Arany János balladái

„Szülőhelyem, Szalonta,
Nem szült engem szalonba;
Azért vágyom naponta
Kunyhóba és vadonba.”

Helye az irodalmunkban:
- a Toldi szerzője, legnagyobb balladaköltőnk (a „ballada Shakespeare-je”)
- a magyar irodalmi élet egyik vezéregyénisége Világos után
- jeles Shakespeare-fordító
- nyelvünk egyik legnagyobb ismerője, értője és használója (páratlanul nagy a szókincse)

Karaktere, lelki alkata:

- szemben barátjával, Petőfivel, nem élt "kirakat-életet" => visszahúzódó, gátlásos, szemérmes
ember
- végtelenül szerény - még a saját tehetségében sem bízik, élete végéig állandó kételyek gyötrik
alkotásait illetően
- hatalmas műveltséggel rendelkezik (poeta doctus)
- rendkívül precíz és megfontolt ember - aprólékos műgond
- gazdag fantáziavilág

A ballada és Arany:
* ~ : a kisepikába tartozó műfaj: „tragédia, dalban elbeszélve” /Greguss Ágost/:
mindhárom irodalmi műnem tulajdonságait magán viseli, nagyon kevert műfaj, talán ezért is
kedveli annyira a romantika. Jellemvonása a sűrített cselekmény, a szaggatott előadásmód, a
balladai homály ( = nem mond ki mindent a szerző, csak következtethetünk az eseményekre).
Alapvetően epikus szerkezetű, de drámai párbeszédek és lírai monológok épülnek bele;
uralkodó esztétikai minősége a tragikum.
* A ballada remekül illik Arany elég szemérmes, zárkózott lelki alkatához. Az
„Őszikék-kötet” versein kívül (amiket a költő kizárólag magának szánt!) ritkán találkozunk nála
személyes hangvétellel, nyíltan kifejtett, személyes problémákkal. A ballada homályos, titokzatos,
sűrítő szerkezete ezért is illett hozzá. Az epikus forma is kedvez neki, hisz rendkívül jó
szerkesztőkészsége van. A ballada zeneisége is illik hozzá, hisz zenész ember.

Arany balladaíró korszakai: egész életén keresztül írt…, 4 fő korszak:

1. 1847-48: pálya eleji balladák, életkép-szerűek: A varróleányok, Szőke Panni, stb.…

2. 1848-52: népies hangú, történeti balladák: Rákócziné, Rozgonyiné, Bánk bán
3. 1853-57: Nagykőrösi balladák: skót-magyar típusú balladák: A walesi bárdok, Szondi
két apródja, Zách Klára, V. László
népi témájú balladák: Ágnes asszony
4. Őszikék korszak: 8db: Tangeri hántás, Tetemrehívás, Vörös Rébék, Hídavatás, …

1
A balladák csoportosítása:
1. téma szerint: - történeti tárgyú balladák: ezek allegorikusak, a jelennek szólnak.
Pl.: A walesi bárdok…, Szondi két apródja
- lélektani balladák: a bűn- és bűnhődés viszonyáról szólnak. Pl.: Ágnes
asszony…
- népi(es): Tengeri hántás, Szőke Panni
- drámai, shakespeare-ies balladák: Tetemrehívás, V. László, A walesi
bárdok, Éjféli párbaj…
- kísértet/rém romantikus balladák: Hídavatás

2. szerkezet szerint: - lineáris szerkezet: Zách Klára, A walesi bárdok

- körkörös, leleplező szerkezet: Ágnes asszony, Tetemrehívás:
gyakran használja lélektani balladáinál. Először látjuk pl. ahogy Ágnes asszony mos a patakban,
aztán később lepleződik le, pontosan mi is történt…
- többszólamú (polifon): -a két szál párhuzamosan fut: Szondi két
apródja
- az egyik beépül a másikba: Tengeri
hántás

Ágnes asszony (1853)

- népi ihletésű, lélektani ballada

- egyszólamú, körkörös felépítésű
- bűn – lelkiismeret, bűntudat – megőrülés (bűnhődés)
- Szerkezete: * 1-4. versszak: Ágnes tettének kitudódása
* 5-9. versszak: börtönben töltött időszak
* 10-19. versszak: bírósági tárgyalás
* 20-26. versszak: rögeszmés, örök időkig tartó cselekvés, az
őrület, mint büntetés örök…
-különlegessége a refrén: a drámaiságot, a tragikus hangulatot
fokozza…
-A tudatállapot változása nyomon követhető a refrénen:
* 1. versszak: a bűn ténye, eltitkolási szándéka derül ki
* 20. versszak: a mosás már rögeszmés cselekvés
* 26. versszak: a kényszeres cselekvés állapottá rögzül…

Az Ágnes asszony lélektani ballada, szerkezetét tekintve egyszólamú.

A történet négy tartalmi egységből áll:
I. a patakban a gyilkosság utáni hajnalon véres leplét mosó Ágnes asszony,
II. várakozás a börtönben, tömlöcben,
III. a tárgyalás,
IV. a patakban mosó Ágnes asszony.
Párbeszéd és egyedüllét váltja egymást a négy jelenetben. Az első helyszínen, a
pataknál – amely kerethelyszín − három dialógus hangzik el. Egészen pontosan a
kérdések nem csak Ágnes szavai szó szerinti idézetek, míg a tárgyaláson a bírák és
a vádlott mondatai is egyenes idézetben hangzanak el. A harmadik jelenet záró
szavai az Ágneshez intézett utolsó szavak a balladában (Mosd fehérre… mocskos
lepled). A záró jelenet az örök idejű megszólíthatatlan némaság állapota.
Az, hogy mit tett Ágnes asszony, csak a tárgyaláson derül ki. A bűnös ekkor már
képtelen tettével szembenézni. A megőrülés fokozatai követhetőek. Az első tartalmi

2
egységben a lepedő mosása még tekinthető lenne a bűnjel eltüntetésének. A
kérdezősködő gyermekek azonnali nyugtatása (Csitt, te…), a felnőttek szobába való
belépéstől óvása (Ne menjünk be), a hajdúnak adott válasz váratlansága azonban
egyre erőteljesebben jelzik Ágnes asszony realitásérzékének megbillenését.
A tömlöcben a sötétség és a fény kettőse az ott ülő belső világának, pólusainak képi
megfelelője. A fénysugár a valósággal, a bűnnel való szembenézés lehetőségét
sugalló üzenet, míg a sötét tér a kapaszkodók nélküli teljes magány, a bűntudat,
illetve az őrület jelképe. A sötétség-fény csatája mintha nem dőlne el a második
tartalmi egységben („Börtönének zárja nyílik”), és csak a bírák előtt látva Ágnes
asszonyt bizonyosodunk meg tudati állapotáról.
A csupán önmagára figyelő, az őrülettől rettegő asszony gondolatai már foglyok,
számára már nem derül fény a tettre. Az önreflexiók már csupán a változtathatatlan
állapottól való kudarcra ítélt menekülési kísérletek. A vers központi metaforája:
„záporkönnye… hulló vízgyöngy hattyú tollán” azt sugallja, hogy Ágnes evilági
ítélőszék előtt már nem bűnös.
A bíróság szinte idealizált rálátással és emberséggel érti a történteket, a fölsőbb
hatalom ítéletét egy pillanatnyi ünnepélyes csend után elfogadják: „Csendesség van.
Hallgat a száj…”.
Az első három tartalmi egység időkerete bizonytalan, de mindenképp rövid
intervallumban történtek az eddigiek. A negyedik rész idősíkja a végtelen felé nyílik
meg (Virradattól késő estig… Évrül évre…). A záró versszak kisebb módosításokkal
az első strófa ismétlése.

A walesi bárdok

- történeti tárgyú, skót-magyar típusú ballada

- egyszólamú, lineáris szerkezetű
- „legendája” szerint: Aranyt felkérték Ferenc József látogatása
alkalmából egy köszöntő vers megírására, azt elutasította, majd
megszületett ez a ballada…
- szerkezeti szempontból három fő részre osztható, a különböző
részeket ugyanaz a gondolat vezeti be:

„Edwárd király, angol király

Léptet fakó lován”

Kivétel ez alól az utolsó szakasz, ahol a léptet szó helyett a vágtatot használja a feszültség
érzékeltetésére…
- legfontosabb eszköze a fokozás, ehhez sokszor használja az ismétlést: „Edwárd király…”,
„Vadat, halat,…” kis változtatással…
-Szerkezete: 1-5. versszak: terepszemle a tartományban
6-20. versszak: a „híres lakoma”
21-26. versszak: a bűnhődés: a király őrülete