2024 Pt Szakdolgozat Ápoló

2024. 02. 23.
SZAKDOLGOZAT I.
Dr. Pápai Tibor Ph.D

1
https://semmelweis.hu/etk/files/2020/07/szakdolg-utm-2022.pdf
Dr. Pápai T: Szakdolgozat módszertan 1

2024. 02. 23.
SZAKDOLGOZAT
• a szakképzettségnek megfelelő,
szakmai tárgyakhoz kapcsolódó feladat
megoldása,
• amelynek elkészítésével a hallgató
tanúsítja, hogy jártas a tananyagon
túlmenően a hazai és a nemzetközi
szakirodalomban
• Tanulmányaira alapozva a szakirodalom
feldolgozásával képes az elsajátított
ismeretanyag gyakorlati alkalmazására,
• továbbá - különösen a választott
szakterületeken - önálló munka
végzésére. 3
Feladatok:
1. A kutatás céljának felismerése és
meghatározása
2. A kutatás tárgyának kiválasztása
3. A vázlat elkészítése
4. A vonatkozó szakirodalom feltárása
5. A tárgyra vonatkozó feltételezések
(hipotézisek) megfogalmazása

2024. 02. 23.
feladatok
6. Kutatási terv készítés
7. A vizsgált népesség (populáció)
meghatározása, ebből a vizsgálandó minta
kiválasztása
8. A kutatás adatfelvételei és adatfeldolgozási
módszereinek megtervezése
9. A tervezett módszerek kipróbálása
10. Az adatok felvétele, feldolgozása
11. A hipotézis vizsgálata (igazolása/elvetése),
tézisek megfogalmazása
12. A kutatás eredményeinek összegzése
13. Következtetések, javaslatok megtétele
14. Publikálás
A TÉMA
➢ csak egy általános megközelítés, amit a címmel
a szerzőnek konkretizálnia kell!
Ha a téma körvonalazódott, át kell gondolni:
a) Mennyi hasznosítható eredményt

ígér a dolgozat?
b) Mennyire aktuális a téma?
(Az aktuális nem azonos a divatossal!)
c) Milyen a téma feldolgozottsági foka:
van-e irodalma?
hozzáférhető-e a szükséges anyag?

2024. 02. 23.
4 alapszabály:
1. A téma feleljen meg érdeklődési
körének (kapcsolódjék addigi
vizsgáihoz, olvasmányaihoz, politikai,
kulturális vagy vallási nézeteihez);
2. A felhasználandó források legyenek

hozzáférhetők, ne okozzanak anyagi
problémát
3. A felhasználandó források legyenek

kezelhetők, vagyis feleljenek meg a
készítő szintjének, nyelvismeretének
4. A kutatási módszer feleljen meg

7
a
készítő felkészültségének.
7
A jó szakdolgozat kritériumai:
• célszerűség, tervszerűség, módszeresség,

ellenőrizhetőség, eredményesség és mindezek
szorosan összefüggő rendszerben vannak jelen;
• új felismerésekhez vezet, a meglévő ismeretek
halmazát új elemekkel bővíti;
• tudatosan megtervezett probléma-megfogalmazás,
adatgyűjtés,adatfeldolgozás, érvényesség-ellenőrzés
több lépéses tevékenységi sorozatából áll

2024. 02. 23.
ÉRTÉKELŐ LA P SZA K D O LG O ZAT /D IPLO M A M U N K A

ELBÍRÁLÁSÁHOZ
1. A témaválasztás jelentősége,aktualitása és feldolgozottsága:

2. A dolgozat témájához tartozó hazai és külföldi szakirodalom
ismertetése és felhasználása:
3. A dolgozat tudományos, szakmai színvonala:
4. A dolgozat eredetisége, új eredményei, a javaslatok helytállósága és
alkalmazhatósága:
5. A dolgozat inter/multidiszciplinaritása:
6. A dolgozat szerkezete, felépítése:
7. A dolgozat megállapításainak, következtetéseinek szakmai-gyakorlati
alkalmazhatósága, interpretációinak helytállósága:
8. Hivatkozások korrektsége, szakmai helytállósága:
9. A dolgozat összképe, kivitelezése, külalakja, nyelvi stiláris
megformálása:
10.A hallgató dolgozata tükrözi-e elsajátított szakismereteit, szakmai
9
kompetenciáit?
✓ 6.- 7.- 8. félév

✓ Szorgalmi időszak vége
✓ Tanszékre leadva
+ Neptun tantárgyfelvétel!
10
10

2024. 02. 23.
A szakdolgozat három főpillére

• Elmélet: logikai aspektusokkal foglalkozik
• Kutatásmódszertan: a megfigyeléssel
• Statisztika: szolgáltatja a végeredményt ahhoz, hogy
összevessük, ami logikusan várható volt, azzal amit
ténylegesen megfigyeltünk.
11
11
szakdolgozat
Statisztika
Elmélet Hipotézis adat elemzés
bevezetés Kutatásmódszertan grafikus ábrázolás
téma felvetés célcsoport összegzés
előzm ények mintavételi eljárás publikálás
12
12

2024. 02. 23.
1. Vázlat készítés – maximum 1 oldal!
✓ célja a dolgozat megfelelő átgondolása és

megtervezése.
✓ tartalmazza a dolgozat fő elemeit és a főbb témákat
(a tervezett arányokkal, oldal számokkal).
✓megírásához sok segítséget nyújt, ha előzetesen a
téma szakirodalmában kutatásokat végez.
✓Ha kész a vázlat, a szakdolgozat megírása
szolgamunka és kevés kihívást rejt.
13
13
2. IRODALOM KUTATÁS
➢ Azokat a cikkeket, amelyek jók lehetnek

a szakdolgozathoz, ki kell másolni!!
➢ A szakdolgozati témával kapcsolatos

alapvető kulcsszavakra rá kellkeresni!!
A FORRÁSOKAT FEL KELL TÜNTETNI!!
A szakirodalom ne legyen 5 évnél

idősebb!
Legyen külföldi szakirodalom is!
14
14

2024. 02. 23.
a tudományos munka forrásai
• Elsődleges forrásokathasználjunk!
• A fordítás nem forrás, hanem eszköz!
• Más szerzők könyvism ertetéseinem
számítanak forrásnak, legfeljebb másodlagos
forrásnak!
15
15
A TÁRGYRA VONATKOZÓ
FELTÉTELEZÉSEK (HIPOTÉZISEK)
MEGFOGALMAZÁSA
16
16

2024. 02. 23.
A hipotézisek
• A hipotézis olyan tétel, melyben a kutatási témára,
annak változóira, vagy ezek kapcsolatára vonatkozó,
önálló feltételezéseinket fejezzük ki
• Feltételezés, melyet előzetes tapasztalatok, vagy
korábbi tudás alapján teszünk, és amely
magyarázatot ajánl a probléma megoldásához
• Alapulhat:
➔ sejtésre
➔ korábbi vizsgálatra
➔ következtetésre
17
17
A jó hipotézis
• adjon javaslatot, magyarázzon
• jelöljön egyértelmű kapcsolatot
• egyértelműen igazolható/elvethető legyen (kijelentő
mondat!)
• fogalmazzuk meg a legegyszerűbben és
legtömörebben
• a kutatás megkezdése előttalakítsuk ki
18
18

2024. 02. 23.
A hipotézisalkotás módja
INDUKTíV DEDUKTíV
FELTÉTELEZÉSEINK ÁLTALÁNOS
A ELVEKBŐ L,
TÖRVÉNYSZERŰ-
TAPASZTALATAINKBÓL
SÉGEKBŐ L
EREDNEK
(pl. Az iskolarendszerű szakképzést
INDULUNK KI
végző intézm ények képzési (A felnőttek időszerkezeti
kínálatukat nem az aktuális sajátosságainak megfelelően
munkaerőpiaciigények figyelem be szervezett oktatás javítja a tanulás
vételével alakítják ki) hatékonyságát)
19
19
A hipotézisek fajtái megfogalmazásuk szerint

1. NULL-HIPOTÉZIS
• azt feltételezzük, hogy nincs összefüggés a változók között:
Az oktató vizsgán tanúsított viselkedése nem befolyásolja
a tanuló teljesítményét.
2. ALTERNATíV, IRÁNY NÉLKÜLI
• feltételezünk összefüggést, de annak irányát nem adjuk meg:
A teljesítményorientált bérezés befolyásolja a
munkavégzés hatékonyságát.
3. ALTERNATíV, IRÁNYT IS JELZŐ
• megjelöljük a változók közötti feltételezett kapcsolatot is: Azok,
akik a tanórákon aktívan vesznek részt, jobb
eredményekkel vizsgáznak.
20
20

2024. 02. 23.
Hipotézisek típusai
Variancia-típusú hipotézis (1):
• variancia=változás
• azt feltételezzük, hogy valamilyen tulajdonság
(minőség, állapot, jellemző., érték stb.)
megváltozik;
• ilyen típusú hipotézist fogalmazunk meg a
hatékonyságvizsgálatok esetén >> valamilyen
módszer, beavatkozás akkor hatékony, ha
változást okoz;
21
21
Variancia-típusú hipotézis (2):
• Igazolásának logikája: a kérdéses tulajdonságot

megvizsgáljuk :
• a beavatkozást megelőzően,
• majd ismételten, a beavatkozást követően,
• és ha bizonyítható változást tapasztaltunk, akkor
a beavatkozást hatékonynak minősíthetjük
22
22

2024. 02. 23.
Variancia-típusú hipotézis (3): példák

• Feltételezem, hogy a serdülőkori hormonális
változások az adott életkorban fokozzák a hangulati
labilitást.
• Feltételezem, hogy egy bizonyos vegyület
antibakteriális hatású.
• Feltételezem, hogy egy számítógépes animációs
szemléltetés jobban megérthetővé teszi a szív
anatómiáját és élettanát.
23
23
Korreláció-típusú hipotézis (1):

• Korreláció= összefüggés, együttjárás
• Azt feltételezzük, hogy két tulajdonság (minőség,
állapot, jellemző,érték stb.)közöttösszefüggés van.
• Vonatkozhatnak:
• ok-okozati összefüggésre>>az egyik
tulajdonság oka vagy akár következménye a
másiknak
• pusztán „együttjárásra”>> az egyik
tulajdonság bizonyos értékei mellett a másik
tulajdonság is meghatározó értékeket vesz fel
24
24

2024. 02. 23.
Korreláció-típusú hipotézis (2):

példa
• Feltételezem, hogy a serdülőkorban a lányok között
kevesebb a kábítószer kipróbáló, mint a fiúk között.
(Vagyis a nem és a szerhez való viszony között
összefüggés van.)
• Feltételezem, hogy a rendszeres számítógépes
munkavégzés károsítja a látást. (Vagyis a monitor
előtttöltött idő és a látás-állapot között korreláció
van.)
25
25
A hipotézis megfogalmazásának követelményei:

• pontosság, konkrétság
• minél több (3-5) hipotézist fogalmazzunk meg!
• ne feltételezzünk olyan változásokat,
összefüggéseket, amelyek már más kutatás által
igazoltak >> ez nem hipotézis, hanem tézis
• minden feltételezést vizsgáljunk meg >> az elvetett
hipotézis pontosan olyan értékű, mint a
beigazolódott
26
26

2024. 02. 23.
Kutatások csoportjai
1. Elméleti, alapozó (teoretikus) kutatás: jelenségek,

törvényszerűségek feltárása – amelyekkel a
tudományos ismeretek rendezett halmaza
kialakítható, kiegészíthető,módosítható
2. Alkalmazott (empirikus, gyakorlati, praktikus)
kutatás: olyan jelenségek, törvényszerűségek
feltárása, amelyek megismerése hozzájárulhat egy
konkrét szakmai tevékenység kialakításához,
hatékonyabbá tételéhez, eredményességének
fokozásához
27
27
3. Keresztmetszeti: az adott időpontban több,

párhuzamos jelenség vizsgálata
4. Hosszmetszeti: ugyanannak a jelenségnek több
időpontban/adottintervallum ban való vizsgálata
28
28

2024. 02. 23.
A kutatás nehézségei
1. A kutatást emberekkel végezzük
 viselkedésüket sok tényező befolyásolja,nem
vehető m ind figyelem be
 a homogén mintavétel nehézségei
 az adatgyűjtés nehézségei(pl.adatvédelem )
2. Nem repredukálható
3. Nem mérhető m inden tényező (pl. a résztvevők
hangulatváltozásai)
4. Nem befolyásolható minden tényező (pl. társadalmi
helyzet)
29
29
A kutatás nehézségei
5. A vizsgált csoportok változhatnak
6. Etikai kérdések:
 a részvétel önkéntessége (befoly. szituációt!)
 senkit sem érinthet hátrányosan a kutatásban való
részvétel
 a résztvevők jogaiés biztonsága
 az eredmények nem hamisíthatóak, nem
tulajdoníthatóak el (plágium)
 az eredmények tudatosan nem értelmezhetőek
félre
30
30

2024. 02. 23.
A téma forrásai
• a mindennapi praxis (egy munkacsoport
teljesítménycsökkenésének okai)
• elméleti tételek (egy adott kiválasztási módszer
hatékonyságvizsgálata)
• a szakirodalom által nyitvahagyott kérdés (egy külföldi
modell hazai adaptációjának eredményei)
• alkalmazott kutatás (adott megrendelő igényei szerint)
• a kutató egyéni érdeklődése
• külső kényszer (szakdolgozat írásakor)
31
31
Kutatási terv készítése Határidő:2023.június 12.
✓ A szakdolgozat tervezett vázlata (vs - tartalomjegyzék)

✓ Probléma felvetés, témaválasztás indoklása
✓ A témával kapcsolatos előzetes ism eretek rövid,összefoglalása
✓ A kutatás célja
✓ Hipotézisek megfogalmazása – LEGALÁBB 3 db
➢ Kutatás módszertana:
kutatás típusa
célcsoport és kiválasztásának módja
mintavétel módja
a mintavételhez szükséges szerkesztés
a kutatás lehetséges korlátai
az adatrögzítés, feldolgozás módszere

32
az eredmények közzétételének módja
32

2024. 02. 23.
A VIZSGÁLT CÉLCSOPORT
(POPULÁCIÓ)
MEGHATÁROZÁSA,
A MINTA KIVÁLASZTÁSA
33
33
NÉPESSÉG, POPULÁCIÓ
• azon személyek köre, akik a vizsgálat

tárgyában érintettek,
• AKIKRE vonatkoznak hipotéziseink
• egészségtudományi kutatásokban: emberek
halmaza
34
34

2024. 02. 23.
• a halmazok többfélék lehetnek,

pl.: serdülőkorúak, fekvőbeteg intézményben
ápoltak, középiskolai végzettségűek,nők
• összetétele folyamatosan változik
(kiöregednek, beleidősödnek, gyógyultan
távoznak stb.)
35
35
A teljes populáció vizsgálat akadályai:
• gyakorlati
• időbeli,
• pénzügyi,
• kapacitásbeli,
• szervezési
36
36

2024. 02. 23.
MINTA:
• a populációból kiválasztott részhalmaz, amely
(feltételezéseink szerint) reprezentálja, mintázza
mindazokat a tulajdonságokat, amelyek a teljes
halmazra érvényesek
• cél: a minta tükrözze az alapsokaság lényeges
jellemzőit
• a kutatás minden esetben egy adott, kiválasztott
mintára vonatkozik
37
37
VALÓSZÍNŰSÉG :
• fontos tisztázni: hogy, a minta valóban reprezentálja-
e a populációt;
• ezt többnyire csak valószínűsíthetjük,mivel magát a
populációt nem vizsgáljuk;
• ezért: a minta kiválasztásának olyan módszereit kell
alkalmazni, amelyek nagy valószínűséggel
szavatolják a reprezentativitást
38
38

2024. 02. 23.
A reprezentatív mintaválasztás módszerei

◼ Véletlenszerű m intavétel
◼ Rétegzett mintavétel
Véletlenszerű mintavétel:
• a mintába a populáció minden egyede azonos
valószínűséggelkerülhet be;
• a véletlentőlfügg;
39
39
Véletlenszerű m intavételfajtái:
• Egyszerű véletlen mintavétel
• Csoportosított véletlen (lépcsőzetes) mintavétel:

véletlenszerűen választjuk ki a csoportot és az egyént is (pl.: a
megyét, aztán az iskolát)
• Mechanikus véletlen mintavétel: bizonyos rendszer szerint

választunk a mintából (pl.: minden tizedik hallgatót)
40
40

2024. 02. 23.
Rétegzett mintavétel:
• a rétegzett mintából történő arányos kiválasztás;

• a populáció adott rétegének aránya a mintában és az
alapsokaságban megegyezik
41
41
Példa a rétegzett mintavételre:

• ha serdülőkorúakra vonatkozik a kutatás, akkor
megnézzük, hogy az adott korosztályban milyen
arányt képviselnek:
• a fiúk –a lányok,
• a különböző évben születettek,
• a különböző iskolatípusba járók,
• a különböző lakhelyűek,
• egészségi állapotúak stb.;
• és az általunk vizsgált 200 fős mintát úgy állítjuk
össze, hogy a rétegek közötti megoszlási arányok
ebben is érvényesüljenek
42
42

2024. 02. 23.
Adott mintán végzett kutatások:

• szakmai célú, alkalmazott-gyakorlati kutatás során
ritkán indokolt a teljes populáció reprezentatív
vizsgálata,
• a kutatás célja egyébként is a problémák
megoldásához vezető megismerés,
• ilyenkor nincs szükség mintaválasztásra, ehelyett
adott mintán végezzük a vizsgálatot (adott kórházi
osztályon, ellátási körzetben stb.);
• mivel a minta nem reprezentatív>> ezért
megállapításainkat és következtetéseinket nem
vonatkoztathatjuk a teljes populációra!
43
43
ADATFELVÉTELI ÉS
ADATFELDOLGOZÁSI
MÓDSZEREK
44
44

2024. 02. 23.
ADATFELVÉTELI MÓDSZEREK
• dokumentumok elemzése (dokumentáció-analízis),

tartalom-elemzés;
• megkérdezés
• közvetlen (interjús)
• közvetett (kérdőíves),
• megfigyelés, esettanulmány;
• kísérlet;
• feladat-végrehajtás értékelése;
45
• teszt
45
ADATFELDOLGOZÁSI MÓDSZEREK
I. LEÍRÓ
• csoportosítás, kategorizálás;
• megoszlás számítás,
• középérték számítás;
• szóródás számítás
46
46

2024. 02. 23.
ADATFELDOLGOZÁSI MÓDSZEREK
II. VALÓSZÍNŰSÉG I
• változás vizsgálat (variancia- analízis) pl.: t-próba;

• összefüggés-vizsgálat (korreláció- analízis) pl.:
korrelációs együttható, lineáris regresszió, χ2-
próba)
47
47
A módszerek kiválasztásának
követelményei:
• a tervezés korábbi fázisaiból kell kiindulni
(kutatási cél, tárgy, hipotézisek, ötletek a
szakirodalomból, vizsgálati minta)
• az adatok felvételének és feldolgozásának
módját egyszerre kell megtervezni, ezek
kölcsönösen meghatározzák egymást
48
48

2024. 02. 23.
A tervezett módszerek kipróbálása

Célja:
• kis mintán (esetenként néhány személyen)
alkalmazva ellenőrizzük a tervezett módszer
használhatóságát,
• a várható adataink mennyisége és jellege kézi
vagy számítógépes feldolgozást igényel-e;
• a statisztikai számításokhoz, eredményeink
prezentálásához mely számítógépes programok
lesznek a legmegfelelőbbek
49
49
Szempontok a kipróbálás során:

• Milyen érvelési, motiválási megoldásokkal lehet a vizsgált
személyeket bevonni, érdekeltté tenni az
együttműködésben?
• Érthetőek,értelmezhetőek-e a vizsgált személyek számára a
kérdések?
• Milyen környezeti, tárgyi, eszközös feltételeket igényel az
adatok felvétele?
• Milyen az adatfelvétel időtartam a,időigénye?
50
50

2024. 02. 23.
AZ ADATOK FELVÉTELE
ADAT:
• a kutatás tárgyáról nyert információ
egysége;
• a vizsgált személyek, jelenségek,
történések tulajdonságai, jellemzői
• objektív jellegű >>adat nem hagyható el
51
51
VÁLTOZÓ:
• a valóság minden eleme változik;
• objektív módon érzékelhető >>egy megismételt
vizsgálat adatfelvétele során;
• bármely vizsgálattal is a valóságnak csak egy adott,
pillanatnyi megjelenését, változatát tudjuk rögzíteni
és elemezhetővé tenni;
• adataink tükrözik a vizsgálat tárgyát, a vizsgálat alá
vont tulajdonságok valódi értékét >> a valószínűség
valamely fokán
52
52

2024. 02. 23.
Az adatok fajtái:
1. Számszerű (testmagasság, jövedelem stb.)
2. Szöveges (foglalkozás, iskolai végzettség stb.)
3. Mérhető adatok: olyan skálán helyezhetőek el,
amelynek minden pontjára eshet adat = folytonos
eloszlású adatok (pl.: testmagasság); ezek mindig
számszerűek
4. Megállapítható adatok: egy elképzelt skálának
csak bizonyos „megkülönböztetett”, diszkrét
pontjára eshetnek = diszkrét eloszlású adatok (pl.:
foglalkozás adatai: szülésznő-műtős-ápoló-
sebész-dietetikus…); többnyire szöveges
53
53
Az adatok és az adatfelvétel
hitelessége
54
54

2024. 02. 23.
VALIDITÁS:
• érvényesség;
• azt fejezi ki, hogy valóban azt a változót
tükrözi-e az adat, amit vizsgálni
szeretnénk, azt méri-e, ami a vizsgálat
tárgya
55
55
RELIABILITÁS:
• megbízhatóság;
• azt fejezi ki, hogy mennyire pontosak,
valósághűek az adataink
• a pontosságot a mérés módja határozza
meg
• Valósághűség >> szubjektivitástól
mentesség
56
56

2024. 02. 23.
Az adatfelvétel jogi és
etikai szempontjai
57
57
• a kutatásokra általánosan érvényesek a Magyar

Tudományos Akadémia Tudományetikai
Bizottságának tudományetikai alapelvei>>1/1/2002.
(III.11.) TeB határozat
58
58

2024. 02. 23.
A tudományos kutatónak be kell tartania:

• a közügy, a közérdek elsődlegességét;
• az igazságosság, becsületesség, tisztesség
követelményeit
59
59
A tudományos kutatómunka során:

• figyelembe kell vennie a szakmai etikai
normákat,
• tudományos igazság és a tudomány
szabadsága mellett kell kiállnia,
• be kell tartani a tudományos közlés etikai
normáit
60
60

2024. 02. 23.
A kutató kötelezettségei a kutatás

alanyaival szemben:
• nem lehet tolakodó, kikényszerítő;
• tájékozatott beleegyezés, együttműködés
megnyerése már az adatfelvételt megelőzően;
• beazonosíthatóság biztosítása;
• személyes adatok és adatforrások titkossága;
61
61
SZAKDOLGOZAT II.
Dr. Pápai Tibor Ph.D

62
62

2024. 02. 23.
ADATFELVÉTELI MÓDSZEREK
dokumentumok elemzése (dokumentáció-
analízis), tartalom-elemzés;
megkérdezés
közvetlen (interjús)
közvetett (kérdőíves)
megfigyelés, esettanulmány;
kísérlet;
feladat-végrehajtás értékelése;
teszt
63
63
Az adatok és az adatfelvétel
hitelessége
1, VALIDITÁS = érvényesség
azt fejezi ki, hogy valóban azt a változót tükrözi-e
az adat, amit vizsgálni szeretnénk, azt méri-e, ami a
vizsgálat tárgya
2, RELIABILITÁS = megbízhatóság
azt fejezi ki, hogy mennyire pontosak, valósághűek
az adataink
✓a pontosságot a mérés módja határozza meg!
✓Valósághűség >> szubjektivitástól mentesség! 64
64

2024. 02. 23.
Az adatfelvétel jogi és etikai

szempontjai
A kutatásokra általánosan érvényesek az MTA
Tudományetikai Bizottságának tudományetikai
alapelvei 1/1/2002. (III.11.) TeB határozat!
Betartandó szabályok:
közügy, a közérdek elsődlegessége;
az igazságosság, becsületesség, tisztesség követelményei
szakmai, etikai normák
a tudományos közlés etikai normái
65
65
A kutatás alanyaival szemben

• nem lehet tolakodó, kikényszerítő;
• tájékozatott beleegyezés, együttműködés
megnyerése már az adatfelvételt
megelőzően;
• a kutató beazonosíthatóságának biztosítása;
• személyes adatok és adatforrások titkossága;
66
66

2024. 02. 23.
Kérdőív-tervezés
• Soha ne kezdjen hozzá a kérdőív

megszerkesztéséhez, amíg pontosan meg
nem határozta a kutatás céljait (a kutatás
tárgyát), a hipotéziseket és a kutatás
alanyait!
67
67
Kérdőív-tervezés
A kérdőív,a vizsgálatm inőségének záloga!
1. FOGALMAZZA MEG, milyen tények, vélemények, attitűdök

feltárására van szüksége a vizsgálat céljából.
2. A kérdéseket nem kell feltétlenül direkt formában
megfogalmazni, és célszerű ellenőrző kérdéseketis beépíteni,
hogy következtethessünk a hamis válaszokra.
A kérdőív alkalm atlansága jellem zően a 100. megkérdezettnél
derül ki!
68
68

2024. 02. 23.
A kérdőív-tervezés lépései
Mi a keresett információ?
Mi lesz a kérdezési módszer?
Milyen kérdéseket ért meg a válaszadó?
Mik legyenek a kérdések?
Mi legyen a kérdések sorrendje?
Hogyan nézzen ki a kérdőív?
Legyen-e tesztfázis?
69
69
1. lépés:
tisztázni kell a kérdőív alkalm azásának célját.
• Pontosan meg kell fogalmazni, mire kíváncsi

mirőlszeretne m eggyőződni.
Például:
– Dolgozói elégedettségi kérdőív összeállítása
– Kérdőív összeállítása ism eretfelm éréséhez
– Kérdőív szerkesztése újm ódszerhatékonyságának
vizsgálatáról
– Kérdőív azellátottbetegek részére
70
70

2024. 02. 23.
2. lépés:
a kérdezés módjának megválasztása.
• a kérdező általkitöltöttkérdőív (validitás?)

• a megkérdezettek által önállóan kitöltött
kérdőív
• a kitöltés lehet: - csoportosan ( rendezvényen)
- egyénileg
• Az anonimitást mindig garantálni kell!
• válaszboríték használatával, amit a
megkérdezettek a kérdőívvelegyüttm egkapnak
71
71
Nem papír alapú kérdőívezés

http://www.kerdoivem.hu
http://www.ripet.hu
http://szavazz.net/WebUI/
Előnye:
✓ gyors
✓ az adatfeldolgozást, grafikus ábrázolást is egyszerűsíti
✓ költséghatékony
Hátránya lehet:
➢ célcsoport internetes hozzáférhetősége
➢ számítógép alkalmazási ismeretek
72
72

2024. 02. 23.
3. lépés: a kérdőív szerkesztése

1, MEGSZÓLÍTÁS - a felmérés céljának közlése!
Tájékoztatni kell a megkérdezetteket:
✓ milyen célból, ki kinek a megbízásából végzi a megkérdezést
✓ az anonimitás garantálásáról
✓ a részvétel önkéntességéről
✓ a kitöltés várható időigényéről
✓ a kitöltés módjáról (célszerű illusztrálniis!)
✓ a kitöltött kérdőívvelkapcsolatosteendőkről
✓ a határidőről
✓ az esetleges visszajelzés várható idejéről,form ájáról
✓ mi lesz az összegyűjtöttadatok sorsa
Ezen múlhat az együttműködésikészség,azőszinte,
felelősválaszadás! 73
73
3. lépés: a kérdőív szerkesztése
2, KÉRDÉSEK, ÁLLÍTÁSOK
/1, bevezető kérdések: célja az érdeklődésfelkeltése
(Alkalmazhatunk ábrát, grafikont, pl. az ellátás
minőségének időbeliváltozását– javulás, romlás,
stagnálás – mutathatjuk be, és kérjük errőla
megkérdezettek véleményét)
/2, fő kérdések: a számunkra legfontosabb információkra
vonatkozó kérdések
/3, levezető kérdések:a témakör szempontjából releváns
nyitott kérdések (pl. soroljon fel három olyan dolgot,
amelyet a szolgálat erősségének/gyengeségének tart)
74
74

2024. 02. 23.
a kérdőív szerkesztésszabályai
• A szóhasználat azonosan legyen értelmezhető a
kérdező ésa kérdezettek szám ára (azönkitöltős
kérdőíveknélezkiem elkedő jelentőségű)!
• Használjon egyértelmű kifejezéseket,kerülje a
szakzsargont, ne alkalmazzon kettősállításokat!
• A kérdések legyenek rövidek és egyszerűek,
könnyen érthetők!
• Bizonyos esetben a kérdezett választhassa a „nem
tudom” vagy „nem értelmezhető” választ is!
75
75
zárt kérdés
• előre rögzítettválaszlehetőségek állnak a kérdőíven ésa
kérdezett ezek közül jelölhet meg egyet vagy többet
(összhangban a kitöltési útmutatóval).
• Akkor alkalmazza ha a válaszlehetőségek jól
behatárolhatók, illetve ezek segíthetik egy hipotézis
ellenőrzését.
• A feldolgozásuk egyszerűbb!
76
76

2024. 02. 23.
skálakérdés
• érzelmek, attitűdök,m érését,pozitív /negatív voltát
számszerűsíti
• Lehet: ordinális-, intervallum-, arány skála, nominális
• 1 -5 között osztályozzuk a vizsgált jelenséget!
• 7-8 fokozatnál többet ritkán használnak!
• Ügyelni kell a skála szimmetriájára, hogy a semleges
attitűdötkifejező középső válaszhozképestugyanannyi
pozitív és negatív hozzáállást kifejező választlegyen.
• A skálafokozatok száma ezért páratlan kell legyen
• Ha nincs közepe a skálának nehezíti a válaszadást!
NAGYON ROSSZ      NAGYON JÓ
77
77
Likert-skála
Egy állítással való egyetértés mértékét, vagy egy vélemény
helyeslését kell a válaszadónak kifejeznie.
Csak az állítást kell meghatározni a skála mindig ugyanaz:
Teljes mértékben egyetértek
Nagyrészt egyetértek
Csak kismértékben értek egyet
Közömbös számomra
Nem túlságosan értek egyet
Nagyrészt nem értek egyet
Egyáltalán nem értek egyet
78
78

2024. 02. 23.
nyitott kérdés
• saját szavaival kell válaszolnia a feltett kérdésre
• Pl: ha arra kíváncsi, hogy a kérdezettnek mi jut
eszébe a kérdés alapján, és nem akarja előre
adott válaszokkal korlátozni a gondolkodását.
• Pl: ha azt vizsgálja, hogy a válaszadó miért érez
valamit, vagy miért hoz meg bizonyos döntéseket.
• Kerülje az önkitöltőskérdőíveknéla nyitott
kérdéseket!
79
79
3. lépés: a kérdőív szerkezete
3. A kitöltő szem élyére vonatkozó adatok

(nem, életkor, iskolai végzettség, szakirányú
végzettség, szakmai gyakorlat stb. egyéb
információ, ami mentén a későbbiekben
elemzést akarunk végezni) a kérdőív elejére és
végére egyaránt elhelyezhetjük.
4, KÖSZÖNET NYÍLVÁNÍTÁS: A kérdőív végén
meg kell köszönni a közreműködést,a
válaszadást!
80
80

2024. 02. 23.
4. lépés: a kérdőív form ázása

➢ Rövid, áttekinthető,esztétikusform a kialakítása.
➢ Zárt kérdések esetén legyen könnyen kezelhető a
válaszadás (karikázás, ikszelés stb.).
➢ Nyitott kérdések esetében legyen hely a
válaszadásra.
➢ Legyen könnyen áttekinthető a válaszadás=
egyszerűbb adatrögzítés!
➢ Nyelvileg igényes, a célcsoporthoz igazodó nyelv-
és szóhasználat.
81
81
5. lépés: kismintás kipróbálás.
➢ 15-30 fővel(kollégáival,„szakértőkkel”)
töltesse ki a kérdőívet,ésutána m egbeszélni
az érintettekkel az állításokat, kérjen kritikát!
➢ Szükség esetén módosítsa a kérdőívet!
• Ez segítheti, hogy az „éles” alkalmazás során
valóban azonosan értelmezzék a
megkérdezettek a kérdéseket, állításokat.
82
82

2024. 02. 23.
A kérdőívek szerkesztésének aranyszabályai

• a kérdéseket a legközérthetőbben kellm egfogalm azni(12 évesek szintje),
• a kérdések legyenek egyértelműek,nyelvezetük legyen érthető m indenki
számára,
• a kérdések ne sugalljanak semmiféle választ,
• a kérdéseknek nem szabad bizonytalannak, félreérthetőnek lenniük,
• a kérdések ne állítsák megoldhatatlan feladatok elé a kitöltőket,
• ne tegyék lehetővé,hogy a válaszadók m egism ételjenek egy-egy választ,
• a szakmai műszavakat,kifejezéseketkerülnikell,hacsak nem elengedhetetlen
alkalmazásuk (ilyenkor értelmező m egjegyzéstkelltenni),
• előnyben kellrészesítenia zártkérdéseket,hiszen azinform ációk egyszerűbben
csoportosíthatók és egyszerűbben feldolgozhatók,
• az indító kérdéseknek általános jellegűeknek kelllenni,m ajd fokozatosan kell
áttérni az egyre specifikusabbakra, a végére hagyni a személyes kérdéseket,
• egyértelmű kitöltésiútm utatótism ellékelnikella kérdőív m ellé.
83
83
ADATOK FELDOLGOZÁSÁNAK
SZEMPONTJAI
84
84

2024. 02. 23.
Adatfeldolgozás és elemzés
• Adatok csoportosítása
• Pontos adatok közlése
• Százalékos megjelenítés
• Statisztikai sorok, viszonyszámok felállítása
• Eredmények elfogadása
• Eredmények szembeállítása a kezdeti
problémával
85
85
Elektronikus adatrögzítés, statisztikai

módszerek és grafikus ábrázolás
alkalmazása,
• Excel táblázat kezelő
• SPSS v14
86
86

2024. 02. 23.
ADATOK
FELDOLGOZÁSÁNAK
ÁLTALÁNOS
SZABÁLYAI
87
87
VARIANCIA
• = változás; különbözőség
• hatékonyságvizsgálatok esetén kerül sor a
megállapítására >> azt feltételezzük, hogy
valamilyen beavatkozás hatással van bizonyos
változókra
• a hatás igazolásának logikája: megvizsgálom a
kérdéses változót a hatás érvényesülése előtt,majd
azt követően
• a két adathalmaz összehasonlításával
megállapítható, hogy történt-e változás és milyen
mértékű
88
88

2024. 02. 23.
KORRELÁCIÓ
• = összefüggés, „együttjárás”;
• két változó közötti kapcsolatot, összefüggést
fejezi ki;
• a két változó adatait egy koordináta rendszer
két dimenziójaként egyesítve
>>pontdiagramot hozunk létre (sűrűség
mutatja a korreláció meglétét)
89
89
Korreláció iránya:
• Egyenes irányú= pozitív korreláció >> ha az egyik
változó alacsony értékei a másik változó alacsony
értékeivel függnek össze. (pl.: idősebb életkor >>
több tapasztalat)
• Fordított irányú= negatív korreláció >> ha az egyik
változó alacsony értékei a másik változó magas
értékeivel függnek össze (pl.: rendszeresebb
mozgás >> kisebb testzsír)
• Pozitív – negatív korreláció = a két változó között egy
ideig az egyik, aztán a másik irányú összefüggés
mutatkozik
• Nincs korreláció, nincs összefüggés
90
90

2024. 02. 23.
Korreláció erőssége:
• a pontdiagramon az mutatja, hogy a pontok
milyen közel esnek az összefüggés irányát
jelző egyeneshez
• csekély szóródás >> összefüggés erős
• nagyobb szóródás >> összefüggés gyenge
91
91
KONTINGENCIA (ÖSSZEFÜGGÉS) TÁBLÁZAT:

• a két változó egy táblázat vízszintes és függőleges
fejlécét képezi;
• az oszlopok tartalmazzák az egyik változó diszkrét
adatait;
• a sorok tartalmazzák a másik változó adatait;
• az adatoknak a táblázat „celláiban” előforduló
gyakorisága szemlélteti az összefüggések
halmozódását, ebbőlkövetkeztethetünk a korreláció
meglétére
92
92

2024. 02. 23.
HIPOTÉZISEK VIZSGÁLATA
(igazolása vagy elvetése)
93
93
SZIGNIFIKANCIA
• Minden változás (variancia) és összefüggés
(korreláció) meglétében szerepet játszó tényezők
összessége a véletlen.
• A tényező halmazból a hipotézis megfogalmazásakor
kiemelhetünk egyet, és azt feltételezhetjük, hogy
ennek a hatása jelentősebb >> nem véletlenszerű,
hanem törvényszerű.
94
94

2024. 02. 23.
• A vizsgált jelenségben szerepet játszó tényezők

összessége = 100 %
• Ebből:
• a véletlen = x%,
• a törvényszerű = y%
• Akkor tekinthetjük a feltételezett tényezőt
törvényszerűen érvényesülőnek >> ha %-os
részesedése jóval meghaladja a véletlen
részesedését.
• A véletlennek ez a megengedett szintje a
szignifikancia- szint.
95
95
A KUTATÁS EREDMÉNYEINEK
ÖSSZEGZÉSE,
KÖVETKEZTETÉSEK,
JAVASLATOK
96
96

2024. 02. 23.
Követelmények:
• gyakorlatiasság, hasznosíthatóság
• szemléletesség: egyértelműség, egyszerűség
(táblázatok, ábrák)
• adatvédelem >> jogi, kutatásetikai előírások
betartása
97
97
AZTÁN CSAK PRECÍZEN

AZZAL A
SZAKDOLGOZATTAL!
NEM ÖSSZECSAPNI
5 ÉV ALATT!
98
98

2024 Pt Szakdolgozat Ápoló

Uploaded by

Document Information

Copyright

Available Formats

Share this document

Share or Embed Document

Sharing Options

Did you find this document useful?

Is this content inappropriate?

Copyright:

Available Formats

2024 Pt Szakdolgozat Ápoló

Uploaded by

Copyright:

Available Formats

2024. 02. 23.

Dr. Pápai Tibor Ph.D

Dr. Pápai T: Szakdolgozat módszertan 1

Dr. Pápai T: Szakdolgozat módszertan 2

a) Mennyi hasznosítható eredményt

Dr. Pápai T: Szakdolgozat módszertan 3

2. A felhasználandó források legyenek

3. A felhasználandó források legyenek

4. A kutatási módszer feleljen meg

• célszerűség, tervszerűség, módszeresség,

Dr. Pápai T: Szakdolgozat módszertan 4

ÉRTÉKELŐ LA P SZA K D O LG O ZAT /D IPLO M A M U N K A

1. A témaválasztás jelentősége,aktualitása és feldolgozottsága:

✓ 6.- 7.- 8. félév

Dr. Pápai T: Szakdolgozat módszertan 5

A szakdolgozat három főpillére

Dr. Pápai T: Szakdolgozat módszertan 6

1. Vázlat készítés – maximum 1 oldal!

✓ célja a dolgozat megfelelő átgondolása és

➢ Azokat a cikkeket, amelyek jók lehetnek

➢ A szakdolgozati témával kapcsolatos

A FORRÁSOKAT FEL KELL TÜNTETNI!!

A szakirodalom ne legyen 5 évnél

Dr. Pápai T: Szakdolgozat módszertan 7

a tudományos munka forrásai

Dr. Pápai T: Szakdolgozat módszertan 8

Dr. Pápai T: Szakdolgozat módszertan 9

A hipotézisek fajtái megfogalmazásuk szerint

Dr. Pápai T: Szakdolgozat módszertan 10

Variancia-típusú hipotézis (2):

• Igazolásának logikája: a kérdéses tulajdonságot

Dr. Pápai T: Szakdolgozat módszertan 11

Variancia-típusú hipotézis (3): példák

Korreláció-típusú hipotézis (1):

Dr. Pápai T: Szakdolgozat módszertan 12

Korreláció-típusú hipotézis (2):

A hipotézis megfogalmazásának követelményei:

Dr. Pápai T: Szakdolgozat módszertan 13

1. Elméleti, alapozó (teoretikus) kutatás: jelenségek,

3. Keresztmetszeti: az adott időpontban több,

Dr. Pápai T: Szakdolgozat módszertan 14

Dr. Pápai T: Szakdolgozat módszertan 15

Kutatási terv készítése Határidő:2023.június 12.

✓ A szakdolgozat tervezett vázlata (vs - tartalomjegyzék)

az adatrögzítés, feldolgozás módszere

Dr. Pápai T: Szakdolgozat módszertan 16

• azon személyek köre, akik a vizsgálat

Dr. Pápai T: Szakdolgozat módszertan 17

• a halmazok többfélék lehetnek,

A teljes populáció vizsgálat akadályai:

Dr. Pápai T: Szakdolgozat módszertan 18

Dr. Pápai T: Szakdolgozat módszertan 19

A reprezentatív mintaválasztás módszerei

• Egyszerű véletlen mintavétel

• Csoportosított véletlen (lépcsőzetes) mintavétel:

• Mechanikus véletlen mintavétel: bizonyos rendszer szerint

Dr. Pápai T: Szakdolgozat módszertan 20

• a rétegzett mintából történő arányos kiválasztás;

Példa a rétegzett mintavételre:

Dr. Pápai T: Szakdolgozat módszertan 21

Adott mintán végzett kutatások:

Dr. Pápai T: Szakdolgozat módszertan 22

• dokumentumok elemzése (dokumentáció-analízis),

Dr. Pápai T: Szakdolgozat módszertan 23