Thomas Calculus 13th Edition Thomas

Test Bank
Go to download the full and correct content document:
https://testbankfan.com/product/thomas-calculus-13th-edition-thomas-test-bank/
More products digital (pdf, epub, mobi) instant
download maybe you interests ...

Thomas Calculus 13th Edition Thomas Solutions Manual

https://testbankfan.com/product/thomas-calculus-13th-edition-
thomas-solutions-manual/

Thomas Calculus Early Transcendentals 13th Edition

Thomas Test Bank

https://testbankfan.com/product/thomas-calculus-early-
transcendentals-13th-edition-thomas-test-bank/

Thomas Calculus Early Transcendentals 13th Edition

Thomas Solutions Manual

https://testbankfan.com/product/thomas-calculus-early-
transcendentals-13th-edition-thomas-solutions-manual/

Thomas Calculus 12th Edition Thomas Solutions Manual

https://testbankfan.com/product/thomas-calculus-12th-edition-
thomas-solutions-manual/
Thomas Calculus 14th Edition Hass Solutions Manual

https://testbankfan.com/product/thomas-calculus-14th-edition-
hass-solutions-manual/

Thomas Calculus Early Transcendentals 14th Edition Hass

Test Bank

https://testbankfan.com/product/thomas-calculus-early-
transcendentals-14th-edition-hass-test-bank/

Thomas Calculus Early Transcendentals 14th Edition Hass

Solutions Manual

https://testbankfan.com/product/thomas-calculus-early-
transcendentals-14th-edition-hass-solutions-manual/

Microeconomics An Intuitive Approach with Calculus 2nd

Edition Thomas Nechyba Test Bank

https://testbankfan.com/product/microeconomics-an-intuitive-
approach-with-calculus-2nd-edition-thomas-nechyba-test-bank/

Microeconomics An Intuitive Approach with Calculus 2nd

Edition Thomas Nechyba Solutions Manual

https://testbankfan.com/product/microeconomics-an-intuitive-
approach-with-calculus-2nd-edition-thomas-nechyba-solutions-
manual/
MULTIPLE CHOICE. Choose the one alternative that best completes the statement or answers the question.

Is the function graphed below one-to-one?

1) 1)
10 y

-10 -5 5 x

-5

-10
A) Yes B) No

2) 2)
10 y

-10 -5 5 x

-5

-10
A) No B) Yes

3) 3)
10 y

-10 -5 5 x

-5

-10
A) No B) Yes

1
4) 4)
10 y

-10 -5 5 x

-5

-10
A) No B) Yes

5) 5)
10 y

-10 -5 5 x

-5

-10
A) Yes B) No

6) 6)
10 y

-10 -5 5 x

-5

-10
A) No B) Yes

2
7) 7)
y
6

-6 -4 -2 2 4 6 x

-2

-4

-6

A) No B) Yes

3
Graph the inverse of the function plotted, on the same set of axes. Use a dashed curve for the inverse.
8) 8)
y
10

-10 -5 5 10 x

-5

-10

A) B)
y y
10 10

5 5

-10 -5 5 10 x -10 -5 5 10 x

-5 -5

-10 -10

C) D)
y y
10 10

5 5

-10 -5 5 10 x -10 -5 5 10 x

-5 -5

-10 -10

4
9) 9)
y
10

-10 -5 5 10 x

-5

-10

A) B)
y y
10 10

5 5

-10 -5 5 10 x -10 -5 5 10 x

-5 -5

-10 -10

C) D)
y y
10 10

5 5

-10 -5 5 10 x -10 -5 5 10 x

-5 -5

-10 -10

5
10) 10)
y
10

-10 -5 5 10 x

-5

-10

A) B)
y y
10 10

5 5

-10 -5 5 10 x -10 -5 5 10 x

-5 -5

-10 -10

C) D)
y y
10 10

5 5

-10 -5 5 10 x -10 -5 5 10 x

-5 -5

-10 -10

6
11) 11)
y
10

-10 10 x

-10

A) B)
y y
10 10

-10 10 x -10 10 x

-10 -10

C) D)
y y
10 10

-10 10 x -10 10 x

-10 -10

12) 12)
y
10

-10 10 x

-10

7
A) B)
y y
10 10

-10 10 x -10 10 x

-10 -10

C) D)
y y
10 10

-10 10 x -10 10 x

-10 -10

Function is its own inverse.

8
13) 13)
y

1 2 3 x

A) B)
y y

3 3

2 2

1 1

1 2 3 x 1 2 3 x

C) D)
y y

3 3

2 2

1 1

1 2 3 x 1 2 3 x

9
 14) 14)
y
4
3
2
1

- -   x
2 4 -1 4 2
-2
-3
-4

A) B)
y y
4 4
3 3
2 2
1 1

- -   x - -   x
2 4 -1 4 2 2 4 -1 4 2
-2 -2
-3 -3
-4 -4

C) D)
y y
4 4
3 3
2 2
1 1

- -   x - -   x
2 4 -1 4 2 2 4 -1 4 2
-2 -2
-3 -3
-4 -4

Find the inverse of the function.

15) f(x) = 8x + 3 15)
x+3 x
A) f-1 (x) = B) f-1 (x) = - 3
8 8
x-3
C) Not a one-to-one function D) f-1 (x) =
8

16) f(x) = x3 - 4 16)

3
A) f-1 (x) = x-4 B) Not a one-to-one function
3 3
C) f-1 (x) = x + 4 D) f-1 (x) = x + 4

10
 17) f(x) = 7x3 + 4 17)

3 x
A) f-1 (x) = -4 B) Not a one-to-one function
7

3 x-4 3 x+4
C) f-1 (x) = D) f-1 (x) =
7 7

18) f(x) = x + 8, x ≥ -8 18)

A) Not a one-to-one function B) f-1 (x) = x2 - 8, x ≥ 0
C) f-1 (x) = -x2 + 8, x ≥ 0 D) f-1 (x) = x2 - 64, x ≥ 0

19) f(x) = x - 6, x ≥ 0 19)

-1
A) f (x) = -(x + 6)2 , x ≥ 6 B) f-1 (x) = (x - 6)2
C) f-1 (x) = x + 6, x ≥ 6 D) f-1 (x) = (x + 6)2 , x ≥ 6

20) f(x) = x - 4, x ≥ 4 20)

-1
A) f (x) = x + 4, x ≥ 0 B) f-1 (x) = x2 + 4, x ≥ 0
C) f-1 (x) = x2 - 4, x ≥ 0 D) Not a one-to-one function

5
21) f(x) = 21)
x-2
-2 + 5x
A) Not a one-to-one function B) f-1 (x) =
x
x 2x + 5
C) f-1 (x) = D) f-1 (x) =
-2 + 5x x

22) f(x) = x-6 22)

A) f-1 (x) = x2 + 6, x ≥ 0 B) f-1 (x) = x+6

C) f-1 (x) = (x - 6)2 D) Not a one-to-one function

23) f(x) = (x - 1)2 , x ≥ 1 23)

A) f-1 (x) = - x + 1, x ≥ 0 B) f-1 (x) = x + 1, x ≥ 0
C) Not a one-to-one function D) f-1 (x) = x - 1, x ≥ 1

Find the domain and range of the inverse of the given function.
24) f(x) = 3.9 - 0.04x 24)
A) Domain: all real numbers; range: (-∞, 3.9]
B) Domain: [3.9, ∞); range: all real numbers
C) Domain and range: all real numbers
D) Domain: all real numbers; range: [3.9, ∞)

11
 1
25) f(x) = x-3 25)
6
A) Domain and range: all real numbers
B) Domain: (-∞, 3) ∪ (3, ∞); range: (-∞, 6) ∪ (6, ∞)
C) Domain: (-∞, 6) ∪ (6, ∞); range: all real numbers
D) Domain and range: (-∞, 6) ∪ (6, ∞)

26) f(x) = x3 - 4 26)

A) Domain: [0, ∞); range: [0, ∞) B) Domain: all real numbers; range: [-4, ∞)
C) Domain and range: all real numbers D) Domain: [-4, ∞); range: all real numbers

27) f(x) = x - 3 27)

A) Domain and range: all real numbers B) Domain: [0, ∞); range: [3, ∞)
C) Domain: [3, ∞); range: [3, ∞) D) Domain: [3, ∞); range: [0, ∞)

6
28) f(x) = - 28)
x
A) Domain and range: all real numbers B) Domain and range: (-∞, 0) ∪ (0, ∞)
C) Domain: (0, ∞); range: (-∞, 0) D) Domain: (-∞, 0) ∪ (0, ∞); range: (-∞, 0)

29) f(x) = (8x - 1)3 29)

A) Domain: [8, ∞); range: [0, ∞) B) Domain: [0, ∞); range: all real numbers
C) Domain: [1, ∞); range: [0, ∞) D) Domain and range: all real numbers

30) f(x) = x6 + 5, x ≥ 0 30)

A) Domain: [5, ∞); range: [0, ∞) B) Domain and range: all real numbers
C) Domain: [0, ∞); range: [5, ∞) D) Domain: (-∞, 0]; range: (-∞, 5]

8
31) f(x) = ,x≥0 31)
2
x +1
A) Domain and range: [0, ∞) B) Domain: (-∞, 0}; range: [-8, 0)
C) Domain: [0, ∞); range: (0, 8] D) Domain: (0, 8]; range: [0, ∞)

Find the value of df-1/dx at x = f(a).

32) f(x) = 2x + 7, a = -1 32)
1 1
A) B) 2 C) 7 D)
2 7

1
33) f(x) = x + 8, a = -1 33)
5
1 1
A) 8 B) 5 C) D)
8 5

34) f(x) = 5x2, x ≥ 0, a = 5 34)

1 1 3
A) 50 B) C) D)
50 10 625

12
 35) f(x) = x3 - 12x2 - 4, x ≥ 8, a = 2 35)
1 1 1
A) - B) - C) - D) -36
36 4 44

36) f(x) = x2 - 3x + 3; a = 3 36)

1 1 1
A) B) 3 C) D)
6 3 9

Find the formula for df-1 /dx.

37) f(x) = 1024x5 37)
x1/5 1
A) 5120x4 B) C) D) 20x4
4 20x4/5

1 1
38) f(x) = x+ 38)
8 16
1 1 1
A) 8x - B) 8 C) D) x -
2 8 2

39) f(x) = (8 - x)3 39)

1
A) 8 - x1/3 B) - C) -3(8 - x)2 D) x2/3
3x2/3

40) f(x) = x11/7 40)

7 -4/11 11 4/7
A) x B) x4/11 C) x7/11 D) x
11 7

Provide an appropriate response.

41) Consider the graph of f(x) = 16 - x2, 0 ≤ x ≤ 1. What symmetry does the graph have? Is f its own 41)
inverse?
A) The graph of f has no symmetry. The function f is not its own inverse because there is no
symmetry.
B) The graph of f is symmetric with respect to the y-axis. The function f is not its own inverse
because (f ∘ f)(x) = x .
C) The graph of f is symmetric with respect to the line y = x. The function f is its own inverse
because (f ∘ f)(x) = x.
D) The graph of f is symmetric with respect to the y-axis. The function f is its own inverse
because (f ∘ f)(x) = x.

42) Find the derivative of the inverse of the function f(x) = mx, where m is a nonzero constant. 42)
1 mx2
A) B) C) 1 D) m
m 2

13
 43) Consider a linear function that is perpendicular to the line y = x. Will this function be its own 43)
inverse? Explain.
A) Yes it will be its own inverse. If it is perpendicular to y = x it is symmetric with respect to y =
x. Therefore it is its own inverse.
B) No it won't be its own inverse. Its inverse will be some other line that is perpendicular to it.
C) No it won't be its own inverse. The slope will be the same but the y-intercept will be
different.
D) Yes it will be its own inverse. All perpendicular lines are their own inverses.

44) If f(x) is one-to-one, is g(x) = f(-x) also one-to-one? Explain. 44)

A) g(x) is a reflection of f(x) across the x-axis. It will be one-to-one.
B) g(x) is a reflection of f(x) across the line y = x. It will not be one-to-one.
C) There is not enough information to determine whether g(x) is one-to-one.
D) g(x) is a reflection of f(x) across the y-axis. It will be one-to-one.

45) Find the inverse of the function f(x) = x + 4. How is the graph of f-1 related to the graph of f? 45)
A) f(x) = x - 4. The graph of f-1 is a line parallel to the graph of f. The graphs of f and f-1 lie on
opposite sides of the line y = x and are equidistant from that line.
B) f(x) = -x - 4. The graph of f-1 is a line perpendicular to the graph of f at x = 4.
1
C) f(x) = + 4. The graph of f-1 is a curve intersecting the graph of f at two points equidistant
x
from the y-axis.
1
D) f(x) = x + . The graph of f-1 is a line parallel to the graph of f. The graphs of f and f-1 lie on
4
the same side of the line y = x.

46) If f(x) is one-to-one, can anything be said about h(x) = 2f(x) + 4? Is it also one-to-one? Give 46)
reasons for your answer.
A) No, h(x) will not be one-to-one. The function h(x) assumes the same value for at least two
different f(x)-values.
B) Yes, h(x) will be one-to-one. For every distinct value of f(x) there is one distinct value of h(x).
C) Yes, h(x) will be one-to-one. The inverse of f(x) is h(x) and is therefore one-to-one.
D) No, h(x) will not be one-to-one. The function h(x) does not pass the horizontal line test.

Express the following logarithm as specified.

47) ln 4.5 in terms of ln 2 and ln 3 47)
A) 2 ln 3 + ln 2 B) ln 3 + 2 ln 2 C) 2 ln 3 - ln 2 D) 2 ln 3 - 2 ln 2

48) ln 27 in terms of ln 3 48)

1 2 3
A) 6 ln 3 B) ln 27 C) ln 3 D) ln 3
2 3 2

49) ln 4.5 in terms of ln 3 and ln 2 49)

2 ln 3 + ln 2 2 ln 3 - ln 2 2 ln 3
A) B) 2 ln 3 C) D)
2 2 2

14
 50) ln (1/9) in terms of ln 3 50)
1 1
A) - ln 3 B) -2 ln 3 C) 2 ln 9 D) ln 3
2 2

51) ln 7 7 in terms of ln 5 and ln 7 51)

ln 7 3 ln 7 ln 7
A) ln 7 + B) ln 7 C) D) ln 5 +
2 2 2 2

52) ln 36 in terms of ln 2 and ln 3 52)

A) 2 ln 2 - 2 ln 3 B) 2 ln 2 + 2 ln 3 C) -2 ln 2 - 2 ln 3 D) 4 ln 2

ln 6 + ln (1/3)
53) in terms of ln 2 and ln 3 53)
ln 16
1 ln 2 ln 3
A) B) C) D) 1
4 2 4

Express as a single logarithm and, if possible, simplify.

54) ln (x2 - 9) - ln (x + 3) 54)
A) ln (x - 3) B) ln (x2 - 3) C) ln (x - 9) D) ln (x + 3)

cos θ
55) ln cos θ - ln 55)
4
1 cos2 θ
A) ln B) ln cos θ C) ln 4 D) ln
4 4

1
56) ln 2x2 - 2x + ln 56)
2x

A) ln (x - 2) B) ln 4x2 (x - 1)

1
C) ln (x - 1) D) ln 2x2 - 2x +
2x

1
57) ln 49t18 - ln 7 57)
2
7 9
A) ln 7 t9 - 1 B) ln t9 C) ln t D) ln 7t9
2

58) ln (3 sec θ) + ln (4 cos θ) 58)

A) ln (3 sec θ + 4 cos θ) B) ln (12)

3
C) ln (12 cot θ) D) ln
4

59) ln (32x + 16) - 2 ln 4 59)

A) ln (4x + 2) B) ln (2x + 1) C) ln (32x) D) ln (256(2x + 1))

15
Find the derivative of y with respect to x, t, or θ, as appropriate.
60) y = ln 9x 60)
1 1 1 1
A) - B) - C) D)
x 9x x 9x

61) y = ln (x - 6) 61)
1 1 1 1
A) B) - C) D)
x+6 x+6 x-6 6-x

62) y = ln 4x2 62)

2x 8 1 2
A) B) C) D)
2
x +4 x 2x + 4 x

ln x
63) y = 63)
x7
1 + 7ln x 1 - 7ln x 7ln x - 1 1 - 7ln x
A) B) C) D)
x14 x8 x8 x14

1 3
64) y = x7 ln x - x 64)
3
A) 8x6 - x2 B) x6 - x2 + 7x6 ln x
C) x7ln x - x2 + 7x6 D) 7x6 - x2

65) y = ln ln 6x 65)
1 1 1 1
A) B) C) D)
6x x x ln 6x ln 6x

1-x
66) y = ln 66)
(x + 3)3
2x - 6 4x - 6 2x - 6 (x + 3)3
A) B) ln C) D)
(x + 3)4 (x + 3)4 (x + 3)(1 - x) 1-x

1+ x
67) y = ln 67)
x4
8-7 x -8 - 7 x -8 - 7 x -8 - 7 x
A) B) C) D)
2x(1 + x ) 2x 2(1 + x ) 2x(1 + x )

68) y = ln (cos (ln θ)) 68)

tan (ln θ) tan (ln θ)
A) B) - C) tan (ln θ) D) - tan (ln θ)
θ θ

16
 5x
69) y = ∫ ln t2 dt 69)

5x ln 5x ln x
A) - B) -ln 5
2x 2 x

C) ln x D) ln 5x2

Evaluate the integral.

70) ∫ 5 dx
9 - 7x
70)

5
A) - ln -9 + 7x + C B) ln -9 + 7x + C
7
4
C) - ln 9 - 7x + C D) -5 ln -9 + 7x + C
7

3
71) ∫ x4 + 1
x5 + 5x
dx 71)
2
1 2 1 38 1 43 2 3
A) ln B) ln C) ln D) ln
5 3 5 249 5 7 3 2

72) ∫ cos x dx
1 + 3 sin x
72)

A) 3 ln 1 + 3 sin x + C B) ln 1 + 3 sin x + C

1
C) 3 sin x + C D) ln 1 + 3 sin x + C
3

π/16
73) ∫ sec 2 4x
3 + tan 4x
dx 73)
0
4 1 4 1 1
A) ln B) ln C) ln D) e4/3
3 4 3 4 3

74) ∫ dx
x 5 + 8 ln x
74)

1 1
A) ln 5 + 8 ln x + C B) ln 8 + 5 ln x + C
8 8
1 5
C) ln 5 + 8 ln x + C D) ln 5 + 8 ln x + C
5 8

17
 5π/4
75) ∫ tan
x
5
dx 75)
0
-5 2 5 ln 2 -5 ln 2 5 2
A) B) C) D)
2 2 2 2

π/8
76) ∫ 4 cot (4θ) dθ 76)
π/16
ln 2 ln 2 ln 8
A) - B) C) ln 2 D)
2 2 2

5π/3
77) ∫ 6 cot
t
5
dt 77)
5π/6
A) 15 ln 3 B) -15 ln 3 C) -30 ln 3 D) 30 ln 3

π/12
78) ∫ 12 tan 3x dx 78)
0
A) -2 ln 2 B) 2 ln 2 C) 2 ln 3 D) 4 ln 2

79) ∫ sec x tan x

-4 + sec x
dx 79)

A) ln -4 + sec x + C B) -4 ln sec x + C
C) -ln -4 + sec x + C D) -4 ln -4 + sec x + C

Use logarithmic differentiation to find the derivative of y.

80) y = x(x + 7) 80)
ln x + ln(x + 7) x(x + 7) 1 1
A) B) +
2 2 x x+7
1 1 1
C) + D) x(x + 7)(2x + 7)
2 x x+7

x
81) y = 81)
x-7
7 x 1
A) - B) (lnx - ln(x - 7))
2 x-7 2
1 1 1 1 x 1 1
C) - D) -
2 x x-7 2 x-7 x x-7

82) y = sin x 5x + 8 82)

5 1
A) sin x 5x + 8 cot x + B) sin x 5x + 8 lnsin x + ln(5x + 8)
2(5x + 8) 2
10cot x + 21cot x 1 5
C) D) sin x 5x + 8 +
5x + 16 sinx ∙ cosx 5x + 8

18
83) y = x(x + 9)(x - 1) 83)
A) x(x + 9)(x - 1)(lnx + ln(x + 9) + ln(x - 1)) B) 1

1 1 1 1 1 1
C) + + D) x(x + 9)(x - 1) + +
x x+9 x-1 x x+9 x-1

84) y = (x4 + 1)3(x - 1)5 x2 84)

A) (x4 + 1)3 (x - 1)5 x2 (3ln(x4 + 1) + 5ln(x - 1) + 2ln x)
12x3 5 2
B) (x4 + 1)3 (x - 1)5 x2 + +
x4 + 1 x - 1 x
12x3 5 2
C) + +
4
x +1 x - 1 x
14 5
D) (x4 + 1)3 (x - 1)5 x2 +
x x-1

x sin x
85) y = 85)
x+1
1 1 x sin x 1
A) + cot x - B) lnx + lnsin x - ln(x + 1)
x 2x + 2 x+1 2
1 1 1 1 x sin x 1 1
C) + + D) + cot x -
2 x sin x x + 1 x+1 x 2x + 2

x x5 + 2
86) y = 86)
(x - 7)1/3

x x5 + 2 1 1 1 1
A) ln x + ln(x5 + 2) - ln(x - 7) B) ln x + ln(x5 + 2) - ln(x - 7)
(x - 7)1/3 2 3 2 3

x x5 + 2 1 5x4 1 1 5x4 1
C) + - D) + -
(x - 7)1/3 x 5
2x + 4 3x - 21 x 2x5 + 4 3x - 21

x(x + 1)
87) y = 4 87)
x3 + 7
1 1 3x2 1
A) + - B) (ln x + ln(x + 1) - ln(x3 + 7))
x x + 1 x3 + 7 4

x(x + 1) 1 1 3x2 1 4 x(x + 1) 1 1 3x2

C) 4 4 + - D) + -
x3 + 7 x x + 1 x3 + 7 4 x3 + 7 x x + 1 x 3 + 7

19
 5 (5x + 1)(x + 3)2
88) y = 88)
(x4 + 5)(x + 7)
5 (5x + 1)(x + 3)2 5 2 4x3 1
A) 5 + - -
4
(x + 5)(x + 7) 5x + 1 x 4
+3 x +5 x +7
1
B) (ln(5x + 1) + 2ln(x + 3) - ln(x4 + 5) - ln(x + 7))
5

1 5 (5x + 1)(x + 3)2 5 2 4x3 1

C) + - -
5 4
(x + 5)(x + 7) 5x + 1 x + 3 4
x +5 x +7

5 2 4x3 1
D) + - -
5x + 1 x + 3 x4 + 5 x + 7

sin x cos3 x sec x

89) y = 89)
x1/3
sin x cos3 x sec x 1
A) 2cot x - 2tan x -
x1/3 3x

sin x cos3 x sec x 1 1

B) cotx - 3tan x + -
x 1/3 sin x cos x 3x

sin x cos3 x sec x 1

C) cot x - 2tan x -
x 1/3 3x

sin x cos3 x sec x 1

D) cot x + 4tan x -
x1/3 3x

Solve the problem.

1
90) Find the area bounded by the x-axis, the curve y = , x = 0, y = 0, and x = 4. 90)
x+2
1
A) ln 3 B) 2 ln 6 C) ln 3 D) ln 6
2

91) Find the area bounded by xy = 7, x = 3, x = 4, and y = 0. 91)

3 7 3 4 4
A) 7 ln B) ln C) ln D) 7 ln
4 2 4 3 3

92) Find the volume of the solid that is generated by revolving the area bounded by the x-axis, the 92)
9x
curve y = , x = 1, and x = 3 about the x-axis.
x2 + 1
9 1 9 1 9
A) ln 5 B) 9π ln C) π ln D) π ln 5
2 5 4 5 2

7
93) Find the volume of the solid that is generated by revolving the area bounded by y = , 93)
2x + 1
x = 0, x = 2, and y = 0 about the x-axis.
49 49 7 2 7
A) π ln (2) B) π ln (5) C) π ln (5) D) π ln (2)
2 2 2 2

20
Another random document with
no related content on Scribd:
The Project Gutenberg eBook of Parent úr
This ebook is for the use of anyone anywhere in the United States
and most other parts of the world at no cost and with almost no
restrictions whatsoever. You may copy it, give it away or re-use it
under the terms of the Project Gutenberg License included with this
ebook or online at www.gutenberg.org. If you are not located in the
United States, you will have to check the laws of the country where
you are located before using this eBook.

Title: Parent úr

Author: Guy de Maupassant

Translator: Aladár Kuncz

Release date: January 11, 2024 [eBook #72685]

Language: Hungarian

Original publication: Budapest: Athenaeum, 1925

Credits: Albert László from page images generously made available

by the Hungarian National Digital Archive

*** START OF THE PROJECT GUTENBERG EBOOK PARENT ÚR

***
 PARENT ÚR

GUY DE MAUPASSANT

ÖSSZES MŰVEI
XV

A PARENT ÚR (MONSIEUR PARENT) CÍMŰ NOVELLÁS KÖTET ELSŐ

KIADÁSA 1886-BAN JELENT MEG

GUY DE MAUPASSANT

PARENT ÚR

FORDÍTOTTA

KUNCZ ALADÁR
 BUDAPEST
AZ ATHENAEUM IRODALMI ÉS NYOMDAI R.-T. KIADÁSA

11644. – Budapest, az Athenaeum r.-t. könyvnyomdája

 Parent úr.

I.

A kis Gyuri, négykézlábon állva, homokból hegyeket épített.

Kezével először összeseperte a homokot, aztán piramist emelt
belőle s a csúcsára gesztenyefa-levelet tűzött.
Atyja, ki vas-széken ült, egész figyelmével szerelmesen nézte és
az emberekkel teli kis kertben csak őt látta.
Az egész körbefutó út hosszában, mely a vízmedence s a Trinité
templom előtt vezetett el és a gyepágyat megkerülve visszatért, a
többi gyermekek is el voltak merülve kölyök-kutyákra emlékeztető
játékukban, mialatt nevelőnőik ostoba szemükkel közömbösen
bámészkodtak a levegőbe, vagy anyáik egymással csevegtek, de
ellenőrző tekintetüket csemetéikről egy pillanatra sem vették le.
A dajkák komoly arccal, főkötőiknek rikító, hosszú szalagait
maguk után húzva, párosával sétáltak s karjukon csipkékbe
burkoltan valami édes kis fehérséget tartottak, míg a kis lánykák
rövid ruhában, mezítelen térddel, a karikázást olykor félbeszakítva,
nagy komolysággal társalogtak. A parknak zöldzubbonyos őre a sok
finom csöppség között bolyongott és minduntalan óvatosan kitért,
hogy föl ne döntse a homoképítményeket, rá ne taposson a kis
kezekre és meg ne zavarja az apró emberi lárváknak
hangyamunkáját. A nap a Szt. Lázár ucca házai mögött hanyatlott
alá és széles, ferde sugaraival még egyszer elöntötte a csinosan
öltözött gyermekhadat. A gesztenyefákon sárga fény világolt s a
templom magas kapuja előtt a három szökőkút olvadt ezüst
sugarakat lövelt fel.
Parent úr egyre csak homokban térdeplő fiát nézte: szerelmes
szeme követte a kis Györgynek legkisebb mozdulatát is, és félig
kinyílt ajkából csók csók után kelt volna szárnyra, hogy kisfiát féltőn
körülrepdesse. Egyszer azonban a toronyórára tekintett s
megállapította, hogy 5 perccel elkésett. Székéről felemelkedett,
kicsinyét karjánál megfogta, ruhájáról a homokot leverte, kezét
megtörölte s a Blache ucca felé vitte magával. Sietett, hogy
korábban érjen haza, mint felesége. Gyermeke, aki alig tudta
követni, mellette nagy igyekezettel tipegett.
Ekkor az apa karjára vette s annyira meggyorsította a lépteit,
hogy az emelkedő úton alig bírta szusszal. Negyven év körüli, már
őszülő, kissé kövér ember volt s gömbölyödő potrohát bizonyos
nyugtalansággal hordta, mint valami agglegény, ki egykor vidáman
élt s akit kellemetlen tapasztalatok félénkké tettek. Néhány évvel
ezelőtt fiatal lányt vett el feleségül, akit gyöngéd szeretettel
bálványozott, de aki vele mindenható kegyúrként, nyersen és
gőgösen bánt. Szidta mindenért, akár tett valamit, akár nem tett.
Epésen vetette szemére legkisebb cselekedeteit, szokásait,
legegyszerűbb élvezeteit, ízlését, kézmozdulatait, testének szerény
gömbölydedségét és hangjának szelíd színezetét.
Mégis szerette az asszonyt, de mindenekfölött a kis Györgyöt
imádta, kivel az asszony most három éve ajándékozta meg. Ő lett
szívének legnagyobb öröme és gondjainak legféltettebb tárgya.
Húszezer franknyi évi jövedelméből minden foglalkozás nélkül,
szerény tőkepénzes módjára élt; és felesége, kit fillér nélkül vett el,
nem egyszer keserűen lobbantotta szemére dologtalanságát.
Végre házukhoz érvén, a gyermeket a lépcső alján tette le,
homlokát megtörülte és nekivágott a lépcsőnek.
A második emeleten becsöngetett.
Ajtót egy öreg cseléd nyitott, ki egykor dajkája volt, de most azok
közé a félelmetes szolgálók közé tartozott, akik az egész családon
zsarnokoskodnak.
Szorongó szívvel kérdezte:
– A nagyságos asszony hazajött?
Az öreg cseléd vállat vont:
– Látta már valamikor a nagyságos úr a nagyságát félhétkor
hazajönni?
Bátortalanul válaszolt:
– Nagyszerű, annál jobb, legalább lesz időm ruhát cserélni, mert
nagyon kimelegedtem.
A szolgáló dühvel és megvetéssel vegyes szánalommal nézett
rá. Duzzogva jegyezte meg: – Óh, nem vagyok vaksi; jól látom, hogy
a nagyságos úr csupa víz; biztosan szaladt; talán a gyereket is
cipelte; mindezt azért tette, hogy a nagyságát félnyolc órára itthon
várhassa. Csakhogy most már én nem leszek készen erre az időre.
A vacsorát nyolc órára készítem el; s annyi baj legyen, ha várni kell
reá; a sültet csak nem égetem oda.
Parent úr úgy tett, mintha oda se hallgatna. Maga elé morogta:
»Jól van, jól. Meg kell mosni a Gyurika kezét, ki homokbuckákat
épített. Én meg azalatt átöltözködöm. Mondd meg a szobalánynak,
hogy a kicsikét gondosan hozza rendbe!«
És belépett szobájába. Mihelyt ott volt, az ajtót magára zárta,
hogy egyedül lehessen, egészen egyedül. Az utóbbi időkben már
annyira hozzászokott, hogy durván bánnak vele és unos-untalan
belekötnek, hogy csupán zárt ajtók mögött érezte magát
biztonságban. Már gondolkozni, elmélkedni és okoskodni sem tudott,
ha kulcsfordítással nem érezte magát védve a rosszaló és gyanusító
tekintetek elől. Erőtlenül roskadt egy karosszékbe, hogy még mielőtt
fehérneműt váltana, kipihenje magát, és arra gondolt, hogy Julis a
házban maholnap veszedelmessé növi ki magát. Meglátszott
ugyanis rajta, hogy úrnőjét gyűlöli és hogy még nálánál is jobban
acsarkodik Limousin Pálra, aki ama ritka legénykori barátok közé
tartozott, akik a házasság után hűséges és megbízható
házibarátokká válnak.
Limousin volt az, aki Henriette és a közte előforduló
öszetűzéseknél készségesen vállalta az ütközőpárna szerepét és aki
buzgón, sőt kellő határozottsággal állott pártjára a meg nem
érdemelt szemrehányások, kínos jelenetek és életének naponként
ismétlődő gyötrelmei közepett.
S most ez a Julis több mint hat hónap óta rosszindulatú
megjegyzéseket és félre nem érthető célzásokat enged meg
úrnőjével szemben. Minden tettét rosszmájú bírálattal kíséri és
naponta legalább húszszor kijelenti: »Ha én volnék a nagyságos úr
helyén, nem lehetne orromnál fogva vezetni. Dehát én Istenem, kiki
a maga természete szerint cselekszik«.
Sőt egy napon odáig ment, hogy magával Henriette-tel szembe
merészelt szállni, aki este urának csupán annyit mondott: »Te, ha az
a teremtés még egyszer szemtelenkedik velem, egyszerűen
kidobom.« Mindazonáltal az asszony, aki különben senkitől sem félt,
mintha az öreg szolgálótól rettegett volna. Parent feleségének ezt a
kezességét arra magyarázta, hogy az asszony a szolgálóban régi
dajkáját tiszteli, s benne azt a régi cselédet látja, aki a haldokló
Parent mamának szemét egykor lefogta. De most már mindennek
vége volt; a dolgok tovább így nem folyhattak; rémülten gondolt arra,
ami be fog következni. Mit tegyen? Az, hogy Julisnak kiadja útját,
olyan félelmesnek tűnt fel, hogy huzamosabban gondolni sem mert
rá. De ép oly lehetetlen volt, hogy feleségével szemben neki adjon
igazat; a dolog most már odáig jutott, hogy egy hónap telik bele s a
helyzet a két nő között türhetetlenné válik.
Lelógó karokkal kétségbeesve ült székén s hiába kutatott módok
után, amelyekkel mindent elsimíthatott volna. Végül is maga elé csak
ennyit morgott: »Szerencsére itt van a kis Gyurikám; nélküle igazán
boldogtalan lennék.«
Azután arra gondolt, hogy megkérdezi Limousint; el is határozta
rá magát; de nyomban eszébe jutott az öreg cseléd és barátja közti
ellenségeskedés s félt, hogy Limousin a kidobás mellett lesz; a
bizonytalanság és aggódó félelem újra elborította.
A falióra hetet kongott. Ijedten ugrott fel. Hét óra s még nem
cserélt fehérneműt! Rémülten, lázasan vetkőzni kezdett,
megmosakodott, tiszta fehér inget vett és oly gyorsan hozta magát
rendbe, mintha a szomszéd szobában igen fontos esemény
lejátszódásánál kellett volna segédkeznie.
Belépett a vendégszobába és boldog volt, hogy többé mitől sem
kell félnie.
Belenézett az ujságba; az ablakhoz ment s az uccára vetett
pillantást, majd visszafordult és a kanapéra ült. Az ajtó nyílt s kis fia
tisztán, megfésülve, mosolygó arccal lépett be. Parent karjaiba
kulcsolta és szenvedéllyel csókolta meg. Először haját csókolta,
majd szemét, orcáit, aztán az ajkát, kis kezeit, azután csuklójánál
fogva a levegőbe lóbálta, felemelte egészen a mennyezetig s mikor
ebbe belefáradt, térdére ültette és huszárosdit játszott vele.
A gyermek boldogan nevetett, karjait emelgette örömében.
Nagyokat kiáltott és apja vele nevetett, kiáltozott, nagy hasát
rengetve s az élvezetben jobban elmerülve, mint maga a gyermek.
Egész gyönge, agyonkínzott és lemondó szívéből szerette őt.
Szerette bolond magafeledkezéssel, rajongó hízelkedéssel, minden
megcsúfolt, piruló gyöngédségével, amely belőle sohasem tudott
kiáradni, még házasságuk első perceiben sem, minthogy felesége
vele szemben mindig száraz és tartózkodó volt.
Julcsa megjelent az ajtóban. Arca sápadt volt, a szeme villogott
és hangjában vészteljes keserűség remegett:
– Nagyságos úr, fél nyolc.
Parent nyugtalan tekintetet vetett a faliórára, majd beletörődötten
morogta:
– Úgy van; fél nyolc…
– A vacsora kész.
 Parent vihart sejtve, megkísérelte elhárítani: – Hiszen magad
mondtad, amikor hazajöttem, hogy a vacsora csak nyolc órára lesz
kész!…
– Nyolc órára?… Ugyan mi jutott eszébe? Volna szíve a gyereket
nyolc órakor vacsoráztatni? Én mondtam, hogy nyolckor?… Hát
persze; az ember beszél néha, csakhogy beszéljen. De a gyereknek
elpusztul a gyomra, ha nyolc órakor etetik! Az anyjától akár éjfélkor
is vacsorázhatnék. Sokat is törődik vele! Ki látott még ilyen anyát?…
Drágalátos asszonyszemély, mondhatom! Az ember szíve
elfacsarodik, ha ilyen anyákat lát!
Parenton végigborzongott az aggódó félelem. Világosan érezte,
hogy a fenyegető jelenetnek elébe kell vágnia:
– Júlia, megtiltom, hogy asszonyodról így beszélj. Megértetted?
Kívánom, hogy a jövőben ehez tartsd magad.
Az öreg cseléd az erélyes szavak hallatára csodálkozó
döbbenéssel hátrált. Szó nélkül sarkon fordult és az ajtót úgy
becsapta, hogy a csillár üvegkristályai mind összecsengtek. Pár
pillanatig a vendégszoba csendjében csupán ez a csilingelés
hallatszott, mintha láthatatlan, kis harangok szóltak volna.
Gyuri először meglepődött, de aztán boldogan összecsapta
tenyerét és felpuffasztva arcocskáját, tüdejének teljes erejével nagy
»bum«-ot kiáltott, amivel az ajtó becsapódását akarta utánozni.
Apja ismét ölébe vonta és mesélni kezdett. De elméje
szórakozottsága miatt a történetek fonalát minduntalan elvesztette. A
kis Gyuri nem tudván mire vélni a dolgot, apját csodálkozó
szemekkel nézte.
Parent szeme mindig a faliórán függött. Szinte látta, hogy a
mutatók mennek. Szerette volna megállítani az órát, leszögezni az
időt, amíg felesége hazajön. Nem neheztelt Henriettere, de félt: félt
tőle, félt Julcsától, félt mindattól, ami történhetik. Még tíz percnyi
késés és jóvátehetetlen katasztrófa történhetik. Magyarázatok,
szenvedelmes szavak hangozhatnak el, amelyekre még gondolni
sem szeret. A veszekedésnek, a heves szóváltásnak, a levegőt
puskagolyóként átfúró szitkoknak puszta elképzelésére is, szíve
hangosan dobogott. A gondolatra, hogy a két asszony szemben áll
egymással, villogó szemük egymásba mered és ajkukról szitok
fröccsen, Parentnak kiszáradt a torka, mintha napon kutyagolt volna,
s maga puhává vált, mint a rongy; oly puhává és erőtlenné, hogy
még gyermekét sem tudta térdén lovagoltatni.
Nyolcat ütött. Az ajtó újra nyílt és Julcsa újra megjelent. Arcáról a
felháborodás eltűnt s helyébe hideg, gonosz elszántság költözött. Így
még félelmetesebb volt.
– Nagyságos úr! – mondta, – megboldogult anyját utolsó
pillanatáig szolgáltam, magát csecsszopó korától fogva mind a mai
napig neveltem! Senki sem mondhatja, hogy nem hű cselédjük
voltam…
Itt feleletet várt.
Parent zavartan dadogta:
– Kétségtelenül, Julcsa lelkem.
Julcsa folytatta:
– A nagyságos úr tudja, hogy nem pénzért tettem ezt, hanem
iránta való szeretetből; tudja, hogy sohasem csaltam meg, egy
hazug szó nem hagyta el ajkamat; tudja, hogy nekem semmi
tekintetben szemrehányást nem lehetett tenni…
– Tudom, tudom, Julcsa lelkem.
– Hát akkor engedje meg, hogy kimondjam, ami a szívemet
nyomja. Ez már így tovább nem mehet. Eddig csupa szeretetből
hallgattam. Hagytam a tudatlanságban a nagyságos urat. De ami
sok, a’ sok! Az egész ucca nevet a dolgon. Tegyen, amit tetszik,
nagyságos úr, de már meg kell tudnia, amit az egész világ tud! Nem
szokásom a pletykálkodás, nem is azért mondom, de a naccsága
rossz úton jár. Azért nem jön haza idejében.
Parenton elömlött a rémület. Nem merte a szavak értelmét
fölfogni, hanem makacsan hebegte: »Hallgass… Tudod, hogy
megtiltottam…«
De az asszony hajlíthatatlan eltökéltséggel vágott szavába.
– Nem, nagyságos úr, most már mindent elmondok. A naccsága
régtől fogva szeretkezik Limousin úrral. Hányszor láttam őket zárt
ajtók mögött ölelkezni! Ó, ha Limousin úr gazdag lett volna, a
naccsága biztosan nem Parent úrhoz megy férjhez. Ha a nagyságos
úr csak kicsit visszaemlékeznék arra, hogy is volt a házasság, akkor
maga is mindent világosan látna…
Parent halottsápadtan emelkedett fel és fenyegetőleg kiáltott:
»Hallgass!… Hallgass!… vagy…«
Az öreg cseléd csak annál élesebben sipította:
– Nem, nem! Elmondok mindent. A naccsága csak a pénzéért
ment a Nagyságos úrhoz. Már első nap megcsalta. Ők ketten
mindent szépen kicsináltak. Turpisságukon a vak is
keresztülláthatott… Azért kínozta, gyötörte úgy a nagyságos urat,
mert nem szerette és mégis férjhez kellett hozzá mennie. Ó, én
láttam ezt és eleget vérzett a szívem miatta…
Parent ökölbe feszült kézzel tett egypár lépést előre s közben
folyton ismételte: »Hallgass!… Hallgass!…« Mást nem tudott
mondani.
Az öreg asszony nem hátrált; el volt mindenre szánva.
De a kis György, aki előbb az ijedségtől szólni sem tudott, a
fenyegető hangok hallatára elkezdett iszonyatosan ordítani. Állva
maradt apja mögött, arcocskája eltorzult s úgy üvöltött, ahogy csak
torkán kifért.
Fiának kétségbeesett rikoltozása elkeserítette s egyben dühvel s
bátorsággal töltötte el Parent-t. Karjait fölemelve rohant Julcsára s
mindkét öklével ütésre készen kiáltozta: »Te nyomorult, még
elveszed az eszét ennek a kis gyereknek.«
Ökle már arca felé feszült. De az öreg cseléd szemét nem véve
le róla vészes hangon jelentette ki:
 – Nem bánom, üssön meg; emeljen kezet arra, aki dajkálta,
nevelte; azért az igazság mégis csak igazság marad: a naccsága
megcsalja és a gyerek, az sem a nagyságos úrtól való!…
Parent visszahőkölt; karja lepetyhüdt s maga gondolat és akarat
nélkül állt az öreg cseléd előtt, mint akin a tenger süketítő árja
csapott végig.
Julcsa folytatta: – Elég ennek a kis boldogtalannak az arcára
nézni! Mintha csak Limousin úrról fotografálták volna le. Egészen az
ő szeme, az ő homloka. A vaksi is kitapogatná rajta a
hasonlóságot…
Parent nem tudta már tovább hallgatni. Megragadta az asszonyt
vállánál s teljes erővel rázta, miközben magából kikelten üvöltötte:
»Kígyó… kígyó! Ki innen, kígyó! Menj, menj, mert megöllek!…
Takarodj! Takarodj!…«
És vad, kétségbeesett erőfeszítéssel a szomszéd szobába lökte.
Az asszony a felterített asztalra zuhant, amelyen a tányérok,
poharak összetörtek. Egy pillanatig elnyúlt az asztalon, de hirtelen
felemelkedett, az asztalt ura és maga közé tolta s amíg az dühödten
kergette, ő az asztal másik oldaláról habzó szájjal köpte arcába a
szavakat:
– Csak menjen el hazulról ma este… Igen, ma este, a vacsora
után… Aztán jöjjön mingyárt vissza… Majd meglátja!… Majd
meglátja!… Majd meglátja, hogy hazudtam-e?… Tessék
megpróbálni!… Majd meg tetszik látni…
Kihátrált a konyhaajtóig, aztán elmenekült. Parent utána
iramodott; felkúszott a padláslépcsőn a cselédszobáig, ahová Julcsa
bezárkózott és megdöngette az ajtót:
– Rögtön elhagyod a házat.
Julcsa a deszkarésen át felelt:
– Nyugodt lehet. Egy óra mulva nem leszek itt.
 Azután visszament a lépcsőn, görcsösen kapaszkodva a karfába,
hogy el ne essék. A vendégszobában, ahová benyitott, a kis György
bőgött a földre kuporodva.
Parent székre rogyott és bamba szemmel meredt a gyermekre.
Nem értett, nem tudott már semmit; szédült, fejében az agyvelő
megaludt, mintha nyakszirten taglózták volna. Alig emlékezett már a
szörnyű dolgokra, amiket szolgálója mondott. Majd elméje, mint
felzavart víz, lassanként megnyugodott és tisztulni kezdett. S a
förtelmes felfedezés befurakodott szívébe és kezdte rágni.
Julcsa oly világosan, annyi erővel, annyi biztonsággal és
őszinteséggel beszélt, hogy jóhiszeműségében nem kételkedhetett.
De ítélőképességében annál kevésbé lehetett megbízni. Az iránta
való szeretet és Henriette ellen táplált féktelen gyűlölete
megvakíthatta. De, amily mértékben igyekezett megnyugtatni és
meggyőzni önmagát, oly mértékben támadtak fel emlékezetében
egészen apró dolgok, amelyek most jelentőségeseknek látszottak.
Felesége egyes szavai, Limousin vigyázatlan tekintetváltásai, egy
sereg meg nem figyelt, szinte észrevétlen semmiség, esti
kimaradások, együttes távollétek, sőt jelentéktelen, de kissé furcsa
kézmozdulatok, amelyeket nem tudott meglátni, megérteni, de
amelyek szemében most egyszerre sokatmondóvá váltak, közöttük a
bűnös egyetértést nyilvánvalóvá tették. Félelmétől megbokrosított
emlékezetében minden felelevenedett, ami csak jegyességük óta
történt. Mindenre rátalált: a sajátságos hangsúllyal kiejtett szavakra,
a gyanús és számítással játszott jelenetekre. És e különben derék
és nyugodt embernek nyomorult kis elméje, amelyet a gyanú véresre
sarkantyúzott, éles valóságnak állította be mindazt, ami
végeredményében csupán gyanúsító feltevés volt.
Bőszült makacssággal túrta fel házasságuk öt lefolyt esztendejét.
Újra élt minden hónapot, minden egyes napot és a felfedezett
nyugtalanító jelenségek darázsfulánkként hatoltak szívébe.
Nem gondolt többé Györggyel sem. A gyermek egy darabig
csendben ült a szőnyegen, majd látva, hogy senki sem foglalkozik
vele, újra keserves sírásban tört ki.
 Apja, hallva gyermeke sírását, hozzá szaladt, karjaiba szorította
és fejét ezer csókkal borította. A gyermeke legalább megmaradt
neki! A többivel mit törődött? Magához szorította, karjaiba zárta,
finom szőke hajába megkönnyebbülten merítette ajkát, amíg
vigasztalást szíva rebegte: »Gyuri,… kis Gyurikám, édes kis
Gyurikám…« De egyszerre csak eszébe nyilallott, amit Julcsa
mondott… Igen, azt mondta, hogy gyermeke Limousiné… Nem, ez
lehetetlen, merő képtelenség! Ebben egy pillanatig sem kételkedhet.
Alantas rágalom, amely a szolgaszemélyzet becstelen lelkében
tudott csak megszületni! Ajka újra elrebegte: »Gyuri… édes
Gyurikám…«
A gyermek apja cirógatásai alatt megnyugodott és a sírást
abbahagyta. Parent érezte, hogy a gyermeki test melege a
ruhaszöveten át testébe hatol. A szeretet, a bátorság és az öröm új
erővel támadt föl benne. A gyermeki testnek édes melege
körülcsókolgatta, megerősítette, megmentette.
Kissé messzébb tolta magától a bájos, göndör fejecskét, hogy
szemléletében teljes szenvedéllyel elmerüljön. Epekedő
sóvárgással, mámoros megfeledkezéssel nézte és közben folyton
ismételte: »Kis egyetlenem… aranyos kis Gyurikám!…«
De hirtelen fölbukkant agyában a gondolat: »S ha mégis…
Limousinhez hasonlítana!«
Különös, fájó érzés szorította össze szívét és egész testén
szúrós hideg borzongott végig, mintha csontjai megfagytak volna. Ó,
jó Isten, ha valóban Limousinre hasonlítana!… És csak nézte tovább
kisfiát, akinek arcán mosoly játszadozott. Kidülledt, zavaros, ijedt
szemmel nézte őt s tekintete homlokáról az orrára, orráról a szájára
rebbent, lázasan kutatva bennük a hasonlóságot Limousin
homlokával, orrával és szemével.
Gondolatai szerte csapongtak, mint az eszefordulté. Vérbeborult
szeme előtt gyermekének arca eltorzult, furcsa vonalakat és
lehetetlen hasonlóságokat öltött magára.
 Julcsa azt mondta: »A vak is meglátná…« Akkor hát valami
feltűnő és letagadhatatlan hasonlóságnak kell rajta lennie! De mi az?
A homlok? Lehet az? Hiszen Limousin homloka keskenyebb! Talán a
száj? De Limousin állát szakáll borítja! Hogyan lehetne a
hasonlóságot a szőrös férfiáll és a gyermeki síma áll között
megállapítani?
Parent belezavarodott gondolataiba: »Azt sem tudom, hol áll már
a fejem! Képtelen vagyok akármit is észrevenni… Várnom kell.
Holnap reggel, ha majd fölkelek, jól megnézem.«
Aztán az jutott eszébe: »De ha hozzám hasonlít, akkor meg
vagyok mentve!«
Két lépéssel szelte át a szalónt s a tükör elé állt, hogy a magáé
mellé téve gyermeke arcát, jól megfigyelhesse.
Györgyöt karján tartotta, hogy feje egészen az övéhez símuljon s
izgalma olyan nagy volt, hogy hangosan mondta: »Igen… orrunk
ugyanaz… teljesen ugyanaz… vagyis… nézzük – nézzük!… Nem is
olyan biztos; de a tekintet kétségtelenül az enyém… De még sem…
ó, szentséges, jó Isten, a szeme kék… a szeme kék, ó, ez
borzasztó… megőrülök… Nem, nem akarom látni!… Még eszemet
vesztem!…«
Elszaladt a tükörtől messze, a szoba másik végébe; karosszékbe
zuhant erőtlenül, kis gyermekét maga mellé ültette egy másik székbe
és zokogásba tört ki. A sírás torkából kétségbeesett fuldoklással
szakadt ki. György apja nyögésétől megijedve, szintén bőgni
kezdett.
Az előszoba csengője megszólalt. Parent felugrott, mintha golyó
fúrta volna keresztül. »Itt van!… – mondta magában. – Mit fogok
csinálni?…« Beszaladt szobájába, az ajtót magára zárta, hogy
legalább szemét fölszáríthassa. De kis idő mulva új csengetés
remegtette meg. Ekkor jutott eszébe, hogy Julcsa anélkül ment el,
hogy a szobalány tudott volna róla. Ez tehát aligha nyit ajtót. Mit
csináljon? Maga ment.
 Hirtelen bátornak, elhatározottnak érezte magát, harcra, vagy ha
kell, ravasz tettetésre egyaránt készen. A szörnyű megrázkódtatás
pillanatok alatt férfivá érlelte. Meg aztán tudni is akart mindent a
felbőszített félénkek dühével, a felajzott pulyák konok
makacsságával.
De remegett is! Félt talán? Igen… Félt, biztosan a feleségétől…
Ki tudná megmondani, hogy a vakmerőségben mennyi korbáccsal
uszított gyávaság rejtezik?
Lábujjhegyen ment az előszoba ajtajáig és megállt hallgatózni.
Szíve veszettül kalapált. Csak ezt hallotta: keblében szívének tompa
dobbanását és kisfiának éles hangját, amely a vendégszoba zárt
ajtaján át idáig hallatszott.
Egyszerre csak a csengő közvetlen a feje fölött berregni kezdett.
Visszahőkölt, mintha valami felrobbant volna. Lihegve, erejét
veszítve fogta meg a zárat, fordított a kulcson s tárta fel az
ajtószárnyat.
Felesége és Limousin álltak vele szemben a lépcsőházban.
Az asszony csodálkozva és némi ingerlékenységgel kérdezte:
– Hogyan, te nyitsz ajtót? Hol van Julcsa?
Parent kiszáradt torokkal, lihegve állt felesége előtt és hiába
erőlködött, egy szót sem tudott kiejteni.
Az asszony újra megszólalt: – Megnémultál? Azt kérdem, hogy
hol van Julcsa?
Hebegve válaszolt: – Jul-csa… Julcsa… elment…
Felesége dühbe jött:
– Micsoda? Elment? Hová? Miért?
Parent lassanként visszanyerte lélekuralmát és érezte, hogy
vérforraló gyűlölet fut benne össze ez arcátlan, kötekedő asszony
iránt.