Psychology Frontiers and Applications

Canadian 5th Edition Passer Test Bank

Go to download the full and correct content document:
https://testbankfan.com/product/psychology-frontiers-and-applications-canadian-5th-e
dition-passer-test-bank/
More products digital (pdf, epub, mobi) instant
download maybe you interests ...

Psychology Frontiers and Applications Canadian 4th

Edition Passer Test Bank

https://testbankfan.com/product/psychology-frontiers-and-
applications-canadian-4th-edition-passer-test-bank/

Psychology Frontiers and Applications Canadian 6th

Edition Passer Test Bank

https://testbankfan.com/product/psychology-frontiers-and-
applications-canadian-6th-edition-passer-test-bank/

Psychology Frontiers and Applications Canadian 6th

Edition Passer Solutions Manual

https://testbankfan.com/product/psychology-frontiers-and-
applications-canadian-6th-edition-passer-solutions-manual/

Canadian Criminology Today Theories and Applications

Canadian 5th Edition Schmalleger Test Bank

https://testbankfan.com/product/canadian-criminology-today-
theories-and-applications-canadian-5th-edition-schmalleger-test-
bank/
Psychology Canadian 5th Edition Wade Test Bank

https://testbankfan.com/product/psychology-canadian-5th-edition-
wade-test-bank/

Psychology Themes and Variations Canadian 5th Edition

Weiten Test Bank

https://testbankfan.com/product/psychology-themes-and-variations-
canadian-5th-edition-weiten-test-bank/

Social Psychology Canadian 5th Edition Aronson Test

Bank

https://testbankfan.com/product/social-psychology-canadian-5th-
edition-aronson-test-bank/

Forensic Psychology Canadian 5th Edition Pozzulo Test

Bank

https://testbankfan.com/product/forensic-psychology-canadian-5th-
edition-pozzulo-test-bank/

Social Psychology Canadian 5th Edition Myers Test Bank

https://testbankfan.com/product/social-psychology-canadian-5th-
edition-myers-test-bank/
 Chapter 10
Student: ___________________________________________________________________________

1. Individual differences in the ability to acquire knowledge, to think and reason effectively, and to
deal adaptively with the environment is called:

A. divergent thinking
B. intelligence
C. propositional thought
D. convergent thinking

2. ___________ was one of the individuals to lay the foundation for later research of intelligence. He
thought that intelligence was a function of "efficiency of the nervous system" and therefore tried to
measure intelligence with tests that, for example, assessed reaction and sensory acuity.

A. Binet
B. Sternberg
C. Gardner
D. Galton

3. The following two assumptions: mental abilities develop with age and the rate of developmental
change is relatively constant for a given individual, were assumptions made by __________.

A. Sir Francis Galton

B. Lewis Terman
C. Alfred Binet
D. William Stern

4. The mental age of 6 means:

A. a score of 6 on a standardized test

B. the average age of intelligence for a 6-year-old
C. the intelligence of any 6-year-old
D. a person who only uses 60% of their brain capacity
5. Which of the following was one of the assumptions made by Alfred Binet in his research on
intelligence?

A. The rate at which a person gains knowledge is an internal characteristic and remains relatively
constant over time.
B. The rate at which a person gains knowledge is largely determined by the environment.
C. Chronological age is a better determinant of intelligence than is mental age.
D. The characteristics of highly intelligent and successful people are largely determined by
heredity.

6. Alfred Binet made which of the following assumptions when developing his intelligence
measure?

A. The characteristics of successful people are largely determined by heredity.

B. The characteristics of successful people are largely determined by the environment.
C. Mental abilities develop with age and the variable rate of this development is determined by
the environment.
D. Mental abilities develop with age and the rate of this development is constant.

7. The person who first used the term "intelligence quotient" or IQ was:

A. Alfred Binet.
B. William Stern.
C. Lewis Terman.
D. Sir Francis Galton.

8. Which of the following formulas was originally used by William Stern to determine a person's
intelligence quotient?

A. IQ = mental age/chronological age

B. IQ = mental age x chronological age
C. IQ = (mental age/chronological age) x 100
D. IQ = (mental age x chronological age)/100

9. If a child has a mental age of 7 and a chronological age of 4, her IQ score would be:

A. above average for her age

B. average for her age
C. below average for her age
D. unknown - there is not enough information to calculate her IQ score
10. One of the reasons that William Stern's original formula for calculating IQ was abandoned was
that:

A. the ratio worked well for children but not for adults.
B. the ratio worked well for adults but not for children.
C. it failed to take a person's chronological age into account.
D. it failed to take a person's mental age into account.

11. The rationale for Binet to develop his test was to:

A. assess different theories of intelligence.

B. explain developmental differences in cognitive functioning.
C. assess children's general level of intelligence.
D. assess school related abilities to determine which children might require special education.

12. The individual to adapt Binet's test for use in the United States was:

A. Sir Francis Galton

B. Lewis Terman
C. Robert J. Sternberg
D. William Stern

13. Jonathan is taking an intelligence test that measures both verbal and non-verbal abilities. Most
likely the test he is doing was developed by:

A. Sir Francis Galton

B. Lewis Terman
C. Robert J. Sternberg
D. David Wechsler

14. This approach to the study of intelligence attempts to map the structure of intellect and to
discover the kinds of mental competencies that underlie test performance.

A. multiple intelligence
B. cognitive
C. psychometric
D. biological
15. Factor analysis is:

A. a critical analysis of the factors involved in a hypothetical construct

B. an analysis of the sources underlying a scientific argument
C. a method of logic to derive the factors used in an analytic argument
D. a statistical method that identifies the underlying sources of individual differences in
performance on tests

16. _______ is a statistical technique that reduces a large number of measures to a smaller number
of clusters, with variables within clusters being highly related with one another, but variables
across clusters being much less so.

A. Correlational analysis
B. Factor analysis
C. Cluster analysis
D. Confirmation analysis

17. In contrast to when the test was first created, modern IQ tests provide a score that represents:

A. a ratio of a person's chronological age to his or her mental age.

B. a ratio of the person's mental age to his or her chronological age.
C. a person's mental age relative to the scores of other people of that gender.
D. a person's performance relative to the scores of other people his or her own age.

18. Unlike the older intelligence tests that used Stern's method for calculating the intelligence
quotient, current intelligence tests provide an "IQ" score that:

A. is one's mental age as determined by one's performance relative to the average performance
of individuals across various age groups.
B. is the ratio of one's mental age to one's chronological age multiplied by 100.
C. is based on one's test score relative to the mean test scores of people at different age levels.
D. is determined by one's performance relative to the test scores of people of one's own age.
19. Margaret was so excited to share the great news with her friends! She had just taken the
Wechsler Intelligence Test and scored a 100. Being a 'C' student, Margaret was thrilled to think
that she had actually earned the perfect score of 100! Margaret's teacher informed her that:

A. The Wechsler scale only measures verbal intelligence, so her score is only for one aspect of
intelligence
B. Her score is a quotient, and therefore an individual score that was not linked to actual
intelligence
C. IQ test scores are often inflated and unreliable so she may not score a 100 again
D. Her score is relative to others her age and a score of 100 is the average performance

20. Using Stern's intelligence quotient, if Susie is 6 years old and has a mental age of the average 9
year old, her IQ would be:

A. 150
B. 130
C. 100
D. 90

21. Tests that contain novel problems that measure a person's potential for future learning and
performance are called ______________ tests.

A. psychological
B. aptitude
C. achievement
D. deductive reasoning

22. Jay and Jackie are opening a new business and need to hire several employees. They decide to
give the prospective employees an intelligence test but can't decide what it is they want to
measure. Jay thinks they should find out how much the prospective employees already know. But
Jackie thinks that the person's ability to learn new things is more important for their new business.
Based on their intentions to measure different aspects, Jay should use a(n) ___________ test
and Jackie should use a(n) ____________ test.

A. aptitude; mental competence

B. mental competence; aptitude
C. achievement; aptitude
D. aptitude; achievement
23. Even though they are good predictors of performance in similar situations, one of the arguments
against this type of test is that it makes the assumption that everyone has had the same chance
to learn the material being tested. This is a(n) _________________ test.

A. aptitude
B. internally consistent
C. achievement
D. psychological

24. In theory, aptitude tests depend less on prior learning and more accurately measure a person's
ability to react to problems presented in a test, in contrast to ____________ tests.

A. achievement
B. mental competence
C. psychological
D. individualized

25. A test that has good consistency has strong __________.

A. predictive validity
B. reliability
C. construct validity
D. content validity

26. Dr. Johnson has developed a new psychological test and after conducting some pilot tests, she
has determined that scores for different items on the test are all correlated with one another.
Thus, we would say that her new test has strong or high:

A. test-retest reliability.
B. content validity.
C. predictive validity.
D. internal consistency.
27. Janine takes a personality test she finds in the latest issue of "College Freshman" magazine. To
her delight, she scores as kind, generous, and caring. When she takes the magazine over to her
best friend's dorm and takes the test again along with several other first year students, she
cannot understand why this time she scores high in the category of self-centered, vain, and
competitive. The fact that Janine can get two very different high scores from the same test after
retaking it shows a remarkable lack of _______.

A. internal consistency
B. construct validity
C. test-retest reliability
D. predictive validity

28. Suppose you take a psychological test and receive a score of 82 (out of a possible 100) on it.
Imagine that you take the same test again two days later and this time you receive a score of 46.
Other people who have taken the test twice have also had similar positive and negative changes
in scores. These results mean that this test has:

A. low internal consistency.

B. high internal consistency.
C. low test-retest reliability.
D. high test-retest reliability.

29. All of the following were mentioned as different types of reliability measurements EXCEPT:

A. test-retest reliability
B. internal consistency
C. interjudge reliability
D. construct consistency

30. All of the following were mentioned as different types of validity measurements EXCEPT:

A. construct validity.
B. internal validity.
C. content validity.
D. criterion-related validity.
31. Dr. Delaye has developed a new test for math ability but because the test relies heavily on word
problems, the test is actually a better measure of comprehension. Because this test doesn't
measure the concept that Dr. Delaye originally intended it to, we would say that this test has:

A. poor test-retest reliability.

B. poor internal validity.
C. poor criterion-related validity.
D. poor construct validity.

32. The concept of validity refers to how well a test measures what it is intended to measure. A
specific type of validity that measures whether the items on a test measure all the knowledge or
skills that are assumed to be part of the construct measured by a test is called _____________.

A. content validity
B. construct validity
C. internal validity
D. criterion related validity

33. If scores on a test are not strongly associated with criterion measures such as high school or
college academic performance, then this test has:

A. low internal validity.

B. low construct validity.
C. low criterion-related validity.
D. low content validity.

34. Criterion-related validity refers to:

A. the extent to which the test measures the characteristic that the test purports to measure.
B. how well the test scores predict other behaviours that are assumed to be influenced by the
characteristic measured by the test.
C. the extent to which the test items adequately sample the domain that the test purports to
measure.
D. how well the test items all measure the same characteristic that the test purports to measure.
35. Using IQ test scores to predict grades, intelligence researchers have obtained positive
correlations of about 0.60 for high school students and correlations in the range of ___________
for university students.

A. 0.30 to 0.40
B. 0.65 to 0.75
C. 0.05 to 0.15
D. 0.30 to 0.50

36. Which of the following statements regarding the predictive use of intelligence tests is true?

A. IQ tests are not significantly correlated with job performance.

B. IQ tests do a better job of predicting job performance than job experience.
C. IQ tests do a good job of predicting job performance but not as good as previous work
experience.
D. IQ tests predict job performance equally well as previous work experience.

37. Which of the following is NOT an outcome that research has found related to IQ scores?

A. interpersonal performance
B. longevity
C. job performance
D. academic performance

38. Creating a well-controlled testing environment in which extraneous factors will not influence test
scores is most relevant to establishing which of the following?

A. content validity
B. standardization
C. construct validity
D. internal consistency

39. Norms, which are test results derived from a large, representative sample of particular age
segments of a desired population, were discussed in the text as playing an essential role in
establishing:

A. standardization.
B. construct validity.
C. internal consistency.
D. predictive validity.
40. Which of the following statements regarding the process of standardization is most accurate?

A. It involves determining how consistent a test is and whether it actually measures what it is
supposed to measure.
B. It involves creating well-controlled testing conditions and determining the consistency of a test.
C. It involves judging if a test actually measures what it is supposed to and determination of
norms.
D. It involves creating well-controlled testing conditions and determination of norms.

41. A study of the structure of the intellect and determining such things as the number of mental
abilities responsible for test performance is the focus of the ____________ approach to
intelligence.

A. cognitive processes
B. psychosocial
C. psychometric
D. constructivist

42. Researchers who are affiliated with the cognitive processes approach to intelligence:

A. argue that intelligence is determined by what intelligence tests measure.

B. study the specific thought processes that underlie mental abilities.
C. want to determine how many different kinds of mental abilities underlie test performance.
D. are interested in studying the basic structure of the intellect.

43. According to the text, the argument that intelligence consists of a single general ability factor was
first advanced by:

A. Alfred Binet.
B. Raymond Cattell.
C. L.L. Thurstone.
D. Charles Spearman.

44. Charles Spearman's g factor conception of intelligence and L.L. Thurstone's primary mental
abilities conception of intelligence are similar in that:

A. they both argued that a single general intelligence factor was most important to determine
intelligence.
B. they are both examples of the cognitive processes approach to intelligence.
C. they were both based on the same correlations among mental tasks measured by IQ tests.
D. they both argued that the various specific mental abilities were the most important to
determine intelligence.
45. Which of the following was mentioned as initially giving rise to L.L. Thurstone's theory of primary
mental abilities?

A. Thurstone was impressed by the high correlations among mental tasks measured on IQ tests.
B. Thurstone thought that the correlations among mental tasks measured on IQ tests were lower
than would be expected.
C. Thurstone was surprised at the nearly perfect correlations among mental tasks measured on
IQ tests.
D. Thurstone was surprised that there was almost no correlation among mental tasks measured
on IQ tests.

46. The ability to apply previously learned knowledge to current problems, which involves retrieving
both factual knowledge and problem-solving schemas from long term memory, is called:

A. crystallized intelligence.
B. fluid intelligence.
C. psychometric intelligence.
D. deductive intelligence.

47. Similar to an aptitude test that measures your ability to learn things in the future, a measure of the
ability to deal with novel problems, reasoning abstractly, and thinking logically is called
________________ intelligence.

A. crystallized
B. fluid
C. psychometric
D. deductive

48. Similar to an achievement test that measures facts and knowledge you have already learned, this
is a measure of the ability to apply previously learned information to current problems. This
measure is called:

A. crystallized intelligence.
B. fluid intelligence.
C. the g-factor.
D. deductive intelligence.
49. With regard to fluid and crystallized intelligence, research has concluded that:

A. both fluid and crystallized intelligence appear to decline with age.

B. both fluid and crystallized intelligence increase or remain stable well into late adulthood.
C. fluid intelligence improves or remains stable with age but crystallized intelligence appears to
decline in late adulthood.
D. crystallized intelligence improves or remains stable with age but fluid intelligence appears to
decline in late adulthood.

50. Carroll's three-stratum theory of cognitive abilities is an integrative model of intelligence that
contains elements from which three theorists?

A. Sternberg, Gardner, Thurstone

B. Sternberg, Spearman, Terman
C. Gardner, Wechsler, Cattell-Horn
D. Spearman, Thurston, Cattell-Horn

51. In Carroll's three-stratum theory of cognitive abilities, the top or third stratum of the model
contains:

A. a g factor
B. crystallized and fluid intelligence
C. processing speed
D. specific cognitive abilities

52. In Carroll's three-stratum theory of cognitive abilities, crystallized and fluid intelligence are
considered part of the:

A. Narrow Stratum I
B. Broad Stratum II
C. General Stratum III
D. Carroll's theory did not contain the constructs of crystallized and fluid intelligence

53. Carroll's three-stratum theory of cognitive abilities is considered to be which type of theory?

A. psychometric
B. cognitive processes
C. independent intelligences
D. psychophysical
54. Howard Gardner's theory of intelligence would be considered to be which type of theory?

A. psychometric
B. cognitive processes
C. independent intelligences
D. psychophysical

55. Which of the following examples of Howard Gardner's multiple intelligences is measured by
standard or more traditional intelligence tests?

A. musical
B. visual-spatial
C. bodily-kinesthetic
D. personal

56. Compared to other existing theories of intelligence, Howard Gardner's theory of multiple
intelligences is most unique in that:

A. he argues that additional abilities such as musical talents and interpersonal skills should also
be considered part of intelligence.
B. he believes that intelligence consists of several distinct abilities.
C. he asserts that there are three different types of intelligence: linguistic, mathematical, and
visual-spatial.
D. he believes that a general g-factor was largely responsible for intelligence.

57. Many critics have asserted that three of Howard Gardner's types of intelligence are not really part
of intelligence at all. These three types are:

A. bodily-kinesthetic, visual-spatial, and personal

B. musical, visual-spatial, and bodily-kinesthetic
C. musical, bodily-kinesthetic, and personal
D. bodily-kinesthetic, personal, and visual-spatial

58. Which of the following is NOT one of Gardner's multiple intelligences?

A. musical
B. intrapersonal
C. artistic
D. naturalistic
59. Elizabeth is taking a psychology class because she wants to learn more about herself and who
she truly is. According to Gardner's theory of multiple intelligences, Elizabeth will be relying on
her _____________ intelligence to do this.

A. interpersonal
B. intrapersonal
C. introspective
D. intuitive

60. An exceptional hockey player like Sidney Crosby would, according to Gardner's theory of multiple
intelligences, not only have high bodily kinesthetic intelligence but also likely have high ________
intelligence to be able to keep track of the other players on the ice, and predict and understand
the movement of the puck.

A. logical-mathematical
B. visuospatial
C. intrapersonal
D. naturalistic

61. The ability to accurately read and effectively respond to the reactions of other people or yourself
is considered to be an essential part of ____________ intelligence.

A. social
B. emotional
C. interpersonal
D. empathic

62. Bob is very good at reading the behavioural cues that people generate and responds effectively
to these cues. Bob has many close friends and is generally well liked by those who know him. In
addition, Bob is also good at motivating himself and taking care of his personal needs. These
qualities suggest that Bob would most likely score highly on a measure of:

A. visual-spatial intelligence.
B. mathematical intelligence.
C. linguistic intelligence.
D. emotional intelligence.
63. Which of the following is NOT considered one of the components of Mayer and Salovey's views
of emotional intelligence?

A. identifying emotions
B. reacting to others' emotions
C. understanding emotions
D. using emotions to facilitate thought

64. Tom has just beat William at a board game and is very excited and proud of himself. He does not
want William to feel badly though so he suppresses his behavioural display of happiness. In doing
so, he is displaying an understanding of which of Mayer and Salovey's components of emotional
intelligence?

A. perceiving emotion
B. using emotion to facilitate thought
C. understanding emotions
D. managing emotions

65. Research has indicated that the Mayer-Salovey-Caruso Emotional Intelligence test has:

A. high inter-rater reliability and high criterion-related validity

B. high inter-rater reliability but low criterion-related validity
C. low inter-rater reliability but high criterion-related validity
D. low inter-rater reliability and low criterion-related validity

66. Critics question whether emotional intelligence is a type of intelligence as opposed to emotional
competence as they argue it is not a mental ability. Proponents of emotional intelligence counter
that:

A. the ability to reflect on emotions is a mental ability.

B. emotional intelligence is adaptive and therefore should be considered a form of intelligence.
C. emotional intelligence is both a mental ability and adaptive.
D. emotional intelligence is an innate skill and therefore should be considered a form of
intelligence.

67. Robert Sternberg's triarchic theory of intelligence was discussed as an example of the
____________ approach to intelligence.

A. cognitive processes
B. psychometric
C. factor analytic
D. psychosocial
68. All of the following are components in Robert Sternberg's triarchic theory of intelligence
EXCEPT:

A. metacomponents
B. performance components
C. visual-spatial components
D. knowledge-acquisition components

69. In Robert Sternberg's triarchic theory of intelligence, the higher order processes used to plan and
regulate task performance are called _____________.

A. interpersonal skills
B. metacomponents
C. performance components
D. g factors

70. According to Robert Sternberg's triarchic theory of intelligence, the types of intelligence that can
be demanded by the environment are:

A. mathematical, linguistic, and visual-spatial

B. musical, bodily-kinesthetic, and personal
C. crystallized and fluid
D. analytical, practical, and creative

71. Standardization, the g factor, and fluid intelligence are psychometric concepts, whereas analytic
intelligence, performance components, and creative intelligence are ________________.

A. metacomponents
B. primary mental abilities
C. cognitive processes
D. general mental capacities

72. Sarah is moving to a new apartment at the end of the month. As she makes a list of the things
she will need to do before the move and plans how to proceed, she will be primarily using her:

A. metacomponents
B. performance components
C. knowledge acquisition components
D. creative components
73. Sarah is moving to a new apartment at the end of the month. As she looks into prices for moving
trucks and finds out where she can find boxes, she is primarily using her:

A. metacomponents
B. performance components
C. knowledge acquisition components
D. creative components

74. Jennifer is a teacher who has a child in her class who has been having problems paying attention
and has been getting into a lot of trouble, as well as disrupting the class. According to the triarchic
theory of intelligence, Jennifer will have to rely on her ____________ intelligence the most to deal
with this problem.

A. analytic
B. creative
C. practical
D. naturalistic

75. On your psychology exam you are asked to compare and contrast Sternberg's conception of
intelligence with Spearman's. According to the triarchic theory of intelligence, you will need to rely
on which abilities the most to deal with this question?

A. analytic
B. creative
C. practical
D. naturalistic

76. Which of the following is NOT one of the four index scales on the Wechsler intelligence test?

A. Verbal Comprehension
B. Perceptual Reasoning
C. Logical-mathematical Reasoning
D. Processing Speed

77. The Kaufman Adolescent and Adult Intelligence test and the Woodcock-Johnson Psycho-
Educational Battery were designed to test which types of intelligence?

A. Carroll's three stratum model

B. Gardner's multiple intelligences
C. Sternberg's triarchic theory of intelligence
D. crystallized and fluid intelligence
78. James Flynn noticed that the world's population's _______________, which has been termed the
Flynn effect.

A. crystallized intelligence scores have been gradually increasing over time

B. IQ scores have been gradually increasing over time
C. crystallized intelligence scores have been gradually decreasing over time
D. IQ scores have been gradually decreasing over time

79. Standardized tests such as the Stanford-Binet and the Weschler scales use which method of
administration?

A. interactive testing
B. fixed testing
C. static testing
D. dynamic testing

80. Which of the following statements regarding intelligence is most accurate?

A. Most intelligence researchers generally agree that intelligence consists of one general factor
and they have defined this factor.
B. Most intelligence researchers generally agree that intelligence consists of several different
factors and they have defined these factors.
C. While they generally agree that intelligence consists of several different factors, intelligence
researchers don't agree on how to define these factors.
D. Most intelligence researchers generally don't agree on whether there is one general
intelligence factor or several factors.

81. Results from electrophysiological studies that have obtained modest correlations between IQ and
the speed of the brain's electrical response, suggest that IQ may be related to:

A. neural efficiency.
B. environmental enrichment.
C. neuron size.
D. brain size.

82. Which of the following statements about the human brain is FALSE?

A. Men have more grey brain matter than women.

B. Brain size is related to intelligence.
C. Einstein's parietal lobe was denser than normal.
D. Women have more white brain matter than men.
83. Compared to men's brains, the brains of women

A. have less white brain matter.

B. have more grey brain matter.
C. have superior connectivity.
D. have better information processing capacity.

84. Einstein's brain had more _______ than average.

A. glial cells
B. fissures
C. sulci
D. gyri

85. With respect to a correlation, intelligence is related to brain size in which of the following ways:

A. positive correlation
B. negative correlation
C. no correlation
D. inverse correlation

86. The part of the brain that is related to visual-spatial functions is the ____________ lobe.

A. occipital
B. frontal
C. temporal
D. parietal

87. PET scans of people taken while they are solving problems have revealed that the brains of
highly intelligent people consumed less glucose, suggesting that when compared to the brains of
people with average intelligence, their brains were working ______.

A. less efficiently
B. differently
C. more efficiently
D. with less stimuli
88. Research on the potential impact of physiological brain functioning on intelligence has suggested
that intelligent people have brains that:

A. respond more quickly and process more efficiently.

B. respond more quickly and expend more energy.
C. respond more slowly and process more efficiently.
D. respond more slowly and expend more energy.

89. Jake took a severe blow to the head during last Saturday's hockey game. At the hospital, Jake
had a CAT scan and along with finding out that he only suffered a minor concussion, Jake's
doctor told him he had an unusually large brain for a man his size and age. Jake bragged about
this fact at school because he believed this meant he was more intelligent than others, until Julie
pointed out to him that:

A. scientists believe there is a negative correlation between size and intelligence.

B. women's brains are actually larger than men's brains.
C. the size of the brain is not as important as how efficiently it functions.
D. although men's brains are larger, their mean IQ scores are lower than women's.

90. Kraus and Chandrasekaran's research on the effects of musical training found that early musical
training results superior processing of all of the following EXCEPT:

A. pitch
B. timing cues
C. speech
D. math

91. Sternberg argued there are fundamental mental skills that are required for successful behaviour
in any culture. These mental skills correspond to which aspect of his triarchic theory of
intelligence?

A. practical intelligence
B. analytic intelligence
C. knowledge acquisition components
D. metacomponents
Another random document with
no related content on Scribd:
Ulászló fantasztikus dolgokat is el tudott zálogositani, talán még a
lelkiüdvösségét is felkinálta egyszer-másszor a budai zsidóknak, mig
Lajos a meglévő dolgokon, az adókon, a dézsmákon, a királyi
jövedelmeken kivül mást nem tudott zálogbavetni, ha pénzmagra
volt szüksége. Honnan tudta volna ő azt, hogy a magyar forint jobb,
mint a rajnai forint. Mindegy volt neki, hogy a zsidók milyen pénzben
fizették ki a kölcsönt: csak pénzt lásson.
Mária megismételte szavait:
– Magyar forintot kell tehát veretnünk.
– Vernek eleget Körmöcbányán.
– Csakhogy az nem a miénk, abból mi nem látunk egyetlenegyet
sem. Felséged csak kölcsönbe adja a képét a pénzekre. Olyan
magyar forintot kell szereznünk, amilyent mi magunk verünk.
A király meghökkent:
– Pénzt akarsz veretni, Mária? Hiszen ehhez nincs jogunk!
De Mária nem hagyta magát megzavartatni a király
közbeszólásával.
– Megnéztem tegnap azt a házat ott Budán, a Keresztelő Szent
János-utcában, amelyet ugyancsak apósom jóságából birok. Jól
megépitett, falakkal körülvett, nagyudvaros ház az, ahol ugy lehetne
felállitani a pénzverő mühelyt, hogy még a szomszédok se vennék
észre.
Lajos megint legyintett:
– Vajjon miből akarsz pénzt veretni, Mária? Ha csak a
trónusomból nem, mert a palota egyéb kincsei már régen zálogba
vannak téve.
– Hát gondolkoztam én ezen is, mert olyan természetü vagyok,
hogy ha valamit a fejembe veszek, abból egykönnyen nem engedek.
Szeretek végére járni minden dolognak. Makacs Máriának hivtak a
brüggei Herceglakban. Ez a nándorfejérvári veszedelem éppen
kapóra jönne nekünk, ha azt jól ki tudnánk használni. Nándornál
valóban ott áll a török, ezt már tudja mindenki, még a római pápa
Őszentsége is. De ugy-e bár, idáig sehonnan se küldtek pénzt, egy
fityinget sem, hogy segitségünkre legyenek a törökök
visszaverésében. Legfeljebb tanácsokat küldenek jobbról is, balról
is, – tanácsot pedig nem kell adni, tudom én a dolgomat Zsigmond
nagybátyád nélkül is, felséges uram.
– A nagybátyámat ne bántsd, Mária, – szólt most elkomolyodva
Lajos. – Ő jóember, csak hát éppen ugy meg van kötve a keze a
maga országában, mint az enyém. Valamelyik lengyel nemesnek
széles jókedvében eszébe jut elrikkantani magát, hogy: Nyepoz
volim! Mire aztán sutba kell dobni a legjobb törvényeket, amelyeket
Zsigmond nagybátyám kigondolt.
– Hát a magyar nemes urak vajjon nem ugyanezt cselekszik? –
szisszent fel Mária. – Tudom én, hogy őkelmék azért jönnek
fegyveres hadakkal a Rákosra, hogy ha másképpen nem megy: az
erősebb joga révén érvényesitsék az akaratukat. De hát minden
fegyvernél erősebb fegyver a pénz, amelynek láttára majd a nyakas
magyar urak is beadják a derekukat.
– Amint Szerencsés Imre mondja: pénz beszél, kutya ugat, –
mondá most Lajos király, aki élete végeig nagyon szerette ezt a
mondást. – De hát mondd már, miből akarsz a Keresztelő Szent
János-utcában pénzt veretni, Mária?
– Megérkezésem után, természetesen, bejártam a budai
templomokat, mert hiszen egy magyar királynénak illik ismerni
azokat a templomokat jóelőre, ahová majd népéért imádkozni jár, –
felelt elkomolyodva Mária, aki általában igen komoly volt az egész
beszélgetés alatt, a királynak egyetlen megjegyzésére sem
mosolyodott el. – Templom-látogatásaimban feltünt, hogy mennyi
mindenféle kinccsel vannak felruházva ezek a templomok. Arany és
ezüst mindenütt, amerre a szem néz. Kelyhek, keresztek,
keresztelő-medencék vert ezüstből, aranyból. Régi pásztorbotok
gyüjteményben, amelyeknek a végük szinaranyból van.
Misemondóruhák ékkövekkel diszitve…
 – Hja, a mi papjaink nagyon gazdagok, – mondá Lajos király nem
minden büszkeség nélkül.
– És ott hever mindez a temérdek egyházi kincs a maga
tétlenségében, holt mozdulatlanságában, amikor veszélyben van
Nándorfejérvár! Az én katolikusságom ellen nem lehet kifogása
Őszentségének, mert gyermekkorom óta megtartok minden
bőjtnapot és bucsunapot, de még a legmélyebb vallási áhitat
közepette is megfordult fejemben az a gondolat, hogy minek a
papoknak ez a teméntelen kincs, amikor ugy sem tesznek vele
egyebet, mint jól elzárt szekrényekben tartják? Nem adhatnák azt
kölcsönbe a királynak?…
Lajos ijedten, tiltakozva, szinte megborzadva emelte fel a kezét:
– Az egyház pénzéhez nem szabad nyulni, mert átkot vonhatunk
a fejünkre, ami már nem ismeretlen a magyar királyok előtt.
Igy szólt a király és sarkantyuba kapta lovát, mintha erről a
témáról többé nem is akarna beszélni. Mária alig észrevehetőleg az
ajkába harapott és követte a királyt, aki valamely különös dologra lett
figyelmes.
Az erdőből ugyanis emberi kiáltozás hallatszott, még pedig oly
félelmetes erővel, kétségbeeséssel, amilyenre csak ritkán képes
emberi hang. Lajos király bátor ember volt, nem ijedt meg a
kisérteties üvöltéstől, hanem behatolt az erdőbe, ahol a szörnyü
rémet kereste. Mária mindenütt nyomában.
Rövid keresgélés után egy fára kötözött emberi alakra találtak,
aki teli tüdőből orditott, amire volt jó oka is.
Emberünk ugyanis a lábainál fogva volt felakasztva egy kinyuló
faágra és a feje éppen egy hangyabolyhoz ért, amelyből a harcias
vörös hangyák annál bőségesebben rohantak elő, minél jobban
kapálózott emberünk. A hangyák már ellepték az ember fejét és
testét… A királyné irtózva nézte a látványt, de nem igy Lajos.
Pillanat alatt leugrott lováról és tornászi ügyességgel felkuszott a
faderékon addig az ágig, amelyhez az ember lábai szijazva voltak.
Az éles vadászkés hamarosan végzett a szijakkal és a felkötött
ember a földrezuhant. A király lecsuszott a fáról, felült lovára és
megvárta, mig az ember megtisztálkodik a hangyáktól.
– Ki kötött a fára? – kérdezte a király.
Az ember vakarózott:
– Felséged vadászai.
– Miért kötöttek fel?
– Egy kis szarvasünő miatt!
– Ha tudtam volna, nem váglak le a fáról, – felelt egykedvüen a
király. – Pusztulj a szemem elől.
Az ember az erdő sürüje felé hátrált nagy nyomorékságában,
mert most már az is látszott rajta, hogy a fárakötés előtt jól
megütlegelték vala a vadászok.
A királyné egy tallért vetett az ember után, aztán lova fejét a
királyé után forditotta. Megint a dunaparti-uton voltak, amikor azt
kérdezi a király:
– Mondd, Mária, mért adtál pénzt ennek a vadorzónak?
– Gyakran szándékozom az erdőségben vadászni. Ki tudja,
mikor lehet rá szükségem.
A király nem felelt, csak elgondolkozott Mária különösségén. Ő
már adott nagy ajándékokat a hiveinek, de az ellenségeinek még
soha. A vadorzó pedig, miután az ő vadját pusztitotta: mi lehetett
volna más, mint ellensége?
Mária pedig halk, oktatós hangon beszélt, a király mellett
lovagolva:
– Az én véleményem szerint minden embert meg lehet pénzzel
venni. Legyen az nyomorult vadorzó, vagy pedig zászlós ur. A
különbség csak annyi, hogy egyiknek-másiknak nagyobb az ára.
Adnál bőséges pénzt a nándori végvárnál a török előtt legyávult
katonáknak, majd meglátnád, milyen hősiesen harcolnának.
 – A nyomorultak! – felelt Lajos király a fogát szíva. – Hát az nem
elég korbács a hátukba a bátorság megtalálására, hogy a török
rabszijra kötve hurcolja el őket, ha a csata után életben maradnak?
Még pénz is kellene nekik?
– Pénzzel a halál is olcsóbb, – folytatta Mária. – A katona
szivesen meghal, de tudni akarja, hogy miért. Én hallottam arról a
Nándorfejérvárról. Azt mondták nekem, hogy az maga a pokol,
ahonnan ritkán jön valaki vissza elevenen. Tudják ezt maguk a
kapitányok, vitézek mind, hogy Nándorfejérvár az utolsó stáció az
életükben. Innen nem lehet csak a másvilágra menni. Hát most,
könnyen elképzelhető, hogy milyen kedvvel mennek azok az
emberek a másvilágra, akik még a zsoldjukat sem kapták meg!
– A kutyák! – felelt megint a király. – Mióta az eszemet tudom,
mindig ők nyuznak, ők követelőznek, ők fenyegetőznek. Miattuk
kellett Zsigmondtól csaknem térdenállva pénzt kéregetni, hogy
befogják a szájukat. És most, amikor annyi idő után: egy kis harcra
kerül a sor, feledve a mult és a sok áldozat. Megint csak ugy
ostromolnak pénzért, mintha sohasem kaptak volna.
– A pénz elfogy, a barátság elmulik, azért kell mindig friss pénz,
hogy az embernek friss barátai legyenek, – mondá Mária.
A Dunapart mentén immár feltünik a vizivár hasas alakja, ahol a
vadászat végeztével az urakkal a találkozás meg volt beszélve.
Salamon-tornyának kerek udvarán már ott találták a
Brandenburgit az általa elejtett vadakat rendezgetve festői
helyzetekbe, mert nem szerette, ha a vendégek tévednének a vén
vadkan korában, – amelyet agyarairól és sörtéjéről is meg lehet
állapítani, valamint a szarvasok agancsainak a számában. Véres volt
az őrgróf, mint egy mészáros.
A várudvar másik felében De Burgos gróf, császári követ és
érsek akasztgatta hurkokra azokat a madarakat, amelyeket sólyma
segitségével elejtett. Hires sólyma volt az érseknek. Kétszáz aranyat
is hiába kinálgattak érte. A jeles sólyom most is kitett magáért, mint
mindig: tucatszámra függtek a karikákon a pettyes nyirfajdok, a
tuzokok, a foglyok, a vadkakasok, – nem is hinné az ember, hogy
milyen vérengzést tud elkövetni egy ilyen jól betanitott madár, ha
szabadjára eresztik.
A vár pincéjében pedig éppen azokat a halakat jegelték,
amelyeket a dunai halászok hoztak a királyi vadászat örömére. A
dunai halászoknak Sárkány Ambrus szalai főispán volt a
prefektusuk, aki nagyon jól tudta, hogy Mária mily határtalanul
szereti a halpecsenyét. Nem nyugodott tehát addig, amig csukát
nem fogott, amelyet majd a királyné gusztusa szerint megtöltenek.
Mária nagy érdeklődéssel nézegette a vadászat zsákmányát.
Sörtét tépett ki a Brandenburgi vadkanjából, mert tudta, hogy ennek
örvendez a vadász. Megemelgette, megfontolgatta a kövér
madarakat a császári követ kiállitásában. Kérte, hogy egy nyirfajdot
tegyenek félre a számára, mert ilyen madarat még sohasem evett. A
halakra pedig rámosolygott az izzadó, fujó Sárkány Ambrus uram
nagy örömére.
– A potykát majd rácosan fogjuk megfőzni, itt is van már
Szentendréről egy ember, aki ért az ilyesmihez, – szólt homlokát
törölgetve a szalai főispán.
Amig a vacsora elkészült, Mária felment a királlyal a vár
legmagasabb emeletére, ahol megtalálták azt a kerek szobát,
amelyben valaha Salamon király töltötte napjait. Bizony, nem igen
volt ez a szoba királyhoz méltó, de az ablakaiból, ezekből a
keskenyre szabott lőrésekből csodálatos tájképet lehetett látni az ég
mind a négy tája felé. Zöld hegyek rakták örökös koszorujokat a tájra
és mély völgyek mutatkoztak, ahonnan az égbe lehet kivánkozni.
Magyarország őre volt ez a táj, ahol még a Duna is irányt
változtatott, mintha álomba szenderült volna a nagy folyam
Magyarország ölében.
A király, aki sokszor gyönyörködött innen országa tájaiban,
feszülten várta az Innsbruckból jött Mária megjegyzését a tájképre,
amely az emberi szivekben a legkedvesebb indulatokat szokta
felébreszteni.
 – Mennyi gazdag falu látszik ezen a környéken! – sóhajtott fel
Mária. – Amerre a szem eltekinthet, mindenütt jómódu tornyok és
megelégedett házak látszanak. Amott szemben, a hegyoldalban
valami nagyon gazdag községnek kell lenni, mert legalább száz
házat olvastam meg…
– Szentendre, ahol jeruzsálemi András szeretett mulatozni,
amikor már Budán nem birta a magyar urak nyakaskodását, – felelt
a király.
– Vajjon fizetnek-e elegendő adót a királynak ezek a községek?
Kiváncsi volnék a számadásaikra, – folytatta Mária. – Ha majd az
innsbrucki kereskedőm megjön: átvizsgáltatom ezeket a
számadásokat. Mert az talán még se türhető, hogy a parasztok,
ispánok, földesurak itt a legnagyobb boldogságban éljenek, amikor a
királynak a legszomorubb anyagi gondjai vannak. Talán mégis csak
az ország van a királyért…
– A király van az országért, Mária, – szólt Lajos király
elkomolyodva.
A hegyekből mindenfelől kürtök zengedeztek alá. Egyik hegy a
másiknak adta a visszhangot. Olyik kürt percekig zendült és szép
zenét szolgáltatott, mert nyilvánvalóan a kürtösök erre a percre
tartogatták a tudományukat. A kürtszóra felemelték fejüket a
várudvaron foglalatoskodó vadászok, akik a vadak megtisztitásával
voltak elfoglalva, – a nagy Dunán uszó tutajosok ugyancsak lassitani
látszottak, amig a kürtök a hegyekből hangzottak.
A torony lépcsőin most döngő lépések közeledtek felfelé. Vajjon,
ki az a vakmerő, aki a király és Mária együttlétét megzavarni
bátorkodik? Senki más, mint a Brandenburgi őrgróf, aki véres ruháját
immár levetvén, selyembe és bársonyba öltözött, mint egy lovaghoz
illik. – A megtermett lovag alatt nyikorogtak a lépcsőfokok.
– Már teritik az asztalokat! – kiáltotta szemhunyoritva a
Brandenburgi, mint aki tudja, hogy nem a legrosszabb hirrel köszönt
be.
 Valóban, Mária, elsápadva az egésznapi lovaglástól, kinzó
éhséget érzett, de erről nem mert szólani. A szabadban lévő
vadászkonyhákról venyigék fanyar-füstjei, öreg fagyökereknek
parázs-párái, rotyogó ételeknek az izei szálldostak fel a
toronyszobába. Nagy lajtokban hordták a vizet a hegyiforrásból és a
pincékből boroshordókat guritottak elő pirosképü pincemesterek,
akik arra látszanak teremtve lenni, hogy vidámságot és borszagot
árasszanak maguk körül. Mária szenvedett az éhségtől, de még
mindig nem mozdult:
– Egyedül leszek az asztalnál, udvarhölgyeim nélkül? – fordult a
királyhoz.
Brandenburgi őrgróf, aki bár a legtiszteletteljesebb állásban
várakozott, most vidoran megszólalt:
– Ó, az udvarhölgyek már mind megérkeztek, persze, csak a
fiatalabbak, akik elbirják az ilyen vadászutnak a viszontagságait. És
itt vannak már a zenészek, a muzsikusok, az énekesek, a táncosok,
akik minden vadászatunkra hivatalosak szoktak lenni.
– Akkor talán mehetnénk, – mondá Mária óvatoskodva, bár a
szeme csaknem szikrázott az éhségtől.
A várudvaron volt teritve, – természetesen, jól elkülönitve minden
nem odavalósiaktól – és az elsőfogás turkesztáni dinnye volt,
amelyet török foglyok termesztettek Szentendrén. A dinnye jégbe
volt hütve és csodálatos zamatot, étvágyasságot, felfrissülést
szerzett az éhségtől elgyötört gyomroknak.
– Ezt nagybátyámtól, Zsigmond királytól tanultuk, – mondá Lajos
király Máriának, amikor az megdicsérte a dinnyét.
Ezután ugyancsak lengyel-módon készült leves következett,
amelyet közmegelégedésre főzött egy Lesieczki Márton nevü
nemesember, aki a lengyel király ajánlatára, már kora ifjuságától
kezdve Ulászló és Lajos király udvarában tartózkodott.
A leves elfogyasztása után Brandenburgi a lengyel nemest
valóban be is mutatta a királynénak.
 Most következtek Sárkány uram halai, amelyek feltálalásánál a
főispán felügyelt és több pofonokat osztott ki a halfőzők között, bár
gesztenyével töltött csukáért valóban nem kellett szégyenkezni.
Szerémi György, udvari káplán, aki darabideig Tomori mellett is
szolgált a végvárakban, most arra kért engedelmet, hogy a törökök
nemzeti ételét, a piláfot felszolgálhassa, mert nem árt, ha azt is
tudjuk az ellenségről, hogy az milyen étellel táplálkozik. Fogoly török
szakácsok főzték a rizskásából és bárányból való eledelt, amelyet
olyan szerszámokkal füszereztek, amelyeket eddig nem ismertek
Magyarországon.
Borsos és paprikás természete miatt a piláf megköhögtette
Máriát, amire a király megjegyezte:
– Én alig tudom elhinni, hogy a törökök, mint bornemissza népek,
ilyen erős eledeleket fogyasszanak.
– Azt hiszem, az érett paradicsom hiányzik belőle, – mondá
Mária.
A káplán ur nem is felejtette el sohasem Máriának a köhögését…
Természetesen, minden étel után különböző borokat öntöttek a
kelyhekbe a nemesi apródok, akik ott lábatlankodtak mindenkinek a
háta mögött. A dinnye volt csak kivétel, mert az magában is
szomjuságcsillapitó volt, de például a leves után már használatba
kerültek azok az apró kelyhek, amelyekben a tokaji aszut szolgálták
fel. A halakat nem hiába ajánlotta ama régi mondással Sárkány
Ambrus uram, hogy ne felejtsük el: a hal uszni akar. Somlai bor járta.
A török eledel után szerémi ürmös következett, miután ez a bor ott
terem, amely földet bőven öntözi a portyázó ellenség vére.
Most Del Burgos gróf, az érsek lépett elő nagy ünnepélyességgel
és a kifogástalan udvaronc modorában jelenté, hogy a királyi pár
utólagos engedelmével néhány hizott ökröt hozatott Bécsből, amely
városban emberemlékezet óta a legjobb marhahust mérik. A
legszebb ökörcimert személyesen hozta ezüsttálcán a királyi párnak.
Mária, miután hazájáról volt szó: ujult erővel látott neki az evésnek.
Az ökörcimerhez mustárok, szószok és olyan tormák voltak
mellékelve, amelyek Máriát ugyancsak megköhögtették.
Most megint a nemes őrgróf Brandenburgi állott elő és a
következőket jelenté:
– Miután a mai vadpecsenyék még alkalmatlanok arra, hogy
abból emberfia ehessen, ugy intézkedtem, hogy egy két hét előtt
elejtett vaddisznó pecsenyéjét vegyék elő a szakácsok, mert ez a
vaddisznó eleget állott bepácolva ahhoz, hogy a felséges párnak
örömére legyen.
– Brandenburgi érti a vadakat! – sugta Lajos király Mária fülébe.
És a vaddisznó, bár már némi szaga volt: oly porhanyósnak
mutatkozott, amint azt a fejedelmi udvarok szakácsai előirják.
Most még szakajtókban felszolgált apró, piruló tiszai rákok
következtek, amelyeknek ollóját, farkát harapdálni, szopogatni lehet,
amelyekből akár száz darabot is elfogyaszthatni, anélkül, hogy az
megkottyanna. A rákok harapdálása mellett, – amelyeknek héjait
Lajos a tenyerébe gyüjtötte, hogy aztán a várudvar sarkába vesse
őket, mig Mária egy tányérkára helyezte a rákmaradványokat –
csendesen beszélgetett egymással a királyi pár.
– Azért szeretem a vadászatokat, – mondá Lajos király –
fesztelenül lehet étkezni. Budán mindenki a király szájába néz és
hire megy minden jófalatnak, hogy szóbeszéd, irigység gerjesztője
legyen a budai palotákban. Mig itt csupa meghitt embereimmel
vagyok körülvéve, akik valóban szivből örvendeznek annak, ha a
királynak jóétvágya van.
Mária a rákcsemegét igen jóétvágyassággal falatozta, mert ilyen
eledelhez, tiszai rákhoz, még eddig nem jutott. Ügyes keze hamar
megtanulta a rákkal való bánásmódot és az ollókat, farkokat
pompásan nyitotta fel, hogy a benti hushoz jusson. Majszolásközben
helyeslően bólintott a királynak:
– Mindaddig, amig nem lesz elegendő pénzünk ahhoz, hogy a
budai palotában éppen olyan konyhát vezethessünk, mint bármely
püspök vagy főur a maga palotájában: vadászatokra fogunk járni,
hogy jóllakhassunk. De, ha egyszer rendbejövünk, nem cserélem el
én a budai konyhámat a visegrádival.
– Mária, ne álmodozzál, mi sohasem jöhetünk rendbe, mert a
magyar urak azt el nem viselhetnék, hogy a királyuk gazdagabb
legyen, mint ők. Elég volt nekik Mátyásból, aki kisegitette őket, ha
nem pénzzel, hát a fekete seregével. De már atyámat, Ulászlót, nem
engedték lélekzethez jutni…
Mária abbahagyta a rákok tördelését:
– Vajjon, mennyit ér most egy Mátyás-arany?
– Nagyon sokat, bár elég van belőle az országban. A
pénzváltóknak az átszámitási kulcsuk a Mátyás-arany. Mindenféle
pénzt azzal hoznak kapcsolatba. Ennyi, meg ennyi Mátyás-aranyat
ér ez a pénz, vagy amaz a pénz.
Mária elgondolkozott:
– Én ezt a számitást meg fogom tanulni. Nyomban leckét veszek
az innsbrucki kereskedőmtől, amint az megérkezett, mert Logus
Tamást hiába kérdezném ebben az ügyben. Ő csak a
tudományokhoz ért.
A király legyintett:
– Ne hidd azt, ezek a humanisták jobban értenek a pénzhez, mint
azt mi gondolnánk. Bankár mindegyik.
Ezenközben halkan pengeni kezdett valahol a zene, amelynek
étkezés alatt tilos volt megszólalni, hogy ne zavarja az uraságok
étvágyát. Hárfa volt, amely valahol megszólalt és oly andalgó
hangzatokat hallatott, hogy a király elfelejtette a Mátyás-aranyakat,
amelyekről éppen bővebben akart Máriának beszélni.
– Itt a hegyek között már augusztusban érezni az őszt, amint a
nap lement a hegyek mögött. Menjünk a várba, Mária, ahol
bizonyára már együtt vannak hiveink és gondtalan mulatozással
töltik idejüket.
 – Csak a kezemet mosom meg előbb! – felelt Mária és egy kis
apródot ugyancsak zavarba hozott ama kivánságával, hogy az
mosdóvizet hozzon neki.
A bálteremben valóban ugy piroslott az élet, mint akár a
szövétnekek lángja.
A német udvarhölgyek igen rövid idő alatt megismerkedtek a
magyar urakkal, hiszen az volt a tennivalójuk, hogy mindenkihez
kedvesek legyenek. Rövid fertályóra alatt mindenkinek tudták a
nevét, – néha csak a keresztnevét, amint egymást szólongatták a
jóbarátok. Az udvari hintók hét udvarhölgyet hoztak a visegrádi
vadászatra Budáról, körülbelül annyi uriember volt, aki a király
legbensőbb környezetéhez tartozott. Brandenburgi, Burgos érsek,
Sárkány Ambrus, Lesieczki… Az öreg Bornemisszát, mint amugy is
hasznavehetetlen embert, szokás volt otthon hagyni az ilyen
mulatságokból.
A várterem olyan szőnyegekkel, függönyökkel volt diszitve,
amelyek bizvást beillettek volna a budai palotába is. (Talán éppen
onnan kerültek ki.) Brandenburgi töltötte be a házigazda tisztét és ő
vezényelte a mulatozást, miután a királyi pár elfoglalta helyét egy
törökös kereveten, amely az ablak mellett állott és összehuzható
függönyökkel volt ellátva. Mária figyelmesen körülnézett, mielőtt leült
volna és mindent kedvére talált, csupán az nem tetszett neki, hogy
éppen a háta mögött jött fel a hold, amely oly pirosan izzott, mintha
távoli csatáknak a képét mutogatná. Talán csata van valahol, a
végeknél, Nándornál?
De már megszólaltak a muzsikások, akiket ugyancsak a bécsi
udvarból szerzett Brandenburgi ama lengyel zenészek helyett, akik
valaha Ulászló királynak muzsikáltak. Ezek tanult zenészek voltak,
akiket akár a templomi kórusokra is lehetett volna alkalmazni. Volt
közöttük egy trombitás, aki az ötödik királyi udvart szolgálja.
Képzelhető, hogy mennyi nótát tudott ez a trombitás, amig a spanyol
félszigetről a budai palota szolgálatába került!
A Brandenburgi tapsolt, mire a zenészek elkezdték játékukat,
miközben egy függönyt leeresztettek a mennyezetről, amely a
muzsikusokat elrekesztette a mulatóktól. Jó volt ez a függöny a
mulatóknak is, meg a zenészeknek is. Emezek ölükbe vehették
azokat a kőkorsókat, amelyekből a németalföldi sört élvezhették a
Brandenburgi bőkezüségéből; amazok pedig nem feszélyezték
magukat többé az alsóbbrendü népség előtt.
A Brandenburgi most mindenkinek kijelölte a helyét. A
várteremben és szomszédos fülkékben pihenők voltak felállitva, ahol
majd a fáradalmakat kipihenhetik azok, akiknek erre szükségük van.
Természetesen, Heléne, a cseh udvarhölgy, kapta a
legkényelmesebb helyet a királyné után, – az udvari pletyka jól tudta,
hogy miért?
– Ez az a bizonyos Heléne? Akit Csehországból szöktetett meg
az őrgróf? – kérdezte halkan Mária a királyt, amint szemügyrevette a
sudártermetü, vöröshaju, lángoló tekintetü udvarhölgyet, aki
pirossarku cipőjében éppen táncba indult a Brandenburgival.
Más, hivatalos udvari bálokon rendszerint férfiak férfiakkal
párosulva szokták megnyitni a fáklyatáncot, a hölgyek csak később
következnek sorukra, amikor is álarcot szoktak viselni. A
Brandenburginak az volt az ujitása, hogy álarc nélkül táncolhattak a
hölgyek, miközben szenvedélyes tekintetük ujabb lobogásra
gerjesztette a táncban fáradozó férfiakat.
Heléne valóban papnője volt a táncnak. Bár, már nem látszott
egészen fiatal nőnek: termete kifogástalan volt és egyetlen lépést
sem tévesztett. Amint a zene ütemeire, kezében gyertyával, táncolni
kezdett a Brandenburgival, hol kacéran közeledve, hol csalogatóan
távolodva; amint ezt ama tánc természetrajza előirja. Olykor a
levegőben látszott szállani Heléne, miközben az őrgróf hatalmas
ugrásokat tett feléje, amely ugrások azonban nem voltak
medveszerüek, hanem könnyedek és fiatalosak.
– Furcsa öregember! – sugta Mária a királynak. – Ugy táncol,
mint egy legény.
– Még sok furcsaságot fogsz tapasztalni a Brandenburginál, ha őt
közelebbről megismered, – felelt Lajos ama fiatalos lelkesedéssel,
amely néha elővette.
A táncoló pár most a kezükben tartott gyertyákat átadta egy
másik párnak, (Lesieczkinek és Hartlében grófnőnek) akik most
folytatták a gyertyákkal a táncot az őrgróf és Heléne körül, akik
egymás két kezébe kapaszkodva lejtettek.
A zene mind tüzesebben vonta és a két gyertya megint tovább
vándorolt egy másik pár kezébe, amely most már a karéjba
fogózkodott négyest táncolta körül. Amig az utolsó párra is rákerült a
sor és a gyertyákat tartóikba visszatéve, az egész társaság
körbefogódzva lejtette a gyönyörüséges táncot. Egyforma piros álarc
költözött az urak arcára a tánc hevületében, szemeik ijesztően
kezdtek lobogni, homlokuk csapzottan világitott, – mig a hölgyek
többnyire megkisebbitették szemük bogarát, amint figyelmesen
nézték a lovagjaikat.
– Felség, ha megengedi, én is szeretnék táncolni, – szólalt meg
most Mária a király mellett, aki előrehajolva ült helyén és egy
pillanatra se vette le szemét a táncosokról.
– Táncolj a Brandenburgival. Ő a mester, – felelt nagylelküen a
király.
Mária azonban hizelkedően akaratoskodott:
– Én felségeddel szeretnék táncolni.
– Hát akkor várj, frissitőt veszek magamhoz, mert a vacsora
sokkal bőségesebb volt, mint gondoltam volna. Reggel
mindkettőnknek inni kell ama források vizéből, amelyek budai
hegyeimben fakadnak.
– Ezentul majd én állitom össze az ebédek és vacsorák
sorrendjét és igérem felségednek, hogy sohasem lesz szüksége
források vizére.
– Az nagyon jó, Mária, Budán mind azt isszák a hosszuéletü
emberek. Én pedig most már hosszuéletü akarok lenni a te
kedvedért.
 A király a szomszéd fülkébe távozott, miközben a tánc szünetelt,
– Brandenburgi, mint figyelmes házigazda, nyomban az egyedül
maradott Mária mulattatására sietett.
– Mondd, őrgróf, mennyi fizetést kapsz a királytól, hogy ilyen
mulatságokat rendezel? – kérdezte Mária váratlanul a felhevült
lovagot.
– Kétezer arany a fizetésem! – felelt Brandenburgi és
csodálkozva nézett Máriára.
– Nekem negyvenezer arany az évi jövedelmem, de sajnálnék
ennyi pénzt elherdálni táncra, muzsikára, borra…
A lovag meghajolt:
– Felséged még nem tudja, hogy a Brandenburgiak királyukért
nemcsak a vagyonukat áldozzák fel kész örömmel, hanem az
életüket is.
– Majd meglátjuk! – mondá Mária és jelentőségteljesen a lovagra
nézett és abban a másodpercben éreznie kellett, hogy egy másik női
szempár hirtelen, mint a fellobbanó tüzjel az éjszakában, ugyancsak
kettejük közé furakodik. Heléne volt, a Brandenburgi által ünnepelt
udvarhölgy, aki a hegyes tekintetet a várterem sarkából a királyné
felé repitette, hogy Mária nem tagadhatott meg tőle egy szánakozó
pillantást.
– Hallom, lovag, – folytatta a királyné odavetőleg, mintha valami
érdektelen kérdezősködéssel akarná tölteni az időt a király
visszaérkezéséig – hogy vagyoni romlás fenyeget. A magyarok el
akarják venni Medved váradat.
– A magyarok! – felelt az őrgróf és valamely kicsinylő mosoly
futamodott végig beretvált, patkóval környékezett, széles arcán. –
Kettőn áll a vásár, felség. A magyarok el akarják venni, én nem
akarom odaadni.
– Törvényt hoztak ellened. És ebben az országban a törvényeket
tiszteletben tartják.
 – Ha valakinek haszna van belőle.
Mária most hátrafordult, mintha a várablak mögött pirosló
holdvilágtól kérne tanácsot:
– Ha egyszer eladni akarnád a váradat, gondolj reám. Adok érte
annyit, mint Szapolyai, vagy Fugger.
A király visszatért, Brandenburgi Heléne mellé vonult, a
zenekarból az eddigi tánczene helyett andalgó hárfapengetés
hangzott, amely oly szomjassá teszi a sziveket, mint a forrásukat
hiába kereső szarvasokat. Ám Heléne, az ünnepelt, igen
elkomolyodva nézett maga elé, holott eddig a zene ütemeire
arckifejezése mindig más és más érzelmeket árult el, mint aki szivből
együtt érez a zenészek vidor vagy bús dallamaival. A király
hallgatott, Mária nyugtalankodva nézegette a háta mögött emelkedő
holdtányért, mintha a holdbeli emberkék különböző jeleket adnának
neki.
A hárfa pengett és valahol, valamerre, – ki tudná, hogy mely
függöny mögül – csiklandós, egerésző női nevetés hallatszott…
Bizonyosan egy pirosarcu magyar ur dicsérgette felhevülten
valamely udvarhölgy piros cipősarkait.
A hárfa pengett és a király alig észrevehetőleg megérintette
Mária kezét, amelynek olyan formája volt, mint egy litániának az
innsbrucki apácakolostorban, – hosszukás volt ez a kéz, a szentek
örökké imádságra nyult ujjaival.
– Megkoronáztatlak, Mária, és feleségül veszlek, – rebegte a
király, mintha most eszmélt volna arra, hogy miért is üldögél ez
augusztusvégi éjszakán a római császár huga mellett.
Mária hálatelt pillantást vetett Lajosra:
– Köszönöm, felség, hogy mindig reám gondol, itt a hegyek
között is, ahol gondtalan szivvel mulatoznak a vadászok a jól sikerült
vadászat után. Sohasem fogom elfelejteni felségednek, hogy éppen
akkor vigasztalt meg szavával, amikor éppen borus gondolataim
kezdtek támadni.
 – Hadd most a borut, Mária, ugy sem kerülhető el annak árnyéka
a mi életünkben, – szólt Lajos és gyengéden megszoritotta a Mária
kezét. – Holnap visszamegyünk Budára és a máért felelősségre von
Burgio báró, a pápa küldötte, miközben gyanakvólag vizsgálja, hogy
hol töltöttem az éjszakát. Rókamosollyal jelentkezik kihallgatásra a
velencei Massaro, aki olyan szégyenteljes dolgokkal feketit be a
Doge előtt, hogy az elbujdosáshoz volna kedvem, ha nem volnék
magyar király. Dörmögve, mint valami vén erdei szellem, jár
Bornemissza uram, a kincstárnokom és pénzt kér tőlem, holott azt
neki kellene megszerezni. Holnap visszamegyünk Budára és megint
csak a trónuson találkozhatunk mindaddig, amig a veszprémi püspök
Szent István koronájával meg nem érinti a jobbválladat… Vigadjunk
kevés hiveink között.
– Táncoljunk, felség, mint ahogy megigérte, – felelt Mária hirtelen
nekividámodva, mintha ebben a percben ébredt volna tudatára
annak, hogy neki voltaképpen nincs más hivatása, mint a buskomoly
király mulattatása.
A király felemelkedett ültéből és Máriát kézenfogva, a terem
közepére sietett ama könnyed, fiatalos léptekkel, amelyek csak
jóidőben tisztelték meg vendégségükkel a lábszárait.
– Lejtsünk, amig nem virrad! Reggel templomba megyünk.
Brandenburgi, aki házigazdának példája volt ebben az
országban, két aranyozott gyertyát hozott elő, amelyeket a
szövétnek lángjánál meggyujtva a király és királyné kezébe adott.
Tapsra verte a tenyerét, mire az eddigi hárfahang méla zokogásba
fulladt és a függöny mögött a trombitások előrántották
hangszereiket, hogy a fáklyatánc ütemes tánczenéjébe kapjanak.
Mária – Lajos király toborzó lépései helyett – oly andalgó
szelidséggel kezdte a fáklyatánc lépéseit, mintha az innsbrucki vár
termében táncolna, ahol a karra kötött fehér kendő jelezte a női
növendékeket, akik a táncnál a férfiak szerepét töltik be…
A király szépen táncolt, meglátszott táncán a Brandenburgi
nevelése.
 Habár toborzósan kezdte: még se táncolt ugy, mint azok a
magyar urak, akik mindennap teleitták magukat és ugyanezért
mindennap táncoltak. A király nagyon birta az italt és a vacsoránál
elfogyasztott bormennyiség meg se kottyant neki. (Ezt is
Brandenburgitól tanulta.) Ugyanezért hibátlanul táncolt, anélkül,
hogy ingadozott vagy csetlett-botlott volna, ami étkezés után nem
volt szokatlan a budai palotában.
Mária táncán viszont meglátszott, hogy koragyermeksége óta
olyan atmoszférában nevelkedett, ahol nagy sulyt helyeznek vala a
táncra és zenére. Táncát nézvén, a szemlélőnek eszébejuthatott
akár a brüggei ódon Herceg-lak, akár I. Miksa császár bécsi udvara.
Báj és kivánatosság volt ebben a táncban, amelyet Mária lejtett
karjára kapott lovaglóöltönyével. Szarvaslábai pontosan kirakták a
taktust, mint valamely életfigurát, amely szerint a fiatal hölgynek
majdan folytatni kell életét. Egyetlen lépést sem hibázott a
pirossarku cipőben, amelyet sohase mulasztott el
vadásztarisznyájába tenni későbben sem, amikor a vadászat véget
ér és az ezüstsarkantyus csizmák lekerülnek a lábról.
Lajos király nedvesedő halántékkal figyelte arája táncát, gyönyör
és elámulás ült arcára, röviden, forrón lélekzett, mint akár a
leghevesebb lovagjátékban, a Jagellók szlávos mélabúja eltünedezni
látszék tekintetéből, hogy helyet adjon ama paradicsomi kedélynek,
amely anyja, De Foix Anna, révén spanyol és francia királyok
véréből került ereibe.
– Kik tanitották táncolni, felség? – kérdezte Mária, amikor a tánc
végeztével visszatért Lajos királlyal a kerevetre.
A király egy velencei kendővel a homlokát törölgette.
– Mesterem volt György őrgrófon kivül Balbi főtisztelendő ur is,
aki valaha Firenzében az Ifjak Virágos Kertjének tanára volt. Némely
figurát az érsek urtól, Burgos urtól tanultam. És te hol tanultad ama
istennői mozdulatokat, amelyek oly rózsaszinüek, mint maga a nagy
Reneszánsz, amelynek mi ketten késői maradékai vagyunk?
 – Ne mondja, felséged, hogy a Reneszánsz elmulott… Itt van az
bennünk, felettünk, körülöttünk, csak éppen Magyarországon nem
mivelhetjük a helybeli szilaj, akaratos, nyakas életmód miatt. Persze,
a szegénységünk is hozzájárul, hogy ne élhessük ki magunkat, hogy
ne gyümölcsöztethessük a bennünk rejtőző értékeket, hajlamokat,
hangulatokat, müvészi becsvágyakat… Az emberi életmód itt oly
megkötött, mint valami régi törvény, amelyet ódon, dohos királyok
állitottak fel arra nézve, hogy alattvalóik lelkét megkötözzék. Az
életnek pedig egészen más célja van, mint a régi királyok
törvényeinek a betartása. Minden élet külön élet, – független a
többitől – nem igazodhatik senkiéhez sem, mert az a rabszolgaságot
jelenti. Egyedül él mindenki, mint ahogy egyedül hal meg…
Nem tudta Mária teljes bizonyossággal, amikor Logus Tamás, a
humanista szavait idézte itt a vizivárban Lajos király előtt, hogy
vajjon a király megértette-e ezeknek a szavaknak jelentőségét?
Nyakszirtjét hátrafeszitve várta a király válaszát… De a király
látszólag nem figyelt szavaira, azok a halk sikolyok, kuncogó
kacajok, fojtott kiáltások kötötték le figyelmét, amelyek a biboros,
bársonyos függönyök mögül hangzottak, ahol a lovagok mulattatták
az uj udvarhölgyeket. Brandenburgi mély hegedühangja valahonnan
nagy távolságból hallatszott. Mintha távolodott volna a vizivárból,
hogy egyéni külön életet éljen valahol az erdő lombjai alatt, vagy a
Dunapart füzeseiben. A király fájdalmasan hallotta, hogy az
éjszakában egy női hang is felelget az őrgróf bugó, bika-
morduláshoz hasonlatos hangjaira. Vajjon, beváltja régi fenyegetését
Brandenburgi és valóban megházasodik? A király nagyon egyedül
érezte magát, amikor leghüségesebb hivének, mentorának,
nevelőjének hangját kivül a váron hallotta. S ezért szórakozott
gőggel szólalt meg:
– Azt kérdeztem tőled, Mária, hol tanultál táncolni, te pedig olyan
dolgokról beszélsz, amelyeket egy király sohasem érthet meg. Mi
nem élhetünk magunknak, mi az országnak élünk. Arra felelj tehát,
amit kérdeztem, hol tanultál táncolni?
Mária feszült magatartása felengedett. Kutató, gyors,
lélekbenéző pillantást vetett a királyra és mosolyogni kezdett, mintha
édes ábrándokat hallgatna abból a hárfa-hangból, amely a
függönyök mögött ismét megszólalt…
– Én tulajdonképpen senkitől sem tanultam táncolni, mert hiszen
a nőkkel együtt születik a tánc. Amikor először lábamra vonták a
pirossarku cipőt: már ugy éreztem, hogy táncolni is tudok.
Brüggében minden este táncoltak a palotában…
– Budán nehéz volna ezt megtenni a primás és többi magyar
urak miatt, – felelt Lajos király panasztalan hangon. – A primás azzal
fenyeget, hogy árnyékkirállyá válok a magam országában, ha
táncmulatságokat rendezek a palotában. Egy magyar királyhoz nem
méltó a tánc.
Mária megint csak azzal a különös, kutató tekintettel nézett a
királyra, mintha legrejtettebb elhallgatott gondolatait akarná
kikémlelni, aztán, miután a zene megint táncütembe kezdett, hirtelen
felemelkedett, mint egy virágszál, amely az imént még térdepelt a
nap előtt.
– Lejtsünk egyet, felség, miután Budán amugy sem szabad
táncolni!
A függönyök mögül lovagok és urnők jöttek elő a tánczenére,
akik azonban nyomban visszavonultak, amikor Máriát táncba indulni
látták. Valami titkos parancs lehetett arra nézve, hogy a királyi
jegyespár mulatozását ne zavarja senki.
Mária talán megejtőbben táncolt, mint az előbb. Bűbáj volt a
táncában, amelyet késő öregségükig nem felejthetnek el a férfiak.
Babonázás volt minden mozdulatában, amely babonásság
holdvilágos éjszakán is eszébejut az erdőn járó lovagnak. Alattomos
láz rejtőzött lépéseiben, mintha valamely olyan vérhullám hajtaná
lábait, amely vérhullám a nagy boldogságokat, vagy a nagy
boldogtalanságokat okozza a szivekben. Egész lénye, valója felnyilni
látszott, mint egy érett gyümölcs, amelyből méz csurgadozik… A
király, aki Máriát a táncban követte, megittasult darázsként
hömpölygött az előtte ringó-rengedező rózsaszál után. Brüggében, a
Herceglakban valóban jól tanitották a táncot.