HABAKUK JÖVENDÖLÉSE.

1. - Habakuk próféta életének körülményeiről

könyve semmit sem mond. Neve egyes magyarázók
szerint «Ölelő»-t jelent ; mások szerint ez a név nem
héber, hanem babiloni szó, mely valamely kerti
növény megjelölésére is szolgál. Ha 605 körül
még ifjú volt, akkor lehetséges, hogy 6 volt az a
Habakuk, aki Dániel prófétának az oroszlánok
vermébe eledelt vitt (Dán. 14, 32-38.).
2. - Jövendölése a VII. század legvégére, való-
színűleg 605 és 600 közé esik. Asszíria ekkor már el-
bukott, Nábukodonozor babiloni trónörökös 605-ben
a kárkemisi csatában leverte Egyiptomot, és 604-ben
mint Babilon királya az akkori Keletnek korlátlan
ura lett. Júdára nézve az addig Asszíria részéről szen-
vedett elnyomást a babiloni iga váltotta fel. Habakuk
prófétának jutott az a feladat, hogy ebben a nehéz
helyzetben fenntartsa a zsidó nép bizalmát az Isten-
ben, és megjövendölje a babiloni nagyhatalom buká-
sát, ami egyúttal a választott nép sorsának jobbra-
fordulását is jelentette. Könyvének 1. fejezete az
elnyomást írja le, 2. fejezete a babiloniakra váró
büntető isteni ítéletet, 3. fejezete pedig, mely az
ószövetségi Szentírásnak egyik legszebb költői rész-
lete, az Istent, mint az egész természetnek és az
összes nemzeteknek mindenható urát tünteti fel,
kinek ítélete megszabadítja az elnyomott választott
népet.
Egyes újabb magyarázók szerint a Habakuk köny-
vében említett hatalmas ellenség nem Babilónia,
hanem Nagy Sándor birodalma ; de ez a vélemény
szövegváltoztatásra támaszkodik. (L. 1, 9. magyará-
zatát.)
Habakuk könyvét mind a zsidó, mind a keresz-
tény hagyomány állandóan hiteles és sugalmazott
iratnak tartotta.
774 HABAKUK JÖVENDÖLÉSE 1.
1. FEJEZET. 4Ezért sértik meg a tör-
Bevezetés. - A próféta fájdal- vényt,
masan panaszkodik, hogy a go- És nem ér célhoz a jog ;
noszok elnyomják az igazakat. Hiszen a gonosz az igaz
- A káldeus ellenség kegyet- fölé kerekedik,
lensége és ellenállhatatlan ereje.
Könyörgés az "Úrhoz. És így hamis ítélet szár-
mazik.
1A fenyegető jövendölés,
melyet Habakuk próféta
látott. 5Tekintsetek a nemzetek
felé, és lássatok,
2Meddig kiáltok még, Csodálkozzatok és bá-
Uram, mulj atok,
És nem hallgatsz meg Mert olyan dolog történik
engem? napjaitokban,
Kiáltozom hozzád, mert Melyet senki sem hinne
erőszakoskodnak velem, el, ha elbeszélnék.
És te nem szabadítasz 6Mert íme én felkeltem a
meg engem? káldeusokat,
3Miért engedsz látnom go- A vad és gyors népet,
noszságot és nyomorú- Mely széltében bejárja a.
ságot, földet,
Miért kell fosztogatást és Hogy elfoglaljon olyan
elnyomást látnom ma- hajlékokat, melyek nem
gam előtt? az övéi.
Folyik a per, és egyre 'Borzalmas és rettenetes
nagyobb a civakodás. nép az!
1.1. Bevezetés. - A fengeqető jövendölés, Vulg. szószerint : «A te-
her». - 2-4. A próféta fájdalmasan panaszkodik, hogy a gonoszok
elnyomják az igazakat. Ez .a három vers valószínűleg egy nagyobb
beszéd töredéke vagy kivonata. Az általánosabb magyarázat sze-
rint a szent szerző a választott nép között előforduló erőszakosko-
dás, fosztogatás, elnyomás, pereskedés, igazságtalan ítélkezés és
egyéb törvényszegések miatt panaszkodik az Úr előtt. Más véle-
mény szerint az igaz (4. v.) = Izrael népe, mert nála van az igaz
Isten tisztelete, az erőszakoskodó gonoszok pedig a babiloniak.
Ez utóbbi vélemény hívei szerint az 1-4. versnek eredeti helye
a 11. vers után volt. - 4. Ezért sértik meg a törvényt, a héber
szerint : «Ezért erőtlen a törvény*. A gonosz az igaz fölé kerekedik,
a héber szerint : «A gonosz körülveszi az igazat».
5-11. A káldeus ellenség kegyetlensége és ellenállhatatlan ereje.
A próféta szeme előtt valószínűleg a kárkemisi csatában diadal-
maskodó babiloni hadsereg lebeg. (L. a Bevezetést.) - 5. A be-
szélő személy az Úr. A próféta nagy lelki megindultságát meg-
magyarázzák a hatalmas világtörténelmi események : Ninive el-
bukása és Egyiptom döntő veresége. Olyan dolog történik, a héber
szerint : »oly dolgot művelek*. - 6. A káldeusok a babiloniak,
kik 626-ig Asszíria alattvalói voltak. A káldeusok nem csupán a
zsidók, hanem minden szomszédos nép ellen háborút viseltek,
hogy országukat elfoglalják. - 7. Tőle jön a jog : önmagán
kívül nem ismer el semmiféle hatalmat sem, melynek számot
 HABAKUK JÖVENDÖLÉSE 1. 775
Tőle jön a parancs és az Töltést emel és elfoglalja
elnyomás. őket.
8Lovai gyorsabbak a pár- "Aztán megfordul, mint-a
ducnál, szél,
És sebesebbek az esti far- Elvonul és elbukik ;
kasnál. Ilyen az ő istenétől nyert
Elszélednek lovasai : ereje.
Eljönnek ugyanis lovasai
messziről, 12Nemde te vagy, Uram,
Repülnek mint a zsák= 'Kezdettől fogva az én
mányra siető saske- Istenem?
selyű, Én Szentem, mi meg nem
9 Zsákmányolni jön vala- halhatunk.
mennyi. Uram, te hívtad őt az
Arcuk olyan, mint a per- ítéletre,
zselő szél, Erőssé tetted, hogy bün-
És szedik a foglyokat, tess.
mint a fövenyt. 13A te szemed tiszta, s te
"Királyokon diadalmas- nem nézheted a rosz-
kodik, szat,
És fejedelmekből gúnyt A gonoszságot nem szem-
űz ; lélheted.
Minden erőditésen csak Miért nézed tehát e go-
nevet, nosztevőket,
kellene adnia. - 8. V. ö. Jer. 4, 13 ; 5, 6 ; Szof. 3, 3. Az esti
farkasnál: az egész nap éhező farkas különösen kegyetlen. El-
szélednek lovasai, a héber szerint : «Vágtatnak lovasai.. Eljön-
nek . . . messziről: semmiféle távolság sem tudja a nemzeteket
megoltalmazni Babilónia hadseregétől. - 9. Zsákmányolni jön
valamennyi: az összehasonlítás alapja az előbbi versben emlí-
tett saskeselyű falánksága. A perzselő szél kifejezés a Vulgáta
állandó körülírása a «keleti szél» helyett. Egyes újabb magyará-
zók 9b-t így fordítják : «Gómer felől (fordul) arcuk kelet felé►, -
és ezt a részletet Nagy Sándor hadseregére vonatkoztatják, mely
a nyugati országokból zúdult a Kelet tartományaira. Azonban
ez a fordítás erőszakos szövegváltoztatást kíván meg, melyet sem
a héber szöveg, sem a régi fordítások nem javasolnak. - 10. Az
ellenség minden tekintetben legyőzhetetlennek látszik. Királyokon
diadalmaskodik, a héber szerint : «Királyokat tesz csúffá». Minden
erőditésen csak nevet: a megerősített várakat könnyűszerrel fog-
lalja el. - 11. A pusztító vihar végre elvonul és megszűnik.
A szél a babiloni hatalom jelképe. Az és elbukik kifejezés közvet-
lenül (jelképes beszéd nélkül) magára Babilóniára vonatkozik.
Elbukik, a héber szerint : bűnbe esik►.
12-17. A próféta könyörgése az Úrhoz. - 12. Az Isten szent-
ségével ellenkeznék, ha megengedné, hogy a gonoszok állandóan
diadalmaskodjanak a választott nép fölött ; a babiloniak csak
büntető eszközei az úrnak, de mihelyt a büntetés mértéke be-
telt, vége lesz az elnyomásnak. A héber szöveg szerint a vers má-
sodik tagja így hangzik : •Uram, igazságosságra alkottad öt, -
Te, ó kőszikla, arra rendelted őt, hogy büntess vele►. - 13, A rossz
776 HABAKUK JÖVENDOLESE 2.
És miért hallgatsz, ami- 2. FEJEZET.
kor a gonosz elnyeli a
nála igazabbat? A próféta, az őrhelyen áll és
várja az Úr kinyilatkoztatását.
140iyanokká teszed-e az - Babilóniára bűnei miatt vég-
embereket, mint a ten- romlás vár. - Öt átok Babiló-
ger halait, nia ellen.
És mint a csúszó-mászót, 1 Kiállok őrhelyemre,
melynek nincsen gaz- Megvetem lábamat a sán-
dája? con,
15Valamennyit kifogja ho- És figyelek, hogy lássam :
roggal, mit szól majd hozzám,
Kihúzza hálóval és var- És mit feleljek, ha cáfol
sájába gyüjti ; engem.
Ezen örvend és ujjong. 2És felelt nekem az Úr és
16Ezért mutat be áldoza- mondotta :
tot hálójának, írd fel e látomást,
És áldozik varsáj ának, És vésd olvashatóan táb-
Mert általuk lett kövérré lákra,
osztályrésze, Hogy könnyen átfut-
És válogatottá eledele. hassa, aki olvassa.
"Épen azért kifeszíti há- 3Mert amit a látomás
lóját, mond, még a távolban
És nem szánja állandóan van,
öldökölni a nemzete- De már teljesedéséhez kö-
ket. zeledik
az a nyomorúság, melyet a babiloniak Júdára (és a többi nem-
zetekre, 17. v.) hoznak. Az Isten nem nézheti a gonoszságot he-
lyeslőleg ; ez ellenkeznék szentségével. - 14. Az összehasonlítás
alapja a teljes védtelenség. - 15. Az előbbi vers szóképének
folytatása. A logikai alany : Babilónia. A próféta vagy a Jer.
16, 16-ban is említett portyázásokra céloz, vagy Babilónia dia-
dalmas hadjárataira Ninive, Assur, Harran ellen 612-609 között.
Az ellenség örvend és ujjong, mert senki sem állhat neki ellen. -
16. Az ókori királyok győzelmeinek ábrázolásában gyakran sze-
repel a háló, melyben az ellenségnek foglyul ejtett harcosai lát-
hatók. A háló és a varsa itt a babiloniak fegyvereinek jelképei.
Egyes régi írók említik, hogy a szkíták csakugyan áldozatokat
mutattak be kardjuknak, mint győzelmeik eszközének. A pró-
féta ezt a vonást a babiloniakra is átvitte. De lehetséges, hogy
csak az ellenséges győzők ünnepi lakomáiról van szó. - 17. A
háló kifeszítése folytonos újabb hadjáratokat jelent. Kifeszítés
helyett a héberben a háló kiürítéséről van szó : az ellenség
mindig készen tartja hálóját (= fegyverét) az újabb fogásra. -
Nemes vonása a prófétának a mély részvét a Babilónia által
sanyargatott összes nemzetek iránt.
2. 1-4. A próféta az örhelyen áll és várja az Úr kinyilatkozta-
lását. - I. A vers első két sorával v. ö. Jer. 6, 17 ; Ez. 3, 17 ;
(5z. 9, 8 ; Mik. 7, 4. Mit szól majd hozzám, t. i. az Cr.- 2. Az Isten
vigasztaló szava a jövő nemzedékeknek is szól, ezért a próféta
parancsot kap annak felírására. V. ö. Iz. 8, 1-4. - 3. A láto-
más, t. i. az újabb látomás, mely Babilónia megbüntetésére vo-
 HABAKUK JÖVENDÖLÉSE 2. 777
És meg nem hiúsul ; Magához von minden
Ha késlekedik is, higgy nemzetet,
benne, Magához gyüjti az összes
Mert biztosan eljő és el népeket.
nem marad. 6Vajjon nem mondanak-e
díme abban, aki hitetlen, majd mindezek példá-
nem igaz a lélek, zatot róla,
Az igaz azonban hite által És találós beszédet felőle,
életben marad. így szólva :
5De amint a bor megejti Jaj annak, aki halmozza
azt, aki issza, azt, ami nem az övé !
Olyan lesz a kevély em- Vaj j on meddig gyüj ti
ber : maga ellen a sűrű sa-
Tiszteletben nem része- rat?
sül. 7Vajjon nem támadnak-e
Kitátja a torkát, mint az majd hirtelenül mardo-
alvilág, sóid,
És telhetetlen, mint a ha- És nem kelnek-e fel zak-
lál : latóid ?
natkozik és az 5-20. versben olvasható. Habakuk jövendöléie
539-ben teljesedett be. - 4. A vers két tagja egymással szép ellen-
tétes párhuzamban áll. A hitetlen (héb. •a felfuvalkodott.) a babi-
loni nép, az igaz a választott nép, illetve ennek jámborai, kik
hitük, vagyis az Istenbe vetett bizalmuk folytán élni fognak. A
vers első tagja a Hetvenes görög fordítás szerint igy szól : •Ime
elbukik, akinek lelke nem egyenes►. A 4. vers második tagját
Szent Pál (Róm. 1, 17 ; Gal. 3, 11 Zsid. 10, 38.) arra alkal-
mazza, hogy az élő hit, mely erkölcsileg jó cselekedetekben nyil-
vánul meg, az embert megigazulttá teszi és lelkének természet-
fölötti életet ad.
5-6 b. Babilóniára bűnei miatt végromlás vár. - A kevély em-
ber, akit a bor tehetetlenné és gyalázat tárgyává tesz : a meg-
személyesített Babilónia. Az alvilág és a halál a telhetetlenség jel-
képei. V. ö. Péld. 27, 20 ; 30, 15 sk. Babilónia telhetetlensége
méltó büntetésben részesül : az összes nemzeteket le akarja igázni,
de maga is csúfosan elbukik. A vers első része a héberben így
hangzik : •Ezenfelül a bor álnok, - A kevély ember nem áll
meg.. (Valószínűleg szövegromlással van dolgunk.) - 6. Mind-
ezek = a káldeusoktól leigázott népek. A példázat és a találós be-
széd a Babilóniát veszte miatt gúnyoló énekeket és példabeszéde-
ket jelenti.
6c-20. Ot átok Babilónia ellen.
A 6c-8. versben olvasható elsó átok azt mondja, hogy Babiló-
niának olyan lesz a sorsa, mint annak az adósnak, ki ellen összes
hitelezői fölkelnek. A hitelezők a Babilónia által elnyomott, de
ellene fellázadó nemzetek. - 6c. Halmozza azt, ami nem az övé:
jogtalanul gyüjti a vagyont. Meddig gyű jti maga ellen a sürü sarat?
A sürű sár-nak megfelelő (kétes jelentésű) héber szót egyesek
•zálog.-gal, mások .adósság.-gal fordítják : meddig veszi magára
az adósság (vagy : a zálog) súlyát? - 7. Mardosóid, a héber
szerint :.hitelezőid.. A próféta különös nyomatékkal emeli ki azt,
778 HABAKUK JÖVENDÖLÉSE 2.
És te zsákmányukká le- S a házak gerendázatának
szel 1 fája reáhagyja 1
8Mivel oly sok nemzetet
kifosztottál,
Kifosztanak majd téged 12Jaj annak, ki vérontás-
sal épít 'várost,
a megmaradt népek,
Mivel embervért ontottál, Ésrost
gonoszsággal emel vá-
És igazságtalan voltál a 13Vajjon nem a seregek
föld, a város és minden Urától van-e az,
lakója ellen. Hogy a nagy tűznek dol-
9Jaj annak, ki gonosz
goznak a népek,
kapzsisággal gyüjt ja- Ésnak hiábavalóságért fárad-
a nemzetek?
vakat házának, "Bizony, megtelik majd
Hogy a magasban legyen a föld
fészke,
Úr dicsőségének isme-
És azt hiszi", hogy meg- Azretével,
menekül a veszedelem- Mint ahogy a vizek elbo-
től 1 rítják a tengert.
loSaj át házad számára
tervezted a gyalázatot,
Mert kiirtottál számos né- 15Jaj annak, ki italt ad
pet, barátjának
És vétkezett a lelked. És belekeveri epéjét,
"Bizony, még a fal köve És lerészegiti, hogy lát-
is kiáltja, hassa szemérmét !
hogy a hitelezők hirtelenül támadnak adósukra és nem hagynak
neki időt adósságainak rendezésére. - 8. «Szemet szemért, fogat
fogért.* A megmaradt népek: Babilónia ellenségei, elsősorban az
általa elnyomott nemzetek. A föld, a város és minden lakója
általában a babiloniaktól elpusztított országokat •és nemzeteket
jelentik.
9-11. Második átok: a próféta Babilóniának olyan sorsot
jövendöl, mint amilyen azé az emberé, aki háza jólétét gonosz
nyereséggel akarja biztosítani, de az igazságtalanul szerzett vagyon
csak kárára szolgál. - 9. A hasonlatot a próféta a sasról veszi,
melynek fészke hozzáférhetetlen, tehát teljesen védett helyen.
van. V. ö. Abd. 4. v. - 10. Saját házad számára tervezted a gyalá-
zatot : nagyratörő terveiddel magadat döntötted szégyenbe és
romlásba. - 11. Saját házadnak alkotó részei kiáltanak
bosszút ellened.
12-14. Harmadik átok: a próféta Babilónia zsarnok uralmát
ostorozza, melynek alapja a vérontás és az erőszakos elnyomás.
- 12. Nábukodonozornak nagyszerű építkezései, melyekről ék-
iratos emlékei beszélnek, bizonyára számtalan hadifogoly életébe
kerültek. - 13. A nagy világhatalmak minden erőlködése a sem.-
miségbe süllyed és eredménytelen marad. - 14. Az Úr dicső-
sége meg fog nyilvánulni az összes nemzetek között. Ez messiási
gondolat. A tengert elborító vizek: a tenger fenekét elborító vizek.
15-17. Negyedik átok:• amilyen gyalázatosan bánik felebarátjá-
 HABAKUK JÖVENDÖLÉSE 2. 779
"Gyalázattal telsz el di- Mert alkotója kifaragta?
csőség helyett, Az öntött bálvány és a
Iszol majd te is és elká- csalárd kép,
bulsz I Mert alkotója reményke-
Körülvesz téged az Úr dett alkotásában,
j obbj ának kelyhe, S a néma bálványokat
És undok hányás jő di- elkészítette?
csőségedre. 19Jaj annak, aki mond-
"Bizony, elborít majd té- ja a fának : «Ébredj
ged fel I»
A Libanon ellen elköve- A néma kőnek : «Kelj
tett gonoszság, fel I»
És megrémít majd titeket, Vajjon adhat-e az fele-
Hogy kipusztítottátok letet?
rajta a vadat, íme arany és ezüst bo-
Hogy embervért ontottatok, rítja,
És igazságtalanok volta- És semmiféle lélek sin-
tok a föld, a város és csen benne.
minden lakója ellen. 20Az Úr azonban szent
templomában van,
"Használt-e valamit a fa- Az egész föld némuljon
ragott bálvány, el előtte I

val az, aki őt leitatja, hogy szemérmét láthassa, épúgy bánt Babi-
lónia is a leigázott nemzetekkel, mert gyönyörködött gyalázatuk-
ban, melybe őket taszította. - 16. Elkábulsz, a héber szerint :
•Megmutatod majd gyalázatodat.. Az Úr jobbjának kelyhe ugyan-
azt jelenti, mint az Cr haragjának bora ; a prófétáknál gyakori
kifejezése az Isten büntető ítéletének. (V. ö. Jer. 25, 15 skk.)
A vers utolsó tagja a héberben így hangzik : •És gyalázat j6
dicsőségedre•. - 17. A Libanon ellen elkövetett gonoszság: a próféta
talán arra céloz, hogy az asszír és a babiloni királyok a Libanon
cédrusaiból szerettek maguknak palotákat építeni. Nábukodono-
zornak egyik nagy felirata kifejezetten megemlíti, hogy az egyik
szentély tetőzetéhez a Libanon válogatott cédrusait használta fel.
Kipusztítottátok rajta a vadat: az ékiratok gyakran említik az
asszír és a babiloni királyok nagy vadászatait. - Amilyen riadal-
mat okozott Babilónia a Libanon vadai között, olyan ijedtség
jő majd reája is. Az utolsó verstag a 8. v. gondolatát (és szavait)
ismétli meg.
18-20. Ötödik átok, mely a babiloniak bálványozása ellen
szól. - 18. Mivel a bálványokban nincsen élet, nem is használ-
hatók semmire sem. Az öntött bálvány és a csalárd kép, a héber
szerint : oaz öntött kép és a hazug jósló». Á vers a bálványzár
oktalanságát ostorozza. - 20. A bálványok semmiségével fölsé-
ges ellentétben áll az Cr hatalma, ki előtt az egész földnek el kell
némulnia. Az Úr szent temploma itt vagy a jeruzsálemi templo-
mot, vagy valószínűbben az eget jelenti.
780 HABAKUK JÖVENDÖLÉSE 3.
3. FEJEZET. És a Szent a Fárán hegye
felől ;
Költői leírása az űr ítéletének,
mely megbünteti az ellenséget Dicsősége elborítja az ege-
és megszabadítja a választotta- ket,
kat. És dicséretével telve van
1Habakuk próféta imád- a föld.
sága. A siggájdnok sze- 4Ragyogása olyan, mint a
rint. napfény :
2 Uram, eljutott hozzám
Sugarak törnek elő kezéből,
a te híred, Ott vagyon elrejtve ereje.
És én megrettentem. 6Színe előtt halad a halál,
Keltsd életre művedet, S a ddgvész jár lába előtt.
Uram, még az eszten- 6Megáll, és megméri a
dők folyamán, földet,
Tedd ismeretessé még az Tekintetével szétszórja a
esztendők folyamán. nemzeteket ;
Amikor haragod felger- És összetörnek az örök
jed, gondolj az irga- hegyek,
lomra Meghajlanak az ősrégi
3Jő az Isten Dél felől, halmok
3. 1-19. Költői leírása az Úr ítéletének, mely megbünteti az
ellenséget és megszabadítja a választottakat. -- A héber siggájón szó
a magyarázók szerint ditirambszerű költeményt jelent. Egyes
magyarázók ezt a szót az asszír sigú gyökből származtatják, mely
a bánatzsoltárok elnevezésére szolgáló mászó. A Hetvenes for-
dítás csak «ének.-ről beszél. A Vulgáta a felirat második részét
így adja vissza : «A tudatlanságokért» (= a vétkekért), vagyis
Habakuk próféta imádságában bűnbánó könyörgést lát.
2. A zsoltár bevezetése. - Az Úr műve = az Isten szándékai,
melyeknek megvalósulását kéri a próféta. Az esztendők folyamán =
nem a napok végén, hanem minél előbb. Tedd ismeretessé, t. i.
művedet. A vers utolsó tagjában a próféta arra kéri az Urat,
hogy amikor megbünteti Babilóniát, tanusítson irgalmat a vá-
lasztott nép iránt.
3-4. Az Úr eljő az ítéletre. - 3. Dél felől, a héber szerint :
Temánból. Temán Edomnak egyik vidéke. (V. ő. Abd. 9.)
A Fárán hegye a Palesztinától délnyugatra fekvő hegyes vidék.
L. Móz. IV. 13, 1. magyarázatát. A próféta lelkében feleleve-
nednek a zsidók pusztai vándorlásának és a honfoglalásnak
eseményei : amint az űr akkor csodálatosan megsegítette népét,
úgy meg fogja segíteni most is Babilónia ellen. A 3. vers első
részének végén (valamint a 9. v. második tagja után és a 13.
vers végén) a héber szövegben 48zela» szó olvasható, mely a Zsol-
tárok könyvében 71-szer előforduló zenei műszó. L. Zsolt. 3,3.
magyarázatát. A Vulgáta nem fordítja le sehol sem. - Az úr
megjelenését Habakuk az egész földön tomboló nagy vihar képei-
vel írja le. - 4. Ragyogása: t. i. az űré. A héber szerint : «Olyan
fényesség leszen, mint nappal». Sugarak törnek elő kezéből, (héb.),
Vulg. szószerint : «Szarvak vannak kezében•. Kezéből = mellőle. -
5-12. A büntető isteni ítélet leírása. - 5. A halál, a héber szerint :
4a pestis.. A dögvész (héb.), Vulg. »az ördög». - 6. Megáll, t. i. az
űr. A föld megmérése annak megbüntetését jelenti, mint a vers
 HABAKUK JÖVENDÖLÉSE 3. 781
Örökkévalóságának léptei "Látásodra megrendül-
alatt. nek a hegyek,
7 Ngomorúságban látom Kiáradnak az örvénylő
Etiópia sátrait, vizek,
Reszketnek Mádián föl- Hallatja hangját a mély-
dének sátorlapjai. ség,
8Vajjon a folyókra harag- Magasra emeli kezét.
szol-e, Uram, iiNap és hold megállnak
Vagy a folyók ellen irá- hajlékukban,
nyul-e bosszúd, Nyilaid fényességében ;
Vagy a tenger ellen ha- Villogó lándzsád ragyo-
ragod, gásában letűnnek.
Hogy felszállsz lovaidra, 12Bosszúságodban tapo-
És diadalmas szekereidre? sod a földet,
9 Feszftve megfeszíted fia- Haragodban megbénítod
dat, a nemzeteket.
Amint megesküdtél a tör-
zseknek ; 13Kivonulsz néped meg-
Folyókat hasftasz a földbe. szabadítására,
második tagja mutatja. Az ősrégi halmok (héb.), Vulg. «a világ
halmai.. A 6. vers nagyszerű költői képben szemlélteti az Isten
végtelen hatalmát, kinek egyetlen szempillantása megsemmisíti
a nemzeteket, és egyetlen lépte összetöri a legnagyobb hegyeket is.
- 7. A vers első tagjában fordításunk a mai héber szöveget kö-
veti, melyet azonban az értelmezők általában így magyaráznak :
són alatt megremegnek Kúsán (Etiópia) sátrai«, és az «05n alatt,
szavakat egy leíró megjegyzésének tartják. Ón városa az egyip-
tomi Heliopolisz. - A Vulgáta szövege igen homályos : «A go-
noszságért láttam Etiópia sátrait.. Etiópia és Mádián megemlíté-
sével a próféta talán arra a vereségre céloz, melyet Otoniel bíró
alatt Kúsán Rásátáim (Bír. 3, 8-10.) és Gedeon bíró alatt a
mádiániták (Bír. 7.) szenvedtek. (Etiópia neve héberül :
Az Űr segítsége, melyet a multban adott nemzetének, biztos re-
ményt nyujt arra, hogy a jövőben sem fog megfeledkezni népé-
ről. De lehetséges, hogy a próféta Etiópiát és Mádiánt csak álta-
lánosságban említi az összes pogány népek helyett. - 8. Az Űr
diadalmas szekerei az ő harci szekerei (a viharfelhők). A próféta
az Istent ügy írja le, mint diadalmas harcba induló hadvezért. -
9. Az előbbi képnek folytatása. Az Isten íja talán a szivárvány.
Amint megesküdtél a törzseknek: a szöveg bizonytalan. A folyók
a nagy eső alkalmával képződő sebes patakok. - A 10. vers szép
költői alakzatokkal leírja az egész természet megrázkódását ; a
kifejezések a vízözön leírására (Móz. I. 6-9.) emlékeztetnek.
Magasra emeli kezét, t. i. a mélység, mely kibocsátja vizeit (Móz. I. 7,
11.). A szöveg egyébként kétséges. - 11. Az Űr nyilat és lándzsája
a villámok. - 12. A jelképes vihar leírásáról a próféta áttér az Ur
diadalának leírására, melyet az ellenséges nemzetek fölött arat.
- 13-15. A zsidó népre váró szabadulást a próféta az Egyiptomból
való megszabadítás képeivel írja le. - 13. Az Cr felkentje
Dávid uralkodó családja, amelyből a Messiás származik. -
A gonosz: a zsidókat elnyomó ellenséges nemzetek, elsősorban
Babilónia. A ház nyaka annak felső része : az Űr annyira romba
782 HABAKUK JÖVENDÖLÉSE 3.
Felkentednek megszaba- Vaj ha én nyugton lehetnék
dítására. a szorongatás napján,
Levered a gonosz házá- Mely eljő az őt sanyargató
nak tetejét, népre I
Nyakig feltárod alapját.
"Mert nem virágzik majd
14Megátkozod kormány- akkor a fügefa,
pálcáját, harcosainak És nem fakad rügy a
fejét, szőllőkben ;
Kik szélvészként törnek Megcsal az olajfa termése,
elő, hogy szétszórjanak S a szántóföldek nem hoz-
nak engem ; nak élelmet ;
Kik ujj onganak, mint aki Kivész az akolból a juh,
elnyeli rejtekhelyén a És nem lesz marha a já-
szegényt. szoloknál :
15Utat készítesz lovaid- 18Én azonban örvendezem
nak a tengerben, az Úrban,
A nagy vizek iszapjában. És vigadozom szabadító
Istenemben.
16Mikor ezt hallottam, 19Az Isten, az Úr az én
megrendült a belsőm, erősségem,
E szóra megremegtek aj- És ő olyanná teszi lába-
kaim. mat, mint a szarvasét ;
Korhadás hatolt csont- És eljuttat engem magas-
jaimba, lataimra a Győzelmes,
Megremegtek lépteim. Miközben zsoltárt éneklek.
dönti az ellenség palotáját, hogy annak alapja is látható lesz.
Egyébként itt is szövegromlással van dolgunk. - 14. Engem =
a zsidó népet. - 15. A próféta a választott nép Új megszabadí-
tását a Vörös-tengeren való átkelés képével írja le.
16. A próféta költői módon leírja azt a mély hatást, amelyet az Úr
ítéletének megfontolása reá tett. - Megremegtek lépteim (héb.) ; a Vul-
gáta szerint : «És alattam hemzsegjen•. Mely eljő az őt (= Izraelt)
sanyargatón épre (héb.), Vulg. «Hogy felmenjek körülzárt népünk-
höz.« A próféta nagy megindultsága mellett is nyugton, sőt örömmel
akarja várni az isteni ítélet (a szorongatás) napját, mely az isteni
ígéret szerint (2. fej.) okvetlenül eljő a választott nép ellenségeire.
17-19. A prófétának az Úr iránt érzett föltétlen bizalma. -
17. A nagy isteni ítélet felforgatja a természet rendjét. Megcsal az
olajfa termése (szószerint : «műve«) : nem hoz termést az olajfa. -
18. Szabadító Istenemben: a Vulgáta megtartja a héber szót :
«Jézusban, Istenemben«. - 19. A vers második tagja az erőt és
a gyorsaságot fejezi ki. Magaslataimra = a magaslatokra, ahol
nem érhet baj. A Vulgáta fogalmazása szerint a győzelmes az Isten,
a Miközben zsoltárt énekelek kifejezés pedig a szent szerzőnek
imádására, hálaadására és lelki örömére vonatkozik. A héber szö-
veg szerint Habakuk zsoltára az «És eljuttat engem magaslataimra«
kifejezéssel véget ér ; az ez után olvasható szavak zenei meg-
jegyzést tartalmaznak, melynek értelme : «A karmesternek, az
én húros hangszereimmel».