TRIANON (1920 június 4.

Trianon. A magyar történelem sorsfordító fejezete. Napjainkig rengeteg érzelem, indulat és sok-sok
tévhit kapcsolódik hozzá. Nézzük most meg a történelmi tényeket!
Az I. világháborút Magyarország vesztes országként fejezte be. Ekkorra már az Osztrák–Magyar
Monarchia széthullott, az érintett államok és az antant is önálló nemzetállamokban gondolkodtak
ebben a térségben.
A párizsi békekonferenciára 1920 januárjában érkezett a magyar küldöttség gróf Apponyi Albert
vezetésével. A politikus a nagyhatalmak előtt megpróbálta legalább a többségében magyarok lakta
területeket megvédeni, népszavazást kérve a hovatartozásról, de minden felvetése elutasításra talált.
Valójában a végső döntést már 1919 nyarán meghozták a nagyhatalmak. Teleki Pál vörös térképe
is hiábavalónak bizonyult!
A békeszerződés aláírására 1920. június 4-én a Trianon-palotában került sor. A területi
rendelkezések mindenki számára megdöbbentőek voltak: az ország területe az addigi 283 ezer km2
-ről 93 ezer km2-re csökkent, ezzel Magyarország a területe kétharmadát elvesztette. A
Felvidéket és Kárpátalját Csehszlovákiához, Erdélyt, Partiumot és a Bánát keleti részét
Romániához, a Szerémséget, Bácskát, a Bánság nyugati részét és a Muraközt a Szerb–Horvát–
Szlovén Királysághoz csatolták, nyugaton pedig egy keskeny sávot, a későbbi Burgenlandot,
Ausztriához. Népszavazást a nagyhatalmak egy esetben rendeltek el: 1921-ben Sopron és a
környékbeli falvak a Magyarországhoz tartozást választották. Ezért kapta Sopron a leghűségesebb
város nevet.
Az ország népessége 18,2 millió főről 7,6 millióra csökkent, az elcsatolt területeken 3,3 millió
magyar került kisebbségbe. Megközelítőleg 400 ezer magyar menekült az utódállamokból az
anyaországba, ezzel családok ezrei kényszerültek átmenetileg vagonokba, nyomorúságos
körülmények közé.
A trianoni béke jóvátétel fizetésére is kötelezte Magyarországot!
A békeszerződés katonai előírásokat is tartalmazott, azzal a céllal, hogy alkalmatlanná tegye
Magyarországot a katonai visszavágásra. A rendelkezés a magyar haderőt 35 ezer főben maximálta,
megtiltotta az általános hadkötelezettséget és a modern fegyvernemek tartását.
A béke aláírásának napja gyásznap lett Magyarországon. A magyar társadalmat sokkhatásként érte a
döntés.
A trianoni béke területi veszteségei igen súlyos gazdasági következményekkel jártak. Az ország
elveszítette nyersanyagforrásai túlnyomó részét: határon kívülre kerültek a kősó-, a kőszén- és az
érckészletek, illetve a faállomány jelentős része. Ugyanakkor Magyarországon maradt
kihasználatlanul a feldolgozóipar legtöbb központja. Mindez Budapestet érintette a legsúlyosabban.
Komoly károkat okozott a határmódosítás a vasúthálózat szerkezetében is.

Az országban egyetlen politikai erő sem fogadta el a kialakult helyzetet, a béke revíziójának, azaz
felülvizsgálatának igénye általános volt a magyar társadalomban. Különbséget csak az jelentett,
hogy részleges, csak a magyarlakta területekre vonatkozó vagy teljes, az egész történelmi
Magyarországot visszaállítani szándékozó revíziót hirdettek a különböző politikai erők.
Ezek után a Horthy-rendszer külpolitikájának legfőbb irányelve a revízió megvalósítása lett. Ez
terelte Magyarországot a másik vesztes, Németország mellé, és sodorta végső soron egy újabb
háborúba.