Bartók Kamaraszínház és Művészetek Háza (2023)

Dunaújváros története több, mint 70 éves múltra tekint vissza. Sokáig a Dunai Vasmű miatt a vas és
acél városa volt. A hatalmas gyár köré épült város egységes stílusa és neve után – Sztálinváros - kapta a másik
országosan emlegetett nevét, mi voltunk az első szocialista város. Az elmúlt évtizedek alatt sokan
megismerhették a helységünket az itt készült A kölyök vagy a Csocsó c. filmekből, de itt forgatták a nemzetközi
sikert aratott Fehér tenyér c. filmet vagy a Sorstalanság c. film bizonyos részleteit is. Joggal lehetünk büszkék
ma már a város kulturális életére, amelynek központja a BKMH (Bartók Kamaraszínház és Művészetek Háza),
közismert nevén a Bartók.
1953. dec. 31-én adták át a sztálinvárosi Bartók Béla Kultúrházat. A Bartók alapvető feladata eleinte a
Vasmű és a város építésén dolgozó és már itt élő munkások művelődésének, kikapcsolódásának biztosítása volt.
Az első 20 esztendőben befogadó intézményként működött: vegyes színvonalú zenei és színházi előadások
sokasága jelentette a munkát. Hamarosan lett egy kiemelkedő és országos hírnevet szerzett színjátszóegyüttese
1960 és ’63 között Ősz Ferenc újságíró vezetésével.

1973-ban állt be fordulat a ház tevékenységében, ekkor már Bartók Béla Művelődési Ház a neve. Ebben
az évben már saját bemutatóra készültek. Azóta legendává vált a május 2-án útjára bocsátott Kötélen a Niagara
felett előadása. A darabot Latinovits Zoltán és Szigeti Károly rendezte, a két főszereplő pedig Bujtor István és
Iglódi István volt. A jelmezeket a Vörös Október Ruhagyár adta ajándékba, a kellékeket az alkotók hordták
össze otthonról. Az őskor óta ebben a házban mindenki megfordult, aki számít a hazai színházi életben, és sok
ezer néző tapsolt a nézőtéren.

1988 óta hivatásos és amatőr művészek műhelymunkájának köszönhetően készültek az Iskolaszínház

magas művészi értéket hordozó produkciói (pl. Szophoklész: Antigoné, Moliére: Tartuffe, Örkény: Tóték,
Dürrenmatt: Az öreg hölgy látogatása, Móricz: Úri muri stb.). 1992. július 14-én Dunaújváros Közgyűlése
kimondja a Bartók Kamaraszínház megalapítását. Ezzel a Bemutatószínház – 20 év után – révbe ért. Azóta
kiszámítható és tervezhető önkormányzati és állami támogatással működik, önálló bemutatókat állít színpadra
neves színművészek, rendezők, tervezők közreműködésével. Napjainkban a társulat tagjai immár profi
színművészek, a magyar színházi élet kiválóságai közül itt játszik többek között Jakab Csaba, Lapis Erika,
Vándor Éva, Király Attila, Tóth József, Jegercsik Csaba, Dunai Tamás, Siménfalvy Ágota, Kecskés Tímea,
Ágoston Péter stb.

1999. június 30-án megalakult a Dunaújváros Táncszínháza is Rácz Attila vezetésével. 2005 óta új művészeti
vezető, Szögi Csaba és a köréje gyűlő hasonló gondolkodású alkotócsoport határozza meg az együttes arculatát.
Ezt a munkát 2007-től 2013-ig Énekes István végezte. Kísérleti és táncszínházi előadások létrehozásával
csatlakozik a Ház művészeti munkájához. Kortárs együttes ugyan, de a modern táncművészetet ötvözi a Kárpát-
medence folklórkincsével. Jelenleg Vári Bertalan Harangozó-díjas művész irányítja a Bartók Táncszínházat

2000 nyarán megkezdődhetett az épület felújítása. Vadonatúj klimatizált, akusztikusan megtervezett

emelkedő nézőtér, forgószínpad, süllyesztők, a legmodernebb fény- és hangtechnika, kulturált öltözők jellemzik
ma már a színházat. A nagyterem 379, a kamaraterem 90-100 férőhelyes. Mind a nevében, mind a tartalmában is
a művészetek háza lett. A kamaraterem 2021 januárja óta a 2020 decemberében elhunyt Böröcz György díszítő
nevét viseli.

2003 nyarán a színház épülete mögött birtokba vehette a közönség a Petőfi Művészeti Ligetet is, ahol a
szabadtéri színpad és a Zenepavilon lehetőséget nyújt színvonalas és különleges produkciók számára minden
nyáron.

2022 nyarán új játszóhellyel bővült a színház: az ún. „B” épületben átadták a Mikroszínpadot, ahol
kamaraelőadások, monodrámák (egy művész által megszólaltatott előadások) szerepelnek.

A színház természetesen a „művészetek háza” is: az aulában rendszeresen láthatók kiállítások (kortárs képző- és
fotóművészek alkotásaiból, díszlet- és jelmeztervekből stb)., hangversenyek, művészekkel való beszélgetések.

Az intézmény munkájának elismeréseként elnyerte 1998-ban a Pro Cultura Intercisae-díjat, ill. 2003-
ban a Dunaújvárosért díjat.
Az elmúlt éveket nagy mértékben befolyásolja a pandémia, jelenleg pedig az energiaválság nehezíti a színház
működését (2022 őszétől 2023 tavaszáig zárva is tart az intézmény). Így új „szokások” alakultak ki a színház
életében: megjelentek pl. az ún. streamelt előadások, valamint időről időre korábban készült előadások felvételeit
láthatják a nézők. Ezek természetesen nem pótolják az élő előadások világát, a közvetlenebb színész-néző
kapcsolatot, de legalább nem szakadt meg a kapcsolat a teátrum és közönsége között. Ezen túlmenően a Bartók
Café című sorozatban a színházhoz közel álló művészekkel sugároznak portréműsorokat.

Az idei év repertoárján szereplő művek (válogatás):

Borbély Szilárd: Nincstelenek (kortárs regény adaptációja)

Barta Lajos: Szerelem (vígjáték)
Egy csók és más semmi (zenés vígjáték)
Fodor Sándor: Csipike és Kukucsi (gyerekelőadás)
Cseppek (babaszínházi előadás)
Kinizsi (táncjáték)

Korábbi előadások fotói (amelyekről beszélhetnek…)

Jelenet a Sándor Mátyás c. előadából:

Jelenet a Mario és a varázsló c. előadásból (Cipolla: Kiss Attila)

A Gyerekrablás a Palánk utcában c. előadás (rendező: Szemán Béla) stábfotója:

A Twist Olivér jelenete: