2021 Antal László 11.

A felvilágosodás eszmerendszere

A felvilágosodás világképe:
A 16–17. században az új természettudományi ismeretek megkérdőjelezték a
középkori egyháznak a világról vallott nézeteit. A kora újkorban kialakuló vallási
megosztottság, a konfliktusok és a türelmetlen fanatizmus tovább rombolta az
addig egységes világképet. A filozófia a világ működésének újraértelmezését
sürgette. A közgondolkodás átalakítását, a fennálló társadalmi és politikai
berendezkedés megváltoztatását a felvilágosodás eszmeáramlata vallotta.
A felvilágosodás a 18.században elsősorban francia területeken zajlott, majd
átterjedt német és közép-európába is. A társadalomban elvetették a születési
előjogokat és jogi egyenlőséget hirdettek. A felekezetek közötti megbékélést, a
vallási türelem kialakítását sürgették, elutasították a vallási fanatizmust, a
babonás képzeteket. A felvilágosodás filozófusai az emberi ész és értelem
mindenhatóságában hittek.
2021 Antal László 11.B

Főbb eszmeáramlatok:
A racionalizmus az emberi értelem, az empirizmus pedig a kutatómunka és a
tapasztalati ismeretek fontosságát hangsúlyozta.
A deizmus eszméi szerint az Isten által megalkotott világ tudományosan
leírható törvényekkel rendelkezik, és Isten a mindennapi életbe már nem
avatkozik be.
Az ateista (istentagadó) gondolatokig csak néhány filozófus jutott el, merész
elképzeléseik már a kereszténység alapjait kérdőjelezték meg.
A felvilágosodás a politikai berendezkedést új alapokra akarta helyezni. Az
abszolutista kormányzati rendszerek helyett a hatalmi ágak szétválasztására és
az alkotmányos berendezkedés kialakítására törekedtek.
A korszak gondolkodói egy ideálisan működő állam kereteinek a felvázolására
törekedtek. Az ember természetes jogait (például szabadság, tulajdon) egy örök
érvényű jogból, a természetjogból származtatták. A politikai hatalom
kialakulását egy társadalmi szerződéshez kötötték, amely a természeti
állapotnak vetett véget.

A felvilágosodás filozófusai:
Voltaire szenvedélyesen támadta a katolikus egyházat, az általa vélt
képmutatást. A levelei végére írt jelmondat – „Tiporjátok el a gyalázatost!” – az
intézményes egyház ellen irányult. A deista Voltaire a társadalmi szabályok és
erkölcsök fenntartása miatt ragaszkodott Isten létéhez („Ha Isten nem volna, ki
kellene találni”).
A felvilágosult gondolkodók a tudatlanságot tekintették a bajok fő forrásának,
ezért az új gondolatok és ismeretek összegzésére tettek kísérletet. Megírták az
Enciklopédiát, melynek szerkesztését Denis Diderot végezte el. Az Enciklopédia
a 18. század nagy vállalkozásának bizonyult, mégis egész Európában elterjedt.
2021 Antal László 11.B
2021 Antal László 11.B

Társadalomfilozófiai elképzelések:
A francia Charles de Secondet Montesquieu az angol alkotmányos
berendezkedést tekintette mintának. Szerinte a demokratikus közéletet a
hatalmi ágak (törvényhozói, végrehajtói, bírói) szétválasztása és kölcsönös
ellenőrzésük biztosítja. A politikai képviseletet választott képviselők útján
képzelte el
John Locke a politikai hatalom kialakulását a társadalmi szerződéshez kötötte.
Szerinte a tulajdon védelme érdekében az egyének önként mondanak le
természetes jogaikról, cserébe az államnak szavatolnia kell a polgári
szabadságjogokat.

Rousseau radikális elképzelései:

A korszak filozófusainak többsége lelkesedett a kialakuló polgári társadalomért,
de Jean-Jacques Rousseau hevesen bírálta az új civilizációt. Szerinte a
tudományok, a kultúra eredményei látszólagos fejlődést hoztak, de ez az
emberek többségének egy újabb alávetettséget jelent. A születési előjogok
helyett a polgári társadalmak fő mércéje a vagyon lett, amely eltorzítja az
egyén személyiségét és erkölcsét. Szerinte az ember természetes állapotát az
egyenlőség jellemezte, ennek felbomlása lett minden bajnak az okozója.
Rousseau a politikában is radikális nézeteket vallott, szerinte a nem megfelelő
kormányzattal szemben a társadalom felléphet, és a népfelség elve
(népszuverenitás) alapján a hatalom birtokosa a nép. A döntések
meghozatalában mindenkinek joga van részt venni, és a közvetlen
demokráciában a többség dönt. Rousseau feleslegesnek tartotta a hatalmi ágak
szétválasztását, hiszen az általános akarat a szabadság kifejeződése amely a
közjót szolgálja.

A gondolatok terjedése :
A felvilágosodás eszmeisége gyorsan eljutott a társadalom művelt rétegeihez,
és a kialakuló polgári gondolkodás alapja lett. A nagyvárosokban az akadémiák
a helyi értelmiség találkozóhelyeivé váltak, míg a nagyobb állami akadémiák az
egyes résztudományok fejlesztésére vállalkoztak.