Vendéglátó gazdálkodási ismeretek

2000. május

Kedves Vizsgázó!

A feladatokban egy-egy döntési helyzetet kell megoldania. A feladatok egymástól

függetlenek, így bármilyen sorrendben megoldhatók. Ügyeljen azonban arra, hogy a
kidolgozásnál a példa sorszámát mindenképpen jelölje! Ahol a feladat kéri, írjon szöveges
értékelést is! Ezekre pontot kaphat.

A számítások elvégzésénél ügyeljen a következőkre:

1. Számológépet használhat, de minden mellékszámításnál ki kell jelölni a következőket:

- a számított mutató megnevezését,
- a számítás módját,
- a kapott eredményt, mértékegységgel együtt,
- ha kerekített, a kerekítés eredményét.
Amennyiben ezeket a kijelöléseket nem végzi el, a feladat még akkor sem fogadható el, ha a
megoldás egyébként helyes!

2. A kerekítési pontosságot minden feladatnál megtalálja, ezekre legyen figyelemmel.

3. A számításokhoz szükséges kiegészítő adatokat (járulékok, adókulcsok) a feladatoknál

megtalálja, ezekkel dolgozzon.

4. A feladat megoldásához semmilyen más segédeszközt nem használhat.

Ügyeljen arra, hogy áttekinthetően, szép külalakkal dolgozzon!

Sikeres megoldást, jó munkát kívánunk!

 2

1. Feladat (20 pont)

Egy Kft. vezetője novemberben számításba veszi a következő évre várható bevételei és
készletadatokat, hogy üzleti tervének ezzel a területtel foglalkozó részét el tudja készíteni.
Az elképzelések szerint a nyitókészlet nettó beszerzési áron 120 ezer Ft lesz. A nyitókészlet
60%-a feldolgozásra váró ételnyersanyag, a többi egyéb vásárolt áru.
A számítások alapján az üzletnek legalább 11 millió Ft éves nettó bevételre van szüksége,
melyből várhatóan 65%-ot tesz ki az üzletben előállított ételek bevétele.
Az üzletvezető feladata annak megállapítása, hogy a tervezett bevétel eléréséhez mekkora
összeget kell a készletek beszerzésére fordítani. Ehhez árucsoportonként meghatározza a
készletértékeket.
A tapasztalatok szerint az étel nyersanyagoknál a forgási sebesség 12 nap, az egyéb áruknál
pedig 23 nap. Az ételek átlagos haszonkulcsa 120%-os, az egyéb áruk átlagos árrés-
színvonala 54%.
Feladat:
Határozza meg, hogyan alakul a tervezett beszerzés nettó beszerzési áron a két
árucsoportnál külön-külön és az üzletnél együttesen!
Vizsgálja meg, hogyan alakulnak a zárókészletek a nyitókészletekhez képest
árucsoportonként és üzleti szinten!
Írjon szöveges elemzést arról, mi okozhatja a készletváltozást!
(A számításokat ezer Ft pontossággal végezze, a %-os mutatóknál egy tizedesre kerekítsen!)
Megoldás:
Étel nyersanyag nyitókészlet = 120 * 0,6 = 72 ezer Ft
Egyéb nyersanyag nyitókészlet = 120 – 72 = 48 ezer Ft (1 pont)
Étel nettó bevétel = 11.000 * 0,65 = 7.150 ezer Ft
Egyéb nettó bevétel = 11000 – 7150 = 3.850 ezer Ft (1 pont)
Étel elábé = 7150/2,2 = 3.250 ezer Ft (2 pont)
Egyéb anyagfelhasználási százalék = 100 – 54 = 46%
Egyéb elábé = 3850 * 0,46 = 1.771 ezer Ft (2 pont)
Étel átlagkészlet = (12 * 3250)/360 = 108 ezer Ft (2 pont)
Egyéb átlagkészlet = (23 * 1771)/360 = 113 ezer Ft (2 pont)
Étel zárókészlet = (2 * 108) – 72 = 144 ezer Ft (2 pont)
Egyéb zárókészlet = (2 * 113) – 48 = 178 ezer Ft (2 pont)
Étel beszerzés = 3250 + 144 – 72 = 3.322 ezer Ft (1 pont)
Egyéb beszerzés = 1771 + 178 – 48 = 1.901 ezer Ft (1 pont)
Összes beszerzés = 3322 + 1901 = 5.223 ezer Ft (1 pont)
Étel készletek aránya = 144/72 = 200,0%
Egyéb készletek aránya = 178/48 = 370,8%
Elemzés (3 pont)
A zárókészlet azért magasabb a nyitókészletnél, mert a szükséges bevétel eléréséhez a
nyitókészletnél jóval magasabb szinten kell tartani a készleteket. Ezen csak akkor
lehetne változtatni, ha lehetőség nyílna olyan szállítóval kötött megállapodásra,
amellyel az áru-utánpótlási időt le lehetne rövidíteni. Így a forgási sebesség
felgyorsulhatna, és a készletekben lekötött pénzösszeg csökkenne. Ha azonban
adottságnak tekintjük a forgási sebességeket, akkor növekvő készletre kell számítani
az év során.
A jelentős készletváltozást indokolhatják a következők:
- az előző évhez képest megnövelt bevételi terv,
- magasabb szintű átlagkészlet tudatos kialakítása pl. biztonsági okokból, vagy
áru-utánpótlási problémák, esetleg választékbővítés miatt,
- emelkedik az alacsonyabb forgási sebességű termékek részaránya.
 3

2. feladat (25 pont)

Egy melegkonyhás üzlet eddigi tevékenységi körét a tulajdonosok át kívánják alakítani.
Mielőtt az átalakításba belekezdenének, elemzik a lehetőségeket.
A vállalkozás vezető két lehetőséget vesznek számításba:
1. Ha az átalakítás után hagyományos értékesítési módot alkalmaznak, akkor 2 fő pultost és 1
fő pénztárost kellene még alkalmazni. A felszolgálók bruttó bére 48.000 Ft/fő/hó, a
pénztárosé 50.000 Ft/fő/hó lehet. Az értékesítést ebben az esetben az eddigi berendezési és
felszerelési tárgyakkal meg tudják oldani.
2. Ha az átalakítás után önkiszolgáló értékesítési módot alkalmaznak, akkor 2 fő pultost és 1
fő pénztárost kellene még alkalmazni. A pultosok bruttó bére 46.000 Ft/fő/hó, a pénztárosé
50.000 Ft/fő/hó. Ebben az esetben kiegészítő berendezéseket is be kell szerezni, amelyeknek
bruttó beszerzési értéke 750.000 Ft. A berendezések várható elhasználódási ideje 3 év.
Az önkiszolgáló értékesítési mód alkalmazásakor különböző hidegkonyhai és cukrászati
készítmények értékesítésére is lehetőség nyílna. A beszerzésükhöz kapcsolódó szállítási
költség évi nettó 120.000 Ft-ra tehető.
Az egyéb költségtényezők azonosak a két értékesítési formánál.
(A társadalombiztosítási járulék 39%, a munkaadói járulék 4,2%, az egészségügyi
hozzájárulás 2.100 Ft/fő/hó, az eszközök beszerzésekor felszámolt ÁFA 25%, az amortizáció
elszámolása lineáris módszerrel történik.)
Feladat:
Tegyen javaslatot az üzlet vezetésének, melyik megoldást válasszák, ha csak a
költségtényezőket veszik figyelembe! Ha még alaposabban meg akarják döntésüket
fontolni, akkor milyen további információkra lesz szükségük?
Javaslatát szövegesen is indokolja meg!
(A számításokat Ft pontossággal végezze!)
Megoldás:
1. variáció
Összes bruttó bér = {(3 * 48000) + 50000} * 12 = 2.328.000 Ft (2 pont)
Járulékok = 2328000 * 0,432 = 1.005.696 Ft (4 pont)
Eü hozzájárulás = 4 * 2100 * 12 = 100.800 Ft (2 pont)
Összes plusz költség = 2328000 + 1005696 + 100800 = 3.434.496 Ft (1 pont)
2. variáció
Összes bruttó bér = {(2 * 46000) + 50000} * 12 = 1.704.000 Ft (2 pont)
Járulékok = 1704000 * 0,432 = 736.128 Ft (4 pont)
Eü hozzájárulás = 3 * 2100 * 12 = 75.600 Ft (2 pont)
Összes bérjellegű = 1.704.000 + 736.128 + 75.600 = 2.515.728 Ft
Eszköz bruttó értéke = 750000 * 0,8 = 600.000 Ft
Leírási kulcs = 100/3 = 33,3%
Éves értékcsökkenés = 600000 * 0,333 = 199.800 Ft (4 pont)
Összes plusz költség = 2515728 + 199800 + 120000 = 2.835.528 Ft (1 pont)
Elemzés 3 pont
Az önkiszolgáló értékesítési mód bevezetése 598.968 Ft-tal kevesebb pótlólagos
ráfordítással jár egy évben, mint a hagyományos értékesítési mód.
Mérlegelni kell azonban azt is, hogy az első évben a kiegészítő berendezések
megvásárlására elő kell teremteni a forrásokat.
A további elemzéshez a várható bevételek és a haszonkulcsok ismeretére van szükség.

3. feladat (55 pont)

 4

Egy vállalkozó 1997-ben üzletének felújítását tervezte. A bankhoz hiteligénnyel fordult. A

hitel megítéléséhez üzleti tervet kell készítenie, amelyben többek között a következő adatokat
használta fel:
1997-ben az üzlet bruttó ételbevétele 5.400 ezer Ft volt, amely az összes bruttó bevételnek
54%-a. Az italbevétel a bruttó bevétel 40%-a, a többi szolgáltatás.
Az ételek átlagos haszonkulcsa 150% volt, az ital árucsoportnál 45%-os anyagfelhasználási
szinttel kalkulálták az árakat. Az üzlet összes költsége a nettó bevétel 47%-a volt.
A vállalkozó az üzletbe eddig 10 millió Ft tőkét fektetett be. A felújításhoz 3.600 ezer Ft hitel
szükséges, amelyet a bank 3 évre, éves 28%-os kamatra adna.
A felújítás után 1998-ban új szolgáltatásokat kívánnak bevezetni, így a szolgáltatásból
származó bruttó bevétel 25%-kal emelkedik. Az ételbevétel arányát a bruttó bevételből a
számítások szerint 5%-ponttal lehet növelni, míg az italbevétel esetén a kereslet
visszaesésével számolnak, így az italbevétel részaránya a bruttó bevételből 3%-ponttal
csökken.
Az újabb feladatok megoldása azzal jár, hogy a már eddig is jelentkező üzleti költségek
színvonala 5%-ponttal nő, és ezen kívül jelentkezik még új költségtényezőként a kamat.
Mindezek miatt az átlagos árrés-színvonalat 10%-ponttal meg akarják emelni.
1999-re és 2000-re a következő feltételezésekkel élnek:
- az árképzési feltételek megegyeznek az 1998. évivel,
- feltételezik, hogy minden évben azonos összegű kamatot kell fizetni,
- a bevétel összetétele nem változik,
- a bevétel és a költségek minden évben a várható infláció mértékével emelkednek, ez
az előrejelzések szerint évi 15%,
- osztalék-fizetés nem lesz.

Az üzlet tulajdonosa a következő egyszerű táblázatot állította össze magának a bankkal való
tárgyalás előtt:

Adatok A törlesztés A törlesztési években

előtt 1997-
ben 1998. 1999. 2000.
Nettó bevétel e Ft
Árrés e Ft
Üzleti költségek e Ft
Kamat e Ft
Összes költség e Ft
Adózás előtti eredmény e Ft
Társasági adó e Ft
Adózott eredmény e Ft
Hiteltörlesztés e Ft
Hiteltörlesztés után marad e Ft
Hozam %

Feladat:
- Számítsa ki, az adott feltételek mellett lehet-e törleszteni a hitelt?
- Töltse ki a fenti táblázatot és állapítsa meg, marad-e a hiteltörlesztés után más célra
felhasználható eredménye a vállalkozónak? Mekkora befektetésének a hozama a
különböző években? A hozamot a hiteltörlesztés után megmaradó eredménye alapján
számolja!
 5

- Írja le, mit tenne a vállalkozó helyében! Érdemes ilyen feltételekkel hitelt felvenni?
Ön milyen szempontokat venne figyelembe?
(A számításokat ezer Ft pontossággal végezze, a %-os mutatókat egy tizedesre kerekítse!)
(Az értékesítéskor felszámolt ÁFA: ételeknél 12%-os, italnál és szolgáltatásnál 25%-os. A
társasági adó kulcsa 18%-os. Feltételezzük, hogy a hiteltörlesztés ideje alatt az állami
elvonások mértéke nem változik. A társasági adó alapját módosító egyéb tételeket nem
veszünk figyelembe.)
Megoldás:
1997-ben
Összes bruttó bevétel = 5400/0,54 = 10.000 ezer Ft
Ital bruttó bevétel = 10000 * 0,4 = 4.000 ezer Ft
Szolgáltatás bruttó bevétel = 10000 – (5400+4000) = 600 ezer Ft
Étel nettó bevétel = 5400/1,12 = 4.821 ezer Ft
Ital nettó bevétel = 4000 * 0,8 = 3.200 ezer Ft
Szolgáltatás nettó bevétel = 600 * 0,8 = 480 ezer Ft
Összes nettó bevétel = 4821 + 3200 + 480 = 8.501 ezer Ft (5 pont)
Étel elábé = 4821/2,5 = 1.928 ezer Ft
Ital elábé = 3200 * 0,45 = 1.440 ezer Ft
Összes elábé = 1928 + 1440 = 3.368 ezer Ft
Összes árrés = 8501 – 3368 = 5.133 ezer Ft (5 pont)
Összes üzleti költség = 8501 * 0,47 = 3.995 ezer Ft (1 pont)
Eredmény = 5133 – 3995 = 1.138 ezer Ft (1 pont)
Társasági adó = 1138 * 0,18 = 205 ezer Ft (1 pont)
Adózott eredmény = 1138 – 205 = 933 ezer Ft (1 pont)
Hozam = 933/10000 = 9,3% (1 pont)
1998-ban
Szolgáltatás bruttó bevétel = 600 * 1,25 = 750 ezer Ft
Bruttó ételbevétel részaránya = 54 + 5 = 59%
Bruttó italbevétel részaránya = 40 – 3 = 37%
Bruttó szolgáltatás részaránya = 100 – (59+37) = 4%
Összes bruttó bevétel = 750/0,04 = 18.750 ezer Ft
Bruttó ételbevétel = 18750 * 0,59 = 11.063 ezer Ft
Bruttó italbevétel = 18750 * 0,37 = 6.938 ezer Ft
Étel nettó bevétel = 11063/1,12 = 9.878 ezer Ft
Ital nettó bevétel = 6938 * 0,8 = 5.550 ezer Ft
Szolgáltatás nettó bevétel = 750 * 0,8 = 600 ezer Ft
Összes nettó bevétel = 9878 + 5550 + 600 = 16.028 ezer Ft (5 pont)
1997. évi árrés-színvonal = 5133/8501 = 60,4%
Árrés-színvonal = 60,4 + 10 = 70,4% (2 pont)
Árrés = 16028 * 0,704 = 11.284 ezer Ft (1 pont)
Költségszínvonal = 47 + 5 = 52,0%
Üzleti költség (kamat nélkül) = 16028 * 0,52 = 8.335 ezer Ft
Kamat = 3600 * 0,28 = 1.008 ezer Ft
Összes költség kamattal együtt = 8335 + 1008 = 9.343 ezer Ft (3 pont)
Adózás előtti eredmény = 11284 – 9343 = 1.941 ezer Ft (1 pont)
Társasági adó = 1941 * 0,18 = 349 ezer Ft (1 pont)
Adózott eredmény = 1941 – 349 = 1.592 ezer Ft
Hiteltörlesztés = 3600/3 = 1.200 ezer Ft (1 pont)
Eredmény a hiteltörlesztés után = 1592 – 1200 = 392 ezer Ft (1 pont)
Hozam = 392/10000 = 3,9% (1 pont)
 6

1999-ben
Összes nettó bevétel = 16028 * 1,15 = 18.432 ezer Ft (1 pont)
Árrés = 18432 * 0,704 = 12.976 ezer Ft (1 pont)
Üzleti költségek = 8335 * 1,15 = 9.585 ezer Ft (1 pont)
Összköltség kamatokkal együtt = 9585 + 1008 = 10.593 ezer Ft (1 pont)
Adózás előtti eredmény = 12976 – 10593 = 2.383 ezer Ft (1 pont)
Társasági adó = 2383 * 0,18 = 429 ezer Ft (1 pont)
Adózott eredmény = 2383 – 429 = 1.954 ezer Ft (1 pont)
Eredmény a hiteltörlesztés után = 1954 – 1200 = 754 ezer Ft (1 pont)
Hozam = 754/10000 = 7,5% (1 pont)
2000-ben
Összes nettó bevétel = 18432 * 1,15 = 21.197 ezer Ft (1 pont)
Árrés = 21197 * 0,704 = 14.923 ezer Ft (1 pont)
Üzleti költség = 9585 * 1,15 = 11.023 ezer Ft (1 pont)
Összköltség kamatokkal együtt = 11023 + 1008 = 12.031 ezer Ft (1 pont)
Adózás előtti eredmény = 14923 – 12031 = 2.892 ezer Ft (1 pont)
Társasági adó = 2892 * 0,18 = 521 ezer Ft (1 pont)
Adózott eredmény = 2892 – 521 = 2.371 ezer Ft (1 pont)
Eredmény a hiteltörlesztés után = 2371 – 1200 = 1.171 ezer Ft (1 pont)
Hozam = 1171/10000 = 11,7% (1 pont)
A vállalkozó által összeállított táblázat:

Adatok A törlesztés A törlesztési években

előtt 1997-
ben 1998. 1999. 2000.
Nettó bevétel e Ft 8501 16028 18432 21197
Árrés e Ft 5133 11284 12976 14923
Üzleti költségek e Ft 3995 8335 9585 11023
Kamat e Ft - 1008 1008 1008
Összes költség e Ft 3995 9343 10593 12031
Adózás előtti eredmény e Ft 1138 1941 2383 2892
Társasági adó e Ft 205 349 429 521
Adózott eredmény e Ft 933 1592 1954 2371
Hiteltörlesztés e Ft - 1200 1200 1200
Hiteltörlesztés után marad e Ft 933 392 754 1171
Hozam % 9,3 3,9 7,5 11,7

Elemzés 5 pont
A feltételek adottak a hitelfelvételre. Ha valóban sikerül elérni az inflációval azonos
ütemű bevétel-növekedést, akkor az árrés elegendő lesz nemcsak a hitel kamatának a
kifizetésére, hanem egy egészen jelentős hozamot is biztosít a vállalkozó számára. Ez
a hozam a hitelfelvétel előtt 9,3%-os volt, a törlesztési idő végére eléri a 11,7 %-ot. Ez
megfelelő hozamnak tekinthető. Az idegen forrást 3 év alatt vissza lehet téríteni, a
vállalkozás vagyona jelentősen megnő, bevételénél és nyereségénél is dinamikus
emelkedés figyelhető meg. Mindenképpen szerencsés lépésnek tűnik a hitelfelvétel.

Pontozási útmutató:
0 – 33 1 (elégtelen)
34 – 49 2 (elégséges)
50 – 69 3 (közepes)
 7

70 – 85 4 (jó)
86 – 100 5 (jeles)