaságot
 4 igenes népszavazás: Munkásőrség feloszlatása, MSZMP munkahelyről való
kivonulása, pártvagyonnal való elszámolás, köztársasági elnök választási módjáról
 ogy. fogja megválasztani, nem a nép (Fidesz és SZDSZ így akartál elkerülni, hogy
Pozsgay legyen közt.-i elnök
 1990.- szabad választások
o MDF nyeri, Antall József alakít kormányt Kisgazdákkal, KDNP-vel
o SZDSZ és MDF alkuja: csökkentik a 2/3-os törvényeket, cserébe:

22
 o Göncz Árpád (SZDSZ) lesz a köztársasági elnök
 1991-re kivonulnak a szovjet csapatok
 gazdasági rendszerváltás:
o rendszerváltás előtt adósságspirál, életszínvonal csökkenés, lakosság
kizsigerelése, tőkehiány, tervgazdaság (de már egyre több kapitalista
elemmel)
o spontán privatizáció: ’80-as években, állami hatalom gazdaságivá válik
o új kormányra eladósodás marad, cél a tőkebevonás
o zajlik a magánosítás, külföldi befektetők is zömmel: szaktudás 
versenyképes áruk
o új ágazatok: gépkocsigyártás (Suzuki, Opel, Audi, Mercedes, BMW)
o vannak cégek, amiket senki nem vesz meg: bezárnak  nő a
munkanélküliség, kényszer nyugdíjazottak száma
o KGST (Kölcsönös Gazdasági Segítség Szervezete) szétesik, külgazdasági
orientációváltás  nyugat, főleg Németország
o mg.: TSZ-ek felbomlottak, kárpótlás során visszakapják a volt földjüket

23
13. Az 1848-as forradalom és az áprilisi törvények
 1848. március 15., Magyarország a Habsburg Monarchia része
 előzmények:
o reformkor, reformországgyűlések
o 1848. febr. 24-26.- párizsi forradalom: az ülésező ogy.-ben (Pozsony) ennek
hírére Kossuth Lajos radikális javaslatot nyújt be (Ellenzéki nyilatkozat:
kötelező örökváltság, jogegyenlőség, népképviselet, szabad földtulajdon,
alkotmányosság)  csak az alsótábla fogadja el
o 1848. márc. 13.- bécsi forradalom: ennek hírére a felsőház is elfogadja
Kossuth javaslatát
 márc. 15-én személyesen viszik a feliratot a királynak Bécsbe (Batthyány, Kossuth,
Széchenyi)
 márc. 15-én kitör a pesti forradalom:
o márciusi ifjak (Petőfi Sándor, Jókai Mór, Vasvári Pál) Pilvax kávéházban
gyülekeztek 
o egyetemi ifjúsággal Landerer nyomdában kinyomtatják a Nemzeti dalt és a
12 pontot (cenzúrát kikerülve) 
o Nemzeti Múzeumtól a Városházáig vonulnak, majd a Helytartótanácshoz,
kikényszerítik a forradalom elismerését 
o este a Bánk bánt adják a Nemzeti Színházban
 12 pont:
o alk. monarchia létrehozása: felelős kormány, népképviseleti ogy., független
igazságszolgáltatás
o polgári társadalom kialakítása: jogegyenlőség, közteherviselés,
jobbágyfelszabadítás
o nemzetőrség, magyar haderő hazarendelése, nemzeti bank
o unió Erdéllyel
o sajtószabadság, politikai foglyok szabadon engedése (Táncsics Mihály pl.)
 márc. 17.: István nádor kinevezi Batthyány Lajost miniszterelnöknek
 ápr. 7.: első felelős magyar kormány
o koalíciós kormány, legtöbben az Ellenzéki pártból
o ellenzéki: Batthyány, Kossuth (pénzügy), Szemere Bertalan (belügy), Deák
(igazságügy), Klauzál Gábor (földművelés-, ipar-, kereskedelemügy)
o centralista: Eötvös József (oktatásügy)
o konzervatív: Széchenyi (közlekedés-, közmunkaügyi), Esterházy Pál (király
körüli ügyek)
o párton kívül: Mészáros Lázár (hadügy)
 ápr. 11.: Áprilisi törvények
o alkotmányos erejűek, megszületik a polgári, alkotmányos Magyarország
o alkotmányos monarchia lesz: miniszteri ellenjegyzéssel tehet csak meg 
uralkodik, de nem kormányoz, kzp-i kormányszékek helyett minisztériumok
o végrehajtás: az uralkodó által kinevezett, de ogy-nek felelős kormány
o törvényhozás: országgyűlés
 évenként Pesten
 uralkodó elnapolhatja, DE csak a költségvetés elfogadása után

24
 o ogy.-be követek népképviseleti választás útján
o választójog vagyoni, műveltségi cenzushoz kötve
o unió Erdéllyel, közös kormányzattal
o arányos közteherviselés (vagyoni helyzettől függően)
o jobbágyfelszabadítás, robot, dézsma eltörlése
o sajtószabadság
o kérdéses maradt:
 földesúri kárpótlás
 jobbágy csak a telki állományt kapta meg, közös használatú területek,
remanenciális t.-k konfliktust okoztak földesúr és jobbágy között
 nemzetiségek: nem foglalkoztak követeléseikkel  egy politikai
nemzet: magyar elve alapján
 Ausztriához fűződő viszony
 hogy lett szabadságharc?
o szept. 29.- pákozdi csata: Jellasics horvát bán támad, magyar győzelem
(Móga János)
o szeptemberi fordulat: udvar visszavonja az áprilisi törvényeket, kormány
szétesik  Országos Honvédelmi Bizottmány (Kossuth)
o forradalom politikai színtérről a katonai színtérre kerül
o Kossuth: csak a törvényes jogaink megvédéséért fogunk fegyvert
o okt-ben újabb bécsi forradalom, magyarok segítségükre mennek 
schwechat-i csata osztrák győzelem

25
14. Az Európai Unió
 2. vh. után kap lendületet az európai integráció, hogy
o ne legyen több öngyilkossági kísérlet
o szovjet előretörés ellen
o 1946. – Churchill zürichi beszéde: javasolja az Európai Egyesült Államok
létrejöttét
o USA elvárta az együttműködést: 1948-OEEC (Európai Gazdasági
Egyesületek Szervezete) a Marshall Terv segélyeit úgy osztja el Európában,
hogy az széleskörűen használható legyen
 1951.: Montánunió (Európai Szén- és Acélközösség)
o Robert Schumann (francia külügyminiszter): integráció kulcsa a német-
francia megbékélés  rajnai és lotaringiai iparvidékek integrációja
o Konrad Adenauer (német kancellár) szintén törekszik az európai integrációra
o szén- és acélgyártást közös felügyelet alá vonják
o NSZK, Franciaország, Olaszország, Belgium, Hollandia, Luxemburg
 1957.: Római szerződés
o létrejön az Európai Gazdasági Közösség
o szorosabb gazdasági együttműködés
o 4 alapelv: szabaddá vált a tőke, áru, munkaerő, szolgáltatások áramlása
 1992.: Maastrichti Szerződés - megalakul az Európai Unió
o 3 pillér: gazdasági unió, bel- és igazságügyi együttműködés, közös kül- és
védelmi politika
 1985/95.: Schengeni egyezmény- megszünteti a határellenőrzést
 1999.: közös valuta (euró), 2002-től készpénzként is
 2001.: Nizzai Szerződés: megreformálja az EU döntéshozási mechanizmusát
 koppenhágai kritériumok (2002.) - belépéshez szükséges: demokratikus
intézmények, piacgazdaság, közös joganyag átvétele
 2007.: Lisszaboni Szerződés – hivatalosan is politikai integráció, intézmények
működésében reformok
 bővítések:
o 1973.: Nagy-Britannia (2016/20-ig), Dánia, Írország
o 1981.: Görögország
o 1986.: Spanyolország, Portugália
o 1995.: Ausztria, Svédország, Finnország
o 2004.: Magyarország, Lengyelo., Cseho., Szlovákia, Szlovénia, Észto., Letto.,
Litvánia, Málta, Ciprus
o 2007.: Bulgária, Románia
o 2013.: Horvátország
 Európai Parlament
o elnöke Roberta Metsola, székhelye Strasbourg
o tagjait az EU polgárok választják közvetlenül 5 évente (listás, 5%-os küszöb)
o összesen 720 tag, Magyarországnak 21, képviselők száma a népesség
arányában meghatározva
o képviselők frakciókban: liberális, néppárt, szociális

26
 o feladatai: jogalkotás (Európai Bizottsággal és EU Tanácsával), megválasztja
és ellenőrzi az Európai Bizottságot, költségvetés
 Európai Bizottság
o székhelye Brüsszel, elnöke Ursula von der Leyen (5 évre)
o 1-1 tagállamból 1-1 biztost választ maga mellé az elnök (Várhelyi Olivér-
bővítés)
o törvényjavaslatokat tesz az Európai Unió Tanácsának
o őrködik az uniós szerződések felett
o végrehajtja az uniós politikát
o közösségi pénzügyek kezelése
o szupernacionális intézmény: tagállamoktól független, EU érdekeit képviseli
 Európai Unió Tanácsa
o székhelye Brüsszel, elnöke félévente cserélődik (júliustól magyar)
o tagjai a tagországok miniszterei, de csak az aktuális téma miniszterei
vesznek részt
o jogalkotó testület, amennyiben elfogadja az EU Parlament is a Bizottság
javaslatát
 Európai Tanács
o székhelye Brüsszel, elnöke: Charles Michel
o tagjai: tagországok államfői/kormányfői
o fő irányvonalak meghatározása, de szakpolitikai dolgokról nem határoznak
o teljes konszenzusra kell jutniuk
o Bizottsági elnök, EU Tanácsának elnöke is részt vesz rajta
 Európai Számvevőszék
o székhely: Luxemburg
o 1-1 számvevőt delegál 1-1 tagország
o ellenőrzi az uniós források felhasználását, uniós intézmények
pénzfelhasználását a tagállamokban, uniós költségvetést
 Európai Unió Bírósága
o székhely: Luxemburg
o igazságszolgáltatás, uniós jogszabályok értelmezése, közösségi jog
betartatása
 Európai Központi Bank
o székhelye Frankfurt
o euró kibocsátása, stabilitása

27
15. Az athéni demokrácia
 Attikai-félsziget
 683. - megszűnik a királyság
 621. – 1. görög írásos törvények, Tálió-elv alapján
 594. – Szolón új alkotmánya, vagyoni alapon való besorolás
 Peiszisztratosz: türannosz, ezért felkérnek új arkhónt alkotmányt írni
 508. – Kleiszthenész új alkotmánya
o demokrácia elve: néphatalom, többség dönt
o minden szabad, felnőtt athéni férfi egyenlő polgárjogot kap
o területi alapon 10 phülébe sorolja a népességet (minden phülében vidék,
város, kikötő)
o minden phüléből sorsolnak 50-50 embert: bulé – 500-ak tanácsa:
 törvényjavaslatok a népgyűlésnek
 betartatják a törvényeket
o 9 arkhón még mindig vannak, de jelentőségük csökken (feladatait a
sztratégoszok és 500-ak tanácsa veszi át)
o areioszpagosz (volt arkhónok tanácsa) jelentősége is csökkent
o legfőbb szerv: népgyűlés (eklézsia)
 minden polgárjoggal rendelkező athéni férfi részt vehet, szavazati jog
 itt döntenek békéről, háborúról
 törvényeket hoznak
 tisztségviselőket választanak
o osztrakizmosz: cserépszavazás
 aki egyeduralomra törne, azt száműzik 10 évre, ha összegyűl 6000
szavazat
o phülénként 1-1 sztratégosz
 választás útján
 eredetileg hadvezérek voltak
 perzsa háborúk felértékelték szerepüket, tényleges irányítóvá váltak
o esküdtbíróság (hélia)
 sorsolás útján
 ítélkezés
o 10 db választott kincstartó
 athéni demokrácia fénykora: Periklész, Kr. e. 462-443.
o 15-ször választották sztratégosznak
o nőtt a sztratégoszi hivatal jelentősége
o sztratégoszon kívül többi tisztséget választották
o tisztviselők, esküdtbírák, népgyűlésen a polgárok napidíjat kaptak
o újraépül Athén a perzsa háborúk után
o demokrácia kiteljesítése: mindenki egyenlő eséllyel irányíthassa a poliszt 
csökkentette a szakértelem fontosságát  létrejött a demokráciából élő
szegények réteget
o demagógia: szegényekre támaszkodó, tarthatatlan ígéreteket ígérő politika
 társadalom
o polgár: athéni szabad férfi

28
o metoikosz: nem volt polgárjoguk, de adóztak
o rabszolgák

29
17. Nemzeti szocializmus Németországban
 1919-33. Weimari Köztársaság- kihívások: gazdasági problémák, irreálisan magas
jóvátétel, háborús örökség
 Adolf Hitler:
o osztrák származású, művészi hajlam, 1. vh-ban futárszolgálat, szónoki képesség
o háború után Német Munkáspártba kerül, innét növi ki magát az NSDAP-Nemzeti
Szocialista Német Munkáspárt
o ’22-es pártprogramja: fajelmélet, antiszemitizmus, rasszizmus, szociális jelleg
(munka), Lebensraum, revízió (felelősség, jóvátétel), népközösség (Anschluss)
o 1923.: Sörpuccs  börtönbe kerül, megírja pol-i programját: Mein Kampf
 hatalom megszerzése:
o 1929.: gazdasági válság, erősödik a náci és kommunista párt, DE nem akarják
őket kormányba bevenni  elnöki kabinetek, Németo. kormányozhatatlan
o 1932-es választásokon náci párt a legsikeresebb
o 1933-ban Paul von Hindenburg birodalmi elnök kinevezi Adolf Hitlert
kancellárnak  nácik kezében a hatalom, törvényes úton
o 1933.- Reichstag felgyújtása: kommunistákra fogja, illegalitásba kényszerítik
o pol.-i ellenfelek, rendszer ellen fellépők koncentrációs táborokba
o felhatalmazási trv. -törvényhozás a kezében, rendeletekkel kormányoz
o Párt és Államegységről szóló trv. -állam és párt összefonódása
o Hindenburg halála után Hitler birodalmi elnök  Führer, III. Birodalom
 hatalmon:
o paramilitáris alakulat: SA, SS
o terroraparátus: GESTAPO
o totalitárius diktatúra
o kapitalizmus, de állami megrendelések: hadiipar, autópályák  teljes
foglalkoztatottság
o szociális jelleg: munkanélküliség felszámolása, Volkswagen, táborok gyerekeknek
o 1935.-Nürnbergi faji trv-k: zsidókat megfosztják állampolgárságuktól,
közhivatalban nem vállalhatnak szerepet  antiszemitizmus állami szinten
o 1938.-Kristályéjszaka (pogrom): zsidók bántalmazása, zsidó üzletek pusztítása
o 1935.-általános hadkötelezettség
o kilép a Népszövetségből, Sahr-vidék Németo.-hoz kerül
 totalitárius diktatúra:
o a diktatúra az élet minden részére kihat
o pártállami rendszer (párt és állam összefonódnak)
o egypártrendszer, nincs demokrácia, választások nem mérvadóak
o teljhatalom
o gazdaságpolitikába való belenyúlás
o cenzúra, propaganda, sovinizmus, terror
 külpolitika (versailles-i békével szembe megy):
o rajnai demilitarizált övezetbe való bevonulás
o Berlin-Róma tengely, Antikomintern-paktum (oroszellenes, Japánnal),
flottaegyezmény (britekkel, német flotta nagysága britének a harmada lehet)

30
o 1938. Anschluss, Szudéta-vidék, müncheni konferencia (megbékítési politika)
o 1939.: Csehszlovákia megszállása, Molotov-Ribbentrop paktum
o 1939. szept. 1. Lengyelország megtámadása, II. világháború kitörése

31
18. Az első világháború
 1914. júl. 28-1918. nov. 11., Európa
 konkrét ok: szarajevói merénylet (jún 28.) -OMM trónörökösét, Ferenc Ferdinándot
meggyikolja Gabrilo Princip (szerb Fekete kéz titkosszolg.)
 hadviselő felek:
o központi hatalmak:
 OMM (Ferenc József, I. Károly) -Szerbia megbüntetése, balkáni
pozíciójának erősítése, nemzettudat elfojtása
 Németország (II. Vilmos) -francia félelem, kétoldalú veszély elhárítása,
gyarmati birodalmi verseny miatt sérelem
 Törökország -német ösztönzés, orosz veszély (Boszp., Dard.)
 Bulgária -1915-től
o antant:
 Franciaország (Clemenceau) -revange, Elzász-Lotaringia visszaszerzése
 Nagy-Britannia -status quo fenntartása, német hegemón törekvéseket
megállítani, belga semlegesség megszegése
 Oroszország- nagyhatalmi megalázkodás, balkáni pozíciójának erősítése,
Boszp. és Dard., Németo. gyengítése
 Románia (1916-tól) -ígéretek miatt
 Olaszország (1915-től) -ígéretek miatt: Dalmácia, Dél-Tirol
 USA (1917-től) -pénz, elsüllyesztett hajó
 kronológia:
o 1914:
 Schlieffen-terv (Belgium lerohanásával Párizst megszállni), de
összeomlik
 kialakul a ny-i front
 keleti fronton német sikerek (Paul von Hindenburg)
o 1915:
 németek: ny-on védekezés, keleten offenzíva
 gorlicei frontáttörés (k.-i fronton németek)
 Szerbia összeomlik
o 1916:
 verduni vérszivattyú, hatalmas áldozatok, de fr. siker
 legnagyobb tengeri csata: Jütland br.-n.
o 1917:
 Németo.: korlátlan tengeralattjáró háb., USA-ból jövő hajók a cél
 belép az USA
 Oroszo. kimerül, belpolitikai problémák  kilép, külön béke
 isonzói csaták (OMM siker)
 hátországok kezdenek kimerülni, jegyrendszer élelmiszerre, éhezés
o 1918:
 Wilson 14 pontja: mi alapján kéne békét kötni (nemzeti önrendelkezés,
kollektív biztonság, demokrácia elvei)
 nyártól érezhető az am-i jelenlét
 Amiens: német sereg fekete napja
 nov. 3., Padova- OMM fegyverszünetet kér

32
  nov. 11., Compiegne- Németo. fegyverszünetet kér

 hadviselés:
o gyors, villámháborúra számított mindenki, helyette elhúzódó háború
o állóháború, lövészárok
o nagy pusztítású fegyverek: lángszóró, lőfegyverek, mustárgáz
o hátország jelentősége fontos volt, hangsúly a hadiparon volt, nők is
dolgoztak

33
18. 56-os forradalom
 1956. okt. 23- nov. 4., Magyarország a keleti blokk része, SzU csatlósa, Budapesten
és Debrecenben fő események
 előzmények:
o 1953-55.: Nagy Imre kormánya: nem annyira szélsőséges, mint Rákosi,
emberibb kommunizmus, de ’55-re elvesti hatalmát
o Nagy mögött viszont támogatói csoport
o 1956. okt.: lengyel Poznanban munkásfelkelés közállapotok ellen (Bierut
helyett Gomulka lesz)
o okt. 6.: nemzeti gyász napja (aradi vértanúk), illetve Rajk László és társainak
újratemetése (1949-ben Rákosi alatt ítélték halálra)  néma tüntetéssé válik
o okt. 22.: MEFESZ (Magyar Egyetemista és Főiskolai Egyesületek
Szervezete) kiadja 16 pontját:
 szovjet csapatok kivonulását követelik
 általános, titkos szavazások
 Nagy Imrét követelték (Rákosi után Gerő Ernő vette át, ő helyette)
 gazdasági kiszolgáltatottság megszüntetése
 norma (amit termelni kell a bér megkapásához) rendezése, létminimum
(élelmiszerek) pontos meghatározása
 beszolgáltatási kötelezettségek rendezése (parasztág sorsa)
 szólásszabadság
 káderanyag (akta 1-1 emberről) megsemmisítése
 idegen címer eltörlése, nemzeti ünnepek visszaállítása
o tüntetést szerveznek okt. 23-ra, lengyelekkel szimpatizálva  először
betiltják, aztán mégis engedélyezik
 forradalom, mert sztálinista rendszert megváltoztatni
 szabadságharc, mert szovjet elnyomás ellen, önálló országért
 jelkép: Bem-szobor (1848-49. miatt), Sztálin-szobor ledöntése
 okt. 23.:
o Nagy Imre okt. 23-án este miniszterelnök, de 28-ig a rendszer jobbítása
mellet áll
o tömeg a Magyar Rádió Épületénél követeli a 16 pont beolvasását  ÁVH
fegyvertelen tömeg közé lő
 okt. 24-től szovjetek fegyveresen jelen vannak Budapesten, Hegedűs András (volt me.)
visszadátumozva aláírja, hogy szovjet katonai segítséget kér az MDP
 kialakulnak csomópontok (ahol a harcok folynak):
o Corvin köz – Iván Kovács László, majd Pongrátz Gergely a főparancsnok
o Kilián laktanya – Malétár Pál a főparancsnok
 okt. 25.: parlamenti mészárlás
o előjel nélkül lőnek a tömegbe
 okt. 26.: mosonmagyaróvári mészárlás
 közben:
o MDP (Magyar Dolgozók Pártja)  MSZMP (Magyar Szocialista
Munkáspárt), élén Kádár János (Nagy Imre hívének tűnik)
o történelmi pártok újra szerveződnek

34
35
 okt. 28.: forradalom győzelme – Nagy Imre rádióbeszédje
o Budapesten lévő vöröshadsereg visszamegy laktanyáiba
o politikai vezetőség már fontolja a vörös hadsereg teljes kivonását Mo.-ról
o bejelenti a demokrácia visszaállítását
o ÁVH feloszlatása
o régi rend hívei, AVH tagjai menekülnek
o megalakul a nemzetőrség: rendfenntartás
 nemzetközileg:
o Hruscsov látja a kommunizmus bukását (pl. köztárság téri mészárlás)
o szuezi-válság miatt USA-ra nem számíthatott Magyarország
 nov. 4.: szovjet intervenció
o szovjet csapatok leverik a szabadságharcot
o lakosság ellen is erőszak, pl nov. 8.: salgótarjáni sortűz
 utóhang:
o Nagy Imre jugoszláv nagykövetségre menekül, majd Romániába hurcolják,
nem hajlandó megtagadni a történéseket
o 200.000 ember disszidál
o felkelőket és politikai vezetőket kivégzik
o 1958. jún. 16-án Nagy Imrét (és Maléter Pál, Gimes Miklós, Szilágyi Miklós)
kivégzik  Kádár keze volt benne, tabutéma
 új karhatalom a pufajkások (paramilitáris alakulat)
 Kádár ellenforradalomnak minősíti

36
20. Hidegháború
 1945-1991. (Szovjetunió szétesése)
 1945. ENSZ
 más néven:
o jaltai világrend - Sztálin, Churchill, Roosevelt egyeznek meg a háború utáni
rendről a jaltai konferencián
o bipoláris világ – két pólus: USA, demokrácia, liberalizmus, kapitalizmus;
SzU, kommunizmus, totális diktatúra, tervgazdálkodás
o szuperhatalmak időszaka: USA és SzU, más országok hatalma eltörpül
mellettük
 első szakasz:
o háborúban csak a közös német veszély miatt tudtak együttműködni, utána
előjön a különbség
o ’45-48. között kelet-európai országok szovjetizálása, vörös hadsereg
megszállja (Lengyelország, Románia, Bulgária, Magyarország, Lengyelország)
o USA is érdekszférát épít ki, DE az ország kérésére maradnak katonailag is
jelen (Belgium, Hollandia, NSZK)
o 1946. – Churchill fultoni beszéde: először rávilágít a bipoláris jellegre,
szovjetek csak erőből értenek, vasfüggöny
o 1947. – Truman-doktrína: feltartóztatási politika, további szovjet térnyerés
ne legyen
o 1947. – Marshall-terv: háborús károkat szenvedő országok kölcsönöket,
segélyt kapnak az USA-tól (USA gazdaságának is kedvező), szovjetizált
területeknek is felajánlják, de SzU megtiltja nekik, nemzetközi szervezet:
OEEC  együttműködésre kényszeríti az európai országokat
 1947. febr. – Párizsi békék vesztesekkel
 Németország helyzete:
o háború után 4 zónára felosztják, megszállják (USA, Nagy-Br., Fra., SzU.)
o SzU.: legyen semleges, de USA nem megy bele
o 1947. – Bizónia: amerikai és brit zóna egyesül
o 1948. – Trizónia: francia zóna is csatlakozik, német márkát bevezetik
pénznemnek  egységet jelent  Sztálin Nyugat-Berlinnel zsarolja Amerikát
o 1848-49. – berlini blokád (szf.-i és vízi úton nem engedett be semmit)
o am-i válasz: légi híd: repülőkön látják el Nyugat-Berlint, bravúr
o végeredmény:
 1949. szept.: Német Szövetségi Köztársaság (Bonn, Konrad
Adenauer)
 1949. okt.: Német Demokratikus Köztársaság
 általános tulajdonságok:
o közvetlen fegyveres háború USA és SzU között nincsen
o fegyverkezési, gazdasági, tudományos (atom, űrkutatás), sport versengés
o konfliktusok a perifériákon
o ha valamelyik hatalom egy háborúba katonailag belép, a másik nem, DE
minden másik módon támogatja a szemben lévő felet  proxi háborúk

37
 o hideg marad, mert atomfegyverrel rendelkezik mindkettő hatalom  MAD
(mutually assumed destruction)  ha az egyik ellőné, a másik is egyből ellőné

 tömbök:
o 1949. - KGST (Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa): nem szerves, főleg
szovjet érdekek kiszolgálása; erőltetett iparosítás, növeli a függést
o 1949. – NATO (Észak-Atlanti Szerződés Szervezete): döntően katonai;
kollektív biztonság elve alapján; 5. cikkely: tagországot támadás éri, többi
ország katonai segítséget nyújt (ugyanaz a veszély: Szovjetunió)
o 1955. – Varsói Szerződés: (ok: NSZK is NATO tag lett) keleti katonai tömb
 versengés:
o eleinte csak USA-nak van atomfegyvere, DE
o 1949. – SzU is sikeres atomkísérletet tesz  innentől egyenes út a még
durvább fegyverekig (hidrogénbomba)
o 1957. – SzU fellövi a Szputnyikot (1. műhold)
o Gagarin, első ember az űrben
o 1969. – Holdra szállás (USA)
 1950-es évek:
o 1949. – Kína kommunistává válik, polgárháborúban Mao-Ce-Tung vezette
komm.-k legyőzik a Kuomintang pártot (Tajvanba menekülnek)
o első proxi háború - Korea: kínai csapatok, ENSZ csapatok (főleg am.-i), Korea
ketté szakad, északon kommunisták, délen nem kommunisták, fegyverszünet
o megindul az európai integráció: Montán Unió  EGK
o 1953. – Sztálin halála  Hruscsov (kiszámíthatatlanabb) 1953-64.
o 1955.-osztrák államszerződés: kivonulnak a katonák, megszűnik a 4 zónára
való osztottság, semleges ország lesz
o SzU-ban: desztalinizáció, nyílt terror beszüntetése, békés egymás mellett
élés, hangsúly az életszínvonalon
o munkásfelkelés NSZK-ban, majd lengyel felkelés, majd magyar forradalom
 csak elnyomással működik a rendszer
o 1956. – Szuezi-válság (fr, br, izr csapatok Egyiptom ellen, sikertelen)
 1960-as évek:
o Kubai-válság: majdnem nukleáris katasztrófa, SzU rakétabázist telepít
Kubára
o 1961. – berlini fal felhúzása, migráció ellen
o Forró Drót (telefonkapcsolat)
o Atomcsend (légköri és vízi a.robbantások beszüntetése), Atomsorompó (nem
terjesztik a nukleáris technológiát)
o 1964-1982. Brezsnyev, elveti a reformokat
o Vietnámi-háború: függetlenségi mozgalmak fr. gyarmat ellen szovjet-kínai
segítséggel északi részen, USA belép rossz stratégiával  veszteségek;
Vietnám egyesül, kommunistává válik; közvélemény USA-ban fontos
o 1968. –diákmozgalmak: nonkonformista; divat, zene, szex, drogok,
Woodstock

38
 o 1968.-Prágai tavasz: emberibb reformok kommunista párton belül, VSZ
csapatai bevonulnak  Brezsnyev-doktrína: szocializmus elleni fellépés ellen
fel kell lépni
o II. vatikáni zsinat: Egyház szakít tridenti zsinattal (VI. Pál pápa alatt)
 1970-es évek: enyhülés
o SALT I, II: interkontinentális rakéták limitásása, védelmi rendszer korlátozása
o Kína-nyitás: USA nyit, ok: kínai-szovjet feszültség
o olajárrobbanások (’73.,’79.)  gazdasági válság nyugati világban, DE
újítások, keleten elmaradnak a reformok (még elmaradtabb lesz a gazdaság)
o 1975. – Helsinki konferencia: enyhülés csúcsa
 Kanada, USA, SzU, európai országok
 status quo rendezése: határok sérthetetlensége
 belügyekbe való be nem avatkozás elve
 3 helsinki kosár: biztonság politika (egymás hadügyeinek ellenőrzése);
tudományos/technológiai együttműködés; emberi jogok
o USA-ban válságok: gazdasági, elnöki, Vietnám  SzU gyengülésnek véli 
o szovjet bevonulás Afganisztánba: megnyerhetetlen SzU-nak, am.-i (nem
katonai) segítség, Cartell-doktrína (Perzsa-öböl létfontosságú, fel lehet lépni
az ellen, aki megtámadja)
 1980-as évek: kis hidegháború
o ’80-81.: lengyel Szolidaritás mozgalom (Walesa): áremelések miatt, de
politikaivá növi ki magát  megtorlások  II. János Pál pápa (lengyel)
felhívja a kegyetlenségre a figyelmet, ellátogat Lengyelországba
o Ronald Reagan (1981-89.) republikánus am.-i elnök, radikálisan
antikommunista, meg akarja őket gazdaságilag törni  csillagháborús terv
(blöff)
o SzU-ban vezetői válság: Brezsnyev, Andropov, Csernyenko élőhalottak
o SzU megijed csillagháborús tervtől  fejleszti hadiiparját, USA is  SzU
belepusztul, USA nem
o 1985-91.: Gorbacsov- látja a lemaradást  glasznoszty (nyitottság,
nyilvánosság), peresztrojka (gazdasági reformok, életszínvonal nőjön)
 rendszerváltás:
o ’80-as évek 2. felében: keleti blokkban akut a helyzet, egyre több (gazd./pol.-
i) reformok
o ’88-ban visszavonja a Brezsnyev-doktrínát
o szimbolikus: ’89. ősz berlini fal lebontása
o Romániában egyedül véres események: Ceausescu meggyilkolása
o ’89-ben rendszer bukása, ’90-ben jogilag is, mert mindenhol szabad
választások
o ’90. okt. 3.: NSZK felveszi NDK tartományait  német egység
o Szovjetunió is szétesik, belső tagállamok önálló választásaival (pl. Baltikum)
o belső puccs  Gorbacsov elveszti hatalmát  Boris Jelcin lesz az új elnök,
kommunista pártot betiltja, elismeri Baltikumot függetlennek
o 1991.: Gorbacsov aláírja a Szovjetunió szétesését, tagállamok szuverének
lesznek

39
 o FAK (Független Államok Közössége): volt szovjet tagállamok szövetsége, kis
orosz befolyás
 hidegháborút USA nyerte, azóta egypólusú világ

40