Az állatok mozgása

Alapismeretek:
Aktív mozgás: Mikor az elő szervezet maga állítja elő a mozgáshoz szükséges energiát. Kifejezetten
szembetűnő életműködés. Számos fajtája van:
Történhet elmozdulás alapján:
Helyváltoztató mozgás: Az állat testének csak egy bizonyos részét mozgatja. P.: fej
Helyváltoztató mozgás: Az állat egész teste elmozdul a térben.
A hely változtató mozgásnak sok szerepe van: környezet felderítése, táplálék keresés,
menekülés, párkeresés, utód gondozás. Leggyakoribb formája az izom mozgás. Ez lehet váz nélküli,
vagy váz segítségével történő.

Gerinctelenek:
1.Szivacsok és csalánozók:
A szivacsok egy kivételt képviselnek, hiszen ők, aktív helyváltoztató mozgásra
képtelenek, tehát ők helytülők.
A csalánozók hámizomsejt segítségével mozognak, vagy bukfencező mászás, vagy
a rakéta elv (tolóerő) segítségével haladnak a vízben.

2. Laposférgek, fonálférgek és gyűrűsférgek:

Mindhárom bőrizomtömlő segítségével mozognak, váz nélkül pontosabban.
A bőrizomtömlő → a kültakaró hámja és az alatta
elhelyezkedő simaizom, szerkezeti és működési egysége, a hám és
az izomszövet szorosan összenő.
Féregmozgást, más néven, perisztaltikus mozgást fognak
alkalmazni a mozgás érdekében. Fontos azonban megjegyezni, hogy
a fonálférgeknél, a bőrizomtömlő kizárólag hosszanti lefutású
izmokból áll. Így a fonálférgek képtelenek összehúzódni, vagy
emelkedni, ehelyett jobbra-balra fognak tekerderni.

3. Ízeltlábúak:
Az ízeltlábuknál vázzal történik, az izom mozgás. A szomszédos ízek közötti ízületi redő
illetve a hajtó és feszítő izom is megtalálható. Minden íz külön
mozgatható.
Megjelenhetnek a szárnyak is, amelyekkel a repülésre is
képesek lesznek.
Szárnyuk lehet:
 2pár: hártyás (pl.: szitakötők), pikkelyes (pl.: lepkék), fedő + hártyás (pl.: bogarak)
 1pár: (pl.: legyek)
 nincs (pl.: hangyák)

4. Puhatestűek:
A puhatestűek bőrizomtömlőt alkalmaznak úgyszintén. Izmaik kiegyénültek, a láb az
elődleges mozgás szerv.
Fejlábúak az úszásnál a rakétaelvet használják, a köpenyüregből a
tölcséren keresztül a kiáramló víz hajtja tovább az állatot.

Gerincesek:

A gerinceseknél a mozgás belsővázhoz harántcsíkolt izmokkal történik. A belsőváz

előzménye a gerinchúr amivel, csak a gerinchúrosok rendelkeznek.
1.Halak
Vízi életmódhoz alkalmazkodtak, ezért testük áramvonalas. A mozgást úszók segítségével
hajtják végre.
Páros úszok: mell, has → kormányzásért felelős
Páratlan úszók:
 farok → oldalirányú mozgatásával
úsznak
 farok alatti, hát → egyensúly megtartása

2. Kétéltűek
Lábaik oldalról támasztják a testet, ezek a
tolólábak. A farokkal rendelkező kétéltűeknél a láb
oldal irányú (földdel párhuzamos), kígyózó
mozgást fognak alkalmazni. A farkatlankétéltűek
hátsólábaik ugrólábak. Lábujjaik közt úszóhártya,
ami segíti a vízben valómozgást.
3. Hüllők
Szintén kígyózó mozgás, oldalirányú.
Teknősöknél, gyíkoknál elemeli a láb a testet
földről. Kígyóknál a láb elcsökevényesedett.

4. Madarak
Repülő életmódot folytatnak, így megjelenik náluk a szárny.
Életmódnak megfelelően alkalmazkodott.
Testük a repülő életmódhoz alkalmazkodott:
 áramvonalas test
 mellső végtag:
szárny
 vékony, üreges
csontok
 a szegycsonton
csontkiemelkedés:
csonttaraj – mellizom tapadási helye
 könnyű szarucsőr
 tollak (szaruképződmény)

5. Emlősök
2 pár járó lábuk van, ezért a testet alulról támasztják. Lábuk életmódjuknak megfelelően módosultak.

Denevérek → repülés
Vakond → ásás
Majmok → kapaszkodás (szembefordítható hüvelykujj)
Patások → gyors futás
Macskafélék → zsákmány megragadása
Úszólábúak, cetek → úszás