2022 Antal László 12.

A középkori magyar állam megteremtődése

I.Károly idején

Bevezető:
A 14. század elején a középkori magyar államot a területi széttagolódás
fenyegette, hiszen az utolsó Árpádok alatt kiszélesedett a „kiskirályok” uralma.
Lásd.: tatárjárás tétel végén és a fenti ábrán. A bárók egyes országrészekben
jelentős birtokokkal rendelkeztek, amelyekben kisajátították az uralkodói
jogköröket (bíráskodás, adóztatás, magánhadsereg).

Belpolitikai rendteremtés:
A trónért folytatott küzdelemből a nápolyi Anjou-dinasztia tagja, I. Károly
(Károly Róbert, 1308–1342) került ki győztesen, akit a pápaság támogatott, de
a bárók kezdetben semmibe vettek. I. Károly a kiskirályok hatalmát szívós
küzdelemben törte meg, és Csák Máté, a legnagyobb kiskirály halálával állt
helyre az ország közigazgatása.
2022 Antal László 12.B

I. Károly, híveire támaszkodva erős központi hatalmat épített ki. A király

országos tisztségekhez kötötte az adományozásokat (nádor, erdélyi vajda,
szlavón bán stb.) A kinevezett honor birtokosok az adott terület jövedelmei
felett is rendelkeztek. Az uralkodó által átruházott hatalom nem öröklődött és
visszavonható volt.

Gazdasági reformok:
A királyi birtokokról származó domaniális jövedelmek nem voltak elegendőek.
A korban a gazdasági alapot a királyi felségjogon (ius regale) szerzett
jövedelmek jelentették. I. Károly pénzverő kamarákat létesített és állandó
értékű aranyforint is készült.
I. Károly nem számíthatott az évenkénti beváltásból származó kamara
hasznára. Ennek pótlására bevezette a jobbágyportákra kivetett kapuadót. (évi
egyötöd aranyforint). A regálejövedelmek jelentős részét az adók (rendkívüli
adó, városok adói) és az áruk megvámoltatása, a harmincad jelentette. (az áru
értékének 3,33%-a).
A gazdasági hátteret az ország nemesfémbányái biztosították. Korábban a
királyi bányászok szabadon kutathattak bárki földjén nemesfémek után, majd
az urbura (bányabér) kifizetése után maguknak termelhettek ki. I. Károly
átengedte a bányabér egyharmadát a birtokosoknak, és külföldi bányászok
segítségével beindította a termelést.
I. Károly nemesérc-vásárlási monopóliumot is életbe léptetett. A kibányászott
arany és ezüst a pénzverő kamarákat illette, amelyek a bányászoknak vert
pénzzel (%-os levonással) fizettek. E rendelkezések nyomán az ország
politikailag és gazdaságilag is megerősödött.
2022 Antal László 12.B

I. Károly külpolitikája:
I. Károly felesége révén baráti viszonyt alakított ki Lengyelországgal. Felesége,
Erzsébet, a lengyel király lánya. A magyar uralkodó közvetített a cseh–lengyel
konfliktusban. Az ellentétek elsimítása miatt megrendezte a visegrádi
királytalálkozót (1335). A három uralkodó megállapodott egy Bécset elkerülő
kereskedelmi útvonal kialakításában a bécsi árumegállító jog ellen.
Rövidesen egy szerződés kimondta az idősebbik fiú, Lajos jogát a lengyel
trónra, amennyiben a nagybátyja (III. Kázmér lengyel uralkodó) törvényes utód
nélkül halna meg.

Nagy Lajos intézkedései:

Az uralkodó számos sikeres hadjáratával biztosította az ország hatalmi
helyzetét és számíthatott apjától megörökölt szilárd pénzügyi háttérre. Nagy
Lajos hadseregében jelent meg először az országban a bandérium kifejezés.
Nagy Lajos beavatkozott a balkáni viszályokba, gyakori hadjáratai nyomán
átmenetileg elfoglalta Észak-Szerbiát és Észak-Bulgáriát. Boszniával békés
kapcsolat létesült, hiszen felesége (Erzsébet) bosnyák származású volt.
Nagy Lajos a köznemesség jogi helyzetét az 1351-es törvényekkel erősítette
meg. Megújította az Aranybullát, a szabad végrendelkezés joga módosult. A
király kimondta az ősiség törvényét, így a birtok csak nemzetségen belül
öröklődött. A család kihalása esetén a birtok visszaszállt a királyra (háramlási
jog). Egyéb intézkedései a teljes adómentesség, nemesi jogegyenlőség elve,
kilencedtörvény (egységes földesúri adó). A jobbágyság jogi alávetettségét az
úriszék szolgálta, mely kiegészült a pallosjoggal (közbűntett esetén
végrehajtható halálos ítélet).
Nagy Lajos nagybátyja után megörökölte a lengyel trónt. 1370-ben
perszonálunió jött létre. A király halála után a birodalmat két lánya örökölte
meg. Máriát Magyarország első királynőjévé, Hedviget pedig lengyel
királynővé koronázták.
2022 Antal László 12.B