A vízlépcső oltára

A Vásárhelyi Látóhatárban már korábban (2016) is beszélt

Radics Márk (Marko Rodics) képzőművész a művészet társada-
lomban betöltött szerepéről. Saját munkásságát beleértve „Az
utóbbi években, a II. világháború és az 1989-es magyarországi
rendszerváltozás közötti időszak Magyarország jelenére gyakorolt
hatásait vizsgálom. Ezt az időszakot "Feldolgozatlan Múlt"-ként
kezelem. Olyan tárgyakat hozok létre, melyeket az 1945 és 1989
között nem megvalósult rendszerkritikus művek fiktív rekonstruk-
cióinak tekintek.” Olvashatjuk a http://www.markradics.com/ ol-
dalán is.
A művész most ismét a „Feldolgozatlan Múlt” újabb stációját
tárja a társadalom elé. Ez pedig a Bős-nagymarosi vízlépcső tár-
gyiasult megvalósítása a művészet eszközeivel.

A KépKapTár Galériában 2022. október 6-án mutatták be

Marko Rodics: A Bős-nagymarosi vízlépcső oltára című műtár-
gyát. A műtárgy előtörténetét a galéria ismerteti:
„A most kiállításra kerülő műtárgy 2021. májusában készült
Hódmezővásárhelyen. Elsősorban az OSTRALE Biennálé O21
„Atemwende” kiállítására lett kigondolva, amelyre az azt megelő-
ző évben lehetett pályázni, létező illetve elképzelt műalkotások-
kal. A tervet a nemzetközi zsűri meghívta a biennáléra, ahol a kész
mű, 2021. júliustól egészen október végéig volt megtekinthető.
A drezdai kiállítás után, a játékgép Budapestre került, ahol a
Biennálé anyagából, Kukla Krisztián kurátor beválogatta az Art
Quarter Budapest kiállítótermébe, ez a kiállítás idén márciustól
májusig volt látható a nagyközönség számára. A Marko Rodics ál-
tal készített tárgy ezután a Tornyai János Múzeum segítségével
– a Vásárhelyi Őszi Tárlatra nevezett alkotásokkal együtt – vis�-
szautazott Hódmezővásárhelyre, hogy a helybéli művészetkedve-
lő közönség is megismerhesse, a meg nem valósult Bős-nagyma-
rosi vízlépcsőnek dedikált tárgyiasult komplex megemlékezést.
A Bős-nagymarosi vízlépcső a Csehszlovák Szocialista Köztársa-
ság és a Magyar Népköztársaság által 1977-ben kezdeménye-
zett nagyszabású dunai gátépítési projekt volt. A projektnek csak
a Szlovákiára eső része valósult meg, mert Magyarország előbb
Marko RodicsA bős-nagymarosi vízlépcső oltára
felfüggesztette a projektet, majd megpróbálta berekeszteni azt.
2021 | 1600 x 800 x 680 cm
Szlovákia alternatív megoldáshoz folyamodott, amely a határfo-
Berendezett, módosított, coin pusher nyerőgép.
lyó, a Duna elterelésével járt. A kiállított mű egy különleges játék- Fotó: Benák K.
gép, amely az esetről szóló dokumentumokkal és emléktárgyakkal
van felszerelve. Az oltár részét képezi egy könyvespolc is, amelyen
a vízlépcsőről kiadott könyvek találhatók. A gépet 1989-90-es ki- A Bős-nagymarosi vízlépcső ma is megosztó tényező a
adású pénzérmékkel töltötték meg. A játékgéppel nyerni nem le- magyar társadalom közvéleményében, melyről még min-
het, csak veszíteni, avagy fizetni az „igazságért”, mint a való élet- dig keveset tudunk, noha igen gazdag a szakirodalma.
ben. Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy elképzelt szlo- Bizonyára Marko Rodics alkotása sem elég, hogy a víz-
vák-magyar gát, amelynek az elkészült szlovák fele nemzeti szim- lépcső építésével kapcsolatban feldolgozzuk a traumánkat,
bólummá vált, a soha be nem fejezett magyar fele pedig a rend- mégis közelebb vihet bennünket a természet, a társadalmi
szerváltás jelképévé." (Az Art Quarter Budapest „Biztos, hogy ki- kérdések megválaszolásához, a döntések és következmé-
szállsz? Válogatás az OSTRALE Biennálé O21 „Atemwende” című nyek megértéséhez.
kiállítás anyagából.") Benák Katalin

Vásárhelyi LÁTÓHATÁR | XIII. évf. 35. sz. | 2022.decemnber 27