New and Future Developments in

Microbial Biotechnology and

Bioengineering: Sustainable
Agriculture: Microorganisms as
Biostimulants Harikesh Bahadur Singh
Visit to download the full and correct content document:
https://ebookmass.com/product/new-and-future-developments-in-microbial-biotechnol
ogy-and-bioengineering-sustainable-agriculture-microorganisms-as-biostimulants-hari
kesh-bahadur-singh/
More products digital (pdf, epub, mobi) instant
download maybe you interests ...

New and Future Developments in Microbial Biotechnology

and Bioengineering: Sustainable Agriculture: Revisiting
Green Chemicals Harikesh Bahadur Singh

https://ebookmass.com/product/new-and-future-developments-in-
microbial-biotechnology-and-bioengineering-sustainable-
agriculture-revisiting-green-chemicals-harikesh-bahadur-singh/

New and Future Developments in Microbial Biotechnology

and Bioengineering: Sustainable Agriculture:
Revitalization through Organic Products Harikesh
Bahadur Singh
https://ebookmass.com/product/new-and-future-developments-in-
microbial-biotechnology-and-bioengineering-sustainable-
agriculture-revitalization-through-organic-products-harikesh-
bahadur-singh/

New and Future Developments in ... : Sustainable

Agriculture: Advances in Microbe-based Biostimulants
Harikesh Bahadur Singh

https://ebookmass.com/product/new-and-future-developments-in-
sustainable-agriculture-advances-in-microbe-based-biostimulants-
harikesh-bahadur-singh/

New and Future Developments in Microbial Biotechnology

and Bioengineering: Phytomicrobiome for Sustainable
Agriculture Jay Prakash Verma

https://ebookmass.com/product/new-and-future-developments-in-
microbial-biotechnology-and-bioengineering-phytomicrobiome-for-
sustainable-agriculture-jay-prakash-verma/
New and Future Developments in Microbial Biotechnology
and Bioengineering: Phytomicrobiome for Sustainable
Agriculture 1st Edition Jay Prakash Verma

https://ebookmass.com/product/new-and-future-developments-in-
microbial-biotechnology-and-bioengineering-phytomicrobiome-for-
sustainable-agriculture-1st-edition-jay-prakash-verma/

New and Future Developments in Microbial Biotechnology

and Bioengineering: Crop Improvement through Microbial
Biotechnology 1st Edition Ram Prasad

https://ebookmass.com/product/new-and-future-developments-in-
microbial-biotechnology-and-bioengineering-crop-improvement-
through-microbial-biotechnology-1st-edition-ram-prasad/

New and Future Developments in Microbial Biotechnology

and Bioengineering Ali Asghar Rastegari

https://ebookmass.com/product/new-and-future-developments-in-
microbial-biotechnology-and-bioengineering-ali-asghar-rastegari/

New and Future Developments in Microbial Biotechnology

and Bioengineering: Microbial Secondary Metabolites
Biochemistry and Applications Vijai G. Gupta (Editor)

https://ebookmass.com/product/new-and-future-developments-in-
microbial-biotechnology-and-bioengineering-microbial-secondary-
metabolites-biochemistry-and-applications-vijai-g-gupta-editor/

New and Future Developments in Microbial Biotechnology

and Bioengineering. Aspergillus System Properties and
Applications 1st Edition Vijai G. Gupta

https://ebookmass.com/product/new-and-future-developments-in-
microbial-biotechnology-and-bioengineering-aspergillus-system-
properties-and-applications-1st-edition-vijai-g-gupta/
NEW AND FUTURE DEVELOPMENTS IN
MICROBIAL BIOTECHNOLOGY AND
BIOENGINEERING
NEW AND FUTURE
DEVELOPMENTS IN
MICROBIAL
BIOTECHNOLOGY
AND
BIOENGINEERING
Sustainable Agriculture:
Microorganisms as Biostimulants
Edited by

Harikesh Bahadur Singh

Department of Biotechnology, GLA University, Mathura, India

Anukool Vaishnav
Department of Biotechnology, GLA University, Mathura, India; Agroecology and Environment,
Agroscope, Zürich, Switzerland
Elsevier
Radarweg 29, PO Box 211, 1000 AE Amsterdam, Netherlands
The Boulevard, Langford Lane, Kidlington, Oxford OX5 1GB, United Kingdom
50 Hampshire Street, 5th Floor, Cambridge, MA 02139, United States

Copyright © 2022 Elsevier Inc. All rights reserved.

No part of this publication may be reproduced or transmitted in any form or by any means,
electronic or mechanical, including photocopying, recording, or any information storage
and retrieval system, without permission in writing from the publisher. Details on how to
seek permission, further information about the Publisher’s permissions policies and our
arrangements with organizations such as the Copyright Clearance Center and the Copyright
Licensing Agency, can be found at our website: www.elsevier.com/permissions.

This book and the individual contributions contained in it are protected under copyright by the
Publisher (other than as may be noted herein).

Notices
Knowledge and best practice in this field are constantly changing. As new research and
experience broaden our understanding, changes in research methods, professional practices, or
medical treatment may become necessary.

Practitioners and researchers must always rely on their own experience and knowledge in
evaluating and using any information, methods, compounds, or experiments described herein.
In using such information or methods they should be mindful of their own safety and the safety
of others, including parties for whom they have a professional responsibility.

To the fullest extent of the law, neither the Publisher nor the authors, contributors, or editors,
assume any liability for any injury and/or damage to persons or property as a matter of products
liability, negligence or otherwise, or from any use or operation of any methods, products,
instructions, or ideas contained in the material herein.

British Library Cataloguing-in-Publication Data

A catalogue record for this book is available from the British Library

Library of Congress Cataloging-in-Publication Data

A catalog record for this book is available from the Library of Congress

ISBN: 978-0-323-85163-3

For Information on all Elsevier publications visit our website at

https://www.elsevier.com/books-and-journals

Publisher: Susan Dennis

Acquisitions Editor: Susan Dennis
Editorial Project Manager: Regine A. Gandullas
Production Project Manager: Bharatwaj Varatharajan
Cover Designer: Greg Harris

Typeset by Aptara, New Delhi, India

 Contents

Contributors ix 3. Bacillus rhizobacteria: A versatile

About the Editors xiii
Preface xv
biostimulant for sustainable agriculture
S.R. Prabhukarthikeyan, U. Keerthana, Mathew S Baite,
P. Panneerselvam, Debasis Mitra, R. Naveen Kumar,
1. Role of microorganism as new C. Parameswaran, B. Cayalvizhi, A. Muthu Kumar,
generation plant bio-stimulants: S. Harish, P.C. Rath

An assessment 3.1 Introduction 33

Deepali Shukla, Piyush Shukla, Ashmita Tandon, 3.2 Diversity of Bacillus species 34
Poonam C. Singh, Jayandra Kumar Johri
3.3 Direct mechanism of plant growth
promotion 35
1.1 Background 1
3.4 Indirect mechanism 37
1.2 Introduction of plant bio-stimulants 2
3.5 Future prospects 40
1.3 Basic mechanism of bio-stimulants 2
References 40
1.4 Sources of plant bio-stimulants 2
1.5 Microbes as plant bio-stimulant 3 4. Arbuscular mycorrhizae, a treasured
1.6 Role of microbes in nutrient uptake/
stimulation 8
symbiont to agriculture
1.7 Conclusions 9 Ajay Nair, Archana S. Rao, L. Bhanu, Veena S. More,
K.S. Anantharaju, Sunil S. More
References 10
4.1 Introduction to mycorrhiza 45
2. Exploiting biostimulant properties 4.2 VAM in agriculture 48
of Trichoderma for sustainable 4.3 Application of AMF in bioremediation 55
plant production 4.4 Renaturation and afforestation 56
4.5 Mass production of VAM: the past, present
Ramón Pelagio-Flores, Saraí Esparza-Reynoso, Jesús Salvador
López-Bucio, José López-Bucio and future 57
4.6 Conclusion 59
2.1 Introduction 17 References 59
2.2 Trichoderma metabolism: from decomposers to
plant growth promoters 19 5. Micro and macroalgae: A potential
2.3 Trichoderma-plant chemical dialogue 19 biostimulant for abiotic stress management
2.4 Trichoderma-induced resistance to plant and crop production
pathogens 20 P. Kiruthika Lakshmi, S. Meenakshi
2.5 Trichoderma and plant nutrition 22
2.6 Soil acidification in Trichoderma-plant 5.1 Introduction 63
interactions 25 5.2 Review of literature and recent developments 64
2.7 Salt stress tolerance mediated by 5.3 Conclusion and future prospects 76
Trichoderma 25 References 77
2.8 Conclusions and future prospects 26
References 27

v
vi CONTENTS

6. Fluorescent pseudomonads: 8.5 Genetics involved in nutrient cycling 121

A multifaceted biocontrol agent for 8.6 Conclusions 124
References 126
sustainable agriculture
U. Keerthana, S.R. Prabhukarthikeyan, Mathew S. Baite, 9. Role of soil microbes in
Manoj K. Yadav, R. Naveen Kumar, A. Muthu Kumar, S. Raghu,
S. Aravindan, C.P. Rath
micronutrient solubilization
Bisweswar Gorain, Srijita Paul, Manoj Parihar
6.1 Introduction 88
6.2 Species diversity of Fluorescent 9.1 Introduction 131
Pseudomanads 83 9.2 Importance of micronutrients in plant
6.3 Mechanisms of Fluorescent Pseudomanads 84 nutrition 132
6.4 Future prospects 88 9.3 Sources and pools of micronutrients in soil and
References 89 their significance in plant uptake 133
9.4 Factors affecting the availability of
7. Role of Piriformospora indica in inducing micronutrients 133
9.5 Influence of rhizosphere in micronutrient
soil microbial communities and drought availability 134
stress tolerance in plants 9.6 Soil pH and pE as an indicator of micronutrient
Suryansh Rajput, Preeti Sengupta, Isha Kohli, Ajit Varma, availability 134
Prashant Kumar Singh, Naveen Chandra Joshi 9.7 Micronutrients 135
9.8 Conclusion and future perspectives 145
7.1 Introduction 93
References 146
7.2 Soil microbial communities: benign hidden
players in plant growth 94 10. Sustainable induction of systemic
7.3 P. indica: an overview 95 resistance in response to potential
7.4 Basic mechanisms in plants to counter drought
stress 101
biological control agents in crops
7.5 Morphological and physiological innate Ali Anwar, Efath Shahnaz
responses in plants against drought stress 102
10.1 Introduction 151
7.6 Multidimensional contribution of P. indica in
10.2 Novel scenario of biological control 153
providing tolerance against drought stress 103
10.3 Suppressive soils pathogens 154
7.7 P. indica mediated adaptative responses generated
10.4 Potential in PGPR 155
in rice plants to cope up drought stress 105
10.5 Induction of systemic resistance 157
7.8 Scope of P. indica for the promotion of
10.6 Fungal BCAs 166
sustainable agriculture in xerophytic
10.7 Potental of non-pathogenic strains 167
habitats 106
10.8 Conclusion and future prospects 168
7.9 Conclusion 107
References 169
References 107
11. Psychrophilic microbes: Biodiversity,
8. Microbes-based bio-stimulants towards beneficial role and improvement of
sustainable oilseeds production: Nutrients cold stress in crop plants
recycling and genetics involved Sumit Kumar, Bana Sravani, Tulasi Korra, Lopamudra Behera,
A.L. Singh, Kirti Rani, Rupak Jena, Praveen Kona, Diptanu Datta, Pushpendra Kumar Dhakad, M.K. Yadav
Kiran K. Reddy, K. Gangadhara
11.1 Introduction 177
8.1 Introduction 111 11.2 Historical background 180
8.2 Soil microbes and plant interactions 112 11.3 Biodiversity of psychrophilic microbes 180
8.3 Geochemical changes in plant rhizosphere and 11.4 Mechanisms of adaptation of psychrophilic
release of mineral nutrients 115 microbes 182
8.4 VAM fungi for efficient nutrient acquisition and 11.5 Psychrophilic microbes used in crop
mobilization 119 improvement 186
 CONTENTS
11.6 The beneficial role of psychrophilic microbes in
crop performance 189
11.7 Conclusion and future prospects 192
Reference 193
12. Role of plant-associated bacteria as
bio-stimulants in alleviation of
chromium toxicity in plants
Pratishtha Gupta, Vipin Kumar, Rupa Rani
12.1 Cr toxicity to the environment 199
12.2 Strategies of Cr remediation from contaminated
environment 200
12.3 Plant growth promoting rhizobacteria and their
beneficial traits 200
12.4 Cr induced oxidative stress in plants and
anti-oxidative enzymes 203
12.5 PGPR and phytoremediation 205
12.6 Case study of Cr phytoremediation mediated by
root-associated bacteria 207
12.7 Conclusion 208
References 209
13. Microbe-based plant biostimulants and
their formulations for growth promotion
and stress tolerance in plants
Abhik Mojumdar, Himadri Tanaya Behera,
Smrutiranjan Das, Lopamudra Ray
13.1 Introduction 213
13.2 Microbes as plant biostimulants 215
13.3 Mechanism of development of microbe-based
plant biostimulants 217
13.4 Microbial bioformulation based plant
biostimulants 218
13.5 Microbes as biofertilizers 220
13.6 Biopesticides 222
13.7 Significance of microbes in abiotic and biotic
stress alleviation 223
13.8 Challenges and future prospects 224
13.9 Conclusions 225
References 225
14. Microbial consortia for augmentation
of plant growth–revisiting the promising
approach towards sustainable agriculture
Niharika Ghoghari, Krishna Bharwad, Akshita Champaneria,
Shalini Rajkumar
14.1 Rhizosphere: a nutrient rich niche 234
14.2 Microbial marketing strategies 234
vii
14.3 Plant microbe interactions 234
14.4 Microbe-microbe interactions 236
14.5 Plant probiotics 237
14.6 Plant growth promoting rhizobacteria
(PGPR) 237
14.7 Nitrogen fixation 237
14.8 Mineral acquisition 238
14.9 Phytohormone production 238
14.10 Prevention of diseases and development
of ISR 238
14.11 Biocontrol agents 238
14.12 Biostimulants 239
14.13 Microbial consortia: the dynamics of
co-operation 240
14.14 Binary consortium 243
14.15 Three or multi partner consortium
development 244
14.16 Multi-omics for development of microbial
consortia for plant growth promotion 248
References 250
15. Phosphate solubilization
by microorganisms
Neimar de Freitas Duarte, Christiane Abreu Oliveira Paiva,
Marcela Claudia Pagano, Eduardo Jose Azevedo Correa
15.1 Introduction 257
15.2 Research the selection of phosphate-solubilizing
microbes 268
15.3 Bioinoculants containing strains of P solubilizing
microorganisms and biomaphos - an example of
a successful case in Brazil 269
References 274
16. Fungal endophytes as biostimulants of
secondary metabolism in plants: a
sustainable agricultural practice for
medicinal crops
Tuyelee Das, Abhijit Dey, Devendra Kumar Pandey,
Joginder Singh Panwar, Samapika Nandy
16.1 Introduction 283
16.2 Why do we need to study fungal-medicinal
plant interaction to make secondary
metabolites? 285
16.3 Role of endophytic fungi in production of
secondary metabolites; host-endophyte
relationship 286
16.4 Metabolic interactions of plant
endophytes 299
viii CONTENTS

16.5 Different strategies to exploit fungal endophytes 18.6 Impact of microbiome-based approaches on the

as biostimulants for production of commercially health of plant and soil 338
important plant-derived compounds 301 18.7 Future of microbiome-based approaches in
16.6 Secondary metabolic compounds produced by enhancing soil health: integration of
medicinal plants endophytic fungi in vitro 304 metagenomics and metabolomics approaches
16.7 Conclusion 308 with designing of synthetic communities 339
Acknowledgment 308 18.8 Conclusion 341
References 308 Acknowledgement 342
References 342
17. Plant growth promoting rhizobacteria
from the perspectives of tea 19. Deciphering microbial consortium
plantations and diseases from termite gut for biofertilizer
Stevenson Thabah, S.R. Joshi consortium formulation
Sujit Ghosh, Ambarish S. Vidyarthi, Vijay Kumar, Priyanka Jha
17.1 Introduction 315
17.2 Tea cultivation in India 316 19.1 Introduction 345
17.3 Tea varieties 316 19.2 Material and methods 346
17.4 Shade trees in tea plantations 317 19.3 Results and discussions 347
17.5 Pests and diseases of tea 318 19.4 Conclusion 351
17.6 Tea rhizosphere 319 Acknowledgements 351
17.7 Rhizospheric activity 319 References 351
17.8 Plant growth promoting rhizobacteria
(PGPR) 321 20. Revivification of rhizobacteria-
17.9 PGPR and prospective benefits to tea promoting plant growth for sustainable
plants 322
agricultural development
17.10 PGPR as biocontrol agents in tea
Zahra Dehghanian, Khashayar Habibi, Monire Mones Sardrodi,
cultivation 326
Khosro Balilashaki, Behanm Asgari Lajayer, Tess Astatkie
17.11 Tea plantations and microbial
colonization 326 20.1 Introduction 353
17.12 Conclusion 328 20.2 Rhizosphere soil 354
References 329 20.3 Plant growth promoting rhizobacteria
(PGPR) 354
18. Microbiome-based approaches to 20.4 PGPR in farming 354
enhance soil health in arable land 20.5 Bio-fertilization 355
Shivani Khatri, Shubham Dubey, Shilpi Sharma 20.6 The PGPR biological control agents 355
20.7 Mechanisms of direct 356
18.1 Introduction 333 20.8 Indirect mechanisms 359
18.2 Conventional microbe-based approach for 20.9 Sustainability of agriculture and future
enhancement of soil health 334 perspective 362
18.3 Limitations associated with conventional 20.10 Conclusions 362
approaches 335 References 363
18.4 Microbiome: a brief overview 335
18.5 Approaches used to engineer the Index 369
microbiome 336
 Contributors
K.S. Anantharaju Department of Chemistry, Day-
ananda Sagar Collge of Engineering, Bangalore,
India
Ali Anwar Division of Plant Pathology, Faculty
of Horticulture, SKUAST-Kashmir, Srinagar,
J&K, India
S. Aravindan ICAR-National Rice Research In-
stitute, Cuttack, Odisha, India
Tess Astatkie Faculty of Agriculture, Dalhousie
University, Truro, Canada
Mathew S Baite ICAR-National Rice Research
Institute, Cuttack, Odisha, India
Khosro Balilashaki Department of Horticultur-
al Science, Faculty of Agriculture, University of
Guilan, Guilan, Iran
Himadri Tanaya Behera School of Biotechnol-
ogy, Kalinga Institute of Industrial Technology
(KIIT), Bhubaneswar, Odisha, India
Lopamudra Behera Department of Mycology
and Plant pathology, Institute of Agricultural
Sciences, Banaras Hindu University, Varanasi,
India
L. Bhanu School of Basic and Applied Sciences,
Dayananda Sagar University, Bangalore, India
Krishna Bharwad Institute of Science, Nirma
University, Sarkhej-Gandhinagar Highway,
Ahmedabad Gujarat, India
B. Cayalvizhi ICAR-National Rice Research In-
stitute, Cuttack, Odisha, India
Akshita Champaneria Institute of Science, Nir-
ma University, Sarkhej-Gandhinagar Highway,
Ahmedabad, Gujarat, India
Eduardo Jose Azevedo Correa Agricultural Re-
search Company of Minas Gerais (EPAMIG),
Pitangui, MG
Smrutiranjan Das School of Biotechnology, Ka-
linga Institute of Industrial Technology (KIIT),
Bhubaneswar, Odisha, India
ix
Tuyelee Das Department of Life Sciences, Presi-
dency University, Kolkata, India
Diptanu Datta Department of Plant Pathol-
ogy, Collage of agriculture, Odisha University
of Agriculture and Technology, Bhubaneswar,
Odisha, India
Zahra Dehghanian Department of Biotechnol-
ogy, Faculty of Agriculture, Azarbaijan Shahid
Madani University, Tabriz, Iran
Abhijit Dey Department of Life Sciences, Presi-
dency University, Kolkata, India
Pushpendra Kumar Dhakad Holy Cross Kri-
shi Vigyan Kendra, Canary Hill, Hazaribag,
Jharkhand, India
Neimar de Freitas Duarte Minas Gerais Federal
Institute of Education, Science and Technology
(IFMG), Brazil
Shubham Dubey Department of Biochemical
Engineering and Biotechnology, Indian Insti-
tute of Technology Delhi, Hauz Khas, New
Delhi, India
Saraí Esparza-Reynoso Instituto de Investiga-
ciones Químico-Biológicas, Universidad Mi-
choacana de San Nicolás de Hidalgo, Edificio
B3, Ciudad Universitaria, Morelia, Michoacán,
México
K. Gangadhar ICAR-Directorate of Groundnut
Research, Junagadh, Gujarat, India
Niharika Ghoghari Institute of Science, Nirma
University, Sarkhej-Gandhinagar Highway,
Ahmedabad, Gujarat, India
Sujit Ghosh Department of Botany, J.K. Col-
lege, Purulia, West Bengal, India
Bisweswar Gorain ICAR-Central Soil Salinity
Research Institute RRS Bharuch, Gujarat, India
x CONTRIBUTORS
Pratishtha Gupta Applied Microbiology Labo-
ratory, Department of Environmental Science
and Engineering, Indian Institute of Technol-
ogy (ISM), Dhanbad, Jharkhand, India
Khashayar Habibi Department of Plant Breed-
ing and Biotechnology, Faculty of Agriculture,
University of Tabriz, Tabriz, Iran
S. Harish Tamil Nadu Agricultural University,
Coimbatore, Tamil Nadu, India
Rupak Jena ICAR-Directorate of Groundnut
Research, Junagadh, Gujarat, India
Priyanka Jha Amity Institute of Biotechnology,
Amity University, Major Arterial Road, Action
Area II, Kolkata, West Bengal, India
Jayandra Kumar Johri Department of Plant
Microbe Interaction, CSIR-NBRI, Lucknow, UP,
India
Naveen Chandra Joshi Amity Institute of Mi-
crobial Technology, Amity University, Noida,
Uttar Pradesh, India.
S.R. Joshi Microbiology Laboratory, De-
partment of Biotechnology & Bioinformat-
ics, North-Eastern Hill University, Shillong,
Meghalaya, India
U. Keerthana ICAR-National Rice Research In-
stitute, Cuttack, Odisha, India
Shivani Khatri Department of Biochemical En-
gineering and Biotechnology, Indian Institute
of Technology Delhi, Hauz Khas, New Delhi,
India
Isha Kohli Amity Institute of Microbial Technol-
ogy, Amity University, Noida, Uttar Pradesh,
India
Praveen Kona ICAR-Directorate of Groundnut
Research, Junagadh, Gujarat, India
Tulasi Korra Department of Mycology and
Plant pathology, Institute of Agricultural Sci-
ences, Banaras Hindu University, Varanasi,
India
Sumit Kumar Department of Mycology and
Plant pathology, Institute of Agricultural Sci-
ences, Banaras Hindu University, Varanasi, India
Vipin Kumar Applied Microbiology Laboratory,
Department of Environmental Science and
Engineering, Indian Institute of Technology
(ISM), Dhanbad, Jharkhand, India
Vijay Kumar Department of Biotechnology,
Lovely Faculty of Technology and Sciences,
Lovely Professional University, Phagwara,
Punjab, India
Behanm Asgari Lajayer Health and Environ-
ment Research Center, Tabriz University of
Medical Sciences, Tabriz, Iran
P. Kiruthika Lakshmi Department of Micro-
biology, The Madura College, Madurai, Tamil
Nadu, India
Jesús Salvador López-Bucio CONACYT, Insti-
tuto de Investigaciones Químico-Biológicas,
Universidad Michoacana de San Nicolás de Hi-
dalgo. Edificio B3, Ciudad Universitaria, More-
lia, Michoacán, México
José López-Bucio Instituto de Investigaciones
Químico-Biológicas, Universidad Michoacana
de San Nicolás de Hidalgo, Edificio B3, Ciudad
Universitaria, Morelia, Michoacán, México
S. Meenakshi VMJ School, Madurai, Tamil
Nadu, India
Debasis Mitra ICAR-National Rice Research In-
stitute, Cuttack, Odisha, India
Abhik Mojumdar School of Biotechnology, Ka-
linga Institute of Industrial Technology (KIIT),
Bhubaneswar, Odisha, India
Sunil S. More School of Basic and Applied Sci-
ences, Dayananda Sagar University, Bangalore,
India
Veena S. More Department of Biotechnology,
Sapthagiri College of Engineering, Bangalore,
India
A. Muthu Kumar Faculty of Agriculture, An-
namalai University, AnnamalaiNagar, Tamil
Nadu, India
Ajay Nair School of Basic and Applied Scienc-
es, Dayananda Sagar University, Bangalore,
India
Samapika Nandy Department of Life Sciences,
Presidency University, Kolkata, India
R. Naveen Kumar ICAR-National Rice Re-
search Institute, Cuttack, Odisha, India
 CONTRIBUTORS
Christiane Abreu Oliveira Paiva Brazilian Ag-
ricultural Research Corporation (EMBRAPA),
Sete Lagoas, Minas Gerais, Brazil
Marcela Claudia Pagano Federal University of
Minas Gerais, Belo Horizonte, Minas, Gerais,
Brazil
Devendra Kumar Pandey Department of Bio-
technology, Faculty of Technology and Scienc-
es, Lovely Professional University, Phagwara,
Punjab, India
P. Panneerselvam ICAR-National Rice Research
Institute, Cuttack, Odisha, India
Joginder Singh Panwar Department of Biotech-
nology, Faculty of Technology and Sciences,
Lovely Professional University, Phagwara,
Punjab, India
C. Parameswaran ICAR-National Rice Research
Institute, Cuttack, Odisha, India
Manoj Parihar ICAR-VPKAS, Almora Uttara-
khand, India
Srijita Paul ATC and SAMETI, Ramakrishna
Mission Ashrama, Kolkata, W.B., India
Ramón Pelagio-Flores Facultad de Químico
Farmacobiología, Universidad Michoacana de
San Nicolás de Hidalgo, Morelia, Michoacán,
México
S.R. Prabhukarthikeyan ICAR-National Rice
Research Institute, Cuttack, Odisha, India
S. Raghu ICAR-National Rice Research Insti-
tute, Cuttack, Odisha, India
Shalini Rajkumar Institute of Science, Nirma
University, Sarkhej-Gandhinagar Highway,
Ahmedabad, Gujarat, India
Suryansh Rajput Amity Institute of Microbial
Technology, Amity University, Noida, Uttar
Pradesh, India
Kirti Rani ICAR-Directorate of Groundnut Re-
search, Junagadh, Gujarat, India
Rupa Rani Applied Microbiology Laboratory,
Department of Environmental Science and En-
gineering, Indian Institute of Technology (ISM),
Dhanbad, Jharkhand, India
Archana S. Rao School of Basic and Applied Sci-
ences, Dayananda Sagar University, Bangalore,
India
xi
P.C. Rath ICAR-National Rice Research Insti-
tute, Cuttack, Odisha, India
Lopamudra Ray School of Biotechnology, Ka-
linga Institute of Industrial Technology (KIIT),
Bhubaneswar, Odisha, India; School of Law,
Kalinga Institute of Industrial Technology
(KIIT), Bhubaneswar, Odisha, India
Kiran K. Reddy ICAR-Directorate of Ground-
nut Research, Junagadh, Gujarat, India
Monire Mones Sardrodi Department of Plant
Breeding and Biotechnology, Faculty of Agri-
culture, University of Tabriz, Tabriz, Iran
Preeti Sengupta Amity Institute of Microbial
Technology, Amity University, Noida, Uttar
Pradesh, India
Efath Shahnaz Division of Plant Pathology,
Faculty of Horticulture, SKUAST-Kashmir, Sri-
nagar, J&K, India
Shilpi Sharma Department of Biochemical En-
gineering and Biotechnology, Indian Institute
of Technology Delhi, Hauz Khas, New Delhi,
India
Deepali Shukla Department of Biotechnology,
IPS Academy Indore, MP, India
Piyush Shukla Department of Rural Technolo-
gy, Guru Ghasidas Central University, Bilaspur,
CG, India
A.L. Singh ICAR-Directorate of Groundnut Re-
search, Junagadh, Gujarat, India
Poonam C. Singh Department of Plant microbe
interaction, CSIR-NBRI, Lucknow, UP, India
Prashant Kumar Singh Amity Institute of Mi-
crobial Technology, Amity University, Noida,
Uttar Pradesh, India
Bana Sravani Department of Plant Pathology
and Agricultural Microbiology, Post Graduate
Institute, Mahatma Phule Krishi Vidyapeet, Ra-
huri, Maharashtra, India
Ashmita Tandon Department of Plant Microbe
Interaction, CSIR-NBRI, Lucknow, UP, India
Stevenson Thabah Microbiology Laboratory,
Department of Biotechnology & Bioinformat-
ics, North-Eastern Hill University, Shillong,
Meghalaya, India
xii CONTRIBUTORS

Ajit Varma Amity Institute of Microbial
Technology, Amity University, Noida, Uttar
Pradesh, India
Ambarish S. Vidyarthi N.P.S Institute of Tech-
nology, GIC Campus, Pithoragarh, Uttara-
khand, India
M.K. Yadav Department of Plant Pathology,
Janta Collage, Bakewar, Etawah, UP, India
Manoj K. Yadav ICAR-National Rice Research
Institute, Cuttack, Odisha, India
 About the Editors
Professor Harikesh
Bahadur Singh is Distin-
guished ­Professor, Depart-
ment of Biotechnology,
GLA University, Mathura,
India. He has served as
Professor & Head, Depart-
ment of Mycology and
Plant Pathology at Institute of Agricultural
Sciences, Banaras Hindu University, India.
His major research focus is on bioinoculats,
biological control of plant pathogens and
nano-biotechnology. Prof. Singh has been
decorated with several prestigious National
awards and honors for his scientific contri-
butions in the field of organic farming and
translational agriculture, notable being CSIR
Technology Prize for Biological Sciences,
M.S. Swaminathan award by Society for
Plant Research, Vigyan Bharti Award, Prof.
V.P. Bhide Memorial Award, Society for Plant
Research, and many more. To his credit, he
has 20 U.S. patents which have been success-
fully transferred for commercial production
of biopesticides to several industrial houses
in India. He has been able to add more than
300 publications and 31 books Google Scholar
Citations- 10074; H-index- 52; i10- 182.
xiii
Dr. Anukool Vaishnav is
working as a Post-
Doctoral Scientist (Swiss
excellence fellow) at Uni-
versity of Zurich, Switzer-
land. He is also associated
with Department of Bio-
technology, GLA Univer-
sity, India as an Assistant
Professor. He has operated SERB-National
Postdoctoral Fellowship (NPDF) as Principal
Investigator at Department of Mycology and
Plant Pathology, Institute of Agricultural Sci-
ences, Banaras Hindu University, Varanasi,
India. He has >8 years of research experience
in plant-microbe interaction field. His research
is mainly focused on microbial mediated
plant protection against biotic and abiotic
stress, characterization of signaling molecules
and secondary metabolites (soluble and
VOCs) in plant holobionts. As an active
researcher, he has published more than
24 research and review articles along with
15 book chapters for reputed journals and
edited books. He has filed 9 Indian patents in
association with his research group. He is
editor of 2 Springer published books. He is an
editorial member of Current Genomics
Journal published by Bentham Science. He
has been awarded Swiss Excellence Post Doc-
toral Scholarship and several Young Scientist
Awards from different agencies.
 Preface
Zero hunger is a complicated task for scien-
tific community under this erratic climate
conditions, rapid population growth, and
with limited arable land. In the last two
years (2020 & 2021), the globe is encoun-
tered with the pandemic of Covid-19. This
outbreak causes declines and stagnation of
food trading and transportation between
nations that again affect global food supply.
To match with food demand, it is necessary
to apply such approaches that can increase
crop productivity and yield. The intensive
use of agrochemicals (fertilizers and pes-
ticides) has led to severe consequences,
including the deterioration of soil and the
environment. Increasing soil pollution and
adverse effects of agrochemicals on human
and animals built a pressure on agricul-
tural scientists to find alternate eco-friendly
approaches. In this context, application of
agriculturally important microorganisms
(AIMs) with the genera of Bacillus, Pseu-
domonas, Rhizobium, Burkholderia, Arhtobac-
ter, Trichoderma and Mycorrhiza spp. for the
purpose of biofertilizer and biopesticides is
a sustainable and eco-friendly alternative
of agrochemicals. The most consensual and
recent definition of these microbes states
“Plant Biostimulants”, which can be directly
applied to plants, seeds, and soil for sustain-
able agriculture production. These biostimu-
lants are part of a wide unknown microbial
diversity, constituting the rhizospheric, epi-
phytic, or endophytic microbiota, which are
xv
on the way to being cultured and preserved
at in-vitro conditions. This is an emerging
area in agrofarming, where a lot of evidences
demonstrate the potential of several AIMs in
promotion of plant growth and productivity
and also in disease management. However,
the mechanisms behind their efficacy and
interaction with soil biota and host plant
are still matter of discussion. The beneficial
microbes improve soil fertility and promote
plant growth through direct and indirect
processes. In direct process, these microbes
produce plant growth promoting hormones
and solubilize inorganic nutrients into the
soil that increase nutrient uptake efficiency
of plants leading to better growth and pro-
ductivity. Under indirect process, AIMs
work as biocontrol agent for different pests
and reduce pathogenicity in plants. There-
fore, these beneficial microbes can be used
as biofertilizers and biopesticides for cleaner
and healthier agricultural practices.
This book has reviewed the recent studies
on different agricultural important microbes
and emphasized on their future research
and application in agriculture. The chap-
ters contributed by prominent scientists will
be a ready source of information for young
researchers, industrialist and progressive
farmers.
Harikesh Bahadur Singh, Mathura, India
Anukool Vaishnav, Zürich, Switzerland
 C H A P T E R

1
Role of microorganism as new generation
plant bio-stimulants: An assessment
Deepali Shuklaa, Piyush Shuklab, Ashmita Tandonc, Poonam C.
Singhc, Jayandra Kumar Johric
aDepartment
of Biotechnology, IPS Academy Indore, MP, India, bDepartment of Rural
Technology, Guru Ghasidas Central University, Bilaspur, CG, India, cDepartment of Plant
Microbe Interaction, CSIR-NBRI, Lucknow, UP, India

1.1 Background

World’s largest population are dependent on plants or crop for their food requirements. For
the sustainable development of population, it is very essential that production of plants should
be raised more and more every time. In this context “Green revolution” played a vital role for
the production of rice, corn and wheat crop varieties. Moreover, different world governments
and organizations makes indispensable efforts to work on multiplication on the production
of crop to ensure the food provision (Abbott et al., 2018; Ortíz-Castro et al., 2012; Roberts and
Tasistro, 2012).
Studies suggest that for the increased productivity of crop, the role of nutrients like nitro-
gen, phosphorus, minerals and vitamins along with the plant health is very important. To
fulfilling demand of enhance crop productivity, in past decades chemical fertilizers market
were continuously growing globally (Singh et al., 2016). Intensive application of phosphorus
and nitrogen base chemical leads to a massive depletion of soil and water resources (Den
Herder et al., 2010), and it also cause global crisis of pollution. Enormous use of chemicals
is very harmful to human and environment too (Carvalho, 2017).
Other than use of chemical fertilizers for better crop yield climate change, emerging plant
pathogens, drought and stress is also a major challenge that affect agroecosystem (Rosenz-
weig and Tubiello, 2007). For surpass crop production, it is necessary to combat for all these
environmental hazards caused by the use of extensive chemical fertilizers and other climate,
plant disease and stress related problems for this some protocol and rules were established
for agropractices worldwide (Gomiero et al., 2011). Bio-stimulants gain popularity as addi-
tives to fertilizers which increase the efficacy of fertilizers by stimulating physiology of plant

New and Future Developments in Microbial Biotechnology and Bioengineering.

DOI: https://doi.org/10.1016/B978-0-323-85163-3.00016-8 1  Copyright © 2022 Elsevier Inc. All rights reserved.
2 1. Role of microorganism as new generation plant bio-stimulants: An assessment

and in current time microbial based bio-stimulant plays pivotal role in agribusiness (Backer
et al., 2018) and (Le Mire et al., 2016).

1.2 Introduction of plant bio-stimulants

Bio-stimulants can’t be precise in one function or one definition, it consists wide nature, they
act as additives to the fertilizers which stimulates/enhance the nutrient assimilation capacity,
growth promotion and increment of stress tolerating capacity of plants (Ricci et al., 2019).
Plant bio-stimulants are made up of any type of substance like enzymes, proteins, small
peptides, micronutrient, amino acids, plant and animal waste, plants extracts, microorganism
and microorganism derived products (Ugolini et al., 2015) and (Colla et al., 2017). Bio-
stimulants help in plant development and growth improvement by increment in seed ger-
mination in both above side or below side of plant, content of chlorophyll, size and number
of flower and fruits (Hermosa et al., 2012; Mendoza-Mendoza et al., 2018; Przybysz et al.,
2014; Ruzzi and Aroca, 2015) and (Drobek et al., 2019). Plant bio-stimulant can make the root
modification by which area of absorption are increased that lead to improvement in nutrient
uptake and translocation, it helps the efficient use of micronutrient attribute for enhancing
the plant biomass (Halpern et al., 2015; Samolski et al., 2012) and (Bargaz et al., 2018). Micro-
bial Plant Bio-stimulants are made up with varieties of microorganisms, they enhance the
growth, development adaptivity of different biotic and abiotic stress of plant and enhance
the crop productivity. Microbial Bio-stimulants are the new future in sustainable agriculture
practices (Alori et al., 2017) and (Rajput et al., 2019).

1.3 Basic mechanism of bio-stimulants

Main function of bio-stimulants is to improve productivity of plants by increasing the assimi-

lation of nutrient like C, N, S, P and other minerals (Du Jardin, 2015) and (Rouphael et al.,
2017), they also help to improve photosynthesis, stress toleration and mediate ion transport
also (Khan et al., 2009; Shukla et al., 2019) and (Zhu et al., 2019). Some reports also suggest
that bio-stimulants enhance production of various enzymes, proteins, amino acids, carbohy-
drates, pigments and phenolic compounds in plants (Parađiković et al., 2011) and (Bulgari
et al., 2017). Bio-stimulants also helps in reduction of reactive oxygen species which induce
stress and activates the antioxidant defense system of plant (Ertani et al., 2013) and (Yildiz-
tugay et al., 2019). Molecular studies suggest that some small molecular weight compounds
of bio-stimulants are participate in signaling events and influence the metabolic process of
plant (Saa et al., 2015) and (Trevisan et al., 2010).

1.4 Sources of plant bio-stimulants

Bio-stimulants may be made up of any chemicals, organic substance, plant extract and
microbes itself. Any substance to work as bio-stimulator that can help to improve the condi-
tion of crop, without creating any type of harm to the agroecosystem (Le Mire et al., 2016).

New and future developments in microbial biotechnology and bioengineering

 1.5 Microbes as plant bio-stimulant 3

In former agriculture practices, some organic compounds viz, humic acid and fulvic acid are
majorly used as chemical bio-stimulants (Canellas et al., 2015). Naturally occurring chemicals
like protein hydrolases, and phenols are served as natural bio-stimulants (Canellas et al.,
2015; Du Jardin, 2015; Pereira et al., 2019) and (Roomi et al., 2018). Vitamins, chitosan and
chitin are also in practice as plant bio-stimulants (Caradonia et al., 2019). After organic com-
pounds, plant and animal based organic substances were used as plant bio-stimulants, for
example naturally occurring row plant material, plant extracts, several type of fruits waste,
pulses, algal material (Battacharyya et al., 2015; Colla et al., 2015; Khan et al., 2009; Ugolini
et al., 2015). Organic, extract of different plant like rosemary oil extract increase the mass of
root by stimulating the nutrient uptake (Souri and Bakhtiarizade, 2019). Plant based other
bio-stimulant are mainly work as enzyme hydrolysis, these peptides substance or protein
hydrolysates stimulate growth of plant (Polo and Mata, 2018). Some plant bio-stimulants
preparation is made up with the mixture of plant and animal products that include small
peptides, hydrolase enzymes also some acids and alkaline products in animal waste, feather,
bone meals, collagens and casein (Colla et al., 2015) and (Ugolini et al., 2015). Several algae
or algal preparation are also work as bil-ostimulants and they show positive effect on many
types of crops (Godlewska et al., 2016) and (Amatussi et al., 2020). The preparation of organic
bio-stimulants is actually a fermentation process that can reduce the use of massive fertilizer
so it is eco-friendly option as well.
Microbial bio-stimulants are able to change the microflora of soil and plant by which
growth of plant/crop accelerate (Colla et al., 2015; Kannan, 2019). Microbial plant bio-
stimulant improves metabolic efficacy of plant so they brought many beneficial changes in
crop yield. Microbial plant bio-stimulants also improve the quality, shelf life, stress tolerating
capacity and disease resistance ability of plants (El-Mageed et al., 2017; Ma, 2019; Van Oosten
et al., 2017) and (Bulgari et al., 2017). In modern era of agroecosystem instead of conventional
strategies, microbial bio-stimulant get a popularity for their convenient preparation, small
inoculum size and eco-friendly nature (Arora et al., 2018) and (Verma et al., 2020).

1.5 Microbes as plant bio-stimulant

Agriculture faces several challenges, viz. massive use of chemicals, low crop yield and new
emerging virulent pathogens. For sustainable agriculture system it requires to minimizing
the use of chemical or toxic material, which are hazardous for agro environment and human
too (Keswani et al., 2014). Several factors of plant like root architect, p and n uptake, strengthen
natural immune system of plant (Péret et al., 2011), microbes have ability to change plant
root architect by changing the rhizospheric microflora which lead to more uptake of nutri-
ents, All these requirement suggesting foster by microbial based bio-stimulants (Abbott et al.,
2018; Berg, 2009; Calvo et al., 2014; Rouphael et al., 2017). Fig. 1.1, shows role of Microbes as
plant biostmulant.
In new era of modern agro practices, microorganism became vastly used plant bio-
stimulants also known as plant strengtheners and plant conditioner (La Torre et al., 2016).
Microorganism stimulate the growth of plant/crop in number of ways throughout the life
cycle from germination to maturity by enhancing the nutrient assimilation ability of plant.
Plant bio-stimulants can be applied on crop in many ways they directly apply on plant or

New and future developments in microbial biotechnology and bioengineering

Another random document with
no related content on Scribd:
mert mindenesetre czélirányosabb, ha magamat bolondnak tartani
nem hagyom senki által.
– Szóljunk nyugodtan egymással, s ha előbb indulatom
elragadott, ily régi barátok, mint mi, miért ne volnának engedékenyek
egymás iránt, – mondá az alispánné, mosolygásra kényszeritve
magát. – Az irások ön kezében vannak, s mindenki tulajdonának
maga szabja árát. De Macskaházy úrnak nem lehet komoly
szándékában ötvenezer forintot kérni.
– Egy garassal sem fogadok el kevesebbet! – válaszolt a másik
nyugodtan. – Oly irományok, melyekért ily jellemű asszony, mint
nagysád, oly gonosztettekre vetemedik, minőket együtt véghez
vittünk, kétségen kívül felszámolhatatlan becsűek.
– Hóhér – mormolá Rétyné fogai között, midőn szobájában
nyugtalanul fel s alá járt. – Barátom, – szólt végre, midőn, magába
fojtva mérgét, Macskaházy előtt megállt, – gondolja meg
helyzetemet, nekem magamnak ennyi pénzről rendelkeznem nem
lehet. A váltók érvényességére szükséges, hogy azok férjem által
fogadtassanak el; már hogy’ reménylheti ön, hogy férjemet ennyi
pénz kiadására birhassam?
– Én ismerem a hatalmat, melyet nagysád e házban az egész
család felett gyakorol, – válaszolt Macskaházy ismét gúnyosan, – s
csak nagysádtól függ, hogy szokott szelid módjával az alispánt a
váltók elfogadására birja. Nagysád ellenállhatatlan, azt tudja
mindenki.
Az alispánné nem felelt e gúnyoló szavakra, s a szoba sötétebb
vala, semhogy Macskaházy a könyeket láthatná, melyeket a harag
szemeiből facsart; de ki csak a sebes lépteket hallá, melyekkel fel s
alá járt, képzelheté felindulását. Az ügyvéd kinézve az ablakon,
nyugodtan egy nótát dobolt ujjaival. Hosszabb szünet után az
alispánné egyszerre megállt az ügyvéd előtt, s erős elhatározott
hangon kérdé: – Az, mit mondott, utolsó szava-e?
– Utolsó szavam, – válaszolt a másik szintén határozottan.
– Ön nem adja vissza ötvenezer forinton alól irásait?
 – Bizonyosan nem, – válaszolt amaz, meghökkenve a hangon,
melyen az alispánné a kérdéseket hozzá intézé.
– Hát tartsa meg! – kaczagott fel Rétyné – s csináljon velök a mit
akar; mit bánom én? Akár Ákosnak több, akár kevesebb vagyona
lesz, miután velem így bánt s Tengelyi leányát veszi nőül: nekem
ehhez igen kevés közöm s másra ez irományok úgy sem
használhatók.
– Csináljak az irományokkal, a mit akarok? – szóla bámulva a
fordulaton, melyet a dolgok vettek, Macskaházy – akármit?
– Akármit, – folytatá Rétyné mindig kaczagva, – alig foghatom
meg, miként nem jutott eszembe azonnal, hogy mióta Ákos
határozatát tudom, ez irások teljesen közönyösek előttem s mai
bánásmódja után, ön várhat, míg az egykor igért, de most
visszautasított inscriptióhoz jut.
– Majd meglássuk! – mondá legélesebb hangján a másik, – az
irományok, miután nagysád Ákos határozatát ismeri, szemei előtt
minden becsöket elvesztették, – meglehet, – asszonyi sziv mindig
változékony, – előttem a közönyösöknek tartott papirszeletek
megtarták értéköket. A mód, melyen szereztük, nagyságos
asszonyom, – tevé hozzá, az alispánnét kezénél fogva – szabja meg
az irományok árát.
– Hogy’ érti ezt? – kérdé Rétyné ijedten.
– Igen egyszerűen, nagyságos asszonyom, – válaszolt a másik,
előbbi gúnyoló hangján. – Viola az előbbi törvényszék előtt az
alispánné őnagyságát lopás rablási bujtogatással vádolta. Egy tanú
s hozzá zsivány, ki ily magas jellemű személy ellen emel vádakat,
alávaló rágalmat mond, melyet senki sem hisz. De ha ezen egy tanú
után még egy másik lépne fel, én példának okáért, ki a zsivány
minden szavát szép körülményes előadásommal megerősíteném s
szavaim bebizonyítására az irományokat mutatnám elő, melyeket
együtt loptunk s melyeknek tartalmából mindenki látja, hogy azoknak
elrablása nagysád úri családján kívül senkinek érdekében nem
feküdt, nem volna-e ez roppant lárma a vármegyében?
 – Ijesztgessen ezzel másokat, – mondá az alispánné indulattal, –
míg tudom, hogy meg nem ronthat, a nélkül, hogy magát is
megrontaná, nyugodt vagyok.
– Ne méltóztassék oly felette nyugodt lenni, – mondá a másik
keserüen – talán ez egyszer a számolás csalhatna. Nem egészen
egyenlően állunk a dolognál. Nekem az elrabolt irományok
tökéletesen közönyösek. Nagysádnak legnagyobb érdekében volt,
hogy azokat magának megszerezze. Ha most én szegény prókátor
létemre megjelenek a teins törvényszék előtt s elmondom, miként
egész életemet e házban töltve, magamat háladatosságom által
esküdt kötelességemen túl engedém ragadtatni s nagysádnak ez
irományok megszerzésére segédkezeket nyujtottam; de hogy végre
látva azon szerencsétlenséget, mely tettemből következett s ellent
nem állhatva lelkiismeretem furdalásainak, inkább magamat adom
fel s az irományokat a törvényszék kezei közé teszem le: nem lesz-e
az egész jelenet érdekes és szivreható? Nem számolhatok-e kegyes
ítéletre azon biráktól, kiknek mindegyike hasonló ügyvédet kívánna
magának?!
– Ördög?! – kiáltott Rétyné, magát a pamlagra vetve, s égő
arczát kezeibe takarva.
– Sőt reám nézve az egész dolog a dicsőségen kívül anyagi
haszon tekintetében sem oly rossz, mint első tekintetre látszik, –
folytatá az ügyvéd, mintha csak fenszóval gondolkoznék. – Nincs
semmi, mit Ákos, ha Tengelyi irományait visszaszerezhetem, nem
adna. Ha előre bizonyos kikötéseket teszek, talán szép hasznot
szerezhetek magamnak. Maga Vándory, ki semminek inkább, mint
megtért bűnösöknek nem örvend, szólni fog mellettem. Ellenben
nagysád –
– Ne kínozz hóhér! – kiálta Rétyné, kezeit görcsösen
összekulcsolva.
– Alispánné a megye tömlöczében! folytatá a másik előbbi
hangján. – Megengedem, nemsokára a pártfogás a büntetést talán
fél, vagy fertály esztendőre fogja leszállítani. De mégis tömlöczben!
és pedig lopásért, melyet zsidó czimboraságában elkövetett! és
azután a szembeállítások, a tanúvallatások –
– Macskaházy! – kiáltott felugorva pamlagáról az alispánné – ön
nem képes ezt tenni!
– Annyira vagyok – viszonzá a másik nyugodtan, – hogy ha a
váltók egy hét alatt kezemben nincsenek, az egész dolog a
törvényszéknek be fog jelentetni.
Rétyné legnagyobb felgerjedésben párszor fel s alá jára
szobájában. – A váltók kezében lesznek, – szólt végre remegő
hangon, megállva előtte.
– Öt darab váltó, mindenik tíz-tíz ezer forintról, s az alispán
elfogadásával, – folytatá az előbbi.
– Tudom.
– A lejárás minden egyes váltónál – – –
– Tudom, tudom! csak hagyjon el, – mondá az alispánné
csaknem rimánkodó hangon.
– Mihelyt a váltók kezemben vannak, az irományok átaladatnak,
– tevé hozzá, kalapját véve, a másik. – Alázatos szolgája. – S ezzel
Macskaházy elhagyá a szobát, melybe az inas épen gyertyákat
hozva, nem bámulhata eléggé, mi lelte egyszerre a nagyságos
asszonyt, ki halványan, minden tagjában reszketve állt asztala
mellett.
Midőn Macskaházy léptei a folyosón elhangzottak, a legközelebbi
kályhalyuk ajtaja megnyilt s Peti dugta ki borzas fejét. A fütő czigány,
ki gyanitva, hogy Tengelyi irományai még Macskaházy kezében
lesznek, mióta Tiszarétre visszajött, hallgatódzásra adta magát.
Midőn az ügyvédet este felé az alíspánnéhoz látta menni, halkan
utána sietett s szokott foglalatossága helyéről, fülét a kályhához
tartva, mely szerencséjére fűtve nem volt, az egész beszélgetést
végig hallgatá.
 – Ejnye Peti, mi lelt? – szólítá meg a távozót János, ki gyertyával
kezében, vele a folyosón találkozott, – csupa korom s hamu képed.
– Nem csuda, – mondá a megszólított, képét ingujjával
törölgetve, – mikor kályhából kályhába bujkálok.
– Csak bujkálj, – szólt a másik, – fűts nekik itt a házban jó
melegen, hadd szokjanak a pokolhoz. Én uramhoz megyek, holmiját
összeraktam, nincs több dolgom a kastélyban.
– Hát kend is elmegy? – kérdezi a másik sóhajtva.
– El biz én, – válaszolt János, nem hittem volna soha, hogy e
háztól, hol annyi kenyeret ettem, így fogok megválni, a nélkül, hogy
csak Isten áldjont mondjak; de hisz urfimnak is úgy kellett elmenni.
Jó éjtszakát!
S ezzel János, gyertyáját a konyhában letéve, a lelkészlak felé
indult, míg Peti felvevé bundáját s a kertbe lopódzott, hol sebes
léptekkel tovább haladva, a homályban eltünt.
 XXVII.

Az utolsó fejezetben leirt estét követő napon Réty házában

külsőleg minden ismét szokott rendében folyt. Az alispán arczán
talán mélyebb gondoknak kifejezése vala észrevehető, mint máskor,
s Etelkát elhagyta szokott vidámsága; de mindenki munkája után
járt, s Ákos neve csak a cselédházban említetett, hol, mióta az úrfi s
öreg huszárja elmentek, senki sem fáradott ki dicséretökben. Hisz a
szeretet megszerzésére, mint tudjuk, nincs biztosabb mód, mint ha
távozásunk, vagy épen halálunk által biztosítjuk kedves barátainkat s
szomszédainkat, hogy velünk végső ítélet előtt találkozni nem
fognak. Szinte kár, hogy mindennapi életünk között néha nem jut
eszünkbe, miként nagy útra készülünk valamennyien, s a nap talán
közel van, melyen örökre el fogunk válni, meglehet, ez által
engedékenyebbekké válnánk egymás iránt. Az alispánné
halványabb vala, mint egyébkor, de ő is, úgy látszott, megnyugvék
helyzetében, s habár a nyájas mosolygás, melylyel Macskaházynak
kézcsókolását fogadá, egy kissé feszültebb volt, mint közönségesen,
ezt az ügyvéden kívül, ki emberek előtt szokott alázatosságát vette
fel, senki nem vette észre. Rétyné azok közé tartozott, kik bármiként
hevüljenek fel, soha helyzetökről s czéljaikról megfelejtkezni nem
szoktak. Voltak pillanatok, melyekben szenvedélye kitört, de ez
hasonló volt az éjhez, melyben az eget villám hasítja át, s mi
rémülve látjuk, mily vészfellegek tornyosulnak a sötétben; s alig
tekintheténk e kebelnek titkaiba egy perczig, arcza ismét hidegen
mosolyogva áll előttünk, mint máskor. Macskaházy sokkal inkább
ismeré Rétynét, semhogy szinlelt nyugalmában bízna, főkép miután
múlt este indulatának kitörését látta, s szobaleányától hallá, hogy az
alispánné egész éjjel le sem feküdt, hanem fel s alá járva
szobájában, reggel felé az ablakot oly erősen csapta fel, hogy kettő
eltört, mi benső nyugodtsága jelének alig vala tekinthető. Az ügyvéd
a legnagyobb vigyázattal kémlelé tehát minden mozdulatát, de mint
mondám, semmi sem vala észrevehető s csak a szobaleánynak tünt
fel, hogy az alispánné, a helyett, hogy a törött ablakokat a zsidóhoz
vitetné, őt magát rendelte mindjárt reggel magához, s mi még
csudálatosabb, az egész idő alatt, melyet a zsidó munkájánál töltött,
nemcsak maga a szobában maradt, de nem is emelte szavát
szidásra csak egyszer sem, mely rendkívüli történet azonban
gyengélkedésének tulajdoníttatott, Rétyné ez nap többször
panaszkodván, hogy rosszul érzi magát.
Harmad nap Rétyné férjével és leányával egy szomszéd jószágra
indult, s Macskaházy maga maradt a házban.
Az ügyvéd rendkívül nyugtalannak érzé magát. – Ez asszony, –
szólt magában, midőn a kocsi a kapun kigördült, s ő mély
gondolatokba merűlve szobájába visszatért – boszút forral ellenem.
Bizonyosan valami kész terve van, mely iránt magával tisztába jött,
nem lenne máskép oly nyugodt. Ha szidna s lármáznék, nem
bánnám; e keserű nyájasságra nem voltam elkészülve. De ugyan
min törheti fejét? – Macskaházy átgondolt minden lehetőséget, s
neki úgy látszott, hogy az alispánné semmit ellene nem tehet a
nélkül, hogy önmagát meg ne rontsa. – De végre nem történhetik-e
mindemellett, hogy boszúvágyának önbiztosságát feláldozza? – így
gondolt magában – sőt ha ezt teszi, nem valószinű-e, hogy az
egésznek végre is csak én leszek áldozatja? Nem voltam-e én az, ki
a rablásban egyenes részt vett? s miként bizonyítsam be Rétyné
czimboraságát? Viola ki tudja mikor kerül elé, a zsidó mindent
tagadni fog, s egy bűnvád alatt álló ügyvédnek szava fog-e
tekintetbe vétetni a hatalmas alispánné ellen? Pártfogóról kell
gondoskodnom, – szolt magában, nagy léptekkel fel s alá járva
szobájában, – az egész világ gyűlöl s egy ember, legyen a
legokosabb, annyiak ellen nem tarthatja fel magát. De miként?
Átgondolva helyzetét, Macskaházy előtt két út nyilt. Az első, ha
az alispánné kegyeit ujra megnyeri, mire a legbiztosabb módnak az
látszott, ha Ákos házasságát megakadályoztatja. A második, ha
Ákosnak kedvét keresi, – s miért nem volna ez lehetséges s pedig a
nélkül, hogy magának legkisebbet ártson? Ha a váltók kezeibe
adatnak, – így folytatá gondolatait – ő Vándory irásaiból néhány
darabot visszatarthat; az alispánné nem ismeri a levelek számát, s
azért nem veheti észre. Ezeket Tengelyi irományaival együtt ő,
Macskaházy, később átadja Ákosnak, s elbeszéli a módot, melyen
hozzájuk jutott, s a részt, melyet mostohája az egészben vett. Ákos
már nevének becsületeért sem fog szólni senkinek; Macskaházy
vallomása ily módon teljes hitelességgel bir, s Rétyné őrizkedni fog
oly lépésektől, melyek inkább magának mint neki ártanának.
Macskaházy teljesen megnyugtatva érzé magát e kilátás által, s
mert azon emberek közé tartozott, kiknek azért sikerülnek tervei,
mivel semmit ok nélkül elhalasztani nem szoktak, csak alkalmas
pillanatot vára, hogy magát Tengelyiékkel érintkezésbe tegye.
Mihelyt délután bizonyosságot szerzett magának, hogy a jegyző
Vándoryval s Ákossal sétálni ment, s hogy csak az asszonyokat
fogja honn találni, Tengelyi házához vevé útját, – s odamenve még
egyszer átgondolta szerepét s azzal bátorítá magát, hogy bármi
kellemetlen módon fogna a háznál fogadtatni, végre is csak
asszonynyal leend dolga. Ily gondolatok között jött a házhoz. Halkan
koczogott s a szobába lépett.
Erzsébet és Vilma, kik egymás mellett ülve, asszonyi munkával
foglalkoztak, bámulva néztek a belépőre, – s az előbbinek hangja,
melylyel kérdé: minek köszönhetik e látogatást? nem vala a
legbarátságosabbak egyike. Azonban Macskaházy annyi lelki
nyugalommal mondá, miként csak tiszteletét kívánta tenni, hogy
végre a háziasszony nem tehetett mást, mint széket ajánlani
váratlan vendégének.
 Erzsébet s Vilma bámulva néztek a belépőre.

Macskaházy előre látta ezt, s azért választa oly pillanatot első

látogatására, melyben az asszonynyal maga lehessen, mert sejdíté,
hogy ha Tengelyit honn találta, mindazon szép dolgok elmondására,
melyektől e családdal való kibékülését várá, alig leend alkalma, igen
valószinű lévén, hogy a jegyző a beszélgetést Macskaházy
kidobásával kezdi meg.
A beszélgetés eleinte az időjárás, a termés s más ehhez hasonló
tárgyak körül forgott, s Erzsébet már hinni kezdé, hogy az ügyvéd
minden különös ok nélkül, mint mondá, csak látogatni jött, midőn
Vilma kiment s az egész más fordulatot vett.
– Jó, hogy e kedves gyermek kiment, – szólt, székét valamivel
közelebb tolva Macskaházy, – nekem a nemzetes asszonynyal
dolgom van, mely egész családját, ez angyali Vilmácskánkat is
közelről érdekli, de melyet csak ily eszes és tapasztalt asszonynak
mondhatok el, mint az, ki itt előttem ül.
E magasztalások úgy, mint az édeskés hang, melyen azok
mondattak, nem tevék Erzsébetre azon hatást, melyre czélozva
voltak; azonban a jegyzőné, ki az ügyvéd által mégis oly valaminek
tudásához reményelt juthatni, mi családját érdekelheté, erőt vőn
magán s kéré, hogy szóljon tartózkodás nélkül.
– Édes Erzsébet asszonyom, – folytatá az előbbi, mennyire
lehetett, érzékeny hangon, – engedje, hogy ismét e névvel éljek,
mely egykor szivemnek oly kedves vala, s melynél ifjúságom
emlékei támadnak fel előttem.
– Jobb lesz, teins fiskális uram, ha ilyenekkel felhagyunk, –
mondá Tengelyiné türelmetlenül – tudja, hogy azon időben is,
melyről szól –
– Tudom, tudom! – sóhajtott Macskaházy, – hogy akkor is, midőn
húsz és néhány év előtt szivemet s kezemet a nemzetes
asszonynak ajánlottam, kérésem megvetéssel utasíttatott vissza, s a
nyomor, melynek Tengelyi urammal elébe ment, elfogadhatóbbnak
látszott, mint a nyugodt boldogság, melyet karjaim között találhatott
volna, – pedig mennyi szenvedést nem kerülhettünk volna ki
mindketten, ha az én kedves Erzsébetem akkor Tengelyi uramnak
látszólag fényes tulajdonait, melyek végre is semmit a konyhára nem
hoznak, kevésbbé tiszteli!
– Ha fiscalis úrnak beszéde van, főkép olyan, mely gyermekeimet
illeti, ám szóljon! – válaszolt Erzsébet, ki felindulását, midőn férjéről
így halla beszélni, el nem nyomhatá, – férjemről az én jelenlétemben
hallgasson, vagy beszéljen úgy, mint ő érdemli.
 – Ments meg Isten, – szólt az ügyvéd alázatosan, – hogy
Tengelyi uramról valami sértőt mondani, vagy csak gondolni
akarnék. Én Tengelyi uramat tisztelem, s habár méltó okom volna
neheztelésre, mert hisz ő az, ki által éltem főboldogságától, mely a
nemzetes asszony birtokában állt, megfosztattam, és –
– Kérem a teins urat, – szakítá félbe a szólót, kire egy megvető
tekintetet vetett Erzsébet, – hagyjunk fel e haszontalanságokkal.
Ismerjük egymást. A tisztelet s szeretetnek, melylyel irántunk
viseltetik, annyi tanuságaival birunk, hogy valóban kár ez iránt csak
egy szót is vesztenünk.
– Látom, – szólt az ügyvéd felsóhajtva, – hogy a nemzetes
asszony szint azon tévedésben van, mint maga Tengelyi úr, mintha
az utolsó kellemetlen történeteknek, melyek őt Porváron érték, én
lennék oka, vagy előmozdítója. Nem veszem senkinek rossz néven,
ki felőlem ekként szól; a jövő meg fogja mutatni e vádak egész
alaptalanságát.
– Adja az ég, hogy úgy legyen! – mondá Erzsébet sóhajtva – és
bármennyi okunk legyen is panaszra az eddig történtekért, a teins
fiscalis úr legalább az én részemről legnagyobb háladatosságra
számolhat, ha szegény gyermekem javára valamit tehet.
– Semmi háladatosság, édes Erzsébet asszonyom – szóla neki
melegülve az ügyész, – semmi háladatosság. Nincs forróbb
kívánatom, mint hogy megmutassam, miként azon szeretet, melyet
egykor éreztem, nem mult el a nélkül, hogy barátsággá ne váljék. Én
tökéletesen megjutalmazva érzem magamat, ha ezt tettel
bebizonyíthatom, s úgy hiszem, most alkalmam van reá.
Erzsébet nem győzé bámulni a szivességet, melylyel
Macskaházy egyszerre szólt, s ámbár az egészben valami gazságot
gyanított, minden tőle kitelhető nyájassággal mondá, hogy kétségen
kívül a fiscalis úrnak helyzetében, s nagy befolyása mellett igen sok
alkalmatossága lehet, melyben egy szegény falusi jegyző háznépén
segíthet.
 – Ne higye a nemzetes asszony, – mondá az ügyvéd szerényen,
– hogy befolyásom oly nagy, mint azt az emberek hirdetik. Sokan
úgy beszélnek, mintha a Rétyék házában csak az történnék, mit én
akarok. Mindent, mit az alispán vagy a kevély báróné tesz, rám
fognak, s nem hiszi senki, mennyi ellenséget csinál ez nekem, –
pedig Isten látja lelkemet, ha a házban az történnék, mit én akarok, a
dolgok máskép mennének. De hagyjuk ezt, – tevé egy kis szünet
után hozzá, – tagadni nem lehet, hogy a Rétyék házában
mindamellett bizonyos befolyással birok, s épen ez által lehetek
önöknek talán hasznára. Tengelyi úr ellen, a mint hallom, nemességi
per kezdetett?
A nyugodt mód, melyen e kérdés épen az által tétetett, kit
Erzsébet minden, férje ellen mozgásba hozott cselszövények
főtervezőjének tartott, annyira meglepé őt, hogy nem felelt.
– És az irományok, melyekkel Tengelyi úr nemességét
bebizonyíthatná, – folytatá a másik kérdéseit, – úgy hallám, mind
elraboltattak?
– Úgy tartom, – válaszolt Erzsébet, ki elvégre mégis megsokallá
az ügyvéd szemtelenségét, – Macskaházy úr ezt oly jól tudja, mint
bárki más a világon.
– Értem a czélzást, – szólt Macskaházy nyugodtan mosolyogva –
noha megvallom, renkívülinek tartom, hogy e részben reám vettetik
a gyanu, kire nézve – ha ily tett nem ellenkeznék is annyira
jellememmel, hogy azt rólam józanul feltenni nem is lehet –
tökéletesen mindegy, bárkinek kezében vannak azon irományok,
melyek e házból elrabottattak. Vagy mondja a nemzetes asszony
maga, mily gondolható érdekem lehetne Tengelyi úr
nemesleveleihez, holott semminemű atyafiságban vagy osztályi
viszonyban nem állunk?
– Én mindezt nem értem, – mondá az asszony vállat vonva, –
csak azt tudom, mit férjem mond s a mit Viola vallomásairól
hallottam, s azok után –
 – De kérem édes nemzetes assonyom, – vága szavába az
előbbi, – ha úgy volna, azt hiszi, jönnék én magam, ide tulajdon
házukhoz? Hisz a világ legszemtelenebb emberének kellene
lennem, sőt a legbolondabbnak, – tevé hozzá, midőn észrevevé,
hogy az első lehetőség, melyet felállított, Erzsébet által nem tartatik
annyira hihetetlennek, mint gondolá, – igen, a legbolondabbnak édes
Erzsébet asszonyom, ha miután annyi bajnak teszem ki magamat,
csak azért, hogy Tengelyi uramat kellemetlenségekbe keverjem,
most ismét mindent elkövetnék, hogy e dolog kiegyenlíttessék s
belőle házukra semmi baj ne következzék.
– A fiscális úr ennek eddig nem sok bizonyítványait adá, – mondá
Tengelyiné szárazon.
– Az ég látja, – szólt Macskaházy szemeit felfelé emelve, – mi
igazságtalan a nemzetes asszony irántam! Ha tudná, mennyit
fáradtam, hogy azt, de nem tartozik a dologhoz, kit – e lépéstől
visszatartóztassam, nem beszélne így. De a mint mondom, én
tettekkel akarom bebizonyítani barátságomat, s úgy hiszem, ezek
után maga Tengelyi úr vissza fogja venni kemény ítéletét.
– Isten adja, hogy úgy legyen! – mondá Erzsébet, – részünkről
mindig a legnagyobb háladatosságra számolhat, és – tevé hozzá
kissé büszkébben – talán ezentúl háladatosságunk bebizonyítása
inkább fog hatalmunkban állni, mint eddig.
– Semmi háladatosság, – vágott szavába az ügyvéd, ki Erzsébet
czélzását megérté, – ne szóljon háladatosságról, bizony megsért, én
tisztán barátságát kívánom. Az irományok tehát – tevé halkabban
hozzá, kis szünet után, mely alatt körültekintve, magát arról győzé
meg, hogy senki a szobában nincs, s székét Erzsébethez közelebb
tolá – mondom, az irományok, melyek Tengelyi uramtól elraboltattak,
a mint a nemzetes asszony hiszi, olyanok, melyek által férje
nemességét tökéletesen bebizonyíthatja?
– Minden kérdésen kivül, – válaszolt a kérdezett mindinkább
bámulva Macskaházy különös magaviseletén.
 – Hm, hm! – folytatá a másik mintegy magában – fontos
irományok! A keresztelés nem szükségesebb az üdvösségre, mint
Magyarországban a nemesség, hogy az ember becsülettel élhessen;
s én igen felfoghatom a fájdalmat, melyet e veszteségen érzenek,
főkép ha kis fioknak jövője jut eszökbe –
– Az Istenért, ne kinozzon! – szakítá félbe elmélkedéseit
Tengelyiné, – ha valamit tud ez irományokról –
– De ugyan kérem a nemzetes asszonyt, – kérdé az előbbi, nem
is figyelve a másik kérésére – minden irományok raboltattak-e hát el,
melyek által nemességöket bebizonyíthatták? nem maradt kezökben
semmi oklevél?
– Semmi! – sóhajtott Erzsébet, – férjem, rendes ember lévén,
mind egy csomóban tartotta, s azt elvitték. Ha valamit tud felőlök, –
tevé hozzá kérő hangon – ne tegye szerencsétlenné gyermekeimet.
Ha valaha életemben megsértettem, az Istenre kérem, ne boszulja
meg ez ártatlanokon!
Erzsébet gyülölte s megveté Macskaházyt; de mihelyt azon
meggyőződés támada benne, hogy ez ember gyermekeinek
hasznára lehet, minden más tekintet háttérbe szorult s az anya
összekulcsolt kezekkel könyörgött az előtt, kitől máskor undorral
elfordult.
Macskaházy alig titkolhatá el örömét, midőn a hatást látá, melyet
szavaival tett. – Hej, – szóla végre sóhajtva – ha tőlem függne! –
Higye el kedves Erzsébet asszonyom, csak tudnám, hol vannak az
irományok, nem volna boldogabb ember, mint én! Ha szükség,
gyalog elmennék utánok az ország végeig, nem lenne nyugtom, mig
fel nem találtam.
– Hát nem tudja, hol vannak? – kérdé Tengelyiné bámulva.
– És miként tudnám én azt? – válaszolt a másik nyájasan, – csak
gondolja meg édes Erzsébet asszonyom maga. Minden, mit Viola
vallásánál a rablásról beszélt, koholmány. Bármi fontosak legyenek
Tengelyi ur irományai tulajdon családjára nézve, az alispánnéra vagy
magamra nézve azok tökéletesen közönyösek, s nem lehet feltenni,
hogy valaki a legfontosabb ok nélkül oly veszélynek tenné ki magát,
minővel a rangunkféle emberekre nézve az járna, ha rablókkal
czimboraságba lépnének. A vád, mely ellenünk e tekintetben
emeltetett, csak nevetséges lehet; s ugyan mi módon szerezhettem
volna az említett irományokról tudomást magamnak?
– De ugyan mi által használhat a teins ur gyermekeimnek –
kérdezé ismét szárazabban Erzsébet, – ha nemességünk
visszanyerésére semmit nem tehet?
– De ki mondta azt, hogy nemességök visszanyerésére semmit
nem tehetek, sőt nem fogok tenni igen sokat? – válaszolt az ügyvéd
mosolyogva. – Mi szükség ehhez az irományokra?
Tengelyiné, ki első pillanatban gunynak vevé e szavakat, reá
mereszté szemeit; Macskaházy mindig mosolyogva tovább szólt. –
Édes Erzsébet asszonyom Magyarországban él, de úgy látszik, nem
igen tudja, mi történik körülötte. Ugyan ki hallotta valaha, hogy
nemességet csak épen irományok által lehet megszerezni vagy
megtartani? – Igaz, ez is egy mód; néha adomány vagy nemes-levél
által a felség is nemesít egyetmást; de ez csak egy mód, s Isten
mentsen meg, hogy ez lenne a legközönségesebb. Ha mindekitől, ki
kiváltsággal él, leveleit kérnék, inkább meggyérülne számunk, mint a
mohácsi veszedelem után. Lássa, édes nemzetes asszonyom, van a
nemesedésnek egy más, sokkal jobb s czélszerűbb módja: – az
usus. Ujabb időben, hol mindennek magyar nevet csinálnak,
törvényes szokásnak szokták nevezni; de ez a dolgot nem fejezi ki,
miután ott, hol törvény van, az ususra szükség nincs, sőt az ususnak
az főtulajdona, hogy oly valami szokást jelent, mely a törvényen nem
alapszik, vagy épen szokásban nem is volt. Például tegyük fel: a
nemzetes asszonynak valami jószága van, nekem mellette egy kis
darab földem. Minden esztendőben tovább megyek ekéimmel s egy
darabot hozzá szántok, míg birtokom háromszor olyanná válik, mint
egykor volt. A nemzetes asszony végre pert kezd. Én megmutatom,
hogy ususom volt, hogy mindig ennyire szoktam szántani és vetni. A
nemzetes asszony mondja, hogy ez rossz szokás, mert a föld az
övé. Mindegy, nekem ususom van, – s csak törvénypert kezdhet
ellenem, az pedig száz esztendeig tart. Vagy teszem, közbirtokosok
vagyunk, a jószágnak fele az enyim, a másik a nemzetes asszonyé.
Én emberek emlékezetére mindig juhokat tartottam, – a nemzetes
asszony nem; végre maga is juhokat akarna tartani,… én nem
engedem; ha nyája közös határunkra jő, elhajtatom, s miért? mert
ususom van.
– De mit használ mindez nekünk? – kérdé Tengelyiné
türelmetlenül.
– Hát csak azt, – válaszolt a másik mosolyogva, – hogy mint
minden egyéb, úgy a nemességi kiváltság nálunk Magyarországban
leginkább usus által szereztetik meg, s ehhez nincs szükség
irományokra.
– Nem értem, – mondá Erzsébet.
– Pedig igen természetes, – folytatá az ügyvéd oktatólag. –
Teszem. A. vagy B.-nek nincs egy darab irománya, melylyel
nemességét bebizonyíthatná. Tegyük fel, talán ő maga is tudja, hogy
nemtelen családból származott; de a megyében barátjai vannak, s
ennek köszönheti, hogy reá adó soha kivetve nem volt, s az egész
megye nemzetes vagy épen tekintetes urnak nevezé. Már most, ha
nemessége iránt valamely rosszakarója által kérdés támasztatik,
nem volna-e szörnyü baj reá nézve, ha azt kellene bebizonyítania,
hogy teszem, eldődei a hazáért véröket ontva szereztek
nemességet? – Ő e helyett azt mutatja meg, hogy soha a
közterhekben részt nem vett, – s nemessége mentve van! főkép ha
még azt bizonyíthatja be, hogy valamely tiszújításnál megverték
vagy ő vert meg valakit, nincs is, ki valóságos ususán kételkedni
merne. Tudok esetet, hol valaki nemességi perbe keveredve csak
azt mutatta meg, miként apja lólopásért több izben fogva volt és
soha pálcza-büntetésre nem ítéltetett – és az usus be volt
bizonyítva. Higyje el nemzetes asszonyom, igen csalódik, ha azt
hiszi, hogy a nemesség bebizonyítására irományok kivántatnak. Sok
megyében minden tisztújításnál százakat csinálnak s oly jó
nemeseket, mint bárki más a világon; csak barátok kellenek és –
– Igen, de vannak-e nekünk barátaink? – sóhajtott Tengelyiné.
 – Vannak bizony, – szólt az előbbi tovább, fejével barátságosan
integetve, – s pedig oly barátok, kik érdekökben mindent elkövetni
készek, s ha épen kivántatnék, még arra is tudnának akármennyi
esküdt tanukat találni, hogy Tengelyi uram egyenesen grófoktól
származik. Maga az alispán –
– Az alispán mindent el fog követni ellenünk.
– A nemzetes asszony csalódik, – vága szavába az ügyvéd, – ha
az alispán látni fogja a részt, melyet Tengelyi ur dolgaiban veszek, ő
maga azon lesz, hogy a főügyész által kezdett per feledékenységbe
menjen vagy legalább kivánatunk szerint dőljön el. Réty ur ő
nagysága magában véve igen jó szives uri ember, s ha azon egy ok,
mely a két ház között viszongásokra alkalmat adott, elmozdíttatnék,
meg vagyok győződve, szintúgy szeretné Tengelyi urat most, mint
egykor, mikor együtt a német egyetemet járták.
– Nem értem önt.
– Az egész viszongásnak oka – folytatá Macskaházy bizodalmas
hangon, – azon szerelem, melyet az alispán fiánál a mi angyali kis
Vilmácskánk iránt észrevett. Higye el édes nemzetes asszonyom,
semmi más, mint ez. Ha ez valami módon elmozdíttatik, minden
rendében van. Ki tehet róla? a házasság, mint mondják földi
mennyország! nem csuda, hogy mindenik, midőn belépni készül, azt
hiszi, hogy feljebb kell emelkednie és az alispán – végre emberek
vagyunk valamennyien –
– De nem tudja-e fiscalis ur, – kérdé Tengelyiné, ki most az
ügyvéd szándékát gyanítani kezdé, élesebb hangon, – hogy ha az
alispán ur neheztelésének csakugyan ez oka, ez elmozdíthatatlan?
Ákos maga rendjében megkérte leányomat, s valamint Vilmám
szeretetét, úgy tegnap óta megegyezésünket is birja. – Érti-e ön?
Férjem megegyezését is! Ha az alispán úr barátságának
megszerzésére más módot nem tud, mint hogy leányom
boldogságát feláldozzam, akár ne is szóljunk tovább.
– De hát ki szól Vilma boldogsága feláldozásáról? – mondá
Macskaházy szinte neheztelő hangon. – Hisz ez angyali teremtés
szerencséje kinek fekszik inkább szivén, mint nekem? De vajjon, hát
e kedves leány csak úgy lehet-e szerencsés, ha alispán fiához
megy? – Szép név s birtok, kétségen kivül jó dolgok; higye el
nemzetes asszonyom, senki nem tudja ezt jobban, mint én. Az
embernek jól esik, ha leányát kastélyban, ha szép négylovas
hintóban láthatja; de ez maga nem tesz boldoggá senkit! Hisz voltak
idők, hol maga is, nem mondom épen ily gazdag, de legalább oly
férjet találhatott volna, ki mellett minden házi gondoktól ment lehetett
– és mégis Tengelyinek nyujtá kezét és így –
– Ha fiscalis ur azt hiszi, – szakítá félbe Tengelyiné a szólót, –
hogy e házasságot azért kivánjuk, mivel Ákos gazdag: erősen
csalódik; sőt adná az ég, hogy ő hozzánk hasonló sorsu lenne!
legalább senki nem keserítené el leányom örömét; Isten úgy is
egymásnak teremtette e két embert!
– Ne higyje édes nemzetes asszonyom; – válaszolt a másik, fejét
csóválva. – Az Isten csak egyszer elegyedett házassági dolgokba; s
miután az oly rosszul ütött ki, s Ádám neki teremtett feleségével
együtt a paradicsomból elüzetett, azóta nem elegyedik a dolgokba.
Mindenik magának keresi párját s rosszul cselekszik ki nem
magához hasonlót választ. Én részemről, ha leányom volna, soha
magasabban álló vagy gazdag embernek nem adnám. Igaz, sok
élvezetben részesíthetik nőiket, melyre azok szegényebb háznál
nem számolhatnak, – mindenféle kényelem, fényűzés, öröm, mit
tudom én?! – de azt a való szerelmet, lássa édes Erzsébet
asszonyom, – szólt az ügyész, hangját érzékenynyé változtatva, –
azt az igazi szerelmet, mint mi azt értjük, azt gazdag házban még
sem lehet találni.
– Ákos kivételt képez, – mondá Erzsébet, ki beszéd között, mint
asszonyok, sokszor elfeledé, hogy beszélni nem akart, – ő Vilmát
imádja –
– Kérdésen kivül, – vága szavába Macskaházy nyájasan – kit
nem imád ő? Nincs érzékenyebb sziv a világon! De lássa, az
imádás, édes nemzetes asszonyom, igen különös dolog; az ember
térdre borul, ég felé emeli kezét, félig magán kivül van és végre, ha
imádságát elmondta: felkel és tovább megy. Az embernek
természete különös: nem hisz semmit oly erősen, hogy azon soha
nem kételkednék, s ismét nem tart semmit annyira lehetetlennek,
hogy azt néha nem hinné; főkép ha valamit igen kivánunk, vagy
valamitől igen félünk, hajlandók vagyunk csudákat hinni
valamennyien, – s noha Erzsébet Macskaházy egész aljasságát
ismeré, a kétely, melyet Ákos szeretetéről kimondott, látszólag hatott
reá, ámbár csak azt válaszolta, hogy ő Vilmának jegyesét ismeré, s
ha nem becsülné őt, bizonyosan nem adta volna neki leányát.
– A nemzetes asszony jól teszi, ha Ákost tiszteli, – szólt
helybenhagyólag integetve fejével az ügyvéd – a világon nincs jobb
s becsületesebb ember, mint ő. Hisz első gyermeksége óta ismerem,
– hányszor tánczoltattam térdeimen! – tulajdon fiamat nem
szerethetném inkább. Hogy érzékeny, hogy szeretetében nem oly
állandó, mint mi meglettebb koru emberek a fiatalságtól kivánjuk, ki
veheti azt rossz néven? Lássa a nemzetes asszony, ily rangu
fiatalembernél, minő Ákos, az csaknem lehetetlen.
– De én kivánom ezt! – szólt hévvel Tengelyiné.
– Ha leányomat neki adom, én megkivánom, hogy mást ne
szeressen.
– Az nem megy, – mondá Macskaházy mosolyogva, – ha Ákos
hozzánk hasonló ember volna, a kivánat csak méltányos lenne;
felsőbb körökben nevetséges. Mit mondana a világ hozzá, ha ily
ember, mint ő, feleségén kivül nem udvarolna senkinek?
Megszólnák.
– De Ákosról csak nem tud semmi rosszat? – kérdé Erzsébet
mindig élénkebben.
– Rosszat? Isten ments meg! – válaszolt a másik nyugodtan. –
Semmit, mi legkisebbé ellene szólna. Ákosnak vannak szeretői, de –
– Szeretői! – kiálta a másik ijedten.
– Hát mi rossz volna ebben?
 – Mi rossz?! – válaszolt Erzsébet, ki hevében egészen elfelejté,
kivel szól. – Ha most, midőn leányomnak százszor mondá, hogy
senki mást e világon nem szeret, szeretői lennének – hisz ez a
legnagyobb alávalóság!
– De mikor már mondom, – szólt megnyugtató hangon az előbbi,
– hogy ezt ily fiatal uraknál rossz néven venni nem lehet.
– De én rossz néven fogom venni, – vága közbe az előbbi, –
inkább, mint hogy ily valami történnék, készebb lennék –
– Édes nemzetes asszonyom, – szólt most Macskaházy ismét
körültekintve s székét még valamivel közelebb vonva, – ismerem
nézeteit, s azért becsületes ember lévén, ki sorsában a legnagyobb
részt veszi, kénytelen vagyok azon meggyőződésemet kifejezni,
hogy Ákos a nemzetes asszony kivánatainak soha megfelelni nem
fog. Jó, becsületes, elmés fiatal ember, de mint mondám, hivséget,
állandó szeretetet követelni tőle képtelenség! Ha vejében ezt keresi,
– tevé hozzá halkabban, Erzsébet kezét fogva, minden tőle kitelhető
nyájassággal – én ismernék egyet.
Erzsébet bámulva néze reá.
– Igen, kedves Erzsébet asszonyom, – folytatá Macskaházy
mindig melegebben, – én ismerek egyet, kinek hivsége minden
próbát megáll, kinek állandósága tántoríthatlan. Embert, ki talán
külső fényből leányának kevesebbet nyujthat Ákosnál, de kinek
karjai között Vilma mindazon csendes boldogságot fel fogja
találhatni, melynek egész becsét a nemzetes asszony annyira tudja
méltányolni. Én magam, kedves Erzsébet asszonyom, – tevé hozzá,
kérdő tekintetet vetve a mellette ülőre, ki bámulatában szót nem
talált, – kész vagyok Ákos helyét elfoglalni.
– A fiscalis ur?! – szólt kezét összecsapva végre Tengelyiné.
– És miért ne? – folytatá a másik mindig nyájasabban. – Való,
nem vagyok oly ifju, mint akkor voltam, midőn kezemet a nemzetes
asszonynak ajánlám; de nem vagyok vén, mondhatom, legjobb
koromban, – azonkivül helyzetem megjavult, s becsületes ellátás
helyett, mit akkor igérhettem, most szép vagyont hozok nőmnek. –