Arany János és balladái

Élete:

 1817-ben született Nagyszalontán

 tanulmányait Nagyszalontán kezdte, majd 1833-ban a debreceni református gimnázium
diákja lett
 egy év múlva megszakította tanulmányait és Kisújszálláson ideiglenes tanítói állást vállalt
 1835-ben folytatta tanulmányait Debrecenben
 festészettel, szobrászattal, zeneszerzéssel kísérletezett
 1836-ban színésznek szegődött, majd mikor a társulat feloszlott, hazatért
 anyja ekkorra meghalt, apja pedig ideiglenesen megvakult
 1840-ben Nagyszalontán segéd-, majd aljegyző lett
 1840 novemberében feleségül vette Ercsey Juliannát
 két gyermekük született: Juliska és László
 1847-ben a Toldival megnyerte a Kisfaludy Társaság pályázatát
 ekkor verssel és levéllel köszöntötte Petőfi, elkezdődik barátságuk
 1848-tól a Kisfaludy Társaság tagja
 1848 novemberében nemzetőrnek állt Aradon
 1849-ben belügyminiszteri fogalmazó lett
 a szabadságharc bukását követően elvesztette állását és lakását, és bujkálni kényszerült
 1851 novemberétől a nagykőrösi református gimnázium tanított magyart és latint
 1859-től az MTA tagja (székfoglalóját Zrínyi és Tasso címmel tartotta)
 1860-tól Pesten él, szerkesztette a Szépirodalmi Figyelőt, majd a Koszorút
 1865-től az MTA titkára, majd 1870-76. az Akadémia főtitkára
 1877-től nyaranta a Margit-szigeten alkotott
 verseit a Gyulai Páltól (kor legismertebb kritikusa) kapott, üres lapokat tartalmazó,
kulccsal zárható, kapcsos könyvbe tisztázta le
 1882 októberében Petőfi Sándor szobrának leleplezésekor meghűlt, és még ebben a
hónapban meghalt

Ballada (műballada)

 18. századi műfaj

 ballada: „tragédia dalban elbeszélve”. Kisepikai műfaj, amely a három műnem határán
helyezkedik el – epikus, mert van története; drámai, mert párbeszédes; lírai, mert személyes
és az érzelmeken van a hangsúly
 a műfaj iránti érdeklődés felkeltésében nagy szerepe volt Thomas Percy angol püspök
népballada-gyűjteményének és a skót James Macpherson Osszián neve alatt megjelentetett
hamisítványainak
 népballada: középkor végén alakult ki Franciaországban, majd terjedt el egész Európában
 ennek műfaji jellegzetességeit követte a szentimentalizmus és a romantika
népköltészetkultuszával összefüggésben kialakuló műballada
 ballada a kimondhatatlanság műfaja (lélektani balladák)
 Aranynak két balladaíró korszaka volt
 1851-59. Nagykőrösön tanít, és főleg balladákat ír
  vagy önkényuralmi korszak – Bach-korszak – elnyomásáról szólnak
allegorikusan
 vagy az egyéni sorsban rejlő tragikum megjelenítése a cél
 1877-82. Őszikék – a Kapcsos könyvbe írja műveit
 Arany érdeklődését a nemzeti költészet létrehozásának gondolata fordította a
ballada műfaja felé – a népköltészet alkotásaiból akart nemzeti költészetet
teremteni
 ezen kívül pedig költői alkata is fontos -> balladákat az érzelmi, lelki tartalmak
megjelenítésének tekintette
 csoportosítás: tematikus (népéletről szóló versek; hősi, történelmi, városi témájú
versek; bűn és bűnhődés témájú versek), szerkezet (egyszólamú; többszólamú),
hangvétel (tragikus; románcos, idealizáló; komikus-humoros vígballadák),
„végkifejlet” (harmónia győzelme; harmónia felbomlása, de az értékek
megmaradás; harmónia felbomlása, értékek eltűnése)
 a balladákban van egy „krimi-sík”, amelynek van egy megoldása – történik egy
bűncselekmény, ami miatt felborul a világ rendje, de mikor megoldódik a bűncselekmény,
akkor lezárul az ügy, megnyugszunk, és nem kell tovább gondolkodni
ugyanakkor van egy lélektani sík, amely a motívumok mentén bomlik ki

Tengeri hántás

Kettős elbeszélői helyzet

 az 1. és a 14. versszakban az elbeszélő, szerző szól az olvasókhoz -> írásbeliség

 a 2-13. versszakig egy másodlagos elbeszélő van, a hallgatósághoz szól -> szóbeliség
 ki beszél a versszakok 5. sorában
 ha úgy értelmezzük, hogy ezek a másodlagos elbeszélő kiszólásai, akkor az
a célja velük, hogy megtörje kicsit a történetet, hogy ne éljék bele
magukat túlságosan
 ahol nagyon beleélik magukat, ott nagyon próbálja kizökkenteni őket
„Ködös őszre vált az idő…”
 majd éjfélkor, mikor túlságosan összeérne a valóság és a történet, befejezi
 ha hagyná őket, hogy túlságosan beleéljék magukat, akkor elveszne a
tanító jelleg

Tér, motívumok

 tűz-keret
 kapcsolatba hozható a történetmondással
 párhuzam a Toldival („Mintha pásztortűz ég…”)
 költői ihlet, látomásos költészet
 a hallgatóság körülüli a tüzet – zárt kör, zárt közösség
 a tűz éltető, ugyanakkor pusztító is lehet
 a füst összeköti a transzcendens és a földi síkot
 a történetben az emberek körülülik a tüzet (világosság), őket pedig fák veszik körül (sötétség)
  a sötétség ijesztő, ugyanakkor megóvja az emberek
 tulajdonképpen az teszi ijesztővé, hogy van világosság
 a határok közül való kilépés veszélyes (transzcendens – valóság, költészet – valóság, sötétség
– világosság, szabálytalan/motiválatlan – törvények)
 talán túl szigorúak a törvények -> de ez jó, kellenek az embernek a korlátok
 viszont a szerelem, a költészet és a tűz kontrollálhatatlanok (ugyanakkor éltető
erők)
 elsődleges beszélő a költészet kontrollálhatatlanságáról beszél,
másodlagos beszélő pedig a szereleméről
 ezeket köti össze a tűz kép
 bármi, ami elszabadul pusztító erővé válhat
 éjfél: amikor a valós és a transzcendens sík összeér, összekapcsolódnak az ellentétes szférák,
láthatóvá válnak egyidejűleg
 ekkor kell befejeznie a történetmondást

Szereplők

 Dalos Eszti és Tuba Ferkó

 a két szereplőt összeköti a neve – a zene (dalos, tuba) -> ez nem a földi sík, sokkal
inkább valamiféle lelki kapcsolat
 Eszti fiatal lányból érett nővé válik
 színek, búza-jelkép, Hold – termékenység
 Ferkó viszont nem férfias
 nem határozott, nem tud azzá válni, akire Esztinek szüksége lenne
 elmenekül, sír-rí a furulyája, bolyong
 éppen ezért testi síkon nem működhet ez a szerelem (annak ellenére, hogy lehet, hogy Eszti
teherbe esett)
 csak lelki síkon, transzcendens sík -> zene (sámán, áldozat, költészet)
 a valóságban egyszerűen nem működhet, kudarcra van ítélve

Konklúzió

 bizonyos dolgoknak hatalmas ereje van, éppen ezért van szükség szabályokra, hiszen ha ezek
az erők elszabadulnak, akkor pusztítóvá válnak
 a falu túlzott szabályozottsága nem engedi a szerelem beteljesedését, de ez valahol jó
 a ballada középpontjában maga a történetmondói tevékenység és a történetet hallgató
közösség befogadása áll; a költészet ereje

Ágnes asszony

Cím

 a mű fő kérdése, hogy Ágnes ártatlan-e, már a címben is ez a kettősség/kérdésesség jelenik

meg
 bűn-bűnhődés kérdése
  Ágnes asszony
 ellentmondásos a cím
 Ágnes – „Agnus Dei” -> ártatlanság
 ugyanakkor asszony – az asszonyok nem ártatlanok

Elbeszélő

 az elbeszélő szerint Ágnes ártatlan

 tele van tisztaságmotívumokkal, megtisztulás motívumokkal: víz, gyöngy, hattyú,
liliom, harmat, könny, fehér szín
 részvéttel fordul a hős felé a bírákhoz hasonlóan
 Ágnesben elsősorban a szenvedő embert látja (pl. „szegény Ágnes”)
 fehér lepedő <-> véres lepedő
 csibe – magzat?
 meg is jeleneik az elbeszélő a végén: „Torz alakú ránc verődik szanaszét a sima képen.” (rá
vannak írva az emlékek az arcára)

Őrültség kérdése, bűnösség kérdése

 őrült: az ember olyan cselekvéssort visz végbe, amelynek hétköznapi szinten nincs
motivációja
 Ágnes asszony az őrület jeleit mutatja: egyik szinten nyilvánvaló ez, másik szinten nem
 Ágnes és a szerető megölték a férjet; megpróbálták eltüntetni a bizonyítékokat; észreveszik
és börtönbe zárják Ágnest; tárgyaláson látják, hogy bolond; elengedik; egész életében mos
 Ágnes folyamatosan azt bizonygatja, hogy nem őrült
 őrültség metaforái: szál – megbomlottság, külseje is erre utal
 de minden, amit Ágnes csinál a megtisztulással hozható kapcsolatba – mosás; kelme->
kelmed-> kegyelem
 mitől akar megtisztulni? – gyilkosság? házasság? ÁTEREDŐ BŰN! (a szentek áldozzák
egész életüket a megtisztulásra)
 Ágnes meg akar felelni a közösségnek egészen a ballada végéig
 vajon ebbe őrül bele?
 problémás a házassága – nincs gyerek (ez egy faluban furcsa)
 elvetélt?
 szerelemből ment egyáltalán férjhez?
 miért csalta meg?
 elején még a közösség része, de a végére teljesen kizárja magát
 a végén már csak a saját törvénye számít -> mosás, már nem akar megfelelni,
elszigetelődik

Idő és tér

 Ágnes alakja mitikussá tágul

 lélektani síkon a ballada lényege, hogy a szent asszony mos azért, hogy szent legyen
 a bűn ráadásul lehet olyan, amit senki nem tud elkerülni, azaz Ágnes áldozat is
 a belső idő, Ágnes ideje állapottá rögzítődik (ez a belső felmentés lehetetlenségére utal), csak
a külső időben van haladás
  a tér először tág, ott van az utcán – szabad; de utána bezárják; a végén nyeri vissza a
szabadságát (de lelki síkon nem szabad, mert ugyanúgy mos, meg akar tisztulni)

Vörös rébék

Népballada, műballada

 az első két sor egy Nagyszalontáról származó népmondai töredék

 „Vörös Rébék általment a keskeny pallón, s elrepült”
 címszereplő megnevezése
 átváltozásának mikéntje
 átváltozás helyszíne

Szereplők

 Vörös Rébék, Rebi néni (sátán?)

 adva van már a névben a madárrá válás lehetősége (benne van a repül ige –
Réb/Rév -> révül, rebben, repül
 két alakja van Rebi néninek, a palló az átjárás
 öregasszony – egyedülálló, halandó, földi
 varjú – halhatatlan, örök, transzcendens
 vörös színből fekete lesz
 bűn, rossz jelképe
 sosincs vége az átváltozásnak: „Egy varjúból a másikba, száll a lelke…”
 Pörge Dani (Ádám?)
 naiv, befolyásolható, gyáva, béketűrő
 meggondolatlan, nyughatatlan, lobbanékony
 nem alkalmas a házasságra: nem házasságot kellene közvetíteni neki, hanem
segíteni abban, hogy felnőjön (ebben segíthetne Rebi néni)
 neve utal a jellemére – Pörge (kelekótya)
 Tera (Éva?)
 szajha
 cifra (kacér) – Rebi is így veszi rá: minek tartogassa magát egy férfinak, ha ilyen
csinos
 felszínes, fontosak a külsőségek (kendő, bor)
 kasznár (kísértés?)
 nem tisztességes, nem erkölcsös
 de nem is rossz
 a gyerek feltehetően az ő gyereke
 csak a végén jelenik meg
 a palló túlsó, transzcendens oldaláról jön – kísértés?
 Rebi néni és Dani viszonya eleinte semleges, majd rossz lesz (ráveszi Danit a házasságra)
 Rebi néni irányítja Terát
 Rebi néni és a kasznár viszonya egyenrangúbb, Rebi néni itt is a kerítő
 Tera és a kasznár szeretők, csak testi kapcsolat
  Dani és Tera házassága értelmetlen, rossz, nincs köztük igazi kapcsolat (a végén talán van egy
kis megbánás)

Házasság

 elsietett, Dani még nem áll készen rá

 a szerelmi praktikához Rebi néni a meghódítani kívánt személy egy ruhadarabját használja ->
bocskor
 Rebi néni lehetne akár jó boszorkány is, aki segít Daninak felnőni, de e helyett rossz

Palló

 központi motívum, határ

 élet-halál, földi-transzcendens, halandó-halhatatlan
 döntések jelképe is (Daninak lenne döntési lehetősége)
 fő kapcsolat Dani és Rebi néni között van (Tera csak egy báb, akit a történet
megnyomorít, befolyásolható, megvesztegethető)
 Daninak lenne lehetősége kilépni a történetből, ezzel megakadályozni a körforgást
 nem veszi el Terát, hazaküldi a lányt, nem öli meg a kasznárt
 tehát valamennyire ő is az okozója a saját szerencsétlenségének
 lelövi Rebit -> bujdosnia kell
 azzal dőlt el végérvényesen a sorsa, hogy átment a pallón – míg Rebi néni az
öröklétbe ment, addig Dani a halálba
 a kasznár vízbelökése, ami közvetlenül a halálba vezeti (három gyilkosság: Rebi,
kasznár, görög kereskedő)

Szerkezet

 keretes szerkezet a ciklikusságra utal – nem sikerült megakadályozni a körforgást