1.

rész
tk 18.oldal
4. Mit nevezünk génmutációnak?
Génmutációnak nevezzük a DNS molekula szerkezetében bekövetkező változást, amely
megváltoztatja a gének szekvenciáját. Ez a változás lehet egyetlen bázispár cseréje, törlése
vagy hozzáadása, ami befolyásolhatja a gén funkcióját. Génmutációk előfordulhatnak
természetes úton vagy külső hatások, például sugárzás vagy vegyi anyagok hatására.

6. Határozd meg az allél fogalmát!

Az allél egy adott gén különböző változata. Egy élőlény minden génjének két allélje lehet,
amelyek azonosak vagy különbözőek lehetnek. Az allélok határozzák meg az egyed
fenotípusát (külső megjelenését), és ezek kombinációja adja meg az egyed genetikai
változatosságát.

7. Miért fontos evolúciós tényező a génmutáció?

A génmutáció fontos evolúciós tényező, mert új genetikai variációkat hoz létre egy
populációban. Ezek a variációk lehetőséget adnak a természetes szelekciónak, hogy
kiválassza azokat az egyedeket, amelyek jobban alkalmazkodnak környezetükhöz. Az új
mutációk így hozzájárulhatnak a fajok adaptációjához és túléléséhez változó környezeti
feltételek között.

8. Miért fontos a magas faktorszámú napvédő krémek használata erős napfényben?

A magas faktorszámú napvédő krémek használata erős napfényben fontos, mert ezek a
krémek nagyobb védelmet nyújtanak az UV-sugárzás ellen. Az UV-sugárzás károsíthatja a
bőrt, napégést okozhat, és növeli a bőrrák kialakulásának kockázatát. A magas faktorszámú
krémek segítenek megelőzni ezeket a káros hatásokat, így hosszabb ideig tartózkodhatunk
biztonságosan a napon.

tk 20. oldal
1. Határozd meg a következő fogalmakat: transzportkromoszóma, kromatida, homológ
kromoszómapár, diploid sejt, haploid sejt!

-Transzportkromoszóma: A transzportkromoszóma kifejezés nem egy általánosan használt

tudományos terminus a genetika területén. Esetleg arra utalhat, amikor egy kromoszómát
áthelyeznek egy másik helyre, például egy másik sejtbe, vagy a transzlokáció folyamán egy
kromoszóma része átkerül egy másik kromoszómára. További pontosítás szükséges lehet a
kontextus tisztázásához.

- Kromatida: A kromatida egy kromoszóma két azonos másolatának egyike, amely a

sejtosztódás (mitózis vagy meiózis) során jön létre. A kromatidák egy centromérával
kapcsolódnak egymáshoz, és együttesen alkotják a kromoszóma ikerfélét, amely a
sejtosztódás során szétválik, hogy mindkét leánysejt egy-egy példányt kapjon.

- Homológ kromoszómapár:A homológ kromoszómapár két azonos hosszúságú és

génszerkezetű kromoszóma, amelyek azonos helyen található géneket tartalmaznak, de az
alléljaik különbözhetnek. Az egyik kromoszóma az anyai, a másik az apai eredetű. Az emberi
sejtekben például 23 homológ kromoszómapár található, összesen 46 kromoszóma.

- Diploid sejt:A diploid sejt olyan sejt, amely két homológ kromoszómapárral rendelkezik,
tehát minden kromoszómából két példánya van (2n). Az emberi test legtöbb sejtje diploid,
így 46 kromoszómát tartalmaz (23 pár).

- Haploid sejt:A haploid sejt olyan sejt, amely csak egy példányt tartalmaz minden
kromoszómából (n). Az emberi szervezetben a haploid sejtek a gaméták (ivarsejtek), azaz a
spermiumok és a petesejtek, amelyek 23 kromoszómát tartalmaznak, így
megtermékenyítéskor egy diploid sejt jön létre.

tk 28. oldal

MF.6.oldal 3 feladat:Sejtszervecskék megnevezése és párosítása a jellemzésükkel

- A: Sejthártya
- B: Durva endoplazmatikus retikulum (DER)
- C: Golgi-készülék
- D: Mitokondrium
- E: Lizoszóma
- F: Centriólum
- G: Centriólum
- H: Sima endoplazmatikus retikulum (SER)
- I: Riboszóma
- J: Sejtmag
- K: Nukleolusz
- L: Peroxiszóma

Párosítás a jellemzésekkel:
1. C: 6-8 lapos zsákból és sok hólyagocskából áll, itt alakulnak ki az összetett fehérjék.
2. A: A sejt külső határoló membránja, kapcsolatot teremt a környezettel.
3. I: A sejtplazma fehérjét állít elő riboszómáiból létrehozott fonalrendszerek által, kialakítja
a sejt alakját.
4. A: Az eukarióta élőlények nevét adó sejttalálkozó, membrán határolja.
5. J: Fénymikroszkóppal látható, itt szintetizálódik a riboszómákat felépítő RNS.
6. I: Két alegységből áll, polipeptidék szintézisét végzi.
7. D: Két membrán határolja, itt képződik az ATP jelentős része.
8. H: Kitölti a sejtet, anyagcsere-folyamatok játszódnak le benne.
9. I: Külső felszínére riboszómák kapcsolódnak, a fehérjeszintézisben szerepel.
10. K: Legfontosabb anyaga a nukleinsav és fehérjék, ezekből épülnek fel a kromoszómák.
11. E: Membránnal határolt testecske, mely emésztőenzimeket tartalmaz.
12. L: Pórusok találhatóak benne, amelyeken keresztül a makromolekulák szabályozottan
jutnak át.
7.oldal 4 feladat: Melyik RNS-típusra igaz az állítás? Írd a megfelelő betűjelet az állítás
mellé!

A: mRNS
B: rRNS
C: tRNS
D: mindhárom
E: egyik sem

1. Egyetlen polinukleotid-lánc alkotja.

D: mindhárom

2. Nukleotidjainak felépítésében részt vevő cukor a dezoxiribóz.

E: egyik sem

3. Jellemző bázisa az uracil.

D: mindhárom

4. Általában egyenlő mennyiségben tartalmaz citozint és guanint.

E: egyik sem

5. Nem alakulnak ki bázispárok a molekulán belül.

A: mRNS

6. A sejtmagban szintetizálódik.
D: mindhárom

7. Részt vesz a riboszómák kialakításában.

B: rRNS

8. Hírvivő RNS.
A: mRNS

9. Aminosavakat szállít a riboszómákhoz.

C: tRNS

10. Meghatározza egy polipeptid aminosavsorrendjét.

A: mRNS

MF 8.oldal 7. feladat: Polipeptidek szintézise

a) Az ábra jelölt részeinek megnevezése:

- mRNS
- Riboszóma
- tRNS
- Antikodon
- Kodon
- Aminosav

b) Az ábrába a sárgával jelölt bázisok betűjelei:

- A: Adenin
- U: Uracil
- C: Citozin
- G: Guanin

c) Az ábra megfelelő helyére a megadott bázishármasok által kódolt két aminosav nevei:
- AUG: Metionin
- UUU: Fenilalanin

d) Mely sejtszervecskékben folytatódik, illetve fejeződik be az összetett fehérjék szintézise?

- Folytatódik a durva endoplazmatikus retikulumban (DER).
- Befejeződik a Golgi-készülékben.

16.oldal 1 feladat:Az alábbi rajzok egy osztódó sejtről készültek a sejtosztódás különböző
fázisaiban. Az ábrákon az osztódás egy-egy fő szakasza látható!

a)A sejtosztódás melyik típusa látható az ábrán?

Mitózis

b)Mely sejtek osztódnak így? Írj egy növényi és egy állati példát!
Növényi példa: vöröshagyma gyökércsúcsának sejtjei
Állati példa: emberi bőrhámsejtek

c) Rakd sorba a képek betűjelezéseit a sejtosztódás egymást követő szakaszainak

megfelelően, és nevezd meg az egyes szakaszokat!

I. C - Profázis
II. A- Metafázis
III. B - Anafázis
IV. D - Telofázis

d)Mely szakaszra jellemző a megadott esemény? Írd a szakasz betűjelét az esemény mellé!
Ha a megadott esemény az ábrázolt sejtosztódási típus egyik szakaszára sem jellemző, E
betűt írj!

1. Kettéválik a sejtplazma.
D: Telofázis

2. Eltűnik a sejtmaghártya.
C: Profázis
3. Elválnak egymástól a homológ kromoszómapár tagjai.
E: egyik sem

4. Kialakul az osztódási orsó.

C: Profázis

5. Megkettőződik a sejt DNS-állománya.

E: egyik sem

6. Kialakulnak a transzportkromoszómák.
B: Anafázis

e) A szakaszos jelölések felhasználásával írd fel a rajzon szereplő kiindulási sejt, illetve az
utódsejtek kromoszómaszámát!
Kiindulási sejt: 2n
Utódsejtek: 2n

f) Az alábbi mikroszkópos felvételek a vöröshagyma gyökércsúcsának sejtjeiről készültek

osztódás közben. A felvételeken ugyanazok a szakaszok láthatók, mint a fenti rajzokon.
Párosítsd a mikroszkópos képeket a rajzokkal! Írd a megfelelő rajz betűjelét a mikroszkópos
felvétel sarkába!

1. C - Profázis
2. A - Metafázis
3. D - Telofázis
4. B- Anafázis

17.oldal 2 feladat: Meiózis eseményei

a) A meiózis eseményeinek sorrendje:

1. Az osztódási orsóhoz kapcsolódó homológ kromoszómák a sejtek egyenlítői síkjába
rendeződnek.
2. A kromoszómák kromatidái elválnak egymástól és a sejtek két ellentétes pólusára
vándorolnak.
3. Az osztódási orsóhoz a befűződési pontjuknál kapcsolódó kromoszómák a sejtek egyenlítői
síkjába rendeződnek.
4. A homológ kromoszómák között allélkicserélődés játszódik le.
5. Kettéválik a citoplazma, kialakul a két utódsejt.
6. Kialakul a négy utódsejt.
7. A kromoszómák kromatidái elválnak egymástól és a sejtek két ellentétes pólusára
vándorolnak.
8. A homológ kromoszómák között allélkicserélődés játszódik le.

b) Megfelelő válaszok:
1. Kiindulási sejt haploid/diploid.
2. Az I. fázisszakasz végén kialakuló utódsejtek haploidok/diploidok.
3. A II. fázisszakasz végén kialakuló utódsejtek haploidok/diploidok.

17.oldal 3as feladat: Sejtosztódási típusok

1. Számtartó osztódás.- B
2. Számfelező osztódás. - A
3. Haploid sejtek nem osztódhatnak így. - D
4. Az osztódás során haploid utódsejtek keletkezhetnek. - A
5. Az osztódás előtt a sejt DNS-állománya megkettőződik. - C
6. Az osztódás során egyes kromoszómák között allélkicserélődés mehet végbe. - A
7. Az osztódás során kialakul az osztódási orsó. - C
8. Ilyen osztódással jönnek létre az ember ivarsejtjei.- A
9. Így osztódik a zigóta a többsejtű élőlények egyedfejlődése során. - B
10. Így osztódnak a növények állandósult szöveteinek sejtjei. - B
2. rész
tk.35.oldal
1. Határozd meg röviden a következő fogalmakat: genotípus, fenotípus, homozigóta,
heterozigóta!

- Genotípus:Az élőlény teljes genetikai állománya vagy a génjeinek specifikus összetétele. A

genotípus határozza meg az öröklődő tulajdonságokat és azokat az allélokat, amelyeket az
egyén a szüleitől örökölt.

- Fenotípus: Az élőlény megjelenése, viselkedése és egyéb fizikai vagy biokémiai

tulajdonságai, amelyeket a genotípus és a környezeti hatások együttesen alakítanak ki. A
fenotípus az, amit ténylegesen megfigyelünk.

- Homozigóta: Egy egyén homozigóta, ha egy adott génre nézve két azonos alléllel
rendelkezik. Ez azt jelenti, hogy mindkét szülőtől ugyanazt az allél változatot örökölte
(például AA vagy aa).

- Heterozigóta:Egy egyén heterozigóta, ha egy adott génre nézve két különböző alléllel
rendelkezik. Ez azt jelenti, hogy az egyik szülőtől egy allél egyik változatát, a másiktól pedig
egy másik változatát örökölte (például Aa).

tk 39.
1. Határozd meg a következő fogalmakat!

a) Intermedier öröklődés:Az intermedier öröklődés egy olyan öröklődési mintázat, ahol az

egyed fenotípusa az allélok közötti részleges dominancia eredményeként jön létre. Ebben az
esetben a heterozigóta egyedek fenotípusa a két homozigóta fenotípus közötti köztes
megjelenést mutat. Például, ha a piros (RR) és a fehér (WW) virágú növények
keresztezéséből rózsaszín (RW) virágú utódok születnek, akkor ez intermedier öröklődésre
utal.

b) Domináns jelleg:A domináns jelleg olyan öröklődési mintázat, ahol az egyik allél
(domináns allél) elnyomja a másik allél (recesszív allél) hatását a fenotípusban. Ha egy egyed
heterozigóta (például Aa), akkor a domináns allél (A) fenotípusos hatása fog megjelenni, míg
a recesszív allél (a) hatása nem lesz látható. Például, ha a barna szemszín domináns a kék
szemszínnel szemben, akkor a barna szemszín jelenik meg a heterozigóta egyedekben.

c) Kodominancia: A kodominancia egy olyan öröklődési mintázat, ahol mindkét allél teljes
mértékben kifejeződik a heterozigóta egyed fenotípusában. Ez azt jelenti, hogy mindkét allél
hatása külön-külön is megfigyelhető. Például az AB vércsoportú egyéneknél mind az A, mind
a B antigén kifejeződik a vörösvértestek felszínén, mivel az A és B allélok kodominánsak.

tk 42.oldal
1. Mit nevezünk ivari kromoszómának?
 Az ivari kromoszómák olyan kromoszómák, amelyek meghatározzák az egyed nemét. Az
embereknél és sok más élőlénynél kétféle ivari kromoszóma létezik: az X és az Y
kromoszóma. Az ivari kromoszómák különböznek a testi (autoszomális) kromoszómáktól,
amelyek nem vesznek részt a nem meghatározásában.

2. Milyen ivari kromoszómái vannak az emlősöknek?

Az emlősöknek kétféle ivari kromoszómájuk van: X és Y kromoszómák. A nőstény emlősök
két X kromoszómával (XX) rendelkeznek, míg a hímek egy X és egy Y kromoszómával (XY)
rendelkeznek. Ezek a kromoszómák határozzák meg az egyed nemét.

4. Egy házaspár gyermeket vár. Mekkora a valószínűsége annak, hogy a születendő

gyermek lány lesz?
A születendő gyermek neme az apától függ, mivel az apa hímivarsejtjei vagy X vagy Y
kromoszómát hordoznak, míg az anya petesejtjei mindig X kromoszómát hordoznak. Amikor
egy X kromoszómát hordozó spermium megtermékenyíti a petesejtet, az eredmény egy lány
(XX), amikor egy Y kromoszómát hordozó spermium termékenyíti meg a petesejtet, az
eredmény egy fiú (XY). Mivel az X és Y kromoszómát hordozó spermiumok közel egyenlő
arányban vannak, a valószínűsége annak, hogy a születendő gyermek lány lesz, 50%, vagyis
1:2.

tk 47.old
1. Milyen ivarsejtek képződhetnek és milyen arányban az alábbi genotípusú élőlényekben?

Az ivarsejtek (gaméták) kialakulása során a meiózis folyamata biztosítja, hogy minden

egyes ivarsejt egy adott gén minden alléljából csak egy példányt kapjon. A következő
élőlények genotípusait és az általuk képzett ivarsejtek típusait és arányait fogom
meghatározni:

a) AABb
- Genotípus: AABb
- Az „AA” mindig ugyanazt az allélt adja: „A”.
- A „Bb” kétféle allélt adhat: „B” vagy „b”.
- Lehetséges ivarsejtek: AB és Ab
- Arányuk: 1:1

b) Aabb
- Genotípus: Aabb
- Az „Aa” kétféle allélt adhat: „A” vagy „a”.
- A „bb” mindig ugyanazt az allélt adja: „b”.
- Lehetséges ivarsejtek: Ab és ab
- Arányuk: 1:1

c) AaBBCC
- Genotípus: AaBBCC
- Az „Aa” kétféle allélt adhat: „A” vagy „a”.
- A „BB” mindig ugyanazt az allélt adja: „B”.
 - A „CC” mindig ugyanazt az allélt adja: „C”.
- Lehetséges ivarsejtek: ABC és aBC
- Arányuk: 1:1

d) AABbCc
- Genotípus: AABbCc
- Az „AA” mindig ugyanazt az allélt adja: „A”.
- A „Bb” kétféle allélt adhat: „B” vagy „b”.
- A „Cc” kétféle allélt adhat: „C” vagy „c”.
- Lehetséges ivarsejtek: ABC, ABc, AbC és Abc
- Arányuk: 1:1:1:1

Mf
20.oldal 1 oldal
A megadott fogalmakat és meghatározásokat a következőképpen párosíthatjuk:

1. gén - **A**: A DNS-molekula azon szakasza, amely meghatározza egy fehérje

aminosavsorrendjét.
2. allél - **C**: Egy gén különböző bázissorrendű változatai közül az egyik.
3. diploid sejt - **E**: Kétszeres kromoszómakészletű sejt, a különböző géneket 2-2
példányban tartalmazza.
4. haploid sejt- **D**: Egyszeres kromoszómakészletű sejt, a különböző géneket 1-1
példányban tartalmazza.
5. homológ kromoszómapár - **F**: Tagjai azonos alakúak és méretűek, ugyanazon
tulajdonságokra vonatkozó génsorozatokat tartalmaznak.
6. mutáció - **B**: Az örökítőanyag maradandó megváltozása.

24.old
1. feladat: Egy emberi sejt kromoszómakészlete

a) Nevezd meg azokat az anyagokat, amelyek a kromoszómákat felépítik!

- DNS (dezoxiribonukleinsav)
- Fehérjék (histonok)

b) Származhat-e ez a kromoszómakészlet az ember egy testi sejtjéből? Válaszodat indokold,

használd a haploid/diploid elnevezések közül a megfelelőt!
- Igen, származhat egy testi sejtjéből, mert ez a kromoszómakészlet diploid (2n), ami azt
jelenti, hogy minden kromoszómából két példány található.

c) Származhat-e a kromoszómakészlet egy petesejtből? Válaszodat indokold, használd a

haploid/diploid elnevezések közül a megfelelőt!
- Nem, nem származhat egy petesejtből, mert a petesejt haploid (n), ami azt jelenti, hogy
minden kromoszómából csak egy példány található.
d) Az M és N betűk egy homológ kromoszómapár két tagját jelölik. Egészítsd ki a mondatot!
Ha M kromoszómát az egyén az apjától örökölte, akkor az N kromoszómát az anyjától
örökölte.

e) A és B két gént jelöl. Egészítsd ki a mondatot! B és b egy gén különböző változatai, azaz
alléljai

f) Írd fel betűjelzéssel az egyén genotípusát "A" génre nézve! Nevezd meg ezt a genotípust
egyetlen jelzővel!
- Genotípus: AA
- Homozigóta domináns

g) Írd fel az egyén genotípusát betűjelzéssel "B" génre nézve! Nevezd meg ezt a genotípust
egyetlen jelzővel!
- Genotípus: Bb
- Heterozigóta

26. oldal
1. feladat: Tengeri malacok

a) Nevezd meg az öröklésmenet típusát!

- Mendeli öröklésmenet

b) Melyik szín a domináns, melyik a recesszív jelleg?

- Domináns: fekete
- Recesszív: fehér

c) Írd fel a fekete malacok összes lehetséges genotípusát!

- Genotípusok: FF, Ff

d) Írd fel a fehér malacok összes lehetséges genotípusát!

- Genotípus: ff

e) Milyen fenotípusúak a heterozigóta tengeri malacok?

- Fekete

f) Vezesd le az utolsó keresztezést a szülői generációtól kiindulva, ha az F1 nemzedék

egyedeit egymás között keresztezi a tenyésztő!
- P fenotípusa: fekete x fehér
- Genotípusa: FF x ff
- Ivasejtek: F, F x f, f
- F1 genotípusa: Ff
- Fenotípusa: fekete
- Ivasejtek: F, f
- F2 genotípusai: FF, Ff, Ff, ff
- Fenotípusai: fekete, fekete, fekete, fehér (3:1 arányban)
g) A keresztezés típusának neve: visszakeresztezés (tesztkeresztezés)

h) A keresztezés lényege: Meghatározni a fekete színű tengeri malac genotípusát (FF vagy
Ff).

29.oldal
1. feladat: Örülj, hogy fiú! Örülj, hogy lány!

Az ember testi sejtjeinek kromoszómaszerelvénye **diploid**. **23** pár kromoszómát

tartalmaz. Ebből **22** pár testi kromoszóma, **1** pár ivari kromoszóma. Ez utóbbi
kétféle lehet, ha **XX**, akkor a vizsgált személy neme nő, ha pedig **XY**, akkor férfi. Az
ivarsejtek **haploid** kromoszómaszámúak, **22** db testi és **1** db ivari
kromoszómát tartalmaznak. A női ivarsejtekben az ivari kromoszóma mindig **X**, a férfiak
spermiumai vagy **X**, vagy **Y** ivari kromoszómát hordoznak. A születendő utód nemét
tehát végül is a(z) **spermium** ivarsejtjének ivari kromoszómája dönti el.
3.rész

tk 81. oldal
1. Mivel magyarázható, hogy az állatvilágban a meszes váz a megjelenése után gyorsan
elterjedt?

A meszes váz (kalcium-karbonát alapú szerkezetek) gyors elterjedésének több oka is van az
állatvilágban:

- Védelem és túlélés: A meszes váz jelentős védelmet nyújt a ragadozókkal szemben és a

fizikai sérülések ellen. Ez növeli a túlélési esélyeket, ami előnyt jelent a természetes szelekció
során.
- Támogatás és struktúra: A meszes váz lehetőséget biztosít az állatoknak, hogy nagyobb és
bonyolultabb teststruktúrákat alakítsanak ki. Ez lehetővé tette az új életformák és életmódok
kialakulását.
- Különböző környezeti alkalmazkodás: A meszes váz különféle környezetekhez való
alkalmazkodást tesz lehetővé, például a tengeri élőlények számára, akik a váz segítségével
képesek ellenállni a víznyomásnak és megtapadni a szilárd felületeken.
- **Energia és anyagcseréhez való hozzájárulás**: A meszes váz szintézise viszonylag kevés
energiát igényel, és a kalcium-karbonát könnyen hozzáférhető az élőlények számára. Ez
megkönnyíti a váz felépítését és fenntartását.

2. Mutasd be a légkör összetételének legfontosabb változásait, és mutass rá, hogy

ezekben a változásokban mi volt az élővilág szerepe, és milyen hatásuk volt az élővilág
további evolúciójára!

Légkör összetételének változásai

1. Ősi légkör
- Összetétel: Kezdetben a Föld légköre főként hidrogénből és héliumból állt, melyeket a
napszél elfújt.
- Új összetétel: A vulkáni tevékenység révén kialakult másodlagos légkör főként szén-
dioxidból (CO₂), vízgőzből (H₂O), ammóniából (NH₃) és metánból (CH₄) állt.

2. Fotokémiai disszociáció és a hidrogén elvesztése:

- folyamat: A napsugárzás hatására a vízgőz fotokémiai disszociációja oxigént (O₂) és
hidrogént (H₂) eredményezett. A könnyű hidrogén elillant a világűrbe, míg az oxigén a
légkörben maradt.

3. A kékalgák (cianobaktériumok) és az oxigénképzés_

- Folyamat: A cianobaktériumok fotoszintézise során szén-dioxidot és vizet használtak fel,
hogy glükózt és oxigént termeljenek (O₂). Ez a folyamat a Föld légkörébe hatalmas
mennyiségű oxigént juttatott.
 - Hatás: Az oxigénkoncentráció növekedése a légkörben nagy változásokat hozott az
élővilág számára. Az oxigén lehetővé tette az aerob (oxigénigényes) életformák kialakulását,
melyek hatékonyabb energiafelhasználást tettek lehetővé a sejt légzés során.

4. Az oxigénforradalom és az ózonréteg kialakulása:

- Folyamat: Az oxigénszint növekedése az ózonréteg (O₃) kialakulásához vezetett, amely
védelmet nyújtott az UV-sugárzás ellen.
- Hatás: Az ózonréteg védelme lehetővé tette az élet szárazföldi elterjedését, mivel az UV-
sugárzás káros hatásai mérséklődtek.

5. Mai légkör:
- Összetétel: A mai légkör főként nitrogénből (N₂, kb. 78%), oxigénből (O₂, kb. 21%),
argonból (Ar) és nyomokban más gázokból, például szén-dioxidból (CO₂) áll.

Az élővilág szerepe és hatása

- Fotoszintézis: A fotoszintetizáló organizmusok, mint a cianobaktériumok és később a

növények, jelentős mértékben hozzájárultak a légkör oxigénszintjének növekedéséhez.
- Biogeokémiai ciklusok: Az élőlények részt vesznek a szén-, nitrogén- és más biogeokémiai
ciklusok fenntartásában, amelyek szabályozzák a légkör összetételét.
- Kölcsönhatások: Az élővilág és a légkör közötti kölcsönhatások folyamatosan formálják a
Föld éghajlatát és környezetét, ami hatással van az evolúciós folyamatokra.

Az oxigén megjelenése és növekedése különösen jelentős hatással volt az élővilág további

evolúciójára, mivel lehetővé tette az aerob anyagcserét, az ózonréteg kialakulását és az élet
szárazföldi elterjedését.

tk 87.oldal

1. A legfontosabb különbségek az ősi emlősök és az egykori főemlősök között:

- Testfelépítés és mozgás:
- Ősi emlősök:Többnyire kis termetűek voltak, és a mozgásuk inkább négykézláb zajlott. Az
evolúció korai szakaszában főként földön éltek.
- Főemlősök: Fejlődésük során kialakultak az ágak közötti mozgáshoz szükséges
képességek (például a forgatható vállízület és a fogókéz). Később a két lábon járás is
megjelent.

- Agyfejlődés:
- Ősi emlősök:Kisebb agytérfogat, egyszerűbb agyi struktúrák.
- Főemlősök:Az agy mérete növekedett, különösen az agykéreg fejlődött jelentősen, ami
nagyobb kognitív képességeket eredményezett.

- Érzékszervek:
- Ősi emlősök: Jobb szaglás, mivel a környezetük felismerésében nagy szerepe volt az
orrnak.
 - Főemlősök: A látás fontossága nőtt, különösen a színes látás és a térlátás fejlődött, ami
segítette a fák közötti mozgást.

- Táplálkozás:
- Ősi emlősök: Táplálkozási szokásaik változatosak voltak, de sokan rovarevők voltak.
- Főemlősök: Később változatosabb étrend alakult ki, ami magában foglalta a
gyümölcsöket, leveleket, magokat, és később az állati eredetű táplálékot is.

- Szociális struktúra:
- Ősi emlősök:Kevésbé fejlett társas kapcsolatok.
- Főemlősök: Komplex társas struktúrák és viselkedések jelentek meg, beleértve a
csoportos életmódot és a kommunikáció különböző formáit.

2. Folyamatábra az emberi faj evolúciós útjáról:

Ősi főemlősök (körülbelül 65 millió éve) - Afrika, Ázsia

Korai emberszabásúak (körülbelül 23-5 millió éve) - Afrika
Australopithecus (körülbelül 4-2 millió éve) - Afrika
Homo habilis (körülbelül 2,4-1,4 millió éve) - Afrika
Homo erectus (körülbelül 1,9 millió-110 ezer éve) - Afrika, Ázsia, Európa
Homo heidelbergensis (körülbelül 700-200 ezer éve) - Afrika, Európa
Homo neanderthalensis (körülbelül 400-40 ezer éve) - Európa, Nyugat-Ázsia
Homo sapiens (körülbelül 300 ezer éve - jelen) - Világszerte

Fontos evolúciós események hozzávetőleges ideje és helyszíne:

- 65 millió éve:Az emlősök elterjedése a dinoszauruszok kihalása után. (Afrika, Ázsia)

- 23-5 millió éve: Az emberszabásúak fejlődése. (Afrika)
- 4-2 millió éve: Az Australopithecus nemzetség kialakulása. (Afrika)
- 2,4-1,4 millió éve: A Homo habilis megjelenése, az első eszközhasználó. (Afrika)
-1,9 millió-110 ezer éve: A Homo erectus elterjedése, két lábon járás és tűzhasználat. (Afrika,
Ázsia, Európa)
- 700-200 ezer éve: A Homo heidelbergensis megjelenése, az ősi emberek közvetlen őse.
(Afrika, Európa)
- 400-40 ezer éve:A Homo neanderthalensis jelenléte, különféle kulturális és technológiai
fejlesztésekkel. (Európa, Nyugat-Ázsia)
- 300 ezer éve – jelen: A Homo sapiens megjelenése és világszintű elterjedése, modern
ember. (Világszerte)