Csokonai Vitéz Mihály (1773-1804)

 Debreceni Református Kollégiumba járt

 tanultak verselést, költészettant, voltak gyakorlataik
 diákirodalom jelentős a kollégiumban (humoros, erotikus, népies hatás)
 önképző kör működött (európai irodalom, felvilágosodás irányzatai)
 utána nem nagyon tartozott sehova, ide-oda ment, itt-ott tanított/dolgozott
 végzettsége nem volt, költészetből nem tudott megélni a polgárság hiánya miatt
 folyton odament, ahol volt egy kis pénzkeresési lehetőség
 költészetében négy stílus keveredett
 rokokó: könnyed, játékos, dekoratív, ötletes, szertelen, köznapi örömök, kecses
elegancia, pajzán humor
 klasszicizmus: tanítás és gyönyörködtetés, arányos, visszafogott, az ember
gondolkodó lény, emelkedett/választékos stílus
 szentimentalizmus: melankólia, magasabb rendű boldogság, az ember érzelmi
lénye, középpontjában a természetesség áll
 népiesség: nyers, köznapi nyelvhasználat, vaskosabb erotika

A vidám természetű poéta

 ars poatica
 ellentétbe állítja a vidám és a szomorú költészetet
 szomorú
 komor, sötét, depresszív, lassú, kötött, halál, öngyilkosság,
viszonzatlan/beteljesületlen szerelem
 szentimentalizmus
 ebben a versben elutasítja
 eleinte csak rejtett irónia, később nyílt gúny
 helyszín: temető
 hangulat: melankólia, borzasztó, csendes, bús
 túlzás erősíti az iróniát
 tragédia (Racin, Shakespeare)
 a borzalomra végül megjelenik a halál, ami békés-megnyugtató-szelíd (Petőfi;
romantika: megszelídített halál elképzelés -> virágkötél, selyempárnák)
 vidám
 komolytalan, ironikus, humoros, dallamos-rímes, szerelem, mulatság-bor,
köszöntők
 rokokó
 ebben a versben ezt tartja követendőnek

Anakreóni költészet

 témája általában a szerelem és/vagy a bor

 játékosan idilli
 epikureizmus
 Epikurosz nevéhez fűződik (Kre. 3. század)
  a Kert filozófusai
 szerintük a közélettől való teljes visszavonulás teheti boldoggá az embert
 halálfélelem elkerülése érdekében a világképükben a halál nem félelmetesen
jelenik meg
 az epikureus ember visszavonul a magánélet kis köreibe, kertjében beszélget
barátaival, és nem törődik a világgal (mikrokozmosz: egy bizonyos helyszínen
boldogan éldegélnek)
 örömelvű
Csokonai: Kurta filozófia
 védelmébe veszi Anakreónt
 fajtalanság, indulat, túlzott gyönyörködtetés
 Csokonai azt mondja, hogy ő csak elkerüli a gondokat
 a jóról ír
 hatására élvezni tudjuk az életét, ráadásul a haláltól sem félünk (itt még
behozza Horatiust is)
 Anakreón az epikureizmus szerint él/alkot, verseinek Carpe diem!-
hangulata van
 Csokonai szerint ez a gondolat „hány rettenetes bűnnek csíráját” sütné el

Anakreón: Reggeliztem és Csokonai: A boldogság összehasonlítás

 idillikus állapot megjelenítése: boldog, kiegyensúlyozott, problémák nélküli állapot

 Reggeliztem
 a beszélő személye van a középpontban
 lineáris, időben előre halad (múlt->jelen)
 inkább elbeszélés
 sokkal spontánabb, kevésbé tervezett
 A boldogság
 Lilla van a középpontban
 jelen időben van (a benne levő múlt idejű igék a jelenre vonatkoznak – hatás a
jelenre)
 egyidejű (állapot)
 van benne egyfajta rákészülés, tervezettség
 nagyon akarja a boldogságot -> ez már görcsösség, felfokozott túlzás
 az örömök egyszerre vannak a jelen

Lilla-kötet

 1800-as éves elején alkotta meg a ciklust

 az első időszakban keletkezett verseire jellemző a rokokó és az anakreóni hagyomány
 szimultán verselés
 kétféle ritmizálási elv érvényesül
 van két csoport
1. időmértéket preferálják: antikvitás, tanítás
2. hangsúlyos, rímeset preferálják: népdalok, szórakoztatás
  Csokonai mindkettőre törekszik a Lilla-dalokban (egyszerre gyönyörködtet és
egyszerre tanít is)
 a Lilla-dalok nagyon változatosak
 egyrészt dalok, másrészt poétai román
 a poétai román olyan versgyűjteményt jelöl, amely attól poétai, hogy
önállóan is olvasható verseket tartalmaz, és attól román, hogy ezzel
együtt lehetővé teszi a versek lineárisan olvasásával a szövegvilág
cselekményesített olvasását
 ezzel az olvasói aktivitás megnő, utat nyit a fantázia és a képzelet előtt
 nem egy versekben írt regényt körvonalaz, hanem egy olyan gyűjteményt, amely
egyszerre változatos versformájú dalos/verses könyv, és nagyívű érzelmes
elbeszélés
 folyamat: van egy élmény -> esztétizálás (vers megírása) -> szervezés, szervező/tervező
tevékenység (kötetbe foglalás)
 története: a múló időnek hatalma van a szépségen és boldogságon, és ezt csak a művészet
képes megmenteni
 Csokonai kortársa, Kisfaludy Sándor 1801-ben megjelent kötete, az A kesergő szerelem
(megelőzi Csokonait)
 versei minden szempontból egyhangúak (homogén és determinált = egyforma és
egymással összefüggő szövegek)
 ő kimondja, hogy kötetét regényként kell olvasni, a történetre koncentrál
 Csokonainak nem tetszik: lineárisan olvasva szerinte unalmas és fárasztó
 naivabb szemlélet tükröződik a verseiben
 kevésbé hívja fel a figyelmet a tudatos megformáltságra
 a Liliomfi c. filmben felcsendül a Tartózkodó kérelem című vers 1. versszaka
 a filmben díszletként használt ház (fogadóként), valójában Szegedy Róza
háza
o Róza Kisfaludy felesége volt (ezt mindenki tudta akkoriban,
amikor a film készült)
 Csokonai nagyon újító, a film mégis egy nagyon sematikus környezetbe
helyezi a verset

További versek

 A szamóca
 az érzékszervekre hat
 aprólékosan fel van építve
 Az alvó Lillára
 felszólító igék, kicsinyítő képzők -> csendesség, nyugalom, CSITT!
 Lilla tudjon aludni
 hangszimbolika: hangok hatást keltenek
 hömpölyög helyett hempelyeg
 lágy hangok: l, s
 csitt! a tetőpont
 pásztorok, leánykák
  az antik pásztorköltészetre utal vissza (Vergilius Eclogái)
 Tartózkodó kérelem
 szimultán verselés (időmértékes és ütemhangsúlyos egyszerre)
 keresztrímes, felezőnyolcas
 Anakreóni hagyomány -> ionicus a minore
o rrhh II rrhh
o a versben a cenzúra nem mindig jó helyre esik (van, hogy szó
közben van)
o Csokonai tanult verselést, miért nem írta meg jól? biztos
szimultán egyáltalán?
o az a nézet elfogadott, hogy szimultán, tehát időmértékes is
 beszédhelyzet: E/1. egy szerelmes valaki -> hallgató, aki a szeretett személy
 rengeteg ellentét (hatalmas szerelem<->kis tulipánt, kérés<->válasz)
 egy tökéletes öröklét feltételét írja le (ambrózia csók)
 lehet a szerelem metaforája
 a vers is meg tud adni egyfajta öröklétet
 A Reményhez
 A Lilla-ciklus utolsó verse
 nincs jelenetkeret, díszlet
 a kert egy lelki táj, önmagát azonosítja vele (birtokos személyjelek,
személyragok)
 Remény: allegorikus alak, megszemélyesítés
 örök-fogalom
 magunknak teremtjük
 bennünk van, adott
 vágyak, várakozás, szükség, segítség
 jövőre vonatkozik
 vers elején háromszor szólítja meg, hármas tulajdonságrendszer
1. emberfeletti, hatalommal bír -> objektívnek tűnik, létező dolognak; de
tünemény, tehát tünékeny
2. lehetünk, hogy nem is létezik -> nem tőlünk független
3. magunknak teremtjük -> önbecsapás
 egyre fokozódik az önbecsapás
 nem a remény, hanem az emberek vakok/csalfák
 Remény: ambivalens
 egy önmagunknak teremtett, képzelt valami
 szükségünk van
 időszembesítés a 2. és 3. versszakban
 két leírás egymással ellentéte (előzmény-következmény)
 párhuzamos szerkesztésmód a két versszakban
 az euforikus állapotból jön valami más -> Lilla szerelme másra szállt
 amíg megvan a szerelem, addig nem fontos a tehetség/elismertség
 szerelem<->költészet+elismertség  ez a két lehetséges boldogság
 az 1. versszak reményét a 4. versszakban felváltja egy erős halálvágy
 itt a rokokó mellett azért már megtalálható a szentimentalizmus melankóliája is