12.

tétel
IV. Témakör Modern demokráciák működése
Mutassa be a magyar rendszerváltás folyamatát az 1980-90-es években
 Az új államforma kialakulása
 A politikai szabadságjogok biztosítása az alkotmány módosításával
 A függetlenség biztosítása

1. Az új államforma kialakulása
Az 1980-as évek második felében egyre nyilvánvalóvá vált a szovjet típusú szocializmus csődje. A
párvezetés képtelen volt a kialakuló gazdasági és társadalmi válságot kezelni. Az ország gyorsuló
eladósodása következtében többször közel kerültünk a pénzügyi csődhöz. Kialakult a túlmunka intézménye
az úgy nevezett második gazdaság. A napi 10-14 óra munka az egészségügyi helyzet romlását eredményezte
ugyanakkor nőttek a vagyoni különbségek is. A rendszer erősödő válságával párhuzamosan megkezdődött
az ellenzék szerveződése is. Az első találkozásra Monoron került sor 1985-ben. Itt felmerült a pártállam
megszűntetésének gondolata. A rendszerváltást a kedvező külpolitikai fordulatok is elősegítették. A
Szovjetunió elvesztette a hidegháborút és képtelen volt fenntartani a Közép kelet-Európában állomásozó
hadseregeit. 1988-ban az MSZMP, amelyet Kádár János vezetett, elvesztette a társadalom széles rétegeinek
támogatását. Ellenzéki szervezetek jöttek létre pl: MPF, SZDSZ, KDNP, FKGP, FIDESZ.
Az MSZMP-n belül a tagság egyre nagyobb része változásokat követelt, ezek élén Nyers Rezső és Pozsgai
Imre állt. Az 1988-as pártértekezleten ezek a vezetők bekerültek a pártvezetésbe, leváltották Kádár Jánost és
Grósz Károlyt választották főtitkárrá. Ő azonban csak kis változásokat akart végrehajtani miközben a válság
egyre mélyült. Ennek következtében az ellenzék egyre aktívabbá vált. 1989-ben Pozsgai Imre
népfelkelésnek nyilvánította az 56-os forradalmat. Az állampárt szétesett. Megkezdődött a spontán
privatizáció 1989. jún. 16-án 150 ezer ember vett részt Nagy Imre és mártír társainak újratemetésén. Itt
jelképesen a kádár rendszert is eltemették

2. A politikai szabadságjogok biztosítása az alkotmány módosítása

Az ország népe békés rendszerváltást akart, politikai szabadságjogok és szociális biztonságot követeltek.
1989 nyarán megkezdődtek a tárgyalások az MSZMP és az Ellenzéki Kerekasztal között. Itt megállapodtak
a békés átmenet és a sarkalatos törvények bevezetéséről. Az MSZMP beleegyezett az alkotmány
módosításába és a többpártrendszeren alapuló szabad választások feltételeibe. Ezzel párhuzamosan az utolsó
kommunista kormány Németh Miklós vezetésével hozzákezdett a pártállam lebontásához és a szocialista
országokhoz fűződő kapcsolatok átértelmezéséhez. Tárgyalásokat kezdett a szovjet csapatok kivonásáról és
megnyitotta a határt a nyugatra távozni akaró NDK-s állampolgárok előtt. A reform kommunisták
megalapították az MSZP-t, mely szociáldemokrata pártként határozta meg önmagát. 1989. okt. 23-án
kikiáltották a III. Köztársaságot. Az igazi változás azonban csak az első szabad többpárti választások után
következett be 1990-ben. Éles választási küzdelem bontakozott ki. Az SZDSZ és a FIDESZ ellenezte, h a
köztársasági elnököt a nép válassza meg, ezért népszavazást írtak ki, ahol eldőlt, h az Ogy. választhatja meg
az elnököt. Ez viszonyt szembeállította egymással a két legnagyobb pártot az MDF-et és az SZDSZ-t.

3. A függetlenség biztosítása
Az első szabad választásokon a szavazásra jogosult polgárok 66%-a vett részt. A választást az MDF nyerte.
Antall József alakított kormányt. A második helyen az SZDSZ végzett, ezért az MDF és SZDSZ egy
paktumot kötött, melynek értelmében a köztársasági elnököt az SZDSZ adta Göncz Árpád személyében, a
parlament elnökét pedig az MDF Szabad György személyében. Ugyanakkor megegyeztek abban, h szűkítik
azokat a törvényeket, amelyeket 2/3-os többséggel kell megszavazni. Bevezették a konstruktívi
bizalmatlanság intézményét, mely megerősítette a miniszterelnök politikai szerepét. 1990 őszén
önkormányzati választásokat tartottak, mely megszűntette a tanácsrendszert és széles jogokat biztosított az
önkormányzatok számára. 1990 tavaszán Mo. megállapodott a Szovjetunióval a szovjet csapatok teljes
kivonulásáról, ami meg is történt és ez biztosította függetlenségünket. Megkezdődött a szociális
piacgazdaság kialakítása, melynek következtében sokan jelentős vagyonhoz jutottak, mások viszont
elvesztették munkahelyüket. A rendszerváltásnak voltak tehát nyertesei és vesztesei