Kecskeméti Főiskola Gépipari és Automatizálási Műszaki Főiskolai Kar

Gépipari mérések I
Felkészülési segédlet az első zárthelyi dolgozatra
Tartalom
Méréstechnikai alapfogalmak .............................................................................................................................. 3
Mérési módszerek ................................................................................................................................................ 5
Hosszmértékrendszer kialakulása ........................................................................................................................ 6
Mérési hibák ......................................................................................................................................................... 7
Mechanikus hosszmérő eszközök ...................................................................................................................... 10
Az eltérés mérés mérőeszközei I ........................................................................................................................ 14
Eltérés mérés mérőeszközei II ............................................................................................................................ 17

2
Méréstechnikai alapfogalmak

Általános alapfogalmak:

Metrológia: A méréstechnika tudománya, elméleti és gyakorlati ismeretek összessége. A

gépgyártástechnológiában a mérendő méretek ellenőrzésének gyakorlati tudománya.
Mérés: Összetett tevékenység, amely során valamely méret mérőszámát meghatározzuk abból a célból, hogy
jellemezze a munkadarab méretét.
Mérőszám: A mérendő mennyiség és a mértékegység hányadosa.

é ő é
é ő á =
é é é

Mértékegység: A méréshez egységül választott mennyiség.

Mért érték: Az az érték, amelyet méréssel állapítunk meg (tartalmazza a mérési hibát).
Mérési eredmény:Az a mért érték, amely korrigálva van a mérési hibával.
Mérési pontosság:A mért érték és a valódi vagy helyes érték közötti különbség. Mérőeszközöknél a mérési
pontosságot a leolvasható legkisebb mennyiségi értékkel jellemzik, pl. tolómérőknél 0,1; 0,05 és 0,02
mm.
Ellenőrzés: Az a művelet, amelysorán megállapítjuk, hogy a tárgy a műszaki feltételeknek a megadott tűrések
figyelembevételével megfelel-e.

Mérőeszközökkel kapcsolatos alapfogalmak:

Mérőeszközök: Olyan eszközök (készülékek), amelyekkel mérésekkor megállapítjuk a mérőszámot, a mérési

hibával együtt. Ide tartoznak a mértékek, mérőműszerek, etalonok.
• Mértékek: Mérőeszközök, amelyek valamennyi fizikai mennyiség meghatározott értékét
maradandóan megtestesítik. . ( mérőhasábok, idomszerek)
• Mérőműszerek: Olyan mérőeszközök, amelyekkel az adott mérési eljárással a mérendő
mennyiség mérőszámát (vagy annak kiszámításához szükséges leolvasott értéket) meg lehet
határozni.
• Etalon: (ún. mesterdarab) Méret, kialakítás valamint kikészítés szempontjából a megrendelő által
jóváhagyott munkadarab. Ilyen pl. az egyes mérőkészülékek beállítására kialakított különleges
idomszer pl.: beállító gyűrű stb.

Mérőeszközök méréstechnikai jellemzői:

A kijelzés módja: lehet analóg vagy digitális. Analógnak ( folyamatosnak) nevezzük a mérési eljárást, ha
valamely mért értéket egy vele analóg másik értékkel határozunk meg. (mérőóra). Digitális mérési
eljárás során a mérendő távolságot impulzussorozattal mérjük. Így a kijelzés nem folyamatos hanem
szakaszos. (útmérő rendszerek)

3
A skála kialakítási módja: A skála osztása lehet egyenlő vagy egyenlőtlen. Az osztás jellemzője az osztások
közötti távolság és a vonalvastagság. A skála jellemzője lehet pl.: szélsőnullás és középnullás kialakítás.
A skála méréstartománya a skála kezdő és végpontja közötti értéktartomány.
A mérőműszer méréstartománya a mérőműszerrel mérhető legkisebb és legnagyobb értékek közötti
tartomány.
A mérőműszer érzékenysége a tapintócsap elmozdulása és a skálaosztás közötti távolság.
A leolvasási pontosság függ a skálaosztás egyenletességétől,pontosságától, a vonalvastagságtól, a mutató
vastagságától és a paralaxishibától.
A kijelzési hiba a készülék szerkezeti elemeinek pontatlanságából ered. Nagysága a valódi elmozdulás és a
kijelzett érték közötti különbség.
A mérőnyomás két féle képen hat a mérés eredményére: nagyságával, és attól függően hogy a mérés közben
változik e vagy állandó marad.

4
Mérési módszerek

1. A méretek ellenőrzésének módja szerint:

Közvetlen mérés – Mikor a méret a mérőeszközről közvetlenül leolvasható.

Közvetett mérés - Nem a keresett méretet, hanem a vele kapcsolatban levő méretet mérjük és ezekből
számítjuk ki a méretet.

Eltérés mérés – Az ismeretlen méretet az ismert mérettel hasonlítjuk össze és megállapítjuk ettől való
eltérését (pl. a mérőóra).

2. Az egyszerre mért elemek számától függően:

Simplex (egyszerű) mérés – Egyetlen méret ellenőrzése egyidőben.

Komplex (összetett) mérés – Több méret ellenőrzése és ezek egymáshoz való kapcsolódásának
ellenőrzése.

3. A mérőeszköz és a munkadarab kapcsolatától függően:

Érintkezéses módszer – a mérőeszköz meghatározott nyomással ér a munkadarabhoz (mérőnyomás).

Érintkezés nélküli módszer – a mérőeszköz nem ér a munkadarabhoz (mérés optikai, pneumatikus

mérőeszközökkel).

4. Gyártástechnológiai szempontból:

Passzív mérés - Minden olyan mérés, amely során a mérőeszköz a méretet ellenőrzi, de a
gyártófolyamatba nem avatkozik be.

Aktív mérés - A mérés során a mérőeszköz nemcsak mér, hanem a méret elérésekor a gépet vezérli
(lekapcsolja) ill. vezérli-szabályozza.

5
Hosszmértékrendszer kialakulása

A mai hosszmértékrendszer hosszú fejlődésen esett át.A hosszmértékrendszer alap mértékegysége a méter.A
méter 1983-ban elfogadott meghatározása: A méter az a távolság, amit a fény, vákuumban megtesz a
másodperc -ad része alatt.

Ősméter:

1799-ben Párizsban született meg, egy platina-iridium ötvözetű, talpas X- keresztmetszetű etalon.

A métert a történelem folyamán több szempontból is vizsgálták.

1. A föld méretén alapuló méter: A Föld Párizson áthaladó délkörének 40 milliomod része a méter.

2. 2. Atomi sugárzás hullámhosszán alapuló méter: A méter a 86-os tömegszámú Kripton atom 2p10 és
5d5 energiaszintje közötti átmenetnek megfelelő sugárzás hullámhosszának az 1 650 763,73-szorosa.

3. 3. A fénysebességen alapuló méter: A méter a fény által a vákuumban a másodperc 1/299 792 458-
ad része alatt megtett út hossza.

6
Mérési hibák

Mérési hiba=mért (valós) érték–helyes (ideális) érték

A hiba okozója lehet:

• a mérést végző személy

• a munkadarab
• a mérőeszköz
• a környezet
• a mérés módszere (rendszere)

A jó méréstechnikai szakember tulajdonságai:

• megfontoltság
• aprólékos munka szeretete
• megfelelő kitartás

Gyakori problémák a munkadarab mérésénél:

• bonyolult geometria, nem megfelelő mérési bázis,

• a munkadarab felületminősége,
• a megengedett méreteltérés közötti ellentmondás.

Környezeti hatások: -

• hőmérséklet (20˚ C) - hőtágulás,

• fény,
• rezgés (zaj),
• por és páratartalom.

Szakszerűtlenül kidolgozott mérési módszer – súlyos hibák forrása.

Mérési hibák felosztása jellegük szerint:

• rendszeres (szisztematikus)
• véletlen
• durva hibák

Rendszeres hiba
Mmérésekkor rendszeresen előforduló hiba, amely nagysága és előjele ismert vagy meghatározható és így
korrigálható.A rendszeres hiba nem szüntethető meg, de megfelelő korrekcióval csökkenthető.
Rendszeres hibák fő forrásai:

• olyan hibák, amelyek hatásait kalibrálással (hitelesítéssel) meghatározhatjuk,

• alakváltozások, amelyek mértékét számítással meghatározhatjuk.

7
Rendszeres hibák fajtái:

1. Műszerhiba

• zérushiba (mérőeszköz alapállapotban nullát mutat?)

• irányváltási hiba (ha egy méretet két iránybólközelítünk meg, nem
ugyanazt az eredményt kapjuk)
• kalibrálási hiba
• variációs hiba

2. Mérőerő és önsúly hatására fellépő hiba

A mérőerő:
• benyomódást,
• elhajlást,
• törést okozhat.

3. Rálátási/leolvasási (parallaxis) hiba

Főként akkor keletkezik , ha a skála és a mutató nincs egy sikban, és a mérést végző személy
nem a skála síkjára merőlegesen olvassa le a méretet.

4. Külső környezet okozta hiba

Leggyakrabban a hőmérséklet változás okozza.Nagy pontosságú méréseket kizárólag 20˚ C-os

vonatkozási hőmérsékleten végzünk.

5. Abbe-féle komparátor elv be nem tartásából származó hiba

Komparátor elv – A mérendő méretnek egyenes vonalú meghosszabbításában helyezkedjen el a

méret. A mért érték leolvasása a mérőeszközről közvetlenül történik.

Véletlen hibák

Ugyanazt a mérést azonos körülmények között minden alkalommal más és más eredményt kapunk (a mért
érték egyszer több, egyszer kevesebb).

Véletlen hibák okai:

• műszerben fellépő mechanikai változások (súrlódás, csuklók, csapok elmozdulása)

• vizsgált test felfekvésének, kitámasztásának eltérései
• változó környezeti hőmérséklet hatása a mért testre és a mérőeszközre,
• a mérést végző személy változó reagáló képessége.

Durva hibák

Ritkán fordulnak elő, a mérést végző személy figyelmetlen, gondatlan vagy ügyetlen tevékenysége okozza.
Durva hiba például ha mikrométerrel mérve a műszer által mutatott fél millimétert nem vesszük figyelembe

8
Mérőeszközök hibái:

• skálahiba: a skálán levő osztásjelek eltérnek az elméleti helyzettől,

• nullponti hiba: a mérőeszközről nullától különböző méretet lehet leolvasni a méret nulla értéke
esetén,
• a mérőalap hibája: ha a műszer belső mérőalapja vagy a beállításkor alkalmazott külső mérőalap
hibás,
• irányváltási hiba
• parallaxishiba: ha a skála és a mutató nincs egy síkban,
• mérőfelületek nem megfelelő kölcsönös helyzete,
• a mérőnyomás és a súlyerő hatásából adódó hiba,
• a mérőeszköz torzulásából adódó hiba,
• hőmérséklet-változásból adódó hiba.

9
Mechanikus hosszmérő eszközök

A legegyszerűbb és legrégebben használatos mérőeszközök a mechanikus hosszmérő eszközök, melyek csak

mechanizmus segítségével teszik lehetővé a méretek érzékelését. Ide sorolhatók a hosszmérők, tolómérők, a
mikrométerek és a mérőórák számos változatban.

Hosszmérők (Mérőlécek)

A hosszmérők a mértékegység alosztásait, ritkábban többszörösét testesítik meg. A munkadarabra fektetve

rátekintéssel hasonlítjuk össze a skála osztásait és a mérendő éleket. Nem érvényesül az Abbe-elv. A paralaxis
hiba jelentősen befolyásolhatja a mérési eredményt.Abbe féle komparátor elv: A mérőeszköz kialakítása
olyan legyen, hogy a munkadarab mérendő mérete és a mérőeszköz osztásos mércéje egy egyenesbe essen.

• Műhelyi hosszmérő
• Ellenőrző hosszmérő
• Összehasonlító hosszmérő

Tolómérő

Leolvasási pontosság: 0,1 mm; 0,05 mm; 0,025 mm; 0,02 mm

A zsebtolómérővel meghatározható méretek jellege:

• Külsőméret
• Belsőméret
• Mélység

Tolómérő részei:

10
 1. Szár (Egész milliméteres skálával (főskálával))
2. Szán (Nóniusz skálával (segédskálával))
3. Nyelv
4. Mérőcsőrök
5. Rögzítő csavar

Tolómérő leolvasása:

Egész milliméter: 23 mm
Század milliméter: 0,65 mm

A leolvasható méret: 23,65mm

A méret egészmilliméteres része, a nóniusz skála nullájához legközelebb eső kisebb egészmilliméteres érték,
mely a főskáláról olvasható le. A méret tized illetve század milliméteres részének az az érték felel meg, ahol a
nóniusz skála osztása egybe esik a főskála osztásával.

A nóniusz olyan skála, mely lehetővé teszi a leolvasás pontosságának növelését hosszmérő és szögmérő
műszereknél. A nóniusz az egyenletes alapbeosztás mellé helyezett eltolható segédskála. Ez a skála az
alapbeosztástól eltérő, de szintén egyenletes beosztással készül. Az emberi szem felbontása nem teszi
lehetővé egy bizonyos távolságnál (kb. 1 mm) kisebb távolság további beosztását, de két egymás mellé
helyezett skála vonásainak egybeesését még ennél sokkal kisebb távolságon is biztonsággal meg tudja
állapítani. Ezt a képességünket használja ki a nóniusz a leolvasási pontosság növelésére.

11
Tolómérők fajtái:

• zsebtolómérő
• talpas tolómérő
• mélységmérő tolómérő
• egycsőrű tolómérő
• kétcsőrű tolómérő
• fogmérő tolómérő
• ék- illetve reteszhorony mélységmérő tolómérő

Mikrométer

Mikrométer részei

1. mérőcsap
2. mérőorsó
3. mérőfelületek (keményfém)
4. kengyel (alacsony hőtágulási együtthatójú öntvény)
5. mérőhüvely (referencia vonal, egészmilliméteres skála, félmilliméteres skála)
6. mérődob (század milliméteres skála)
7. dörzsfék (a mérőnyomás szabályzását biztosítja)
8. orsórögzítő (hogy a mérőorsó ne mozduljon el leolvasás közben)

12
Mikrométer leolvasása

Egész milliméter: 12 mm
Fél milliméter: 0,5 mm
Század milliméter: 0,49 mm

A leolvasható méret: 12,99 mm

Mikrométerek fajtái

• tárcsás mikrométer
• menetmikrométer
• mélységmérő mikrométer
• huzalmikrométer
• prizmás mikrométer
• három ponton mérő furatmikrométer
• furatmikrométer
• lyukmikrométer
• falvastagság mérő mikrométer

13
Az eltérés mérés mérőeszközei I

Mérőhasábok

Két fontos funkciójuk van:

• Mérőműszerek ellenőrzése
• Eltérés mérés

Nagyon fontos, hogy a mérőhasáb készletet egy arra felhatalmazott szervezet ellenőrizze és hitelesítse.
Mérőműszerek kalibrálására, csak ezután használhatjuk. Készletben kaphatóak, de egyesével is
megvásárolhatóak. Anyaguk általában finomszemcsés, alacsony hőtágulási együtthatóval rendelkező
kopásálló acél, de lehet kerámia is. Minden egyes mérőhasáb, egy konkrét méretet testesít meg. Ez a méret a
mérőfelületek közötti távolság. A mérőhasáb készleteket 0-5-ig osztályozzák a pontosság szerint (a 0 jelöli a
legpontosabb mérőhasáb készleteket).

A mérőhasábok használata, kezelése:

• Fontos a cérnakesztyű használata.

• Megtisztítjuk a zsíros felületet.
• Használatba vesszük. Két ujjunk közé fogjuk a kevésbé fényes felületeket.
• Használat után ismét konzerváljuk, bekenjük korrózió álló olajjal.

Ha olyan méret megtestesítésére van szükségünk, ami nincs a készletben, akkor a hasábok összeillesztésével
állítjuk elő azt.

pl:
20,87 mm
20,87=1,07+1,8+8+10

Mérőhasábok egymásra illesztése:

• Egymásra nyomjuk az összeilleszteni kívánt hasábokat.(a mérőfelületeken)

• Elforgatjuk őket egymáson vagy csúsztatjuk.

Eltérés mérés

Az a mérés, mikor egy ismeretlen méretet egy ismert mérethez hasonlítunk, különbséget mérünk.

Eltérés mérés mérőeszközei:

• Mérőórák
• Finomtapintók
• Különleges mérőórák
• Passziméter

14
Mérőóra

1. tapintó
2. mérőcsap
3. befogószár
4. fogasléces hüvely
5. fogaskerék
6. fogaskerék
7. mutatót mozgató fogaskerék
8. mutató
9. egész milliméteres fogaskerék
10. egész milliméteres mutató
11. csavarrugó
12. kengyel

15
Leolvasási pontosság:0,01mm,0,001mm

• Az eltérés méréshez leggyakrabban használt mérőeszköz, mert mindenféle speciális feladathoz

kialakítottak mérőórás mérőeszközt.
• A mérőórák úgy vannak kialakítva, hogy a belsejükben állandó mérőnyomás legyen biztosítva.
• A tapintót rugó húzza fel.
• Különféle áttételek biztosítják a működést:
o fogasléc-fogaskerék
o fogaskerék-fogaskerék
o csiga-csigakerék

Mérőórás mérés menete:

• Mérőóra behelyezése az állványba

• Mérőhasáb elhelyezése, mérőóra rögzítése (addig kell leengedni a tapintót még a mutató a mérési
tartomány közepére kerül.)
• Mérőóra nullázása a számlap forgatásával
• A mérőtapintó óvatos felemelése
• Mérőhasáb eltávolítása, munkadarab elhelyezése
• Ellenőrzés elvégzése több ponton

A mérőóra állványával szemben támasztott követelmények:

• Az állvány asztalának nagy pontossággal síklapunak kell lennie

• Az állvány asztalának nagy pontossággal merőlegesnek kell lennie az állvány oszlopával

16
Eltérés mérés mérőeszközei II

A mérőórás mérés menete:

1. Mérőórát befogjuk az állványba
2. behelyezzük a mérőhasábot, lerögzítjük a mérőórát
3. lenullázzuk a mérőórát
4. felemeljük a tapintót, kivesszük a mérőhasábot, betesszük a munkadarabot.
5. Leolvassuk az eltérést
6. Több ponton mérünk)

Az eltérés mérés segédeszköze:

Mérőállvány
• A mérőállvány asztalának sík felületűnek kell lenni,
• az asztal felülete és az oszlop tökéletesen merőlegesek egymásra.
A mérőóra többnyire külső méretek mérésére alkalmas.
Különleges mérőórák:
Belső méretek mérésére szolgál, alakhibákat is tudunk vele mérni. INTO C, INTO D.
INTO D: Rugózóhüvelyes mérőórás furatmérő. Belső méretek mérésére szolgál, 3-30 mm nagyságig. Hasított
hüvelyes tapintóval rendelkezik.
Mérésnél körbeforgatva keresztmetszetbeli hibát tudunk megállapítani,
beljebb mozgatva tengelymetszetbeni hibát tudunk mérni.
INTO C : Szögemeltyűs mérőórás furatmérő. Nagyobb furatok mérésére szolgál, 30-100 mm-ig.

Passziméter: Három ponton mérő mérőműszer, furat alakhibájának mérésére is szolgál. Keményfém
mérőbetétekkel rendelkezik, kalibrálógyűrűvel és mozgótapintóval együtt. A mérőeszköz nullázása itt is a
számlap forgatásával történik. K-profil mérésére is alkalmas. K-profil = szemmel nem látható hiba úgynevezett
deformáció, ami külső tényezők hatására keletkezik (pl. ütés, vagy ha vékonyfalú csöveket munkálunk meg.)

Finomtapintók
Olyan mérőeszközök, amelyek nagyon érzékeny tapintóval rendelkeznek. Nagypontosságú eltérésmérők
tartoznak ebbe a csoportba. Pl. mikrokátor, miniméter, orthotest. Tükrösített, polírozott felületek mérésére
szolgálnak (amelyek felületi érdessége Ra=0,1 és 0,2 µm).

17
Mikrokátor
Finom felületek ellenőrzésére szolgál. Sok helyen, sokféle változatban gyártják. Kicsi az ismétlési hibája, és
megbízható.
Finomtapintók használatánál előzetes mérést mikrométerrel végzünk.
Mérési pontosság: - 0,5 µm
Mérési tartomány 0-30
30 µm (50 osztásnyi)
A mikrokátor belső működése:

1-tapintó

2-szögemelő

3-rugós csukló

4-mutató

5-(megsodort) rugószalag

A rajz magyarázata:
A műszer legfontosabb eleme a hosszában megsodort acélszalag, közepén a mutatóval. Az acélszalag egyik
vége a rugós csuklóhoz, másik vége a kengyelen levő tartóelemhez van ragasztva.

18
Alakhiba megállapítása, jegyzőkönyv
Jegyzőkönyvre vonatkozó követelmények:
A4-es lapra írva, tűzőgéppel összetűzve

Borítón szereplő adatok:

oldal közepén: Tantárgy neve

Mérési jegyzőkönyv

jobb alsó sarokban: Mérést végezte:

1. név
2. név
Gyakorlat ideje:

1 db jegyzőkönyvet 2 hallgató közösen ad le, a méréseket is párban végzik.

Belső oldal tartalmazza:

Mérés helye: Kecskeméti Főiskola GAMF Kar, Járműtechnológia Tanszék, 8/11 mérőszoba
Mérés ideje:
Alkalmazott mérőeszközök:
Mérőeszközök felsorolása után a mérőeszközök jellemzői: Mérőeszköz neve, leolvasási pontosság, mérési
tartománnyal.
Mérés menete (részletesen leírva, minden egyes lépés):
Vázlat: segéd rajzok, ábrázolások.
Mérési eredmények: mérési eredmények táblázatba foglalva.
Kiértékelés:Hogy zajlott a mérés, volt-e hiba, hány mérést végeztünk?
3 mérésből áll össze a jegyzőkönyv, mind a 3 méréshez külön kell leírni a fenti adatokat.

19
1. mérés:
Furat alakhibájának megállapítása INTO-val

Méréshez szükséges eszközök: tolómérő, mikrométer, INTO D, munkadarab

Mérés menete:
1. Tolómérővel megmérjük a furat átmérőjét
2. Kiválasszuk a névleges méretnek megfelelő INTO-t, és összeszereljük a megfelelő betéttel
3. A mikrométeren beállítjuk a durva méréssel (tolómérős mérés) mért egész értéket, a mikrométer tapintói
közt lenullázzuk az INTO-t
4. elvégezzük a mérést – 3 magasságban és 4 irányban mérünk.

Vázlat:

20
A mérési eredményeket táblázatba foglaljuk.

1 2 3 4
A
B
C

21
2. mérés:
Finomfelület ellenőrzése mikrokátorral
Méréshez szükséges eszközök: mikrokátor, mérőhasábkészlet, állvány, mikrométer.
Mérés menete:
1. Durva mérést végzünk mikrométerrel
2. Kirakjuk mérőhasábból a mért értéket, elhelyezzük az mérőállvány asztalán
3. A mikrokátort befogjuk az állványba, lenullázzuk (hogy a mutató középen legyen)
4. Elvégezzük a mérést, 6 ponton.

Vázlat:

A számokkal jelzett körök a mérési

pontokat jelölik a munkadarab

A mérési eredményeket táblázatba foglaljuk

eltérés (µm)
1
2
3
4
5
6

22
 3. mérés:
Mérőóra összhibadiagramjának felvétele

Eszközök: mérőhasábkészlet, mérőóra, állvány.

Mérés menete:
1. A mérőórát befogjuk az állványba
2. Az 1mm-es mérőhasábra lenullázzuk a mérőórát (hogy a kis skála mutatója a m.tartomány elején
legyen)
3. 0,5mm-enként növeljük a mérőhasáb magasságát (az utolsó a 10mm-es mérőhasáb legyen, mert a
százados mérőóra m.tartománya 10 mm) és leolvassuk az értékeket.

Vázlat:

1-mérőóraállvány
2-mérőóra
3-mérőhasáb

A mérési eredményeket táblázatba foglaljuk

Mérőhasáb 1 1.5 2 2.5 3 3.5 4 4.5 5 5.5 6 6.5 7 7.5 8 8.5 9 9.5 10

Mért érék

Abszolút
eltérés

23
Összhibadiagram:

24
Felhasznált Irodalom:

Ducsai János: ............................Alapmérések Geometriai alapmérések

Dr. Szilágyi László: .....................Gépipari hosszmérések

Szerkesztette: Sándor Roland

Kecskemét
2014

25