TartalomjegyzéK

Első Fejezet............................................................................. 2
Könyvbéli Világ Korképe................................................................ 3
Démoni Alakok Elemzése................................................................ 6
Helyszínek a regényben................................................................... 9
Film vs. könyv................................................................................................ 14
Három Jó mondat.................................................................................... 17
Második Fejezet................................................................ 20
Póló.......................................................................................................................... 21
Vádirat................................................................................................................ 23
Instagram Profil.................................................................................... 24
Végszó................................................................................................................... 25
Első fejezet
Elemzések
ELső fejezet - KönyvBéli Világ Korképe

A könyvbéli világ korképe

Lehet, hogy ez a mű egy hatalmas fikció, de mégis, valós

történelmi elemek lelhetők fel benne. Már a mű első pár sorának
értelmezéséhez is kell ismerni a kor társadalmi
berendezkedéséből adódó viszonyokat a szereplők között.
1897-ben játszódik a történet. Erről az évszámról semmi
említésre méltó nem jut a mai ember eszébe. Pedig igenis
fontos év ez. Nagyban más volt az emberek élete, az egyének
jogai, napi rutinjai, vallása és kultúrája is különbözött az általunk
megszokottól. Azonban nem szabad megfeledkezni arról, hogy
akkor is ugyanazok az alapvető dolgok voltak fontosak az
emberek számára, mint manapság, csak más eszközzel jutottak
hozzá. Hat és fél milliárd emberrel kevesebb flangált akkoriban a
Földön. Az ipari forradalom elindulásával a közélelmezés is
rengeteget fejlődött. Előtte Európában még gyakori volt az
éhínség.

3
ELső fejezet - KönyvBéli Világ Korképe

A korra jellemzően jelentős technikai vívmányokat

szabadalmaztattak, például Braun a katódsugárcsövet,
megjelenik Than Károly nagyszabású műve a kémia alapjairól,
Miskolcon már a villamos csilingel Júliustól. Sajnos negatív
dolgok is történtek, mint a Görög-török háború és más fegyveres
konfliktus szerte a világban. Ilyenkor a leggyakoribb államforma
a monarchia volt, élén autokrata királlyal, császárral vagy cárral.
Ha nem az uralkodó egymaga, akkor oligarchák és az
arisztokrácia dzsentri világa döntött a nép sorsáról. Kvázi aki
nem volt benne ezekben a körökben annak csakis hátránya
származott belőle. Nem tartották igazságosnak, hogy nem a nép
akarata valósul meg, hanem egy önfejű alak dirigál, akit senki se
választott meg, csak jókor jó helyre született. Oroszországban is
idejétmúltnak tartották ezt a szemléletet. Hazánkban viszonylag
stabil politikai helyzet állt fent.
Elektromos hálózat sehol nem volt, petróleum vagy egyéb
lámpával világítottak éjszaka. Ilyenkor az emberek mesteréges
világítással, úgy élhettek éjszaka, mintha nappal lett volna.

4
ELső fejezet - KönyvBéli Világ Korképe

Kialakultak az esti műszakok, az éjszakai élet, a városok sosem

aludtak és előszőr lettek az űrből is megfigyelhetőek a
települések a fényszennyezés miatt. Gyógyszeripar akkoriban
élte a történetének leggyorsabb fejlődését, így a várható
élettartam is nőtt. A nemzetekbe és etnicitásokba már
bevésődött az azonos kultúra alapján vélt összetartás, a
szeterótípiák erősödtek. A globalizáció is beindult a gyors
közlekedéssel és az információ áramlásával. Napóleon 76 éve
halott volt.
Szép kor lehetett, de örülök hogy a mostani jelenben élek.
Műanyag klaviatúrát püfölni görbe gerinccel egészségesebb,
mint éhezni. Sokkal több jogom van és a kapitalizmus meg a
globalizáció miatt a társadalmi csoportom nem határolja be
annyira szélsőségesen a jövőmet, a lehetőségeimet.

Írta
Massimo Alex
5
ELső fejezet - Démoni Alkok elemzése

Démoni Alakok Elemzése

Bram Stoker Drakula-regénye ugyan hátborzongató és

félelmetes, mégis a gyermeki képzeletvilág része.
Drakula azért fontos, mert kitörölhetetlenül behozta a vámpírt a
horrorba. Nem csupán a könyv története feldolgozható a
végtelenségig (és teszik is lelkesen a Nosferatutól a Az
ismeretlen Drakuláig bezárólag,több, mint kétszáz film viseli a
szörny nevét), hanem a komplett faj is megkapja a maga többé-
kevésbé megváltoztathatatlan alaptulajdonságait: az éjszakai
létet, a napiszonyt, a fokhagymától és keresztény
szimbólumoktól való rettegést és a karót, mint rá halálos
eszközt – már ha nem számítunk olyan égbekiáltó
baromságokat, mint a Twilight Edwardjának napfényre
gyémántmód csillogó bőre. Meglehetősen hirtelenharagú és
kényszeres magatartási elemeket produkál, továbbá
türelmetlen kétszínű és sunyi. A könyv szerint székely a nemzet
tudata, Francis Coppola 1992-es filmje szerint magyar. Kiválóan
jól főz, takarít és viszi a háztartást, ez nem túlságosan meglepő, a
legtöbb elszigetelt helyen élő sorozatgyilkos is rendelkezik eme
hasznos képességekkel.

6
ELső fejezet - Démoni alakok elemzése

Ami miatt azonban igazán kiemelkedő és mérföldkőnek

tekinthető, hogy a vámpír nem csupán saját maga
szemszögéből újkeletű szörnyeteg, hanem egyben minden
szörnyetegek ősatyja. Ezen a ponton le kell szögeznünk, hogy a
korábban tárgyalt regényekben nem szerepelt valódi
szörnyeteg. A gótikus horror szellemei csak elhunyt emberek
hátramaradt kivetülései, akiknek még testük sincs, Frankenstein
szörnye határozottan ember, mind intellektusában, mind
érzelmeiben, csupán a külseje miatt félreértik, Mr. Hyde pedig
egy tudathasadás eredménye. Ehhez képest Drakula
halhatatlanságra kárhoztatott gonosztevő, aki élőhalottként
tengeti mindennapjait. Megvan a teste (de nem folyik benne vér,
ezért issza azt), és megvan a lelke is (életében is kegyetlen alak
volt, halálában sincs ez másképp). Ha pedig mindez nem lenne
elég, a viktoriánus horror közel nyolcvan éves történetében
megszületett az első, mai napig használt alműfaj, a vámpír-
detektív regény műfaját megteremtő Sir Arthur Conan Doyle-lal.
Viszonylag későn kezdett publikálni, első regénye, A kígyó útja
1890-ben jelent meg. Nevét csak hét évvel később kapta
szárnyra a világhír, amikor kiadta a vámpírtörténetek ősatyját, a
Drakulát.

7
ELső fejezet - Démoni alakok elemzése

A történet megírása előtt nyolc évig tanulmányozta az európai

népmeséket és vámpírtörténeteket, forgatta Emily Gerard
Erdélyi babonaságok című könyvét, éjszakákat töltött a magyar
orientalista Vámbéry Ármin társaságában. Művét megelőzte és
részben inspirálta Mary Shelley Frankensteinje, a vérben fürdő
Báthory Erzsébet legendája is. Valószínű, hogy a kegyetlen
havasalföldi uralkodó, a Drakulaként emlegetett Vlad Tepes
életét behatóan nem ismerte, csak nevét kölcsönözte - a vámpír
alakjának valódi ihletője a viselkedésében arisztokratikus, de
színházát zsarnoki kegyetlenséggel irányító Irving lehetett.
Stoker sejtelmes címet akart regényének adni, így döntött a
román Dracul szó mellett, amelynek jelentése ördög, sárkány. A
drámai feszültségű és hátborzongató fordulatokkal teli
történetet reálisnak tűnő, fabrikált naplórészletekből,
táviratokból, levelekből és londoni lapok újságkivágataiból áll
össze, az egyes szám első személyű "igaz történet" technikával
élő szerző hitelesen tudja bemutatni a vérszomjas vámpír
rettenetes históriáját. Nem is értem, hogy lehetett intellektulisan
kielégítő egy ilyen könyven dolgozni egy ilyen olvasott és
intelligens fiatalembernek. Csak egy levelet olvashatunk első
szám egyes személyben Drakula gróftól, csak a leírások alapján
tájékozódhatunk jelleméről.

Írta
Massimo Alex
8
ELső fejezet - Helyszínek a regényben

Helyszínek a regényben

1. A Drakula levélregény. A szereplők naplóbejegyzésein és

egymásnak írt levelein keresztül bontakozik ki a cselekmény, a
rémisztő történet, ily módon Stoker sok oldalról szemlélteti a
cselekményt. Ha minden egyes részt belevennénk az
eseményszál helyszínei közé, ahol ezek a levelek íródtak, akkor
sokkal több színterünk lenne.
Ám csak egyedül magyányosan írogatják a naplójukat, csak a
múlt eseményit mesélik el, ami a saját történetükben előre viszi
a sztori folyamatát, de csak beszámoló formájába. Rendes
interakció aligha történik úgy, hogy azt élőben vagy a
közelmúltban narrálta volna a mesélő. Alapvetően három ország
területén játszódik a mű: Anglia, Osztrák-Magyar Monarchia és
Románia. A legfontosabb települések a cselekményszál során
Bran, Galatz és Whitby. Jonathan Harker, a frissen végzett angol
ügyvéd felkeresi Drakula grófot a Kárpát-hegységben található
kastélyában, hogy segítsen a grófnak házat vásárolni London
közelében.

9
ELső fejezet - Helyszínek a regényben

Figyelmen kívül hagyva a gróf figyelmeztetését, Harker éjszaka

a kastélyban vándorol, és három vámpírnővel találkozik.
Drakula megmenti Harkert, és egy kisgyermeket ad a nőknek
egy táskába kötözve. Harker felébred az ágyban, nem sokkal
ezután Drakula elhagyja a kastélyt, és a nőkre hagyja; Harker
megszökik, és egy budapesti kórházban köt ki. Drakula egy
hajót visz Angliába, amelyen földet szállít a kastélyából. A
kapitány naplója elmeséli a legénység eltűnését, amíg ő
egyedül marad, a kormányhoz kötve, hogy fenntartsa az irányt.
Egy nagy kutyára emlékeztető állatot látnak a partra szökni,
amikor a hajó Whitbynél zátonyra fut.
2. Lucy Westerna levele legjobb barátjának, Harker
menyasszonyának, Mina Murray-nek írja le házassági ajánlatait
Dr. John Sewardtól, Quincey Morristól és Arthur Holmwoodtól.
Lucy elfogadja Holmwoodékat, de mindannyian barátok
maradnak. Mina csatlakozik Lucyhoz Whitbyben nyaralni. Lucy
alvajárásba kezd. Miután hajója ott landolt, Drakula Lucyt
követi. Mina levelet kap eltűnt vőlegénye betegségéről, és
Budapestre megy ápolni. Lucy nagyon rosszul lesz. Seward régi
tanára, Abraham Van Helsing professzor meghatározza Lucy
állapotának természetét, de nem hajlandó felfedni. Akut
vérveszteséggel diagnosztizálja. Van Helsing
fokhagymavirágokat helyez el a szobájában, és nyakláncot
készít belőlük.

10
ELső fejezet - Helyszínek a regényben

Lucy anyja eltávolítja a fokhagyma virágait, nem tudván, hogy

taszítják a vámpírokat. Amíg Seward és Van Helsing nincsenek
jelen, Lucy és anyja megrémül egy farkastól, Mrs. Westenra pedig
szívrohamban meghal; Lucy nem sokkal ezután meghal.
Temetése után az újságok arról számolnak be, hogy a gyerekeket
éjszaka üldözi egy „búvár hölgy” (gyönyörű hölgy), és Van Helsing
arra következtet, hogy Lucy az. Négyen elmennek a sírjához, és
látják, hogy vámpír. Megtépázzák a szívét, lefejezik, és megtöltik
fokhagymával a száját. Jonathan Harker és mostani felesége,
Mina visszatért, és csatlakoznak a Drakula elleni hadjárathoz.
Mindenki Dr. Seward menhelyén marad, miközben a férfiak
vadászni kezdenek Drakulára. Van Helsing végül felfedi, hogy a
vámpírok csak szülőföldjükön nyugodhatnak meg. Drakula
kommunikál Seward páciensével, Renfielddel, egy őrült
emberrel, aki kártevőket eszik, hogy felszívja életerejüket. Miután
Drakula értesül a csoport ellene való összeesküvéséről, Renfieldet
használja, hogy bejusson a menedékházba. Titokban háromszor
megtámadja Minát, minden alkalommal megissza a vérét, és az
utolsó látogatás alkalmával kényszeríti Minát, hogy ő is ezt tegye,
hogy halála után vámpírrá váljon. Ahogy a férfiak szembesülnek
Drakula tulajdonságaival, sok földdobozt fedeznek fel benne.

11
ELső fejezet - Helyszínek a regényben

A vámpírvadászok a dobozt kinyitják, és szentségi kenyeret

tartalmazó ostyákat lepecsételnek beléjük, így Drakula számára
használhatatlanná teszik őket. Megpróbálják csapdába csalni a
grófot a piccadilly-i házában, de megszökik. Megtudják, hogy
Drakula utolsó dobozával erdélyi kastélyába menekült. Minának
erős pszichikus kapcsolata van Drakulával és fordítva, amit Van
Helsing hipnózissal kihasználva követi nyomon Drakula
mozgását. Mina vezetésével üldözik. Azonban D. is be tudja őket
mérni.
A romániai Galatzban a vadászok szétválnak. Van Helsing és
Mina elmennek Drakula kastélyába, ahol a professzor lefejezi a
vámpírnőket. Jonathan Harker és Arthur Holmwood követi
Drakula hajóját a folyón, míg Quincey Morris és John Seward
velük párhuzamosan a szárazföldön. Miután Drakula dobozát
végül a roma férfiak felpakolták egy kocsira, a vadászok
összefutnak és megtámadják. Miután elűzte a romákat, Harker
megvágja Drakula nyakát, Quincey pedig szíven szúrja. (Stoker
nem szimpatizált a roma emberekkel, amikor csak tudta
pejoratív és lekezelő jelzőkkel látta el őket, olykor állatokhoz
hasonlítgatta őket.) Drakula porrá omlik, megszabadítva Minát
vámpíros
átkától. Quincey halálosan megsebesült a romák elleni harcban.
Belehal a sebeibe, annak tudatában, hogy Mina megmenekült.
Jonathan Harker hét évvel későbbi feljegyzése szerint
Harkereknek van egy fia, Quincey. 12
ELső fejezet - Helyszínek a regényben

Voltaképp összegezve az események időrendi sorrendjén

végighaladva a fent említett helység és helyiségekbe botolhatunk
bele. Ha ilyen összegzést írunk, ahogy azt én most tettem, akkor
nem lehet kiragadni a történetszálban való jelentőségéből és
kontkexusából a helyeket, mert az olyan lenne, mintha hajnali
háromkor betörnénk a Vígszínházba, hogy megnézzük az üres és
kietlen színpadot. Igen, holnap ismert színészek fogják játszani
rajta a kedvenc darabunkat, de most semmi se történik. Vagy
tarthattam volna földrajzi összefoglalót, de ez egy irodalom
beadandó.

Írta
Massimo Alex
13
ELső fejezet - Film vs. könyv

Film vs. könyv

Ezen alkalommal az irományomban a ’92-es amerikai Coppola

által rendezett Dracula film és a könyv közötti különbségeket
fogom összefoglalni.
A könyv legelső kiadása körülbelül 130 ezer szóval íródott meg,
ennek a magyar és rövidített változata szerény 56620 szót
tartalmaz. A film, játékideje 128 perc, amely nyilvánvalóan nem
elegendő, hogy teljes gazdagsában elmesélje a történetet, mégis
mivel teljes mértékben a könyv mintájára rendezte meg Ford
Coppola, amire büszke is, érthetően összefoglalja a kulcs
mozzanatokat, fordulópontokat és még a könyvben feltüntetett
szereplők java részét is megismerhetjük belőle vagy
megpillanthatjuk egy mozgókép pillanatnyi felvillanásának
erejéig. Bár még mindig végeláthatlanul sok különbség van a film
és a könyv között így csak a legfőbb és legegyértelműbbeket
fogom említeni a lentiekben, nehogy egy unalmas felsorolás
legyen a frappáns dokumentumomból.

14
ELső fejezet - Film vs. könyv

Az általam választott film nemcsak a legjobb költségvetés által

biztosított igényes kivitelezéssel és mozgókép-technikával, de
kedvenc színeszeink alakításával is elkápráztat minket Gary
Oldman, mint Vlad Tepes, Whihona Rider, mint Mina, Keanu
Reeves, mint Jonathan és Anthony Hopkins, mint Abraham Van
Lensing. Amikor a kutatómunkát végeztem, akkor 12 darab XX.
századi filmet találtam, ami elviekben megegyezik a őssztori
felépítésével. Azok se rossz filmek, főleg az 1931-es, Lugosi Béla
főszereplésével is ,,borzasztóan” jó, de Lugosi egy charmos
fekete hajú úriember, így nem adja át a könyvbéli
személyleírását a Grófnak, csak a fekete ruha közös bennük. Az
előbbi filmnek köszönhető, hogy a ,,drakulás akcentus’’ elterjedt,
a latinos selypítés nagy artikulációval. A könyv egy kronógiailag
megfelelő sorrendben elhelyezett napló és újság részletekből
összeklipszelt, szerkesztett dokumentum. Adja magát, hogy a
filmes adaptációkban legyen egy mesélő, aki ezeket a szálakat
összefűzi egy kis narrációval. Aminek örültem, hogy legalább a
vonaton, uton a kastély felé elmagyarázza nekünk a naplóját.
Legmarkánsabb különbség a két alkotás között: a filmben
jelentős kapcsolatot létesit Drakula Vlad Tepes történelmi
személlyel, hiszen egy és ugyanazon test, csak Drakula a halála
után visszatért vérfalóvá vált vámpír, míg a könyben a vérszívó
csak egy jött-ment szörny.

15
ELső fejezet - Film vs. könyv

Szerény véleményem szerint jobb, hogy népi legendéval

összekapcsolták, így jobban magyarázható a karakterfejlődése,
egy valóban elgondolkodtató eseményszálat adtak hozzá a
történethez ily módon. Ami még furcsa, hogy a filmes
adaptációk túlnyomó része arra összpontosítja a cselekményt,
hogy Lucy és Mina ártatlan szűzlány létükre szabadidejükben
nagy lelkesedéssel próbálnak fűvel-fával összefeküdni, ami
igazán szúrja a csőrömet, mert ez egy rém história, nem kell egy
másik műfajba elvinni. A mű elején nagyjából hű maradt a
cselekményhez. Továbba még egy kis különbség: a könyvben a
kocsis, aki elviszi a kastélyba a főszereplőt ( mint később kiderül
maga D.) beszélgetett az utassal, ám a filmben csak egy szőrős,
hosszú karmos kéz kinyúlt érte a semmibe és berángatta az
utastérben. Az izgalmas jeleneteken a könyvben jelentősen
nagyobb műgonddal vannak részletezve és sokkal
információgazdagabb a leírás, mint a filmben a villodzó és
gyorsan váltakozó kameraszögek.

Írta
Massimo Alex
16
ELső fejezet - Három (+1) jó Mondat

Három (+1) Jó mondat

Stoker a korabeli angol stílusnak megfelelő szóhasználatot

alkalmazza és ennek a fordítását láthatjuk a Magyar Elektronikus
Könyvtár által elérhetővé tett változatában. A továbbiakban
ebből fogom a kedvenc részleteimet kiemelni és vitatni.

„Szeretve tisztelt uram, üdvözlöm a Kárpátok peremén. Már igen

várom. Aludjon jól az éjszaka. Holnap háromkor indul a delizsánsz
Bukovinába. Helyet foglaltattam rajta. A Borgói-szorosban kocsim
várni fogja és elhozza énhozzám. Remélem, jól utazott Londonból, és
kellemesen tölti majd napjait az én kies vidékemen."

Amikor Jonathan megkapja a levelet akkor még sem a szereplők,

sem az olvasóközönség nem tudja, hogy mik várnak rájuk
pontosan. Persze a modern érdeklődők teljesen tisztában vannak
azzal, hgy mire is számíthatnak. Mi is azért választottuk ezt a
könyvet, mert mindannyiunk szívéhez közel állnak az enyhén
félelmetes fiktív történetek és a Román, Szerb mitológia kincsei,
maguk a vámpírok is.

17
ELső fejezet - Három jó mondat

Vihar előtti csönd ez a levél. Az ezután következő fejezetekben

az író egy olyan történetet vet papírra amellyel a vámpírok rökre
a világkultúránk részévé válnak.

“A vér az élet!"

Irónikus egy halott szájából, amely kisebb mosolyt csal az ember

szájára az olvasása közben. Érdekes, hogy innentől mennyi
könyv, színdarab és film alapköve lett ez az elgondolás. Az író
egy akkoriban alig ismert mitológiai elemet tett közkinccsé.

,,Gyere, szerelmem - szólította Lucy buján -, karomba gyere! Hagyjuk

a leskelődőket! Térj nyoszolyámra! Szerezz végre férjhez illő
gyönyörűséget! ’’

Egy horrorisztikus élmény lehetett ez Arthurnak. Halottnak hitt

felesége nyughelyéből kimászva, egy csecsemővadászat után
flörtölget vele.

18
ELső fejezet - Három jó mondat

Arthurnak nem csak el kellett fogadni a szörnyű igazságot, hogy

tényleg élő halottak járnak közöttük még egyideűleg fel is
kellett dolgoznia, hogy felesége egy közülük. Majd később saját
kezüleg kellett vele végeznie.

"A tisztességes lány térdre ment és átgördült rám, eléggé káprázatos

volt, szándékos lelkesedés volt, ami mind izgalmas, mind visszataszító
volt, és amikor a nyakát ívbe vette, valójában az állat ajkait nyalta
meg ... éreztem a puha, az ajkak reszkető érintése a torkom
szuperérzékeny bőrén, két éles fogazat kemény csövei, csak
megérintve és szünet nélkül.’’

Stockernek a borzongás és a szerelmi szálakon túl úgy érezte,

hogy jó lenne erotikával fűszerezni az alapjáraton intenzív
történetet. A könyv nem fél az erotikus jelenetektől és a film ezt
egy újszintre emeli. Akkorival főleg és modern szemmel
kellemetlen végigülni egy-két jelenetet amelyet Stocker meg
alkotott.

Írta
Szücs Nándor 19
Második fejezet
Kreatív Munkák
Második fejezet - Póló

Készítő / Dizájnner: Kollár Samu

Rendelés: kollar.samu2007@gmail.com
21
Második fejezet - Póló

Készítő / Dizájnner: Kollár Samu

Rendelés: kollar.samu2007@gmail.com
22
Második fejezet - Vádirat

23
Második fejezet - Instagram Profil

https://instagram.com/vladdrakula7?igshid=YmMyMTA2M2Y=

24
Végszó

Végszó

A könyv Készítői:

Kollár Samu:
1. Adatok a szerzőről
4. Vádirat
9. Póló készítés

Massiomo Alex:
5. Démoni alakok
6. Helszínek a regényben
7. Film vs. Könyv
2. A könyvbéli világ kórképe

25
Végszó

Végszó

A könyv Készítői:

Szücs Nándor
8. Három Jó mondat
11. Könyv Összeszerkesztése
12. Prezentáció
Illusztrációk (Könyv Borítók)
Korrekciók
Grafikai Munka

Tatár Soma
3. Főszereplő a világhálón
a prezentáció előadása

26