Full download Fundamentals of Financial Management 13th Edition Brigham Test Bank all chapter 2024 pdf

Fundamentals of Financial Management
13th Edition Brigham Test Bank

Go to download the full and correct content document:
https://testbankfan.com/product/fundamentals-of-financial-management-13th-edition-
brigham-test-bank/
More products digital (pdf, epub, mobi) instant
download maybe you interests ...
Fundamentals Of Financial Management 13th Edition

Brigham Solutions Manual
https://testbankfan.com/product/fundamentals-of-financial-
management-13th-edition-brigham-solutions-manual/
Fundamentals of Financial Management 15th Edition

Brigham Test Bank
management-15th-edition-brigham-test-bank/

Brigham Test Bank

Brigham Test Bank
Fundamentals of Financial Management Concise 7th
Edition Brigham Test Bank
management-concise-7th-edition-brigham-test-bank/


Intermediate Financial Management 13th Edition Brigham

Test Bank
https://testbankfan.com/product/intermediate-financial-
Fundamentals of Financial Management Concise Edition

10th Edition Brigham Test Bank
management-concise-edition-10th-edition-brigham-test-bank/
CHAPTER 7
BONDS AND THEIR VALUATION
(Difficulty Levels: Easy, Easy/Medium, Medium, Medium/Hard, and Hard)
Note that there is some overlap between the T/F and the multiple choice questions, as some T/F
statements are used in the MC questions. See the preface for information on the AACSB letter
indicators (F, M, etc.) on the subject lines.
Multiple Choice: True/False
(7-2) Coupon rate F G Answer: a EASY
1. If a firm raises capital by selling new bonds, it could be called the
“issuing firm,” and the coupon rate is generally set equal to the
required rate on bonds of equal risk.
a. True
b. False
(7-2) Call provision F G Answer: b EASY

2. A call provision gives bondholders the right to demand, or “call for,”
repayment of a bond. Typically, companies call bonds if interest rates
rise and do not call them if interest rates decline.
a. True
b. False
(7-2) Sinking fund F G Answer: a EASY

3. Sinking funds are provisions included in bond indentures that require
companies to retire bonds on a scheduled basis prior to their final
maturity. Many indentures allow the company to acquire bonds for
sinking fund purposes by either (1) purchasing bonds on the open market
at the going market price or (2) selecting the bonds to be called by a
lottery administered by the trustee, in which case the price paid is
the bond's face value.
a. True
b. False
(7-2) Zero coupon bond F G Answer: b EASY

4. A zero coupon bond is a bond that pays no interest and is offered (and
initially sells) at par. These bonds provide compensation to investors
in the form of capital appreciation.
a. True
b. False
Chapter 7: Bonds True/False Page 227

© 2013 Cengage Learning. All Rights Reserved. May not be copied, scanned, or duplicated, in whole or in part, except for use as permitted
in a license distributed with a certain product or service or otherwise on a password-protected website for classroom use.
(7-2) Floating-rate debt F G Answer: a EASY
5. The desire for floating-rate bonds, and consequently their increased
usage, arose out of the experience of the early 1980s, when inflation
pushed interest rates up to very high levels and thus caused sharp
declines in the prices of outstanding bonds.
a. True
b. False
(7-3) Discounted cash flows F G Answer: a EASY

6. The market value of any real or financial asset, including stocks,
bonds, or art work purchased in hope of selling it at a profit, may be
estimated by determining future cash flows and then discounting them
back to the present.
a. True
b. False
(7-5) Bond prices and int. rates F G Answer: a EASY

7. The price sensitivity of a bond to a given change in interest rates is
generally greater the longer the bond's remaining maturity.
a. True
b. False
(7-7) Price risk F G Answer: b EASY

8. A bond that had a 20-year original maturity with 1 year left to
maturity has more price risk than a 10-year original maturity bond with
1 year left to maturity. (Assume that the bonds have equal default risk
and equal coupon rates, and they cannot be called.)
a. True
b. False
(7-7) Price risk F G Answer: b EASY

9. Because short-term interest rates are much more volatile than long-term
rates, you would, in the real world, generally be subject to much more
price risk if you purchased a 30-day bond than if you bought a 30-year
bond.
a. True
b. False
(7-8) Bonds and debentures F G Answer: a EASY

10. As a general rule, a company's debentures have higher required interest
rates than its mortgage bonds because mortgage bonds are backed by
specific assets while debentures are unsecured.
a. True
b. False
Page 228 True/False Chapter 7: Bonds

(7-8) Junk bond F G Answer: a EASY
11. Junk bonds are high-risk, high-yield debt instruments. They are often
used to finance leveraged buyouts and mergers, and to provide financing
to companies of questionable financial strength.
a. True
b. False
(7-8) Bond ratings & req. returns F G Answer: a EASY

12. There is an inverse relationship between bonds' quality ratings and
their required rates of return. Thus, the required return is lowest for
AAA-rated bonds, and required returns increase as the ratings get
lower.
a. True
b. False
(7-2) Income bond F G Answer: b MEDIUM

13. Income bonds pay interest only if the issuing company actually earns
the indicated interest. Thus, these securities cannot bankrupt a
company, and this makes them safer from an investor's perspective than
regular bonds.
a. True
b. False
(7-2) Sinking fund F G Answer: b MEDIUM

14. You are considering 2 bonds that will be issued tomorrow. Both are
rated triple B (BBB, the lowest investment-grade rating), both mature in
20 years, both have a 10% coupon, neither can be called except for
sinking fund purposes, and both are offered to you at their $1,000 par
values. However, Bond SF has a sinking fund while Bond NSF does not.
Under the sinking fund, the company must call and pay off 5% of the
bonds at par each year. The yield curve at the time is upward sloping.
The bond's prices, being equal, are probably not in equilibrium, as
Bond SF, which has the sinking fund, would generally be expected to
have a higher yield than Bond NSF.
a. True
b. False
(7-2) Floating-rate debt F G Answer: b MEDIUM

15. Floating-rate debt is advantageous to investors because the interest
rate moves up if market rates rise. Since floating-rate debt shifts
price risk to companies, it offers no advantages to corporate issuers.
a. True
b. False
(7-3) Bond premiums and discounts F G Answer: a MEDIUM

16. A bond has a $1,000 par value, makes annual interest payments of $100,
has 5 years to maturity, cannot be called, and is not expected to
default. The bond should sell at a premium if market interest rates
Chapter 7: Bonds True/False Page 229

are below 10% and at a discount if interest rates are greater than 10%.
a. True
b. False
Page 230 True/False Chapter 7: Bonds

(7-3) Bond value--annual payment F G Answer: a MEDIUM
17. You have funds that you want to invest in bonds, and you just noticed
in the financial pages of the local newspaper that you can buy a $1,000
par value bond for $800. The coupon rate is 10% (with annual
payments), and there are 10 years before the bond will mature and pay
off its $1,000 par value. You should buy the bond if your required
return on bonds with this risk is 12%.
a. True
b. False
(7-5) Bond prices and returns F G Answer: a MEDIUM

18. If the required rate of return on a bond (rd) is greater than its coupon
interest rate and will remain above that rate, then the market value of
the bond will always be below its par value until the bond matures, at
which time its market value will equal its par value. (Accrued
interest between interest payment dates should not be considered when
answering this question.)
a. True
b. False
(7-5) Prices and interest rates F G Answer: a MEDIUM

19. The prices of high-coupon bonds tend to be less sensitive to a given
change in interest rates than low-coupon bonds, other things held
constant.
a. True
b. False
(7-8) Restrictive covenants F G Answer: a MEDIUM

20. Restrictive covenants are designed primarily to protect bondholders by
constraining the actions of managers. Such covenants are spelled out
in bond indentures.
a. True
b. False
(7-8) Bonds and debentures F G Answer: a MEDIUM

21. Other things equal, a firm will have to pay a higher coupon rate on its
subordinated debentures than on its second mortgage bonds.
a. True
b. False
(7-4) Callable bonds F G Answer: b HARD

22. A bond that is callable has a chance of being retired earlier than its
stated term to maturity. Therefore, if the yield curve is upward
sloping, an outstanding callable bond should have a lower yield to
maturity than an otherwise identical noncallable bond.
a. True
b. False
Chapter 7: Bonds Conceptual M/C Page 231

Multiple Choice: Conceptual
Most of these questions can be answered by thinking about relationships and reasoning out
which answer is correct, but some require students to do a few calculations. Even if logical
answers can be determined, it may be useful to confirm them by working out some numbers.
Sometimes data are provided in the question, but sometimes students must make up their own
examples to take the numerical approach.
Most students will have to think carefully to answer the MEDIUM and HARD questions,
and that will take some time. Therefore, the more time they have to do the test or quiz, the better
their scores should be.
Some of the questions are focused on a particular section, but others have statements that
are covered in various sections. In the latter case, we indicate “Comprehensive” rather than
give a section number.
Finally, note that we provide answers only to selected questions. We see no need to
answer relatively easy, obvious questions, so we limit answers to questions where students might
have trouble understanding why their answer is wrong.
(7-5) Interest rates C G Answer: a EASY
23. Which of the following statements is CORRECT?
a. You hold two bonds, a 10-year, zero coupon, issue and a 10-year bond
that pays a 6% annual coupon. The same market rate, 6%, applies to
both bonds. If the market rate rises from its current level, the
zero coupon bond will experience the larger percentage decline.
b. The time to maturity does not affect the change in the value of a
bond in response to a given change in interest rates.
c. You hold two bonds. One is a 10-year, zero coupon, bond and the
other is a 10-year bond that pays a 6% annual coupon. The same
market rate, 6%, applies to both bonds. If the market rate rises
from the current level, the zero coupon bond will experience the
smaller percentage decline.
d. The shorter the time to maturity, the greater the change in the value
of a bond in response to a given change in interest rates, other
things held constant.
e. The longer the time to maturity, the smaller the change in the value
of a bond in response to a given change in interest rates.
(7-7) Calling bonds C G Answer: c EASY

24. Which of the following events would make it more likely that a company
would call its outstanding callable bonds?
a. The company’s bonds are downgraded.

b. Market interest rates rise sharply.
c. Market interest rates decline sharply.
d. The company's financial situation deteriorates significantly.
e. Inflation increases significantly.
Page 232 Conceptual M/C Chapter 7: Bonds

(7-8) Bond ratings C G Answer: c EASY
25. Assume that interest rates on 20-year Treasury and corporate bonds with
different ratings, all of which are noncallable, are as follows:
T-bond = 7.72% A = 9.64%

AAA = 8.72% BBB = 10.18%
The differences in rates among these issues were most probably caused
primarily by:
a. Real risk-free rate differences.

b. Tax effects.
c. Default and liquidity risk differences.
d. Maturity risk differences.
e. Inflation differences.
(7-2) Bond coupon rate C G Answer: b MEDIUM

26. Under normal conditions, which of the following would be most likely to
increase the coupon rate required for a bond to be issued at par?
a. Adding additional restrictive covenants that limit management's

actions.
b. Adding a call provision.
c. The rating agencies change the bond's rating from Baa to Aaa.
d. Making the bond a first mortgage bond rather than a debenture.
e. Adding a sinking fund.
(7-2) Sinking funds C G Answer: a MEDIUM

a. Sinking fund provisions sometimes turn out to adversely affect

bondholders, and this is most likely to occur if interest rates
decline after the bond was issued.
b. Most sinking funds require the issuer to provide funds to a trustee,
who holds the money so that it will be available to pay off
bondholders when the bonds mature.
c. A sinking fund provision makes a bond more risky to investors at the
time of issuance.
d. Sinking fund provisions never require companies to retire their debt;
they only establish “targets” for the company to reduce its debt
over time.
e. If interest rates increase after a company has issued bonds with a
sinking fund, the company will be less likely to buy bonds on the
open market to meet its sinking fund obligation and more likely to
call them in at the sinking fund call price.

(7-2) Convertible, callable bonds C G Answer: b MEDIUM
28. Amram Inc. can issue a 20-year bond with a 6% annual coupon at par.
This bond is not convertible, not callable, and has no sinking fund.
Alternatively, Amram could issue a 20-year bond that is convertible
into common equity, may be called, and has a sinking fund. Which of
the following most accurately describes the coupon rate that Amram
would have to pay on the second bond, the convertible, callable bond
with the sinking fund, to have it sell initially at par?
a. The coupon rate should be exactly equal to 6%.

b. The coupon rate could be less than, equal to, or greater than 6%,
depending on the specific terms set, but in the real world the
convertible feature would probably cause the coupon rate to be less
than 6%.
c. The rate should be slightly greater than 6%.
d. The rate should be over 7%.
e. The rate should be over 8%.
(7-4) Bond yields C G Answer: d MEDIUM

29. Tucker Corporation is planning to issue new 20-year bonds. The current
plan is to make the bonds non-callable, but this may be changed. If
the bonds are made callable after 5 years at a 5% call premium, how
would this affect their required rate of return?
a. Because of the call premium, the required rate of return would

decline.
b. There is no reason to expect a change in the required rate of return.
c. The required rate of return would decline because the bond would then
be less risky to a bondholder.
d. The required rate of return would increase because the bond would
then be more risky to a bondholder.
e. It is impossible to say without more information.
(7-4) Bond yields C G Answer: a MEDIUM

30. A 10-year corporate bond has an annual coupon of 9%. The bond is
currently selling at par ($1,000). Which of the following statements
is CORRECT?
a. The bond’s expected capital gains yield is zero.

b. The bond’s yield to maturity is above 9%.
c. The bond’s current yield is above 9%.
d. If the bond’s yield to maturity declines, the bond will sell at a
discount.
e. The bond’s current yield is less than its expected capital gains
yield.
(7-4) Bond yields C G Answer: c MEDIUM

a. A zero coupon bond's current yield is equal to its yield to maturity.

b. If a bond’s yield to maturity exceeds its coupon rate, the bond will
sell at par.
c. All else equal, if a bond’s yield to maturity increases, its price
will fall.

d. If a bond’s yield to maturity exceeds its coupon rate, the bond will
sell at a premium over par.
e. All else equal, if a bond’s yield to maturity increases, its current
yield will fall.
(7-4) Bond yields C G Answer: c MEDIUM

32. A 15-year bond with a face value of $1,000 currently sells for $850.
Which of the following statements is CORRECT?
a. The bond’s coupon rate exceeds its current yield.

b. The bond’s current yield exceeds its yield to maturity.
c. The bond’s yield to maturity is greater than its coupon rate.
d. The bond’s current yield is equal to its coupon rate.
e. If the yield to maturity stays constant until the bond matures, the
bond’s price will remain at $850.
(7-4) Bond yields C G Answer: d MEDIUM

a. If a bond is selling at a discount, the yield to call is a better

measure of return than is the yield to maturity.
b. On an expected yield basis, the expected capital gains yield will
always be positive because an investor would not purchase a bond
with an expected capital loss.
c. On an expected yield basis, the expected current yield will always
be positive because an investor would not purchase a bond that is
not expected to pay any cash coupon interest.
d. If a coupon bond is selling at par, its current yield equals its
yield to maturity, and its expected capital gains yield is zero.
e. The current yield on Bond A exceeds the current yield on Bond B;
therefore, Bond A must have a higher yield to maturity than Bond B.
(7-5) Bond values over time C G Answer: d MEDIUM

34. Three $1,000 face value, 10-year, noncallable, bonds have the same
amount of risk, hence their YTMs are equal. Bond 8 has an 8% annual
coupon, Bond 10 has a 10% annual coupon, and Bond 12 has a 12% annual
coupon. Bond 10 sells at par. Assuming that interest rates remain
constant for the next 10 years, which of the following statements is
CORRECT?
a. Bond 8’s current yield will increase each year.

b. Since the bonds have the same YTM, they should all have the same
price, and since interest rates are not expected to change, their
prices should all remain at their current levels until maturity.
c. Bond 12 sells at a premium (its price is greater than par), and its
price is expected to increase over the next year.
d. Bond 8 sells at a discount (its price is less than par), and its
price is expected to increase over the next year.
e. Over the next year, Bond 8’s price is expected to decrease, Bond
10’s price is expected to stay the same, and Bond 12’s price is
expected to increase.

(7-5) Int. rates and bond prices C G Answer: b MEDIUM
35. A 10-year bond pays an annual coupon, its YTM is 8%, and it currently
trades at a premium. Which of the following statements is CORRECT?
a. The bond’s current yield is less than 8%.

b. If the yield to maturity remains at 8%, then the bond’s price will
decline over the next year.
c. The bond’s coupon rate is less than 8%.
d. If the yield to maturity increases, then the bond’s price will
increase.
e. If the yield to maturity remains at 8%, then the bond’s price will
remain constant over the next year.
(7-5) Int. rates and bond prices C G Answer: c MEDIUM

36. A 12-year bond has an annual coupon of 9%. The coupon rate will remain
fixed until the bond matures. The bond has a yield to maturity of 7%.
a. If market interest rates decline, the price of the bond will also
decline.
b. The bond is currently selling at a price below its par value.
c. If market interest rates remain unchanged, the bond’s price one year
from now will be lower than it is today.
d. The bond should currently be selling at its par value.
e. If market interest rates remain unchanged, the bond’s price one year
from now will be higher than it is today.
(7-5) Int. rates and bond prices C G Answer: b MEDIUM

37. A 10-year Treasury bond has an 8% coupon, and an 8-year Treasury bond
has a 10% coupon. Neither is callable, and both have the same yield to
maturity. If the yield to maturity of both bonds increases by the same
amount, which of the following statements would be CORRECT?
a. The prices of both bonds will decrease by the same amount.

b. Both bonds would decline in price, but the 10-year bond would have
the greater percentage decline in price.
c. The prices of both bonds would increase by the same amount.
d. One bond's price would increase, while the other bond’s price would
decrease.
e. The prices of the two bonds would remain constant.
(7-5) Bond yields and prices C G Answer: c MEDIUM

38. You are considering two bonds. Bond A has a 9% annual coupon while
Bond B has a 6% annual coupon. Both bonds have a 7% yield to maturity,
and the YTM is expected to remain constant. Which of the following
statements is CORRECT?
a. The price of Bond B will decrease over time, but the price of Bond A
will increase over time.
b. The prices of both bonds will remain unchanged.
c. The price of Bond A will decrease over time, but the price of Bond B
will increase over time.
d. The prices of both bonds will increase by 7% per year.

e. The prices of both bonds will increase over time, but the price of
Bond A will increase at a faster rate.

(7-7) Price risk C G Answer: e MEDIUM
39. Which of the following bonds would have the greatest percentage
increase in value if all interest rates in the economy fall by 1%?
a. 10-year, zero coupon bond.

b. 20-year, 10% coupon bond.
c. 20-year, 5% coupon bond.
d. 1-year, 10% coupon bond.
e. 20-year, zero coupon bond.
(7-7) Price risk C G Answer: d MEDIUM

40. Assume that all interest rates in the economy decline from 10% to 9%.
Which of the following bonds would have the largest percentage increase
in price?
a. An 8-year bond with a 9% coupon.

b. A 1-year bond with a 15% coupon.
c. A 3-year bond with a 10% coupon.
d. A 10-year zero coupon bond.
e. A 10-year bond with a 10% coupon.
(7-7) Price risk C G Answer: b MEDIUM

41. Which of the following bonds has the greatest price risk?
a. A 10-year $100 annuity.

b. A 10-year, $1,000 face value, zero coupon bond.
c. A 10-year, $1,000 face value, 10% coupon bond with annual interest
payments.
d. All 10-year bonds have the same price risk since they have the same
maturity.
e. A 10-year, $1,000 face value, 10% coupon bond with semiannual
interest payments.
(7-7) Price risk C G Answer: e MEDIUM

42. If its yield to maturity declined by 1%, which of the following bonds
would have the largest percentage increase in value?
a. A 1-year zero coupon bond.

b. A 1-year bond with an 8% coupon.
c. A 10-year bond with an 8% coupon.
d. A 10-year bond with a 12% coupon.
e. A 10-year zero coupon bond.
(7-7) Price vs. reinvest. risk C G Answer: e MEDIUM

a. All else equal, high-coupon bonds have less reinvestment risk than
low-coupon bonds.
b. All else equal, long-term bonds have less price risk than short-term
bonds.
c. All else equal, low-coupon bonds have less price risk than high-
coupon bonds.
d. All else equal, short-term bonds have less reinvestment risk than
long-term bonds.

e. All else equal, long-term bonds have less reinvestment risk than
short-term bonds.

(7-7) Price vs. reinvest. risk C G Answer: d MEDIUM
a. One advantage of a zero coupon Treasury bond is that no one who owns
the bond has to pay any taxes on it until it matures or is sold.
b. Long-term bonds have less price risk but more reinvestment risk than
short-term bonds.
c. If interest rates increase, all bond prices will increase, but the
increase will be greater for bonds that have less price risk.
d. Relative to a coupon-bearing bond with the same maturity, a zero
coupon bond has more price risk but less reinvestment risk.
e. Long-term bonds have less price risk and also less reinvestment risk
than short-term bonds.
(Comp.) Term structure C G H Answer: e MEDIUM

a. If the maturity risk premium were zero and interest rates were
expected to decrease in the future, then the yield curve for U.S.
Treasury securities would, other things held constant, have an
upward slope.
b. Liquidity premiums are generally higher on Treasury than corporate
bonds.
c. The maturity premiums embedded in the interest rates on U.S. Treasury
securities are due primarily to the fact that the probability of
default is higher on long-term bonds than on short-term bonds.
d. Default risk premiums are generally lower on corporate than on
Treasury bonds.
e. Reinvestment risk is lower, other things held constant, on long-term
than on short-term bonds.
(Comp.) Bonds & default risk C G Answer: a MEDIUM

a. All else equal, senior debt generally has a lower yield to maturity
than subordinated debt.
b. An indenture is a bond that is less risky than a mortgage bond.
c. The expected return on a corporate bond will generally exceed the
bond's yield to maturity.
d. If a bond’s coupon rate exceeds its yield to maturity, then its
expected return to investors will also exceed its yield to maturity.
e. Under our bankruptcy laws, any firm that is in financial distress
will be forced to declare bankruptcy and then be liquidated.
(Comp.) Bond concepts C G Answer: a MEDIUM

a. If a coupon bond is selling at par, its current yield equals its

yield to maturity.
b. If a coupon bond is selling at a discount, its price will continue
to decline until it reaches its par value at maturity.
c. If interest rates increase, the price of a 10-year coupon bond will
decline by a greater percentage than the price of a 10-year zero
coupon bond.

d. If a bond’s yield to maturity exceeds its annual coupon, then the
bond will trade at a premium.
e. If a coupon bond is selling at a premium, its current yield equals
its yield to maturity.
(Comp.) Bond concepts C G Answer: d MEDIUM

48. A 10-year bond with a 9% annual coupon has a yield to maturity of 8%.
a. If the yield to maturity remains constant, the bond’s price one year
from now will be higher than its current price.
b. The bond is selling below its par value.
c. The bond is selling at a discount.
d. If the yield to maturity remains constant, the bond’s price one year
from now will be lower than its current price.
e. The bond’s current yield is greater than 9%.
(Comp.) Bond concepts C G Answer: e MEDIUM

49. A Treasury bond has an 8% annual coupon and a 7.5% yield to maturity.
a. The bond sells at a price below par.

b. The bond has a current yield greater than 8%.
c. The bond sells at a discount.
d. The bond’s required rate of return is less than 7.5%.
e. If the yield to maturity remains constant, the price of the bond will
decline over time.
(Comp.) Bond concepts C G Answer: b MEDIUM

50. An investor is considering buying one of two 10-year, $1,000 face
value, noncallable bonds: Bond A has a 7% annual coupon, while Bond B
has a 9% annual coupon. Both bonds have a yield to maturity of 8%, and
the YTM is expected to remain constant for the next 10 years. Which of
the following statements is CORRECT?
a. Bond B has a higher price than Bond A today, but one year from now
the bonds will have the same price.
b. One year from now, Bond A’s price will be higher than it is today.
c. Bond A’s current yield is greater than 8%.
d. Bond A has a higher price than Bond B today, but one year from now
the bonds will have the same price.
e. Both bonds have the same price today, and the price of each bond is
expected to remain constant until the bonds mature.

a. If a bond is selling at a discount to par, its current yield will be

greater than its yield to maturity.
b. All else equal, bonds with longer maturities have less price risk
than bonds with shorter maturities.
c. If a bond is selling at its par value, its current yield equals its
capital gains yield.

d. If a bond is selling at a premium, its current yield will be less
than its capital gains yield.
e. All else equal, bonds with larger coupons have less price risk than
bonds with smaller coupons.

(Comp.) Bond concepts C G Answer: b MEDIUM
a. If a 10-year, $1,000 par, zero coupon bond were issued at a price

that gave investors a 10% yield to maturity, and if interest rates
then dropped to the point where rd = YTM = 5%, the bond would sell at
a premium over its $1,000 par value.
b. If a 10-year, $1,000 par, 10% coupon bond were issued at par, and if
interest rates then dropped to the point where rd = YTM = 5%, we
could be sure that the bond would sell at a premium above its $1,000
par value.
c. Other things held constant, including the coupon rate, a corporation
would rather issue noncallable bonds than callable bonds.
d. Other things held constant, a callable bond would have a lower
required rate of return than a noncallable bond because it would
have a shorter expected life.
e. Bonds are exposed to both reinvestment risk and price risk. Longer-
term low-coupon bonds, relative to shorter-term high-coupon bonds,
are generally more exposed to reinvestment risk than price risk.

a. If the Federal Reserve unexpectedly announces that it expects

inflation to increase, then we would probably observe an immediate
increase in bond prices.
b. The total yield on a bond is derived from dividends plus changes in
the price of the bond.
c. Bonds are generally regarded as being riskier than common stocks, and
therefore bonds have higher required returns.
d. Bonds issued by larger companies always have lower yields to maturity
(due to less risk) than bonds issued by smaller companies.
e. The market price of a bond will always approach its par value as its
maturity date approaches, provided the bond’s required return
remains constant.

a. If a coupon bond is selling at par, its current yield equals its

yield to maturity.
b. If rates fall after its issue, a zero coupon bond could trade at a
price above its maturity (or par) value.
c. If rates fall rapidly, a zero coupon bond’s expected appreciation
could become negative.
d. If a firm moves from a position of strength toward financial
distress, its bonds’ yield to maturity would probably decline.
e. If a bond is selling at a premium, this implies that its yield to
maturity exceeds its coupon rate.

55. Bond X has an 8% annual coupon, Bond Y has a 10% annual coupon, and
Bond Z has a 12% annual coupon. Each of the bonds is noncallable, has
a maturity of 10 years, and has a yield to maturity of 10%. Which of
the following statements is CORRECT?
a. If the bonds' market interest rate remains at 10%, Bond Z’s price
will be lower one year from now than it is today.
b. Bond X has the greatest reinvestment risk.
c. If market interest rates decline, the prices of all three bonds will
increase, but Z's price will have the largest percentage increase.
d. If market interest rates remain at 10%, Bond Z’s price will be 10%
higher one year from today.
e. If market interest rates increase, Bond X’s price will increase, Bond
Z’s price will decline, and Bond Y’s price will remain the same.
(Comp.) Bond concepts C G Answer: d MEDIUM

56. Bonds A, B, and C all have a maturity of 10 years and a yield to
maturity of 7%. Bond A’s price exceeds its par value, Bond B’s price
equals its par value, and Bond C’s price is less than its par value.
None of the bonds can be called. Which of the following statements is
CORRECT?
a. If the yield to maturity on each bond decreases to 6%, Bond A will

have the largest percentage increase in its price.
b. Bond A has the most price risk.
c. If the yield to maturity on the three bonds remains constant, the
prices of the three bonds will remain the same over the next year.
d. If the yield to maturity on each bond increases to 8%, the prices of
all three bonds will decline.
e. Bond C sells at a premium over its par value.
(Comp.) Bond concepts C G Answer: c MEDIUM

a. 10-year, zero coupon bonds have more reinvestment risk than 10-year,
10% coupon bonds.
b. A 10-year, 10% coupon bond has less reinvestment risk than a 10-year,
5% coupon bond (assuming all else equal).
c. The total (rate of) return on a bond during a given year is the sum
of the coupon interest payments received during the year and the
change in the value of the bond from the beginning to the end of the
year, divided by the bond's price at the beginning of the year.
d. The price of a 20-year, 10% bond is less sensitive to changes in
interest rates than the price of a 5-year, 10% bond.
e. A $1,000 bond with $100 annual interest payments that has 5 years to
maturity and is not expected to default would sell at a discount if
interest rates were below 9% and at a premium if interest rates were
greater than 11%.

(Comp.) Bond yields C G Answer: d MEDIUM
a. The yield to maturity for a coupon bond that sells at a premium

consists entirely of a positive capital gains yield; it has a zero
current interest yield.
b. The market value of a bond will always approach its par value as its
maturity date approaches. This holds true even if the firm has
filed for bankruptcy.
c. Rising inflation makes the actual yield to maturity on a bond greater
than a quoted yield to maturity that is based on market prices.
d. The yield to maturity on a coupon bond that sells at its par value
consists entirely of a current interest yield; it has a zero
expected capital gains yield.
e. The expected capital gains yield on a bond will always be zero or
positive because no investor would purchase a bond with an expected
capital loss.
(Comp.) Bond yields C G Answer: e MEDIUM

a. If a coupon bond is selling at a premium, then the bond's current

yield is zero.
b. If a coupon bond is selling at a discount, then the bond's expected
capital gains yield is negative.
c. If a bond is selling at a discount, the yield to call is a better
measure of the expected return than the yield to maturity.
d. The current yield on Bond A exceeds the current yield on Bond B.
Therefore, Bond A must have a higher yield to maturity than Bond B.
e. If a coupon bond is selling at par, its current yield equals its
yield to maturity.
(Comp.) Bond yields and prices C G Answer: d MEDIUM

a. If two bonds have the same maturity, the same yield to maturity, and
the same level of risk, the bonds should sell for the same price
regardless of their coupon rates.
b. All else equal, an increase in interest rates will have a greater
effect on the prices of short-term than long-term bonds.
c. All else equal, an increase in interest rates will have a greater
effect on higher-coupon bonds than it will have on lower-coupon
bonds.
d. If a bond’s yield to maturity exceeds its coupon rate, the bond’s
price must be less than its maturity value.
e. If a bond’s yield to maturity exceeds its coupon rate, the bond’s
current yield must be less than its coupon rate.

(Comp.) Bond rates and prices C G Answer: e MEDIUM
61. Bond A has a 9% annual coupon, while Bond B has a 7% annual coupon.
Both bonds have the same maturity, a face value of $1,000, an 8% yield
to maturity, and are noncallable. Which of the following statements is
CORRECT?
a. Bond A’s capital gains yield is greater than Bond B’s capital gains
yield.
b. Bond A trades at a discount, whereas Bond B trades at a premium.
c. If the yield to maturity for both bonds remains at 8%, Bond A’s
price one year from now will be higher than it is today, but Bond
B’s price one year from now will be lower than it is today.
d. If the yield to maturity for both bonds immediately decreases to 6%,
Bond A’s bond will have a larger percentage increase in value.
e. Bond A’s current yield is greater than that of Bond B.
(Comp.) Callable bonds C G Answer: a MEDIUM

a. Two bonds have the same maturity and the same coupon rate. However,
one is callable and the other is not. The difference in prices
between the bonds will be greater if the current market interest
rate is below the coupon rate than if it is above the coupon rate.
b. A callable 10-year, 10% bond should sell at a higher price than an
otherwise similar noncallable bond.
c. Corporate treasurers dislike issuing callable bonds because these
bonds may require the company to raise additional funds earlier than
would be true if noncallable bonds with the same maturity were used.
d. Two bonds have the same maturity and the same coupon rate. However,
one is callable and the other is not. The difference in prices
between the bonds will be greater if the current market interest
rate is above the coupon rate than if it is below the coupon rate.
e. The actual life of a callable bond will always be equal to or less
than the actual life of a noncallable bond with the same maturity.
Therefore, if the yield curve is upward sloping, the required rate
of return will be lower on the callable bond.
(Comp.) Types of debt C G Answer: c MEDIUM

a. Senior debt is debt that has been more recently issued, and in
bankruptcy it is paid off after junior debt because the junior debt
was issued first.
b. A company's subordinated debt has less default risk than its senior
debt.
c. Convertible bonds generally have lower coupon rates than non-
convertible bonds of similar default risk because they offer the
possibility of capital gains.
d. Junk bonds typically provide a lower yield to maturity than
investment-grade bonds.
e. A debenture is a secured bond that is backed by some or all of the
firm’s fixed assets.

Another random document with
no related content on Scribd:
mindnyájan örökölünk valamit: ki erre, ki amarra a betegségre és
bűnre örökli a hajlandóságot. De a természet jóságos s minden új
generációnál igyekszik kikorrigálni a hibát, mindegyik félnek a jó
tulajdonságaiból foldozgatva ki a jövevényt. Egyik persze jobban jár,
mint a másik. Azért mégis csak kockajáték az élet minden
újszülöttnek. Lásd, az ezrednél volt nálunk egy kapitány, aki még
nagyobb korhely volt, mint én; és ennek a fia (serfőző
Christiániában) valóságos dromedár, akit majd külön kell agyonverni.
A szárnysegéd meg szörnyen szolíd, robusztus ember volt; tavaly
halt meg a fia mint irnok tüdővészben. Az ezredes fia még ennyire
se vitte; félesztendős korában pusztult el agykéreggyuladásban;
pedig az apja se nem ivott, se nem dorbézolt, ma is él a feleségével
valahol a sarkvidéken, mind a ketten kilencvenesek. Látod, neked
van egy nagy előnyöd a tüdővészes fiú fölött; nemcsak hogy tovább
vitted (végre is negyvenkét esztendő is valami), de te, mint doktor
jobban megismerkedhettél a halállal, aki nem olyan szörnyű legény,
mint festik. Megtanulhattad, hogy meghalni (ránk, magunkra nézve)
sem nem jó, sem nem rossz, s hogy néha az nyer, aki a rövidebbet
húzza. Hadnagyi szavamra, csak az írók félnek a haláltól.
És hozzáfűzhetné, az írókról szólva, hogy az öröklés szörnyű
jelenségeinek ez a kipécézése a lehető legcsúnyább lutri, mert
hamis játék. A természet hieroglifáiban nem olyan könnyű olvasni,
hogy mindjárt bizonyítgatni lehessen velök. Az emberi
dokumentumokban olvasni nem tanít meg semmi paleográfia. S ez a
hamis játék különösen feltűnő az olyan írónál, aki elindul az
igazságot keresni – miféle igazságot? a bölcsek kövét? – amint Don
Quijote elindul az elnyomottakat védelmezni s amint Pickwick útra
kel embert szeretni.
De térjünk vissza Norához.
Nora nem talál kibúvót, Günther megkísérli a legvégsőt. Az áruló
sorok ott hevernek Helmer levélszekrényében, melyhez csak neki
magának van kulcsa. Norának minden igyekezete az, hogy Helmer a
szekrényt ne nyissa ki mindaddig, míg Lindenné valami expedienst
nem talál.
Következik egy jelenet, mely majdnem annyira önkényes, mint
banális. Nora „életre-halálra“ táncolja a tarantellát, szilajul és
kétségbeesetten, hogy lefoglalja Helmert. Mindez teatrális és
hatásos. Régi, de biztos: a vén tyúkokból készül a legjobb leves.
Semmi kifogás. Csakhogy Sardou, aki pedig nem ellensége a
konvencióknak, aligha méltóztatott volna megírni a jelenetet. Öreg
színpadi tréfa ez, Marie Tudor vagy Marion Delorme stílusban.
Azonkívül kissé kényes tréfa is. Hagyján az ötlet (ámbár Nora csak
nem reméli, hogy egy egész nap táncolva fogja férjét lefoglalni?
ehhez a Háromcsőrű kacsa polgármestere kellene; egy-két perc
pedig nem határoz), hagyján az ötlet, de ez a nagy bizalom a
színpadban? Ez a tapogatózó drámaíró tévedése, aki látja ugyan
maga előtt az alakjait, de úgy, amint élnek s nem úgy, amint a
színpadon mozognak. Ha Nora személyesítője magában a táncban
nem tudja kifejezni az alak báját és varázsát, a hatás könnyen az író
ellen fordulhat.
De ha Sardounak nem méltóztatott volna megcsinálnia a
tarantella-szcénát, a harmadik felvonás első jelenetét – Lindenné és
Günther között – sohase tudta volna megírni. A két hajótörött
szövetségkötése a legmagasabb rendű dolgok közé tartozik,
melyeket színpadon láthatni. A maga egyszerűségében a
legnemesebb fajta chef d’oeuvre a chef d’oeuvreben.
Lindenné és Günther valaha szerették egymást, csak a sors
kegyetlensége választotta el őket. Az ilyesmi sohasem múlik el
egészen. A régi érzés árnya, a szánalom az elbukott iránt, meg a hit,
hogy ezt az embert még meg lehet menteni: megtermik
gyümölcsüket a Lindenné termékeny, tettrekész lelkében.
„Természetében van az áldás, mint az elemeknek“, ahogy
Shakspere mondja Desdemonáról. És itt Lindennének kettős
önfeláldozásra nyílik alkalma, azonkívül, hogy lesz mivel betöltenie
életének ürességét. (Nem én mondom, a puritán mondja.) Günther
vele, mellette új életet kezdhet, és Nora is visszakaphatja a
veszedelmes aláírást. Günther megörül az ajánlatnak. Ahogy
Lindenné megkínálja a kezével, abban van valami evangéliumi.
Mindez gyönyörű, csakhogy…
Igen, megint van egy „csakhogy.“ Ibsen itt olyan nagyot bonyolít a
csomón, hogy majdnem megoldja akarata ellenére. Mert hisz most
már csak materiális akadálya van a Nora szabadulásának. A levél
abban a szekrényben. (Hogy is nem lopják el azt a szekrényt
mindenestől?!) Norának pedig nem szabad menekülnie; hol volna
akkor a dráma? De Ibsen azt sem engedhette, hogy a katasztrófát
csak egy materiális dolog idézze elő. S azért itt egyet fordít a dolgon.
A levelet Günther vissza akarja kérni Helmertől olvasatlanul.
Lindenné erre azt mondja: „Nem, jobb lesz, ha a levél megérkezik.
Hadd magyarázzák ki magukat.“ – Lindenné okos asszony, s a
szándék bölcs. De Nora szeretné megsemmisítve látni a levelet s
Lindenné, a jó barát, eddig szintén így gondolta. Úgy látszik, meg
van írva, hogy a jó barát legyen az, aki a legjobban serénykedik a
családi katasztrófák előidézésén.
Elérkeztünk a nagy jelenethez.
III.
Az áruló levél megérkezett rendeltetése helyére. Kettős

Könyvvitel úr, aki eddig olyan síma, olyan helyes volt, mint azok az
újdonatúj bankjegyek, melyeknek immár parancsnokává lett, a
nyájas Helmer kiront dolgozószobájából mókuskájához, és
ilyenforma brutális szavakra fakad:
– Boldogtalan! Mit cselekedtél?! Oh, mily borzasztó ébredés!
Nyolc esztendeig szememfénye volt, és mit kellett megérnem! Nyolc
évi képmutatás, hazugság! Megmételyezte a levegőt, amelyet
gyermekeim beleheltek… És nemcsak a hazugság, de a bűntett
is!… Tönkretettél, el vagyok veszve: Ennek a gazembernek a
karmaiból ki nem szabadulhatok!… És ha meghalnál is, az sem
segítene rajtam. Gyanusítanának, hogy bűntársad voltam!… Itt
maradsz a házamban, de a gyermekeimet nem nevelheted többé!
Nora csak néz.
Biz ezek kemény szavak, Helmer úr. Ibsen ugyan előre készített
önnek egy mentséget, azt, hogy ön most nincs normális állapotban.
A jelmezbálon kissé mámorossá lett, az imént egy kis érzéki
fölindulást állott ki, s barátjának a pártija is fölizgathatta. Ilyenkor az
ember hamarább heveskedik. Hanem azért mégis nagyon kemény
szavak ezek, Helmer úr, különösen az olyan szerelmes férj
szájában, aminőnek az imént mutatkozott. Gyávaságát, önzését és
szívtelenségét legalább leleplezhette volna egy kissé; attól még
nagyon haszontalan ember maradhatna. Ismételjük, Ibsen nagyon
mostohán bánt önnel, csak azért, hogy a Nora elhatározó lépését
előkészíthesse. De így meg azt nem értjük, hogy tudott ön ezzel a
természettel nyolc esztendeig olyan korrekt maradni?! Hogy esett
az, hogy ez a jókora brutalitás mindeddig semmi életjelt sem adott?!
– Menjünk tovább.
Günther visszaküldte a hamis aláírást. Helmer föllélegzik. A
megrémült állat abbahagyja az üvöltözést; s a korlátolt ember
alantas öröme valóságos áradozásban tör ki. Kitárja karját, mindent
megbocsát.
Erre Nora ilyenformán felel:
– Köszönöm a bocsánatodat. Ülj le. Beszélni valónk van. Nyolc
éve vagyunk férj és feleség. Nem tűnik fel előtted, hogy azóta most
beszélünk először egymással komolyan?… Te engemet sohasem
szerettél, csak örömet okozott neked, hogy belém voltál bódulva…
Nagyot vétettél irányomban… Bábuja voltam a papának is, bábud
voltam neked is; igaz, hogy nekem is megvoltak a bábuim, a
gyermekeim… Nem voltam boldog, csak hittem, hogy boldog
vagyok… Vidám voltam, de nem boldog.
Álljunk meg egy kicsit. Előbb, mikor a szegény kis norvég baba
csak néz, mialatt a másik ágál, és megint csak néz, kerekre nyílt
szemmel, mintha nem hinne látásának, mintha meg akarna győződni
róla, hogy azt az embert látja-e, akitől nyolc év alatt három gyermeke
született? – Ibsen már megkapott bennünket. Itt meg már éppen
közel vagyunk az elragadtatáshoz. Az a mozdulat, mellyel Nora,
mikor már végképpen fölnyílt a szeme, leül komolykodni, hogy a
mélységes csalódásán érzett keserűséget madárfejecskéje minden
logikájával meghányja-vesse férje előtt – oly szép és oly igaz! S
nagyon természetes az is, amivel kezdi. Azt mondhatnók ugyan
neki: – Kedves kis Nora, ha ön nyolc esztendeig azt hitte, hogy
boldog, akkor ön csakugyan boldog is volt. Fájdalom, az illúziók
emez árnyékvilágában nem jut osztályrészünkül másféle boldogság,
csak az, hogy időnkint boldogoknak képzeljük magunkat. És már
kivételesen boldog az, akinek szép rész jut ezekből az illúziókból.
Önnek nincs igaza, ha a multat is panaszolja. Elég baja van önnek a
jelennel. Átkozza ezt.
Mindegy. A jelenet gyönyörű. Annál inkább, mert Nora
igazságtalansága a mult iránt nagyon is érthető. Mikor valakit olyan
nagy keserűség ér, mint amilyen a szegény kis norvég babát érte,
akkor könnyen azt képzeli, hogy fájdalma nem fér el a jelen szűk
medrébe, hogy keserűsége kezdet nélkül való és véget nem érő,
hogy szíve, mióta dobog, üldözöttje volt a sorsnak; ilyenkor könnyen
úgy rémlik, hogy a boldog órák mindössze is csak boldog percek
voltak. Ez igaz, az egész nagyon szép, siessünk gyönyörködni
benne. Mert haj, a mi örömünkről is mindjárt kiderül, hogy illúzióban
ringattuk magunkat, mikor tartósabbnak reméltük.
Helmer mentegetőzik. És mentségében sok az elfogadható.
Elítéli magát felindulásáért, hivatkozik az enyhítő körülményekre;
emlékezteti Norát, hogy sohasem mutatta, mintha másféle életre
vágynék; sőt ígéri jóakaratát, hogy ezentúl minden úgy lesz, amint
Nora kívánja.
Valamivel lejebb, mint Skandináviában, valami olyan országban,
ahol az elhatározások ingadozóbbak s az akarat gyöngébb mint
odafönn, a baba, valami kedves kis Frou-Frou, itt már megadná
magát. Végre is a fájdalom kemény volt, de első és talán utolsó.
Olyan kedvesen fogadkozik ez az ember, aki azonkívül férj is s aki
nyolc esztendeig mindig gyöngéd és figyelmes volt. Azután meg
ebből a férjből szerető is szól, akit a mi babánk sokáig nagyon
szeretett. Frou-Frou talán már itt megadná magát.
De lehet, hogy Frou-Frout is rágalmazzuk, hogy ez nagyon
közönséges gondolkodás; s Ibsen azt mondhatná, hogy az ilyen
asszonyokról nem érdemes drámát írni. Sőt bizonyos az is, hogy a
mi kis norvég babánktól egészen más elhatározást várunk. Valami
eredetit, valami ideálist, valami északit.
Nora azt válaszolja Helmernek:
– Hiába. Nem hiszek neked többé. S én azon vagyok, hogy új
életet kezdjek; nevelni akarom magamat. Te nem vagy az az ember,
aki engem nevelhetnél. Magamnak kell hozzálátnom. És ezért
elhagylak.
Patvarba, ez az ötlet már ugyancsak északi! Nem az elhatározás,
hanem a megokolás. De lássuk közelebbről.
Helmer figyelmezteti kötelességeire.
– Vannak más kötelességeim is, éppen olyan szentek, mint
amazok: magam iránt. Nemcsak anya és feleség vagyok, de
mindenekelőtt emberi lény, éppen olyan, mint te, legalább
megkísértem azzá lenni. Nem tudom, mi a vallás, majd gondolkozni
fogok rajta, ha egyedül leszek. Nem tudok semmit, csak azt, hogy az
én gondolkozásom egészen más, mint a tied. Azt is megtudtam,
hogy a törvények nem olyanok, mint aminőknek képzeltem; de
sehogy se fér a fejembe, hogy ezek a törvények igazságosak. Meg
akarom tudni, kinek van igaza: nekem-e, vagy a társadalomnak?
Ah, szegény kis Nora, ezek nekünk már nagyon is norvég, sőt
khinai szavak. Hogy jut mindez eszébe? Szociológiai könyveket
olvasott, s a feminizmus ügyét védő munkák nagyon is termékeny
talajra találtak bájos fejecskéjében? Ezt ugyan éppenséggel nem
sejtettük eddig. És hogy képzeli tervének a megvalósítását? Herbert
Spencert fogja olvasni, vagy a Revue des Deux Mondes-ot? Ej, ej!…
Hogy egy olyan jó kis asszonyka, mint Nora, elhagyhassa a házi
tűzhelyét, ahhoz valami nagyon erős ok kell. S nem csak erős ok, de
valami cél is. Az ok, mely a kis norvég babát hűtlenné teszi a
babaszobához, még csak hagyján. Ámbár a bourgeois-felfogásra,
mely azt vallja, hogy nincs olyan ok, amiért három kis babát az
édesanyjok elhagyhatna, nem tudok anathémát mondani. De
respektáljuk Norának az érzékeny természetét, s fogadjuk el az okot,
remélve, hogy majd visszatér, ha fájdalma enyhül. Hanem a cél? Ha
még egy ideál volna, mint Frou-Frounál?! Ebben a puritán világban,
úgy látszik, az egyetlen ideál, akiért az asszonyok elhagyják
férjeiket: Pierre Leroux. Honnan az önnevelésnek ez a hirtelen
vágya? Miért nem nyugszik bele a házi nevelésbe? Mit vár az
idegentől: miféle iskolát?
Aggódva figyelünk a mi kis lázadónkra, hátha valamely erősebb
okot, meg valamely magasabb célt fog kideríteni. Az egyik
óhajtásunk teljesül. Megvallja, hogyha elhagyja férje házát, azért
teszi, mert már nem szereti Helmert. Nem szereti, mert Helmer nem
tette meg, amit a kis norvég baba tőle várt. Nora azt remélte, hogy
Helmer meg fogja őt védeni s magára vállalja a hamisítás bűnét.
Nem fogadta volna el ezt az áldozatot, de mit használt volna
tagadása? Hogy ezt megakadályozza, megölte volna magát. Ez a
sok „volna“, ez az ő nagy csalódása.
Ah, ez már a női szív univerzális nyelvén van mondva! Ezt már
megértjük. (S most világosodik ki előttünk, miért kacérkodott Nora a
halállal, a Rank jelenlétében. Ez akkor kissé zavaros volt, ami
szintén egy kis technikai botlás.) Csodálkozunk ugyan, hogy várhatta
Nora ezt a regényes önfeláldozást az ő szörnyen prózai férjétől, akit
maga is a nagy pedánsnak ismert? De hát, akit nagyon szeretünk,
attól sok olyat remélünk, amire csak képzelődésünk ad képességet a
szeretett embernek. Hanem, ha ennyire szerette, hogy veszhetett el
ez a nagy szerelem olyan rögtönösen? Sem nagy csalódása, sem
Helmer brutalitása nem elegendő magyarázat erre.
És időzzünk egy percig ennél a pontnál. Ilyen áldozatot csak a
nagy szerelem jogán kívánhatni. „Én úgy képzeltem a szerelmet és a
házasságot, hogy ezt természetesnek találtam.“ Valami effélét mond
Nora. Rendben van. Aki így gondolkozik és érez, az nagyon szeret,
mindent kíván, mert mindent ad. De ha ennyire szereti férjét, ha
mindenre képes érte, akkor megbocsát. Megbocsát, nem a három
gyermekért, nem a jövő reményében, hanem megbocsát, mert
szeret. Eltemeti magába keserűségét, talán egy szóval sem sejteti,
minő csalódást ért meg, szerelme „szárnyát veszti“, de ha olyan
nagy szerelem volt, akkor valami megmarad belőle, s ez elég arra,
hogy megbocsásson.
Ám fogadjuk el, hogy a Nora szerelme gyöngéd növény volt,
mely meghalt egy karcolástól. Még akkor sem látjuk, mi az a cél,
amiért megtagadja nagy kötelességeit. Azok a rideg, tudákos szavak
nem arra valók, hogy valami magasztos cél gyanánt tüntessék fel
azt, amit Nora a Helmer házán kívül keres.
– Te nem úgy gondolkozol, mint én. Mikor elmúlt a veszély, nem
amely engem fenyegetett, de amely rád várakozott, te mindent
elfeledtél… Úgy tetszik nekem, mintha nyolc évig éltem volna együtt
egy idegennel, akitől három gyermeket szültem…
Hiába Helmer minden könyörgése. Norának csak egy vigasztaló
szava van hozzá:
– Igen, még találkozhatunk. De akkor a legnagyobb csodának
kell megtörténnie. És elmegy.
– A legnagyobb csoda! – tünődik Helmer, s a függöny legördül, a
darabnak vége.
„A legnagyobb csoda!“ – tünődünk mi is azon a rébuszon,
melynek megfejtését Ibsen a nézőre vagy az olvasóra bizza.
Ha ez a csoda a Helmer lelki átalakulását jelenti, úgy erre kevés
a kilátás. De talán inkább ez a magyarázat:
Hogy mit jelent „a legnagyobb csoda?“ Semmit se jelent. A kis
norvég baba nem fogja ezt megérni. Egy darabig vergődik, azután
elpusztul belé. Ugy két hét mulva elemészti magát. Szegény kis
költöző madár! Egyszerre csak lebukik valahol s eltűnik a
harasztban.
Higyjük a jobbat. Reméljük, hogy Lindenné akinél Nora szállást
keres az első éjszakára, más nézetekre fogja téríteni. Ennek a
tapasztalt asszonynak legalább, mikor a fejét vesztett kis baba késő
éjjel beállít hozzá, ilyenformán kell szólnia Norához:
– Nagy fába vágod a fejszét, édes kis Nora. Új életet kezdeni,
elfelejteni mindazt, ami a könyvekben van, önálló, eredeti ideákat
alkotni mindenről, megoldani a társadalmi és vallási problémákat –
mindez nem olyan könnyű dolog. A jó szándék nem elég hozzá. És
azután, ha tisztán látnád is a dolgokat? Ha úgy találnád is, hogy
neked van igazad, s „nem a társadalomnak“, ugyan mit érnél vele? A
dolgok rendje ellen nincs mit küzdeni. Az eredmény nem érdemli
meg a fáradságot. Ha nem volnál most is a régi baba, ha ahelyett,
hogy Bobbal és Ervinnel hancuroztál, s valamit olvastál volna, úgy
ma türelmesebben gondolkoznál. Ámbár jobban töltötted idődet a
babaszobában, mint a könyvtárban töltötted volna. De sem az élet,
sem a könyvek nem taníthatnak egyébre, mint megnyugvásra. Ott
kell érvényesülnie a te egyéniségednek a babaszobában. Vannak
más feladatok is, de ez biztosabban vezet eredményhez. Igaz, hogy
házasságod nem volt a legszerencsésebb, mert férjed nem tudott
megérteni. Igaz, hogy van a tiédnél ideálisabb házasság is, az,
amely két egymáshoz való szívnek és léleknek szövetsége. De ha
csak olyan emberek kelhetnének össze, akik előbb „az összes
szociális és vallási problémákat megoldották“, akkor a világ tele
volna törvénytelen gyerekkel. S azután a te férjed nem is a
legrosszabb emberek közül való. Mindenesetre megvan az a jó
tulajdonsága, hogy a tiéd. S nem jó az embernek egyedül lenni,
Nora.
Bizzunk Lindennében: másnap haza viszi Norát.
XL.
IBSEN.
A társadalom támaszai.
(Dráma 4 felvonásban. Első előadása a Nemzeti Színházban 1890 április
18.-án.)
„Ez a darab mértéken túl norvég!“ – mondta valaki a bemutatón s

mintha ez a mondás jellemző volna arra a hatásra, amellyel Ibsen
darabjai Budapesten találkoztak.
Az az új stílű jellemzés ugyanis, hogy valami: „norvég“,
tudvalevőleg ilyenformát akar jelenteni:
– Milyen szép! Milyen elragadó szép!… Ámbár nehéz volna
megmondani, mi benne a szép, de éppen azért szép, mert ilyen
bizonytalan érzetet keltő, mert nyugtalanító, mert megzavaró… És
mennyire igaz! Mily rettenetesen igaz!… Ámbár csak azért tűnik fel
oly szertelenül igaznak, mert különösen váratlan és idegenszerű,
mert a hihetetlenségig meglepő, mert álmélkodásba ejti az embert!…
Szóval gyönyörű!…
Mindezt Ibsen budapesti rajongói néha így mondják röviden:
„Mennyire norvég!“
A közönség mindig odaadó csodálója minden exotikumnak. Minél
kevésbé érti meg az exotikus merészségeket, annál szívesebben
lelkesedik értök. Igy okoskodik:
– Lám! Az ember azt hinné, hogy ez képtelenség, pedig hát úgy
látszik, éppen ez a jellemző! Persze, ott, azon a vidéken másféle
emberek laknak, mint mi!… Istenem, mennyire igaz lehet ez!…
Mennyire igaznak kell lennie!… – mert hisz egészen más, mint a mi
ismeretes, közönséges, lapos igazságunk!… Oh, be gyönyörű!…
De a Társadalom támaszaiban vannak jelenetek, amelyek
egyike-másika kissé túlságosan szépnek és túlságosan igaznak
tűnhetik fel.
Ibsen a Társadalom támaszaiban egy nagyszabású képmutatót
akar festeni, aki hatalmas struggleforlife-er, ahogy a Daudet Paul
Astierja óta mondani szokás. A dráma az volna, hogy ez a nagystílű
„self-made-man“ elszörnyed a tulajdon létének a „hazugságától“ s
nyilvános gyónásban keres vezeklést.
Bernicknek hívják. Konzul Norvégiának valamelyik tengerparti
városkájában.
Bernick úr viselt dolgai a következők:
Megcsalta az édesanyját és a hugát. Kitudta őket a kis
vagyonkájukból.
Pénzért házasodott. És pedig elég csinos nyíltsággal. Olyan
házhoz járt „háztűznézőbe“, ahol két leány volt. Először az
idősebbnek udvarolt, de mikor megtudta, hogy egy gazdag nagynéni
a vagyonát a fiatalabbra akarja hagyni, egyet gondolt s megkérte a
kisebbiket, akit meg is kapott. A nagyobbik leány, mikor megtudta
Bernicknek ezt az elhatározását, fölkelt ülőhelyéből és pofonvágta a
közös vőlegényt.
Elhódította egy vándorszínésztől a feleségét, aki azután egy kis
leánynak adott életet. A vándor-színész meglepte a szerelmes párt;
Bernick kénytelen volt kiugrani az ablakon. Hogy ezt a botrányt
elpalástolja (mert ha a dolog kitudódnék, le kellene mondania a szép
pártiról), ráveszi a menyasszonya öccsét, hogy a stiklit vállalja
magára. Pedig ez nem kis vállalkozás. Mert az a következése, hogy
az önfeláldozó sógornak ki kell vándorolnia Amerikába (a faképnél
hagyott menyasszonnyal), természetesen, hogy „új életet kezdjen“.
Tönnesen János vállalja ezt.
Milyen ostoba ez a János! – ütődünk meg. De van-e
mélységesebb emberi vonás, mint az ostobaság? – magyarázzuk
meg magunknak a lelkesedésünket.
Bernick nem volna tökéletes hamis „csőd“ nélkül. Úgy látszik a
„csőd“ szülőhazája Norvégia. De Bernick itt is magasabbrendű
lénynek mutatkozik, mint a Björnson Tjälde-je. Mikor fizetésre
képtelenné válik, azt a hírt terjeszti el, hogy a fizetésre kész
összeget ellopták tőle. Hadd higyjék, hogy a most már „föld nélküli“
János volt a tolvaj! Tehát: becsapja a sógorát, csal és tolvajnak
rágalmazza a sógorság mártírját.
Mikor a darab kezdődik, még nagyobb huncfutságon töri a fejét.
Vicinális vasutat akar építeni. Tavaly még ellenezte a dolgot, mert a
vállalat idegeneknek vált volna hasznára, most azonban lelkesen üti
mellette a vasat, mert az ő zsebének fog gyümölcsözni. Derék
norvég honfitársai mindamellett nem kételkednek benne, sőt
ellenkezőleg bálványozzák. Ő a „társadalom“ „legfőbb támasza“, az
első törvényhozó és ítélő bíró morális dolgokban, stb. stb. Miért?
Mert promenádot csináltatott a városnak. A derék norvégok!
De itt következik a dráma.
Mikor a társadalom legfőbb támasza a legerősebben munkál
rajta, hogy becsapja a társadalom többi támaszát, beüt a menykő.
Megérkeznek az amerikaiak.
A nem éppen szívesen látott vendégek kompromittálni kezdik
Bernicket. A társadalom cölöpjei megfordulnak árkukban s
elfordulnak a konzultól. Az ujságok rátámadnak.
Még más baj is van. A bélyeges János el akarja venni Dinát, a
megboldogult vándorszínésznőnek Bernicktől való felnőtt leányát.
Micsoda botrány! S még hozzá János elkezd handa-bandázni;
fenyegetőzik.
Bernicknek egy bibliai ötlete kerekedik. Gyöngéden gondol a
Dávid király és Urias esetére s elhatározza, hogy az alkalmatlan
sógort és sógornőt visszautaztatja Amerikába, egy rozzant hajón,
amely majd szíves lesz elsülyedni.
(Bizonyára csak növelheti az exotikumokért lelkesedő
elragadtatását, hogy ez a Bernick a legnagyobb gazember, akinek
író valaha életet adott. Bernickhez képest Rocambole valóságos
Murillo-angyalka.)
De, íme, a fordulat.
Az a hír érkezik, hogy Bernicknek a tizenhárom esztendős
szökevény fia ugyanazon a hajón van, amelyet a konzul a sógorság
kiirtásának a céljára rendezett be. Oda van a fia! S erre a hírre a
nagy bűnös megtörik. A fiú megkerül ugyan, sőt kiderül az is, hogy a
szeretett rokonok se a rémbárkán utaztak, de Bernicknek a
színváltozása már megtörtént. Meggyónik nyilvánosan, Jánost
igazolja s a vicinális vasutat áldozatul viszi az eszmények oltárára.
Bernickben a következetesség akkora, hogy még akkor is, mikor
megtér, becsapja a kompanistáit. Bizonyosak lehetünk benne, hogy
haldokolva meg fogja csalni a papot. Ne sokat higyjünk a
megváltozásában: Bernick recidivistának született.
Különös, hogy az egyetlen jelenettel, mely csakugyan drámai
volna ebben a kietlen darabban, milyen üzleti gyorsasággal végez a
költő. Arról a jelenetről van szó, amikor Bernicknek hírül hozzák,
hogy Olaf az „Indian Girl“-ön van. Alig hogy megvan ez a kis,
drámainak tetsző konfliktus, a szerző siet vele, hogy megnyugtasson
bennünket. Pedig Bernicknek a pálfordulása közvetetlenül ennek a
hírnek a hatása alatt sokkal magyarázhatóbb volna, mint akkor,
mikor már minden dolga jobbra fordult. A gyöngéd érzés, melyet a
számító üzér meglehetősen páncélozott szívében táplált, amúgy is
Hugo Viktor-szerű.
Sok szép vonás van a Dina Dorff s a konzul hugának alakjában.
A szcenéria ügyes; a darab egésze azonban sokkal elnyújtottabb,
semhogy unalmassá ne válnék.
XLI.
IBSEN.
A tenger asszonya.
(Bemutatója a Nemzeti Színházban 1901 szeptember 20.-án.)
Ellida, egy világítótorony őrének a leánya, férjhez ment Wangel

doktorhoz, akinek első házasságából két nagyocska leánya van.
Férjhez ment hozzá, mert akkor éppen nem volt kosárosztó
hangulatában, mert tiszteli, becsüli Wangel doktort s mert ez holtáig
eltartja őt. De nem boldog vele; nem tud anyja lenni a
gyermekeknek, utóbb a feleség kötelességeinek se akar megfelelni.
Nem akar megfelelni azért, mert rájön, hogy lelke nem a férjéé.
Ellidának multja van. Egyszer egy idegen hajóssal találkozott, aki a
sarkvidék csodálatos szépségeiről beszélt vele. Ellida örömmel
hallgatta a rozmárokról s más egyebekről szóló elbeszéléseket: a
tengert járó ember képzeletében eggyé vált a tengerrel,
szimbolumával annak, ami borzalmas és vonz. S az idegen
eljegyezte őt. Összekötötte gyűrűjét Ellida gyűrűjével s a két gyűrűt
bedobta a tengerbe jó messzire. Azután az mondta neki: „Most
elmegyek, de majd egyszer eljövök érted.“ Azóta Ellida a tengeré.
Minden gondolatát a végtelen foglalja le; gyermeke születik s a
gyermek szeme színeket vált; olyan, mint a tenger, elborul, földerül;
olyan mint az idegen szeme. Ellida megérti, hogy bűnt követett el,
mikor feleségül ment a doktorhoz, mert hisz az önként adott ígéret
szerinte jobban leköt, mint az esküvő formaságai s bezárja ajtaját
férje elől.
Mindez „premissza“; mindez esztendőkkel azelőtt történt, hogy a
függöny először felgördül, Nos, mi történik az után? A harmadik
felvonás végén megjelenik az idegen s szól, mint vitéz Bor: „Jöttem
érted.“ Wangel nem megy vele birokra, hanem elkezd feleségével
tárgyalni, mint egy ügyvéd. De hiába, Ellida úgy érzi, hogy neki el
kell mennie azzal az emberrel, mert hozzája tartozik, mint amaz a
tengerhez, s mint ő is a tengerhez és a tengerlakókhoz, mert a
tenger emberei külön faj, életföltételeik mások, mint a szárazföldi
embereké. Ekkor Wangelnek az jut eszébe, hogy az asszony
választhat. (Mintha már eddig nem választott volna.) A rabulistának
ez a fogása imponál a tenger asszonyának. Ha ő szabad, ha ő
választhat, akkor hát marad Wangelnél. Ami az első pillanatra úgy
látszik, mintha mélységesen igaz volna, mert: nitimur in vetitum, s
igen asszonyi: olyanra vágyódni, ami nincs. De akit a szavak nem
kápráztatnak el, mint a hisztérikus és egy kicsit komédiás Ellidát, az
fölismeri a közönséges színpadi fogást. Mert: szabadság ide,
szabadság oda, hol maradt – a tenger? Az őserő varázsereje a
pipogya férj egy szavára megszűnt?
A cselekvés, mint ebből is kitetszik, az idegen megjelenéséből s
a „választás“ nagy szcénájából áll. A harmadik felvonás közepéig
csak arról értesülünk, apró dózisokban, hogy mi történt előbb.
Később is mellékalakok ügyei foglalnak le sok jelenetet. Ennyi
cselekvés egy öt felvonásos drámára bizonyára kevés. De, ha egyéb
nem, már a darab fölépítése is megérteti velünk: miért nyilatkozott
Sardou olyan sok maliciával a norvég hódítóról, amikor ennek
munkái Párisba is eljutottak.
Mert a színpad francia nagymesterének a hódító norvég
drámaíró volt a legnagyobb konkurrense. A fjordokon elábrándozó
excentrikus ősz, bár szüntelen poétizált és imponálóan
komolykodott, tulajdonképpen a színpadi bűvészkedés terén
produkálta a legborzalmasabbat. „Mi a szimbólum a színpadon?!…
A ködösség semmit se tesz poétikusabbá… Ez a sok, „ha akarom
vemhes, ha akarom nem vemhes“ lélek nem a színpad lámpái elé
való; a nézőnek tisztán kell látnia, s a szerzőnek úgy kell beszélnie,
hogy ne lehessen félreérteni…“ Ilyenformán beszélt Sardou és sok
visszhangra talált. Pedig a vetélytárs beszélt belőle, mert neki látnia
kellett, milyen kápráztatóan ügyes ez a norvég, aki úgy tesz, mintha
semmi se érdekelné, csak a tulajdon szárnyaló gondolata s mintha –
ahogy költőhöz illik – mélységesen megvetne minden színpadi
csalafintaságot.
Igaz, a Tenger asszonyának hosszú párbeszédei minden
színességük mellett is fárasztók. De már maga az is bámulatos,
hogy e kevés cselekvés földíszítésével s az elbeszélések ravasz
összefonásával oly hosszú időn át ébren tudja tartani ha nem is az
érdeklődést, legalább a figyelmet. Még több színpadi művészet
nyilatkozik abban, hogy nem találhat ki olyan abszurdumot,
amelynek hangulatot ne tudna csinálni: a tonus igazságával s a
háttér részleteinek realizmusával. Ha analizálni akarnók a fentebb
vázolt drámát: a szüzsé szappanbuborékként oszlik el előttünk. A
legnaivabb nézőnek is eszébe jutnak kérdések, melyekre ez a
dráma nem felel meg. Ha az idegen szerette Ellidát és viszont, ha
mind a ketten úgy eggyé váltak a tengerrel, miért nem vitte el az
idegen Ellidát magával a hajójára, ki a végtelenbe? Ellida, ha lelke a
tengerjáró emberé, miért adja oda magát Wangelnek, akit nem
szeret; a végtelenség leányának hogy juthat eszébe, hogy: „élni csak
kell!“, hogyan gondolhat a jövőre, a penzióra, az elhervadásra stb.?
Wangel, ha egy kissé korcsmázó jellem is, hogy tudta elvenni ezt az
asszonyt, akiről lerí, hogy csak rossz mostoha lehet belőle, akitől
mindent várhatott, csak szerelmet nem? Ellida nem volt szabad
előbb, hogy a dokumentált szabadság egyszerre eloltja a
végtelenség után való minden szomjúhozását? És így tovább. A
kérdések egész raja tolul elénk, s e kérdésekre a darab nem ad
semminő feleletet; mintha le is nézné kérdéseinket. S az Ibsen-
fanatikusok hasonlóképpen. Együgyű kérdezősködés! Hisz a három
fő-alak apró magánkörülményei egyáltalán nem számítanak! Ők
megannyian nagy emberi indulatokat szimbolizálnak: ezek a
részletek olyan kicsinységek, amelyekkel a pretor nem törődik; a
néző képzeletére bízza a mese hézagainak a kitöltését. Ellida,
Wangel és az idegen története lezajlik sok polgári családban; a
tenger, a borzalmas, az olthatatlan vágy, az álomkép, aki várat
magára, az örök félreértések és csalódások, a férj és a második
feleség, az örök antipátiák a gyermekek és mostohájok, a második
feleség és a halott asszony között, lekötöttség és szabad
szerelem… Hisz mindez: szimbolum, a mese nem realitás, hanem
stílszerű díszlet.
De ezt a sok szimbolizálást, amitől a szórakozni vágyó néző
ösztönszerűleg idegenkedik, Ibsen úgy adja be közönségének, hogy
mikor a fantazmagóriák régióiban kalandozunk, a néző akkor is azt
véli, hogy valami realitás van előtte, realitás, amelyet csak félig ért
meg s amely csak félig érdekli. Ibsen ezt azzal éri el, hogy míg a
nagy dolgokban szabadjára fantaszta, a staffázst valóban mesteri
igazsággal festi meg. Hangulatot tehát akkor kelt, mikor megragadni
nem tudja a nézőt.
XLII.
HAUPTMANN.
Crampton mester.
(Vígjáték 5 felvonásban, fordította Karczag Vilmos. Első előadása a
Nemzeti Színházban 1897 október 8.-án.)
Régente a vidéki színpadokon nagyon sokszor adtak egy ócska

francia drámát, amelynek a címe ez volt: Harminc év egy játékos
életéből. Főszerepét, a játékost, még maga a nagy Frédérick-
Lemaitre kreálta, aki a könnyfacsarásnak örök időkre legnagyobb
művésze volt; de pompáztak s tapsorkánokat idéztek elő ebben a
szerepben jóval kisebb talentumok is, Páristól Nisni-Novgorodig,
mindenütt a világon, ahol színházak s jó emberek vannak.
A College Crampton több tekintetben emlékeztet erre a francia
ócskaságra. A darab fölépítése szakasztott olyan; főalakja a lelki
haszontalanság és bravúros kirohanások dolgában édes testvére
ama híres spillernek; a cselekvése is afféle, jobban mondva, a két
darab abban is hasonlít, hogy egyikben sincs egységes akció. Se ez,
se az nem dráma; hanem mintha egy nagyon hosszú s bonyodalmas
regényből hallanánk egyes párbeszédeket. – A Hauptmann
darabjának helyes címe ez volna: Öt nap egy iszákos életéből.
Öt nap, vagy öt kép, sőt képecske, mert ennyi az egész. Még
jelenetekről se igen beszélhetünk, mert nagyobb szcéna is csak egy
van a darabban, az, amelyben elhagyja műtermét s családját. A
többi felvonás, Crampton három-négy különböző szituációban,
rosszban és jóban, többször rosszban, mint jóban. Crampton, aki
mindenféle szituációban haszontalan, de elég változatosan
haszontalan. A többi szereplő csak utilité (az újabb képekben új és új
szereplők lépnek föl Cramptonnak statisztálni, mint a régimódi
regényekben szokás); ami történik, az mellékes; ha szigorúan
ítélünk, nem történik semmi.
Egy iszákos öreg piktort, aki tanár egy művészeti akadémián,
elcsapnak az állásából s a vén korhely végképpen elzüllik. De
elhagyatott, szegény kis leányába beleszeret egy jóravaló
fiatalember, aki véletlenül jómódú is, s ez a derék amorózó felkutatja
a vén tékozló fiút, kiemeli a nyomorúságából s visszaadja neki
műtermét, amelyet egykor ellicitáltak, ez az egész regény. Minden
egyebet ki lehetne hagyni a darabból, anélkül, hogy ez akármit
változtatna a dolgon, mert minden egyéb csak esetleges, a tárgyhoz
nem tartozó. Arra való, hogy túlságos gonddal részletezze az öreg
iszákos mizériáit.
„Drámát“ hiába keresnénk ebben a darabban; még csak drámai
anyag sincs benne. Mi van hát benne? Egy pompás figura, a
Crampton hatalmas alakja. Ezért van az egész darab; nyilvánvaló,
hogy a szerző nem is törekedett a szüzséjéből drámát kovácsolni, s
jeleneteket konstruálni. Csak a főalakkal törődött; hatásos
összeütközéseket, szcénákat nem keresett.
S a főalakja igazán kitünő. Jóval több ez egy színes bravúr-
szerepnél. Crampton eleven, komplikált és mélyen igaz. Ha nem
ismernők Delobellet, a Dickens Micawberjét, Dosztojevszkij
Marmeladovját (Szónya apja a Raszkolnikovban)
csodálatraméltónak mondanók. Ezekkel való szemetszúró
rokonsága azonban kissé lehűt bennünket.
Nem hűthet le annyira, hogy el ne ismerjük e karakter-kép
igazságát s tónusainak gazdagságát. Ez a haszontalan, hazug, léha,
vén munkakerülő a Hauptmann szófukar előadásában csudálatosan
megelevenedik előttünk; feneketlen önzése, hamis bonómiája,
jóhiszemű, de mégis csinált lelkesültsége a művészet iránt,
szándékos és önkéntelen pózolásai, előkelősködése, nagyzolása és
kishitűsége, fizikai és lelki elzüllöttsége, amelyet affektált
melankóliával igyekszik szépítgetni; munkagyűlölete s a munkát
magasztaló fecsegései, úri tempói és önérzet nélkül való lelki
közönségessége, üldözési mániája és szívbeli üressége stb. szép
harmoniában olvadnak össze. Az egész alak oly kompozit s oly
sokfelől megvilágított, mintha Crampton az egész Bohéme kritikája
volna.
Ha csakugyan erre gondolt Hauptmann: úgy kissé igazságtalan.
A Bohéme jobb hírénél; bár ha a Crampton képét tartják eléje,
sokban találva érezheti magát. Hauptmann egyet elhallgat: van-e,
vagy volt-e talentum Cramptonban? Ha nem, ha Crampton csak
közönséges mázoló, úgy nem érdemes ily részletező érdeklődésre.
Viszont, ha Cramptonban egykor művészi lélek lakott: hová tudott ez
elbújni ebben a csunya vén „Saufbruder“-ben?! Crampton lehet:
típus, de a Bohémenek erényei is vannak s Crampton csak a
bohémbetegségek gyűjteménye.
Igy, vagy úgy, az alak érdekes, megkapó s ha Hauptmann (mint a
Strähler Adolffal való ellentétből látszik) a nyárspolgár nézőpontjából
kritizálja is testvéreit Bohémiában, – amit rosszul tesz, mert a
nyárspolgár nem méltathatja eléggé a bohémerényeket s nem lehet
kellőképpen elnéző a bohémgyöngékkel szemben – ez nem változtat
azon, hogy a Cramptonok amily fölöslegesek az életben, oly
becsesek a színpadon. Színésznek és közönségnek egyformán
öröme az ilyen figura s a Crampton alakjáért meg lehet bocsátani a
Hauptmann darabjának úgy szándékos fogyatkozásait, mint szándék
nélkül való gyöngeségeit.
Bennünket a művészeti iskolák kérdése sokkal kevésbé
foglalkoztat, mint a németeket; ami a színdarabban szatíra, az
nálunk kárba veszett, Crampton azonban hatott; s még hatni fog
sokáig.

Full download Fundamentals of Financial Management 13th Edition Brigham Test Bank all chapter 2024 pdf

Uploaded by

Document Information

Copyright

Available Formats

Share this document

Share or Embed Document

Sharing Options

Did you find this document useful?

Is this content inappropriate?

Copyright:

Available Formats

Full download Fundamentals of Financial Management 13th Edition Brigham Test Bank all chapter 2024 pdf

Uploaded by

Copyright:

Available Formats

Fundamentals of Financial Management

13th Edition Brigham Test Bank

Fundamentals Of Financial Management 13th Edition

Fundamentals of Financial Management 15th Edition

Fundamentals of Financial Management 14th Edition

Fundamentals of Financial Management 12th Edition

Fundamentals of Financial Management 15th Edition

Fundamentals of Financial Management 14th Edition

Intermediate Financial Management 13th Edition Brigham

Fundamentals of Financial Management Concise Edition

(Difficulty Levels: Easy, Easy/Medium, Medium, Medium/Hard, and Hard)

(7-2) Call provision F G Answer: b EASY

(7-2) Sinking fund F G Answer: a EASY

(7-2) Zero coupon bond F G Answer: b EASY

Chapter 7: Bonds True/False Page 227

(7-3) Discounted cash flows F G Answer: a EASY

(7-5) Bond prices and int. rates F G Answer: a EASY

(7-7) Price risk F G Answer: b EASY

(7-7) Price risk F G Answer: b EASY

(7-8) Bonds and debentures F G Answer: a EASY

Page 228 True/False Chapter 7: Bonds

(7-8) Bond ratings & req. returns F G Answer: a EASY

(7-2) Income bond F G Answer: b MEDIUM

(7-2) Sinking fund F G Answer: b MEDIUM

(7-2) Floating-rate debt F G Answer: b MEDIUM

(7-3) Bond premiums and discounts F G Answer: a MEDIUM

Chapter 7: Bonds True/False Page 229

Page 230 True/False Chapter 7: Bonds

(7-5) Bond prices and returns F G Answer: a MEDIUM

(7-5) Prices and interest rates F G Answer: a MEDIUM

(7-8) Restrictive covenants F G Answer: a MEDIUM

(7-8) Bonds and debentures F G Answer: a MEDIUM

(7-4) Callable bonds F G Answer: b HARD

Chapter 7: Bonds Conceptual M/C Page 231

(7-7) Calling bonds C G Answer: c EASY

a. The company’s bonds are downgraded.

Page 232 Conceptual M/C Chapter 7: Bonds

T-bond = 7.72% A = 9.64%

a. Real risk-free rate differences.

(7-2) Bond coupon rate C G Answer: b MEDIUM

a. Adding additional restrictive covenants that limit management's

(7-2) Sinking funds C G Answer: a MEDIUM

a. Sinking fund provisions sometimes turn out to adversely affect

Chapter 7: Bonds Conceptual M/C Page 233

a. The coupon rate should be exactly equal to 6%.

(7-4) Bond yields C G Answer: d MEDIUM

a. Because of the call premium, the required rate of return would

(7-4) Bond yields C G Answer: a MEDIUM

a. The bond’s expected capital gains yield is zero.

(7-4) Bond yields C G Answer: c MEDIUM

a. A zero coupon bond's current yield is equal to its yield to maturity.

Page 234 Conceptual M/C Chapter 7: Bonds

(7-4) Bond yields C G Answer: c MEDIUM

a. The bond’s coupon rate exceeds its current yield.

(7-4) Bond yields C G Answer: d MEDIUM

a. If a bond is selling at a discount, the yield to call is a better

(7-5) Bond values over time C G Answer: d MEDIUM

a. Bond 8’s current yield will increase each year.

Chapter 7: Bonds Conceptual M/C Page 235

a. The bond’s current yield is less than 8%.

(7-5) Int. rates and bond prices C G Answer: c MEDIUM

(7-5) Int. rates and bond prices C G Answer: b MEDIUM

a. The prices of both bonds will decrease by the same amount.

(7-5) Bond yields and prices C G Answer: c MEDIUM