13.

tétel
V. Témakör Politikai intézmények, eszmék, ideológiák
Szent István uralkodása
 István hatalomra jutása
 István egyházszervező tevékenysége
 István a királyi vármegye rendszer megteremtője

1. István hatalomra jutása

Géza halála után István került a trónra a primogenitúra (első szülött fiú)
öröklési jog szerint, ezt a jogrendszert főleg Ny-Európában használták. Az
ősi magyar jogrendszer szerint szeniorátusnak nevezzük, Koppánynak kellett
volna örökölnie a trónt (a legidősebb a nemzetségben). Közöttük harcra
került sor, ebből a német lovagok segítségével István kerül ki győztesen, akit
az esztergomi érsek 1000-ben (1001-ben) a pápától kapott koronával
megkoronázott. A trónért folytatott harcokban István kiterjesztette hatalmát
az egész országra és a földek kétharmada királyi birtok lett. István tudta,
hogy Mo. akkor kapcsolódhat Európához, ha a magyarok felveszik a
kereszténységet és létrehozzák saját erős államukat.

2. István egyházszervező tevékenysége

István hozzákezdett a Ny-i típusú egyházszervezet kialakításához, ezért 10
püspökséget hozott létre (egyházmegye), ebből kettőt, az Esztergomit és
Kalocsait érseki rangra emelt (az érsek szerepe a király megkoronázása). Az
egyházat hatalmas föld adományokkal erősítette meg és törvényekkel
biztosította működésüket (két törvénykönyv), ezek szerint:
 előírta a tized megfizetését
 10 falu építsen egy templomot
 mindenki vegyen részt a vasárnapi misén
 kötelezte a gyónást és a böjtök betartását
 előírta, hogyan kell viselkedni a misén
 kötelezte a gazdagokat arra, hogy biztosítsák a templomok
működéséhez szükséges dolgokat
Istvánnak sikerült kiépítenie az egyház szervezetet, melynek felépítése a
következő volt:
 érsekség (2)
 püspökség
 káptalanok (olyan testületek, amelyek a püspökök munkáját
segítették, tagjait Kanonoknak nevezték)
 esperesség
 a plébániák
 egyszerű egyházak
Emellett működtek még bencés kolostorok (pl.: Pannonhalma, Pécsvárad)
3. István a királyi vármegye rendszer megteremtője
Szent István nevéhez fűződik a királyi vármegyék kialakítása is, ezek
közigazgatási egységek voltak a király hatalmát biztosító várak körül
alakultak ki, először az ország középső részén, majd később a
peremterületeken is. Elnevezésüket általában a várról kapták. A vármegyék
élén a megyeispánok álltak. A megyeispánok ugyanakkor várispánok is
voltak. Ők voltak a katonai vezetők is. A főpapokkal együtt részt vettek a
királyi tanácsban. Közülük a legmagasabb ranggal a királyi udvar ispánja
rendelkezett, akit nádorispánnak nevezünk. Az ispánok alatt helyezkedtek a
várjobbágyok, akik tulajdonképpen a vár ellátását és a katonai feladatokat
végző tisztek voltak. Alattuk helyezkedtek el a várnépek, ők a munkát
végezték, ezen kívül még létezett a szolganép rétege, akik kiszolgálták a
főurakat, később alakul ki a királynak közvetlenül alárendelt vitézi réteg,
akiket szervienseknek nevezünk. A magyar társadalom szerkezete a X.
században a következő volt:
 király
 főpapok
 nádor
 ispán
 szolgálónép
 szolganép
Szent István államszervező munkáját segítették a kedvező külpolitikai
események is. (pl.: A besenyők támadásai csillapultak és ezek kisebb
csoportokban betelepedtek az országba. A német- római birodalommal jó
kapcsolatai voltak, felesége Gizella révén. Amikor más uralkodó család
került a trónra sikerült a németek támadásait visszavernie.)
Trónörökösnek Imre herceget jelölte ki, aki azonban egy vadkan vadászaton
meghalt, ezért nővére gyermekét Orseolo Pétert jelölte ki utójának és
megvakítatta unokatestvérét Vazult és ezzel kezdetét vették a trónviszályok.
István érdeme, hogy megteremtette: a Keresztény Magyar Királyságot.