Politikai és gazdasági konszolidáció Magyarországon az 1920-as években

11. évf. Tk.: 161-162., 215-219 o.

Forrásokkal!

A TÖRVÉNYESSÉG HELYREÁLLÍTÁSA – ismétlés

▪ 1920. jan. [25-26.]: Nemzetgyűlési választások:
o a meg nem szállt területeken (a románok csak márciusban ürítették ki a Tiszántúlt, a
szerbek pedig csak 1921 októberében hagyták el Pécs környékét)
o az 1. ált., titkos vál. jog alapján történő választás (még a nők is szavazhattak!)
➢ [ffiak: 24. életévtől, 6 éves m. állampolg-ság, féléves egy helyben lakás.
➢ nők: uaz mint a ffiaknál, de! + írni, olvasni tudás.
➢ össz.: 3 m. 42 ezer szavazójogosult (az összlakosság 40 %-a).
➢ a vál. szab-a nem valósult meg: ÉME + ~ szerv-k, egyesületek  Kisg. párti, lib.
jelöltek // a korm. internálási rendelete: az állam és a társ. érdekeire, a közrendre
veszélyes elemek kitelepítendők Hajmáskérre, internálótáborba (főként szoc.dem.
munkásokat és spekulációval vádolt zsidó kiskeresk-ket)] 
o  szoc.demek aggodalmaskodása  1920. jan. közepén ki is váltak a Huszár-korm-ból
(ui. Peyer Károly lemondott) // a vál-kon való részvételt is visszautasították. (A bojkott
109 ezer fővárosi lakos vett részt.)
o a 1. a Kisgazdapárt (79 → 91 mandátum – az 1920 máj-ában Tiszántúlon is megtartott
vál. -ben), 2. a KNEP (72 → 59 mand.) – együttesen abszolút többséget szereztek.
 Ui. a parasztság számarányának megfelelően vehetett részt a vál-kon!
 (A további 51 mand-n már 6 párt osztozott.)
 1920-1922: a ngy.:
a régi nagybirt-nagypolg. uralk. elit restaurációs célkitűzései → a birtokos parasztság
és a keresztény városi középrétegek kétarcú, a háb. előtti konz-liber. rsz-rel és a forr.
munkásmozg-mal  álló, reformista + társ. mobilitást és reform-kat követelő // na-
cion., vallásos és antiszemita törekvések képv-je.
▪ 1920. febr. [16.] összeült az új nemzetgyűlés – ünnepélyes keretek
 nemzetgyűlésnek nevezik, mert a régi főrendiház nem működött.
 de! [febr. 17.] a Népszava szerk-jét, Somogyi Bélát és munkatársát, Bacsó Bélát a fehér-
terrorról írott (leleplező) cikksorozatuk miatt tiszti különítményesek meggyilkolták.
(Felvetődött az alkotmányosság kérdése!)
 1. feladat: Mo. államformájának tisztázása:
Mivel 1918-1919-ben (polg. dem. forr. és Tk.) a közt. a politikusok előtt „kompromit-
tálódott” / „lejáratódott”  cél: a monarchia visszaállítása (ui. a mon. Mo-n már „ezer-
éves”)
DE!  ? Ki legyen a m. kir.? → viták: szabad kir.vál-k  legitimisták (karlisták):
A legitimisták szerint a Habsburg-házat illeti meg a m. trón (a karlisták ezen belül csak
IV. Károly újbóli trónra ültetését tudták elfogadni),  a szabad kir.vál-k szerint a Habs-
burgok ezt a jogukat eljátszották. Nyilvánvaló volt, hogy a sem a békekonf., sem a Mo-
narchia utódállamai nem tűrnének el Habsburg uralkodót Mo. trónján. →
→ Mo-n egyelőre nem választanak kir-t, hanem kormányzót választanak. (Vö. Hunyadi
János, Kossuth Lajos)
▪ 1919. márc. 1. Horthy Miklóst kormányzóvá választották. (titkos szavazáson a 141-ből
131 szavazatot kapott)
 o Eredetileg felmerült még Apponyi Albert neve is, de! ő legitimista volt, s az antant sem
támogatta → Horthy megválasztását támogatta Apponyi.
o A kormányzó jogkör  kir. jogkör (még többszöri bővítés után sem.)
o A kormányzó korlátozott királyi hatalommal rendelkezett, de a következő korszakokban
többször is kibővítik jogkörét. (a kormányzónak, szemben a királlyal, nem volt nemesítési
joga. Horthy ennek ellensúlyozására létrehozta a Vitézi Rendet: a vitézek jelentős, élet-
képes kisbirtoknak számító földterületet kapnak).
o ő képviselte az o-t, szerződéseket köthetett, követeket küldhetett és fogadhatott
o hadüzenethez, békekötéshez, hds-nek az o. határain kívülre küldéshez a ngy. hozzájáru-
lása kellett, ehhez a kormányzónak nem volt joga, de mint „Legfőbb Hadúr” nagy befo-
lyással bírt a hds-re!.
o felelős a tv.hozásnak, amely le is válthatta tv-szegés v. alkotmánysértés esetén
o nem szentesítette a tv-ket, csak aláírásával látta el
o csak relatív vétójoga volt: a tv.hozásnak visszaküldhetett tv-javaslatot, s miután újra-
tárgyalat, akár változatlan formában is, de ki kellett hirdetnie a kormányzónak.
o [nem gyakorolhatta a főkegyúri jogot]
o közkegyelmet csak a tv. alapján rendelhetett el.
o 1926-tól felsőházi tagokat nevezhetett ki
o 1933-tól elnapolhatta, berekeszthette és feloszlathatta az ogy-t.
o 1937-től vétójogát 2 ízben, 6-6 havi időközzel gyakorolhatta. (Ezután a nemzgy. nem
vonhatta felelősségre.)
o Utódot javasolhatott.
o A kormányzói jogkör kiterjesztésének az volt az oka, hogy a szélsőségeket ezzel is fé-
kezni tudják a pol. életben.
▪ S. S.: Mo. államformája így király nélküli (alkotmányos) királyság
Formálisan megvolt a 3-as hatalommegosztás, de! a pol. gyakorlatban a demokrácia erőtel-
jesen korlátozott, többnyire formális volt.
 tv.hozó hat.: nemzetgyűlés (parlament)
 végreh. hat.: parlamentnek felelős korm.
 bírói hat.: független igazságszolg.
▪ 1944-ig maradt érvényben az ideiglenes megoldás  Horthy-korszaknak nevezzük ezt az
időszakot.

POLITIKAI KONSZOLIDÁCIÓ – innen alaposan tanulandó

▪ 1920. febr.: elrabolták és meggyilkolták a Népszava (szocdem. napilap) 2 munkatársát: So-
mogyi Bélát és Bacsó Bélát.
 Oka: leleplező cikksorozatot jelentettek meg a különítményesek önkényeskedéseiről. A
kormány [továbbiakban: korm.] eltussolta az ügyet, de külföldön nagy botrányt kavart:
a szállítómunkások szakszervezetei nemzetközi bojkottot hirdettek Mo. ellen.
▪ 1920. jún. 26.: Simonyi-Semadam Sándor kormánya lemondott,
 a vagyonos osztályok erélyes, stabil kormányzást követelnek,
 szilárd gazd. és pol. feltételeket követelnek (vagyis konszolidációt)
▪ 1920. júl.: gróf TELEKI PÁL kormányalakításával (1920. [júl. 19]-1921. [ápr. 14.]) kez-
detét vette az ellenforradalmi rszr. konszolidációja.
o az újkonzervativizmus eszmekörét követi:  a hagyományos konzerv. jobbo-lal // 
jobbo. radikalizmus és tiszti különítményesek. →
o → [1920. nov. 10.] feloszlatta, ill. a hds-be olvasztotta az alkotmányos rendet fenyegető
és a kormányzatot is lejárató különítményeket.
  akik nem fogadták el, azok Prónay vez-vel a tisztázatlan Burgenland (Őrvidék)
ter-n foglaltak állásokat  „Rongyos gárda”
 A korm. is támogatta őket, hogy ezzel sakkban tartsa a jugoszlávokat, akik a
baranyai háromszögből nem akartak kivonulni. [Aug. 21-én a jugoszlávok távoztak
 a korm. nem támogatta tovább Prónayékat → kikiáltotta a „Lajta-bánsági Közt-
t”, de!  Horthy.]
o felfüggesztette az Ébredő Magyarok Egyesület (ÉME) működését (az egyik legjelentő-
sebb, ter. revíziót sürgető szervezet.)
o [1920. szept. 26. 1920:XXV. tc.] Numerus clausus (zárt szám)
➢ az o-ban élő „népfajok és nemzetiségek” o-s arányszáma + a „nemzethűség és er-
kölcsi megbízhatóság” alapján nyerhető felvétel a felsőoktatási intézményekbe
➢ Cél:
• értelmiségi túlképzés csökkentése
• a ngy. jobbo. és szélsőjobbo. csop-k pol. lecsendesítése
• városi kis- és középpolg-k leszerelése,
• az elcsatolt ter-kről visszaköltöző értelmiség állásokba juttatása,
➢ 1928-ban módosítják (Ld. Tk. 101. o-n lévő forrást) – gyakorlatilag nem érvénye-
sítik a numerus clausust,
o [1920. nov. 13. – 1920: XXXVI. tc.] földreform kidolgozása
➢ a konszolidáció előrehaladtával a nagybirtokos érdekek egyre erősebben érvénye-
sültek a kormányban,  Nagyatádi Szabó István (földművelésügyi miniszter, kis-
gazda) sorozatos kompromisszumokra kényszerült.
➢ cél: agrárprol-k, birtokos parasztság elégedetlenségének , // támogatásuk elnye-
rése (rszrhű támogatók szerzése)
➢ mód: nagybirtokosok felajánlásai alapján jutott földhöz a korm.
– ezzel //-n a tv. birtokmaximumot nem állapított meg,  a nagybirtokrszr. érintetlen
maradt.
– az új tulajdonosokkal akarták megfizettetni a földet,
– az o. ter-ének 6 %-a került kiparcellázásra [16 m kat. holdból 948 ezer kat. h.]
(Nagyartádi sokkal nagyobb volumenű földosztásban gondolkodott!)
➢ a szétosztandó ingatlanokat nem kisajátították, hanem vásárolták,
➢ mivel minél több jogosultnak akartak földet adni  túlzottan kis parcellákat osz-
tottak.  nem tudott belőle megélni egy parasztcsalád.
➢ kb. 2 m. embert érintett a földosztás,
DE! jórészt jómódú gazdák (kb. 111 ezer fő) kaptak birtokkiegészítést
A birtokok felét 300 ezer szegényparaszt kapta: 1-2 holdas parcellákban (átlag 1,7
h.) // termelőeszközeik sem voltak.
➢ Eredmény:
– a földosztás sem a birtokmegosztásban, sem a társ. szerkezetben nem okozott lé-
nyeges vált-t. 
–  az agrárprobléma változatlanul megoldatlan maradt.
– DE! egy radik. földreform veszélye   a nagybirtokosok pozíciói erősödtek. // a
ma. falu átmenetileg lecsillapodott.
– ekkora földekből nem lehetett megélni  olcsó munkaerőkínálat a nagybirtoknak
//
– // nem ment végbe nagyarányú gépesítés és technológiai korszerűsítés; // a magán-
tul. tisztelete + birtokos paraszti illúziók nőnek  a pol. rszr. erősödik.
➢ Köztes-Európa más o-iban radikálisabb földreformot hajtottak végre, (de! naciona-
lista alapon)  a középbirtok a domináns.
 o [1921. márc. 16. 1921:III. tc.] „Az állam és a társ. rendjének hatályosabb védelméről
szóló tv.”
➢ „az állam megsemmisítésére, különösen vmely társ. osztály kizárólagos uralmának
erőszakos létesítésére irányuló mozg-t vagy szervezkedést kezdeményező vagy ve-
zető egyén súlyos büntetésben részesül.”
➢ S. S.:
– a szélsőbal és szélsőjobb elleni fellépés ( komm-k illegalitásba kényszerültek)
– a tiszti különítményesek féken tarthatók.
▪ 1921. márc. [26.]: 1. kir.puccs:
o IV. Károly váratlanul megjelent Mo.-on (Szombathelyen), és el akarta foglalni a trónt,
arra hivatkozva, h. 1918-ban csak felfüggesztette uralkodói jogkörét.
o DE! márc. 27.: tárgyalás Horthyval, aki meggyőzte, hogy visszatérése esetén a környező
országok azonnal megtámadnák Mo.-t, ezért visszatért Svájcba. // [ápr. 4.] antant tilta-
kozás 
o  [ápr. 5.] Iv. Károly elhagyta Mo-t.
o Olo., Rom., Csehszl., Sz-H-Szl. Kir-ság külön is kifejezte tiltakozását → a kir.puccs
hatására felgyorsult a kisantant létrejötte.
▪ Az 1. kirpuccs idején Teleki tisztázatlan magatartást tanúsított (titkos találkozó a kir-lyal):
ezzel a legitimistákat támogatta  1921. ápr. [13.]: lemondani kényszerült. DE! A konszo-
lidáció utóda, gróf Bethlen István idején is folytatódott, sőt ekkor nyert erőteljes lendületet!

A BETHLENI BELPOLITIKA
▪ BETHLEN ISTVÁN:
o erdélyi nagybirtokos család sarja
o a bécsi ABC egyik vezéralakja
o konzerv-lib. eszmekört képviselt → konzervatív/korlátozott demokrácia = „irányított
demokrácia”:
„… nem elég a jog, hanem a jog mögött erőnek kell lennie, mert ha a jog mögött
erő nincsen, akkor a jogot érvényesíteni nem lehet.” (Bethlen I.)
o 1921-1931 között volt me.
▪ Első intézkedései:
o 1921. júl. [26.]: a ngy. becikkelyezi a trianoni békét,
o aug. [29.]: Mo. és az USA megköti a békét Bp-n
o DE! komoly ter. problémák álltak ekkor még fenn:
o D-Mo. egy részét a jug-k tartották kezükben (megsértve a belgrádi egyezményt, majd
a békét)  nagyhat. akarat //
o // 1921. aug. [14.] „baranyai_Bajai Szerb-M. Közt.” kikiáltása – Jug. védnöksége alá
helyezi.  [aug. 22.] m. csapatok vonultak be pécsre  Jug. nem mer ellenállni  Pécs
és Baranya megye Mo-hoz tartozik. // (Jug. 4000 m. bányásznak menedékjogot adott.)
▪ 1921. okt. [20-24.]: a 2. kirpuccs:
o IV. Károly váratlanul (híveit is meglepve) visszatért Mo.-ra [repülőgéppel Dénesfára],
de most már ellenkormányt [me-e: Rakovszky István] is alakított, és a hozzá csatlakozó
csapatokkal Bp. felé vonult.
o Horthy biztosította magát a hds. hűségéről // antant tiltakozás // csehszl. és jug. hds.
részleges mozgósítása →
o → Fegyveres ellentámadás: okt. 23.: budaörsi csata  IV. Károly megadta magát, [→
Tatán letartóztatták feleségével, Zitával együtt, → Tihanyban őrzik őket → nov. 1.: át-
adták őket az antantnak, → Bajánál „hagyta el” az o-t]
 o a Port-hoz tartozó Madeira szigetére vonult vissza, ahol hamarosan (1922. ápr. 1.) meg-
halt.
▪ 1921. nov. 6.: A magyar Nemzetgy. kimondta a Habsburg-ház trónfosztását (= 3. detroni-
záció!), [1921: XLVII. tc.]
 [okt. 31.] a békekonf. felszólította Mo-t a trónfosztásra,
 de a „király nélküli királyság” államformája fennmaradt.
▪ A detronizáció után a legfőbb cél a belpol. élet stabilizálása:
o az ellenzéket mérsékelni kell
o szilárd korm.párti többséget kell létrehozni, mely a hosszú távú kormányzást garantálja
– még népszerűtlen intézkedések esetén is! →
▪ 1921. dec. [22]: Bethlen-Peyer-paktum: = az MSZDP-vel kialakított kompromisszum!
o a me. megállapodást kötött a legerősebb ellenzéki párttal, a Peyer Károly vezette
szoc.dem-kal.
o  MSZDP = tv-s pol. tényező (a korm. is elismerte) → cserébe:
➢  az osztályharc alapján maradt, de! tartózkodni fog a pol. sztrájkoktól,
➢  gazd. együttműködést ígért a polg-sággal
➢  csökkenti az agitációt a földmunkások körében // nem hoz létre vidéki szerveze-
teket
➢  lemondott a vasutasok, postások és a közalkalmazottak szervezéséről (Vö. 1930.
máj. 1.!)
➢  Külföldön mellőzi a magyar kormány kritikáját, bírálatát,
o Korlátozottan működhetett a párt, de biztosított volt a legális (parlamenti) működése +
mérsékelt ellenzéki szerepet is betölthetett!
▪ 1922. febr. [22] Bethlen létrehozta az Egységes Pártot:
o A kir.puccsok -ben a KNEP kompromittálódott és bomlásnak indult. // Bethlen felis-
merte, hogy a korm.pártot a Kisgazdapártból kell létrehoznia, mely a földosztást követő
panamák miatt szintén meggyengült. →
o → Miután belépett a Kisgazdapártba, egyesítette a két pártot: Egységes Párt (Keresz-
tény-Keresztyén Kisgazda- és Földműves és Polgári Párt).
o Elnöke: Nagyatádi Szabó István
o Alelnök: Gömbös Gyula
o nem a legnagyobb párt adta a me-köt, hanem a me. adta a legnagyobb pártot.
▪ 1922: lejárt a ngy. megbízatása  új vál.jogi tv-re volt szükség a kormpárti többség meg-
szerzéséhez is. DE! a jelenlegi Ngy. nem fogadott volna el a korábbinál antidemokratiku-
sabb vál. jogi tv-t  Bethlen későn terjesztette be  nem tudták megtárgyalni // Horthy
feloszlatta a ngy-t  rendeleti úton lépztette életbe Bethlen a vál.jogi tv-t
o nyílt szavazás vidéken
o vál.jogosultak körének szűkítése (ld. előző lecke!)
o  1922: 58 %-os korm.párti győzelem

MAGYAR KÜLPOLITIKA HÚSZAS ÉVEKBEN

▪ 1921: még m. csapatok állomásoznak a trianoni békében Ausztriának ítélt Burgenland tér-
ségében. Bethlen hivatalosan kivonta a csapatokat, de! támogatta az ottani szabadcsapatokat
(ld. Rongyos gárda).
→ Olo. kompromisszumot javasolt: Mo. ürítse ki Burgenland nagyobbik részét, cserébe
népszavazást tartanak
→ 1921. dec. [14-16.] Népszavazás Sopronban és környékén:
 Erőteljes propaganda, a német többségű város Mo. mellett döntött. → [a 24 e. szavazat-
ból 15 e. Mo-é lett] Sopron = „civitas fidelissima” (a leghűségesebb város)
▪ a m. külpol. revíziós céljait a szomszédos államok elutasították
o a kisantant gazd. és kat. ereje többszörösen felülmúlta Mo-ét.
o Fro. a kisantantot támogatta,
o a brit kormány a nemzetközi stabilitás fenntartása érdekében nem feszegette a kérdést.
o a Szu-val ideológiai okok miatt szóba sem jöhetett a kapcs. felvétel.
o No-hoz komoly illúziókat fűztek a m. kormányzati körök – alaptalanul (ui. a weimari
No. nem akarta a Ro-hoz, ill, Jug-hoz fűződő kapcs-it megterhelni).
o Olo. határozottabban biztatta a m. politikusokat  1927: olasz-magyar örökbarátsági
szerz. (ui. mindkét fél érdekelt volt Jug. meggyengítésében), de! a kisantanttal sem akart
emiatt teljesen szakítani.
DE! Mo. kitört külpol. elszigeteltségéből!!
o 1928: Örökbarátsági szerződés még: Lo-gal: Pilsudski támogatta a revízió szükséges-
ségének napirenden tartását és a békeszerz. módosítását (Vö. müncheni egyezmény!),
o [majd Ausztriával, Bulg-val, To-gal]
▪ A m. korm. a 20-as években teljesítési pol.-t folytatott,  1922: méltánylásképpen felvették
a Nemzetek Szövetségébe.  lehetőség kölcsönre!
▪ Mo. célja: békésen, vagyis diplomáciai úton érje el a revíziót:
o etnikai alapon követeli //
o // a Ny. demokráciák beleegyezésével tartja megvalósíthatónak.
▪ DE! 1925 vége: diplomáciai útlevéllel rendelkező m-okat fogtak el Amszterdamban, mert
hamis fr. frankkal akartak fizetni. A nagy mennyiségi hamisítványt a volt miniszterelnök,
Teleki Pál által irányította Térképészeti Intézetben nyomtatták, bp-i rendőrfőkap. támoga-
tásával.
Cél: a hamisítványokkal megingassák a fr. gazd.-i helyzetet, és így álljanak bosszút a Tria-
non fő felelősének tartott Fro-on.
De! a frankhamisítási botrány sem vezetett a konszolidációt folytató Bethlen-korm. buká-
sához.

GAZDASÁGI KONSZOLIDÁCIÓ
▪ a háb. + a forr-k, + a román megszállás + a tartós blokád + a területvesztés (trianoni béke)
rendkívüli visszaesést eredményezett a m. gazd-ban:
o megszűnt a Monarchia biztos piaca
o a m. gazd. aránytalanná vált
➢ ter. összezsugorodás
➢ a nyersanyagforrások jelentős része határon kívül rekedt // a feldolg.ip. jelentős ré-
sze Mo-n maradt. (Pl. egyetlen sóbánya maradt Mo-n; faexportáló o-ból faimpor-
tőrré váltunk).
o infláció:
➢  Egyre növekvő költségvetési deficit  fedezetlen bankjegyeket bocsátottak ki
 növekvő infláció 
➢ nagyfokú munkanélküliség
➢ az életszínvonal további süllyedése
➢ // 350-400 ezer fő érkezett az elcsatolt ter-kről
▪ [Hegedűs Lóránt pénzügymin. (Teleki és Bethlen-korm-ban)]
 inflációellenes pol.:
– fedezetlen pénzkibocsátás megszüntetése,
– szigorú takarékossági rendszabályok
 – új adók (pl. egyszeri vagyonadó) // eddigiek felemelése,
De! Kudarc
➢ a bevételek elmaradtak a remélt összegtől [24 md. korona]
➢ a korm. nem tartotta magát a pénzügym. redukált költségvetéséhez
➢  a befolyt összeget nem az államadósság törlesztésére és a gazd. élénkítésére for-
dították, hanem újabb költségvetési kiadások fedezésére.
S. S.: a szanálási terv 1921 őszére összeomlott  a pénzügym. lemondott // az infláció
elszabadult  1923 tól a reális gazd. tervezésére és számvetésre már nem volt mód!
▪ Új pénzügym. [Kállay Tibor]:
o kezdetben hegedűs inflációellenes pol-ját folytatta (újabb adók // állami alkalmazottak
számának csökk-e)
o DE! tartós javulás nem következett be // gazd. szerkezetváltásra lenne szükség, vagyis
importpótló iparosításra a szomszédos országok protekcionista gazdaságpol-ja miatt 
▪ [1923:] Mo. népszöv. kölcsönökért folyamadott.
o 6-700 m. Au korona kölcsönt kértek
o a kisantant + Fro. ellenezte a kölcsönt, de! N-Brit. és Olo. támogatta 
o 250 m. Au korona kölcsönhöz jutott Mo. [a felét N-Br-tól, a másik felét USA, Olo.,
Svájc + 3 o. adta]
o A szokásosnál kedvezőtlenebb feltételek: évi 7,5 %-os kamat – 20 évre [ 20 év múlva
Mo-nak 600 m. Au koronányi összeget kell visszafizetnie.]
o Feltétel: 1926-ig népszöv. főbiztos ellenőrizte a m. államháztartás ügyeit.
o Tisztázták Mo. jóvátételét is: 20 év alatt 200 m. Au korona jóvátételt kell fizetni.
▪ 1924: létrejött a Magyar Nemzeti Bank
o megkapta a bankjegykibocsátás kizárólagos jogát
o 1927-re: új pénz: korona → pengő (stabil maradt)
▪ S. S.: A 20-as évek közepére helyreállt az államháztartás egyensúlya, // befejeződött a gazd.
élet újjászervezése is. // protekcionista gazd.pol.
▪ 1929. az ipari termelés már 12%-kal haladta meg az utolsó békeév (1913) teljesítményét.
o Különösen a textilip., vegyip. és gyógyszergyártás prosperált, és előretört a villamos-
energia-ip.
o A m. termékek a nemzetk. piacokon is megállták a helyüket: keresettek voltak a Ganz
dízelmozdonyai, az Orion rádió és az Egyesült Izzó égői.
o Bp-Hegyeshalom vasúvonal villamosítása
o Az élelmiszeripar szerepe csökkent.
▪ A mezőgazdaság stagnált.
o 1929-es év termelése csak 1-2%-kal haladta meg az 1914-es szintet.
o A lakosság közel 55%-a mezőgazdaságból élt, de az ágazat csak a nemzeti jövedelem
38,5%-át állította elő.
▪ S. S.: Mo. = közepesen fejlett agrárip. o. lett (~ Spo., Olo., Lo.)
▪ Szociálpol. intézkedések: Vass József népjóléti min. közreműködésével
o [1927]: kötelező betegbiztosítás kiszélesítése – a városi munkásság 80-90 %-ára kiter-
jedt!
o [1928]: kötelező öregségi, rokkantsági, özvegyi, árvasági biztosítás bev-e,
o [1928]: OTI (Orsz-s Társadalombiztosító Intézet létrehozása.)

OKTATÁSI RENDSZER
▪ jelentős haladás a két vh. között
▪ népiskolákat fejlesztik: tanterem-, tanítólakás-építések
▪ analfabéták aránya csökken [15% → 6%, míg Lo-ban 20% és Ro-ban, Jug-ban 35 % feletti!]
▪ iskoláknak csaknem felében egyetlen tanító dolgozott, egyetlen tanteremben [1 tanítóra átl.
50 gyerek, inkább 40 a korábbi 60 helyett.]
▪ érettségizettek aránya több mint duplájára nőtt, de még így is csak a felnőttek 6%-nak van
érettségije
▪ egyre több egyetemista, diplomás
▪ a korszak kultuszminiszterei:
o jelentős összeget fordítanak az oktatásra: ösztöndíjrendszer, kutatóintézetek, külföldi
magyar intézetek támogatása:
o gróf Klebelsberg Kunó (1922-1931):
• 1922-31 között a konszolidációs Bethlen-kormány kultuszminisztere volt.
• kultúrfölény pol-ja
 elsősorban a kulturális színvonal emelésével kell Európa és a szomszéd népek
előtt bizonyítani a magyarság vezető szerepre való elhivatottságát, a revízió, a
történelmi Magyarország visszaállításának jogosságát. (Klebelsberg Kunó)
 A magyar kultúrfölény koncepció kidolgozása és elfogadtatása után kiemelkedő
részesedést (10,5 százalék) tudott biztosítani az állami költségvetésből kulturális
és oktatási célokra: ennek keretében a korábbinál több, kb. 5000 népiskola épí-
tését szervezte meg.
• Szent István-i állameszme
• a teljes revízió után a m. állam újra magában foglalja a tört. Mo. népeit
• ~ nemzeti összefogást kell kialakítani, mint Szent István korában
• DE! Ehhez „osztályok feletti” kollektív nacionalista neveléspol. kell
➢ 1926: népiskolai tv.: 3 500 új tanterem, 1700 tanítói lakás építése (1930-ra meg is
valósult.)
➢ a középosztálybeli diákok támogatása
➢ Tud-s közp-k: Sváb-hegyi csillagvizsgáló, tihanyi biol. int., bécsi, berlini Collegium
Hungaricum és a római M. Akadémia
➢ Szegedi jelentősége
o Hóman Bálint (1932-1942):
➢ az alsóbb társ. osztályok támogatása
➢ Tanulói internátus és Hősök Kapuja támogatása Szegeden,
▪ Magyar tudósok:
o matematika: Rátz László, Mikola Sándor, Beke Manó,
o Fizika: Bay Zoltán,
o Vegyész: Polányi János, Hevesy György,
o Biológia és orvostud.: Szent-Györgyi Albert, Korányi Sándor, Marek József,
o Történetírás: Hajnal István, Hóman Bálint, Szekfű gyula
o Lélektan: Ferenczi Sándor, Szondi Lipót
▪ A m. műv., kult. élet jeles alakjai:
o zene: Bartók Béla, Kodály Zoltán, Dohnányi ernő,
o festészet: Derkovits Gyula, Egry József, Szőnyi István,
o szobrászat: Medgyessy Ferenc, Ferenczy Béni,
o filmművészet: Cukor György, Korda Sándor, Szőts István,

ÖSSZEGZÉS
▪ [A Bethlen-kormány által bevezetett gazdasági reformok prosperitást hoztak, ám mivel je-
lentős részben külföldi tőkén nyugodtak, az ország kiszolgáltatottá vált a külgazdasági
 folyamatoknak. Ráadásul a kölcsönökből megvalósított befektetések jelentős része nem ter-
melt olyan jövedelmet, ami a törlesztést lehetővé tette volna.
▪ Az 1920-as évek végére Magyarország a legeladósodottabb ország lett Európában. Ez a
tény és ennek káros következményei, majd csak a világválság bekövetkeztével válnak sokak
számára egyértelművé.
▪ A ’20-as évek közepétől jellemző gazdasági stabilitás a politikai konszolidációt is elősegí-
tette, hiszen a szélsőségeket kiszorították a politikai életből. A korlátozott parlamentarizmus
azonban mindvégig fennmaradt, hiszen az alkotmányos pártok működését is korlátozták,
nem érvényesültek teljesen a szabadságjogok, erősen szűkítették a választójogot is, ami mi-
att a népesség jelentős hányada nem kapott politikai képviseletet.]
Források, mellékletek:

„Mi demokráciát akarunk, de nem a nyers tömegek uralmát, mert azok az országok, ahol a
tömegek uralma vált úrrá az egész nemzet felett, a pusztulásnak vannak szánva.” (Bethlen Ist-
ván; 1922)

„Mint a legtöbb magyar arisztokrata, lelke legmélyén ő is legitimista volt. […] Ugyanakkor azt
is megértette és elfogadta, hogy a Monarchia visszaállítására […] semmilyen esély sincs. […]
A királykérdés […] elintézéséből Bethlen jelentős kül-és belpolitikai tőkét kovácsolt.” (Rom-
sics Ignác történész)

„Magyarországnak Trianon óta csak egyetlen célja lehetett, […] az, hogy darabokra vagdalt
országunkat újból összefoltozzuk és nemzetünk a Duna–medencében visszaszerezze az őt meg-
illető súlyát és szerepét. Ennek útjában nem is a nagyhatalmak állnak, hanem a szomszédok.”
(Bethlen István)

Kronológia:
1921 – Bethlen-Peyer paktum
1922 – Az Egységes Párt létrehozása
1922 – A választójog korlátozása és részben nyílttá tétele
1923 – A szélsőjobboldali ’fajvédők’ kiszorítása a kormánypártból
1926 – A felsőház újraszervezése

„Félni kell attól, hogy fokozottabb kacérkodást fogunk látni a nemzeti szocializmus eszméivel,
a párttotalizmussal, SS és SA alakulatok formálásával, […] amelyek az ország nyugalmát, rend-
jét, hitelét és biztonságát veszélyeztetik.” (Bethlen István; 1935)

„Emögött a gondolkodás mögött tulajdonképpen egy harcias és gyűlölködő antiszemitizmus

áll, amely lehet kitűnő jelszó bizonyos gazdasági, szociális, és egyéb követelések, politikai kö-
vetelések felállítására, de amely gyűlölködő atmoszférában ezt a kérdést megoldani sohasem
fogják, mert a gyűlölet destruálni képes, de építeni sohasem lesz képes.” (Bethlen István parla-
menti beszédéből; 1937)

Kronológia
1921. Gróf Bethlen Istvánt a kormányzó Magyarország miniszterelnökévé nevezi ki
1921. Második királypuccs (a budaörsi csata)
1921. Bethlen István létrehozza az Egységes Pártot
1921. Bethlen–Peyer-egyezség megkötése
1922. Új választójogi rendelet kiadása
1923. Gömbös Gyula és a szélsőjobb kiszorítása a kormánypártból
1931. Bethlen lemondása a miniszterelnökségről

„Amit a szomszédos államok és a nagyhatalmak jelenleg várnak a magyar kormánytól, az kül-

politikailag a béke, belpolitikában pedig a rend. Agressziót és felfordulást három irányzat
idézhet elő: a magyar fasiszták (irredenta és antiszemita szervezetek), a királypártiak és a kom-
munisták. Bethlen gróf mindeddig féken tartotta őket.” (Doulcet francia követ jelentése, 1922)

„A demokrácia […] az állami hatalmat úgy szabályozza, hogy minden néposztálynak egyforma
befolyása legyen rá. Nem jelentheti tehát a demokrácia a nyers tömegeknek a vak uralmát.
[…] A jelen kormányra nézve az a következmény folyik, hogy lehetőleg a szabadságjogokat
helyreállítsa. A kormány el van szánva, hogy a sajtószabadságot kellő időben helyreállítsa.
A gyülekezési és szabadságjogok tekintetében a kormány el van szánva arra, hogy minden
tekintetben megkísérli azoknak helyreállítását.” (Kormányprogram és bemutatkozás a Nemzet-
gyűlésben, 1922)

„Eszményképe a parlamentarizmus 19. századi formája, azaz a népképviselet korlátozott érvé-

nyesülése volt, s fenntartotta a történelmi vezető rétegek irányító szerepének szükségességéről
vallott nézeteit is. […] Szembe kellett fordulnia Bethlennek […] azokkal a szélsőjobboldali
törekvésekkel, amelyek a korlátozott, ám mégis a nyilvánosság és a pártok pluralizmusán ala-
puló parlamentarizmust magát akarták fel- számolni, s az olasz példa alapján vagy attól füg-
getlenül diktatórikus kormányrend- szert akartak bevezetni. Velük szemben Bethlen az alkot-
mányosság hagyományos intézményeit, a parlamentet, a parlamentnek felelős kormányt, a
többpártrendszert és a sajtó pluralizmusát védte. […] A kormányzati rendszerbe épített »biz-
tonsági elemek« következtében azonban nem volt reális lehetőség arra, hogy a kormánypárt
megbukjon, és parlamenti váltógazdaság alakuljon ki.” (Romsics Ignác történész)

A mezőgazdaság üzemstruktúrájának változásai 1895 és 1935 között

A gazdaságok
Nagysága Száma az összes gazdaság %-ában Területe az összes terület %-ában
kat. holdban 1895* 1935 1895* 1935
0-5 53,7 72,5 6,0 10,1
5-20 35,3 21,3 24,2 21,8
20- 100 10,0 5,4 23,4 20,0
100-1000 0,8 0,6 13,4 18,2
1000 felett 0,2 0,2 33,0 29,9
* Az 1920-as országterületre számolva.

„Mi alulírott bodonhelyi törpebirtokosok, földnélküli szegények, hadiszolgálatot teljesített ki-

tüntetett rokkant polgárok, azon tiszteletteljes kéréssel fordulunk a Tekintetes Bírósághoz, hogy
kérelmeink számára meghallgatást és méltányos orvoslást kérjünk.
1. Számos egyén teljesen elesett mindennemű földsegélyezéstől.
2. Azon egyének, akik a földbirtokrendezés útján földhöz jutottak, oly kielégítést kaptak, mely-
nél, ha figyelembe vesszük a nyújtott földek nagyságát, ezek távolságát az illetők lakásaitól,
továbbá ezen földek használhatatlanságát, úgy ezen segítség értéke oly csekélynek bizonyul,
hogy szinte csak folytonos ráfizetés mellett lehet azok műveléséről beszélni. Ezen felsorolt kö-
rülményeket igazolja a földek nagysága, mely a 800 négyszögöl – 2 kat. hold között váltakozik.
Értéküket igen súlyosan csökkenti a helységtől való nagy távolságuk, s így megmunkálásuk
körülményes és költséges.
Mindezek mellett még figyelembe kell vennünk ezen földek használhatóságát, illetve termőké-
pességét is. Ezen harmadik körülményt igen kedvezőtlenné teszi azon tényállás, hogy ezek a
földek: mélyfekvésű altalajvizes mocsárföldek, melyek legelőnek voltak használva, s jelenleg
sem alkalmasak kapásnövények termelésére.” (A bodonhelyi földnélküliek és törpebirtokosok
panaszos beadványa az Országos Földbirtokrendező Bírósághoz 1923. január 22-én)
„1. § […] Ennek a törvénynek alkalmazása szempontjából közérdekű földbirtokpolitikai célnak
nyilvánítható különösen az arany vagy ezüst vitézségi éremmel kitüntetett földmívelők, a föld-
míves hadirokkantak, a munkaképes földmíves hadiözvegyek és felnőtt földmíves hadiárvák
földhöz juttatása; gazdasági munkásházak emelése; a mezőgazdasági munkásoknak, törpe- és
kisbirtokosoknak földhöz juttatással való megerősítése, továbbá a közszolgálati alkalmazottak-
nak, a becsülettel szolgált katonáknak és az érdemes gazdatiszteknek földhöz juttatása, közok-
tatási célokat szolgáló intézmények és közlegelők létesítése avagy végül a haladó gazdálkodás-
nak irányt mutatni hivatott középbirtokok alakítása is.” (1920. évi XXXVI. törvénycikk a föld-
birtok helyesebb megoszlását szabályozó rendelkezésekről)

„1. § Aki az állam és társadalom törvényes rendjének erőszakos felforgatására vagy megsem-
misítésére, különösen valamely társadalmi osztály kizárólagos uralmának erőszakos létesítésére
irányuló mozgalmat vagy szervezkedést kezdeményez vagy vezet, bűntettet követ el, és öt évig
terjedő fegyházzal büntetendő.” (1921. évi III. törvénycikk, az ún. „rendtörvény”)

„Az értekezlet […] megállapodott abban, hogy:

1. A gyülekezési jog visszaállíttatik…
2. A szakszervezetek alapszabályaikban körülírt működésüket […] akadálytalanul folytathat-
ják. A közalkalmazottak, vasutasok és postások szakszervezete azonban vissza nem állítható
[…]
11. A kormány a gazdasági bajok orvoslására […] mindent elkövet, úgyszintén a munkabérek
szabályozására is kellő formát keres […]
A szociáldemokrata munkásság óhajainak […] teljesítésével párhuzamosan […] kijelentik,
hogy:
A nemzet és az ország érdekeit a munkásság érdekeivel azonosnak tekintik. […] hajlandó a
polgári osztályokkal gazdasági téren kooperálni. Politikai sztrájkoktól tartózkodik, szakít a li-
berális blokkal, nem támogatja a […] demagógiát. Mint a kormány ellenzéke tisztességes fegy-
verekkel küzd.” (A Bethlen-Peyer paktum. Részletek a minisztériumi titkár összefoglaló jelen-
téséből)

„Nagy veszedelem az, ha az általános, titkos választójogot műveletlen, értelmetlen tömegeknek

kell gyakorolniuk. Televényföldje az ilyen nép a legrosszabb demagógiának. Mint belügymi-
niszter meggyőződéssel működtem közre abban, hogy a Friedrich-kormány választójogi rende-
letét, amely a legszélsőségesebb általános, titkos választáson alapult, módosítjuk és választójo-
gunkat a magyar tömegek értelmi szintjével összhangba hozzuk. Vállalom e tényért a történelmi
felelősséget.” (Gróf Klebelsberg Kunó a választójogról)

„1. § A tudományegyetemekre, a műegyetemre, a budapesti egyetemi közgazdaságtudományi

karra és a jogakadémiákra az 1920/21-ik tanév kezdetétől csak oly egyének iratkozhatnak be,
kik nemzethűségi s erkölcsi tekintetben feltétlenül megbízhatók és csak oly számban, ameny-
nyinek alapos kiképzése biztosítható.
3. § […] Az engedély megadásánál a nemzethűség és az erkölcsi megbízhatóság követelményei
mellett egyfelől a felvételt kérők szellemi képességeire, másfelől arra is figyelemmel kell lenni,
hogy az ország területén lakó egyes népfajokhoz és nemzetiségekhez tartozó ifjak arányszáma
a hallgatók közt lehetőleg elérje az illető népfaj vagy nemzetiség országos arányszámát, de
legalább kitegye annak kilenctized részét.” (Az 1920. évi XXV. Törvény)

Kronológia:
1920. I. 25-26.: nemzetgyűlési választások.
VII. 19.: gróf Teleki Pál kormánya.
IX. 26.: törvény az egyetemi felvételek szabályozásáról (numerus clausus).
1921. III. 26—IV. 5.: IV. Károly első visszatérési kísérlete.
IV. 6.: a „rendtörvény”.
IV. 14.: gróf Bethlen István kormánya
X. 20-24.: IV. Károly második visszatérési kísérlete.
XII. 22.: megállapodás a kormány és a szociáldemokrata párt között.
1922. II. 22.: megalakul az Egységes Párt.
III. 2.: kormányrendelet a választójogról.
V. 28-VI.11.: nemzetgyűlési választás (Egységes Párt: 58%).

„Amit a szomszédos államok és nagyhatalmak várnak a magyar kormánytól, külpolitikailag

mindenekelőtt béke, belpolitikában pedig a rend.” (Részlet a magyarországi francia követ 1922.
márciusi jelentéséből)

„ 2. §. […] minden […] jogszabály, amely az Ausztriai Ház […] trónörökösödési jogát megál-
lapította vagy szabályozta, hatályát vesztette, és ezzel a királyválasztás előjoga a nemzetre visz-
szaszállt.” (Részlet az 1921. évi XLVII. törvényből)

„[…]A gyülekezési jog visszaállíttatik, gyűlések azonban csak zárt helyen tarthatók […] A köz-
alkalmazottak, vasutasok és postások szakszervezete […] vissza nem állítható.
[…] A kormány […] a munkabérek szabályozására is kellő formát keres […]
[…] a szociáldemokrata párt tartózkodik minden propagandától, amely Magyarország érdekeit
sérti […] Politikai sztrájkoktól tartózkodik […]” (Összefoglaló kormányzati jelentés az ún.
Bethlen–Peyer-paktumról, 1921)

„[…] A szavazás […] Budapest székesfővárosban és […] a többi törvényhatósági városban […]
titkosan, más választókerületekben pedig […] nyilvánosan történik.” (Részlet az 1922. évi 2200.
M. E. számú, a választójogról szóló rendeletből)

„A nemzetgyűlés most már az ősi alkotmányosság szellemében felújítja az országgyűlés ősi

kéttáblás rendszerét. […]
2. §. A felsőház tagjait a tagság joga
1. méltóság vagy hivatal alapján, továbbá
2. választás vagy
3. kinevezés
alapján illeti meg.” (Részlet az 1926. évi XXII., az országgyűlés felsőházáról szóló törvényből)
 A népszövetségi
kölcsön felvétele
után már 1925-
ben döntettek ar-
ról, hogy a ko-
rona helyére
pengő rendszert
vezetnek be, de
csak 1927. január
1-jén jelent meg
az új fizetési esz-
köz. (1 pengő 12
500 koronával
volt egyenlő.)
50 pengős mintabankjegy (1926. március 1.)

A gazdaság főágazatainak hozzájárulása a nemzeti jövedelemhez (%)

Ágazat 1913 1928–1929
Mezőgazdaság 44 39,7
Bányászat, kohászat 1,8
25
Ipar 29,3
Szállítás, kereskedelem 6,3
31
Egyéb 22,9

A gyáripari termelés ágazati szerkezete (%)

1913 1929*
Vas- és fémipar 15,5 11,3
Gépgyártás 13,8 10,2
Villamosenergiatermelés 1,5 4,2
Egyéb 12,1 12,2
Nehézipar összesen 42,9 37,9
Textilipar 4,8 14,2
Papíripar 0,6 1,2
Egyéb 9,3 11,0
Könnyűipar összesen 14,7 26,4
Élelmiszeripar 42,4 35,7
* 1929-re az ipari termelés 12%-kal múlta felül a háború előtti utolsó békeév szintjét.

„2. § A földbirtok helyesebb megoszlása közérdek lévén, egyéni jogcímen senkinek sincs
követelési joga arra, hogy neki földet juttassanak. Amennyiben azonban a törvény célja meg-
engedi s evégből elegendő terület is áll rendelkezésre, föld az erre érdemeseknek lehetőleg a
következő sorrendben és nagyságban juttatható:
1. hadirokkantaknak, hadiözvegyeknek és felnőtt hadiárváknak, ha sem házuk, sem házépí-
tésre alkalmas ingatlanuk nincs, [...] családonként 600 négyszögölnél nem nagyobb házhely és
belsőség;
2. mezőgazdasággal foglalkozó, föld nélküli, önállóan kereső, önjogú munkásoknak családon-
ként legfeljebb az 1. pontban említett nagyságú törpebirtok;
3. mezőgazdasággal foglalkozó, önállóan kereső, önjogú törpe- vagy kisbirtokosoknak gazda-
ságaik kiegészítése végett […] legfeljebb tizenöt kataszteri hold […]” (A földosztásról szóló
törvény; 1920)

„[...] szükséges, hogy a közhatalomnak a szociáldemokrata munkásságra nézve sérelmes keze-

lése megszűnjék, a megtorlás politikája helyébe a megbocsátás és kiengesztelődés politikája
lépjen, és olyan intézkedések történjenek, melyek a kivételes állapotok révén megszorított köz-
szabadságokat a lehetőségig biztosítják. […]
Az értekezlet megállapodik abban […] hogy a gyülekezési jogot valamennyi pártra nézve
egyenlő elbánás mellett a kormány visszaállítja. [...]
A kibocsátandó rendeletben e politikai gyűlések tartása engedélyhez köttetik.
[…] megállapodik abban, hogy a szakszervezetek is az egyesületek fogalma alá tartoznak és
politikával semmi körülmények között nem foglalkozhatnak. Jóváhagyott alapszabályaikban
körülírt működésüket akadálytalanul folytathatják.
A feloszlatott vagy felfüggesztett szakszervezetek közül a közalkalmazottak, vasutasok és pos-
tások szakszervezetei vissza nem állíthatók.
A szociáldemokrata párt […] tartózkodik minden propagandától, amely Magyarország érdekeit
sérti, hanem ellenkezőleg, aktív propagandát fejt ki Magyarország javára egyfelől a külföldi
szociáldemokrata pártvezetőségeknél, kormányoknál ….” (Részletek az 1921-ben kötött Beth-
len–Peyer–paktumból)

Korabeli plakát a pengő bevezetéséről (1927)

 Tízpengős bankjegy

A magyar ipari termelés alakulása

(1913 = 100%, Trianon utáni országterületre számítva)
év fémipar gépipar élelmiszeripar vegyipar textilipar
1913 100 100 100 100 100
1921 66 44 70 52 70
1924 50 36 69 62 121
1929 82 83 95 108 315

Választási eredmények Magyarországon

Keresztény
Nemzeti Egység Országos Kisgazda Magyarországi
év Pártja Párt Szociáldemokrata egyéb
Párt
1922-től: Egységes Párt
1920 38% 34% nem vett részt 28%
1922 57% 10% 33%
1926 69% 6% 25%

1923-ban, ill. 1926-ban kiadott papírpénzek feliratai

A magyar ipari termelés alakulása

(az 1913-as szint %-ában, összehasonlítható országterületen)
 Év Fémfeldolgozás Gépgyártás Élelmiszeripar
1913 100 100 100
1921 66 44 70
1924 50 36 69

Az 1925-ben életbe lépett vámtételek

termékek behozatali vám
ruházat, bőrtermékek, papír, élelmiszer 50–75%
gépek 20%
fa, kőolaj, fémek 0%
átlagos vám 30%

„Magyarország minden vagyona és jövedelme rangsorbeli elsőbbséggel szavatol

[biztosítékot jelent] a [győztesek követeléseinek] megfizetéséért.
Az 1921. évi május hó 1. napjáig a Magyar Kormány a […] képviselt Szövetséges
és Társult Hatalmak előzetes engedélye nélkül maga aranyat ki nem vihet, s
aranyra nézve nem rendelkezhetik és egyúttal aranykiviteli és rendelkezési tilal-
mat köteles megállapítani.” (Részlet a trianoni békeszerződésből)

Magyarország főbb vasútvonalai és a trianoni határok, 1920

 Korona, 1923 Az 1927-ben forgalomba hozott pengő

A választott hosszú, a magyar történelemre vonatkozó feladat sorszáma:

…… A feladat kidolgozása:
„Az értekezlet megállapodik abban, hogy […] a politikai gyülekezési jogot valam-
ennyi pártra nézve egyenlő elbánás mellett a kormány visszaállítja. […] A kibocsá-
tandó rendeletben e politikai gyűlések tartása engedélyhez köttetik. Az engedély
csakis zárt vagy elkerített helyen tartandó gyűlésekre szólhat; utcai tüntető felvonu-
lások, szabad ég alatti gyűlések a mai viszonyokra tekintettel egyelőre nem engedé-
lyezhetők.” (Jegyzőkönyv a kormány és a szociáldemokrata küldöttek megbeszéléséről – az
ún. Bethlen– Peyer-paktum, 1921)

„A forradalmak és az azután bekövetkezett események a magyar lelket a legmélyén

rázták meg. Társadalmi osztályt társadalmi osztály ellen állítottak, bevitték a lelkekbe
a gyűlöletet. […]
Nekünk nem világnézeti harcokra van most szükségünk, hanem alkotó munkára.
Azokkal nem haladhatunk együtt egyfelől, akik a keresztény világnézet ürügye alatt
[…] üldözést, kiirtást hirdetnek. […] Nem mehetünk együtt […] a szélsőbaloldali po-
litikusokkal sem […].
Az Egységes Párt a megfontolt haladásnak a híve. […] A nemzeti alapon haladva,
amelyet a történelmi tradíciók és intézmények mutatnak, modern alapon akar oly
mértékben és ütemben berendezkedni, ahogy azt a nemzet érdeke kívánja, és ahogy
azt a tapasztalatok lehetővé teszik.”
(Részletek Bethlen Istvánnak az 1926-os országgyűlési választások előtt mondott beszédeiből)

Állami beruházások néhány területen 1924 és 1931 között*

A beruházás összege
A beruházás célja
(millió pengő)
A csepeli szabadkikötő építése 26,5
Út- és hídépítés 72,8
A hitelélet támogatása 73,2
Árvízmentesítés és egyéb vízi beruházások 78,1
Posta-, távírda- és távbeszélő-szolgálat fejlesztése 101,0
Vasútfejlesztés 127,0
* Az állami beruházások teljes összege ebben az időszakban nagyjából 1 milliárd pengő volt.
„Az értekezlet beható megbeszélés után megállapodott abban, hogy:
1. A gyülekezési jog visszaállíttatik, gyűlések azonban csak zárt helyen tarthatók;
utcai tüntető felvonulások nem engedélyeztetnek.
2. A szakszervezetek alapszabályaikban körülírt és politikától mentes működé-
süket akadálytalanul folytathatják.
9. […] A szociáldemokrata párt […] politikai sztrájkoktól tartózkodik.” (A Bethlenkor-
mány és a szociáldemokrata vezetők tárgyalásának jegyzőkönyve, 1921)

„Ez a párt az a szikla, amelyre a jövő Magyarországot felépíteni lehet [Percekig tartó
taps.], én ezzel a párttal személyesen és barátaimmal együtt egyesülni kívánok. [Él-
jenzés. A párt tagjai újra felállnak és lelkesen ünneplik a miniszterelnököt.] Kérem,
hogy ti is ezt tegyétek. [Szűnni nem akaró lelkes éljenzés és taps.]” (Bethlen István
beszéde a Kisgazdapárt vacsoráján, 1922)

Egyes iparágak termelésének alakulása Ma-

gyarországon (az 1913-as év százalékában)
1913 (%) 1929 (%)
Vas- és fémipar 100 82
Gépipar 100 83
Élelmiszeripar 100 95
Vegyipar 100 108
Textilipar 100 315

„Emelni kell a magyar dolgozó tömegek értelmi színvonalát, ma még sokkal inkább, mint a
múlt század kilencvenes éveinek elején, és szisztematikusan nevelni kell minden téren első-
rangú szakembereket, akiknek az a hivatásuk, hogy közgazdasági vezérkara legyenek a magyar
termelésnek. Mivel igyekszem a magyar munkástömegek művelődési színvonalát emelni? Nép-
iskolák tömeges felállításával és az iskolán kívüli népművelés szervezésével.
A trianoni Magyarországnak 3455 községe van. Ebből 317-ben építünk 1073 tantermet és 528
tanítói lakást. Ennek az 1073 tanteremnek akkora a befogadóképessége, hogy 45 ezer olyan
gyermek járhat a jövőben tágas, világos és egészséges iskolába, aki korábban vagy egyáltalán
nem volt beiskolázva, vagy célszerűtlen helyiségekben szorongott.” (Klebelsberg Kunó, 1926)

A magyar népesség iskolázottsága

1920 1949
A 10 évnél idősebbek közül 0 osztályt végzett 13,0% 4,8%
A 15 évnél idősebbek közül legalább 8 osztályt végzett 11,2% 20,6%

yar tudományos élet kiemelkedő sikereit!

„A magyar hazát ma elsősorban nem a kard, hanem a kultúra tarthatja meg, és teheti ismét
naggyá. […] Szeretném a köztudatba bevinni, hogy a trianoni béke következtében lefegyver-
zett Magyarországon a kultusztárca tulajdonképpen honvédelmi tárca is. Honvédelmi tárca
olyan értelemben, hogy most elsősorban a szellem, a művelődés fegyvereivel kell védeni ha-
zánkat, s ezekkel az eszközökkel kell mindig újból bebizonyítanunk a világ nemzetei előtt,
hogy a magyar a viszontagságos életének második ezer évében is életképes, erős, és hogy
bántani nagy történelmi igazságtalanság.” (Klebelsberg Kunó, 1921)

„Az egyetemi oktatás színvonaláról számos kitűnő professzor gondoskodott. A legsikeresebb

Szent-Györgyi Albert volt, de kollégái közül többen nemzetközi hírnévre tettek szert szakterü-
letükön a háború után. Például Bay Zoltán a radar feltalálója vagy Békésy György biofizikus,
aki 1961-ben Nobel-díjat kapott. Az ekkor friss diplomás ifjú generáció tagjai közül Neumann
János a számítástechnika, Wigner Jenő pedig a fizika területén szerzett elévülhetetlen érdeme-
ket.” (Tankönyvi szöveg)

„Magyarország hozzájárul ahhoz, hogy a Nemzetek Szövetségének Tanácsa főbiztost nevezzen

ki, aki a Tanácsnak felelős és akit a Tanács visszahívhat. […] Ha azonban a reformok eredmé-
nye valamely időpontban visszamaradna […], a főbiztos a helyzet alapján általa szükségesnek
ítélt mértékig […] vagy tiltakozhat az ilyen kiadások ellen, vagy felhívhatja a magyar kormányt
arra, hogy a fennálló adók hozadékát növelje, vagy hogy új adókat létesítsen vagy pedig, hogy
egyidejűleg mind a két megoldáshoz folyamodjék. Ha a magyar kormány nem alkalmazkodnék
a főbiztos kívánságaihoz, a főbiztos az általa megállapítandó mértékig köteles megtagadni azt,
hogy a XI. és XII. cikkekben megállapított különszámlákra a magyar kormány részére fizetések
eszközöltessenek.” (Az 1924. évi IV. tc. az államháztartás egyensúlyának helyreállításáról, II.
Jegyzőkönyv)

„1. § Ha a Magyar Nemzeti Bank a jelen törvény életbelépésétől számított egy hónapon belül
a jelen törvény szerint és az ennek kiegészítő részét alkotó alapszabályok változatlan elfogadá-
sával megalakul és egy további hónapon belül üzleti működését megkezdi, az állam bankjegyek
kibocsátásának kizárólagos jogát a Bank e működésének megkezdésétől 1943. évi december hó
31. napjáig bezárólag terjedő időre a Bankra ruházza.” (1924. évi V. tc. a Magyar Nemzeti Bank
létesítéséről és szabadalmáról)

A választójog minimális feltételeinek változása Magyarországon (1920–22)

1920 1922
életkor 24 év 30 év
nők műveltség írni-olvasni tudás az elemi népiskola 6 osztályának el-
végzése
életkor 24 év 24 év
férfiak műveltség – az elemi népiskola 4 osztályának el-
végzése

A vezető kormánypárt és a legjelentősebb ellenzéki párt választási eredményei

1922-ben és 1926-ban
 1922 1926
A párt neve A szavaza- A mandátu- A szavaza- A mandátu-
tok aránya mok aránya tok aránya mok aránya
(%) (%) (%) (%)

Egységes Párt 38,18 57,38 50,68 69,38

Magyarországi
17,00 10,25 11,09 5,71
Szociáldemokrata Párt

Választási plakát, 1931

„Az 1910. évi június hó 21. napjára törvényszerűen

összehívott országgyűlésnek képviselőháza az 1918.
évi november 16. napján hozott határozatával önmagát
feloszlottnak nyilvánította, főrendiháza pedig ugyan-
azon napon tartott ülésében e határozatot tudomásul
vette és tanácskozásait berekesztette […]. [Az 1920.
évi I.] törvénycikk a törvényhozó hatalom gyakorlását
a nemzetgyűlés jogkörébe tartozónak mondotta ki. A
nemzetgyűlés most már az ősi alkotmányosság szelle-
mében felújítja az országgyűlés ősi kéttáblás rendsze-
rét és […] az országgyűlés képviselőháza mellé a jelen
törvény rendelkezései szerint felsőházat szervez.”
(Részlet az 1926. évi XXII. törvénycikkből)

„A magyar hazát ma elsősorban nem a kard, hanem a

kultúra tarthatja meg, és teheti ismét naggyá. […] a
szellem, a művelődés fegyvereivel kell védeni hazánkat, s ezekkel az eszközökkel kell mindig
újból bebizonyítanunk a világ nemzetei előtt, hogy a magyar viszontagságos életének második
ezer esztendejében is életképes, erős, és hogy bántani nagy történelmi igazságtalanság.” (Kle-
belsberg Kunó; 1921)

„A magyar ifjúság megszervezése, fegyelmezett, egészséges életre nevelése volt a leventemoz-

galom fő célja. S a sport jóformán csak azért kapcsolódott bele, mert a sport az a csodaszer,
amivel minden ifjút erőszak és büntetés nélkül is meg lehet a mozgalom céljainak nyerni.“
(Klebelsberg Kunó; 1927)

Magyarország olimpiai eredményei

Olimpia éve Arany Ezüst Bronz
1924 2 4 4
1928 5 5 –
1932 6 5 5
1936 10 1 5