2021 Antal László 11.

A reformkor fő kérdései: Széchenyi István

A reformkor (1825-től 1848-ig) elnevezés a fejlődésben lemaradt magyar
társadalomban végbemenő újítási, modernizációs szándékra utal. A reformkor
idején számtalan szociális, gazdasági, kulturális vívmány született. A
jobbágykérdés rendezése, a modern ipar megteremtése, a Himnusz, valamint a
polgári átalakulás útjában álló akadályok elhárítása. Ezek vezettek a modern,
polgári Magyarország megteremtéséhez.

Széchenyi István színre lépése:

A magyar közvélemény felrázását először Széchenyi István gróf vállalta magára.
A dunántúli mágnás (főnemes) néhány év alatt körbeutazta Európát. Angliába
Wesselényi Miklós báró is vele tartott. Gyökeresen hatott rájuk a megújuló,
modernizálódó Nyugat és az elmaradott Kelet látványa. Mindketten
felismerték: Magyarország válaszút elé érkezett, az elavult társadalmi-
gazdasági szerkezet már nem szolgálja az ország érdekeit, sőt a leszakadás
rövidesen még szembetűnőbb lesz. A változásoknak érinteniük kell a teljes
feudális berendezkedést.
A polgári átalakulás így egyszerre jelentette a képviseleti rendszer kibővítését
és a jobbágykérdés felvetését. Széchenyi István először az 1825-ben
összehívott országgyűlésen lépett színre, amikor birtokainak egyévnyi
jövedelmét felajánlotta a magyar kultúra és a tudományos élet fellendítését
szolgáló intézmény, a Magyar Tudományos Akadémia alapítására.

Széchenyi: Hitel:
Rövidesen lázas politikai élet bontakozott ki a vármegyékben, és mindenhol
megfogalmazták a szükséges reformlépéseket. Széchenyi fellépése egy új
korszak nyitányát jelentette; a gróf főnemesi társainak megnyerését tervezte.
A bécsi szórakozási lehetőségek magyarországi meghonosításával kívánta az
arisztokratákat hazacsábítani, és a közéletbe bevonni. A pozsonyi, majd pesti
lóversenyzés megindítása, illetve a kaszinóalapítás elsősorban főnemesi
társainak szólt.
2021 Antal László 11.B

Széchenyi 1830-ban a Hitel című könyvben jelentette meg gazdasági

reformelképzeléseit. Nyíltan hangoztatta a feudális rendszer elavultságát és
válságát.. A földbirtokok nem forgalmazhatók szabadon, a majorságokon
végeztetett robotmunka pedig nem hatékony. Az ősiség törvényét el kell
törölni, és a feudális földbirtokot a földesúr polgári tulajdonába kell adni. A
robotot és a kilencedet el kell törölni, de a földesurat nem érheti kár. A
jobbágyság így megszűnne.
Széchenyi tudatosan vállalta fel az újszerű gondolatokat, elképzelései a
közgondolkodás átalakítására és a maradiság elítélésére irányultak. A gróf
optimistán látta a jövőt.
A reformkor kezdetét az utókor a Hitel megjelenésétől, 1830-tól számítja

Széchenyi és Wesselényi:
Széchenyi István bízott benne, hogy Bécs támogatni fogja reformelképzeléseit,
így a magyarországi kormányzat sem gátolja meg. Rövidesen csalódnia kellett.
A főrendek részéről (Dessewffy József) ugyanis elutasítást, illetve kritikát
kapott. Az arisztokraták közül sokan felismerték a változások szükségességét,
de ragaszkodtak a rendi kiváltságokhoz és a „nyolcszáz éves” alkotmányhoz.
Széchenyi ennek ellenére folytatta a programalkotást. A kiváltságok
felszámolásával a rendi nemzet helyett egy polgári nemzetet képzelt el,
amelyben az államot a jogok és kötelességek harmóniája fogja össze. Széchenyi
bízott a fokozatos, lassú társadalmi változásokban.
Wesselényi Miklós báró a „két haza” (Erdély és Magyarország) politikusaként
tevékenykedett a hazai közéletben. Wesselényi a hatékony reformpolitikát a
középbirtokos nemesség részvételével képzelte el, és nem bízott a
kormányzatban.
Wesselényi meggyőződése szerint a rendi ellenzék rövidesen belátja a feudális
jogrend tarthatatlanságát, és felvállalja a reformokat. Az arisztokraták zárt
világában élő Széchenyi nem tartotta sokra a köznemesség erejét, az érdemi
döntések meghozatalához alkalmatlannak vélte a zajos vármegyei
közgyűléseket.
2021 Antal László 11.B

A nemzeti kultúra megerősödése:

A reformkori hazai polgárosodás és a nemzeti összefogás eredményes színtere
Pest-Buda lett. Széchenyi István a testvérvárosokat az ország méltó fővárosává
(gazdasági, politikai és kulturális) akarta emelni. Az 1838-as árvíz súlyos
károkat okozott, de a főváros néhány év alatt újjáépült. A két várost összekötő
hajóhíd helyett Széchenyi egy állandó hidat építtetett, a kivitelezést Adam
Clark skót mérnök irányította. A Lánchíd építése 1842-ben kezdődött meg, a
hivatalos átadás csak a szabadságharc leverése után valósult meg.
A korszakban Pest sokkal dinamikusabban fejlődött Budához képest,
lakosságának száma nagyobb ütemben nőtt. A két város etnikai összetétele
néhány évtized alatt jelentősen megváltozott, és a magyarosodás színtere lett.