Professional Documents
Culture Documents
A reformkor fő kérdései, Széchenyi István
A reformkor fő kérdései, Széchenyi István
Széchenyi: Hitel:
Rövidesen lázas politikai élet bontakozott ki a vármegyékben, és mindenhol
megfogalmazták a szükséges reformlépéseket. Széchenyi fellépése egy új
korszak nyitányát jelentette; a gróf főnemesi társainak megnyerését tervezte.
A bécsi szórakozási lehetőségek magyarországi meghonosításával kívánta az
arisztokratákat hazacsábítani, és a közéletbe bevonni. A pozsonyi, majd pesti
lóversenyzés megindítása, illetve a kaszinóalapítás elsősorban főnemesi
társainak szólt.
2021 Antal László 11.B
Széchenyi és Wesselényi:
Széchenyi István bízott benne, hogy Bécs támogatni fogja reformelképzeléseit,
így a magyarországi kormányzat sem gátolja meg. Rövidesen csalódnia kellett.
A főrendek részéről (Dessewffy József) ugyanis elutasítást, illetve kritikát
kapott. Az arisztokraták közül sokan felismerték a változások szükségességét,
de ragaszkodtak a rendi kiváltságokhoz és a „nyolcszáz éves” alkotmányhoz.
Széchenyi ennek ellenére folytatta a programalkotást. A kiváltságok
felszámolásával a rendi nemzet helyett egy polgári nemzetet képzelt el,
amelyben az államot a jogok és kötelességek harmóniája fogja össze. Széchenyi
bízott a fokozatos, lassú társadalmi változásokban.
Wesselényi Miklós báró a „két haza” (Erdély és Magyarország) politikusaként
tevékenykedett a hazai közéletben. Wesselényi a hatékony reformpolitikát a
középbirtokos nemesség részvételével képzelte el, és nem bízott a
kormányzatban.
Wesselényi meggyőződése szerint a rendi ellenzék rövidesen belátja a feudális
jogrend tarthatatlanságát, és felvállalja a reformokat. Az arisztokraták zárt
világában élő Széchenyi nem tartotta sokra a köznemesség erejét, az érdemi
döntések meghozatalához alkalmatlannak vélte a zajos vármegyei
közgyűléseket.
2021 Antal László 11.B