Full download Understanding Business Statistics 1st Edition Freed Test Bank all chapter 2024 pdf

Understanding Business Statistics 1st
Edition Freed Test Bank

Go to download the full and correct content document:
https://testbankfan.com/product/understanding-business-statistics-1st-edition-freed-te
st-bank/
More products digital (pdf, epub, mobi) instant
download maybe you interests ...
Understanding Business Statistics 1st Edition Freed

Solutions Manual
https://testbankfan.com/product/understanding-business-
statistics-1st-edition-freed-solutions-manual/
Business Statistics 1st Edition Donnelly Test Bank
https://testbankfan.com/product/business-statistics-1st-edition-
donnelly-test-bank/
Understanding Basic Statistics 6th Edition Brase Test

Bank
https://testbankfan.com/product/understanding-basic-
statistics-6th-edition-brase-test-bank/
Context of Business Understanding the Canadian Business

Environment Canadian 1st Edition Karakowsky Test Bank
https://testbankfan.com/product/context-of-business-
understanding-the-canadian-business-environment-canadian-1st-
edition-karakowsky-test-bank/
Business Statistics 1st Edition Donnelly Solutions
Manual
https://testbankfan.com/product/business-statistics-1st-edition-
donnelly-solutions-manual/
Essentials of Business Statistics Canadian 1st Edition

Black Test Bank
https://testbankfan.com/product/essentials-of-business-
statistics-canadian-1st-edition-black-test-bank/
Business Statistics Communicating with Numbers 1st

Edition Jaggia Test Bank
https://testbankfan.com/product/business-statistics-
communicating-with-numbers-1st-edition-jaggia-test-bank/
Business Statistics STAT150 A Custom 1st Edition Sharpe

Test Bank
https://testbankfan.com/product/business-statistics-
stat150-a-custom-1st-edition-sharpe-test-bank/
Understanding Business 12th Edition Nickels Test Bank
https://testbankfan.com/product/understanding-business-12th-
edition-nickels-test-bank/
CHAPTER 6
TRUE/FALSE
1. A continuous random variable may assume only fractional values in an interval or

collection of intervals.
Ans: FALSE, LO: 1, Bloom: , Difficulty: Easy, Min:, AACSB:
2. The probability of a continuous random variable taking on a value within some

interval is the area under the graph of the probability density function.
Ans: TRUE, LO: 1, Bloom: , Difficulty: Easy, Min:, AACSB:
3. In a continuous probability distribution, area, not height, represents probability.
4. For a continuous probability distribution, it is possible to talk about the probability of

a random variable assuming a particular value, just like is done in a discrete
probability distribution.
5. For a continuous probability distribution, the probability is represented by the area

under the curve.
6. When playing a round of golf, the distance of the drive off the second tee in feet is
considered to be a continuous variable.
7. For a continuous uniform probability distribution, the probability is proportional to the

interval’s width.
8. For a continuous uniform probability density function, the height of the function
decreases as x increases.
6-1
9. In the graph of a continuous uniform probability function, the height of the function is
different for various values of x.
10. A random variable that has a normal distribution with a mean of zero and a standard
deviation of one is said to have a standard normal probability distribution.
Ans: TRUE, LO: 3, Bloom: , Difficulty:, Min:, AACSB:
11. A standard normal distribution is a normal distribution with a mean of 0 and a

standard deviation of 1.
12. Smaller values of the standard deviation result in a normal curve that is wider and
flatter.
Ans: FALSE, LO: 3, Bloom: , Difficulty: Medium, Min:, AACSB:
13. Approximately 68.3% of the values in a normal distribution will be within two
standard deviations of the distribution mean.
14. Approximately 95.5% of the values in a normal distribution will be within two
15. Approximately 99.7% of the values in a normal distribution will be within three
16. The exponential probability density function produces a downward sloping curve that
approaches the x axis as values of x gets larger.
17. In the exponential distribution the expected value (mean) and variance are the
same.
18. One of the interesting properties of the exponential distribution is its lack of memory.
6-2
MULTIPLE CHOICE
19. A continuous random variable would be an appropriate way to describe the outcome
of which of the following experiments?
a. the flavor of ice cream chosen by a randomly selected customer

b. the number of points a soccer team scores in its next game
c. the number of children born to a woman over the course of her lifetime
d. the commute time between a person’s home and that person’s workplace
e. the color of new car purchased by a customer
Ans: D, LO: 1, Bloom: , Difficulty: Easy, Min:, AACSB:
20. The number of customers that enter a store during one day is an example of:
a. a continuous random variable

b. a discrete random variable
c. either a continuous or a discrete random variable, depending on the number of
the customers
d. either a continuous or a discrete random variable, depending on the gender of
the customers
e. none of the above
Ans: B, LO: 1, Bloom: , Difficulty: Easy, Min:, AACSB:
21. For a continuous random variable x, the probability density function f(x) represents:
a. the probability at a given value of x

b. the area under the curve at x
c. both a and b
d. the height of the function at x
22. A uniform probability distribution is a continuous probability distribution where the

probability that the random variable assumes a value in any interval of equal length
is:
a. different for each interval

b. the same for each interval
c. either a or b depending on the magnitude of the standard deviation
d. either a or b depending upon the magnitude of the mean
6-3
23. Suppose that a random variable Y is uniformly distributed between 50 and 100.
What might Y represent?
a. the number of donuts that will be sold tomorrow at a local bakery

b. snow depth in inches next Saturday at a nearby ski resort
c. the number of students who will attend next week’s lecture on sustainability
d. the number of points scored by the winning team of the next women’s basketball
game at your college
e. the number of sandwiches sold at a local deli today
Ans: B, LO: 2, Bloom: , Difficulty: Medium, Min:, AACSB:
24. A standard normal distribution is a normal distribution with:
a. a mean of 1 and a standard deviation of 0

b. a mean of 0 and a standard deviation of 1
c. any mean and a standard deviation of 1.96
d. any mean and any standard deviation
25. The mean of a normally distributed random variable:
a. cannot be greater than the standard deviation of that variable

b. cannot be less than the standard deviation of that variable
c. cannot be negative
d. is always positive
d. none of the above
Ans: E, LO: 3, Bloom: , Difficulty: Medium, Min:, AACSB:
26. The standard deviation of a normally distributed random variable:
a. cannot be greater than the variance of that variable

b. cannot be greater than the mean of that variable
c. cannot be less than zero
d. both a and c are true
Ans: C, LO: 3, Bloom: , Difficulty: Easy, Min:, AACSB:
6-4
27. If X, a random variable, follows a normal distribution,
a. the shape of the distribution is bimodal

b. the shape of the distribution is positively skewed
c. the shape of the distribution is symmetric
d. the shape of the distribution is negatively skewed
d. a and c.
28. Which of the following is NOT a property of the normal probability distribution?
a. symmetry
b. the total area under the curve is always equal to 1
c. 99.7% of the time the random variable assumes a value within plus or minus one
standard deviation of its mean
d. the mean is equal to the median, which is also equal to the mode.
29. Which of the following is a property of the normal probability distribution?
a. the form, or shape, of the normal curve is often illustrated as a bell-shaped curve
b. two parameters, the mean and standard deviation determine the location and
shape of the distribution
c. the standard deviation determines the width of the curve; larger values result in
wider, flatter curves
d. approximately 99.7% of the values will be within three standard deviations of the
distribution mean
e. all of the above
Ans: E, LO: 3, Bloom: , Difficulty: Easy, Min:, AACSB:
30. Which of the following is NOT true of the normal probability distribution?
a. two parameters, the mean and the standard deviation, determine the location
and shape of the distribution
c. approximately 95.5% of the values will be within three standard deviations of the
distribution mean
d. the highest point is at the mean, which is also the median and the mode
e. the normal curve is symmetric
Ans: C, LO: 3, Bloom: , Difficulty: Medium, Min:, AACSB:
6-5
a. two parameters, the mean  and the standard deviation , determine the location
and shape of the distribution
c. approximately 68.3% of the values will be within two standard deviations of the
distribution mean
d. the highest point is at the mean, which is also the median and the mode
e. the standard deviation determines the width of the curve
a. the graph of the curve is the shape of a bell curve

b. the total area under the curve is always equal to 1.
c. approximately 99.7% of the time the random variable assumes a value within
plus or minus one standard deviation of its mean
d. the mean is equal to the median, which is also equal to the mode.
e. none of the above; all are characteristics
33. To determine probability using the standard normal distribution:
a. first calculate a z-score for a given data value x

b. use the formula x =  + z
c. first find the area associated with z
d. look in the standard normal table for the x value
Ans: A, LO: 3, Bloom: , Difficulty: Easy, Min:, AACSB:
34. For a standard normal distribution, a negative value of z indicates:
a. a mistake has been made in computations because z is always positive

b. the area corresponding to the z is negative
c. the z is to the left of the mean
d. the z is to the right of the mean
6-6
35. Which of the following best describes the exponential distribution?
a. it produces probabilities for intervals of space, time, or distance between

successive occurrences of a Poisson event
b. it is a discrete distribution that focuses on the number of events in a time period
c. it is similar to the normal distribution but focuses on distance
d. the mean and variance are the same
e. all of the above
36. Suppose that the probabilities for intervals of time between successive occurrences
of an event are described by an exponential distribution. The standard deviation of
this distribution:
a. is always less than the variance of the distribution

b. is always equal to the expected value of the distribution
c. is always greater than the variance of the distribution
d. is always equal to the variance of the distribution
e. a and b
37. Which of the following best describes the memoryless nature of the exponential
distribution?
a. it ignores any consideration of how long it has been since the last event occurred
b. it keeps track of everything that has occurred
c. it ignores any consideration of distance from the last event
d. it focuses only what has happened since the last two occurrences
e. a and b
Ans: A, LO: 4, Bloom: , Difficulty: Medium, Min:, AACSB:
FILL IN THE BLANK

38. For a random variable x, the probability density function f(x)
represents the height of the function at x.
a. discrete
b. continuous
c. binomial
d. Poisson
6-7
39. A probability distribution is a continuous probability distribution where

the probability that the random variable assumes a value in any interval of equal
length is the same for each interval.
a. uniform
b. normal
c. exponential
d. binomial
e. Poisson
40. A standard normal distribution is a normal distribution with a mean of and a

standard deviation of .
a. 1, 0
b. 0, 1
c. any value, 1.96
d. any value, any value
41. The distribution produces probabilities for intervals of space,

time, or distance between successive occurrences of a Poisson event.
a. uniform
b. normal
c. exponential
d. Poisson
e. Chi-square
6-8
PROBLEMS
42. Random variable x has a uniform distribution defined by the probability density
function below. Determine the probability that x has a value between 225 and 250.
1/100 for values of x between 200 and 300

f(x) =
0 elsewhere else
a. .325
b. .25
c. .50
d. .20
e. .225
function below. Determine the probability that x has a value of at least 220.

f(x) =
0 everywhere else
a. .65
b. .80
c. .75
d. .60
e. .85
function below. Determine the mean (expected value) of x.

f(x) =
0 everywhere else
a. 220
b. 280
c. 220
d. 250
e. 290
6-9
function below. Determine the variance of x.

f(x) =
0 everywhere else
a. 833.33
b. 766.67
c. 516.33
d. 993.67
e. 1033.33
function below. Determine the standard deviation of the random variable.

f(x) =
0 everywhere else
a. 32.45
b. 16.38
c. 22.81
d. 36.52
e. 28.87
47. The search time for a particular search term on Google is defined by the probability
density function below, where x = the random variable “time to produce a result in
milliseconds”. Determine the probability that the search will take between 251 and
251.5 milliseconds.

f(x) =
0 everywhere else
a. .20
b. .156
c. .125
d. .225
e. .10
6-10
milliseconds”. Determine the probability that the search will take no more than 253.5
milliseconds.

f(x) =
0 everywhere else
a. .50
b. .65
c. .70
d. .80
e. .90
milliseconds”. Determine the mean (expected value) of x.

f(x) =
0 everywhere else
a. 25.5
b. 252.5
c. 253.0
d. 225
e. 250.5
density function below, where x = random variable “time to produce a result in
milliseconds”. Determine the standard deviation of x.

f(x) =
0 everywhere else
6-11
a. 2.083
b. 3.001
c. 1.673
d. 2.298
e. 1.443
51. The useful life (in years) of a shingled roof in Oregon has a uniform distribution
described by the probability density function below. What proportion of roofs have a
useful life of between 28.5 years and 29.5 years?

f(x) =
0 everywhere else
a. .15
b. .10
c. .30
d. .25
e. .20
described by the probability density function below. What proportion of roofs have a
useful life greater than 29 years?

f(x) =
0 everywhere else
a. .60
b. .55
c. .40
d. .50
e. .35
6-12
described by the probability density function below. 40% of shingled roofs in Oregon
have a useful life between 27 years and how many years.

f(x) =
0 everywhere else
a. 32.5
b. 34
c. 33.2
d. 31
e. 30.6
Ans: D, LO: 2, Bloom: , Difficulty: Medium, Min:, AACSB:
described by the probability density function below. What is the standard deviation
of the useful life distribution?

f(x) =
0 everywhere else
a. 2.886
b. 3.446
c. 2.467
d. 4.890
e. 5.118
55. Suppose that the high temperature on an August day in Death Valley varies between
98 and 118 degrees Fahrenheit and is uniformly distributed over this range of
values. What is the probability that the high temperature will exceed 100 degrees on
an August day?
a. 10%
b. 50%
c. 90%
d. 95%
e. 100%
6-13
56. Suppose that the high temperature on an August day in Death Valley varies between
98 and 118 degrees Fahrenheit and is uniformly distributed over this range of
values. What is the expected value of the high temperature on an August day?
a. 33.3 degrees Fahrenheit

b. 100 degrees Fahrenheit
c. 108 degrees Fahrenheit
d. 125 degrees Fahrenheit
e. 216 degrees Fahrenheit
57. Suppose that the time that your employees spend reading and answering e-mail
each day varies between 1.5 and 3.5 hours and is uniformly distributed over this
range of values. What is the probability that an employee spends more than two
hours reading and answering e-mail?
a. 20%
b. 25%
c. 50%
d. 75%
e. 90%
58. Suppose that the time that your employees spend reading and answering e-mail
each day varies between 1.5 and 3.5 hours and is uniformly distributed over this
range of values. Determine the standard deviation of the “time spent reading and
answering e-mail” random variable.
a. 0.33 hours
b. 0.58 hours
c. 33%
d. 58%
e. 75%
6-14
59. For a normal distribution, find the area between the mean and a point 1.64 standard
deviations to the left of the mean.
a. .3554
b. .4909
c. .4881
d. .4495
e. .3749
60. For a normal distribution, find the area between the mean and a point 2.33 standard
deviations to the right of the mean.
a. .4901
b. .3980
c. .4756
d. .4985
e. .4292
61. For a normal distribution, find the area to the right of a value that is 1.96 standard
deviations below the mean.
a. .9162
b. .3554
c. .9750
d. .8790
e. .8997
62. For a standard normal distribution, find the area between z = -.67 and z = +.15.
a. .4692
b. .0239
c. .9756
d. .7328
e. .7024
6-15
63. For a standard normal distribution, find the area between z = +1.36 and z = + 2.22.
a. .4162
b. .0596
c. .1406
d. .3289
e. .0737
64. For a standard normal distribution, find the area between z = -1.68 and z = +1.4.
a. .8577
b. .8971
c. .8727
d. .0987
e. .1064
65. For a standard normal distribution, determine that probability that z is between 0 and
1.48; that is, find P(0 < z < 1.48).
a. .4265
b. .4793
c. .4850
d. .4949
e. .4306
66. For a standard normal distribution, determine that probability that z is greater than or
equal to 2.67; that is, find P(z > 2.6).
a. .0478
b. .0160
c. .0038
d. .1406
e. .1331
6-16
67. For a standard normal distribution, determine that probability that z is between 2.2
and 2.55; that is, find P(2.2 < z < 2.55).
a. .0085
b. .0583
c. .0116
d. .0012
e. .0487
68. For a standard normal distribution, determine that probability that z is between -1.1
and +1.4; that is, find P(-1.1 < z < 1.4).
a. .6549
b. .7335
c. .7835
d. .8023
e. .8772
69. What proportion of values in a normal distribution will be between the mean and a
point 1.75 standard deviations to the right of (or above) the mean?
a. .4599
b. .5464
c. .4013
d. .3997
e. .3761
70. What proportion of values in a normal distribution will be above 2.33 standard
deviations to the right of (or above) the mean?
a. .0802
b. .0126
c. .0221
d. .0099
e. .0398
6-17
71. What proportion of values in a normal distribution will be in an interval that starts at
2.0 standard deviations to the left of (or below) the mean and extends to 1.0
standard deviation to the right of (or above) the mean?
a. .7157
b. .8365
c. .8185
d. .9162
e. .8925
72. What proportion of values in a normal distribution will be in an interval that starts at
2.58 standard deviations to the left of (or below) the mean and ends at 1.96 standard
deviations to the left of (or below) the mean?
a. .0574
b. .0662
c. .0201
d. .1021
e. .0062
73. North Dakota Mining (NDM) describes its estimate of the amount of oil it will produce
next year from its western North Dakota operations with a normal distribution. The
distribution is centered on 5.2 million barrels and has a standard deviation of .7
million barrels. According to this distribution, how likely is it that NDM’s production
will be less than 4.5 million barrels?
a. .1736
b. .1587
c. .2019
d. .2794
e. .2823
will be between 4.8 and 6.0 million barrels?
6-18
a. .3944
b. .4162
c. .6406
d. .5596
e. .5886
million barrels. According to this distribution, there is a .005 probability that NDM’s
production will be greater than how many millions of barrels?
a. 6.4
b. 7.0
c. 6.1
d. 7.5
e. 6.8
will be between 5.5 and 6.5 million barrels?
a. .3577
b. .3997
c. .3022
d. .3508
e. .4049
77. A study reported by the Michigan State campus newspaper stated that the average
time MSU students spent studying last month was is 58.3 hours, with a standard
deviation of 14 hours. If the study time distribution is normal, what percentage of
students spent more than 70 hours studying?
a. .3749
b. .2454
c. .2005
d. .1772
6-19
e. .2823
students spent less than 60 hours studying?
a. .6026
b. .5948
c. .6368
d. .5478
e. .5753
students spent between 40 and 80 hours studying?
a. .8443
b. .7486
c. .8051
d. .7224
e. ..8962
deviation of 14 hours. Assume the study time distribution is normal. According to
study results, about 20% of MSU students spent less than how many hours last
month studying.
a. 44.6
b. 45.1
c. 43.2
d. 46.5
e. 40.0
6-20
Another random document with
no related content on Scribd:
The Project Gutenberg eBook of A
természettudomány fejlődésének története (1.
kötet)
This ebook is for the use of anyone anywhere in the United
States and most other parts of the world at no cost and with
almost no restrictions whatsoever. You may copy it, give it away
or re-use it under the terms of the Project Gutenberg License
included with this ebook or online at www.gutenberg.org. If you
are not located in the United States, you will have to check the
laws of the country where you are located before using this
eBook.
Title: A természettudomány fejlődésének története (1. kötet)
Author: Wilhelm Bölsche
Translator: Aladár Schöpflin
Release date: May 8, 2022 [eBook #68025]
Language: Hungarian
Original publication: Hungary: Franklin, 1912
Credits: Albert László from page images generously made

available by the Library of the Hungarian Academy of
Sciences
*** START OF THE PROJECT GUTENBERG EBOOK A

TERMÉSZETTUDOMÁNY FEJLŐDÉSÉNEK TÖRTÉNETE (1.
KÖTET) ***
Megjegyzés:
A tartalomjegyzék a 144. oldalon található.
KULTURA és TUDOMÁNY
A TERMÉSZETTUDOMÁNY
FEJLŐDÉSÉNEK TÖRTÉNETE
IRTA WILHELM BÖLSCHE

FORDITOTTA SCHÖPFLIN ALADÁR
ELSŐ KÖTET
BUDAPEST
FRANKLIN-TÁRSULAT
MAGYAR IROD. INTÉZET ÉS KÖNYVNYOMDA
1912
A TERMÉSZETTUDOMÁNY
FEJLŐDÉSÉNEK TÖRTÉNETE
IRTA
WILHELM BÖLSCHE
FORDITOTTA
SCHÖPFLIN ALADÁR
ELSŐ KÖTET
BUDAPEST
FRANKLIN-TÁRSULAT
MAGYAR IROD. INTÉZET ÉS KÖNYVNYOMDA
1912
TEREMTÉSI MONDÁK.
Teremtési mondák.
A természet fejlődésének története egy gigantikus harcz képe

igyekszik megrajzolni. A sötétből mind fényesebb világosságra küzdi
fel magát egy világ: a mi világunk, amelyben járunk-kelünk s
amelyben magunk is szüntelen küzdők vagyunk.
Mintegy tükörképe ennek a nagy, vajudó küzdelemnek, ami –
szükebb keretben – elénkbe lép, amikor megpróbáljuk nyomon
követni a világról való szellemi felfogást, amint az emberi kultura
csekély számu évezredeinek folyamán utat tört magának. Itt is, ott is
kezdetben tétova ködök szállanak fel, formátlanul, árnyszerüen. Ott
a távol fekvő égi messzeségek kozmikus gőze, amelyből még csak
ezután kell csillagoknak kialakulni, az erők és az elemek nehezen
elgondolható mérlege, amely titokzatosan érinti a teljesen
felfoghatatlan dolgok határát. Itt a fantázia korlátlan alkotásainak
birodalma nyilik, az emberiség gyermekkorában, szintjátszó
egymásbafolyása a vallás, a költészet és a tudomány egymástól
még el nem vált csiráinak, a mithoszok világa, amely szétfoszlik
kezünkben, ha meg akarjuk fogni és amely mégis kétségbe nem
vonható módon magában foglalja a valódi természetismeret és a
fejlődéstan kiinduló pontját is.
Magában foglalja történetileg, nem abban az értelemben, mintha
valamely régi nép egyik vagy másik teremtési mondája misztikus, a
tapasztalat körén kivül eső uton-módon rejtené magában a valódi
tényállás csiráit.
Figyelmünkben kell tartani ezt a tényt, anélkül, hogy az éles
elítélésre való hangulatot kellene belőle meríteni. Ma ugyan, sajnos,
még sokfelől valódi ellentétül állítanak szembe a modern
természetkutatás eredményeivel egy régi, mithikus teremtési tant,
mely egy rég elváltozott kulturnép gyermekkorából származik s ezt a
mondát mint valami eleven dolgot állítják elénk, mint amelynek
szerepe kell hogy legyen egy világnézet szilárd megalapozásban; de
ez a képzelhető legnagyobb mértékben egyenlőtlen eszközökkel
folyó háboru. Az egyenetlen harcz azonban mindig kárhozatos
elkeseredettséget szül, megvetést az egyik, lehetetlen gúnyt a másik
oldalon és ezáltal a mesterségesen elferdített viszony által sokat
szenvedett az emberiség mithoszalkotó ifjuságáról való egész
felfogásunk. Ha az előitélet nélküli gondolkodás terén maradva
szabadulni tudunk ettől az elkeseredettségtől, akkor ama szines,
költőileg gazdag teremtési mesék országa a világismeret valódi
építményének előkertjévé lesz.
A valódi költészet minden arany és rózsafelhője ebben az első
korszakban rárajzolódik a természet hajtóerői után való kutatás
szigorú kupolájára. Nem egészen alaptalanúl tünt fel a világ
bizonyos értelemben szintelennek és kijózanodottnak, mikor a
tulajdonképpeni természetvizsgálat a mithosz nyomába lépett.
Gondoljunk például a mózesi teremtési legenda hatalmas vonalaira
(amely egyáltalán nem a költőileg legmegragadóbb az ismert
mondák között): amint a világszellem a vizek fölött lebeg, amint keze
elválasztja egymástól a fényt és sötétséget, amint felállítja az ég
alkotmányát, a szárazföldet elkülöníti és zöldellő növénytakaróval
borítja, állatokkal benépesíti, amint végül az embert egy viruló
kertnek, amelyet a keleti természetérzés minden pompája díszesít,
föltételekhez kötött urává teszi, amint az ember fenhéjázásában
bűnbe esik, úgy, hogy erre komor büntetésül a költőileg
leghatásosabb helyen lehet értékesíteni a valódi őskor addig
elhallgatott képét, az elvesztett természet lángoló villámkardjaival, a
létért való keserves küzdelemmel, kóbor nomádélettel, amelyben a
férfinak fegyvereket kell kitalálnia az állatok és az ellenség ellen,
állatbőrökbe kell burkolóznia az időjárás viszontagságai ellen, a
nőnek fájdalmak közt kell a vándorélet közben szülnie, mig végül a
föld rettenetességei a legelemibb erőszak tényében elérik
tetőpontjukat az emberi fajnak csaknem teljes elpusztulásával,
velkanikus eruptiókban, mikor tűz és kénkő eső hull az égből és
emberek kővé merednek, pusztító özönvizekben, mikor a megművelt
földterület két folyam között eltünik és a föld teljessége a láthatárig,
amely a tapasztalatlan szemében a világ határát jelenti, egyetlen
vízárba merül… Nagy, feledhetetlen képek ezek, melyeken
évezredek fantáziája dolgozott és a magasztosság érzése
számlálatlan generácziókon át méltán táplálkozott belőlük.
Ezzel szembeállítva szegényesnek és terméketlennek tünik fel a
természetről való fogalmak másik útja: a részletkutatás, legalább
hosszu ideig. S a gúny a tudatlanok részéről sohasem hiányzott.
Idézzünk fel képzeletünkben egy a középkor végéről való növény-
gyüjtőt, kinek minden bölcsessége abban áll, hogy ki tudja ragadni a
csunya természeti tárgyak egy kicsiny sorozatát és le tudja irni őket
(alapjában véve egyelőre nagyon is problematikus) hasznuk
szempontjából bizonyos betegségek ellen, keskeny, füstös
szobájában, egy kicsinyes, vad és czéltalan viharoktól szaggatott
korban, minden fölemelkedés nélkül a nagyság felé, a gyakorlati
gyógyszer egyetlen kicsiny szempontjára szorítkozva… Képzeljük el
az első, rossz távcső előtt álló megfigyelőt, aki arra áldozza szeme
világát, hogy néhány bolygó fénypontot a Jupiter bolygó mellett mint
holdakat állapítson meg vagy hogy foltokat fedezzen fel a napban.
És mégis, ez a józan regisztráló munka törte akkor a haladás
útját!
Ami valahára utat tört magának mint természet-megismerés,
amely egész világot, kozmoszt épít, ma már bizonyára fölébe
emelkedett nagyság és szingazdagság dolgában is a mithosznak.
Semmiféle naiv kozmogoniának nincsenek olyan képei, mint a mai
csillagászati kutatásnak: a nap felületének vérvörös, izzó vizgőz-
eruptiói, melyek 20,000 mérföld magasságnyira vetődnek fel, a hold
mérhetetlen, borzalmas kráter-üregei, amelyekbe napszálltakor mind
csipkézettebben és kisértetiesebben hull bele tépett szélük
hajszálnyi éles árnyéka, a Saturnus szabadon egyensulyozódó
gyürürendszere, melynek arányaihoz képest a föld holdjával együtt
csak törpe számba megy, a közös súlypontok körül keringő kettős
csillagok rubinvörös és smaragdzöld napjai, melyek szines fénye
felváltva mágikusan változékony nappalokkal lángolja körül felváltva
a hozzájuk tartozó bolygórendszereket. És még hány más példát
lehetne felhozni! A legnagyobb eredmény pedig végül az exakt
alapokra fektetett fejlődéstörténet maga, a mithosz igazában való
helyettesítője és beteljesítője!
Mert a mithosz – még a képzelhető leggyermetegebb, legnaivabb
és legesetlenebb világmagyarázat is – akaratlanúl összeolvad ugyan
a szabadon csapongó költészettel, alapjában véve azonban nem
akart semmi egyebet adni, mint a jelenségek valóban kielégítő
magyarázatát a meglévő oksági szükségérzeten belül. A költői elem,
bármennyire gátak nélkül hullámzott, velejében szintén a valóságos
tapasztalatok bizonyos sorozatában gyökerezett, mert az ember
össze tud kapcsolni, rendezni, bizonyos harmonikus, neki kedvező
sorrendbe tud csoportosítani (amint hogy a valóságok elszigetelt
tényeit bizonyos ritmusba, kielégítő harmóniába tudja juttatni), de
sohasem képes arra, hogy költői intuitió révén, önmagából új
alkatrészekből álló pozitiv dolgot hozzon létre.
Csakhogy a mithoszt két dolog akadályozta és terhelte. Egyfelől
a végzetes, bár az emberiség fejlődésének menetében
elkerülhetetlen szerep, melyet az okság törvénye a vallás
keletkezésében játszott, amely a költészetnél is szorosabban
szövődik bele a kozmologiai mithosz lényegébe.
A természeti ember, vagyis egy bizonyos kezdetleges fokon álló
ember környezetében a hatások egy kicsiny körét látja, amelyeknek
okát megadja neki a tapasztalat és a hatások egy rengeteg nagy
körét, amelyekre nézve nem tudja eligazítani semmiféle tapasztalat.
Egészen jól érzi már, hogy nagyon hasznos dolog az okokat tudni s
ez a magva a természetkutatás mint kulturafejlesztő eszköz
forrásának. Hiszen hangsúlyozták még azt is, hogy az okságra való
egész törekvést alapjában véve a természet tenyésztette ki az
emberben a létért való küzdelem folytán, mivel óriási forrása van
benne a védelemnek s a védekezés lehetőségeinek az egyén
számára.1) A villám okát tudni annyit jelentene, mint eszközöket
találni pusztító hatása ellen. Ezt a következtetést megcsinálta a
meztelen vadember éppúgy, mint a villámhárító feltalálója. A
vadember következtetésének tévessége rendszerint csak abban
van, hogy nem tud rálépni a lassú kutatás fáradságos útjára, hanem
azonnal magyarázni kezd. A legközelebb álló valósághoz nyúl:
önmagához. A villám, vagy aki a villámot dobja (itt már két fokozat
van) egy az emberhez hasonló lény. Ezzel a lénynyel, mivel
emberileg van elgondolva, bizonyos értelemben tartósan meg lehet
magát értetnie, mint az embertárssal, a törzsbélivel. Hogy úgy
mondjuk, szocziális viszonyba lehet vele jutni. Most már: a villám
nagyon hatalmas. Ugy kell tehát megkörnyékezni, mint a törzs
hatalmasait: könyörögni hozzá, feláldozni, hizelegni neki, békítgetni.
A megszemélyesítés hamarosan, szilárdan beleéli magát és
(hozzájárul még a közvetlen kisértethit az áloméletbe, a beteges
viziókba benyuló gyökereivel) a vallás roppant szerepének,
amennyiben a természet magyarázója akar lenni, rés nyilik. Ez a
szerep – mint mondottuk – az igazi természet-magyarázatra
lényegében nagyon végzetes. Mert ebből az alapból jut bele a
kozmogoniai mithoszba a természeti erők helyettesítése lelkes,
emberhez hasonló, de emberfölötti erőkkel ellátott lényekkel. Az
istenek lépnek a kozmogoniai mithoszba, annak vesztére.
A másik aggodalmat keltő oldalát a dolognak, mint az előbbinél
másodlagosan szereplő tényezőt már említettük: a tapasztalatok
korlátozottságában rejlik. Ezek emelkedő vagy csökkenő száma
szerint alakulnak ki a teremtési mithoszok különbségei a különböző
népeknél. Ezeket mindjárt szemügyre fogjuk venni. Különbség nélkül
valamennyi a causalitas törvényéből indul ki. Személyesítésekkel és
emberiesítésekkel is dolgozik valamennyi, de már váltakozó
intensitással. Költőileg, azaz harmonizáló, kikerekítő, schematizáló
módon van valamennyi kialakítva. Végeredményben azonban a
valódi tapasztalatok különböző mennyisége és módja adja meg az
elválasztó pontokat. Egy őserdei népnek a teremtési mithosza az
egyenlítő alatt nem fog jégóriásokról beszélni; déli félgömbünk
lakóinak csillagászati legendáiból a kereszt csillagképe ragyog ki, a
melyet a mi északi egünk nem ismer. Ezek a tapasztalatok azonban
sehol sem nagyon bőségesek. Ez könnyen kiviláglik. Mint a látható
mindenségben a ködképződmények, ugyanúgy a mithoszképzés is
még mindig folyamatban van a mi természeti állapotban élő
népeinknél: a mi kulturnemzeteink hagyományosan ránk származott
teremtési mondáiról azonban tudjuk, hogy keletkezésük ideje
évezredekkel mögöttünk van; magától adódik a sejtelem, hogy itt,
amennyiben a tapasztalati kincs csak valamennyire is gazdag,
bizonyos igen régi s előttünk máskülönben sem ismeretlen
természeti eseményekre való vonatkozások rejlenek. A támasztó
pontok azonban meglehetős szegényesek. A legnagyobb
valószinüség szerint beleesett az ember korába egy óriási földi
természetjelenségnek a kezdete és bizonyosan a kiterjedése és a
lecsökkenése. Ez a természeti jelenség a jégkorszak. Egy pálmákkal
benőtt meleg klimából, melynek az ember még alighanem tanuja
volt, az ázsiai-európai szárazföld tetemes része jégsivataggá
változott. Mesés méretü glecserek csuszamlottak lassan lefelé a
hegyekről és hegymagasságú kőtömegeket szállítottak a
legtávolabbi helyekre. A még lakható területeken steppei növényzet
terjedt el, mosusz-ökrök csordái, ahogy ma a sarkkör táján élnek,
elvándoroltak a mai bódeni tó tájékáig, a roppant agyaru, gyapjas
mammuth-elefánt taposta mai kulturerdeink avarát. Ebben a
jégkorszakban az ember már kétségtelenül megvolt. A
legkülönbözőbb helyeken levő barlangokban lehet nyomait
megtalálni, vadászott a mammuthra, talán maga is irtotta ki, mikor a
jégkorszak végére járt. Ezekhez a mammuth- és rénszarvas-
vadászokhoz azonban nem fűződik semmiféle teremtési monda.2)
Egyszer mintha valami nyoma földerengene. A tunguzok, egy
keletszibériai mongol vadásznép mondáiban szerepelnek félelmetes
fekete szörnyetegek, bikák, melyek egyetlen szarvat viselnek
homlokukon, akkorát, hogy külön szánkó kellett az elszállítására. A
környéken talált csontmaradványokból tudjuk, hogy ott valóban élt,
talán az ember koráig egy orrszarvu, barna melynek homloka
páratlan módon csont-párnával volt ellátva egy óriási szarv
támasztékául. A rés elefántnyi nagyságú állat, az elasmotherium,
azonban, amely számunkra nyilik, itt is bizonytalan. Éppen tunguz
vadászok élvezték először azt a látványt, hogy szibériai folyam-
torkolatok megfagyott mocsártalajából még véres, friss mammuth-
hullák bukkantak fel, melyeket a fagy talán százezer évig konzervált.
Igy tehát ezek a tunguzok a legtávolabbi kerülővel, elkésve is
visszaálmodhatták magukat a jégkorszakba és a feltámadt állat-
kolosszusok láttára új, független mondatraditiót fejleszthettek ki.
Az «özönvíz» látszólag legjobban indokolt s oly gyakran
visszatérő mithosz-alkatrésze éppen egyenesen ellenkezőről tett
tanubizonyságot: mert a geologia nem ismer egyetlen az egész
földre kiterjedő tapasztalatot sem, amely itt tekintetbe jöhetne.
Helyileg korlátozott alásülyedések történtek sok helyütt még az
emberi történelem korszakában is. A tenger árjából vulkanikus
jelenségek közben hirtelen szigetek emelkedtek ki, igy például a
tizenkilenczedik század harminczas éveiben Sziczilia és Afrika
között. Pusztító hatásu árvizek, amelyek a röghöz kötött síkföldi lakó
szemében valóságos halál-áradás számba mehettek, egyes erősen
benépesedett vidékeken periódikusan újra meg újra bekövetkeztek.
Suess Eduárd, a kitünő bécsi geologus megpróbált szemlélhetővé
tenni éppen a történetileg és mithologiailag rendkivül fontos
mesopotámiai völgyre nézve az Euphrates és Tigris alsó folyása
táján egy földrengéssel egyidejüleg egy a perzsa öbölből a tenger
felől jövő cziklont, amelyre eshetőlegesen a mi semita-keresztény
özönviz-mondánk, melyet a biblia tekintélye támogat, vonatkozhatik.
China történetileg fontos folyamvölgyében, a Hoanghón az
iszaptömegek ősidők óta felhalmozódott rétege a folyammeder és
partszélei fölemelkedését idézte elő a környező síkság széles
területei felé, magas őszi vízállások idején a folyam periodikusan
átszakítja ezeket a mesterséges csatornafalakat, megváltoztatja útját
és óriási kultur-földeket temet el: még 1887-ben (a chinai traditió
kezdete óta körülbelül tizedszer) az emberek millióit pusztította el.
Magas hegygerinczeken talált kagylók kissé finomabb
következtetéssel könnyen az egész földet átfogóvá növelhettek ilyen
képeket.3) Ma azonban tudjuk, hogy éppen a legtöbb bizonyító erejü
esetekben azok a kagylók sok idővel az emberi nem keletkezése
előtt éltek és az Óczeán kimutathatólag nem emelkedett az Alpesek
csúcsai fölé, hanem a hegyláncz csúcsosodott fel lassankint,
törvényszerüen és magával emelte föl az egykori tengerfeneket.
Tudomásunk szerint a lakható föld teljessége sohasem volt teljesen
viz-réteggel körülvéve, legkevésbbé pedig abban a rövid időközben,
melyen az emberi hagyomány átér.
Ha a különböző természeti és kulturnépek teremtési mithoszai
nem volnának egyebek, mint a tapasztalat legrégibb használható
csapadékai, akkor legalább azt lehetne remélni, hogy az összes
népfajok eredeti kapcsolatára való végső emléket láthatunk bennük,
amilyent a modern kutatás megkiván. Szó sincs azonban semmi
efféléről. Még egymáshoz aránylag közel álló népekből is kiveszett
minden egymásról való tudomás, hát még az egymástól messzire
eltávolodottak! A biblia népsorozatában hasztalan keresnénk helyet
a polinéziaiak vagy az indiánusok számára, ez oly tény, amely már
kevés idővel Columbus fölfedezése után is sok fejtörést okozott a
mózesi mindentudás hiveinek. Bizonyos, bár akaratlan kapcsolatokat
azonban mégsem lehet tagadni. Ha egy nép egyházi szentesítés
útján változatlanul megőrzött ősrégi mithoszaiban olyan
csillagképekhez ragaszkodik, melyek jelenlegi tartózkodása helyén
nem is vehetők észre, akkor ebben tagadhatatlanul egy
mesterségesen megőrzött tapasztalati maradvány rejlik, amely
amellett szól, hogy az illető nép egy messzefekvő helyről vándorolt
mostani tartózkodási helyére. Ha bizonyos kicsiny vonások
visszatérnek a germán és görög mesékben, az indusok
elbeszéléseiben, a déli Óczeán Fidzsi-szigeteinek lakóinál és a
délafrikai hottentottáknál, akkor a kutató ebben a legrégibb
örökséget sejti, amely talán becses ujjmutatásokat ad. Mindezeknek
a népeknek valóságos tudatából azonban kiveszett az egykori
kapocs leghalványabb emléke is és amaz utólagos magyarázatok
területe is szük és ingatag, mert nem tudni, mily gyakran vezettek
hasonló indítékok hasonló mithoszi alakulatokra.
*
Ezek után a bevezető elmélkedések után vizsgáljunk át egy
sereg jellemző teremtési mithoszt a föld különböző területeinek
köréből s próbáljuk belőlük a karakterbeli jellemvonások egy sorát
megállapítani. Mózes teremtési legendáját még ma is aktuális
érdekével utolsóul fogjuk tárgyalni.
Először is ott keressük fel a mithoszt, ahol még ma is
hamisítatlanúl és egyeduralkodón él: a természeti népeknél. A
történelem előtti és történelmi időben való nagyszámu vándorlások
valószinüvé teszik, hogy a legrégibb, legalacsonyabb rendü
emberiség maradványai egy természeti törvénynek megfelelően a
kontinensek határai felé szorultak, a poláris zóna kezdetének széles
északi partvidékeire épp úgy, mint mindenek előtt a nagy
szárazföldterületek pyramisszerüen kihegyezett vagy szigetekre
darabolódott déli nyúlványaira. Ugyanarról a törvényről van itt szó,
amely régi, már csak ereklyeképpen ránk maradt állatformákat
szigetekre, vagy messzeeső, szigetszerü szárazföldekre és
félszigetekre tolt ki: a csőrös és erszényes állatokat, melyek a
magasabbrendü emlős állatok őseiül tekintendők, Ujhollandba, a
reptilia-szerü, tehát valószinüleg legrégibb madarakat (Dinornis) és a
családfában minden élők közt legalább álló gyikot (Hatteria) Uj-
Zélandba, a nagy vastagbőrüek többségét, melyek virágkora a
régesrég elmúlt harmadkor volt, Délafrikába, a hasonlóképp régóta
hanyatlásra jutott edentatákat (lajhár, örvös állat) Délamerikába, az
ősvilági rák- és pók-fajtákat (Limulus, Liphistium) középamerikai és
indiai szigetekre, a félmajmokat Madagaszkarba stb. Csakugyan,
aránylag kezdetleges népmaradványokkal feltünő módon
találkozunk, ha Ujhollandot Taszmániával, a délamerikai Tűzföldet,
Délafrikát és másfelől az új és óvilági poláris zónát vesszük
szemügyre. Az ausztráliai néger, a tűzföldi, az eszkimó akkor is igen
alacsony sorban állanak, ha megengedjük, hogy tökéletesen
kulturátlan és művelődésre képtelen népek mai ismereteink szerint
nincsenek. Afrika óriási földrészén a bushmannok és hottentották
kicsiny, világos szinü törzsei a földrész félszigetszerüen kihegyesedő
déli részén meglehetős biztonsággal tekinthetők legalább az egy
földrész őslakossága maradványaiul. Érdekes lesz tehát a
legnaivabb kozmogoniának a nyomait ilyen messzire előretolt
előörzöknél vizsgálni. Ha az emberiségnek volna valahol
kijelentésszerü «ősbölcsesége», akkor itten volnánk a forráshoz
legközelebb.
A bushmanoknál teremtési mithoszról abban a zárt formában,
ahogy a bibliából ismerjük, nem lehet szó. A mithosz szilárd
bordaszerkezetét többnyire a vallási fogalmak további kifejlődése
adja meg. Ezeknél a vad népeknél azonban a vallás a lehető
legalacsonyabb fokon áll. Igy tehát nem marad más, mint néhány
tapasztalat és a költői elem. A kóbor vadember naiv meséi, melyek a
dolgok eredetéről szólnak, a csillagokhoz és állatokhoz, szükös
életének legfontosabb tárgyaihoz fűződnek. Afrika csillagai és állatai
ezek. Egy szöcskét – meséli a fokföldi bushman – üldöztek a tengeri
macskák. Ez széttépte egy antilop epehólyagját. Ebből keletkezett a
sötétség. Hogy azonban ismét világosságot nyerjen, a szöcske az
égbe dobta papucsát. Ebből lett a hold. Szine a bushmanföld pirosas
porából való, amely a bőrhöz volt tapadva. Azért hideg, mert bőr-
papucsból származik. A nap eleinte mint férfi élt a földön, fénye a
hónaljából sugárzott ki. De ez a fény csak kunyhójának legközelebbi
környezetét világította meg. Ezért a régi bushmanok az égbe dobták
a napembert, ahonnan most mindenkire árasztja fényét. Máskor meg
a hold is ember. A nap azonban haragjában egyre-másra egy-egy
darabot vág le róla éles sugaraival. Nagy könyörgésére meghagy
neki egy darabot gyermekei számára. Ez a darabka aztán lassankint
megint egészszé növekszik (teli hold), mire a levagdalás megint
megkezdődik. A bushmanok ideje előtt, mondja továbbá a monda,
élt egy nép, amelynek mécs nélkül kellett útját megtalálnia a
sötétben. Akkor egy ravasz leány izzó hamut dobott az égre s ebből
lett a tejút. Bizonyos fényes csillagok a déli koronában és a
keresztcsillagzatban, az antipodusok egének legszebb
csillagképében, emberekből és oroszlánokból keletkeztek, melyeket
egy másik leány gonosz pillantása kővé változtatott. Özönvíz-
mondák elenyésző nyomai, melyek állítólag a bushmanokkal rokon
hottentottáknál jelentkeznek, valószínűleg modern misszionáriusok
hatására vezethetők vissza. A valóság szerint Afrika az özönvíz-
mondák legterméketlenebb talaja s az óriási földrész négertörzseinél
való hiányuk a legtalálóbb argumentum az ellen a gyakran nagyon
könnyelműen kimondott állítás ellen, hogy az özönvíz minden nép
mondájában visszatér, tehát egyetemes eseményhez kell fűződnie.
Az ausztráliaiak kozmogoniai mithoszai az ujhollandi
szárazföldön ezekkel sok tekintetben feltünően egyező vonásokat
mutatnak fel. Itt a nap a nagy strucz-madárforma állat, az Emu
tojása, amely az «előbbi embereket» az égbe dobta, a tejút pedig a
korábbi földi lakók tüzeinek füstje. Más mesékben a hold a nap férje
s a nap minden hónapban egyszer fölemészti. A dél-ausztráliaiaknál
egy Muramura nevű jó szellem teremtette a napot az emberek
számára, miután ezek sokáig könyörögtek hozzá tánczukkal; mert
szükségük volt napmelegre – magyarázza elég naivul a mese –
amely ellankaszsza a gyorsjárású emustruczczot, legfontosabb
vadászzsákmányukat és a kezükbe juttassa. Esténkint a nap
végigjárja az elhunyt emberek lelkeinek sorait. Akit megajándékoz
kegyével, az ellenszolgáltatásul neki adja egy vörös kenguru bőrét.
Azért látszik reggel pirosnak, mert rajta van ez a bőr. Az embereket
is ez a Muramura nevű jó szellem csinálta, még pedig állatokból.
Kezdetben kicsiny, fekete gyikokat teremtett. Ekkor mint a bibliai
Jehova megtekintette művét és annyira meg volt vele elégedve,
hogy elhatározta, a fekete gyikoknak hatalmat ad minden csúszó-
mászó teremtmény fölött a földön. Igy tehát lábaikat ujjakra osztotta,
arczukból orrot, szemet, fület és szájat mintázott és végül
megtanította egyenesen állni. Mivel ebben a hosszú gyikfark
akadályúl szolgált, hát levágta és kész volt az ember. Még csak a
nemeket kellett elkülöníteni. A régi időkben, úgy gondolja az
ausztráliai néger, minden változó volt. A kenguru eredetileg óriási
szörnyeteg volt. Egy erős vadász széttépett egy ilyen óriási kengurut
darabokra és ezekből csinálta a mostani kengurufajokat. Igy
találkozik egy-egy ponton a legnyersebb természeti népek
kezdetleges mithosza öntudatlanúl csaknem darwini fejlődési
gondolatokkal: a vadember érzése szerint még közelebb áll a
természethez, mint a bizonyos fokon álló kulturember, neki az a
gondolat, hogy egy gyikból formáltatott a többi gyikok legyőzőjéül,
elég fenségesnek és emberhez méltónak tünt, mig nem egy
filozofusa egy olyan kornak, mely megnemesedett isteneit
márványcsarnokokban és gothikus templomokban tisztelte, de
emellett mindjobban elidegenedett a természettől, az embernek
mindennemű kapcsolatát a legmagasabb rendű állattal is mint
erkölcsileg megvetendőt megbélyegezni valónak tartotta. Az
ausztráliai szárazföld lakóinak szegényes özönvíz-mondái közül a
nyugatausztráliai nyilvánvalóan egy helyi személyhez fűződik: két
néptörzs egy folyam két partján sokáig barátságban él; aztán az
egyik gőgös lesz és elszigeteli magát; jön egy végtelen erő, a folyam
megdagad és a folyam déli partjáról elmenekül a lenézett törzs;
mikor visszatérnek, odaát nyilt tengert látnak, mely elnyelte egykori
barátjaikat. Ha ilyen elbeszélések misszionáriusok fülébe jutnak, akik
hisznek a mózesi történetben és mindenütt a maguk özönvizének
nyomait keresik, akkor könnyen állnak be elváltozások és a feketék
élénk fantáziája észrevétlenül is hamar meghamisítja a saját
hagyományukat az újnak a kedvéért, amelyet a fehér ember rág a
szájukba. Ebben az esetben azonban hihetőleg nagyon hiteles és
hamisítatlan ősforrásához jutottunk a teljesen lokális özönvíz-
mondáknak s ez az egy fényt vet a legtöbb ilyennek eredetére.
Az ausztráliai négertől Amerika legészakibb részének
eszkimójáig s ennek európai és ázsiai rokonáig meglehetős nagy
ugrás. A megváltozott háttér egészen más természeti képeket hoz
létre. Az eszkimó fantáziája szerint a mennyboltozat egy északon
fekvő csúcsos hegyen nyugszik és ezen forog. Mithologiája a mi
Gönczöl-szekerünk csillagképéhez fűződik, amelyben ő egy
rénszarvast lát; az Urin-övben fókavadászokat lát, akik egykor
vadászat után nem tudták megtalálni a hazafelé vezető utat és az
égbe jutottak. Az ember, mondja a grönlandi, az égből keletkezett. Ő
nemzette egy görönggyel a nőt. Az első emberek aztán czivakodtak
azon, hogy halhatatlanok legyenek-e az emberek, vagy sem. A nő
igy szólt: «Hadd haljanak meg, hogy helye legyen az utódaiknak.»
Egy másik monda szerint az első ember a saját hüvelykujjából
teremtette meg a nőt. Az egyik északamerikai eszkimófaj egyik
özönvíz-mithosza olyan víztömegekről szól, melyek jéggel borítva
túlemelkedte a hegycsúcsokon. Mikor aztán lefolytak, a jég ott
maradt függve a hegycsúcsokon, czethalak és kagylók nagy tömege
feküdt a szárazon s még ma is meg lehet őket ott találni. Az
embereknek vagy akár az emberiség többségének teljes
elpusztulásáról azonban nem tudnak. Ennek a mithosznak magváúl
könnyen fel lehet ismerni az örök hóval födött hegycsúcsok és
megkövesült kagylók megmagyarázására törekvő hypothesist s ez a
két természeti jelenség kétségkivül alkalmas arra, hogy az
embereket gondolkodóba ejtsék rajtuk.
Melancholikus varázsa van azoknak a jövőre vonatkozó
képeknek, melyekkel, mint az istenek alkonyáról szóló német
mondával, a grönlandi világmithosz záródik. Egykor majd minden
ember meg lesz halva. Akkor egy óriási árvíz fogja végig söpörni a
földet. Az elsimult vizfelületen azonban a szél a megtisztult port
összesöpri uj, szebb és boldogabb emberfajjá. Néhány vonás mintha

Full download Understanding Business Statistics 1st Edition Freed Test Bank all chapter 2024 pdf

Uploaded by

Document Information

Copyright

Available Formats

Share this document

Share or Embed Document

Sharing Options

Did you find this document useful?

Is this content inappropriate?

Copyright:

Available Formats

Full download Understanding Business Statistics 1st Edition Freed Test Bank all chapter 2024 pdf

Uploaded by

Copyright:

Available Formats

Understanding Business Statistics 1st

Edition Freed Test Bank

Understanding Business Statistics 1st Edition Freed

Business Statistics 1st Edition Donnelly Test Bank

Understanding Basic Statistics 6th Edition Brase Test

Context of Business Understanding the Canadian Business

Essentials of Business Statistics Canadian 1st Edition

Business Statistics Communicating with Numbers 1st

Business Statistics STAT150 A Custom 1st Edition Sharpe

Understanding Business 12th Edition Nickels Test Bank

1. A continuous random variable may assume only fractional values in an interval or

Ans: FALSE, LO: 1, Bloom: , Difficulty: Easy, Min:, AACSB:

2. The probability of a continuous random variable taking on a value within some

Ans: TRUE, LO: 1, Bloom: , Difficulty: Easy, Min:, AACSB:

3. In a continuous probability distribution, area, not height, represents probability.

Ans: TRUE, LO: 1, Bloom: , Difficulty: Easy, Min:, AACSB:

4. For a continuous probability distribution, it is possible to talk about the probability of

Ans: FALSE, LO: 1, Bloom: , Difficulty: Easy, Min:, AACSB:

5. For a continuous probability distribution, the probability is represented by the area

Ans: TRUE, LO: 1, Bloom: , Difficulty: Easy, Min:, AACSB:

Ans: TRUE, LO: 1, Bloom: , Difficulty: Easy, Min:, AACSB:

7. For a continuous uniform probability distribution, the probability is proportional to the

Ans: TRUE, LO: 2, Bloom: , Difficulty: Easy, Min:, AACSB:

Ans: FALSE, LO: 2, Bloom: , Difficulty: Easy, Min:, AACSB:

Ans: FALSE, LO: 2, Bloom: , Difficulty: Easy, Min:, AACSB:

Ans: TRUE, LO: 3, Bloom: , Difficulty:, Min:, AACSB:

11. A standard normal distribution is a normal distribution with a mean of 0 and a

Ans: TRUE, LO: 3, Bloom: , Difficulty: Easy, Min:, AACSB:

a. the flavor of ice cream chosen by a randomly selected customer

Ans: D, LO: 1, Bloom: , Difficulty: Easy, Min:, AACSB:

a. a continuous random variable

Ans: B, LO: 1, Bloom: , Difficulty: Easy, Min:, AACSB:

a. the probability at a given value of x

Ans: D, LO: 1, Bloom: , Difficulty: Easy, Min:, AACSB:

22. A uniform probability distribution is a continuous probability distribution where the

a. different for each interval

a. the number of donuts that will be sold tomorrow at a local bakery

Ans: B, LO: 2, Bloom: , Difficulty: Medium, Min:, AACSB:

24. A standard normal distribution is a normal distribution with:

a. a mean of 1 and a standard deviation of 0

Ans: B, LO: 3, Bloom: , Difficulty: Easy, Min:, AACSB:

25. The mean of a normally distributed random variable:

a. cannot be greater than the standard deviation of that variable

Ans: E, LO: 3, Bloom: , Difficulty: Medium, Min:, AACSB:

26. The standard deviation of a normally distributed random variable:

a. cannot be greater than the variance of that variable

Ans: C, LO: 3, Bloom: , Difficulty: Easy, Min:, AACSB:

a. the shape of the distribution is bimodal

Ans: C, LO: 3, Bloom: , Difficulty: Easy, Min:, AACSB:

Ans: C, LO: 3, Bloom: , Difficulty: Easy, Min:, AACSB:

29. Which of the following is a property of the normal probability distribution?

Ans: E, LO: 3, Bloom: , Difficulty: Easy, Min:, AACSB:

Ans: C, LO: 3, Bloom: , Difficulty: Medium, Min:, AACSB:

Ans: C, LO: 3, Bloom: , Difficulty: Medium, Min:, AACSB:

a. the graph of the curve is the shape of a bell curve

Ans: C, LO: 3, Bloom: , Difficulty: Medium, Min:, AACSB:

33. To determine probability using the standard normal distribution:

a. first calculate a z-score for a given data value x

Ans: A, LO: 3, Bloom: , Difficulty: Easy, Min:, AACSB:

34. For a standard normal distribution, a negative value of z indicates:

a. a mistake has been made in computations because z is always positive

Ans: C, LO: 3, Bloom: , Difficulty: Medium, Min:, AACSB:

a. it produces probabilities for intervals of space, time, or distance between

Ans: A, LO: 4, Bloom: , Difficulty: Easy, Min:, AACSB: