1.

BRUTTÓ AZ ÁFA RENDSZERÉBEN

Áfát is magában foglaló teljes ellenérték.
2. NETTÓ AZ ÁFA RENDSZERÉBEN
Áfa nélküli ellenérték.
3. ADÓLEVONÁSI JOG AZ ÁFA RENDSZERÉBEN
A beszerzés során az eladónak kifizetett (vagy költségvetés felé teljesített, elszámolt) Áfa utólagos
levonása, „visszakérése”.
4. FIZETENDŐ ADÓ AZ ÁFA RENDSZERÉBEN
Egyenes adózás esetén az eladó által, fordított adózás esetén a vevő által az adott ügylet után
felszámítandó és a költségvetés felé befizetendő áfa. (Kibocsátásokra rászámítandó adó)
5. ELŐZETESEN FELSZÁMÍTOTT ADÓ AZ ÁFA RENDSZERÉBEN
A fizetendő Áfa összege a vevő oldaláról, amelyet ő már (vagy az eladónak, vagy a költségvetésnek)
kifizetett, illetve ki kell, hogy fizessen, függetlenül attól, hogy azt később levonásba helyezheti-e, vagy
sem. (Vásárlásra jutó áfa tartalom)
6. LEVONHATÓ ADÓ AZ ÁFA RENDSZERÉBEN
A fizetendő adót csökkentheti az adózó az ugyanezen adómegállapítási időszakban vagy ezt
megelőzően, de legfeljebb ezen adómegállapítási időszakot magában foglaló naptári évet megelőző
egy naptári éven belül keletkezett levonható adó, ezt követően elévülési időn belül annak az
időszaknak az önellenőrzésével, amikor a levonható adó keletkezett.
7. ÁFA STÁTUSZ
Valaki az ÁFA-nak alanya vagy az alanyi mentesség szempontjából nem lesz alanya, az alanyi
mentesség értékhatára 12 millió forint.
Az adószám jelentősége ÁFA szempontból: először is a kötőjelek közötti rész (ÁFA státusz), illetve az
utolsó két számjegy, mivel ez mutatja a székhely szerinti területi illetékességet.
1- alanyi mentes
2- általános szabályok szerinti ÁFA körös
3- EVA alany

8. PÉNZÜGYILEG RENDEZENDŐ ADÓ AZ ÁFA RENDSZERÉBEN

Az ÁFA nettó alapú adó, mivel az értékesítés után felszámított adó összegéből levonható a
beszerzések számláiban felszámított adó, és az adóhatóság felé pénzügyileg a különbözetet
rendezendő. A fizetendő és a levonható adó különbözete.

9. AZ ÁFA ELSZÁMOLÁSI RENDSZERE A KÖLTSÉGVETÉSSEL

Havi, negyedéves és éves ÁFA bevallások, belföldi és közösségi összesítő jelentés.

ELEKÁFA nyomtatvány: a Közösség más tagállamában, illetve néhány más államban (pl. Svájc,
Törökország) a helyben áthárított adó visszaigénylése (mivel ez egy visszatéríttetési eljárásnak
minősül).

1
10. SZÉKHELY AZ ÁFA RENDSZERÉBEN

Az a terület, ahol a cég központi vezetése, ügyintézése esetleg tevékenysége is folyik.

11. TELEPHELY AZ ÁFA RENDSZERÉBEN

A székhelytől különböző, de azzal azonos településen lévő helyszín (ha másik településen van, akkor
az fióktelep). (TAO és OECD modellegyezmény)

12. LETELEPEDÉS AZ ÁFA RENDSZERÉBEN

Az adóalany ott telepedik le gazdasági céllal, ahol gazdasági tevékenységének székhelye vagy állandó
telephelye van.

13. ADÓSZÁM HELYE AZ ÁFA RENDSZERÉBEN

Az adószám jelentősége ÁFA szempontból: először is a kötőjelek közötti rész (ÁFA státusz), illetve az
utolsó két számjegy, mivel ez mutatja a székhely szerinti területi illetékességet.
4- alanyi mentes
5- általános szabályok szerinti ÁFA körös
6- EVA alany

Közösségi adószám: a hozzáadott érték adónál a közösségi ügyletek tekintetében van jelentősége.
Ezzel lehet igazolni, hogy az adóalany a másik tagállamban letelepedett adóalanynak minősül
hozzáadott érték adó szempontjából.
14. SZOKÁSOS PIACI ÁR AZ ÁFA RENDSZERÉBEN

Szokásos piaci ár az a teljes pénzösszeg, amelyet tisztességes versenyfeltételek mellett az adott

termékértékesítéssel vagy szolgáltatásnyújtással összehasonlítható körülmények között a teljesítés
helye szerinti államban és a teljesítés időpontjában a beszerzőnek vagy az igénybevevőnek fizetnie
kellene egy tőle független értékesítőnek vagy nyújtónak.
15. ELLENÉRTÉK AZ ÁFA RENDSZERÉBEN

Bármilyen vagyoni előny, ideértve a meglévő követelés mérséklésére elismert vagyoni értéket is, de
ide nem értve a kártérítést.
16. BEKERÜLÉSI ÉRTÉK AZ ÁFA RENDSZERÉBEN

A független felek között kialkudott vételár. De ehhez kapcsolódik még minden olyan járulékos elem
is, amely az adott termék vagy szolgáltatás igénybe vételéhez közvetlenül kapcsolódik. Ilyenkor jön be
a főkötelem -mellékkötelem rendszere. A mellékkötelmek adójogi megítélése mindig a főkötelemmel
együtt mozog.

17. EXPORT AZ ÁFA RENDSZERÉBEN

Termékértékesítés vagy szolgáltatásnyújtás úgy, hogy az a közösségen kívülre/harmadik országba
irányul.

2
18. IMPORT AZ ÁFA RENDSZERÉBEN
Termékbeszerzés vagy szolgáltatásigénybevétel úgy, hogy az az a közösségen kívülről/harmadik
országból irányul..

19. BELFÖLD AZ ÁFA RENDSZERÉBEN

Magyarország területe.

20. KÜLFÖLD AZ ÁFA RENDSZERÉBEN

Magyarország területén kívül eső terület.

21. KÖZÖSSÉG AZ ÁFA RENDSZERÉBEN

Az ÁFA törvény 1. számú mellékletében foglalt területek. 3. pontot különböztet meg a törvény:
1. A Közösség területe, ezzel együtt a tagállam területe nem foglalja magában a következő
tagállamok meghatározott részét, amelyek a Közösség, ezzel együtt a tagállam vámterületének részét
képezik pl. Csatorna-szigetek, Kanári-szigetek
2. A Közösség területe, ezzel együtt a tagállam területe nem foglalja magában a következő
tagállamok alábbiak szerint meghatározott részét, amely részek nem tartoznak a Közösség
vámterületéhez pl. Gibraltár, Livigno
3. Nem minősül harmadik államnak a Man-szigetek és a Monacói Hercegség.

22. KÖZÖSSÉGEN BELÜLI ÉRTÉKESÍTÉS, BESZERZÉS AZ ÁFA RENDSZERÉBEN

A Közösségen belüli értékesítés olyan ügylet, ahol egy adóalany a közösség más tagállamában
letelepedett adóalanynak értékesít terméket. A Közösségen belüli beszerzés olyan ügylet, ahol egy
adóalany a közösség más tagállamában letelepedett adóalanytól szerez be terméket. Ilyenkor ez a
fordított adózás körébe eső ügylet, tehát a terméket beszerző vagy szolgáltatást igénybe vevő
székhelye vagy telephelye szerint merül fel az ÁFA fizetési kötelezettség főszabályként.

23. TAGÁLLAM AZ ÁFA RENDSZERÉBEN

Az ÁFA törvény 1. számú mellékletében foglalt területek. 3. pontot különböztet meg a törvény:
1. A Közösség területe, ezzel együtt a tagállam területe nem foglalja magában a következő
tagállamok meghatározott részét, amelyek a Közösség, ezzel együtt a tagállam vámterületének részét
képezik pl. Csatorna-szigetek, Kanári-szigetek
2. A Közösség területe, ezzel együtt a tagállam területe nem foglalja magában a következő
tagállamok alábbiak szerint meghatározott részét, amely részek nem tartoznak a Közösség
vámterületéhez pl. Gibraltár, Livigno
3. Nem minősül harmadik államnak a Man-szigetek és a Monacói Hercegség.

24. HARMADIK ORSZÁG AZ ÁFA RENDSZERÉBEN

A Közösségen kívüli országok, és amelyek nem tartoznak az 1. sz. melléklethez.

25. SOROZAT JELLEGŰ ÉRTÉKESÍTÉS AZ ÁFA RENDSZERÉBEN

3
Nem adóalany természetes személyek vonatkozásában tudunk erről beszélni, amely adóalanyiságot
fog eredményezni. Ha 2 naptári éven belül negyedik vagy további építési telket (telekrészt) és/vagy
beépítés alatt álló vagy beépített új ingatlant értékesítenek, valamint a rá következő 3 naptári éven
belül további építési telket (telekrészt) és/vagy beépítés alatt álló vagy beépített új ingatlant
értékesítenek azzal, hogy ha olyan építési telket (telekrészt) és/vagy beépítés alatt álló vagy beépített
új ingatlant értékesítenek, a) amely tulajdon kisajátításának tárgyát képezi, vagy

b) amelynek szerzése az értékesítőnél - az illetékekről szóló törvény alapján - öröklési illeték tárgyát
képezte,
az az előzőekben említett darabszámba beleszámít ugyan, de önmagában nem minősül sorozat
jellegűnek, továbbá azon - lakóterület besorolású - építési telkek (telekrészek), amelyeket
telekmegosztással egyazon építési telekből (telekrészből) alakítottak ki - darabszámtól függetlenül - az
előzőekben említett darabszámba egy építési telekként (telekrészként) számítanak be;

26. TELJESÍTÉS HELYE AZ ÁFA RENDSZERÉBEN

Fő szabályként a termék értékesítő vagy szolgáltatást nyújtó székhelye vagy telephelye a teljesítés
helye, amely azt határozza meg, hogy melyik országnak van joga az adóztatásra a hozzáadott érték adó
szempontjából. Belföldi értékesítés/szolgáltatásnyújtás esetén főszabályként a termék értékesítő vagy
szolgáltatást nyújtó székhelye vagy telephelye a teljesítés helye. Közösségi értékesítés esetén ilyenkor
a fordított adózás körébe eső ügylet, tehát a terméket beszerző vagy szolgáltatást igénybe vevő
székhelye vagy telephelye szerint merül fel az ÁFA fizetési kötelezettség főszabályként.
Távértékesítésnél Mo-n 35.000 EUR a határ (amikor egy adóalany egy más tagállamban lévő nem
adóalany részére értékesít terméket távolsági értékesítés útján), eddig az értékesítő
székhelye/telephelye a teljesítés helye, e felett az értékhatár felett már be kell jelentkezni a
célországban ÁFA alá és azzal az ÁFA-val tud értékesíteni.

27. ÁLTALÁNOS HATÁRIDŐK AZ ÁFA RENDSZERÉBEN

Havi bevalló: követő hó 20-áig, Negyedéves bevalló: negyedévet követő hó 20-ig, Éves bevalló:
Február 25-ig bevallja és megfizeti.
A közösségi összesítő jelentés esetében főszabályként az ÁFA bevallás határidejeihez igazodik a
bevallás, viszont csak havi és negyedéves lehet, mivel, ha közösségi adószámmal rendelkezik az
adózó, akkor nem lehet éves bevalló.
Bejelentési kötelezettségek: pl. ingatlan bérbeadás esetén, főszabályként mentes az adó alól, azonban
lehet adókötelessé tételt választani, ekkor azonban a tevékenység megkezdése előtt be kell jelentkezni.

28. VÁLLALKOZÓ A HELYI IPARŰZÉSI ADÓ RENDSZERÉBEN

a Polgári Törvénykönyvről szóló törvény szerinti bizalmi vagyonkezelési szerződés alapján kezelt
vagyon, valamint a gazdasági tevékenységet saját nevében és kockázatára haszonszerzés céljából,
üzletszerűen végző
a) a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott egyéni vállalkozó,
b) a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott mezőgazdasági őstermelő, feltéve,
hogy őstermelői tevékenységéből származó bevétele az adóévben a 600 000 forintot meghaladja,
c) jogi személy, ideértve azt is, ha az felszámolás, kényszertörlés vagy végelszámolás alatt áll,

4
d) egyéni cég, egyéb szervezet, ideértve azt is, ha azok felszámolás, kényszertörlés vagy
végelszámolás alatt állnak;

29. VÁLLALKOZÁSI TEVÉKENYSÉG A HELYI IPARŰZÉSI ADÓ RENDSZERÉBEN

a Polgári Törvénykönyvről szóló törvény szerinti bizalmi vagyonkezelési szerződés alapján kezelt
vagyon, valamint a gazdasági tevékenységet saját nevében és kockázatára haszonszerzés céljából,
üzletszerűen végző
a) a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott egyéni vállalkozó,
b) a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott mezőgazdasági őstermelő, feltéve,
hogy őstermelői tevékenységéből származó bevétele az adóévben a 600 000 forintot meghaladja,
c) jogi személy, ideértve azt is, ha az felszámolás, kényszertörlés vagy végelszámolás alatt áll,
d) egyéni cég, egyéb szervezet, ideértve azt is, ha azok felszámolás, kényszertörlés vagy
végelszámolás alatt állnak;

30. MEGOSZTÁS A HELYI IPARŰZÉSI ADÓ RENDSZERÉBEN

1. Személyi jellegű ráfordítással arányos megosztás módszere
2. Eszközérték arányos megosztás módszer (bérleti díj, lízingdíj, écs, ha egy eszközre nem
számolható el écs, akkor a bekerülési érték 2%-a az irányadó)
3. Az a vállalkozó, akinek a tárgyévet megelőző teljes adóévben az adóalapja meghaladta a 100
millió forintot, vegyes módszert köteles alkalmazni.

Ha valamelyik településre nem tudunk eszközértéket leosztani, akkor nem alkalmazható az

eszközérték arányos megosztás módszer.
Ha nem alkalmazható a Személyi jellegű ráfordítással arányos megosztás, akkor az ügyvezető után
500 ezer forintot kell osztani.
31. ILLETÉKESSÉGI TERÜLET A HELYI IPARŰZÉSI ADÓ RENDSZERÉBEN.
Az önkormányzat közigazgatási határa által behatárolt - bel- és külterületet magában foglaló - térség,
amelyre az önkormányzati hatáskör kiterjed.

32. ÁLTALÁNOS HATÁRIDŐK A HELYI IPARŰZÉSI ADÓ RENDSZERÉBEN.

A bevallási határidő: adóévet követő 5. hónap utolsó napja.
I. előlegrészlet: a bevallást követő 4. hónap 15.-e
II. előlegrészlet: az I. előlegrészletet követő 6. hónap 15.-e

Az adóév utolsó hónapjának 20-ik napja az adóelőleg kiegészítési határidő (ha a TAO-ban is van
feltöltési kötelezettsége) (előző évi árbevétel a 100 mFt-ot meghaladja).
Bejelentkezés/kijelentkezés az adóköteles tevékenység megkezdése/befejezése napját követő 15 napon
belül esedékes.

33. IRATBETEKINTÉS AZ ART. SZERINT

5
Ez már nem az ART-ban, hanem az Air-ban van. Az iratbetekintés egy jog. Az adózónak jogában áll a
vele kapcsolatban keletkezett adózását tekintő valamennyi iratba betekinteni vagy az ellenőrzési
eljárás során, vagy azt követően az elévülési időn belül bármikor.

34. TELJES BIZONYÍTÓEREJŰ MAGÁNOKIRAT FOGALMA

A teljes bizonyítóerejő magánokirat fogalmát és a közokirat fogalmát is a 2016 CXXX. Polgári

Perrendtartásról szóló törvény szabályozza. Teljes bizonyító erejű a magánokirat, ha
a) a kiállító az okiratot saját kezűleg írta és aláírta,
b) két tanú igazolja, hogy az okirat aláírója a részben vagy egészben nem általa írt okiratot előttük írta
alá, vagy aláírását előttük saját kezű aláírásának ismerte el; igazolásként az okiratot mindkét tanú
aláírja, továbbá az okiraton a tanúk nevét és - ha törvény eltérően nem rendelkezik - lakóhelyét, ennek
hiányában tartózkodási helyét olvashatóan is fel kell tüntetni,
c) az okirat aláírójának aláírását vagy kézjegyét az okiraton bíró vagy közjegyző hitelesíti,
d) az okiratot a jogi személy képviseletére jogosult személy a rá vonatkozó szabályok szerint
megfelelően aláírja,

35. KÖZOKIRAT FOGALMA

A teljes bizonyítóerejő magánokirat fogalmát és a közokirat fogalmát is a 2016 CXXX. Polgári

Perrendtartásról szóló törvény szabályozza.
A közokirat olyan papír alapú vagy elektronikus okirat, amelyet bíróság, közjegyző vagy más hatóság,
illetve közigazgatási szerv ügykörén belül, a jogszabályi rendelkezéseknek megfelelő módon állított
ki.

36. ADÓTITOK AZ AIR. SZERINT

Az AIR jelenleg hatályos szabályai nem rendelkezek az adótitokról. Ennek szabályait az ART
határozza meg: Adótitok az adózást érintő tény, adat, körülmény, határozat, végzés, igazolás vagy más
irat.
Adótitoknak minősül különösen
a) az államháztartás alrendszere terhére nyújtott adókedvezmény, jóváírás,
b) az adózó által törvényben meghatározott célra nyújtott támogatás, vagy
c) az adózó által törvényben meghatározott kedvezményezett célra történő felajánlás
esetén a támogatást nyújtó, a felajánló adózó megnevezése, az általa igénybe vett adómentesség,
adókedvezmény, jóváírás, valamint az általa juttatott támogatás, felajánlott adó vagy adóelőleg
mértéke, továbbá a támogatott megnevezése, a támogatott által kapott támogatás és a támogatott javára
felajánlott adó vagy adóelőleg mértéke.

37. MEGKERESÉS AZ AIR. SZERINT

Az adóhatóság - legalább ötnapos határidő tűzésével - más szervet vagy személyt kereshet meg, ha
a) az ügyben a megkereső adóhatóság illetékességi területén kívül kell eljárási cselekményt végezni,
vagy
b) az eljárás során szükséges adattal vagy irattal más rendelkezik.
A megkeresett szerv a megkeresés teljesítését megtagadja, ha az nem tartozik a hatáskörébe, vagy arra
nem illetékes.

38. A DÖNTÉS KÖZLÉSE AZ AIR. SZERINT

6
A döntést az adóhatóság közli az adózóval, valamint azzal, akire nézve az rendelkezést tartalmaz, és
akinek a jogát vagy jogos érdekét érinti.
Az adóhatóság a döntést írásbeli alapon történő kapcsolattartás esetén hivatalos iratként vagy
meghatározott elektronikus úton kézbesíti.
Ha törvény vagy kormányrendelet másként nem rendelkezik, a döntés közlésének napja
a) az a nap, amelyen azt írásban vagy szóban közölték, vagy
b) a hirdetmény kifüggesztését követő tizenötödik nap.

39. ADÓHIÁNY AZ ART. SZERINT

Adóhiányról akkor beszélhetünk, ha az adózó a részére előírt adó vagy közteher és a pénzügyileg
rendezett befizetések/adó között különbözet mutatkozik. Itt nem csak az adókról beszélünk, hanem
valamennyi adók módjára behajtható közteherről is. Pl. járulékok, költségvetési támogatások.

40. ADÓTELJESÍTMÉNY TARTALMA

A 465/2017-es Kormányrendelet szabályozza: Az adóteljesítmény értékét az adóteljesítmény-elemek

egy évre vetített - a tevékenység kezdetének figyelembevételével időarányosan megállapított -
számtani átlagának összegeként kell kiszámítani. Az adóteljesítmény elemek számítása során
kizárólag az állami adó- és vámhatósághoz benyújtott bevallások adatai, illetve az állami adó- és
vámhatóság nyilvántartásában szereplő adatok vehetők figyelembe. Adóteljesítmény elemek pl:
jövedéki adó, környezetvédelmi termékdíj, népegészségügyi termékadó, regisztrációs adó és
energiaadó fizetési kötelezettség; járulékfizetési kötelezettség, kivéve a költségvetési szerveket.

41. HIBÁS BEVALLÁS AZ ART. SZERINT

Az a bevallás, amelynél számítási hiba vagy más hasonló elírás miatt kijavításnak van helye, vagy a
bevallás adóhiányt nem eredményező hiányosságát az adóhatóság tárja fel.

42. KIFIZETŐ AZ ART. SZERINT

Az a belföldi illetőségű jogi személy, egyéb szervezet, egyéni vállalkozó, amely (aki) adókötelezettség
alá eső jövedelmet juttat, függetlenül attól, hogy a juttatást közvetlenül vagy megbízottja (posta,
hitelintézet) útján teljesíti.

43. KÖZTARTOZÁS AZ ART. SZERINT

a) törvényben meghatározott, az államháztartás alrendszereinek költségvetéseiből ellátandó feladatok

fedezetére előírt fizetési kötelezettség, amelynek megállapítása, ellenőrzése, behajtása bíróság vagy
közigazgatási szerv hatáskörébe tartozik,
b) a köztestület működésének fedezetére törvényben előírt fizetési kötelezettség, feltéve, hogy azt
önkéntesen az esedékességkor nem teljesítették,
c) az államháztartás alrendszereinek költségvetése terhére jogosulatlanul igénybe vett vagy
rendeltetésétől eltérően felhasznált támogatás és járulékai, amelyek megfizetését az arra hatáskörrel
rendelkező szerv elrendeli, és azt a kötelezett az előírt határidőig nem teljesíti és amelyre az állami
adó- és vámhatóság a támogatás visszafizetéséről rendelkező szerv megkeresésére a költségvetési
támogatás visszatartási jogát e tartozások tekintetében is gyakorolja.

44. CSEKÉLY ÖSSZEGŰ (DE MINIMIS) TÁMOGATÁS AZ ART. SZERINT

7
AZ Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a csekély összegű
támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2013. december 18-i 1407/2013/EU bizottsági rendelet
alapján nyújtható támogatás.

45. ADÓTARTOZÁS AZ ART. SZERINT

Az esedékességkor meg nem fizetett adó és a jogosulatlanul igénybe vett költségvetési támogatás.

46. KÖZELI HOZZÁTARTOZÓ FOGALMA AZ ADÓZÁSBAN

A Ptk. szerinti közeli hozzátartozóként megjelölt személy: a házastárs, az egyeneságbeli rokon, az

örökbefogadott, a mostoha- és a nevelt gyermek, az örökbefogadó-, a mostoha- és a nevelőszülő és a
testvér.

47. ADOMÁNY A TAO RENDSZERÉBEN

Közhasznú szervezet részére törvényben meghatározott közhasznú tevékenysége támogatására,

valamint az egyházi jogi személy részére törvényben meghatározott tevékenysége támogatására,
továbbá a közérdekű kötelezettségvállalás céljára az adóévben visszafizetési kötelezettség nélkül adott
támogatás, juttatás, térítés nélkül átadott eszköz könyv szerinti értéke, térítés nélkül nyújtott
szolgáltatás bekerülési értéke, feltéve hogy az nem jelent az e törvényben meghatározottakon túl
vagyoni előnyt az adományozónak, az adományozó tagjának vagy részvényesének, vezető
tisztségviselőjének, felügyelőbizottsága vagy igazgatósága tagjának, könyvvizsgálójának, illetve ezen
személyek vagy a természetes személy tag vagy részvényes közeli hozzátartozójának azzal, hogy nem
minősül vagyoni előnynek az adományozó nevére, tevékenységére történő utalás.

48. INGATLAN A TAO RENDSZERÉBEN

A föld és a földdel alkotórészi kapcsolatban álló minden dolog.

49. MIKRO-, KIS- ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁS A TAO RENDSZERÉBEN

A kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló törvényben ilyenként meghatározott

vállalkozás, ideértve az említett törvényben előírt feltételeknek megfelelő ügyvédi irodát, végrehajtói
irodát, szabadalmi ügyvivői irodát, és közjegyzői irodát is azzal, hogy kisvállalkozásnak minősül az
említett törvény szerinti mikrovállalkozás is.
KKV-nak minősül az a vállalkozás, amelynek
a) összes foglalkoztatotti létszáma 250 főnél kevesebb, és
b) éves nettó árbevétele legfeljebb 50 millió eurónak megfelelő forintösszeg, vagy mérlegfőösszege
legfeljebb 43 millió eurónak megfelelő forintösszeg.
A KKV kategórián belül kisvállalkozásnak minősül az a vállalkozás, amelynek
a) összes foglalkoztatotti létszáma 50 főnél kevesebb, és
b) éves nettó árbevétele vagy mérlegfőösszege legfeljebb 10 millió eurónak megfelelő forintösszeg.
A KKV kategórián belül mikrovállalkozásnak minősül az a vállalkozás, amelynek
a) összes foglalkoztatotti létszáma 10 főnél kevesebb, és
b) éves nettó árbevétele vagy mérlegfőösszege legfeljebb 2 millió eurónak megfelelő forintösszeg.

50. NYILVÁNTARTOTT ÉRTÉKVESZTÉS A TAO RENDSZERÉBEN

8
A követelésekre a számviteli előírások alapján elszámolt és adózás előtti eredménynövelésként
figyelembe vett értékvesztés csökkentve az adózás előtti eredmény csökkentéseként számításba vett
összeggel.

9
51. OSZTALÉK A TAO RENDSZERÉBEN

A számvitelről szóló törvény szerint pénzügyi műveletek bevételei között osztalék jogcímen
kimutatott összeg, feltéve, hogy annak összegét az osztalékot megállapító társaság (ideértve a kezelt
vagyont) nem számolja az adózás előtti eredmény terhére ráfordításként.

52. SZÁMÍTOTT NYILVÁNTARTÁSI ÉRTÉK A TAO RENDSZERÉBEN

Az immateriális jószág, a tárgyi eszköz bekerülési értéke, csökkentve az adóalapnál érvényesített

értékcsökkenési leírással, növelve az adóalapnál érvényesített terven felüli értékcsökkenés visszaírt
összegével.

53. KÜLFÖLDI SZEMÉLY A TAO RENDSZERÉBEN

A külföldi jogszabályok alapján létrejött jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező társas cég,
személyi egyesülés, egyéb szervezet.

54. TÁRSASÁG A TAO RENDSZERÉBEN

A gazdasági társaság (ideértve a szabályozott ingatlanbefektetési elővállalkozást, a szabályozott

ingatlanbefektetési társaságot és a szabályozott ingatlanbefektetési projekttársaságot is), az egyesülés,
a szövetkezet, továbbá a 2003. évi uniós csatlakozási szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének
napjától az Európai Unió tagállamának adóra vonatkozó jogszabályai szerint ott belföldi illetőséggel
bíró olyan társaság, amely
a) az Európai Unión kívüli állammal a jövedelem- és vagyonadók tárgyában kötött, hatályos
nemzetközi szerződés szerint nem bír belföldi illetőséggel az Európai Unión kívüli államban, valamint
b) a különböző tagállamok társaságait érintő egyesülésekre, szétválásokra, eszközátruházásokra és
részesedéscserékre alkalmazandó közös adózási rendszerről szóló tanácsi irányelvben vagy az anya- és
leányvállalatok esetében alkalmazandó közös adózási rendszerről szóló tanácsi irányelvben felsorolt
jogi formában működik, és az említett irányelvekben meghatározott adó alanya anélkül, hogy ezzel
kapcsolatban választási lehetőség vagy mentesség illetné meg.

55. ÜZEMKÖRÖN KÍVÜLI INGATLAN A TAO RENDSZERÉBEN

Az az ingatlan, amely nincs az adózó vállalkozási tevékenységével közvetlen összefüggésben;

ilyennek minősül különösen az üzemen belüli lakóépület, valamint az elsődlegesen jóléti célt szolgáló
épület, építmény.

56. UNIVERZALITÁS A TAO RENDSZERÉBEN

Teljeskörű általános adókötelezettség, korlátlan adókötelezettség, azaz főszabályként mind belföldről,

mind külföldről származó jövedelmek tekintetében egy az egyben a Tao törvény előírja az
adókötelezettséget. Ezt befolyásolhatják a hatályos kettős adóztatást elkerülő egyezmények. Ha nincs
ilyen egyezmény, akkor beszámíthatjuk a külföldön megfizetett adó 90%-át, de legfeljebb a külföldi
jövedelemre eső átlagadókulccsal számított adó összegét. Az átlag adókulcs legmagasabb értéke 9%, a
legalacsonyabb 0%.

10
57. ALUL- ÉS FELÜLADÓZÁS A KÖZÖSSÉGI ADÓZÁSBAN

Közösségi adózásban a hozzáadott érték adó tekintetében ne legyen két helyen leadóztatva az érintett
ügylet (termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás). Ugyanarra a jövedelemre vonatkozóan már
egyezmények döntenek, hogy bizonyos esetekben mindkét országban, tehát a jövedelem szerzésének
országában és a jövedelem haszonhúzójának országában is határozhatnak meg adókötelezettséget (ezt
hívják felüladóztatásnak). Aluladóztatás pedig az, amikor egyik ország sem tekinti adott esetben
magáénak a jövedelem adóztatását. (De az új ART azt mondja, hogy ha Magyarországnak van kettős
adóztatást elkerülő egyezménye valamelyik másik országgal és ez alapján egyik ország sem tekinti
magáénak a jövedelem adóztatását, akkor ha a jövedelem haszonhúzója belföldi illetőségű, akkor az
egész jövedelem Mo-n adózik.)

58. TÁRSAS VÁLLALKOZÓ ÉS TÁRSAS VÁLLALKOZÁS A TB RENDSZERÉBEN

Társas vállalkozó:
1. a betéti társaság bel- és kültagja, a közkereseti társaság tagja, a korlátolt felelősségű társaság, a
közös vállalat, az egyesülés, valamint az európai gazdasági egyesülés tagja, ha a társaság (ideértve
ezen társaságok előtársaságként történő működésének időtartamát is) tevékenységében ténylegesen és
személyesen közreműködik, és ez nem munkaviszony vagy megbízási jogviszony keretében történik
(tagsági jogviszony),
2. a szabadalmi ügyvivői társaság, a szabadalmi ügyvivői iroda tagja, ha a társaság tevékenységében
személyesen közreműködik,
3. az ügyvédi iroda, a közjegyzői iroda, a végrehajtói iroda, a gépjárművezető-képző munkaközösség,
az oktatói munkaközösség tagja,
4. az egyéni cég tagja,
5. a betéti társaság, a közkereseti társaság és a korlátolt felelősségű társaság olyan természetes személy
tagja, aki a társaság ügyvezetését nem munkaviszony alapján látja el, kivéve, ha az 1. alpont szerint
társas vállalkozónak minősül,

Társas vállalkozás:

1. a közkereseti társaság,
2. a betéti társaság,
3. a korlátolt felelősségű társaság,
4. *
5. a közös vállalat,
6. az egyesülés, ideértve az európai gazdasági egyesülést is,
7. az 1-6. pontban felsorolt társas vállalkozások az előtársaságként történő működés időszakában is,
8. a szabadalmi ügyvivői társaság, szabadalmi ügyvivői iroda,
9. a gépjárművezető-képző munkaközösség,
10. az oktatói munkaközösség,
11. az ügyvédi iroda, közjegyzői iroda,
12. a végrehajtói iroda,
13. az egyéni cég.

11
59. JÁRULÉKALAPOT KÉPEZŐ JÖVEDELEM A TB RENDSZERÉBEN

1. a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) szerint
összevont adóalapba tartozó önálló és nem önálló tevékenységből származó bevételből az adóelőleg-
alap számításnál figyelembe vett jövedelem, a munkavállalói érdekképviseletet ellátó szervezet részére
levont (befizetett) tagdíj, a tanulószerződés alapján ténylegesen kifizetett díj, a felszolgálási díj, a
vendéglátó üzlet felszolgálójaként a fogyasztótól közvetlenül kapott borravaló (a továbbiakban:
borravaló), az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony alapján fizetett ösztöndíj,

2. az 1. alpont szerinti jövedelem hiányában a munkaszerződésben meghatározott alapbér; ha a

munkát munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony vagy külföldi jog hatálya alá tartozó
munkaszerződés alapján végzik, a szerződésben meghatározott díj havi összege,

3. Járulékalapot képező jövedelemként kell figyelembe venni azt a jövedelmet, amelynek kifizetése
(juttatása) olyan időszakra tekintettel történik, amely időszakban a Tbj. alapján biztosítási jogviszony
állt fenn, függetlenül a kifizetés (juttatás) időpontjától, ha a kifizetés, juttatás időpontjában e törvény
13. §-a alapján más ország járulékszabályai alkalmazandók.

60. MINIMÁLBÉR FOGALMA A TB RENDSZERÉBEN

1. a tárgyhónap első napján érvényes, a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére

megállapított alapbér kötelező legkisebb havi összege, és
2. a biztosított egyéni és társas vállalkozó járulékfizetéséről szóló rendelkezések alkalmazásában a
tárgyhónap első napján, a teljes munkaidőre érvényes garantált bérminimum havi összege, ha az
egyéni vállalkozó személyesen végzett főtevékenysége vagy a társas vállalkozó főtevékenysége
legalább középfokú iskolai végzettséget vagy középfokú szakképzettséget igényel.

61. BELFÖLDI FOGALMA A TB RENDSZERÉBEN

1. Magyarország területén a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992.

évi LXVI. törvény szerint bejelentett lakóhellyel rendelkező magyar állampolgár, a bevándorolt és a
letelepedett jogállású, valamint a menekültként vagy oltalmazottként elismert személy,
2. a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló
törvény hatálya alá tartozó személy (a továbbiakban: a szabad mozgás és tartózkodás jogával
rendelkező személy), aki a szabad mozgás és a három hónapot meghaladó tartózkodás jogát
Magyarország területén gyakorolja, és a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról
szóló törvény szerint bejelentett lakóhellyel rendelkezik, valamint
3. a hontalan.

62. BIZTOSÍTOTT FOGALMA A TB RENDSZERÉBEN

a) a munkaviszonyban (ide nem értve a saját jogú nyugdíjasnak minősülő személy által létesített Mt.
szerinti munkaviszonyt), közalkalmazotti jogviszonyban, rendvédelmi igazgatási szolgálati
jogviszonyban, közszolgálati jogviszonyban, kormányzati szolgálati jogviszonyban, politikai
szolgálati jogviszonyban, biztosi jogviszonyban, ügyészségi szolgálati jogviszonyban, bírói szolgálati
jogviszonyban, igazságügyi alkalmazotti szolgálati viszonyban, nevelőszülői foglalkoztatási
jogviszonyban, ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyban, vendégoktatói ösztöndíjas jogviszonyban,
közfoglalkoztatási jogviszonyban álló személy, a Magyar Honvédség, a rendvédelmi szervek, az
Országgyűlési Őrség, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal
hivatásos állományú tagja, a Független Rendészeti Panasztestület tagja, a Magyar Honvédség

12
szerződéses állományú tagja, a katonai szolgálatot teljesítő önkéntes tartalékos katona, a honvédelmi
alkalmazott, az országgyűlési képviselő, a nemzetiségi szószóló (a továbbiakban: munkaviszony),
tekintet nélkül arra, hogy foglalkoztatása teljes vagy részmunkaidőben történik,
b) a szövetkezet tagja, aki a szövetkezet tevékenységében munkaviszony, vállalkozási vagy megbízási
jogviszony keretében személyesen közreműködik, kivéve az iskolaszövetkezet nappali rendszerű
oktatás keretében tanulmányokat folytató tanuló, hallgató tagját - 25. életévének betöltéséig a tanulói,
hallgatói jogviszonya szünetelésének időtartama alatt is -, a közérdekű nyugdíjas szövetkezet öregségi
nyugdíjban vagy átmeneti bányászjáradékban részesülő tagját, valamint a szociális szövetkezetben tagi
munkavégzés keretében munkát végző tagot,
c) a tanulószerződés alapján szakképző iskolai tanulmányokat folytató tanuló,
d) az álláskeresési támogatásban részesülő személy,
e) a kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő egyéni vállalkozó,
f) a kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő társas vállalkozó,
g) a díjazás ellenében munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében (megbízási szerződés
alapján, egyéni vállalkozónak nem minősülő vállalkozási jogviszonyban) személyesen munkát végző
személy - a külön törvényben meghatározott közérdekű önkéntes tevékenységet végző személy
kivételével - amennyiben az e tevékenységéből származó, tárgyhavi járulékalapot képező jövedelme
eléri a minimálbér harminc százalékát, illetőleg naptári napokra annak harmincad részét,
h) az egyházi szolgálati viszonyban álló egyházi személy, kivéve a saját jogú nyugdíjast,

i) a mezőgazdasági őstermelő, ha a reá irányadó nyugdíjkorhatárig hátralévő idő és a már megszerzett

szolgálati idő együttesen legalább 20 év, kivéve
1. az őstermelői tevékenységet közös igazolvány alapján folytató kiskorú személyt és a gazdálkodó
család kiskorú tagját,
2. az egyéb jogcímen - ide nem értve a g) pont és a (2) bekezdés szerint - biztosítottat,
3. a saját jogú nyugdíjast és az özvegyi nyugdíjban részesülő személyt, aki a reá irányadó öregségi
nyugdíjkorhatárt betöltötte,
j) a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló törvényben meghatározottak
szerint a főállású kisadózóként bejelentett személy,
k) az állami projektértékelői jogviszonyban álló személy, amennyiben az e tevékenységéből származó,
tárgyhavi járulékalapot képező jövedelme eléri a minimálbér harminc százalékát, illetőleg naptári
napokra annak harmincad részét.

63. FOGLALKOZTATÓ FOGALMA A TB RENDSZERÉBEN

1. bármely jogi és természetes személy, egyéni vállalkozó, egyéb szervezet, költségvetés alapján
gazdálkodó szerv, bármely személyi egyesülés, ha biztosítottat foglalkoztat,
2. a szakképzésről szóló törvényben meghatározott tanulószerződés alapján szakképző iskolai
tanulmányokat folytató tanuló esetén a tanulószerződés megkötésére jogosult szervezet,
3. társas vállalkozó esetén a társas vállalkozás,
4. az álláskeresési járadékban, keresetpótló juttatásban, vállalkozói járadékban, valamint
munkanélküli-járadékban, álláskeresést ösztönző juttatásban, nyugdíj előtti álláskeresési segélyben (a
továbbiakban együtt: álláskeresési támogatás) részesülő, biztosítottnak minősülő személy esetén az
ellátást folyósító szerv,
5. a gyermekgondozást segítő ellátásban, a gyermekgondozási segélyben, a gyermekgondozási díjban,
a gyermeknevelési támogatásban, a gyermekek otthongondozási díjában és az ápolási díjban részesülő
személyek esetében a segélyt, a támogatást, illetve a díjat folyósító szerv,
6. a kincstár számfejtési körében a helyi önkormányzatok nettó finanszírozásának hatálya alá tartozó
munkáltatók esetében a járulék megállapításával, bevallásával, megfizetésével, a nyilvántartással és
adatszolgáltatással, valamint a biztosítottak bejelentésével összefüggő, az e törvényben és az az
adóigazgatási rendtartásról szóló törvényben (a továbbiakban: Air.), az adózás rendjéről szóló
törvényben (a továbbiakban: Art.), ezek végrehatására szolgáló rendeletben, valamint az adóhatóság

13
által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról szóló törvényben (a továbbiakban: Avt.) előírt
kötelezettségek tekintetében a kincstár,
7. a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) XVI. fejezete szerinti
munkavégzés esetén - ha jogszabály másként nem rendelkezik - a kölcsönbeadó,
8. több munkáltatóval létesített munkaviszony (Mt. 195. §) esetén az Art.-ben meghatározott
munkáltató,
9. a rendvédelmi egészségkárosodási keresetkiegészítésben vagy rendvédelmi egészségkárosodási
járadékban részesülő személy esetében a rendvédelmi feladatokat ellátó szerv, valamint a honvédelmi
egészségkárosodási keresetkiegészítésben vagy honvédelmi egészségkárosodási járadékban részesülő
személy esetében az ellátást megállapító honvédségi szervezet vagy a Katonai Nemzetbiztonsági
Szolgálat,
10. a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény szerinti fejlesztési
jogviszony keretében fejlesztési foglalkoztatási díjat folyósító fejlesztő foglalkoztatást nyújtó
szolgáltató, intézmény. gondozást segítő ellátásban, a gyermekgondozási segélyben, a
gyermekgondozási díjban, a gyermeknevelési támogatásban, a gyermekek otthongondozási díjában és
az ápolási díjban részesülő személyek esetében a segélyt, a támogatást, illetve a díjat folyósító szerv,

64. SZOLGÁLATI IDŐ FOGALMA A TB RENDSZERÉBEN

Ez a definíció a nyugellátás szempontjából fontos. A biztosítotti jogviszonyban eltöltött idő, amelyre

vonatkozóan nyugdíjjogosultságot szerez az érintett magánszemély.

65. KERESŐKÉPTELEN FOGALMA A TB RENDSZERÉBEN

A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló törvényben található meg a fogalom.

a) aki betegsége miatt munkáját nem tudja ellátni;
b) aki várandóssága, illetőleg szülése miatt nem tudja munkáját ellátni, és csecsemőgondozási díjra
nem jogosult;
c) az anya, ha kórházi ápolás alatt álló egyévesnél fiatalabb gyermekét szoptatja;
d) a szülő a tizenkét évesnél fiatalabb gyermeke kórházi kezelése időtartamára abban az esetben, ha a
gyermeke mellett tartózkodik a fekvőbeteg-ellátást nyújtó intézményben;
e) a szülő, aki tizenkét évesnél fiatalabb beteg gyermekét otthon ápolja és a gyermeket a saját
háztartásában neveli;
f) aki fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátásban betegségének megállapítása vagy gyógykezelése miatt
részesül;
g) akit közegészségügyi okból foglalkozásától eltiltanak és más beosztást nem kap, vagy akit
közegészségügyi okból hatóságilag elkülönítenek, továbbá aki járványügyi, illetőleg állat-
egészségügyi zárlat miatt munkahelyén megjelenni nem tud és más munkahelyen (munkakörben)
átmenetileg sem foglalkoztatható;
h) a méltányosságból adható táppénz tekintetében a szülő.

66. ÜZEMI BALESET FOGALMA A TB RENDSZERÉBEN

A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló törvényben található meg a fogalom.

Üzemi baleset az a baleset, amely a biztosítottat a foglalkozása körében végzett munka közben vagy
azzal összefüggésben éri. Üzeminek minősül az a baleset is, amelyet a biztosított munkába vagy onnan
lakására (szállására) menet közben szenved el (a továbbiakban: úti baleset). Üzemi baleset az is, amely
a biztosítottat közcélú munka végzése vagy egyes társadalombiztosítási ellátások igénybevétele során
éri.

14
(2) A társadalombiztosítási ellátás igénybevétele során bekövetkezett balesetek közül üzeminek az
számít, amely a biztosítottat keresőképtelenségének vagy rokkantságának, továbbá az
egészségkárosodás mértékének, rehabilitálhatóságának az elbírálása céljából elrendelt, illetőleg a
keresőképessé váláshoz szükséges egyéb vizsgálaton vagy kezelésen történt megjelenésével
összefüggésben érte.
(3) Foglalkozási megbetegedés a munkavégzés, illetve a foglalkozás gyakorlása közben bekövetkezett
olyan heveny és idült, valamint a foglalkozás gyakorlását követően megjelenő vagy kialakuló idült
egészségkárosodás, amely
a) a munkavégzéssel, a foglalkozással kapcsolatos, a munkavégzés, a munkafolyamat során előforduló
fizikai, kémiai, biológiai, pszichoszociális és ergonómiai kóroki tényezőkre vezethető vissza, vagy
b) a munkavállalónak az optimálisnál nagyobb vagy kisebb igénybevételének a következménye.

67. ELTARTOTT ÉS KEDVEZMÉNYEZETT ELTARTOTT FOGALMA

SZJA törvény családi kedvezményekre vonatkozó szabályok 29§. Főszabályként eltartottnak minősül
az a személy, akit a családok támogatásáról szóló törvény megfelelő alkalmazásával más
magánszemély (gyermek) után járó családi pótlék megállapításánál figyelembe lehetne venni.
Kedvezményezett eltartott pedig, akire tekintettel a családi pótlékot folyósítják is + a magzat a
várandósság időszakában (fogantatásának 91. napjától megszületéséig) + az, aki a családi pótlékra
saját jogán jogosult + a rokkantsági járadékban részesülő magánszemély.

68. KIEGÉSZÍTŐ TEVÉKENYSÉGET FOLYTATÓ A TB RENDSZERÉBEN

Az a személy, aki társas vagy egyéni vállalkozó tevékenységét nyugdíjasként, saját jogú öregségi
nyugdíjellátásban részesülés mellett végzi.

69. SAJÁT JOGÚ NYUGDÍJAS A TB RENDSZERÉBEN

Az a természetes személy, aki

1. a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény, illetve nemzetközi egyezmény alkalmazásával
a 14. § (3) bekezdés a) és c) pontjában meghatározott saját jogú nyugellátásban, a Magyar
Alkotóművészeti Közalapítvány által folyósított ellátásokról szóló kormányrendelet alapján folyósított
öregségi, rokkantsági nyugdíjsegélyben (nyugdíjban), egyházi jogi személytől nyugdíjban vagy növelt
összegű öregségi, munkaképtelenségi járadékban részesül,
2. a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló uniós rendeletek,
illetve az EGT-állam jogszabályai alkalmazásával saját jogú öregségi nyugdíjban részesül,
3. az egyéni vagy társas vállalkozó e) pont szerinti jogállását nem érinti, ha az 1-2. alpontokban
említett nyugdíj folyósítása szünetel,
4. az 1-2. pont szerint saját jogú nyugdíjasnak minősül és az Mt. szerint munkaviszonyban áll, abban
az esetben is, ha a nyugellátás folyósítása szünetel.
g) Fogvatartott: akinek őrizetét rendelték el; az a személy, aki olyan bűnügyi felügyelet alatt áll,
amelynek során a bíróság előírta számára, hogy lakást, egyéb helyiséget, intézményt, vagy ahhoz
tartozó bekerített helyet engedély nélkül nem hagyhat el; a letartóztatott; a szabadságvesztést, vagy
elzárást töltő; valamint a kényszergyógykezelés vagy előzetes kényszergyógykezelés alatt álló
személy.

15
70. BELFÖLDI INGATLANVAGYONNAL RENDELKEZŐ TÁRSASÁG (ILLETÉK TV)

Olyan gazdálkodó szervezet, melynek a mérlegében kimutatott eszközök (ide nem értve a
pénzeszközöket, pénzköveteléseket, aktív időbeli elhatárolásokat és kölcsönöket) mérleg szerinti
értékének összegéből a belföldön fekvő ingatlan(ok), mérleg szerinti értéke több mint 75 százalék,
vagy olyan gazdálkodó szervezetben (ingatlantulajdonnal rendelkező gazdálkodó szervezetben)
rendelkezik legalább 75 százalékos - közvetett, vagy közvetlen - részesedéssel, melynek a mérlegében
kimutatott eszközök (ide nem értve a pénzeszközöket, pénzköveteléseket, aktív időbeli elhatárolásokat
és kölcsönöket) mérleg szerinti értékének összegéből a belföldön fekvő ingatlan(ok) mérleg szerinti
értéke több mint 75 százalék.
Ennek az illetéktörvény szempontjából ott van jelentősége, hogy ha egy ingatlanvagyonnal rendelkező
társaságot szerez meg a gazdasági társaság, akkor ez olyannak minősül, mintha ingatlant vettek volna,
tehát bejön az általános 4%-os vagyonszerzési illeték, ami az ingatlanokra vonatkozóan van
meghatározva.

71. TÁPPÉNZ, BETEGSZABADSÁG

Betegszabadság: a munkavállalók tekintetében az adóévben az első 15 olyan nap, amikor az érintett

munkavállaló betegség miatt keresőképtelennek minősül. A betegszabadság idejére az érintett
munkavállalónak távolléti díj jár, ezzel szemben táppénz esetében az előző havi keresetének a 70,60,
adott esetben az 50%-át kaphatja csak meg maximum. A betegszabadság teljes egészében a
munkáltató terhe és a 100%-os távolléti díjat kell fizetni, ezzel szemben, a táppénzt a munkavállaló a
NEAK-tól kapja.

72. A VAGYONSZERZÉSI ILLETÉK ALAPJA ÖRÖKLÉSNÉL

A vagyonszerzési illeték alapjául szolgáló forgalmi érték megállapításánál az abban az időpontban

fennálló forgalmi érték az irányadó, amikor az örökbe hagyó elhalálozott. Tiszta forgalmi érték:
terhekkel lecsökkentett.

73. ÁLTALÁNOS HATÁRIDŐK A MAGÁNSZEMÉLY RÉSZÉRE TELJESÍTETT PÉNZBELI

ÉS NEM PÉNZBELI JUTTATÁSOKKAL KAPCSOLATOS TERHEK VONATKOZÁSÁBAN

Pénzbeli ellátásokra vonatkozóan:

- Munkabér tekintetében a tárgyhót követő hó 12.-ik napjáig a 08-as bevallásokat kell
benyújtani és az ezekhez kapcsolódó magánszemélytől levonandó és az érintett juttatás értéke
után fizetendő munkáltatói, kifizetői közterheket is ugyan úgy a tárgyhót követő hó 12.-ik
napjáig kell megtéríteni.
- Rehabilitációs hozzájárulás előleg: ha egy adott tárgynegyedévben a foglalkoztatottak átlagos
állományi létszáma a 25 főt meghaladja, negyedévente kell bevallani a 01-es bevallásban.
- M30-as nyomtatvány: a juttatásban részesülők részére az előző évi jövedelmeik és levont
közterheik vonatkozásában a tárgyévet követő év január 31-ig kell kiadni.
- Biztosítóknak, közintézményeknek az adókedvezményre jogosító igazolásokat február 15-ig
kell kiadni.

16
74. BELFÖLDI ILLETŐSÉGŰ MAGÁNSZEMÉLY AZ SZJA RENDSZERÉBEN

a) a magyar állampolgár (kivéve, ha egyidejűleg más államnak is állampolgára, és belföldön nem

rendelkezik a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvényben
meghatározott lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel);
b) az a természetes személy, aki a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek
beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvényben meghatározottak szerint a szabad mozgáshoz és a
három hónapot meghaladó tartózkodáshoz való jogát az adott naptári évben - a ki- és beutazás napját
is egész napnak tekintve - legalább 183 napig Magyarország területén gyakorolja;
c) a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény hatálya alá
tartozó letelepedett jogállású, illetve hontalan személy; továbbá
d) az a)-c) pontban nem említett természetes személy, akinek
da) kizárólag belföldön van állandó lakóhelye;
db) létérdekei központja belföld, ha egyáltalán nem vagy nem csak belföldön rendelkezik állandó
lakóhellyel;
dc) szokásos tartózkodási helye belföldön található, ha egyáltalán nem vagy nem csak belföldön
rendelkezik állandó lakóhellyel, és létérdekei központja sem állapítható meg; azzal, hogy a létérdekek
központja az az állam, amelyhez a magánszemélyt a legszorosabb személyes, családi és gazdasági
kapcsolatok fűzik, továbbá az állandó lakóhely az olyan lakóhely, ahol a magánszemély tartós
ottlakásra rendezkedett be és ténylegesen ott lakik. Nem változik az állandó lakóhely, ha a
magánszemély ideiglenes jelleggel huzamosabb ideig külföldön tartózkodik.

75. ALACSONY ADÓKULCSÚ ÁLLAM AZ SZJA TÖRVÉNYBEN

Az az állam, amelyben törvény nem ír elő a társasági adónak megfelelő adókötelezettséget vagy az
előírt adómérték kevesebb, mint 9 százalék, kivéve, ha az állammal Magyarország egyezményt kötött
a kettős adóztatás elkerülésére a jövedelem- és a vagyonadók területén.

76. BEVÉTEL AZ SZJA-BAN

Bevétel a magánszemély által bármely jogcímen és bármely formában - pénzben (e törvény

alkalmazásában ideértve a készpénz-helyettesítő eszközt is), és/vagy nem pénzben - mástól
megszerzett vagyoni érték. Nem pénzben megszerzett bevételnek minősül különösen
a) az utalvány (ideértve különösen a kereskedelmi utalványt és minden más hasonló jegyet, bónt,
kupont, valamint egyéb tanúsítványt, amely egy vagy több személy árujára vagy szolgáltatására
cserélhető, illetve egy vagy több személy esetében is alkalmazható kötelezettség csökkentésére);
b) dolog, szolgáltatás, értékpapír, részesedés, forgalomképes vagy egyébként értékkel bíró jog;
c) elengedett, átvállalt tartozás; a magánszemély helyett teljesített kiadás, befizetés;
d) kamatkedvezmény; dolog, szolgáltatás személyes (magáncélú) ingyenes vagy kedvezményes
használata, igénybevétele.

17
77. JÖVEDELEM AZ SZJA-BAN

Jövedelem a magánszemély által más személytől megszerzett bevétel egésze, vagy a bevételnek e
törvény szerint elismert költséggel, igazolás nélkül elismert költséggel, vagy átalányban meghatározott
költséggel csökkentett része, vagy a bevétel e törvényben meghatározott hányada, kivéve, ha a bevételt
a jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni. Bármely költség csak egyszeresen, egy
alkalommal és - az e törvényben meghatározott kivételekkel - legfeljebb a bevétel mértékéig vehető
figyelembe. Igazolás nélkül elismert költség a ténylegesen felmerült és igazolt kiadás érvényesítése
helyett jogszabályban meghatározott mértékig számolható el azzal, hogy ezt a költséget ilyen esetben
teljes egészében elszámoltnak kell tekinteni. Átalányban vagy a bevétel hányadaként meghatározott
jövedelem/költség esetén a bevétel más költséggel nem csökkenthető.

78. KÖLTSÉGTÉRÍTÉS AZ SZJA-BAN

Az a bevétel (kivéve, ha a jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni), amelyet e törvény
által költségnek elismert kiadás megtérítésére kizárólag az adott bevételszerző tevékenység folytatása
érdekében vagy hivatali, üzleti utazással (ideértve a kiküldetést, a külföldi kiküldetést, a
külszolgálatot) összefüggésben kap a magánszemély. Nem tartozik ezen kiadások körébe a
magánszemély személyes vagy családi szükségletét részben vagy egészben közvetlenül kielégítő
dolog, szolgáltatás megszerzését szolgáló kiadás, kivéve, ha e törvény olyan költségtérítést állapít
meg, vagy olyan, jogszabályban meghatározott költségtérítést ismer el, amellyel szemben a kiadást
nem kell igazolni.

79. REPREZENTÁCIÓ AZ SZJA TÖRVÉNYBEN

A juttató tevékenységével összefüggő üzleti, hivatali, szakmai, diplomáciai vagy hitéleti rendezvény,
esemény keretében, továbbá az állami, egyházi ünnepek alkalmával nyújtott vendéglátás (étel, ital) és
a rendezvényhez, eseményhez kapcsolódó szolgáltatás (utazás, szállás, szabadidőprogram stb.) azzal,
hogy az előzőek nem minősülnek reprezentációnak, ha a juttatásra vonatkozó dokumentumok és
körülmények (szervezés, reklám, hirdetés, útvonal, úti cél, tartózkodási hely és idő, a tényleges
szakmai, illetve hitéleti program és a szabadidőprogram aránya stb.) valós tartalma alapján a
rendeltetésszerű joggyakorlás sérelme akár közvetve is megállapítható.

80. ÜZLETI AJÁNDÉK AZ SZJA TÖRVÉNYBEN

A juttató tevékenységével összefüggő üzleti, hivatali, szakmai, diplomáciai vagy hitéleti kapcsolatok
keretében adott ajándék (ingyenesen vagy kedvezményesen adott termék, nyújtott szolgáltatás,
valamint a kizárólag erre szóló utalvány).

81. SZEMÉLYGÉPKOCSI AZ SZJA-BAN

Négy, illetve három gumiabroncskerékkel felszerelt olyan gépjármű, amely a vezetővel együtt
legfeljebb nyolc felnőtt személy szállítására alkalmas, azzal, hogy ide tartozik a benzinüzemű, a
dízelüzemű, az elektromos üzemű, a gázüzemű személygépkocsi, a versenyautó, az önjáró lakóautó.
Személygépkocsinak minősül továbbá az a vegyes használatú, 2500 kg-ot meg nem haladó
megengedett együttes tömegű, olyan gépjármű (nagy rakodóterű személygépkocsi), amelynek
rakodótere gyárilag kialakítva kettőnél több utas szállítására alkalmas, de kézzel egyszerűen oldható

18
ülésrögzítése révén a felhasználás szerinti terhek szállítására bármikor átalakítható a válaszfal mögötti
rakodótér, ideértve azt az esetet is, ha az ülés eltávolítására visszafordíthatatlan műszaki átalakítással
került sor.

82. CSOPORTOS SZEMÉLYSZÁLLÍTÁS

Ha a munkáltató a munkavégzés érdekében legalább négy munkavállaló szállításáról gondoskodik

a) a tulajdonában (üzemeltetésében) lévő járművel, vagy
b) kifizetőtől igénybe vett személyszállítási szolgáltatás útján azzal, hogy egyidejűleg négynél
kevesebb munkavállaló szállítása is csoportos személyszállításnak minősülhet, ha a munkavállalók
munkarendje vagy a munkahely földrajzi elhelyezkedése miatt a munkába járás, illetve a hazautazás
közösségi közlekedési eszköz igénybevételével nem valósítható meg.

83. KIKÜLDETÉSI RENDELVÉNY

A kifizető által két példányban kiállított bizonylat, amely tartalmazza a magánszemély nevét,
adóazonosító jelét, a gépjármű gyártmányának, típusának megnevezését, forgalmi rendszámát, a
hivatali, üzleti utazás(ok) célját, időtartamát, útvonalát, a futásteljesítményt, az utazás költségtérítését,
valamint ezen költségtérítés kiszámításához szükséges adatokat (üzemanyag-fogyasztási norma,
üzemanyagár stb.), azzal, hogy kiküldetési rendelvénynek minősül az említett adatokat tartalmazó, a
digitális archiválás szabályairól szóló jogszabály rendelkezéseit is figyelembe véve zárt rendszerben
kezelt és tárolt, elektronikus úton előállított bizonylat is. A papír alapon kiállított kiküldetési
rendelvény eredeti példányát a kifizető, másolatát a magánszemély a bizonylatmegőrzésre vonatkozó
rendelkezések betartásával megőrzi.
84. ELSŐ HÁZASOK KEDVEZMÉNYE AZ SZJA TÖRVÉNYBEN

Az első házasok kedvezményét érvényesítő magánszemély az összevont adóalapját az első házasok

kedvezményével csökkenti. A kedvezmény a családi kedvezményt megelőző sorrendben
érvényesíthető. Az első házasok kedvezményét az a házaspár érvényesítheti, amely esetében legalább
az egyik házastárs első házasságát köti. A házastársak által együttesen érvényesíthető kedvezmény
jogosultsági hónaponként 33 335 forint.
A házasságkötést követő hónaptól legfeljebb 24 hónap vehető figyelembe.

85. MUNKARUHÁZATI TERMÉK

a) a törvényben vagy törvényi felhatalmazás alapján kiadott jogszabályban előírt módon és

feltételekkel rendszeresített egyenruha, formaruha, védőruha, munkaruha, valamint tartozékai;
b) az olyan öltözet és tartozékai, amelyet a munkavállaló egészségének védelme, a munkakörén,
feladatainak ellátásán kívül hordott ruházatának megóvása céljából az adott munkakörben, a feladat
ellátása közben visel, feltéve, hogy a körülményekből megállapíthatóan a munkaruházati termék
használata nélkül a munkavállaló egészsége veszélyeztetett, illetőleg a ruházat nagymértékű
szennyeződése, gyors elhasználódása következik be;
c) az egyenruha, a formaruha, a védőruha és a munkaruha, valamint tartozékai
ca) a közúti közlekedés területén az utasokkal, ügyfelekkel közvetlen kapcsolatot tartó munkakörben,
a műszaki, fizikai és közvetlen termelésirányítói munkakörökben,
cb) a vízi közlekedés területén az utasokkal, ügyfelekkel közvetlen kapcsolatot tartó munkakörökben,
a műszaki, nautikai, fizikai és közvetlen termelésirányítói munkakörökben, a hajózási vállalat
vezetésében a forgalmi, kereskedelmi és a közönség-kapcsolattartók, illetve a hajózást képviselők
munkaköreiben,

19
cc) a légi közlekedés területén az utasokkal, ügyfelekkel kapcsolattartó munkakörökben, a műszaki,
fizikai és közvetlen termelésirányítói munkakörökben, a légiforgalmi irányítás munkaköreiben,
cd) a posta és távközlés területén az ügyfelekkel, illetve szolgáltatást igénybe vevőkkel közvetlen
kapcsolatban lévők munkaköreiben, a műszaki, fizikai és közvetlen termelésirányítói munkakörökben,
ce) a vízügy területén a gát- és csatornaőri munkakörökben, valamint a műszaki, fizikai és közvetlen
termelésirányítói munkakörökben;
d) a kifejezetten jelmezszerű öltözet (így különösen: a kosztümös színielőadások jelmezei), a
szolgáltatási tevékenységet végzők (portás, pincér, sportjátékvezető, kegyeleti szolgáltatást végző stb.)
megkülönböztető jellegű ruházata és tartozékai, amely az adott munkaköri feladat ellátásán kívüli
viseletre alkalmatlan.

86. ADÓRAKTÁR (JÖT.)

Az adóraktár engedélyese által működtetett, jövedéki termék adófelfüggesztési eljárás keretében

történő előállítására, tárolására, felhasználására más termék előállításához, feladására és átvételére
szolgáló,
a) belföldön fizikailag, így különösen fallal, kerítéssel, mérési ponttal elkülönített, egy technológiai
egységet képező üzem, raktár, amely megfelel az e törvényben meghatározott feltételeknek,
b) egy másik tagállam illetékes hatósága által az adóraktár engedélyezésére meghatározott
feltételeknek megfelelő hely;

87. SZABAD FORGALOMBA BOCSÁTÁS

a) jövedéki termék adófelfüggesztési eljárás alóli kikerülése, ideértve a szabálytalanság esetét is,
b) adózatlan jövedéki termék adó felfüggesztési eljáráson kívüli birtoklása, a birtokos tudattartalmától
függetlenül,
c) jövedéki termék adófelfüggesztési eljáráson kívüli előállítása, ideértve a szabálytalanság esetét is,
d) jövedéki termék importálása, ideértve a szabálytalanság esetét is, kivéve ha a jövedéki termék
adófelfüggesztési eljárás alá kerül.

88. MEGBÍZHATÓ VÁMADÓS

89. PÉNZFORGALMI SZEMLÉLET AZ ÁFA RENDSZERÉBEN

125 millió forintos bevételig lehet választani. A fizetendő ÁFA-t, csak akkor kell beállítani a
bevallásba, amennyiben részére az ellenértéket részben vagy egészben megfizették, ha az általa
részben vagy egészben kiszámlázott ÁFA-t is tartalmazó ellenértéket csak részben fizették meg, akkor
az általa fizetendő ÁFA-t részben kell csak megfizetni (hónapot kell nézni).
Ugyan ez a helyzet a levonható ÁFA-val is. A részére kiállított számla ÁFA tartalmát csak abban a az
időszakban állíthatja be a bevallásába, amikor azt megfizette.
Akkor is beáll a bevallási kötelezettség, ha valamilyen okból a követelés megszűnik (kompenzálás,
elengedés).

90. TARTÓSAN ÁLLÁSKERESŐ SZEMÉLY A SZOCHO-BAN

A 2019.01.01-től hatályos SZOCHO törvény nem ismeri a tartósan álláskereső személy fogalmát.
Munkaerőpiacra lépők: a munkaviszony hónapját megelőző 275 napon belül legfeljebb 92 napig volt
Tbj. szerint biztosítási kötelezettséggel járó munkaviszonyban, egyéni, társas vállalkozói
jogviszonyban. 3 éven keresztül szocho kedvezmény jár utána. A foglalkoztatás első két évében a
részére kifizetett munkabér, de max. a minimálbér után teljes szocho kedvezmény, a 3. évben pedig
50%-os.

20
21
91. KÖZTEHER FOGALMA AZ ADÓZÁSBAN

Az adók, a járulékok, az illetékek és az egyéb befizetési kötelezettségek, illetve a visszafizetési

kötelezettség alatt álló költségvetési támogatások.

92. KISADÓZÓ FOGALMA

A kisadózó vállalkozások tételes adóját jogszerűen választó egyéni vállalkozó esetében az egyéni
vállalkozó mint magánszemély, egyéni cég esetén annak tagja, közkereseti társaság, betéti társaság,
valamint ügyvédi iroda esetén a társaság, az ügyvédi iroda kisadózóként bejelentett tagja.

22