4. tétel: Élet a középkori városokban.

Bevezetés:
A középkori város kialakulásának fogalma:
Város: egy olyan települési forma, amelynek van hadászati jelentősége (a várak
miatt). Vannak olyan városok ahol nincsenek várak, mert későbbi alapításúak. Politikai
jelentőségük is van, mert a város 1-1 körzetnek a politikai központja is. A város egy
kereskedelmi csomópont lesz--> piac megjelenése. A kereskedelem központja lesz, itt
fog lezajlani az árucsere. Először letelepülnek a kereskedők, majd a kézművesek.
Házépítésekbe fognak: az első emelet bolt/műhely lesz, majd a fölsőbb szinteken
lakóház épül. Ezek a házak a generációk felnövésével egyre magasodnak. Létrejön
egy, a mai városokhoz hasonlító városkép.
A város lakóinak összefoglalása: polgár.
A középkori távolsági kereskedelem:
1. Forrás
Hogy születik meg Európában a város? Európában a városiasodásnak 4 centruma van.
Az első centrum: Itália. Azon a területen már az ókorban is voltak városok, római
hagyatékokon nyugszik. Mindig újra tudott népesülni, mivel fontos kereskedelmi
útvonalnak számított. Levantei volt a kereskedelem egyik végpontja. Döntően
luxustermékekkel kereskedtek.
A másik három centrumnál nincs római hagyaték. Ez lesz a centrumok kialakulásának
tipikus formája.
Második centrum: Hanza városok. Német városok. A Balti-tengerhez kötődnek és az
északi-kereskedelmi útvonalon fekszenek. Éppen ezért a legfontosabb árujuk a hering
volt. Azért volt fontos, mert a sózott halat bármikor lehetett fogyasztani, még böjt
alatt is. A heringek számának csökkenésével a városok jelentősége is jelentősen
lecsökkent. Kereskedelmi szövetségekbe/gildékbe tömörültek (központjuk Lübeck). A
12-14. században élte virágkorát. Az útvonal végpontja Flandria volt, ide szállították az
északról hozott árukat.
Harmadik centrum: Flandria. A kereskedelemre épül, az északi kereskedelem másik
központja (Brügge, Gent, a mai Hollandia). Textilipara miatt indult meg a város
fejlődése. Textilt adtak az északról érkezett termékekért (pl.: fa, hering).
Negyedik centrum: Champagne. Búzával és borral kereskedtek. Innen indult az északi
és déli kereskedelmet összekötő útvonal. 11-12. században városiasodási folyamatok
indultak el.
A középkori városok külső képét, szerkezetét, jellegzetes épületei.
2. Forrás
A város keletkezésének voltak/vannak gazdasági, társadalmi és politikai
feltételrendszerei.
Először gazdasági feltételei voltak, árufeleslegre volt szükség. Természeti feltételei is
voltak, a különböző adottságú vidékek találkozásánál jött létre város (folyók mellett).
Politikai feltételei is voltak, ahol a kereskedelem lezajlik, oda összegyűltek a
kereskedők és a termékek egy helyre. Ezeket a rablólovagok előszeretettel
fosztogatták. Szükség volt valamilyen egyházi/világi hatalomra, aki biztosította a
várost.
Ezek (voltak) azok a feltételek, amelyek kedveznek egy város kialakulásához.
Piactér és vár állt a városközpontban. A várból könnyű volt kijárni és védeni a
piacteret. A piactér másik végén egy nagy, szép templom állt. Kialakultak az utcák.
A folyamat kezdete 7.-8. század volt. Onnantól kezdve nemzedékről nemzedékre
növekedett a városok nagysága. A 11-12. században a városi polgárság úgy döntött,
hogy lezárja a várost, várfalat építettek. A város közössége onnantól nem tartott
igényt a várúr védelmi szerepére. A város autonómiát/függetlenséget biztosított
magának. Kommuna=város közössége. Céhek, koldulórendek (ferences rend és
domonkos rend) és korházak alakultak ki. A ferencesek korházakat vezettek. A
domonkos rend tagjai pedig a tanítást biztosították. A román stílusú templomok
mellett megjelentek a gótikus stílusú templomok is.
A városok jogi helyzete és társadalmának viszonyai!
3. forrás
Konrád 1120-ban megalapítja a várost. Jogokat és kötelezettségeket biztosít a város a
polgároknak. Kiváltságokat és mentességeket biztosít (Immunitások és privilégiumok).
Minden kereskedőnek helyet adott letelepedni és házat építeni némi adóért cserébe.
Védelmet és lopás esetén kártérítést ígért. Egy polgár halála esetén a családjáé volt a
teljes örökség. A város lakói vámmentességben részesültek és saját papot jelölhettek
ki. A vitákban nem Konrád döntött, hanem a kereskedők szokásai szerint intézhették
el a problémát. A városba költözhettek az urak a jobbágyaikkal, de ha egy jobbágy egy
év és egy napja a városban lakott anélkül, hogy bárki bizonyította jobbágyságát
szabad lett.
4. forrás
Gazdasági természetű jogok: vásártartás joga, vámszedés/vámmentesség joga,
árumegállító jog (kereskedő városban tartása és adott mennyiségű áru eladásra
kötelezése).
Politikai jogok: adózás, autonómiával (függetlenséggel) rendelkezik a város: magának
intézi az ügyeit, városi tanácsot választanak, megszervezik a város életét. A város
törvényeket, statútumokat alkot. A törvényekben benne vannak a városi polgárrá
válás jogai. A város lakói gyorsan fogynak (járványok) és fontos a pótlásuk -->
„bárkinek” lehetősége lesz a beköltözésre.
Egyszerű városi polgárok: - tehetősebbek (patríciusok): kereskedők, iparosok
- szegényebbek (plebejusok)
A város polgárai bírót és papot választhattak maguknak.
A kereskedők gildéket, a kézművesek céheket alkottak. A céhekben nem volt
munkamegosztás -> minőségi tevékenységet folytattak, termék elkészítése időigényes
volt, de tartósra sikerültek. Korlátozott volt a felvevőpiac, csak annak termeltek, aki a
városban lakott, vagy odament.
A kereskedők és a céhek között érdekellentét alakult ki. A kereskedők a termelés
fokozásában voltak érdekeltek, a kézművesek nem. A céhek szabályozták a termelést.
Küzdelem indult a városi tanácsba kerülésről, amibe beleszóltak a polgárok.
Ha a céhek nyertek, akkor a gazdasági fejlődés megállt. Ha a kereskedők nyertek,
akkor lazább szabályok léptek életbe. Beindul a céhen kívüli termelés majd 1-2
évtizeden belül megszületik a manufaktúra (kézi munkára alapozott tömegtermelés).
Különösen textiliparban és bőriparban volt népszerű.
Ahol a kereskedők nyertek, előbb utóbb lebomlott a városfal.
A várost nyilván valóan az uralkodó védte pénzadóért cserébe. A városok és a
környező uralkodók között politikai és gazdasági érdekszövetségek alakultak ki. A
kereskedők megkapták a királytól is a szabad kereskedési jogot. Az országgyűlésen a
király a városok követeire támaszkodott a nagybirtokosok ellen. A városok az országos
politika szintjére kerülnek, a 13. században, kialakult a rendi monarchia.
Befejezés:
Így alakultak ki a középkorban a városok, amiknek egy része a mai napig fennmaradt.
A legjobb példa erre esetünkben Eger. A várhoz közelálló piactér, egy folyó köré
építkezés és a domborzati elhelyezkedés is a középkor városaihoz passzol.