Irodalom szóbeli tételek

3 Babits Mihály: Jónás könyve, Jónás imája

1 KEZDETEK
pályája: individuális nézőponttól a közösségért szükségszerűen szerepet vállaló prófétai
magatartásig emelkedik
20as-30as évek:
megváltozik a költőszerep  új prófétaszerep  nem aktuális üzeneteket közvetít, hanem az
állandó értékek követésére szólít fel
PL.: Jónás könyve  ez: öniróniával párosul, pátosz és irónia összejátéka
(pátosz: fokozott érzelmi hév, szenvedély)
a lírai megszólalás egyre inkább etikai állásfoglalásként értelmeződik

Jónás könyve
keletkezése: súlyos operáció után írta, amikor csak beszélgető füzeteivel tartotta kapcsolatát a
külvilággal
!!!!!!!: háborúúúúúúúúúúúra reakció hogyan, kell e
all in all: négyrészes elbeszélő költemény
egy bibliai történet mögé rejtett szellemi önéletrajz és lírai önéletrajz a prófétaszerep
problematikus voltáról
(költő = szellem embere)
eredet: Biblia, kisprófétai könyvek közül az egyik
story: Jónásnak azt mondja God irány Ninive prédikáljon, Jónás nem megy menekül, de
végül mégis Ninive

elemzés:
!!: költő kívülről szemléli önmagát  önarcképét Jónás személyében festette meg, DE nem
mindenben azonosította önmagát

point: számadás igénye

fő kérdés: A költőnek fel kell vállalnia a társadalmi problémákat?
(se Jónás, se Babits nem akar prófétálni)

1 rész
’Isten felszólítja Jónást h menjen Ninive  Jónás nem akar prófétálni  hajón rejtőzik el 
vihar  vízbe dobják’
Jónás, Babits nem érezte magáénak a világ gondjait  miért kéne nekik vállukon cipelni
mások gondjait és megoldani azokat
(„Mi közöm nékem a világ bünéhez? Az én lelkem csak nyugodalmat éhez. Az Isten gondja és
nem az enyém: senki bajáért nem felelek én.”)
itt: vetődik fel a kérdés -> A költőnek fel kell vállalnia a társadalmi problémákat?

2 rész
’Hatalmas cethalba  3 nap, 3 éjjel  imádkozik  partra veti’
a, Isten megbüntette Jónást
b, Jónás rájön h nem menekülhet  Isten ígyis, úgyis rákényszeríti  jobb ha
engedelmeskedik

3 rész
’Ninive  visszautasítás fogadja, kinevetik idk  kimegy sivatag várja h a jövendölés
bekövetkezzen  de 40 nap el és God nem pusztítja el Ninivet’

4 rész
’nem pusztul Ninive’
a, Jónás joggal várja el a pusztulást, HISZEN nem tartottak mind bűnbánatot
csak emberszemmel lát, emberközelből és emberközelbe
 korlátozott emberi tudat  nem képes felfogni Isten tervét
b, középpontban: Isten és Jónás vitája
Isten zárja le a tökpéldázattal
 megérteti Jónással hogy küldetéstudata elszakadt az Úr tervétől
(isten teremtette Ninivét meg embereket idk és csak mert pogányok nem fogja elpusztítani
őket, MÍG Jónás már azért is szomorú volt, hogy elpusztult a tök ami eddig árnyékot adott
neki, annak ellenére, hogy nem az ő „műve” v teremtésének eredménye volt a tök)
tök példázat: (og: enyhet adó bokor  Jónás panaszának lefokozása)
Isten mindenható, bármit elvehet tőlünk
az emberi látószög, cselekvésképesség korlátoltsága

BEFEJEZÉS/TANTUSZ/POINT:
1.:
!!!: joga van felháborodni a niniveiek erkölcsi romlottsága miatt, de nem kívánhatja az egész
város pusztulását
AKI: nagyon szélsőséges igazságszolgáltatást követel, az átesik a ló túloldalára ÉS a
legnagyobb igazságtalanságot követi el
NEM szabad igazság nevében embertelenségre vetemedni
2.:
Jónás feladata: felszólalni a gonosz ellen
Isten feladata: minden más
(„A szó tiéd, a fegyver az enyém.
Te csak prédikálj, Jónás, én cselekszem.”)
CÉL: bátor harc a jó ügyért minden kellemetlenség ellenére is (költőnél same) és akkor is
ha nem látja az eredményt
(„mert vétkesek közt cinkos aki néma”)
HISZEN: Jónás sem prédikált hiába  pár embernél ugyanis célba ért
(„Mert látá az Ur, hogy ott egyik-másik
szívben még Jónás szava kicsirázik”)

Nyelvezet:
- szólásszerű, általános mondatok (pl.: vétkesek közt cinkos aki néma)
- régies, archaizáló beszédmód ÉS Babits korának köznyelvi, modern kifejezései (PL.:
fölkele, elbocsátá – rühell)
- bibliára jellemző költői alakzatok (figura etymologica, alliteráció)
- bibliára jellemző kifejezésmód = jelképes beszéd (PL.: Ninive = bűn és erkölcsi romlás)

Jónás imája
keletkezés: Jónás könyve után egy évvel írta (2 évvel halála előtt)
Babits életművének összefoglalásaként, kulcsverseként kell rá tekinteni
LEHET: önmagában v. Jónás könyvvével együtt értelmezni

- SZINTÉN: szerepvers
Babits azonosul a prófétákkal)
- lírai önvallomás, számadás
a Biblia nyújt ehhez az önvizsgálathoz tükröt és mértéket
(„szent Bibliája lenne verstanom”)
- ars poetica
 téma: lírai én költészethez, a költőélethez való viszonya
 elmondja: ellehetetlenült már a hiteles költői megnyilatkozás
- műfaj: ima
imádkozik: a szólás értékéért, lehetőségéért, költészetének megújulásáért, újjászületéséért
- nincs közvetlen megszólított  csak emlegeti őt

szimbolika: Gazda = God, Cethal = halál

Gazda: nem kiismerhetetlen és rejtőzködő Isten, hanem őriz, gondoskodik
 Jónás hozzá tartozik
Cet: haláltudat mellett, megpróbáltatások, a szenvedés kifejezője
 a vállalás tudattal összefüggésben

Kapcsolat Jónás könyvvével:

a, ell.: itt Jónás meg sem próbálja megérteni Istent  csak dolgát teszi
b, ell.: cím  itt már azonosítja magát egyértelműen Jónással
c, ell.: beszélő  E/3 – E/1  azonosítja magát Jónással