A forradalmi átalakulás kísérlete, tanácsköztársaság, ellenforradalom Ma-

gyarországon 1918–1920-ban

11. évf. Tk.: 152-160. o.

Forrásokkal!

AZ I. VILÁGHÁBORÚ ÉS MO.
 1917. májusában [23.]: leváltotta Tisza Istvánt, ui. nem volt hajlandó a reformokat beve-
zetni → egyhónapos korm.válság
o 1917. jún. [6.] megalakult a Választójogi Blokk:
Tagok:
1. Károlyi-párt
2. Polgári Radikális Párt
3. MSZDP
4. Vázsonyi Vilmos Demokrata Pártja
5. keresztényszoc. csoportok
o 1917. jún. [15.] A király Esterházy Móricot nevezte ki me-ké
 demokratikus reformok kilátásba helyezése
 a Vál.jogi Blokk támogatásával kormányozhatott
DE! A parlamentben a többség még Tisza István híveiből állt! 
o  1917. aug. [20.]: Esterhazy Móric kénytelen volt lemondani.
 1917. aug. [23] – 1918. okt. 24.: Wekerle Sándor a m. me. (immáron harmadszor!)
o Wekerle ugyan változásokat ígért, de! a német szöv. híveként Tisza István pol-ját foly-
tatta.
 1918. márc. 2.: Breszt-Litovszk-i béke: Az O-M. M. No-gal együtt írta alá a békét, ami az
antant szemében minden további különbéke tárgyalást gátolt a Monarchiával!  A Monar-
chia ( Mo. is) a totális vereség következményeit kell, hogy viselje!
o 1918. jún. osztrák-magyar támadás az olasz fronton  vereség // összeomlás
o Okt. eleje: IV. Károly békeajánlatát már Wilson is visszautasítja!
o okt. 16. Császári manifesztum:
 Az OMM = szövetségi állam
 önkéntesen elismeri a Monarchia a wilsoni pontokat
 de! hiába kezdeményezett a Monarchia – már nem tárgyalóképes.
o Délről Franchet d’ Esperey támad, s eléri Mo. déli határait
o 1918. okt. [27.] Piavenél az olasz-brit-fr. csapatok áttörték a frontot  az O-M. M. is
belátta, hogy kapitulálnia kell, DE! ezt a kérelmet az antant csak nov. 3-án fogadta el
(Padova!)
 Komoly háb-s veszteségek!  Elemezd a tk. 24. oldalán lévő táblázatot! (Adatok, az oszt-
rák és m. veszteségek összevetése.)

A FORRADALOM ELŐZMÉNYEI ÉS OKAI

 a kiegyezés után dinamikusan fejl. Mo.-n
DE: sok problémát nem oldottak meg:
- földkérdés (a parasztság többségének  akkora birtoka, h. el tudja tartani családját)
- nemzetiségek ellenzik a m. korm. erőszakos asszimilációs pol-ját
- Mo.-i Szoc.dem. Párt (a megerősödött munkások szervezete) nem juttathatott be kép-
viselőt az ogy.-be a vál.rsz. sajátosságai miatt
 ezeket a feszültségeket a vh. erősíti fel elterjed az a gondolkodás, h. a háb-ért a hatalmon
lévő vezetés, a rsz. a felelős // a rad. ellenzék összekapcsolja a rsz. kritikáját és a béke kér-
dését
 1918. okt. 17. belpol. fordulat: gróf Tisza István (a rsz. egyik jelképe) a parlamentben kije-
lenti: „Elismerem, hogy ezt a háborút elvesztettük.”
 Október folyamán a Monarchia utódállamaiban nemzeti tanácsok alakultak, így Mo-n is:
 1918. okt. 23-24. éjszakája: a 3 legerősebb ellenzéki párt létrehozza a Magyar Nemzeti
Tanácsot (MNT)
– ellenkorm-ként viselkedik,
– elnöke: Károlyi Mihály
– 12 pontos programja:
Az MNT programját meghatározta a háborús vereség, a frontról hazaözönlő katonák
tömege és az antant blokádja okozta problémák. A tél közeledtével nem volt szén, kevés
volt az élelem, a hadigazdaság már alig termelt, terjedt a spanyolnátha-járvány.
Az MNT a rendkívül súlyos problémák ellenére szerette volna, ha a történelmi Ma-
gyarország nem hullik szét, ezért a wilsoni pontokban megjelenő és az antant által
hirdetett elvek – nemzeti önrendelkezés, demokratizálódás – alapján készítette el a
programját:
o azonnali (külön)béke
o függetlenség
o a kormány lemondása // képviselőház feloszlatása
o ált., titkos, egyenlő vál.jog
o földreform, szociálpol. reformok
o cenzúra 
o a nemzetiségi kérdés megoldása az önrendelkezési jog és a wilsoni pontok alapján
 okt. 24-én Wekerle Sándor lemondott, s Károlyi azt várja, hogy az uralkodó őt nevezze ki
me-ké.

AZ ŐSZIRÓZSÁS FORRADALOM
 Károlyi Mihály hiába utazott Bécsbe, az uralkodó nem nevezte ki 
o kormány híján a Magyar Nemzeti Tanács szerepe tovább nő
o A tömeg értetlenül fogadja a király döntését  sztrájk, tüntetés,
 Bp.-en tüntetések
 1918. okt. 28.: A tömeg a várba indul, hogy kieszközölje a nádornál (József főhg.) Ká-
rolyi kinevezését, de a Lánchídnál a rendőrség a tömeg útját állja  fegyveres összetűzések
(„lánchídi csata”)
 Okt. 29.: A rendőrség is csatlakozik a Magyar Nemzeti Tanácshoz!
 Okt. 30.: ált. sztrájk:
 forradalmi katonatanács alakul elfoglalják a legfőbb középületeket
 bevagonírozott katonákat nem engedik ki a frontra
 a katonaság is támogatja az őszirózsás forr-t  elnevezés: Az állandósuló budapesti
tüntetések során, október 30-án a hazatérő frontkatonák a császári sapkarózsa helyébe
őszirózsát tűztek.
 Ok. 31.: Károlyi Mihályt József főhg. me-ké nevezi ki. (IV. Károly bízta meg a főhg-t.)
 A forr. viszonylag kevés véráldozattal járt, de Tisza Istvánt ismeretlen tettesek meggyilkol-
ták (okt. 31.).
 Károlyi-korm: a főbb tagokat kell csak felismerni legfeljebb!
Név tárca
[Batthyány Tivadar Belügy
 Lovászy Márton Vallás- és közoktatásügy
Linder Béla Hadügy
Berinkey Dénes Igazságügy
Jászi Oszkár Tárca nélküli min. (nemzetiségi ügyek)
Búza Barna Földművelésügy
Kunfi Zsigmond Tárca nélküli m.]
 A Károlyi-korm. programja:
o Mo. függetlensége: külpolitikában pacifista állásponttal a háború lezárása, új határok
kijelölése volt a cél – Károlyi bízott a wilsoni elvekben („Nekünk egy elvünk van, Wil-
son, Wilson és harmadszor is Wilson…”), és kész volt az antanttal együttműködni.
o a vál.jog demokratikus reformja
o a pol. foglyok amnesztiája
o sajtószab., egyesülés és gyülekezési jog,
o a parasztság földhöz juttatása
o munkaügyi, népjóléti intézkedések
o a szociális tv-hozás beindítása
 A programot a különböző pol. erők egyformán támogatják.
 Nov. 1.: A tömeg követelte a közt. kikiáltását  József főhg. felmentette a korm-t a „kir-
nak tett esküje” alól!, de! Károlyiék arra az álláspontra helyezkedtek, hogy az államforma
megállapítása az alkotmányozó nemzetgyűlés joga.
Mielőtt a nemzetgyűlést összehívhatnák a külpol. és a kat. problémákat kell megoldaniuk.
Külpolitikai és katonai kérdések:
 Nov. 3-án Padovában a Monarchia aláírta a fegyverszünetet, de Károlyiék úgy vélik, hogy
Mo-nak önállóan kellene fegyverszünetet kötnie. 
 nov. 7.: tárgyalásokat kezdtek Franchet d’ Esperey-vel, de! a tábornok parancsot teljesítő
katonaként viselkedik: érezteti Mo. totális vereségét // a wilsoni pontok említése hatástalan
marad előtte. A tárgyalások eredménye [nov. 13.]:
- a déli demarkációs vonal kijelölése: Maros – Szabadka – Baja – Pécs – Szigetvár. (ki kell
vonni a m. csapatokat, de marad a m. közig.)
- m. közlekedés + távközlés antant ellenőrzés alá
- a m. államnak kell gondoskodnia a megszálló csapatok ellátásáról
- a m. csapatokat (8 hadosztály kivételével) le kell szerelni
DE! A tárgyalások előtt és alatt:
 a szerb hds. megszállta a Szerémséget és Bácskát,
 A csehek 20 északi vármegyét (pl. Nagyszombat, Trencsén térsége),
 dec. elején pedig román csapatok vonultak be É-Erdélybe.
 Jászi Oszkár nemzetiségügyi min. tárgyal a nemzetiségi vezetőkkel: nagyfokú autonómiát
kaptak volna Mo. ter.-i egységének megőrzése mellett ez mostanra idejét múlttá vált, a nem-
zetiségek nem kívánnak együttműködni a m. kormánnyal, saját önállóvá vált államaik mel-
lett döntöttek
 1918. dec. eleje: az antant követeli a Felvidék kiürítését + Csehszlovákiának való átadását
erdélyi románok gyűlése kimondja Erdély +Románia egyesülését (dec. 1.)
→ a megszállt ter.-eken megszűnt a m. közig.
DE! Időközben a m. hds-t leszerelték, most elrendelik, hogy az öt legfiatalabb korosztályt
fegyverben kell tartani // Bartha Albertet nevezik ki hadügymin-ré.
 Nov. 13-án Belgrádban aláírták a fegyverszüneti okmányt, amelyben a kormány vállalta,
hogy leszereli a hadsereget, átengedi az országon az antant csapatokat, és kiüríti az ország
déli részét.
 A kormány nemzetiségi ügyekért felelős minisztere, Jászi Oszkár tárgyalásokat kezdett a
nemzetiségekkel, de a románok, szlovákok, szerbek sem fogadták el a magyarok által fel-
ajánlott széleskörű autonómiát.
 Közben megkezdődött a magyar hadsereg leszerelése (Linder Béla hadügyminiszter: „Nem
akarok több katonát látni” – a kormány a rendezetlenül hazaözönlő katonákat veszélyesnek
tartotta), csakhogy a csehszlovák haderő már nov. 8-án támadást indított, és Pozsonyig,
Kassáig hatolt, decemberben pedig a román hadsereg foglalta el Kolozsvárt, illetve a szer-
bek a Muraközt.
 1918. nov. 12. Kikiáltották az Osztrák Közt-t  magyar küldöttség keresi fel IV. Károlyt,
hogy mondjon le a m. trónról, s a kir. másnap bele is egyezett uralkodói jogai felfüggeszté-
sébe – ld. Eckartsau-i nyilatkozat: IV. Károly „lemond részvételéről az államügyek vezeté-
sében”
 1918. nov. 16.: Mo-n kikiáltják a köztársaságot (a népforradalom eredményének tartják
 népközt-nak nevezik) (A Nagy Nemzeti Tanácsban Nagy György ismertette az I. népha-
tározatot: „Mo. minden más országtól független és önálló népköztársaság.”)
 A „néphatározat” felszólította a „népkormányt” a „néptörvények” meghozatalára. 
  1918. nov. 23.: 1. néptv.: Ált., titkos, nőkre is kiterjedő váljog. tv-be iktatása.

AZ ELSŐ MAGYAR KÖZTÁRSASÁG BELPOLITIKAI NEHÉZSÉGEI

 Gazdasági helyzet:
o a gazd. helyzete katasztrofális:
o nincs önálló m. nemzeti bank + pénz
o gazd. kapcs.-ok No-gal + Ausztriával megszűntek
o megszállás, hads. leszerelése
o még mindig tartott az antant blokádja, ami tartósította a nyersanyag-és élelmiszerhiányt,
o nagy volt az infláció
o növekedett a munkanélküliség (hazatérő katonák)
 ebben a helyzetben a Károlyi-korm. reformjai csak lassan (v. egyáltalán nem) bontakozhat-
tak ki…
o szólás-, sajtószabadság
o gyülekezés szabadsága
o ált., titkos, nőkre is kiterjedő vál. jog, DE:  új választások, mert a megszállt ter.-eken
nem tudtak volna választást tartani, ha pedig csak a maradék ter-en tartanak, azzal elis-
merik a területvesztést
o radikális földreform terve (földosztás a nagybirtok terhére) nagybirtokosok, politikai
jobboldal elidegenedik
o halogatás + mérséklések miatt a baloldal is elégedetlen
 1918. végére a Károlyi-korm. támogatottsága lecsökken //
– szélsőjobb erők szervezkednek:
o Magyar Országos Véderő Egylet (MOVE) (alapító: Gömbös Gyula)
o Ébredő Magyarok Egyesülete (ÉME)
– szélsőbal erők is szervezkednek:
1918. nov. 24. Megalakult a Kommunisták Mo-i Pártja (KMP)
 vez-je: Kun Béla
 célja: szovjet mintára a forr. továbbfejlesztése proletárforradalommá
 módszer: röplapok, újságcikkek (lapjuk: Vörös Újság), demagóg ígéretek //
tömegindulatok kihasználása,
 1919. jan. 11.: Károlyi Mihály lett a köztársasági elnök  a korm. élére Berinkey Dénes
kerül → harc a szélsőségek ellen:
o feloszlatja a MOVE-t
o letartóztatja a kommunista vezetőket  1919. febr. [20.]: Népszava elleni incidens
 1919. febr. [15.] A földművelő nép földhöz juttatásáról szóló tv.
o úri birtok felső határa: 500 hold → kártalanítás fejében efeletti birtok kisajátítható
o febr. [23.] Károlyi Mihály személyesen kíván példát mutatni: Kál-Kápolnán saját föld-
jeit osztja ki
o DE! A többi földbirtokos nem követi a példát  a földreform nem érvényesül. // A
KMP termelőszövetkezetek alakítását szorgalmazza Somogyban.
 1919. márc. [5.]: Megjelent az alkotmányozó nemzetgyűlésről szóló tv.: ápr. 13-ára tűzték
ki a választásokat.
 DE! Ekkora már a polg. és jobboldali erők sem támogatták:
pl. Bethlen István létrehozza a Nemzeti Egyesülés Pártját (később KNEP).

A KÁROLYI-RENDSZER BUKÁSA
 Mo. megpróbál kapcs-okat kialakítani az antanttal + az új szomszédos államokkal, de! nem
sikerül  megérik az elhatározás a fegyveres szembeszegülésre (ehhez a segítséget a Szov-
jetunió nyújtaná), ui.
Dec. és jan. fordulóján a Felvidék és Pozsony, Kassa Csehszlovákiához került, a délszlávok
Muraközt, a románok Kolozsvárt, a fr. csapatok Szegedet szállták meg.
 1919. márc. [17.]: A Négy Nagy elfogadja Mo. demarkációs vonaláról szóló határozatot,
melyet Vix alezredes által juttatnak el Mo-ra.
 1919. márc. 20. Vix-jegyzék: az antant jegyzék átadása:
o A demarkációs vonal 50 km-rel Ny-bbra helyezése: Szatmárnémeti – Nagyvárad –
Arad vonaltól Ny-ra: Szeged – Debrecen – Vásárosnamény vonal lesz a K határ.
o újabb m. csapatok visszavonulását követelik K-en
 a korm. nem fogadta el, de nem is merte elutasítani lemondott
Károlyi a szoc.dem-kra akarta bízni a kormányzást: terve: Kunfi Zsigmond vezetésével ki-
nevez egy tisztán szociáldemokratákból álló kormányt, amely nemzetközi kapcsolatait fel-
használva, hatásosabban képviselheti majd az ország érdekeit.
 eközben: a szoc.dem-k + a komm. vezetők egyesülnek, és Károlyi megkérdezése nélkül
közleményt adnak ki az ideiglenes közt. elnök lemondásáról ez sértette Károlyit, de nem
cáfolta meg (nem akart megnehezíteni utódai helyzetét)

ELŐZMÉNYEK, ÚJ KORMÁNY – TANÁCSKÖZTÁRSASÁG:

 1919. febr.: Vix-jegyzék átadása  Berinkey-kormány lemondása // szociáldemokrata kor-
mány alakításának terve, de! önállóan nem vállalják  szoc.dem-ek tárgyalása a kommu-
nistákkal.
 1919. márc. 21.
o MSZDP vezetők ülése – eltérő álláspontok:
 Böhm Vilmos: tárgyalni kell a kommunistákkal „szocialista” kormányalakításról.
 Landler Jenő tárgyalt a kommunistákkal a Gyűjtőfogházban, s a KMP elfogadta az
MSZDP ajánlatát
o A Berinkey-kormány utolsó ülése: Garami Ernő, Peyer Károly és Peidl Gyula (ún.
„szakszervezeti” szárny) ellenezte a közös kormányt.
S. S.: Magyarországi Tanácsköztársaság kikiáltása – meg sem várták, hogy Károlyi Mi-
hály kinevezze az új kormányt, sőt kiáltványban tudatták Károlyival és az országgal,
hogy [Károlyi] „lemondott és átadta a hatalmat Mo. népei proletáriátusának.”
  a jobboldalban ez a fordulat félelmet keltett, de bizonyos reményt is („Ha Kun
Béla menti meg az ország határait, én rögtön beiratkozom a kommunista
pártba.”);
 Károlyi háta mögött történtek az események, márc. 22-én pedig a tudta és bele-
egyezése nélkül, aláírását odahamisítva tették közzé a lemondásáról szóló
proklamációt.
 a késő esti órákban a két párt egyesült: Magyarországi Szocialista Párt
o új kormány: Forradalmi Kormányzótanács
 tagjai: népbiztosok (legtöbb szocdem, de van komm. helyettesük) – pl. külügyi nép-
biztos: Kun Béla, belügyi népbiztos: Korvin Ottó,
 vezetője: hivatalosan: Garbai Sándor – szocdem, valójában: Kun Béla – komm.
külügyi népbiztos
o hatalomra jutás: szocdem és komm. vezetők→ puccs
MSZDP (800 e tag + KMP 830-40 e. tag) egyesül→ Magyarországi Szocialista Párt
(1,5 mill. tag) → az új rsz. kezdetben sikeres
 Márc. 22.: Mindenkihez! c. kiáltvány közzététele
o Mo- = tanácsköztársaság
o eszmei és fegyveres közösség vállalása a Szu-val
„Amikor mi megalapítottuk a proletárdiktatúrát Magyarországon, nem arra alapítottuk
számításainkat, hogy képesek leszünk majd katonai erővel megbirkózni az antant csa-
pataival. (…) Hangsúlyozzuk, hogy mi a Magyarországi Tanácsköztársaság sorsát a
nemzetközi proletárforradalomra alapítottuk.” (Kun Béla)
o A Kormányzótanács rendeletekkel irányított.
o Feloszlatták a rendőrséget, csendőrséget, helyettük: Vörös Őrség; Lenin-fiúk (Cserny
József vezette terrorcsapat); Belügyi népbiztosság (Korvin Ottó); karhatalom (Szamu-
ely Tibor) gyakorolta az elnyomó hatalmat, képviselte a vörösterrort.
Külpolitikai vonatkozások:
 Márc. 24.: Kun Béla jegyzéket intézett a párizsi békekonferenciához:
o elismerte a belgrádi egyezményt
o DE! visszautasította a Vix-jegyzéket.  párizsi konf. megijed, tartózkodik a korábbi
kemény fellépéstől.  ápr. [4.]: Smuts tábornokot kedvezőbb javaslatokkal Bp-re küld-
ték:
 Mo. meghívása a békekonferenciára
 a demarkációs vonalat az antant nem tekinti pol. határnak
 feloldják a Mo-gal szembeni gazd. blokádot.
o DE! A Forr. Korm.t. újabb feltételeket szabott:
 Szegeden és Aradon állítsák vissza a proletárdiktatúrát
 a megszálló csapatok ne avatkozzanak bele a gazd., pol. életbe.
S. S.: Az antant csak időt akar nyerni // Franchet d’ Esperey a román, szerb, csehszlovák
ellentámadás szervezésébe kezd. 
 ápr. közepén román csapatok lépik át a demarkációs vonalat
 ápr. vége: csehszlovák támadás
Belpolitika:
 berendezkedés: helyi közigazgatás:
o tanácsok (áprilisban választják)
o direktóriumok (3 tagból álló int. bizottság)
o törvhozó test. Tanácsok Országos Gyűlése (csak egyszer ülésezett) 
→ Forradalmi Kormányzótanács és a Népbiztosok Tanács törvényes ellenőrzés nél-
kül működött
 o igazságszolgáltatás:
 bíróságok: köztörvényes ügyekben
 forradalmi törvényszékek: politikai ügyekben ítél
 Vörös Őrség: rendőrség, csendőrség helyett
 Intézkedések:
o gazd.:
 10-nél több főt fogl. keresk. üzemek, 20-nál több fős ipari üzemeket államosítják
Kárpótlás nélküli teljes államosítást hajtottak végre, amelynek okai:
 ideológia;
 nyersanyaghiány;
 a munkásság azonnal érzékelje a proletárdiktatúra pozitívumait.
 kisajátították a 75 kat. hold feletti birtokokat, a nagybirtokból → termelőszövetke-
zetet szervez,  Szu., ahol a földet kiosztották a parasztoknak!!!
 árufedezet nélküli újabb béremelések
 béremelés, órabér bevezetése a teljesítménybér helyett, ingyenes
 orvosi kezelés, általános nyugdíjbiztosítás;
 ▪ üdülési lehetőségek (Balaton), Margitsziget ingyenes látogathatósága;
 ▪ elkobzott villákba munkáscsaládokat költöztettek.
o szociális int. megvalósítására nincs pénz és idő
 de! leszállították a lakbéreket // lakásrekvirálás
 gyerekek üdültetése a Balatonnál
o nevelési és oktatási intézmények köztulajdonba vétele.
 Egyházi vagyonok és iskolák államosítása, megszüntették a kötelező vallásoktatást.
 Köztulajdonba vették a gazdagok műkincseit.
 Irodalmi (Lukács, Kassák, Balázs, Móricz), zenei (Kodály, Bartók, Dohnányi) di-
rektóriumot neveztek ki.
 Felfüggesztették a reakciósnak tartott MTA működését.
 Nagy ünnepségeket rendeztek az új rendszer szimbólumaival (pl. május 1.)
o polgárságra is kiterjedő ált. munkakötelezettség,
o egységes élelmezés
 ápr. 7. Tanácsválasztások:
o nem kaptak vál.jogot a vagyonosok és a papok
o nem indulhattak ellenjelöltek: az egyedüli jelöltek többnyire alkalmatlanok
o nyílt szavazás
 Június: Összeült a Tanácsok Országos Gyűlése:
o elfogadták a proletárdiktatúra alkotmányát
o A Tanácsok O-s Gyűl-ét a Központi Intéző Bizottság helyettesítheti

ANTANT TÁMADÁS, ÉSZAKI HADJÁRAT

 április közepe: román offenzíva → elfoglalták a Tiszántúlt // a székely hadoszt. letette a
fegyv-t
 április vége: cseh támadás → elfoglalták: Munkács, Sátoraljaújhely, Miskolc, Eger telepü-
léseket,
 szerb-franc tám. → elfoglalták Makót, Hódmezővásárhelyt
 DE! Párizsban elvetették az ált. román támadás elvét  a román hds. megállt a Tiszánál
 május vége: az intervenció hatására 200 ezer katonát mozgósított a kormányzat
o vezérkari főnök: Stromfeld Aurél
 A Tanácsközt. vezetői világforradalom kirobbanására számítottak. Ennek alapja:
o brit-francia hadv. visszavonja csapatait a szovjet-oroszországi intervencióból
o fekete-tengeri francia flotta → ápr. zendülés
 o Olo-ban nőtt a feszültség
o No-ban szintén
o Bajorország:1919. ápr.: létrejön a tanácsközt.
o Csehszlovákia, Románia, délszláv áll.→ nincs forr. helyzet → elég haderő a Vörös
Hads. legyőzéséhez
 május eleje: Kunfi Zsigmond felszólította a korm-t a lemondásra // ún. szakszervezeti korm-
t javasolt, de! Kun Béla hatására ezt visszautasították // a hds. átszervezése mellett döntöt-
tek.
 Május elején a magyarok megkezdték a Vörös Hadsereg szervezését:
o ▪ május folyamán visszafoglalták a csehektől Salgótarjánt és Miskolcot;
o ▪ máj. 30-án megindult az „Északi-hadjárat”:
 gyors előrenyomulás után már Pozsonyt fenyegették;
 keleten pedig elérték (a demarkációs vonalat is átlépve) a lengyel–magyar határt.
 május 20. magyar ellentámadás → az északi hdj. sikeres → ismét m. kézre kerül a Felvidék
fele (sőt elérték a lengyel határt is.) // Eperjesen kikiáltották a Szlovák Tanácsköztársaságot
(de! csak rövid életű volt!)

A TANÁCSKÖZTÁRSASÁG BUKÁSA
 1919 nyara: nőtt az ellenzékiek száma:
o áru és élelmiszerhiány,
o a földosztás elmaradt (vö. termelőszövetkezetek = TSZ-k azonnali szervezése a föld
államosítását követően, így a parasztok csalódtak) → a parasztság ellenséges → sztráj-
kok, felkelések → a hatalom erőszakkal leveri
o budapesti tisztiiskolások és a monitorok (dunai hadinaszádok) lázadása
o Kalocsa környéki parasztlázadás
o júniusi dunántúli vasutassztrájk
leverésük: Szamuely Tibor, Csery József: „vörös alakulat”, 200-an vannak – „Lenin-
fiúk”
DE! máj. [5.]: Aradon Károlyi Gyula vez-vel ellenkorm. alakul, mely május végén át-
költözött Szegedre.
▪ Bécsben Bethlen István és köre: Antibolsevista Komité (ABC).
 külpolitikai helyzet: jún. [13.]: a békekonferenciára egyre nyugtalanítóbb hírek érkeztek 
a békekonferencia lélegzetvételhez kíván jutni  Clemenceau jegyzék (vkp. ajánlat): a m-
k ürítsék ki a Felvidéket, cserébe visszakapják Tiszántúlt
A többség ellenzi a visszavonulást, DE! Kun B. nyomására elfogadják  Vörös Hds. jún.
végén megkezdi a kiürítést
 tiltakozásképp Stromfeld Aurél lemond, – a hads. bomlásnak indul
 júl. [20.]: Tiszántúl, románok elleni offenzíva → a hadj. árulás miatt összeomlik
 júl. [30.] Szolnoknál rom. csapatok átkelnek a Tiszán → Bp. felé
 aug. 1. A Forradalmi Kormt. lemond → Tanácsköztársaság megbukott, a kommunista ve-
zetők elszöknek, emigrálnak. [Vö. Édes Anna]

AZ ÁTMENETI KORSZAK
▪ 1919. aug. 1.: lemond a Forradalmi Kormányzótanács 
 Peidl – kormány:
 Peidl Gyula szakszervezeti vezető alakított korm-t a Tk-t elutasító szoc.dem. vez-
kből.
 Visszavonták a Tanácsköztársaság rendelkezéseit:
  [aug. 2.] prol.dikt. megtagadása // nov. 16-i közt. visszaáll.
 Vörös Őrség, Vörös Hds. felszámolása,
 régi hatalmi szervek visszaállítása,
 a Tk. alatt letartóztatott ellenforradalmárok szabadon bocsátása
 Gyárak, üzemek, bérházak stb. visszakerülnek eredeti tulajdonosaikhoz,
 cél:
 az antant legitim kormányként fogadja el.
megtagadni a proletárdikt-t // elkerülni a konzervatív restaurációt és
jobbo. dikt-t.
polg. dem. reformok bev-e
polg. min-k bevonásával koalíciós korm. alakítása
DE!
– 1919. aug. 2.: az antant visszautasítja a Peidl-korm. támogatását, helyette konzervatív
megoldást támogat.
– nincs kellő belpol. támogatás sem: a közmegítélés egybemossa a szocialista és a polg.
dem. forr-t  a szoc. dem. korm-t is elutasítja, „bolsevikgyanúsnak” nevezte.
▪ 1919. aug. 4.: A román hds. bevonult Bp-re,  megszállta É-Dunántúl egy részét is.
o Cél: m-r. határ = Tisza legyen.
o közig., sajtó, korm. ellenőrzése
o Mo. gazd. kifosztása (élelmiszer, gyári berendezések, műkincsek kiszállítása.)
▪ 1919. aug. 6.: Friedrich István (egy kisebb mátyásföldi gépgyár tulajdonosa, a Károlyi-
korm. egykori hadügyi államtitkára) román (kat.) támogatással (az olasz antantmegbízottak
tudtával) lemondatta az éppen ülésező Peidl- korm-t, és me-ké nevezte ki magát.  a magát
kormányzónak (homo regius) tekintő Habsburg József főhg. nevezte ki. Ez riadalommal
töltötte el Párizsban és a környező kisállamok fővárosaiban!
DE! sem az antant, sem a hazai pol. erők nem ismerték el.
A korm. ennek ellenére:
 a háb-s kivételes határozatokról szóló tv-k alapján kormányzott (pl. háb-s sajtótv.)
 az 1918. okt. 31-e előtti közig. szervek hatalmát állította helyre
 folytatta a korábbi korm-ok intézkedéseinek felszámolását,
 gyorsított bűnvádi eljárások kezdődtek a Tk. támogatói ellen. (Több 100 ember ke-
rült börtönbe, és több 100-at fosztottak meg az állásától, elsősorban értelmiségieket,
100 halálos ítéletet hoztak, 74-t végre is hajtottak.)  a szocializálás, rekvirálás
lopásnak és rablásnak, a forr. tvszékek halálos ítélete pedig gyilkosságra való fel-
bujtásnak minősült.
Azokat is bebörtönözték, akik szimpatizáltak a Tk-gal vagy támogatták (írók, taná-
rok, értelmiségiek, tisztviselők. Pl. Jászi Oszkár, Lukács György, Kármán Tódor,
Szilárd Leó, Polányi Károly, Hauser Arnold, Korda Sándor, Moholy-Nagy László,
Ferenczy Béni el is hagyták Mo-t. itthon: Babitsot megfosztották egy. katedrájától,
Kodály és Bartók ellen eljárás folyt, Móriczot le is tartóztatták. A szabadkőműves-
séget is  1920. máj.)
 a földbirtokokat visszaadta korábbi tulajdonosaiknak (ezzel a tulajdon restaurációja
befejeződött).
 Többször is átalakította korm-át, hogy szalonképessé tegye az antant szemben.
▪ Az aug-tól aktivizálódó pol-i csop-ok már a Tk. idején szerveződni kezdtek (//-n a Tk. elle-
nei szervezkedésekkel, felkelésekkel):
o Antibolsevista Comité (ABC): többek között gróf Bethlen István és gróf Teleki Pál
részvételével Bécsben alakult meg.
 o Aradon, majd Szegeden (fr. megszállás alatt áll) ellenforr. korm. alakult gróf Káro-
lyi Gyula vez- vel.
 A szegedi ellenkorm. jelentőségét az adta, hogy saját fegyveres alakulatot ho-
zott létre Nemzeti Hadsereg néven:
 élén Horthy Miklóssal (a Monarchia flottájának utolsó pk-a: otrantoi szoros
áttörése, cattaro-i matrózlázadás leverése).
 gyakorlatilag függetlenítette magát a Friedrich korm-tól, s kivált a szegedi el-
lenkorm-ból is!
 1919 aug.-tól a románok által meg nem szállt dunántúli területeken tevékeny-
kedett.
 Az ekkor már 3000  30 ezres hds. alakulatai, a különítmények megtorló ak-
ciókat, fehérterrort folytattak a Tk. vélt vagy valódi támogatói ellen.  A Pró-
nay Pál, Héjjas Iván, Ostenberg-Moravek Gyula és mások által irányított külö-
nítmények polg.-ok megkínzásától, meglincselésétől sem riadt vissza és (nem
csak a kommunizmus híveiben), felháborodást és félelmet keltettek. (Vkp. a
vörös terrorra adott válasznak szánták. A halottak száma 2000 k.)
▪ A tanácskorm. bukása után két párt vált jelentős erővé:
1. Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártja (KNEP): Keresztényszocialista, konzervatív,
legitimista (Habsburg-párti) csoportok gyűjtőpártja (1918-1919-cel szemben állók
gyűjtőpártja egyben.)
2. Kisgazdapárt: Nagyatádi Szabó István vezetésével újjászervezett, főleg a kisbirto-
kos parasztság érdekeit képviseli
▪ Mivel az antant túlságosan zavarosnak ítéli a m. állapotokat  1919. őszén George Clerk
brit diplomatát a békekonferencia megbízza, hogy tárgyaljon Bp-n. Feladata:
o elérje a román csapatok kivonását,
o közreműködjön egy tárgyalóképes m. korm. létrehozásában
 tárgyalt a pártok képv-vel (a szocdemekkel is!) + a Nemz. Hds. fővezérségé-
vel.
 Tárgyalásainak köszönhetően:
– megkezdődött a román csap-ok kivonása, (Bp-ről nov. 14-16-án vonultak ki, de az
utolsó alakulatok a Tiszántúlt csak 1920. márc. [30.]-án hagyták el.)  helyükre a
Nemzeti Hadsereg alakulatai nyomultak be.
– Horthy Miklós ígéretet tett, hogy lemond a diktatúra megvalósításáról. // polg.
korm. felállítását elfogadta. 
▪  1919. nov. 16.: Horthy fehér lovon, darutollas és Bocskai-sapkás hds. élén bevonult Bp-
re és kemény, számonkérő beszédet intézett a fővároshoz. (Ld. Tk. 93. o.)
 Míg 1918 őszén a többség a demokráciától remélt megoldást és Károlyit követte, most
a keresztény-nemzeti értékrendhez való visszatérést szorgalmazták, s a rend és tekintély
utáni vágyakozás lett meghatározó.
▪ 1919. nov. 24.: megalakult Huszár Károly vez-vel a nemzeti koncentrációs korm.:
o az elsősorban a KNEP-en alapuló koalíciós korm. (5 min-t adott a 12-ből a KNEP),

o (nov. 25-én már) elismeri az antant és a m. pol. erők is.
o még a szoc. dem-k is részt vállaltak a korm-ban (Peyer Károly)
o Feladat:
 a közrend és tv-esség biztosítása (vö. fehérterror,)
 a választások mielőbbi megtartása.
o mivel az antant is elismerte ezt a korm-t  dec. 1-én: felkérték Mo-t, hogy küldjön
követeket a békekonf-ra.
  1920. jan.: a m. küldöttség el is utazott Párizsba – tagok: Apponyi Albert, Bethlen
István, Teleki Pál (vitte magával a „Vörös térképet”)

A TÖRVÉNYESSÉG HELYREÁLLÍTÁSA
▪ 1920. jan. [25-26.]: Nemzetgyűlési választások:
o a meg nem szállt területeken (a románok csak márciusban ürítették ki a Tiszántúlt,
a szerbek pedig csak 1921 októberében hagyták el Pécs környékét)
o az 1. ált., titkos vál. jog alapján történő választás (még a nők is szavazhattak!)
 [ffiak: 24. életévtől, 6 éves m. állampolg-ság, féléves egy helyben lakás.
 nők: uaz mint a ffiaknál, de! + írni, olvasni tudás.
 össz.: 3 m. 42 ezer szavazójogosult (az összlakosság 40 %-a).
 a vál. szab-a nem valósult meg: ÉME + ~ szerv-k, egyesületek  Kisg.
párti, lib. jelöltek // a korm. internálási rendelete: az állam és a társ. ér-
dekeire, a közrendre veszélyes elemek kitelepítendők Hajmáskérre, in-
ternálótáborba (főként szoc.dem. munkásokat és spekulációval vádolt
zsidó kiskeresk-ket)] 
o  szoc.demek aggodalmaskodása  1920. jan. közepén ki is váltak a Huszár-
korm-ból (ui. Peyer Károly lemondott) // a vál-kon való részvételt is visszautasí-
tották. (A bojkott 109 ezer fővárosi lakos vett részt.)
o a 1. a Kisgazdapárt (79  91 mandátum – az 1920 máj-ában Tiszántúlon is meg-
tartott vál. -ben), 2. a KNEP (72  59 mand.) – együttesen abszolút többséget
szereztek.
 Ui. a parasztság számarányának megfelelően vehetett részt a vál-kon!
 (A további 51 mand-n már 6 párt osztozott.)
 1920-1922: a ngy.:
a régi nagybirt-nagypolg. uralk. elit restaurációs célkitűzései  a birtokos paraszt-
ság és a keresztény városi középrétegek kétarcú, a háb. előtti konz-liber. rsz-rel és
a forr. munkásmozg-mal  álló, reformista + társ. mobilitást és reform-kat köve-
telő // nacion., vallásos és antiszemita törekvések képv-je.
▪ 1920. febr. [16.] összeült az új nemzetgyűlés – ünnepélyes keretek
 nemzetgyűlésnek nevezik, mert a régi főrendiház nem működött.
 de! [febr. 17.] a Népszava szerk-jét, Somogyi Bélát és munkatársát, Bacsó Bélát a fehér-
terrorról írott (leleplező) cikksorozatuk miatt tiszti különítményesek meggyilkolták.
(Felvetődött az alkotmányosság kérdése!)
 1. feladat: Mo. államformájának tisztázása:
Mivel 1918-1919-ben (polg. dem. forr. és Tk.) a közt. a politikusok előtt „kompromit-
tálódott” / „lejáratódott”  cél: a monarchia visszaállítása (ui. a mon. Mo-n már „ezer-
éves”)
DE!  ? Ki legyen a m. kir.?  viták: szabad kir.vál-k  legitimisták (karlisták):
A legitimisták szerint a Habsburg-házat illeti meg a m. trón (a karlisták ezen belül csak
IV. Károly újbóli trónra ültetését tudták elfogadni),  a szabad kir.vál-k szerint a Habs-
burgok ezt a jogukat eljátszották. Nyilvánvaló volt, hogy a sem a békekonf., sem a Mo-
narchia utódállamai nem tűrnének el Habsburg uralkodót Mo. trónján. 
 Mo-n egyelőre nem választanak kir-t, hanem kormányzót választanak. (Vö. Hunyadi
János, Kossuth Lajos)
▪ 1920. márc. 1. Horthy Miklóst kormányzóvá választották. (titkos szavazáson a 141-ből
131 szavazatot kapott)
 o Eredetileg felmerült még Apponyi Albert neve is, de! ő legitimista volt, s az antant
sem támogatta  Horthy megválasztását támogatta Apponyi.
o A kormányzó jogkör  kir. jogkör (még többszöri bővítés után sem.)
o A kormányzó korlátozott királyi hatalommal rendelkezett, de a következő korsza-
kokban többször is kibővítik jogkörét. (a kormányzónak, szemben a királlyal, nem
volt nemesítési joga. Horthy ennek ellensúlyozására létrehozta a Vitézi Rendet: a
vitézek jelentős, életképes kisbirtoknak számító földterületet kapnak).
o ő képviselte az o-t, szerződéseket köthetett, követeket küldhetett és fogadhatott
o hadüzenethez, békekötéshez, hds-nek az o. határain kívülre küldéshez a ngy. hoz-
zájárulása kellett, ehhez a kormányzónak nem volt joga, de mint „Legfőbb Hadúr”
nagy befolyással bírt a hds-re!.
o felelős a tv.hozásnak, amely le is válthatta tv-szegés v. alkotmánysértés esetén
o nem szentesítette a tv-ket, csak aláírásával látta el
o csak relatív vétójoga volt: a tv.hozásnak visszaküldhetett tv-javaslatot, s miután
újratárgyalat, akár változatlan formában is, de ki kellett hirdetnie a kormányzónak.
o [nem gyakorolhatta a főkegyúri jogot]
o közkegyelmet csak a tv. alapján rendelhetett el.
o 1926-tól felsőházi tagokat nevezhetett ki
o 1933-tól elnapolhatta, berekeszthette és feloszlathatta az ogy-t.
o 1937-től vétójogát 2 ízben, 6-6 havi időközzel gyakorolhatta. (Ezután a nemzgy.
nem vonhatta felelősségre.)
o Utódot javasolhatott.
o A kormányzói jogkör kiterjesztésének az volt az oka, hogy a szélsőségeket ezzel
is fékezni tudják a pol. életben.
▪ S. S.: Mo. államformája így király nélküli (alkotmányos) királyság
Formálisan megvolt a 3-as hatalommegosztás, de! a pol. gyakorlatban a demokrácia
erőteljesen korlátozott, többnyire formális volt.
 tv.hozó hat.: nemzetgyűlés (parlament)
 végreh. hat.: parlamentnek felelős korm.
 bírói hat.: független igazságszolg.
▪ 1944-ig maradt érvényben az ideiglenes megoldás  Horthy-korszaknak nevezzük ezt az
időszakot.

POLITIKAI KONSZOLIDÁCIÓ KEZDETE

 1920. febr.: elrabolták és meggyilkolták a Népszava (szocdem. napilap) 2 munkatársát: So-
mogyi Bélát és Bacsó Bélát.
 Oka: leleplező cikksorozatot jelentettek meg a különítményesek önkényeskedéseiről. A
kormány [továbbiakban: korm.] eltussolta az ügyet, de külföldön nagy botrányt kavart:
a szállítómunkások szakszervezetei nemzetközi bojkottot hirdettek Mo. ellen.
 Benárd Ágoston munkaügyi és népjóléti miniszter és Drasche Lázár Alfréd rendkívüli követ
aláírta a trianoni békeszerződést (1920. jún. 4.).
 1920. jún. 26.: Simonyi-Semadam Sándor kormánya lemondott,
 a vagyonos osztályok erélyes, stabil kormányzást követelnek,
 szilárd gazd. és pol. feltételeket követelnek (vagyis konszolidációt)
 1920. júl.: gróf TELEKI PÁL kormányalakításával (1920. [júl. 19]-1921. [ápr. 14.]) kez-
detét vette az ellenforradalmi rszr. konszolidációja.
o az újkonzervativizmus eszmekörét követi:  a hagyományos konzerv. jobbo-lal // 
jobbo. radikalizmus és tiszti különítményesek. 
o  [1920. nov. 10.] feloszlatta, ill. a hds-be olvasztotta az alkotmányos rendet fenyegető
és a kormányzatot is lejárató különítményeket.
 akik nem fogadták el, azok Prónay vez-vel a tisztázatlan Burgenland (Őrvidék)
ter-n foglaltak állásokat  „Rongyos gárda”
 A korm. is támogatta őket, hogy ezzel sakkban tartsa a jugoszlávokat, akik a
baranyai háromszögből nem akartak kivonulni. [Aug. 21-én a jugoszlávok távoztak
 a korm. nem támogatta tovább Prónayékat  kikiáltotta a „Lajta-bánsági Közt-
t”, de!  Horthy.]
o felfüggesztette az Ébredő Magyarok Egyesület (ÉME) működését (az egyik legjelentő-
sebb, ter. revíziót sürgető szervezet.)
o [1920. szept. 26. 1920:XXV. tc.] Numerus clausus (zárt szám)
 az o-ban élő „népfajok és nemzetiségek” o-s arányszáma + a „nemzethűség és er-
kölcsi megbízhatóság” alapján nyerhető felvétel a felsőoktatási intézményekbe
 Cél:
 értelmiségi túlképzés csökkentése
 a ngy. jobbo. és szélsőjobbo. csop-k pol. lecsendesítése
 városi kis- és középpolg-k leszerelése,
 az elcsatolt ter-kről visszaköltöző értelmiség állásokba juttatása,
 1928-ban módosítják (Ld. Tk. 101. o-n lévő forrást) – gyakorlatilag nem érvénye-
sítik a numerus clausust,
o [1920. nov. 13. – 1920: XXXVI. tc.] földreform kidolgozása
 a konszolidáció előrehaladtával a nagybirtokos érdekek egyre erősebben érvénye-
sültek a kormányban,  Nagyatádi Szabó István (földművelésügyi miniszter, kis-
gazda) sorozatos kompromisszumokra kényszerült.
 cél: agrárprol-k, birtokos parasztság elégedetlenségének , // támogatásuk elnye-
rése (rszrhű támogatók szerzése)
 mód: nagybirtokosok felajánlásai alapján jutott földhöz a korm.
– ezzel //-n a tv. birtokmaximumot nem állapított meg,  a nagybirtokrszr. érin-
tetlen maradt.
– az új tulajdonosokkal akarták megfizettetni a földet,
– az o. ter-ének 6 %-a került kiparcellázásra [16 m kat. holdból 948 ezer kat. h.]
(Nagyatádi sokkal nagyobb volumenű földosztásban gondolkodott!)
 a szétosztandó ingatlanokat nem kisajátították, hanem vásárolták,
 mivel minél több jogosultnak akartak földet adni  túlzottan kis parcellákat osz-
tottak.  nem tudott belőle megélni egy parasztcsalád.
 kb. 2 m. embert érintett a földosztás,
DE! jórészt jómódú gazdák (kb. 111 ezer fő) kaptak birtokkiegészítést
A birtokok felét 300 ezer szegényparaszt kapta: 1-2 holdas parcellákban (átlag
1,7 h.) // termelőeszközeik sem voltak.
 Eredmény:
– a földosztás sem a birtokmegosztásban, sem a társ. szerkezetben nem okozott
lényeges vált-t. 
–  az agrárprobléma változatlanul megoldatlan maradt.
– DE! egy radik. földreform veszélye   a nagybirtokosok pozíciói erősödtek.
// a ma. falu átmenetileg lecsillapodott.
– ekkora földekből nem lehetett megélni  olcsó munkaerőkínálat a nagybir-
toknak //
– // nem ment végbe nagyarányú gépesítés és technológiai korszerűsítés; // a ma-
gántul. tisztelete + birtokos paraszti illúziók nőnek  a pol. rszr. erősödik.
  Köztes-Európa más o-iban radikálisabb földreformot hajtottak végre, (de! naciona-
lista alapon)  a középbirtok a domináns.
o [1921. márc. 16. 1921:III. tc.] „Az állam és a társ. rendjének hatályosabb védelméről
szóló tv.”
 „az állam megsemmisítésére, különösen vmely társ. osztály kizárólagos uralmának
erőszakos létesítésére irányuló mozg-t vagy szervezkedést kezdeményező vagy ve-
zető egyén súlyos büntetésben részesül.”
 S. S.:
– a szélsőbal és szélsőjobb elleni fellépés ( komm-k illegalitásba kényszerül-
tek)
– a tiszti különítményesek féken tarthatók.
 1921. márc. [26.]: 1. kir.puccs:
o IV. Károly váratlanul megjelent Mo.-on (Szombathelyen), és el akarta foglalni a trónt,
arra hivatkozva, h. 1918-ban csak felfüggesztette uralkodói jogkörét.
o DE! márc. 27.: tárgyalás HorthyvalHorthy meggyőzte, h. visszatérése esetén a környező
országok azonnal megtámadnák Mo.-t, ezért visszatért Svájcba. // [ápr. 4.] antant tilta-
kozás 
o  [ápr. 5.] Iv. Károly elhagyta Mo-t.
o Olo., Rom., Csehszl., Sz-H-Szl. Kir-ság külön is kifejezte tiltakozását  a kir.puccs
hatására felgyorsult a kisantant létrejötte.
 Az 1. kirpuccs idején Teleki tisztázatlan magatartást tanúsított (titkos találkozó a kir-lyal):
ezzel a legitimistákat támogatta  1921. ápr. [13.]: lemondani kényszerült. DE! A konszo-
lidáció utóda, gróf Bethlen István idején is folytatódott, sőt ekkor nyert erőteljes lendületet!
Források, mellékletek:

„Kezdettől fogva tisztán láttam, hogy az egész forradalom központi problémája itt van: földet
adni a földnélkülieknek, maradék nélkül kielégíteni a szegényparasztság
és a földmíves-munkások földéhségét, elsősorban a papi és más egyéb külterjes latifundiumok
földarabolásával. Ebben a korszakos reformban láttam az októberi forradalom igazi lelkét, mert
ez lett volna az egyedüli út egyrészt a korszerű többtermelés és szövetkezeti mozgalom felé,
másrészt a demokrácia és a kultúra igazi alapjai lefektetéséhez és mindenekelőtt az elsorvasztó
feudális iga lerázásához. [...] A minisztertanácson állandóan sürgettem a földreformot, gyakran
utaltam rá, hogy enélkül a nemzetiségi kérdést sem lehet megoldani. (Jászi Oszkár emlékirata-
iból)

„Szakadt az eső azon a február végi napon, amikor birtokaimat felosztottam. A távoli falvakból
is összegyűlt parasztok nagy esernyők alatt álltak ott, mélyen barázdált arcukból a meglepetés,
a csodálat és a gyanakvás valami leírhatatlan keveréke sugárzott felém. Nem tudták elhinni,
hogy álmuk végül mégis valósággá válik. Annyiszor becsapták, bolonddá tették már őket!
Nagy kő esett le a szívemről, mert mindig bűntudatot éreztem gazdagságom miatt: ifjúko-
romban öntudatlanul, később már tudatosan. A kápolnai földbe, amely évszázadokon át csalá-
dom birtoka volt, karót vertem arra a helyre, ahol a földet igénylő agrárproletárok listáján sze-
replő első ember parcellája kezdődött. Elégedett voltam. A dolgok rendje helyreállt.” (Károlyi
Mihály visszaemlékezéséből)

„Nem a választójogot, hanem a hatalom megszerzését kell, hogy harci zászlajára írja a munkás-
osztály. […] Kíméletlen, kegyetlen forradalmi harc, amelynek a vagyonos osztály teljes meg-
semmisülésével kell végződnie […]. Általános sztrájkon, a munkások és parasztok fegyveres
felkelésén keresztül vezet az út hozzá. …A burzsoázia a maga rablóháborúja érdekében fegy-
verbe állította az egész munkásságot. A fegyverek, melyekre hatalmát alapította, a mi kezünk-
ben vannak. Csak föl kell használni azokat a magunk hatalmának megalapozására!” (Kun Béla;
1918 végén)

„Az egész háború alatt frontkatona voltam […]. Magamat a katonák érdekeinek képviselőjéül
éreztem. Ismertem leghőbb vágyukat, mely a vérengzés befejezését, gyors békét és az otthont
követelte. […] Mint hadügyminiszternek kötelességem volt a frontok vágyának, […] minél
előbb eleget tenni…” (Linder Béla, a Károlyi-kormány hadügyminisztere)

„Ha a fegyvert a béke előtt elszórtuk, biztosan tudhattuk, hogy szomszédaink elözönlik orszá-
gunkat. […] Ha van seregünk, ezek nem merték volna országunkat megszállni.” (ifj. Andrássy
Gyula emlékiratából)

„Külpolitikámat a wilsoni elvekre alapítom. Nekünk egy elvünk van: Wilson, Wilson és har-
madszor is Wilson. […] Amerikára az a feladat vár, hogy átgyúrja egész Európát, kiirtsa belőle
a reváns gondolatát, és olyan békét teremtsen, mely nem hagyja egyetlen nép lelkében sem a
keserűség fullánkját.” (Károlyi Mihály; 1918)

„Kezdettől fogva tisztán láttam, hogy az egész forradalom központi problémája itt van: földet
adni a földnélkülieknek, maradék nélkül kielégíteni a szegényparasztság és a földmíves-mun-
kások földéhségét, elsősorban a papi és más egyéb […] latifundiumok [nagybirtokok] feldara-
bolásával. Ebben a korszakos reformban láttam az októberi forradalom igazi lelkét. ” (Jászi
Oszkár)
„A békekonferencián […] elhatározták, hogy […] tanácsos a magyarok és románok között egy
semleges zónát létesíteni, amelyben sem magyar, sem román katona nem lehet, amelynek azon-
ban a fontosabb pontjait a szövetséges csapatok fogják megszállni. […] A román csapatokat
felhatalmazza a békekongresszus, hogy vonalaikat a semleges zóna keleti határáig előretolják.”
(Vix-jegyzék; 1919. március 20.)

Kronológia
1919. március 21. A Forradalmi Kormányzótanács átveszi a hatalmat.
A „Mindenkihez!” című kiáltvány deklarálása.
1919. április 2. Az ideiglenes alkotmány proklamálása.
1919. június 23. A végleges alkotmány megszületése, amely azonban sosem lé-
pett hatályba.
1919. augusztus 1. A Tanácsköztársaság bukása.

A Tanácsköztársaság államszervezetének fölépítése az Ideiglenes Alkotmány alapján

„Az ország proletariátusa a diktatúrát, addig is, amíg a tanácsok országos kongresszusa meg-
alakul, a Forradalmi Kormányzótanács útján gyakorolja.” (A Kormányzótanács XXVII. számú
rendelete, az Ideiglenes Alkotmányról)

„A Forradalmi Kormányzótanács a forradalom központi szerveként, híven alapítói akaratához,

tevékenységének első három hónapjában, száznál jóval több rendeletet kibocsátván az életvi-
szonyok széles körét rendezte, intézkedései a régi struktúrák lebontására, a polgári állam fel-
számolására, és az ún. szocialista törvényesség meg- valósítására irányultak.” (Tankönyvi szö-
veg)

„A végleges alkotmány a hatalomkoncentráció koncepciójára épült, hét fejezetre, s 89 paragra-

fusra tagolódott. […] A tanácskongresszus ülésszakainak szünetében a politika mindennapi
vitelére az alkotmány a Szövetséges Tanácsok Országos Gyűlése által megválasztott Szövetsé-
ges Központi Intézőbizottságot (SZKIB) hatalmazta fel.
Az ország ügyeinek legfőbb operatív jellegű irányítása magában foglalta a törvényhozó, a
végrehajtó és a bírói hatalom gyakorlását is, s e testület kezét az alkotmány mindössze a
tanácskongresszus kizárólagos hatáskörébe utalt tárgyak terén kötötte meg.” (Tankönyvi szö-
veg)

„Az ausztriai és magyarországi munkásmozgalmak mindenütt, ahol az emberek a dinasztiával

éreznek, komoly aggodalmat keltenek. Átmenetileg sikerült ugyan itt is, ott is a vezetőket ígé-
retekkel leszerelni, de hogy ez mit ér, legjobban bizonyítja az, hogy Budapesten a tömegek nem
hajlanak a vezérek szavára, s a munkásság egy része még mindig sztrájkban áll. Elég egy szikra,
hogy mindkét ponton újra fellángoljon a tömegszenvedély, mely beláthatatlan következménye-
ket vonhat maga után.” (Kristóffy József korábbi belügyminiszter levele gróf Berchtold Lipót
főkamaráshoz, 1918. január)