Magyarország történelme a második világháború végétől az 1956-os forradalom és

szabadságharc leveréséig

A második világháború vége és a szovjet megszállás (1944-1947)

1. A háború vége Magyarországon:

o 1944-1945 telén a szovjet csapatok fokozatosan felszabadították
Magyarországot a náci megszállás alól.
o Budapest ostroma (1944. december – 1945. február) jelentős pusztítást okozott,
és a város jelentős része romokban hevert.
2. A szovjet megszállás és a politikai átalakulás:
o A Vörös Hadsereg megszállta az országot, és a szovjet befolyás
meghatározóvá vált.
o Az Ideiglenes Nemzeti Kormány megalakulása Debrecenben 1944
decemberében, majd az Ideiglenes Nemzetgyűlés összehívása.
o Az 1945-ös választásokon a Független Kisgazdapárt győzött, de a kommunista
párt (MKP) szovjet támogatással fokozatosan átvette a hatalmat.
3. Gazdasági és társadalmi helyzet:
o Az ország gazdasága romokban hevert, a mezőgazdaság és az ipar újraindítása
elsődleges feladat volt.
o A földreform keretében a nagybirtokokat felosztották a parasztok között, ami
növelte a kommunisták népszerűségét vidéken.

A kommunista hatalomátvétel és a Rákosi-korszak (1947-1956)

1. A kommunista hatalom konszolidálása:

o Az 1947-es „kékcédulás választások” után a kommunisták növelték
befolyásukat az országgyűlésben.
o Az MKP és a Magyar Dolgozók Pártja (MDP) 1948-ban egyesült, létrehozva
az egypártrendszert.
2. A Rákosi-rendszer:
o Rákosi Mátyás vezetésével a sztálinista típusú diktatúra kiépítése, amely
magában foglalta a politikai elnyomást, a titkosrendőrség (ÁVH)
megerősödését és a személyi kultuszt.
 o A gazdaság központosítása és a tervgazdálkodás bevezetése, ami számos
gazdasági problémát okozott.
3. Társadalmi és gazdasági változások:
o Az iparosítás erőltetése és a nehézipar fejlesztése, ami jelentős áldozatokkal
járt a lakosság számára.
o A kollektivizálás, amely a mezőgazdaság szocialista átszervezését célozta,
ellenállásba ütközött a parasztság körében.

Az 1956-os forradalom és szabadságharc

1. Előzmények és okok:
o A Sztálin halála utáni olvadás és a destalinizáció kezdete az egész szocialista
blokkban változásokhoz vezetett.
o Az 1956-os lengyelországi események, ahol a lengyel kommunisták
reformokat vezettek be, inspirálólag hatottak Magyarországra.
2. A forradalom kitörése:
o 1956. október 23-án békés diáktüntetés kezdődött Budapesten, amely
hamarosan az egész országra kiterjedő felkeléssé vált.
o A forradalmárok követelései között szerepelt a szovjet csapatok kivonása,
szabad választások, és a Rákosi-rendszer megszüntetése.
3. A forradalom eseményei:
o A fegyveres harcok Budapest utcáin és vidéken.
o Nagy Imre miniszterelnök szerepvállalása, aki igyekezett tárgyalások útján
rendezni a helyzetet.
o A szovjet csapatok először kivonultak, majd november 4-én visszatértek, és
katonai erővel leverték a forradalmat.
4. A forradalom leverése és következményei:
o Több ezer ember vesztette életét, és tízezreket börtönöztek be vagy végeztek
ki.
o Több százezren menekültek nyugatra.
o Kádár János vezetésével új kommunista kormány alakult, amely brutális
megtorlást alkalmazott a forradalmárokkal szemben.

Segédeszközök a felkészüléshez
A mellékelt adattár tartalmazza a 4 évi történelem tananyag kerettantervben előírt lexikai
anyagát. Érdemes letölteni, folyamatosan használni a tanuláshoz és a vizsgákra való
készüléshez. A tartalomjegyzék a címlap után található.

A mostani vizsgához szükséges részek:

1. A háborútól a forradalomig:
o A második világháború vége, szovjet megszállás és a koalíciós időszak (1944-
1947).
o A kommunista hatalomátvétel és a Rákosi-korszak (1947-1956).
2. Az 1956-os forradalom és szabadságharc:
o A forradalom előzményei, eseményei és leverése.
o A forradalom hatása és következményei Magyarországra és a nemzetközi
politikára.