Toldi Ildikó

2010

13. Végezze el az alkar sebének kötözését. Ismertesse a sebgyógyulást

akadályozó tényezőket!

A tétel nem írja, hogy milyen sebet kötözzünk, én fedőkötésre gondolok.

A hajszáleres vérzés ellátása

A vérzés szivárgó, gyöngyöző, kis mennyiségű. A szövetnedvek keveredése miatt
világos piros. Gyakori, szinte minden sebtípusnál megtalálható.
Ilyen egyszerű sebek esetén az ún. elsődleges sebellátásra van szükség, a fertőzések
megelőzése érdekében. Bármilyen vérzést látunk el, ügyeljünk a saját
biztonságunkra, húzzunk gumikesztyűt.
1. Ültessük le a beteget!
2. Tisztítsa meg a seb környékét! A felületi sebeket, horzsolásokat vízzel is
kimoshatja. Ha idegentestet talál, és az láthatóan a felszínen van, steril gézlappal
leveheti. De ha a testbe ékelődött, akkor az eltávolítása tilos! Ha kiveszi, újabb
sérülést okozhat, vagy vérzést indíthat el.
3. Fertőtlenítse a sebet! Mielőtt a jód alapú fertőtlenítőket használja, kérdezze meg a
sérültet, hogy tud-e jódérzékenységéről! Több módszer ismeretes, én inkább a
korszerű, kevésbé fájdalmas technikát helyezném előtérbe. A Betadine nevű
fertőtlenítő, vizes alapú jód így nem csíp, és nem okoz szövetkárosodást. Locsolja a
sebbe, vagy csöpögtesse steril gézlapra. A jódtinktúra, közismert nevén a jódampulla
csak a sebkörnyék fertőtlenítésére használható! Az ampulla feltöréséhez használja az
olló szárait. Ha összeroppantotta, itassa át a rajta lévő gézecsetelőt, és a seb szélétől
kifelé irányuló mozdulattal kenje rá a bőrre.

30. számú kép: ízület 32. számú kép: a steril

31. számú kép: 8-as
kötésekor először rögzítse a gézlapot ragtapasszal is
pólyameneteket használjon!
gézlapot! rögzítheti!

4. Fedje a sebet! A steril fedés csillapítja a vérzést, csökkenti a fertőzés veszélyét és a

fájdalmat. Ha hengeres testrészt kötöz, körkörös pólyameneteket alkalmazzon.
Mindig a vastagabb felső részen fejezze be és rögzítse a kötést, így nem csúszik le.
Ízületek kötésekor az ún. 8-as pólyameneteket használja úgy, hogy az ízület
középállásában legyen. Kis felületű sebek esetén a steril lapot rögzítheti ragtapasz
segítségével is. Arra figyeljen, hogy nedves és szőrzettel borított felületre nem tapad.
A kötözési technikáknál fontos még megemlíteni: ha szemsérültet lát el, az ép szemet
is fednie kell!

1
 Toldi Ildikó
2010

Fedőkötés felhelyezése után ha szükséges kössük fel az alkart.

A sérült helyezze kezét a háromszögletű kendőre úgy, hogy a kendő csúcsa jóval a
csuklója fölé kerüljön. Hajtogassuk rá a kendőt a beteg kézfejre és fedjük be vele
teljesen, két szárát alul és felül elvezetve, majd végeit kössük össze a csuklón.

A sebeket a sérülést előidéző eszköz, a sérülés keletkezési mechanizmusa

szerint osztályozzuk:
1. Szúrt seb ( vulnus punctum ): Hegyes eszköz okozta sebzés. Az eszköz útja a
szervezetben a szúrási csatorna:
 alig vagy egyáltalán nem vérzik
 a sérüléskor a szúrási csatornába anaerob baktériumok kerülhetnek, és
az anaerob viszonyok szaporodásuknak kedveznek
 a szúrási csatornába gyakran marad idegentest (Pl: tű, szálka, tüske
Stb.)
2. Metszett és vágott seb ( vulnus scissum et caesum ): Éles tárgy okozta
sérülés. Ha az eszköz a testfelszínnel párhuzamosan mozdul el, metszett , ha a
felszínre merőlegesen hat, vágott seb keletkezik.
 sima sebszélek, a seb közepén tátong legjobban
 általában erősen vérzik
 keletkezésekor a fájdalom csekély
3. Zúzott seb ( vulnus contusum ): A leggyakoribb sebféleség, többnyire ütés,
ütődés, esetleg összenyomás okozza. Legenyhébb formája a horzsolás: a bőr
felületes rétegei lakaparódnak. Legsúlyosabb formája: a roncsolás: az
összezúzott testrészt csak bőrhíd, ín, vagy megmaradt szövetrészlet köti össze a
szervezettel.
 szabálytalan zegzugos sebszélek
 a vérzés rendszerint nem súlyos és hamar csillapodik
 a sebfájdalom korán jelentkezik és egyre fokozódik
 a roncsolás súlyos fertőzés kialakulásának kedvez
 a nagyobb kiterjedésű zúzott seb traumás shockot okoz.
4. Szakított seb ( vulnus lacerum ): Ha a test felszínébe valamilyen módon
belekapaszkodó erő a bőrt rugalmasságának határán túl nyújtja, szakított seb
keletkezik. Leggyakoribb a végtagokon ( Pl. a gép befogja a dolgozó kezét)
 a sebszélek, sebfelszínek egyenetlenek
 a vérzés viszonylag csekély
 kiterjedt szövetroncsolódás miatt súlyos fertőzés lehetősége
 traumás shock kialakulása
5. Harapott seb ( vulnus morsum ): Az összes sebformák közül a
legváltozatosabb, minthogy a beható erő a harapó állat vagy ember foga.

2
 Toldi Ildikó
2010

Mechanizmusuk szerint kombinált sérülések(szúrás, zúzás, szakítás). Minden

harapott seb súlyosan fertőzött!
6. Lőtt seb ( vulnus sclopetarium ): Különböző lőfegyverekből a testbe röpített
szilárd testek okozzák. A lövés pillanatában a sebzés egyáltalán nem fáj. A lövedék
áthatol a szöveteken, és lőcsatornát képez. Robbanó hatása a szöveteket
nagyfokban roncsolja. A lőtt sebek súlyosan fertőzöttek!

Sebgyógyulás folyamata
Egészséges egyénben a sebgyógyulás folyamata az összehangolt élettani válaszreakciók
olyan szabályos sorozatát jelenti, amelynek a seb gyógyulása az eredménye. Ez a
folyamat alapvetően ugyanaz minden seb esetén, de befolyásolja a seb elhelyezkedése,
súlyossága, a kiterjedése és a sérült sejtek regenerációs képessége.
A sérülés következtében a szövetek, szervek folytonossága megszakad, esetleg
anyaghiány keletkezik. A szervezet a folytonossághiányokat illetve megszakadásokat
igyekszik helyreállítani: ez a folyamat a sebgyógyulás.

A sebgyógyulás a roncsolt életképtelen szövetek feloldásával és eltávolításával

kezdődik. Egyes sejtek, Pl: (májsejtek) feloldódnak, az elfolyósodott
szövettörmelékeket a mozgó sejtek, fagociták távolítják el.
A szövetek lebontásával egyidejűleg megindul a regeneratio, illetve a reparatio is.

Regeneratio: az elpusztult szövetféleség keletkezik

Reparatio: az elpusztult szövet helyét kötőszövet foglalja el

A sebgyógyulás elsődleges ( sanatio per primam intentionem → p.p.

gyógyulás ) és másodlagos ( sanatio per secundam intentionem → p.s.
gyógyulás ) formáját különböztetjük meg. A kettő között csupán mennyiségi
különbség van.
A harmadikként említhető pörk alatti sebgyógyulást csak a hámra korlátozódó
sérüléseknél – horzsolások esetében – észleljük.
A megalvadt vér és kiszivárgott szövetnedv beszáradása pörköt képez és alatta a hám
regenerálódik, majd a pörk leválik. A halvány rózsapiros, vékony hámréteg fokozatosan
megvastagodik, és a sérülés nyomtalanul gyógyul.

Elsődleges sebgyógyulás lényege:

A vérből, nyirokból kicsapódó fibrin a sebszéleket ideiglenesen összetapasztja, és a
további gyógyulás a külvilágtól elzártan zajlik le. A következő lépés reaktív
gyulladás, amelyet a sérülés mechanikus hatása, a sérült szövetekből felszabaduló
anyagok idéznek elő.
Klinikai jelei: - sebkörnyék halvány pírja, oedemája, fájdalmassága
Az összetapadt sebben a már említett lebomlási folyamatokkal egyidejűleg már a 2.
napon megkezdődik a reparatio. A capillarisok burjánzása, majd a kötőszöveti sejtek
szaporodása alakítja ki a sarjszövetet, amely egészséges emberen 8-10 napon belül a
sebszélek klinikai gyógyulását eredményezi.

3
 Toldi Ildikó
2010

A sarjszövet képződésével párhuzamosan indul meg a hámosodás, amely pontosan

egyeztetett sebszélek esetén a 4. napon teljes is lehet.
A sarjszövet kialakulásával a sebgyógyulás nem fejeződik be: Kb. 2-hét múlva a
sarjszövet rostdús, sejtszegény kötőszövetté, hegszövetté alakul át.
Klinikai jelei: kemény, zsugorodó, érzéketlen heg tapintási lelete
A hegbe hónapok múlva nőnek be a rugalmas rostok és az idegek. A sebzés területén
megszűnik az érzészavar és a heg rugalmasabb, puhább lesz.

Másodlagos sebgyógyulás lényege:

Akkor következik be, ha a seb fertőzött, a szövetek roncsoltak, vagy a sebszéleket nem
egyesítik.A gyógyulás mechanizmusa lényegében azonos az elsődleges gyógyulással, de
annak minden fázisa lényegesen fokozott. A sebszélek tátonganak.
Az elhalt szövetek lelökődnek bő váladékozás kíséretében és a sebüreget érintésre
vérzékeny burjánzó sarjszövet tölti ki. A sebszélek felöl a hám, minden irányból a
sarjszövetre kúszik
Klinikai jelei: hege széles, behúzódott, alapjához rögzült
A rugalmas rostok és idegelemek csak későn, részlegesen regenerálódnak. Emiatt a
beteg heg mindig kemény, sérülékeny, esetleg kifekélyesedésre hajlamos.

A sebgyógyulást befolyásoló tényezők:

Kor:
 Nagyon fiatal és idős korban a vérkeringés és a seb oxigénellátása, a véralvadás, a
gyulladásra adott válasz és a fagocitózis zavart szenvedhet. Nagyobb a fertőzés
kockázata
 Előrehaladott életkorban a helyreállító szakaszban a sejtek növekedése és
differenciálódása lassúbb.
 Idősebb felnőttben a hegszövet sokkal merevebb, kevésbé rugalmas, megnő a
testrészek funkcionális károsodásának kockázata.
Táplálkozás:
 A szövetek regenerációja és fertőzéssel szembeni ellenállása a kiegyensúlyozott
étrendtől függ. műtét, kiterjedt sebek, súlyos fertőzés és a műtét előtti
alultápláltság fokozza a táplálékszükségletet.
Elhízás:
 A zsírszövet kevésbé bőséges vérellátása rontja a gyógyuláshoz szükséges
tápanyagok és sejtelemek szállítását.
 A zsírszövet varrása sokkal nehezebb. Ha a seb másodlagosan gyógyul, a
sebszétválás vagy szervelőesés és az ezt követő fertőzés veszélye nagyobb.
A seb kiterjedése:
 A nagyobb szövetvesztéssel járó, mély sebek sokkal lassabban, másodlagosan
gyógyulnak, és így sokkal védtelenebbek a szövődményekkel szemben.
Oxigénellátás:
 A csökkent oxigénellátás gátolja a sebgyógyulást.

4
 Toldi Ildikó
2010

Az alacsonyabb artériás oxigénnyomás rontja a kollagénszintézist és az

epithelialis sejtek képződését.
 A seb sokkal lassabban gyógyul, ha a helyi vérkeringés csökkent, és a seb nem jut
oxigénhez.
 Súlyos anaemia esetén az alacsony hemoglobinszint csökkenti az oxigénellátást és
akadályozza a szövetek gyógyulását.
Dohányzás:
 A funkcionális hemoglobinszint csökken, a szöveti oxigénleadás zavart.

Immunszupresszió:
 A csökkent immunválasz hozzájárul az elégtelen sebgyógyulás kialakulásához.
 A kortizon elnyomja a fibroblastaktivitást, a kapillárisok növekedését, és emiatt
rontja a sebzáródást
 Mivel a szteroidok elfedik a gyulladásos válaszreakciót, az ápoló nem ismeri fel a
gyulladás, vagy fertőzés korai jeleit.
 A kemoterápiás szerek és egyes daganatos betegségek megzavarják a
fehérvérsejtek termelődését és az immunválaszt.
Cukorbetegség:
 A cukorbeteg ember kis ereit érinti a betegség, ez zavarja a szöveti perfúziót, így
rossz lehet az oxigén ellátás.
 Az emelkedett vércukorszint rontja a macrophagfunkciót.
 A gyógyulás elhúzódása következtében nő a fertőzés kockázata.
Besugárzás:
 A sugárkezelés, amely végül fibrosist és az erek hegesedését eredményezheti,
ezzel megzavarhatja a postoperatív sebgyógyulást, ha a műtétet a besugárzás után
több mint 4-6 héttel végzik, a besugárzott szövetek már sérülékenyek és
vérátáramlásuk rossz.
A seb megterhelése:
 A tartós feszülés (pl.:hányás, köhögés stb.) szétszakítja a seb rétegeit, és
megakasztja a szövetek gyógyulását.