VILÁGVÉG

ÉS VILÁGITÉLET
 VILÁGVÉG
ÉS VILÁGITÉLET
A XX-1K SZÁZADRA
VONATKOZÓ JÓSLATOK
GYŰJTEMÉNYE

IRTA

ROCK GYULA

B U D A P E S T , 19 20
„M INERVA”
KÖNYVKERESKEDŐ ÉS KIADÓ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG KIADÁSA

https://ekonyv.org https://tiltottkönyvek.org
Hungária könyvnyomda és kiadóüzlet nyomása Budapest
 . . .m ent lékel uf'arszin...

Ma talán nincs ember, aki a mostani terhes időket

ne hallotta volna i'igy emlegetni, mini a közelgő
«világvég» előjeleit. Mélyebben azonban csak kevesen
foglalkoztak e gondolattal, egyrészt, mivel nem ismerik
az idevágó irodalmat, másrészt pedig, mivel maga a
téma igen tudományellenesnek látszik. Azoktól, akik e
kérdést részben vagy egészben ismerik — aininl alább
látni fogjuk — el van tiltva annak úgy a mostani, mint
bármely más időkre való határozol! vonatkoztatása.
Ilyen körülmények között talán nem leszek szerény­
telen, ha e hivatottak helyett én próbálom meg a
rendelkezésemre álló anyag felhasználásával az ide
vonatkoztatható evangéliumi versekei ismerteim, ma­
gyarázni.
Ha az evangéliumoknak a világ régére, vonatkozó
jóslatait közelebbről vizsgáljuk, lehelellen, hogy a
mai időkre oly találóan illő ponljail puszin véletlen­
nek tartsuk. Ha majd imitt-amoll a mi kis tudásunk­
nak ellentmondó pontokat idézek is, ne gúnyolódjék
senki. A tudomány történetéből tudjuk, hogy igen sok
fontos és nagy kérdéssel ellenkezelt már a mi eszünk
és tudományunk, sőt mi több, sok valószínűségre
rásütötte a mi tudományunk a «lehetellen» bélyegét,
s mégis, hiába volt minden ellenkezés, azok a lehetet­
lenségek megvalósultak, és ma már megy a gőzhajó,
0

l'ul :i vonal, repül az ember és analizáljuk a csilla­

gokul. Legyünk tehát óvatosak és türelmesek és ne
dobjuk rá nagyhamar az itt-ott felcsillámló szellemi
gyöngyökre a ((lehetetlen* sötét takaróját, mert több
a véletlennél, ha kevesebb is a biztosnál, a jelen,
huszadik századra vonatkoztatható evangéliumi jós­
latok helytállósága. Persze csak jóslatok ezek, ame­
lyeket hittel és sejtelemmel kell kezelnünk, ezekhez a
tudás túlságosan durva, túlságosan érzéki valónk.
A Szentirás szerint elkövetkezik egy olyan idő,
amely ki fogja termelni, ki fogja provokálni az Ítéletet.
Olyan idő, amikor az emberek között oly lelki és szel­
lemi távlatok lesznek, amelyek szükségszerűvé és ter­
mészetessé teszik a különválasztást. Nem az Isten
bosszúvágya miatt fog megtörténni a különválasztás,
hanem az Isten gyermekeinek (János ev. I. 12.), ama
kevés igaznak a lelki ragálytól, a hitetlenségtől, az önző
érdekhajhászástól való megmentése végett. Külön fog­
nak választatni a jámbor, jóakaratu, nemes célokat és
érzéseket követő juhok, a rendetlen, rontó, erőszakos
és önző kecskéktől. Az a különválasztás az ítélet. Amint
Lucifernek az égből való kiveltetését nem az Atya
haragja tette, hanem az angyalok érdeke kivánta a
pártos eltávolitárát, ép ilyen szükségszerűségből tör­
ténik az ítélet is. Különválasztatnak, hogy ne akadá­
lyozzák egymást a fejlődésben.
A mai időket a dereformáció összes ágai, u. m.
a baptisták, adventisták, nazarénusok, a világvég elő­
jeleinek, illetve a mi Urunk Jézus Krisztus második
eljövetelét megelőző fügefát rügyeztető tavasznak tart­
ják, amely azt hirdeti, hogy félreismerhetetlenül közel
van a nyár. Mi misztikusok és avatottabb spiritiszták
pedig az ujabbkori kinyilatkoztatásokból tudjuk, hogy
e nyár a huszadik század. Minderről később.
 7

Amint Szentesy mondja, a papság között is nagy

tábora van a jelen időket a világvég előjeleinek tartó
pártnak; azonban — Írja Reffe Jenő — «hosszabb ta­
pasztalásból tudjuk, hogy ezek a jelek nem elegendők
'annak megállapítására, hogy az ítélet közel van, mert
Myes dolgok már ezer évek óta vannak és még sem
jött el az ítélet és biztosabb jelek nem adattak arra,
bógy az Ur eljövetelének ideje közelednék.* Ezért
X. Leó pápa megtiltotta, hogy bárki is az Ítélet idő­
pontjára nézve valamit egész határozottsággal állítani
merészkedjék. (Cens. Lat. V. Sess. XI.) Eszerint a pap­
ság keze e tárgyban — valószínűleg az Egyház tekin­
télyének megóvása érdekében - - kötve van. A milánói
zsinat is inti a szónokokat, hogy ne hirdessék az Anti-
krisztus és az utolsó ítélet napját. (Dogma VI. III. 3.)
A Dogmatika VI. 299. p. szerint «a világ vége,
másként általános vég, az egész emberi nemnek és
természeti világnak végét jelenti; nem azt, hogy mind­
kettő létezni megszűnik, hanem hogy Isten örök vég­
zésében eléje tűzött célját elérte*, majd folytatja, hogy
«végre földünk a jelen alakja és berendezése helyett
amegujult emberinemnek megfelelő alakot vészen fel»,
végre az 536. lapon igy folytatja — idézve Szent Cyrilt:
— «Vége lesz egykor e világnak, de nem semmisül
meg, hanem átalakul.. . Elmúlik ezen világ, hogy égy
szebbnek adjon helyet. Elborítja az Ur az eget, nem
hogy megsemmisítse azt, hanem hogy szebbé tegye.*
Ugyanezt találjuk határozottan kifejezve a scholasz-
tikus hittudósoknál. Az egyházi Írók mind ezt tanítják
egészen korunkig. Végül megemlítem, hogy a görög
bibliai szövegnek ama szava, amelyet a bibliaforditók
«világvég*-nek fordítanak, az «Aeon», amint pedig
tudjuk, ez nem világ-, hanem korszakvéget jelent.
Világvéget a «Kosmos» jelentene. (Máté 24. r, 3. v.)
8

Ily irányban értelmezendő a Péter II. II. V. versében

irt ama kilétei is: «És ha a régi világnak sem kedve­
zed, de Noét megőrizte stb.» Az itt irt «régi világ* alatt
is csak egy korszakot kell értenünk. Ugyanerre mutat
a Jelenések könyvében tárgyalt, az Ítéletet követő ezer
éves országiás, az uj föld és uj Jeruzsálem értelmezés^
is. — Ezek szerint, amint azt láthatjuk, a világvégé
csak átalakulást, aratást jelent, nem pedig absznlht
véget, amint azt az avatatlanok hirdetik.
Az ítéletre vonatkozólag, bizonyos kérdések tisz­
tázása végett, gnnyit jegyzek meg, hogy a keresztény
tanítások szerint az emberre két Ítélet vár, egyik a
halál utáni, másik az általános, a feltámadást követő
végítélet. (Ág. hit. VI.)

I.
Mindezek után rátérhetünk ama néhány, kevés
hitelt érdemlőnek bélyegzett jóslat és szállóige ismer­
tetésére, amelyek a világvégre vonatkoznak.
1. A régiek előtt talán nem egészen ismeretlen, hogy
állítólag az Ur Jézus mondta volna, hogy «ezret élünk,
de ezreket nem élünk és vége lesz a világnak*. — E
szerint az emberiség az ezreket, vagyis a 2001-et már
nem éri el, mert közbelép az Ítélet. Én úgy vélem, hogy
az «ezrek», vagyis a többes, a 2001. évvel kezdődnék,
az 1900, vagy 1001 még «ezrek»-nek nem mondható.
2. Egyik keleti rege meséli, hogy van a mohame­
dánok birtokában egy jászpiszkő, amelybe Mohamed
19 szöget vert bele. Ha majd egyszer mind a 19 darab
szög kihull — mondja a hagyományuk — akkor vége
lesz a világnak. Jelenleg már csak három szög van a
kőben — mondja Havrán Emil «Utazás Keleten* cimű
művében.
 9

3. Az 1840-es években :i bajor médiumok által azt

közölték a szellemviláglakók, hogy «Százötven év
alatt, ha a félvilág romba dűl is, egy akol és egy pász­
tornak kell lenni.* 1850 és 150 ép 2000 évet jelez.
4. Az annak idején lehetetlennek és nevetségesnek
tetsző Santa Sybilla jövendölése szerint «az utolsó
időben a kocsik lovak nélkül fognak járni és a földnek
az egyik szélétől a föld másik széléig el fog hallatszani
az emberi hang.*
5. Malacliiás, 1140-ben meghall érsek, egy-egy
jelmondattal határozta meg a világvégéig még trónra
jutó összes pápákat. A ma — azaz 1020-ban - ural­
kodó pápát, XV. Benedeket «religio í/e/>«/»if/«/rt»-vaI
jelezte, amit általában elnéptelenedett vallásnak vagy
lerombolt vallásnak fordítanak. Én a hit rln<'i>s:críH-
lenedésének fordítanám, de bármim fordítjuk is, maga
a lényeg igen találó. Malachiás hátralevő jelmondatai
szerint a most uralkodó XV. Benedek után már e.sak
nyolc pápa következik a világvégéig, akiket Malachiás
annak idején a következő jeligékkel határozod meg:
1. Tántoríthatatlan hit.
2. Angyali pásztor.
3. Pásztor és hajós.
4. Virágok virága.
5. A félholdról.'
6. A nap erejéből.
7. Az olajfák dicsfényéből.
8. II. Péter az ulolsó pápa-
Amennyiben egy-egy pápa uralkodására 10—12
évet számíthatunk, a 2000. évhez fűzött világvég hite itt
is támogatást nyer. Hogy Malachiusnak ezt a 113 jel­
mondatát, mellyel az összes pápákat jellemezte, sok
támadás és védelem érte, az köztudomású és termé­
szetes is. mert a világban mindig két párt volt, tehát
10

ltom Irliel hárító, ha ez vagy az támad, hisz ez sokszor

• sok azt mulatja hogy az illető a másik párthoz tar­
tozik. Különben is hitelességüket hamar megmutatja
majd az idő, minek vitassuk itt, hisz oly közel a felelet.
(». A német Edda (a XIII. században irt misztikus
költemény) szerint már félelmesen üvölt a pokol
kutyája és messziről már látszik a lét alkonya. Az
emberiség megromlása jeleinek a szívtelen gyilkos­
ságokat és a felburjánzott érzékiséget Írja. A paran­
csoló a fejsze lesz. Hegyek szétszakadnak, erdők meg­
indulnak, az ég kérge szétreped. Az egész földet körül­
fogó óriási kígyó dühös csapkodásaitól égnek a hul­
lámok. Földek sülyednek vizek alá, a nap és a csilla­
gok kialszanak, a lobogó tűz az egeket fogja nyaldosni
és ekkor eljön ama mindeneket uraló fejedelem fent-
ről, hogy megtartsa az ítéletet. (A Messiás.) ö elsimítja
a viszályt és biztosítja a rendet az örök jog szerint.
Látom a zöld földet alámerülni a tenger alá, a kipró­
bált igazakat pedig örök fényben és nyugalomban él­
vezni az elmulhatallan örömet.
7. Az újabb jövendölések közül a leghíresebbek
egyike az úgynevezett «La Salette-i jövendölés», ame­
lyet 1846. szeptember 19-én La Salette francia község
határában maga szűz Mária nyilatkoztatott ki két
pásztorgyermeknek történt megjelenésekor.'(Ez a mű
az 1870-es évekig majd minden nyelven megjelent.)
E hosszú, tartalmas és csodálatosan találó jövendölés
szerint éhínség, járvány és mindenféle kínok követ­
keznek az emberekre 35 éven át; Isten hallatlan módon
fog fenyiteni. A társadalomra a legrettenetesebb csa­
pások sorozata következik. Mindenfelé vér fog folyni.
A templomokat becsukják vagy megszentségtelenitik,
a papokat megölik, majd az 18(54. évben Lucifer a
földre hág sok-sok ördögével együtt, hogy elpusztítsák
 11

a hitet. A rossz, illetve erkölcstelen irodalom el fog

terjedni. A gonoszok más Evangéliumot (azaz öröm­
hírt) fognak hirdetni. Az egyház nagy válságon fog át­
menni. Úgy az egyházi, mint minden polgári hatalom
el lesz törölve. Az igazságot lábbal fogják tiporni. Úgy
a haza, mint a család szeretető meghidegül. Maguk a
vezetők fognak igyekezni, eltörölni a vallási, hogy az
anyagelviség, istentagadás és mindenféle hűn elterjed­
hessen. Párist felperzselik, mindenfelé vér, harc, ká­
romlás és földrengés lesz. Végül az Ur megsemmisíti
az Ő ellenségeit, a bűnösök elvesznek, a föld pedig
pusztává lesz. Aztán felébred a béke és a szeretet és
az emberek az Ur Jézusnak fognak szolgálni. Az Anli-
krisztusra azt mondja, hogy annak egy előhírnöke fog
jönni, aki több nemzetből gyűjtött csapalukkal fog az
Ur Jézus ellen harcolni, sok vért onl s azt fogja majd
kívánni, hogy Istenként imádják. Azután következik
egy hamis béke, amely alatt az emberek csak mulatni
fognak. A nép vezetői elhanyagolják az imát és a bűn­
bánatot. ((Reszkessen a föld és azok, akik azt hiszik,
hogy Krisztusnak szolgálnak, holott bensőjükben csak
önmagukat bálványozzák.» Egy zsidó származású ál­
szűztől ezen időben fog megszületni az Anlikriszlus is,
ki Rómában fogja felütni székhelyéi, ez maga a meg­
testesült ördög lesz, akit annak idején a megnyíló föld
fog elnyelni tüzes gyomrába. Az emberek a halál után
fognak kiáltozni, de minden hasztalan. Ezek lesznek
amaz idők jelei, az utolsóé, a végé, amely már itt is
van. Mindezeken kívül a pásztói-fiúnak még egyebeket
is mondott a szűz Anya, amiknek közzétételét azonban
a pápa mindezideig néni engedte meg. (Ezt a második
részt nem sikerült még megszereznem, de úgy hiszem,
legközelebb nyomára jutok). Hogy ez a La Salette-i
jövendölés az egyház előtt is mily tekintélyben áll, iga­
12

z )lj;i az, hogy /Ah P/ifs pápa rendeletéből e helyen

templom épült. La Salelte ma is — ép ez okból — híres
bucsujáróhely.
8- Egy ismeretlen prófécia Írja, hogy egy kemence
nevű városban leszen amaz utolsó időkben a leg­
nagyobb vérengzés. A mai Budapest IV-ik kerületének
Best-nek és a vele szemben lévő második kerületnek
német neve Ofen volt, amit 1873-ig törvényesen is
használtak. Onnan eredt ez az elnevezés, hogy a XII.
században bevándorolt németek a pest szót, amely
mint szláv szó mész- vagy téglaégető kemencét jelent,
egyszerűen átfordították német nyelvre. (Dér Ofen:
kályha, kemence.)
9. A szentéletü Bio is Mária (1840) mondja, hogy
a nagy háború előtt a gonoszok fognak uralkodni és
minden rosszat, amit csak tudnak, elkövetnek. De
uralmuk nem fog sokáig tartani, azután olyan nagy
lesz 1 vallás diadala, aminőt az még nem ért meg.
10. Boteau.r Mária (1843) szintén azt jövendölte,
hogy a nagy háborúnak csoda álla! lesz vége. amely
meg fogja rázni a világok
11. Tarean.v Mária (1832) színién rettenetes dol­
gokat jósolt ÍYanciaország és a világ s o r sá ra vonat­
kozólag.
12. C.Iansi Bcrnál (1849) mondta, hogy jönni fog
egy forradalom, amikor maga az Ur Jézus fog közbe
lépni és egészen uj, nem ismert* csapással fogja az
egész világot büntetni. Ez a forradalom mindent fel
fog forgatni.
13. Steiner Ágnes pedig (1862) igen sok ördögöt
látott egyik látomásában a földre jönni, hogy a hitet
megrontsák.
Köztudomású dolog, hogy a zsidók még mindig
várják a Messiást, a Dávid fiát. Hogy eme hitük milyen
 13

komoly volt az utóbbi időkig, igazolja a Nagyidén

(Ábauj megye) 1560-ban tartott zsidó zsinat, amelyen
az összes európai zsidók éppen e tárgyban tartottak
gyűlést, de mivel megegyezni nem tudlak, eredmény­
telenül oszlottak szét. (Állítólag ilt indítványozta egy
rabbi, hogy mivel az Írások minden jele ráillik a
keresztények Jézusára, s mivel az ő általuk várt
Messiás mindezideig nem jött el, fogadják el a. ke­
resztények Messiását a magukénak. A felháborodott
rabbik majd agyonverték, úgy, hogy csak karhata­
lommal menthette meg éleiéi, ügy más adat szerint ez
az eset állítólag Galíciában törlőnt.)
14. Joachim rabbi azt Írja a Talmndhan, hogy a
Dávid fiának eljövetele idején kevés lesz az írástudó
ember és az embereket akkor sok csapás éri. (Ma lát­
hatjuk, hogy írástudó, azaz biblinismerő ember nagyon
kevés van. Annak idején írás szó alatt a szent Írásokat
kellett érleni, hiszen más alig volt. S ma e jóslat igen
találóan alkalmazható.)
15. Egy másik, a Kettina rabbi, pedig azt irta,
hogy a világ 6000 évig fog állni. Ma a zsidók az
5681. évet írják. Tehát a VI. évezredben vannak.
16. A keresztény egyházatyáknál is fel-felujul az
a feltevés, hogy amint Isten hat nap alatt teremtette
a világot, úgy a világ hatezer évig fog állni, mivel Is­
tennél egy nap ezer esztendő és ezer esztendő egy nap.
Ezen — némelyek szerint kevés alappal bíró — sza>-
mitgatások szerint Jézus Krisztus a negyedik évezred­
ben, illetve 4000-ben született. Ma tehát 6000 év körül
vagyunk. Ugyanezt igazolja a misztikus irodalom is.
17. Nostradamus és Paracelsus, a XVI. században
élt két híres zsidó orvos jövendölései szerint három
század múlva, akkor, amidőn Anglia és Franciaország
pusztulásnak indul, amikor Franciaország az idegenek
14

csapataival lesz lullömve, amikor ama központi hatal­

mak («Mii eh te dér Mitte») fognak győzni, amelyek ter­
mészettől hasonlóak, de hitben különbözők (a német
és osztrák), akkor, amikor Ausztria (külföldön Ma­
gyarországot annak idején összecserélgették Ausztriá­
val, tehát itt talán Magyarország értendő) a, pápaság­
nak nagy segítségére lesz és szép jövőnek indul, akkor,
ezen korszak végén föllép az Antikrisztus. Mind ezek
pedig akkor lesznek, mikor egy különös madárnak
orgonaszerű hangja lesz hallható a levegőben és egy
véka búza olyan drága lesz, hogy az emberek egymást
fogják megenni. — Ez a hang a repülőgép búgása.
Végül egy olyan boldog és ideális jövőt jósolnak az
emberiségnek, amelyben nem a materializmus és ka­
pitalizmus jogrendje, hanem az isteni igazságosság,
illetve igazi idealizmus fog uralkodni és a szellemi élet
fája hatalmas zöldülésnek indul. Paracelsus szerint
ezen időben egy «hagaristische Sekte», egy hagari
szekta lép fel s ez fogja a szellemi fát kizölditeni. (Ér­
dekes, hogy az ujhéberben a hagri Magyarországot
jelent. Ford.)
18. Bellaághnénak a ((Budapesti Hírlap» 1919.
január 1-i számában közöli jóslata szerint is nagy jövő
áll Németországnak, amennyiben a jóslat igy szól:
«Nagy lesz Lengyelország és Németország is. Valamint
Magyarország oly gazdag s hatalmas, amilyen nem
volt soha.» — Ebben a központi hatalmak: a «Máchte
dér Mitte» győzelmének valószinüsitését látom.
19. Tolsztojnak a «Világ» 1918. augusztus 10-iki
számában közölt, a halálos ágyán mondott jövendö­
lése szerint «a nagy tűzvész 1912-ben világkatasztró­
fává fejlődik. Vérben és lángban lesz Európa. Egysze­
rűen négy nagy nemzet marad, úgymint a germán,
latin, szláv és mongol. 1925 után a vallás tekintetében
 15

is pagy változást látok- Uj reformátor jön, az Egyház

megbukik. A világot felszabadítja a monarchizmustól
és megveti alapját a pantheizmusnak. Az emher, aki
e missiót teljesiti, mongol. Itt él a földön közöttünk,
de ő maga még nem tudja, mi vár reá.» — E refor­
mátor alatt nem érthetjük Lenint vagy Kun Bélát, mi­
vel azok nem mongol, hanem sémita fajhoz tartoznak.
Két más, csak félig-meddig hiteles jóslat szerint e re­
formátor magyar lesz.
20. Végül megemlítjük, hogy az amerikai Hussel
1889-ben megjelent könyve szerint a világítóiét, a
biblia adatai stb. nyomán tett számításai szerint.
1914-ben fog kezdődni.
Az adventisták feljegyzése szerint Luther és Me-
lanchton is hitték a világ végét, amely számításaik sze­
rint 1915-ben következnék be.
21. Lássuk most a legújabb, Graef Mária kolozs-
megyei adventista vallásu látnoknő jóslatait. Saját
munkája szerint 1911-ben az Ur Jézus jeleni meg neki,
máskor pedig egy-egy arkangyal, akik a világvégre
vonatkozó tanításokat adtak neki. Figyelmeztették,
hogy az Ítélet közel van, hogy 1844-től volt adva 70 évi
megtérési idő, amely után következend az ítélet. 1844
é s7 0 1914 évet tesz ki. Más alkalommal, 1910. április
havában, azt mondta neki az angyal, hogy már az
«utolsó félóra* is itt van. A biblia szövege szerint a
szellemi fél óra nálunk a földön 7 és félévet jelent.
E szerint 1916. április vagyis 4. hónapja összeadva
7 és félévvel (6 hónappal), az 1923. év október havát
mutatja az Ítélet kritikus idejének, mondjuk végének.
Ama tételre, hogy «<az órát és napot senki nem tudja,
csak az Atya*, azzal felel, hogy neki az Atya nyilat­
koztatta ezt ki. Majd más helyen folytatja, hogy a
jelenvaló világ úgy fog elpusztulni, mint Sodorna és
16

(lomomul,.aztán megjelenik az Ur a felhők között az

u angyalaival és boldog paradicsommá alakítja e vilá­
got. Az uj világ leírását tartalmazó bájos, szép stílű
szöveget szó szerint iktatom ide. ('Áttekintettem az uj
földet, mely paradicsomnak neveztetik s láttam a gyü­
mölccsel rakott fákat, melyek a mi karácsonyfáinkhoz'
hasonlók és cukorételeket teremnek. Láttam az ízes
szőllőt, mézdombokat, tejjel folyó patakokat. A gyü­
mölccsel átszőtt fák közt pompás virággal átszőtt
lombsátrak vannak gazdag virágerkélyekkel és virág­
boltozatokkal, rózsafolyosókkal, virágszőnyegekkel.
Vannak füves terek, amelyeken a fű pompája leír­
hatatlan. Az Ur dicsének fényétől úgy csillog a fű,
mint ahogy csillámlik a gyöngysor a nyakéken. A
szőllőfürt oly nagy, mint egy kétéves gyermek és leir-
hataliánul étles. Az uj földön nem sütnek, nem főznek,
minden ételt készen ad a gyümölcs. Az egyik fajta gyü­
mölcs húsos és olyan ize van, mint egy leirhatatlanul
Ízes huspeesenyének. Másik olyan, mint a sült torta
és sült tészta, van aztán mindenféle gyümölcs- és
eukorkanemü, dinnye, szeder, málna, eper. A tej a
íejpatakokban vastag mint a tejfel, amit arany-
csészékből isznak és mézel lesznek bele a mézdom­
bokról. isten e népének nagy kedve lelik az utazások­
ban és a levegőbe lendilve magukat, mint egy madár­
sereg utaznak.» — Végül a busevéslöl való tartózko­
dást, mint előkészületet a paradicsomi életre, helyesli
a látnoknő.
22. Érdekes tünet, hogy az adventisták, baptisták
és a katli. papság nagy része is — úgy, mint a misz­
tikusok maguk — a spiritizmust a vég utolsó előjelé­
nek tartják. De amíg az előzök naivul az ördög mun­
kájának mondják, addig az utóbbiak az egyetlen uj
kegyelmi eszköznek, amelynek segítségével az ember
 I 17

«kézzelfoghatólag» meggyőzhette volna önmagát, a

materializmust és visszatérhetett volna a hithez, az
«evangéliumhoz». Azért engedélyeztetett eme néhány
évtizeden át feltűnően nyilvánuló kegyelmi eszköz,
mivel az észokokkal és észelvekkel való meggyőzés —
amint látjuk — nem hallgattatta el a, materializmus
mindenre felelni tudó fecsegő nyelvét. A mai spiri­
tiszta kísérletek eredményei már csak árnyai az 1840.
és 1880-as évek világhódító, elvcseréltctő szeánszainak.
Uj kinyilatkoztatás volt, hogy észre térjünk, kilábal­
junk a materializmus tévelyéből. Mindez azért volt,
hogy a közelgő nagy Ítélet előtt eleve intést nyerjünk,
hogy senki se mondhassa, hogy hitel, meggyőződést
nem szerezhetett. Mert a fölrázó mozgalomról min­
denki hallott, úgy amint ma nincs, aki ne hallott
volna — elég komoly indokokkal alapozva — a vég­
ítélet, a vilájgév közelgéséről.
Mielőtt az Evangéliumok ide vonatkozó verseit
tárgyalnám, az ott oly fontos szerepet játszó Anti-
krisztusra vonatkozó feljegyzéseket kell ismertetnem.
Az egyházi irók szerint, mint Tertulián K. u. 222-ben,
az Antikrisztus egy erkölcstelen nőtől született zsidó
ember lesz, bűnei révén az ördög fogja megszállni.
Büszke, érzéki, kegyetlen és erőszakos lesz. Világura­
lomra jut, Messiásnak (küldött) adja ki magát és az
egész világra lázitókat fog szétküldeni. Uralma alatt
viszont a hívők vértanuságra kész lelki erővel fognak
rendelkezni. Dániel próféta szerint uralma három és
fél évig fog tartani. Hogy az emberek kedvét meg­
nyerje, az érzékiséget fogja hirdetni és jóváhagyni.
Végül az égbe akar szállni, de a föld megnyílik és el­
nyeli- Egész nemzeteket — Írja a Dogmatika — és
országokat fog a keresztény hittől eltántoritani
akként, hogy a keresztény vallás alapelvei az iskolák -
Röck Gyula: Világvég és világítóiét. 2
18

ból, családokból és nyilvános életből kiküszöböltetnek,

általában a társadalmi, politikai közéletből száműzet­
nek. Neve azt jelenti, hogy Krisztus ellen van. Más vé­
lemény szerint két előhírnöke is lesz. (Valószínűleg
Marx és Engels Leninnek, avagy Lenin és Trockij a
közelgő Antikrisztusnak.)
E különböző művekből kivonatolt jóslatok után
áttérhetünk a mi Urunk Jézus Krisztus szent Evangé­
liumának v. világ végére vonatkozó néhány versére.

II.
« . . . mikor az embernek Fia eljő, vájjon talál-e
bitet a földön?» (Luk. 18. 8.)
Ha a századokat bélyegezni fogják, a 19. és 20.
század a hitetlenség jelzőjét kapja. Amíg, a tudomány
a lelkeket nem oltotta be az anyagi szérummal, addig
az ember nem volt úgy elvakulva és elvakitva az érzé­
keitől és hitt. Ma? Vájjon találnánk-e hitet? Ma még
az evangéliumot sem ismerjük, amely egyedül útmuta­
tója annak, hogy mit higyjünk. Ha pedig igy van,
akkor a mi hitünkre és korunkra nagyon ráillik
Lukács fenti szava. S az a hit, ami még él, ami még
van, vájjon nem csak árnya, «késő sugara»-e a régi,
csodákat teremtő, igaz, öntudatosabb hitnek? Talán
csak árnya s mikor az embernek Fia eljő, vájjon talál-e
bitet a földön? . . .
Az Ítélet előjeleire vonatkozólag azt Írja Pál
apostol (I. Timót. IV. I- v.) hogy «az utolsó időkben
némelyek elszakadnak a hittől, hitető telkekre és go­
nosz lelkek tanácsára figyelmezvén. . . akik tiltják a
házasságot és sürgetik az eledelektől való tartóz­
kodást.))
 19

((Elszakadnak a hittől». Némely teológusnak ama

véleménye, hogy e vers a protestánsokat avagy más
eretnekeket illetné, téves gondolat, mert Luther, Kál­
vin, Zwingii, Huszstb. nemahitlől szakadlak el, hanem
csak a katholikus egyháztól. Az apostoli hi(vallomást
megtartották s elfogadták, csak az emberi rendelke­
zéseket és magyarázatokat nem. Ez pedig igen nagy
különbség, mert a vallások a hitnek csak egy-egy kü­
lön osztagai, amint a hadseregnek a liizérség, lovasság,
gyalogság avagy a műszaki csapatok, mini ili a misz­
tikusok. A hittől nem a reformációk, hanem a szocia­
lizmus és kommunizmus lépte' el az. embereket, a
kevésbbé képzeli tömegeket, materiális alapra helye­
zett irodalmával és elveivel. A reformátorok liivők vol­
tak. Ők hittek az llr Jézus Krisztusban, ők Iliitek az
evangéliumban. Tehát a középkori magyarázat, hogy
a reformáció a szakadás képviselője, alaptalan volt.
Ide, e szakadáshoz csak a huszadik század modern
embere siilycdl, errefelé csak az a gőgös tudomány
tudott vezetni, mely mindent a tapasztalásra alapít,
mintha a világ az öt érzékünkön bellii állna, holott
éppen azon kivid kezdődik. Az a gőgös tudomány,
amely hinni nem akar, tudni nem hir, az termelt hitet­
lenséget «némelyekhen», s eme «némolyek» mialt tör­
ténik az elválasztás, az Ítélet, a vég, az aratás. Nem
Isten hosszúja, hanem a nemesebb faj érdeke kívánja
az elválasztást a fejlődésüket gátló akadályoktól. Vé­
gül a kommunisták tervezett szabad szerelmére mily
találó e mondat ((tiltják a házasságot))-
« . . . az utolsó időkben — Írja Pál (II. Tim. III. 1.)
— nehéz idők állnak be, mert lesznek az emberek
magukszeretők, pénzsővárok, kérkedők, kevélyek, ká-
romkodók, szüleik iránt engedetlenek, háládatlanok,
tisztátalanok, szeretet nélkül valók, kérlelhetetlenek,
20

rágalmazók, mértéktelenek, kegyetlenek és a jónak

nem kedvelői, árulók, vakmerők, felfuvalkodottak,
inkább a gyönyörnek, mint Istennek szeretői, kiknél
megvan a kegyesség látszata, de (meg) tagadják annak
erejét.»
Minden szó, minden gondolat egy tiszta, magya­
rázatra nem szoruló, találó igazság.
Péter apostol pedig (II. Lev. III. 3. 4.) a követke­
zőkkel jelzi a mai nagy időket: «Az utolsó időkben
pedig csufolódók támadnak, akik saját kívánságaik
szerint járnak és ezt mondják, hol van az ő eljövete­
lének ígérete? Mert mióta az Atyák elhunytak, azon-
képen maradt a teremtés kezdettől fogva.»
Kik e csufolódók, kik az Ur Jézus második eljö­
vetelét nem hiszik?
Megmondja Judás apostol, I. r. 18. versében Írván,
hogy az utolsó időben lesznek csufolódók, akik az ő
istentelen kívánságaik szerint járnak. Ezek azok, akik
külön szakadnak, akik érzékiek, akikben nincsen
Szent Lélek.
Kik azok a kiilönszakadtak? Amint látjuk, a refor­
mátorok nem azok.
Magára az ítéletre vonatkozólag Máté 24., Márk 13.
és Lukács 21. részeiben találjuk meg az idevágó ismer­
tető jeleket. Ezek közül idézek némelyeket a Máté-féle
szöveg szerint:
«Midőn az Ur a jeruzsálemi templomból kijőve,
az Olajfák hegyére tanítványaival felment, hozzá-
menének tanítványai közül Péter, Jakab, János és
András és megkérdezék öt, hogy «micsoda jele lesz a
Te eljövetelednek és a világ végének?)) Az Ur válaszát
óvatosan kell olvasnunk, amennyiben több teológus
véleménye szerint a válasz némely része a Jeruzsá­
lemre következő Ítéletre, némelyek pedig ama ((világ­
végre)) vonatkoznak.
 21

Lássuk most az Ur válaszait:

«Hallanotok kell majd háborúkról, háborúk hírei­
ről, (Lukács szerint ((háborúkról és zendülésekről#),
meglássátok, hogy meg ne rémüljetek, mert mindezek­
nek meg kell lenniök. De még ez nem itt a vég. Mert
nemzet támad nemzet ellen, ország ország ellen és
lesznek éhségek és döghalálok és földindulások min­
denfelé. Mindez pedig a sok nyomorúságnak kezdete.
Akkor nyomorúságra adnak majd benneteket és meg­
ölnek titeket és gyűlöletesek leszlek minden nép előtt
az én nevemért. És akkor sokan megbotránkoznak és
elárulják egymást és gyűlölik egymást. És sok hamis
próféta támad, akik sokakat elhitetnek. És mivel a
gonoszság megsokasodik, a szeretet sokakban meg-
hidegül. De aki mimlpéyifl állhatatos marad, az iidvö-
zül. És az Isten országának evangéliuma hirdettetik
majd az egész világon, bizonyságul minden népnek
és akkor jő el a vég.»
Hallani kell zendülésről. A sztrájkok, tüntetések
sorozata mindenfelé megelőzte a világháborút. Nyo­
morúságra adnak benneteket. Kik e bennetek? — A
tanítványai, az igehirdető apostolok utódai, vagyis a
hithez és igazsághoz hű papok. Ily értelemben e vers
is találó, mivel úgy a szociális, mint a kommunista
uralom alatt ők voltak a «szálkák», amiket egyelőre
fájós lelt volna kihúzni, hát hagyták. De —- tekintve
a materiális filozófia elveit — majd kihúzták volna,
mert hiszen az összes szocialista vezérek vallásellene­
sek voltak. Nehéz idők, nehéz napok, tudjuk, érezzük,
tudta az Ur is és azért mondja: «De aki mindvégig áll­
hatatos marad, az üdvözül-» —- Márk szerint: «De
előbb birdettetnie kell az evangéliumnak minden pogá-
nyok között.# (XIII. 10. v.) Másszövegszerint: «Minden
nemzeteknél szükség előbb az evangéliumnak hirdet-
tetni». E szerint minden eddig kitűzött, mintegy tíz-
tizenöt világvég terminus alaptalannak látszik, mivel
csak ma, csak a huszadik század körül érte el a keresz­
ténység azt, hogy az evangélium az egész világon
uminden nemzeteknél)) — még Tibelben is — hirdet-
tetik és mintegy négyszáz nyelven lefordítva terjesz­
tetik. E vers szerint az idő itt van az ítéletre, de a jelek
szerint is!!! Kolumbus előtt nem hirdethették az egész
világon, mert hiszen nem is ismerték Amerikát. (Máté
20. 21.) ((Imádkozzatok pedig, hogy a li íutástok ne
télen legyen, se szombat napon, mert akkor nagy nyo­
morúság lesz, amilyen nem volt a világ kezdete óta
mindezideig és nem is lesz soha.» — A télen való futást
nem értjük, de valószínű: a mi életünk — a mai embe­
rek élete — egy téli futás, mint a következő szavak is
igazolják ezt, amennyiben «ilven nem volt a' világ kez­
dete óta és nem is lesz soha többé.»
Az Antikrisztusra vonatkozólag az evangélium a
következő versekkel felel:
(Ií. Tes. 11. .'*>■) «. . . nem jön el addig az Ur, amig
be nem következik előbb a szakadás és meg nem je­
lenik a bűn embere, a veszedelem fia. Aki ellene veti
és fölemeli magát mindannak, ami Istennek vagy Isten
tiszteletre méltónak monda tik, annyira, hogy maga ül
be mint Isten az Isten templomába, Isten gyanánt mu­
togatva magát.» (Némely bibliamagyarázó ezt a civili­
zációra alkalmazza.) Majd a VII. versben igy folytalja:
((Működik ugyan már a törvényszegés titkos bűne,
csakhogy annak, aki azt még most visszatartja, félre
kell az útból tolatnia. És akkor meg fog jelenni a tör-
vénytaposő, akit megemészt az Űr az ő szájának lehe­
letével és megsemmisít az ő megjelenésének feltűné­
sével. Akinek eljövetele a Sálán ereje által van, a ha­
zugságnak minden hatalmával, jeleivel és csodáival,
 23

és a gonoszságnak minden csalárdságával azok között,

akik elvesznek, mivelhogy nem fogadták be az igaz­
ságnak szeretetét az ő idvességiikre.»
A Jelenések könyvében János apostol e ((fene-
vadat)) veres fenevadnak jelzi. (Érdekes találkozás,
hogy a pogánykorban nagy ünnepségekkel megült
Walpürg-éj szintén május 1-re esik, amely éjszaka a
boszorkányok és rossz szellemek találkozó éjszakája
volt.) E veres fenevad egyike, amint az a. 1ü. részben
áll, olyan lesz, mint a párduc, medve és oroszlán, azaz
vérengző, nehézkes és ordítása a lazítással helyettesí­
tendő. A másik fencyad a bárányhoz fog hasonlítani,
de úgy szól, mint a sárkány. Ez sí testvériséget hirdető
fellépésű, de más gyakorlatot követő kommunizmusra
is rá illeszthető. Amely — amint írja — mindenkit
megbélyegez, hogy senki semmit el ne adhasson és
meg ne vehessen az ő bélyege' nélkül. Ezek ama bizo­
nyos tagsági igazolványok. Tehát az Evangélium sze­
rint jönni kell egy Krisztus-ellenes akár egyénnek,
akár mozgalomnak. Mindkettőben volt módunk.
E talányos Antikrisztusi kérdés után áttérhetünk
az Űr második eljövetelére vonatkozó és a végítéletet,
illetve Ítélet végét tárgyaló szakaszokra.
(Máté XXIV. 27.) «Mert amiképen a villámlás
napkeletről tárnád és ellátszik egész napnyugatig, úgy
lesz az ember Fiának eljövetele is .. .. Mindjárt pedig
ama napok nyomorúságai után a nap elsötétedik és a
hold nem fénylik és a csillagok az égről lehullanak és
az egeknek erősségei megrendülnek. És akkor feltet­
szik az ember Fiának jele az égen és akkor sir a föld
minden nemzetsége és meglátják az embernek Fiát
eljönni az ég felhőiben nagy hatalommal és dicsőség­
gel. És elküldi az ő angyalait nagy trombitaszóval és
egybe gyűjtik az ő választottjait a négy szelek felől, az
24

ég egyik végétől a másik végéig. A fügefáról vegyetek

pedig példát, mikor az ága már zsendül és levelet hajt,
tudjátok, hogy közel van a nyár. Azonképen ti is, mi­
kor mindezeket látjátok, tudjátok meg, hogy közel van
az ajtó előtt- Bizony mondom nektek, el nem múlik
e nemzetség (t. i. a zsidóság létezése), mígnem mind­
ezek meglesznek.)) Máté XVI. r. 27. versében ez áll:
«Mert az embernek Fia eljő az ö Atyjának dicsőségé­
ben az ő angyalaival és akkor megfizet mindenkinek
az ő cselekedete szerint.» — Pál is int, hogy (Tes. I.
10.) « . . . várjátok az ö Fiát az égből (azaz készüljetek
az Ö fiának jövetelére), akit feltámasztott a halálból, a
Jézust, aki megszabadít minket (a benne hivőket) ama
eljövendő haragtól.* — Az Űr visszajövetelének félre-
magyarázhatatlanságáért figyeljük a következőket:
(Ap. Csel. I. 9.) «És mikor ezeket mondotta az (az Űr),
az ő láttokra felemelteték és felhő fogá el ö t szemeik
elől. És amint szemeiket az égre függesztették, mikor
ő elméne, ime két férfin állott melettök fehér ruhában.
Kik szóltak is . . . Galileabeli férfiak, mit állótok, nézve
a mennybe? Ez a Jézus, aki felviteték tőletek a
mennybe, akképen jő el amiképen láttátok ö t felmenni
a mennybe * A Jelenések I. 7. verse is igv szól: «Ime
eljő felhőkkel és minden szem meglátja öt, még akik
ö t általszegezték is és siratja ö t a föld minden nem­
zetsége.* (Vagyis minden nemzetből az elveszettek fog­
nak utána sirni.) II. Tes. I. 7. versében igy Írja áz Ur
visszajövetelét Pál apostol: ((Megjelenik az Ur az ég­
ből az ö hatalmának angyalaival tűznek lángjában,
ki bosszút áll azokon, akik nem ismerik az Istent és
akik nem engedelmeskednek a mi Urunk Jézus Krisz­
tus Evangéliumának, kik meg fognak lakolni örök ve­
szedelemmel az Ur ábrázatától és az ő hatalmának
dicsőségétől.* (I. Tes. IV. 16.) «Mert maga az Ur riadó-

(
 25

val, arkangyal szózattal és isteni harsonával leszáll

az égből...»
A nap elsötétedik, a hold nem fénylik, stb. — A
nap alatt az egyházi, a hold alatt a világi hatalom ér­
tendő, mig a csillagok a vezető nagy embereket, a
menny erősségei pedig az emberi intézményeket jelen­
tik. Ily értelemben ez a vers is igen találó a mai időkre.
Az Ur megjelenésével egyidejűleg lép fel a tűz-
itélet, amely elől az Ur az ő választottjait, amint azt
Pál Tes. I. IV. 17. a. irja, a felhők közé a levegőbe
emeli, miáltal azok ama tíízitéletet elkerülik. Ilyen el-
ragadások a Szentirást olvasottak előtt nem idegenek.
Péter apostol II. levelének 111. részében a tűzité-
letet a következőképen irja le:
«Az Ur napja pedig ugy jő el, mint éjjeli tolvaj,
amikor az egek ropogva elmúlnak, az elemek pedig
égve felbomlanak és a föld és a rajta levő dolgok is
megégnek . . . De új eget és új földet várunk az ő ígé­
rete szerint, amelyben igazság lakozik.* János is irja
(Jel. XXI. 1.) hogy: «Ezután láték új eget és új földet,
mert az első ég és az első föld elmúlt vala . . . »
Hogy mikor fog mindez bekövetkezni, arról senki
nem tud közelebbi és biztos adatot. Máté XXIV. 36. a.
az van, hogy «Arról a napról és óráról pedig senki
nem tud, az ég angyalai sem, hanem csak az én Atyám
egyedül. 37. Amiképen pedigNoé napjaiban vala, akké-
pen lesz az ember Fiának eljövetele is. (Azaz a vilá­
giakra nézve «váratlanul».) Mert amiképen az özönvíz
előtti napokban esznek és isznak val:1.. házasodnak és
férjhez mennek' vala, onindama napig, amelyen Noé
a bárkába méné, és nem vesznek vala észre semmit,
mígnem eljőve az özönvíz és mindnyájukat elragadó,
akképen lesz az ember Fiának eljövetele is. Akkor
ketten lesznek a mezőn," az" egyik felvétetik, a másik
26

olt hagyatik (valószínű tűzitélet alá), két asszony őröl

a malomban, az egyik elragadtatik, a másik ott hagya-
tik. Vigyázzatok azért, mert nem tudjátok, mely
órában jön el a ti uratok.» (Az időt és évet tudhatjuk,
csak a napot, az órát nem.)
Mindeme evangéliumi verseket inkább mint tekin-
lélyi érveket idéztein azért, hogy a misztikus irodalom
ismertetésénél bizonyos dolgok ne legyenek hihetet­
lennek tetszők.
Egyelőre annyit jegyezzünk meg, hogy a tűzitélet
után ép úgy. nem lesz vége a világnak, amint Noé korá­
ban nem lett vége annak. (Lásd II. Péter II. 5. és TI.
Péter III. 6. v.) Péter a Noé korát egy régi világnak
nevezi. A jelen világot pedig mostani világnak mondja-
Tehát, uj eget és uj földet kell várnunk, egy ezerévig
tartó boldog országlást, ahol az emberek «testvéries-
ségben» fognak élni. (Itt nem kommunizmust kell
érteni.)
Ez a közelgő jövő, az Ítélet utáni korszak a Jele­
nések könyvének XX. részében a következőképen van
megírva:
«Es látók egy angyalt leszállói a mennyből, aki­
nél vala a mélységnek kulcsa és egy nagy lánc a kezé­
ben és megfogá a Sárkány!, azl a régi kigyőt, aki az
ördög és Sárkány, és megkötöző azl ezer esztendőre és
veié őt a mélységbe és hezárá azl, és bepecsételő ő
felette, hogy többé el ne hitesse a népeket, mig betelik
az ezer esztendő, azután el kell neki oldoztatni egy
kevés időre.»
Ezen ezer év alatt az igazak az Úrral lesznek és
uralkodnak vele ezer esztendeig. Azután pedig —
amint János folytatja — a «Sátán eloldatik az ő fog­
ságából és kimegy, hogy elhitesse a föld uépeit» stb.
Végül egy egészen uj és boldog létet igér, egy uj
Jeruzsálemet, amely örökkön-örökké tartani fog.
 <
27

«Boldogok, akik megtartják az Ö parancsolatait,

hogy joguk legyen az életnek fájához . . . » ■— mert
hiába, az Éva által megkóstolt tudás fájának — amint
a történet mutatja — fanyar a gyümölcse.
Kétezer évvel ezelőtt Írták ezeket az apostolok.
Kétezer évvel ezelőtt hangzott az Ur ama ujjáteremtö
szava is, hogy: ((Tartsatok bűnhánalol, mm l elközelgőt
a mennyeknek országa!* —- A bűnbánói az elöl'ollélole
a mennyek országának. Aki enélkiil merészkedik az
Ur elé, az nem látja meg, nem ismeri fid öl, mert a
szellemi vakság egyetlen operáló kése a hűnbána:-
tartás. Enélkiil ezután is vak marad a kor, társadalom
és égvén egyaránt. Ma, a világháború dörgő ágyúinak
hangja között mintha újból ez a felhívás liangzanék,
mintha újból és újra szólna ö , mintha a nagy dörgés
mögött ismét valami régi hang és régi gondolái rezegne,
de egy kicsit süketek vagyunk és nem jól halljuk,
nem jól értjük, pedig egyre szé>l, hogy:
((Tartsatok bűnhánalol, meri elközelgőt a meny*
nyeknek országa.*

III.
Ezek után pedig áttérhetünk a leghatározollabh
kijelentéseket tartalmazó, ugynevezell misztikus jós­
latokra, melyeket az idevágó irodalomból merhettem.
Mielőtt azonban ezeket tárgyalnánk, kél dolgot kel!
megismernünk, a miszticizmust és az alább idézendő
jóslatrészek keletkezését, illetve eredetét.
A miszticizmust alkotó misztériumok drága
gyöngyszemek, amit azonban az évezredek pora, az
emberiség örökké anyagot gyúró anyagos keze be­
mocskolt, bepiszkolt. A mai világi emberek pedig már-
28

már alig hiszik, hogy eme durva kéreg alatt drága-

gyöngy hever. A miszticizmus, a kedély ama benső-
sége, a lélek ama közvetlensége, mely nem kívül­
ről nyeri az Isteni kijelentést, hanem önmagában ta­
lálja az Isten tudatot, melyben a vallás nem formu­
lákban, hanem érzésekben áll s az Istennel való vi­
szony nem két lélek viszonya, hanem, egyiknek teljes
odaadása és felolvadása a másikba, melyben a lélek,
a világgal szemben a lét elveit s a dolgok lényegeit
közvetlen benső szemlélet által sajátítja el s magát a
mindenség egy részének érzi, tudja. E közvetlen szem­
lélet több, bensőbb és erősebb a hitnél, mert a hit csak
hallásból van és így kívülről jő s mintegy tükörben
lát, mig a miszticizmus szémtől-szembe árny és közeg
nélkül s igy a jövő életbeni látásnak az előizlete.
Maguk a misztikusok a miszticizmus vagy rejtett
tudomány alatti olyan dolgok tárgyalását értik,
amelyek érzékeink részére rejtve vannak ugyan, de az
értelemre nézve — ha azok megértésére törekszünk —
megnyílnak. (Stciner: Geheimwissenschaft.)
A misztikus irányok az ő anyagukat egy-egy
megfelelő egyén (nevezzük látnok, próféta, médium
vagy bármi néven) által nyerik. Ezt nem lehet kérni,
ezt kegyelemből kapja mindig az emberiség- Ilyen
nagy misztikus látnokok és irók voltak: Rohm, Schwe-
denborg, Davis, Lorber, Vág stb. Műveiket kell át­
olvasni s az ő műveikből lehet megbírálni őket.
A mai misztikus irányok közül én csak az itt
tárgyalandó jóslatokra vonatkozó, úgynevezett uj teo-
zófiai irányt fogom ismertetni a maga rövid kelet­
kezésében.
Ezt az irányt Lorber Jakab alapította. Lorber
1800. julius 22-én született, róm. kath. vallása, előbb
papnak készült, de nagy zenei tehetsége révén zene­
 29

tanári pályára ment s mint ilyent a trieszti színházhoz

karnagynak hívták meg. 1840. március 15-én reggel
6 órakor útra készen volt, midőn egy ellenállhatatlan
érzéstől megragadtatva ama szózatot hallá, hogy «vedd
az irónt és irj». Követve a, szót, elkezdte megírni azt a
világhírű «Nagy Evangéliumot)), amelyből az alábbi
jóslatokat merítem. Lorber sohasem merte volna ezt
a tízkötetes gyönyörű munkát a saját művének ne­
vezni, mindig azt mondta, hogy ő egy ellenállhatatlan
erő, — a Szent Lélek ereje, mint a prófétáknál — egy
sugalat révén ir- Hogy e műnek mennyit higyjünk, azt
a mű tartalma mutatja meg, amint az Úr mondá:
«Gyümölcseiről ismeritek meg őket» stb. Már tudni­
illik azok, kiknek biráló képességük van.
Maga a miszticizmus olyan régi, mint az emberi
gondolkozás. A bölcselőnek a sejtelmes és titokzatos
mindenhol ott van, olt lebeg az érzékelhetők szin-
játéka megett. Ezt a titokzatosat, ezt a misztikust, ezt
a hittel kezelhetőt már az első következtető embernek
észre kellett vennie s talán itt lett lefektetve a misz­
ticizmus első csirája. A múlt minden idejében és kor­
szakában ott van és a jövő minden vívmánya mellett
ott lesz. Mert vannak emberek, akik a lelki dolgokban
többet akarnak, többet'kívánnak, mint azok, akik csak
érzékeiknek élnek. Van, akinek nem elég hinni Isten­
ben, hanem érteni, ismerni akarja őt, s van, akinek
nem elég imádni, hanem szolgálni óhajtja őt- Ezek
a többre vágyók voltak, vannak, lesznek. Ezeket az
átlag nem értheti meg s hogy föl nem éri, hát nevetni
kész, nem sejtve azt, hogy önmagán nevet.
Most pedig lássuk az idevágó jóslatok kivonatait.
Annak idején — amint az az 1840. és 1864. között
irt profetikus műben van — igy szólt az Ur az Ő tanít­
ványainak:
30

«Mos tan tói nem több mint 2000 évre a szellemieké

lesz a lulsuly.» (Joh. Vili. 182.)
«Ugy 1900 körül a világot egy nagy és teljes
megaláztatás fogja érni, ugyanakkor egyik nép a
másik ellen fog támadni, hogy tönkre tegye azt.
Nem fog egészen betelni a 2000 év és meglesz ama
legnagyobb és általános Ítélet a jók üdvére és a világi
nagyok (Weltgrossen) és szereletnélkiil valók meg­
rontására.
És mindez akkor fog beállni, amikor az emberek
között a szereíetlenség, felfuvalkodottság és hitetlenség
mértéken felüli lesz. Ev. IX. — 23.
Az Ítélet előtt sok látó fog ébreszíetni, a tisztát-
lanná lett tanításokat megtisztítani. Ezek nem csoda­
tettek, hanem a tiszta szó és tiszta írás által fognak
működni. Azaz az észszerű tanítás által.
A 2000 éven át számtalan látót és prófétát fogok
ébreszteni, de az idők vége felé mindig nagyobb és
nagyobb prófétákat támasztok, noha ezzel az ítélet is
egyre jobban általánositottabb és kiterjesztettebb, sőt
szigoriloltabb is lesz. Földrengés, vihar, drágaság,
háború, éhínség és járvány fog pusztítani. Igen kevés
embernek lesz hite. Mindezek után pedig ama leg­
nagyobb kinyilatkoztatás fog következni az én akkor
leendő földre való Iejövetclem által. De ezen kinyilat­
koztatásnak előtte fog járni egy legnagyobb és leg­
szigorúbb ítélet, mit követend a világi embereknek tűz,
által leendő általános rostálása, aminek utána én
magam fogom e földön az igaz emberek faiskoláját
felállítani s megtartani a világvégezetéig. — (Az anyagi
világ dematerializálódásáig, szellemesitéséig.)
Helyenként éghető étherszerű atomokkal fog a
levegő a föld belsejéből felszabaduló gázoktól telittetni,
majd meggyujtatni. (Nagyobb méretű földrengések
 31

után beállhat esetleg egy ily következményű gáz­

ömlés.)
A Krisztus-ellenesek fognak az Ítélettel sujtatni,
amely Ítélet sokkal gonoszabb lesz, mint a Sodorna és
Gomorrha Ítélete volt.
A pokol igazi eleme mindaddig nem fog e földről
eltávozni, amig én azt tűz állal meg nem tisztítom-
Eme mindent megemésztő tűz nem egyszerre fog
a föld minden helyén fellépni, azért, hogy ideje ma­
radjon az embereknek a megtérésre.
Az Ur Jézus itt-ott, ahol őt legjobban szeretik,
személyesen meg fog ama nehéz idők alatt jelenni.
(Talán mint feltámadása után tette.)
Eme időkben oly szomorúság és nyomorúság lesz
az emberek között, amilyen még nem volt sóba. Messze
nyugaton, és nem keleten, egy uj fény fog lágyulni,
amely az Óceánon át beragyogja Európát is. (Eme
nyugati fényt az Amerikából kiindult Spiritizmusnak,
a másikat a keletről behozott indiai Teozófiának
vélik.)
Az utolsó időkben az én tanításom a legnagyobb
bálványozássá fajul. De amikor a szükség a legna­
gyobb lesz, akkor fogok én az én kevés igazaimért
jönni és őket a nyomortól megmenteni.
Ha majd a kemény szivek puhák s porhanyók
lesznek a szomorúságtól és fájdalomtól, akkor jön el
a béke és szeretet országa.
(Már maga az súlyos Ítéletet hozó, hogy ez em­
berek nem fogják hinni, hogy Isten magát újból ki­
nyilatkoztassa.)
Ama időkben az emberek az ég tiszta szellemeivel
fognak érintkezni, azok lesznek nekik az ő tanítójuk
és az Istenbem élet minden bölcseségére kitanitják
őket. (Ez talán a Spiritizmusra vonatkoztatható.)
32

Az Ur mondta, hogy akkor «midőn visszajövök,

sokkal kevesebb igaz hitet találok, mint ma» — Holott
akkor sem volt igaz hit, amit igazol az ő tiszta taní­
tásának üldözése.
Ama időben az emberek egyrésze az időleges lét­
tel fog számolni, amig egy másik rész a babonás bál­
ványozó hitnek fog adózni.
«Az ítélet vége felé mindig viharosabb és viharo­
sabb idők fognak jönni, úgy hogy végre már senki sem
fogja a saját éjetét sem biztonságban érezni. A szere­
tet elhül és tisztán az ész fog uralkodni. A jogérzéknek
minden szikrája kialszik és a legmakacsabb kommu­
nizmus fog a jog helyére lépni és az enyém és tied
összes korlátjait széttördeli. (Ken. 137.) (Ezt a kifeje­
zett kommunizmust az Ur mint veres fenevadat a Jele­
nések könyve szerint, mint büntetést bocsátja reánk.
Nehogy azon hitbe essünk, hogy ez maradandó valami
lesz, hisz, amint láttuk, a maradandó ama «szeretet or­
szága)), az uj Jeruzsálem lesz.)
«Ha az emberek ezen jelen jelenlétem után 1890
évet fognak számolni, akkor megszűnnek a háborúk
és az én személyes visszajövetelem: meg fog történni és
az embereknek a legnagyobb világosság kiöntése meg­
kezdődni.» — (Amikor az Ur ezt mondta, 32 vagy 33
éves Volt. 1890 és 33 annyi mint 1923 év. Tehát a kri­
tikus év e szerint is 1923.
Az Ur visszajövetelekor — Írja e mű — a föld­
birtok úgy lesz szétosztva, hogy mindenki bírjon
annyit, amennyihői a szükségtől kellő szorgalommal
megóvassék. «Nem lesz az én második jövetelemkor,
határtalan földbirtok, mert mindenki fogja tudni, hogy
minden az enyém.* Az Ur ott akar visszajönni, ahol
legtöbb hit és szeretet van, ama népnél és helyen,
amely az ő földi idejében még semmi nevet nem birt.
 33

Jön egy jobb idő az emberekre, amely ezer évig

fog tartani, mely alatt boldogságban és örömben fog­
nak élni. Ezen idő alatt is a világi ember ismét több
leszen, mint az igazi lelki ember. Azért fog a föld még
egyszer egy nagy tűzpróbának alávettetni, amikor a
hegyek és tengerek eltűnnek. Ezek után végre teljes
béke fog uralkodni a földön. Betegség és halál eltűn­
nek s nem lesznek többé. Végűi az Ur országa az egész
földre kiterjesztetik és a föld gyermekei a nap gyer­
mekeivel fognak érintkezni. (Az uj ítélet okozója az
emberek újbóli elvilágiasodása lesz.)
«A világ végén egy általános ítélet lesz, hasonló a
Noé idejében történthez. A szeretet meghidegül, a hit
elbabonásodik és oly nyomorúság jön, amilyen soli-
sem volt még e földön. Akkor fogok én az én angya­
laimmal, úgy ahogy ti őket most itt látjátok, meg­
jelenni és őket a szegény emberek megmentésére kül­
deni. Azután aJ föld egy paradicsom lesz, ahol én fogom
az enyéimet az igaz utón vezetni. Majd ezer év eltelte
után ismét szabadon bocsáttatik a sötétség fejedelme
egy rövid időre, mely csak hét év néhány hónap és
napig fog tartani, amely próba alatt fog eldülni, vájjon
a Sátán egészen elesik-e avagy a megtérés felé hajlik.
Az első esetben a föld egy örök börtön lesz aiz ő bel­
sejében, mig külsején egy paradicsom fog diszleni, a
másik esetben pedig a föld az éghez hasonlóvá alakit-
tatik át és e földről úgy a húsnak, mint a léleknek
halála eltűnik örökre.* — Ev. I. 72.
«Ne legyetek azon véleményben, hogy ezen ter­
mészeti föld fog elmúlni és egy uj alakíttatni, hanem
az emberek fognak átalakulni az isteni igazságnak a
szívben való felvétele által és igy áll elő az uj szellemi
föld. Ezen uj földön én magam fogok uralkodni az
emberek között, ők velem fognak érintkezni és nem
Rock Gyula: Világvég és világitélet. 3
34

vesztenek el szemeik elől. Sokan fognak az igazság

fénye felé igyekezni. Mások pedig a sötétség köpenyét
húzva magukra, egy uj pogányságot fognak igyekezni
teremteni, de én magam fogom eme sötét törekvéseket
megsemmisíteni. Az én ezer éves országiásom után is­
mét egy háborús törekvés fog kezdődni, amit azonban
én megakadályozok. Attól kezdve lesz egy akol és egy
pásztor, a föld emberei az ég angyalaival fognak érint­
kezni. Mielőtt ez történik, a természeti föld is egészen
átalakul. A mély tengerfenékek mint termékeny földek
fognak felemelkedni s a magas hegyek eltünedezni,
hogy termékeny völgyeknek ad janak helyet. Ama időben
az emberek földi és elmúló kincsek után nem fognak
vágyódni. Mindenféle betegségek eltűnnek s az em­
berek magas kort érnek a legjobb kedélyben maradva.
A főcél lesz a gyermekek helyes nevelése és az öregek
és gyengéknek teljes szeretettel való támogatása. A
házasságok az isteni rend szerint fognak történni, nem
kéjkeresésből, hanem szeretetből.»
Ezek ama jövendöléstöredékek, melyeket annak
idején az Ur mondott az ő tanítványainak.
Amint láthatjuk, téves az a feltevés, hogy az Ur
személyes visszajövelele testben fog megtörténni,
amint annak idején történt, valamint az is, hogy szel­
lemben jön el, azaz szellemileg a szereletben. «Az Ur
akként jön el, amint láttátok most felmenni.))
Az uj kinyilatkoztatások szerint (Neue Offen-
barungen) az Ur látható visszajövetele a< következő-
képen fog történni:
Az Ur, mielőtt az Ítélet végén megjelenne, fel fogja
az övéit keresni úgy, mint annak idején tanítványait
és előkészíti őket ama nagy, rettenetes ítéletre. Az
Urnák eme látogatásai már a közeli években várhatók.
Az Ur eljövetele azonban, amely a világi embereket
 35

mintegy gyanútlanul lepi meg, csak ezek után fog meg­

történni-
Az Ur váratlanul jelenik meg az ég felhői közölt
végtelen sok angyalától környezve. Az övéi azonban
várni fogják Öt. A napot és órát nem tudják, de tudják
az övéi, hogy a nagy esemény igen közel van. Az övéi
felismerték, hogy mindama jelek, amelyek az 0
v isszáj öv ételére megirattak, beteljesedtek.
Amint az Ur megjelenik az ég felhőiben, az övéi
eléberagadtatnak fel a felhők közé, mialatt ama rette­
netes tíízitélet megtörténik. Onnan azlán leeresztetnek
az uj Édenbe, a föld egy rejtekhelyére, amely az Íté­
lettől megkiméltetik.
Eme «elragadlalás» nem újszerű előliünk. Úgy az
Ó- mint az Új-Testamentumban fel vannak ilyen ese­
tek jegyezve. Ap. Cs. V ili. 39. Fi Jepet Pál apostol mel-
lőt elragadó a lélek és egész más városba helyező le.
Lorber által így van megírva, hogy az emberek
csak önmagukat fogják ünnepeltetni s nem fognak
mitsem törődni az uj kinyilatkoztatások szavaival.
Amig az Ur az övéit elragadja, addig ellenségeiI áten­
gedi a mindent megemésztő tűznek.. Az elragadotlak
megdicsőült testtel ragadtatnak el. Az uj paradicsom
lesz lakhelyük, hol a már említett boldogságban fog­
nak élni. Itt meg-meglátogatjai őket az Ur s köztük
uralkodik ezer esztendeig. Azután ismét jön egy nagy,
utolsó, hét évig tartó ítélet, amely után a Sátán sorsa
végleg eldűl.
Ennyi a jóslatok szövege, kivonata és fejtegetése.
Lehetetlennek látszik, de ne feledjük Rousseau szavát,
hogy «aki a lehetetlent állitja, az híján van minden
előrelátásnak és óvatosságnak.)) Már pedig nekünk,
kivált keresztényeknek, óvatosaknak kell lenni, s nem
kell szem elől téveszteni Pál apostol ama szavait, hogy
36

«A lelkei meg ne oltsátok s a prófétálást meg ne vés-

sétek» I. Tes. V. 19. Vagyis: ne butíts, látnok, ne kétel­
kedj, hivő! Ne szóljunk tudatlanságot, hamisságot s
ne kételkedjünk az esetleges uj próféciákban. Minek
is kételkednénk? Hiszen azzal, hogy hozzá készülünk,
nem vesztünk mit se s nem leszünk rosszabbak.
De különben is óvakodnunk kell attól, hogy ha
valami uj vagy újszerű lép öntudatunkba, bezárkóz­
zunk előle régi tudásunk sötét kamráiba. Ez az örök
halál volna. Az örök élettel vele jár, észszerű követ­
kezménye és feltétele, hogy örökké — amig élünk,
illetve leszünk — fejlődünk is, azaz mindig újabb és
újabb ismereteket szerzünk, vagyis mindig újabb dol­
gokat.— mondjuk érthetetlen- és hihetetlenségekét —
hallunk avagy látunk, aztán megvizsgáljuk s elfogad­
juk vagy elvetjük. Örök tanulás, örök megértés, örök
tisztázódás a jövőnk, azaz a) fejlődés útja. És mindez
nem egy irányban fog történni, hanem minden irány­
ban, tehát hitbeli irányban is. Fejlődés, tanulás, töké­
letesedés, ezek a mi predestinációink. De amikor a
fejlődés végtelen hosszú országutján egy-egy ilyen kis
kavics kerül elénk, mint amilyenek a telepatikus tüne­
mények sorozatai, a jövendölés, mediumitás és más
hasonló ismeretlen drágakő, ne dobjuk félre és ne
hunyjuk be szemeinket ragyogása, előtt, hanem nézzünk
bele a fénybe bátran és figyeljünk, kutassunk, hall­
gassunk. Ez a három kellék kell a fejlődéshez. Ezeken
az indákon rajta van a gyümölcs is, a megértés, a meg­
sejtés, az intuíció. Mert a kereső szellem miértjei azok
a pólusok, amelyek a megfelelő ellenpólusos azért-
eket magukhoz vonzzák.
Persze, hogy mindezen jövendölések nekünk sem
egészen tiszták, azt érezzük mi is, de hiszen, ha azok"
volnának, akkor már régen valamely fakultáson tani-
 37

tanák.. Azonban azért, hogy valami kissé érthetetlen

vagy homályos — még nem hihetetlen. Ilyen érthetet­
len dolog pedig igen sok van, csakhogy mivel nem
beszélnek úton-útfélen róla, hát sokan anélkül halnak
meg, hogy az életben valaha is észrevették volna azo­
kat. Pedig mondhatni: az érthetetlenségek tengerében
uszunk a kérdőjelek lélekvesztőin. De mivel ezeket
egy-egy névvel, egy-egy terminus technikussal lezárják,
hát eszünkbe se jut a név mögé, a lényeg felé világí­
tónk Innen van aztán, hogy ha valaki' filozofálni kezd
és jól filozofál, előbb-utóbb eltér az emberek útjáról
s kijut az érzékek erdejéből a transzcendentális meze­
jére, mert a dolgokat összekapcsolni látszó miért ek
utolsó miért-jének megfelelő azérí-je mindig túlesik
a mi érzékeink körén, mindig ott lebeg valahol az ért­
hető feletti transzcendentális világban.
Találóan mondja Goethe Mefisztofclesze, hogy:
«Tudós Ur! erről ismerek reátok:
Mit el nem érsz^az ujjaddal, nem látod,
Mit nem markolsz, neked nem létezik az,
Mivel nem számolsz, hiszed, nem igaz,
Mit mérlegelni nem tudsz, súlytalan,
Becsét nem érted — s nem hiszed, hogy becse van.»
De hiszen jól tudjuk, hogy a legpozitivebb, leg­
reálisabb és legexaklabb tudományunk is csak egy
nagy misztérium köpenye, és sokszor, mikor tagadunk,
csak azért tagadunk, mert két igen nagy hibánk van:
egyik az, hogy csak öt érzékünk van, a) másik pedig,
hogy ezek fejlettebbek, mint szellemi képességeink.
Ha pedig a mi tudományunk, a mi materializmusunk
bástyái ilyenek, akkor eme — a lehetetlen árnyékát
vetítő — jövendölésekkel szemben legyünk óvatosak
és ne siessünk hangoztatni, hogy «nem hiszem», mert
38

erre, jól tudjuk, mindenki képes, hanem gondolkoz­

zunk és ismerjük el, hogy mi még igen-igen messze
vagyunk alttól, hogy olyanok legyünk mint az Istenek,
jónak és gonosznak tudói. (Mózes III. 5.)
Az elveinket illető esetleges ellenvetések, gúnyos
megjegyzések mellett pedig ama tudattal kell elhalad­
nunk, hogy a fejlődés utján mindig fogunk találni
ellenvetésre, ellenállásra és támadásra, mivel a világon
két hatalom1van, a világosság és a sötétség, és harcuk
örök.
Ami pedig az evangéliumi próféciákat illeti, ne
igyekezzünk azokat képletesen értelmezni ott, ahol
nem képletesen vannak megirva, mert ha az ott megirt
csodákat és leendő csodákat olyan képletesen kellene
értelmezni, amint azt. némely bibliamagyarázó tette,
akkor, sajnos, az evangélium volna a világ legnagyobb,
évezredekre kiható csalása. Ne kételkedjünk benne,
hanem higyjünk neki, dacára a mi — már-már év­
tizedenként változó tudományunk gyermeküléséinek.
Jól mondja Goethe Faustja Wagnernek:
«Mit nem tudunk, épp arra volna szükség,
S amit tudunk, az mind haszontalan.* v

S hogy ui misztikusát sohscm fogjuk tudni érzé­

kelni, hanem csak mindig hittel kezelni, erre nézve
folytatom Faust fenti szavait:
«Tovább megyek az örök fény felé,
Elöltem nappal és mögöttem éj,
Fölöttem menny, alattam tenger hab
Szép álom, — s addig elmerül a nap!
Hej! — lelkünk vágya sohse várhat
A szellemszárnyhoz testi szárnyat.*
 39

Vagyis apait hiszünk, amit az Ur nekünk hinni

rendelt, ne várjunk arra, hogy azt megérthessük. Messze
kullog a sejtelmek mögött a tudás, ha azt akarjuk,
hogy együtt járjanak, akkor ott a minta, aiz átlag-lélek,
mely bármily magasrangu és bármily okleveles is:
«Testébe nőtt és szinte elveszett,
Buján tenyésző testi vágy inegett.»
Ami pedig az Ur jöveteléhez való liozzákészülési
módot illeti, arra elég jó vezető mindenkinek a saját
lelkiismeretének szava, csak hallgassa meg, ha/ szól,
és kérdezze meg, ha hallgat. Bizton elvezérli az igaz
útra. Segítse az Ur rá!
 https://ekonyv.org
Az . gondozásában eddig megjelent művek listája:
1. Anka János: Északi fény
2. Dr. Benevolus: A Dohány-utcai
bombamerénylet tettesei
3. Hajdú István: A méreg
4. Bosnyák Zoltán: A zsidókérdés törvényes
rendezése
5. Dr. Goebbels: Kommunizmus álarc nélkül
6. Kinau Jakab: A fjordok tigrise
7. Friedrich Stieve: Amiről a világ hallani sem
akart
8. Kiss Sándor: Zsidó fajiság - magyar fajiság
9. Dr. Kmoskó Mihály: Zsidó-keresztény kérdés
10. Koszter atya: Levelek a gólyához
11. Dr. Tasnádi-Kovács József: Krisztus és a
zsidók
12. Lantos-Kiss Antal: Tiszta munkáskéz
13. Dr. Molnár Ákos: A hitleri árjatörvények
teljes szövege és magyarázata
14. Somogyi József: A faj
15. Jean és Jerome Tharaud: Ha Izrael a király
16. Wilhelm von Kries: Az angol háborús
propaganda sztratégiája és taktikája
17. Huszár Károly: Zsidóméreg
18. Dr. Bikkal Dénes: Totális állam,
érdekképviseleti állam, munkakamarák
19. Bízó Béla: Hit és Haza
20. literáti Vágó Pál Dr.:Örök Magyarország
21. Dr. Goebbels: A bolsevizmus elméletben és
gyakorlatban
22. Incze István: Az egyház a világnézetek
harcában
23. Dr. Kovács Vince: Egy természetes kultúra
lehetőségei
24. F. M. Dosztojevszkij: A zsidókérdés
25. Lantos-Kiss Antal: Vezérférfiúság
26. Dr. Közi-Horváth József: Nemzetiszínű
pogányság
27. Migray József: Mit akar a magyar nemzeti-
szocialista mozgalom?
28. Schlick János S. J.: Isten és a természet
29. Padányi Viktor: Összeomlás (1918-1919)
30. Bíró Xav. Ferenc S. J.: A kommunizmus és
Jézus Szíve
31. Böszörményi Zoltán: A gálya prédikátora
32. Bangha Béla S. J.: Istenhit és istentagadás
33. Hitter József S. J.: Spanyol tűztenger
34. Előpataki: Aforizmák a zsidókról
35. Kibédi Varga Sándor: A nemzetiszocialista
Németország
36. Martinovich Sándor S. J.: A zsidókérdés
37. Dr. Szörényi Andor: Zsidó fajiság - zsidó
lélek
38. Móricz Zsigmond: Fortunátus
39. Dücső Csaba: Nincs kegyelem
40. Dr. Nagy Elek: A nemzetek szövetsége, mint
a zsidó világuralom egyik eszköze
41. Jean et Jerome Tharaud: A kereszt árnyéka
42. Vízöntő: Átalakuló világ
43. Dövényi Nagy Lajos: Állóvíz
44. Tomka Ágoston S. J.: A nagyság varázsa
45. Tomka Ágoston S. J.: Salamon kincse
46. Tomka Ágoston S. J.: A viszokai hős fiúk
47. Somogyi József: A nemzeteszme
48. Tomka Ágoston S. J.: A világdinamó
49. Marjay Frigyes: Ámokfutó Bukarest
50. Dr. Roykó Viktor: Katolikus lettem
51. Luzsénszky Alfonz gyógyászati útmutatója
52. Hubay Kálmán: Két forradalom
53. Ruville Albert: A világtörténet aranyalapja
54. Giovanni Papini: Góg
55. Sagittarius: Összeesküvés az Egyház ellen
56. J. R. George: Jud Süss
57. Tomka Ágoston S. J: Három nap a
Manrézában
58. Tomka Ágoston S. J: Hitvédelmi kérdések
59. Kiss József: ÁVÓ-s voltam, ÁVÓ-sok vertek
60. Tudós-Takács János válogatott írásai
61. Krug von Nidda: Marianne
62. Dövényi Nagy Lajos: Szigettől Zágonig
63. Dr. Istóczy Győző: emlékiratfélék és egyebek
64. Csonka Emil: Szálasi Ferenc országjárása
65. Marschalkó Lajos: A vörös boszorkány
66. Gabriel Antal: Katholikus hitvédelem
dióhéjban
67. Oláh György: Görögtűz
68. Jon Svenson: Hogyan lettem én katolikussá?
69. Tower Vilmos: A papi celibátus
70. Luigi R. Nervetto: A Palazzo Veneziától a
Gran Sassóig
71. Trikál József: Új élet a régi romjain
72. Tower Vilmos: Krisztus közelsége
73. Dr. Trikál József: A felsőbbrendű ember
74. Bácskay B. Béla: Rend vagy káosz?
75. Dr. Trikál József: Érdemes-e élni?
76. Dr. Mihályfi Ákos: Elmélkedés a halálról
77. Dr. Mihályfi Ákos: Elmélkedés az utolsó
ítéletről
78. Dr. Mihályfi Ákos: Elmélkedés a pokolról
79. Dr. Mihályfi Ákos: Elmélkedés a
mennyországról
80. Dr. Mihályfi Ákos: Elmélkedés a
tisztítóhelyről
81. Dr. Mihályfi Ákos: A magyar királykoronázás
jelentősége
82. Dr. Jehlicska Ferenc: Öngyilkos felebarátaink
83. Luzsénszky Alfonz: Mi az igazság?
84. Luzsénszky Alfonz: A zsidó nép bűnei
85. Málnási Ödön: Feladatok
86. Nógrádi Gyula: A szabadkőművesség titkai
87. Bosnyák Zoltán: Sem antiszemitizmus, sem
zsidógyűlölet, hanem nemzeti önvédelem
88. Jászkunsági Imre: Visszaemlékezés a
hungarizmus harminc éves harcára
 https://tiltottkonyvek.org
89. Id. Egan Lajos: A zsidókérdés
Magyarországban
90. Makkai János: Válság Amerikában
91. Dr. Machovich Gyula: A
szabadkőmívességről
92. Weiser Ferenc S. J.: Alpesi fény
93. Vízöntő: A bajkeverők
94. Capistrano: A Vatikán bombázása és az angol
közvélemény
95. Dr. Virág Jeromos: A felszabadulástól a
családig
96. Tarnói László: Az örök bajtárs
97. Wichtl Frigyes: Szabadkőműves gyilkosságok
98. literáti Vágó Pál Dr.: Munkanélküliség, hitel,
országépítés
99. Buck Róbert: Így rohamoztuk meg Lüttichet
100. Röck Gyula: A reinkarnáció
101. Felvidékünk - Honvédségünk
102. A zsidók rémuralma Magyarországon
103. Cathrein Viktor S. J.: Katholikus világnézet
104. Dr. Gehrig Oszkár: Bombazáporban Európa
kultúrája
105. Milbich T.: Néhány szó a szerzetesekről
106. Horváth Sándor: Katolikus közélet
107. Békefi Benő: A keresztről szóló beszéd
108. Kászonyi Dániel: Solymosi Eszter a tisza-
eszlári véráldozat
109. Szász Péter: Egyház, vagy zsinagóga?
110. Holló József: Az új Horvátország
111. Dr. Harsányi András: Miénk a holnap!
112. Dr. Osgyáni Rónay Károly: A Tóra és népe
113. Johann von Leers: Bolsevizmus és a zsidó
világuralom
114. Kátai Albert: A halál népbiztosa
115. P. Richard Tivadar O.F.M.: Szovjetcsillag
Kína felett
116. Dr. Ferenczi Zoltán: Az okság elve és a
végtelen
117. Egy ébredő magyar: Miért kell a zsidók
hatalmát letörni?
118. Fiala Ferenc: A vörös kalapács
119. Röck Gyula: Az Antikrisztus és a
Hamispróféta
120. Fiala Ferenc: Válasz az áfiumokra
121. Tordai Vilmos: Okkult elemek a magyarság
életében
122. Miklóssy István: Veszedelmes tünetek
iskoláinkban
123. Tudós-Takács Ernő: Szigeti József OP és a
Keresztény Front oktatáspolitikája
124. Villani Lajos báró: A mai Olaszország
125. Csonka Emil: Szálasi küzdelmeiből –
Hogyan történt a hatalom átvétele?
126. Dr. Zoltvány Irén: Erotika és irodalom
127. Herwig Ferenc: Farkasok között
128. Röck Gyula: Utolsó idők és korunk
129. Dr. Orsós Ferenc: Európa biológiai
veszélyeztetettségének leküzdése
130. Eszláry Károly: A proletárdiktatúra zsidó
összeesküvés
131. Vízöntő: Demokrácia és Kereszténység
132. Vízöntő: Demokrácia és Zsidóság
133. Győzelemig... A Duce 1942. december 3-án
tartott beszéde
134. Tordai Vilmos: Van-e túlvilág?
135. Müller Lajos S. J.: Lehet-e keresztény ember
szociáldemokrata?
136. Varga László S. J.: Magyarság és
kereszténység
137. Douglas Reed: Kiválasztott nép-e a zsidó?
138. Per Engdahl: Megszabadulás a technokrata
világtól
139. Tower Vilmos: Másvilág, pokol,
mennyország
140. dr. Biró Bertalan: A százesztendős zsidóvita
141. Szivós Donát: Magyar vagyok!
142. Dr. Alexander Cannon: Kelet mágusai
143. Röck Gyula: Dániel jövendölései, a világ
vége és a zsidók jövője korunk látószögéből
144. Bangha Béla S. J. összegyűjtött munkái - I.
kötet
145. Bangha Béla S. J. összegyűjtött munkái - II.
kötet
146. Weck István - Dr. Schmidt Ferenc: Korunk
misztikus ábrái
147. Bangha Béla S. J. összegyűjtött munkái - III.
kötet
148. Soós Tihamér: Nemzetiszocialista nevelés a
III. Birodalomban
149. vitéz Dr. Endre László: Hatalom és igazság
150. Bangha Béla S. J. összegyűjtött munkái - IV.
kötet
151. Bosnyák Zoltán: Hogyan szállta meg a
zsidóság Magyarországot?
152. Fiala Ferenc: Berkes és a szerzetes
153. Kádár Lajos: Istentelenek
154. Hunt Béla: Szemtől-szembe a vörös pokollal
155. Fiala Ferenc: Egyszerű történet és egyéb
históriák
156. Bangha Béla S. J. összegyűjtött munkái - V.
kötet
157. Bosnyák Zoltán: Két világ harca
158. Eszterhás István: A gébic
159. U. Károly Miklós: A sárga folt titka
160. Bencsik Béla: A német nemzeti
szocializmus filozófiája
161. Kmoskó Mihály: A zsidóság világuralmi
törekvései
162. Lantos-Kiss Antal: E fiúból pap lesz!
163. Pogány Géza: Exorcismus - Ördögűzés - 1.
rész
164. Martinovich Sándor S. J.: Atheista-e a
modern tudomány?
165. Martinovich Sándor S. J.: Úri morál
166. Martinovich Sándor S. J.: Modern
vallásosság
167. Martinovich Sándor S. J.: Kereszténység és
feminizmus
168. Martinovich Sándor S. J.: Egyház és
demokrácia
 https://ekonyv.org
169. Felpétzi Győry Jenő: A soproni zsidókapu
170. Endrefalvy Ottó: Igazság és élet
171. Csuray Károly: A magyarság, mint faj és
nemzet
172. Virányi Elemér Dr.: A finn-ugor népek
élettere
173. Sutter Pál: Exorcismus - Ördögűzés - 2. rész
174. Kádár Lajos: A doni halálbánya
175. Perneczky Béla: Koreszméink
176. Rezessy Zoltán: A Harmadik Birodalom
kultúrképe
177. Dr. Istóczy Győző: A magyar
Antiszemitapárt megsemmisítése s ennek
következményei
178. Tower Vilmos: Vigasztaló gondolatok
betegek és szenvedők számára, az év minden
napjára
179. Tower Vilmos: Mit köszönhet Magyarország
a pápaságnak?
180. Közi-Horváth József Dr.: Örök vezérünk:
Szent István
181. Bangha Béla S. J. összegyűjtött munkái - VI.
kötet
182. Dr. Vágó Pál: Munkaalkotmány
183. Dr. Angyal Pál: A magyar büntetőjog
kézikönyve
184. Sziliczei Várady Gyula: A ghettótól - a
trónig
185. Lépes Andor: Zsidók keresztény álarcban
186. Bangha Béla S. J. összegyűjtött munkái -
VII. kötet
187. tordai és literáti dr. Vágó Pál: Himler
Márton és a szekerébe fogott ájtatos gójok
188. Fiala Ferenc: Erdélyi levelek
189. Dr. Somogyi József: Eugenika és etika
190. Dr. Somogyi József: A kultúrfölény
problémája
191. Varga László: Szociális reform és
hivatásrendiség
192. Bangha Béla S. J. összegyűjtött munkái -
VIII. kötet
193. Zborovszky Ferenc S. J.: A keresztény
család biológiai és etikai megvilágításban
194. Dr. Nyisztor Zoltán: Modern babonák
195. Müller Lajos S. J.: Aszkétika
196. Dr. T. L.: Nemzetiszocialista káté
197. Fiala Ferenc: Zavaros évek
198. Dr. Rohling Ágoston: A talmudzsidó
199. Röck Gyula: A teremtés
200. Varga László S J: Új társadalmi rend felé
201. Nemzetiszocialista káté - Nemzetnevelés
202. Aradi Zsolt: Az európai forradalom
203. Dr. Oláh Ernő: A Magyar Nemzeti
Szocialista Párt törekvéseinek erkölcsi alapjai
204. Bangha Béla S. J. összegyűjtött munkái - IX.
kötet
205. Eperjessy Kálmán: A zsidó fanatismus és az
anti-judaismus okai
206. Röck Gyula: Természetes házi gyógykúrák
207. von Jagow Dietrich: A Führer rohamosztaga
208. Csonka Emil: A forradalom oknyomozó
története 1945-1956
209. Bangha Béla S. J. összegyűjtött munkái - X.
kötet
210. Szuszai Antal: A Nagy Mesterség
211. N. Schultz József: Hitler és Stalin között a
liberalizmus romjain
212. Petrányi Ferenc: Az inkvizíció
213. Dövényi Nagy Lajos: Vérben és vasban
214. Dr. Schütz Antal: Katholikus hitvédelem
215. Dr. Némethy Béla: Hol vagy magyar Hitler?
216. Bernardin Freimut: A zsidó vérgyilkosságok
története napjainkig
217. Röck Gyula: Zsidó volt-e Jézus?
218. báró Brandenstein Béla: A hivatásrendi
társadalom bölcseleti alapjai
219. Kerecseny János: A vörös 140 millió…
220. Koszter Atya: Lépcsőima
221. Ashihei Hino: Jelentenivalónk nincs
222. Ibrányi Ferenc: Aquinói Szent Tamás Summa
Theologicája a tomizmus történetében
223. Dr. Kacziány Géza: Zsidók az 1848/9-iki
szabadságharcban
224. Ciano gróf olasz külügyminiszter beszéde
225. Johann von Leers: Juden hinter Stalin
226. Jablonkay Gábor S. J.: A katholikus öntudat
alapkövei
227. Stocker Antal: A nagy per
228. Darré R. Walther: A Német Birodalom és a
délkeleteurópai államok együttműködése a
mezőgazdaság terén
229. P. Zadravecz István: Kapisztrán
230. dr. Fehérgyarmati Csongor: Mi lesz a
zsidókkal?
231. Müller Lajos S. J.: Misztika
232. Ritter Gaston: A zsidóság és az Antikrisztus
árnyéka
233. Bangha Béla S. J. összegyűjtött munkái - XI.
kötet
234. Machay Károly: Törvénytervezetem az
autonóm, zárt zsidó rendből
235. Ratkóczi Tibor: Abesszínia új arca
236. Philipp Bouhler: Adolf Hitler
237. Röck Gyula: A Karácsony
238. Huszár Károly: A proletárdiktatúra
Magyarországon
239. Walter János dr.: Isten képe a természetben
240. Luzsénszky Alfonz: Asszonyok könyve
241. Kádár Lajos: Kujtorgó lelkek
242. Bangha Béla S. J. összegyűjtött munkái - XII.
kötet
243. Röck Gyula: A misztika története
244. Magyary Zoltánné Techert Margit: Így láttuk
mi Németországot
245. Szivós Donát: Emberek a mérlegen
246. Röck Gyula: Bevezetés a misztikába
247. Reventlow E. gróf: Nemzeti szociálizmus az Új
Németországban
248. Bangha Béla S. J. összegyűjtött munkái - XIII.
kötet
 https://tiltottkonyvek.org

249. Dr. Péchy Henrik: A történelmi hullámelmélet

és a történelmi jövő kiszámítása
250. Röck Gyula: Irodalom és művészet
251. Bárczi Géza: A „pesti nyelv”
252. M. Louvet: A tisztítóhely
253. Bangha Béla S. J. összegyűjtött munkái - XIV.
kötet
254. Fiala Ferenc: Egy hajó elsüllyed a Dunán
255. Dr. Koszterszitz József: Spiritizmus a
diákszobában
256. Dr. Svaszta Gyula: A nemzeti szociálizmus
országútján
257. Pálfi Károly: Őstörténetünk és a zsidóság
258. Röck Gyula: Arc- és alaktan
259. Schütz Antal: Aquinói Szent Tamás
szemelvényekben
260. Padányi P. Viktor: Májusi fagy
261. Brisits Frigyes: Prohászka breviárium
262. Dr. Sipos István: Katholikus autonómia
263. Bosnyák Zoltán: Harc a zsidó veszély ellen!
264. Árpádházi Szent Margit tisztelete
265. Rézler Gyula: A paraszt Szovjetoroszországban
266. Martinovich Sándor S. J.: Vallás és iskola
267. Bangha Béla S. J. összegyűjtött munkái - XV.
kötet
268. Mécs Alajos: Az ismeretlen Japán
269. Makkai Sándor, Rónai András, Asztalos
Miklós, Gergely Pál: A mi Erdélyünk
270. Dr. Piliván Mihály: A pap, a tanító és a nép
271. Szladek Barna: Az orosz forradalmak és
ellenforradalmak története
272. Magni-Castelbranco: Válaszunk a fatimai
üzenetre
273. Huber Lipót: A drámai költészet és színház a
zsidóknál
274. Bangha Béla S. J. összegyűjtött munkái - XVI.
kötet
275. Dr. Halász Pál: Boldogasszony Anyánk!
276. Röck Gyula: Szűz Mária ismeretlen
élettöredékei
277. Papp Viktor: Zenekönyv rádióhallgatók
számára
278. Makkai János: Urambátyám országa
279. Lantos-Kiss Antal: A diákok lelkiatyja
280. Karl E. Krafft: Nostradamus Európa jövendőjét
látja
281. Blümchen Izsák: A felsőbbrendű faj joga
282. Bangha Béla S. J. összegyűjtött munkái - XVII.
kötet
283. Malán Mihály: A német sterilizációs törvény és
végrehajtása
284. Kühár Flóris O.S.B.: A legszentebb családfa
utolsó virága
285. Subhas Chandra Bose: Égő India
286. Utolsó Idők Lapja – 1. szám
287. Utolsó Idők Lapja – 2. szám
288. Röck Gyula: Világvég és világítélet