Nagy Ildikó & Toldi Ildikó

2010
18. Milyen esetben lehet a betegnek nehézlégzése, határozza meg a fogalmát!
Mutassa be az alkalmazott fektetési módot nehézlégzéssel küzdő beteg
esetében. Ismertesse az oxigénpalackkal kapcsolatos biztonsági
szabályokat.

A légzés: élettani folyamat, O2 felvétel, CO2 leadás. Központja a nyúlt velőben lévő
légzőközpont. A nehézlégzés (diszpnoé), légszomj miatti oxigénhiány következtében
kialakuló, fulladásérzés.

A nehézlégzés tünetei:
 A diszpnoé jelentkezhet kilégzéskor vagy belégzéskor, leggyakoribb a vegyes
nehézlégzés.
 A beteg nehezen, erőlködve, a légzési segédizmok igénybevételével lélegzik, a
légzőmozgás mélyebbé, erőltetetté, fokozottabbá, a légzésszám szaporábbá
(tachipnoé) és felületesebbé válik. A nyaki és bordaközi izmok megfeszülnek, súlyos
esetben orrszárnyi légzést tapasztalható.
 Az ajkak, a bőr cianotikus.
 Az ars ijedt, sápadt
 A légvétel szapora
 légzési hang jelentkezhet – normál esetben nincs – ami utalhat az eredetre
 ritmusváltozás
 a lehelet szaga szervi betegségre utal
 hideg verejtékezés
A légszomj kialakulhat fizikai erőkifejtés hatására, ilyenkor munka diszpnoéról beszélünk,
de akár nyugalomban is jelentkezhet, ez a nyugalmi diszpnoé, ami súlyosabb állapotra
utal. Orthopnoé esetében a beteg csak ülő helyzetben képes a légvételre, ilyenkor a
betegnél fekvő helyzetben apnoé (légzésszünet) léphet fel, mely életveszélyessé válhat.

Kiváltó okok:
 légköri oxigénhiány
◦ kis helységben sok ember tartózkodik - nem megfelelő a szellőztetés (lift is!)
◦ nagy tengerszint feletti magasságokban - „ritkább levegő”, kevesebb az
oxigéntartalom
◦ havária – a légkörből oxigént kivonó vegyianyag következtében
 fizikai munka
◦ nehéz fizikai munka esetén élettani jelenség
◦ ha kis erőkifejtésre jelentkezik kóros
 allergiás reakció
 aspiráció (félrenyelés) - kialakulhat bénulás vagy a légutak degeneratív
elváltozása miatt is, ha gyakori mindenképp szükséges a kivizsgálás
 dohányzás – csökkenti a légzőfelületet a tüdőbe lerakódó részecskék miatt –
betegségek kiváltója lehet

1
 Nagy Ildikó & Toldi Ildikó
2010

 traumás sérülés – mellkas sérülés, nagyfokú vérveszteség, koponyasérülés

 betegségek
◦ súlyos vérszegénység
◦ láz – 10C testhőmérséklet emelkedés 4-6/perccel emeli meg a légzésszámot
◦ súlyos anyagcserezavar
▪ coma diabeticum
▪ coma hepatikum
▪ pajzsmirigy túlműködés, megnagyobbodás
▪ veseelégtelenség
◦ elektrolit háztartás zavara – ritka
▪ magnézium hiány
▪ kalcium hiány
◦ központi idegrendszeri elváltozások
▪ daganat
▪ gyulladás
▪ sérülés
◦ légzőszervi eredetű betegségek
▪ restrictiv légcserezavarról beszélünk, ha a mellkas- tüdő-
rekeszrendszer tágulékonysága csökken – csak terhelésre jelentkezik
 a mellkas derformitása, bordatörés
 izombetegség, rekeszbénulás,
 tüdőfibrózis,
 tödőpangás
 mellkasi folyadék
 magasán álló rekesz
 féloldali rekeszizom-bénulás
▪ obstruktív légcserezavar – légutak szűkülete, elváltozása vagy
elzáródása okozza
 COPD (krónikus obstruktív tüdőbetegség)
 asztma (asthma bronchiale)
 hörgő betegségek
 daganat
 sugárterápia után – heges szűkület alakulhat ki
 tüdőgyulladás
 légmell
 mellhártya gyulladás
 tüdőembólia
◦ keringési eredetű nehézlégzés

2
 Nagy Ildikó & Toldi Ildikó
2010

▪ szív elégtelenség – bal szívfél elégtelensége esetén, a tüdő pangásossá

válik – már kisebb terhelésre is jelentkezhet, száraz köhögés
jelentkezhet, súlyos esetben nyugalomban is jelentkezik, pihegés
▪ billentyű betegségek, szívkoszorúér elmeszesedés – éjszaka hirtelen,
rohamokban fellépő nehézlégzés (paroxysmalis)
 pszichés eredetű – ha semmilyen szervi eredet nem igazolható
◦ stressz, félelem, szorongás, pánik, depresszió kísérő jelensége is lehet.

Ápolói teendő:
A pontos megfigyelés és dokumentálás! Rendellenesség esetén értesítsük az orvost.
A nehézlégzést számos okra vissza visszalehet vezetni, ezért lényeges a beteg kikérdezésén
túlmenően az ápoló megfigyeléseinek rögzítése az orvos tájékoztatása. (pszichés eredetű
nehézlégzés diagnosztizálásánál elengedhetetlen)

A beteg elhelyezése, mit használhatunk a megfelelő pozíció eléréséhez

A nehézlégzés tüneteinek jelentkezésekor orvoshoz kell fordulni! Fontos hogy a tüneteket
ne bagatellizáljuk el, mert ez az állapot súlyosbodásához vezet! Az orvos megérkezéséig a
beteg elhelyezése és az ápolási teendők, a nehézlégzés jellegétől, mértékétől függnek!

Elsődleges a szabad légút biztosítása, ellenőrzése!

Teendők nehézlégzés jelentkezésekor:
 Az egyén nyugalomba helyezése, megnyugtatása, értékelje fáradékonyságát 1-10-es
listán (ezzel a módszerrel megítélhető a szubjektív fáradtság érzés és ez a dyspnoe
súlyosságára is utalhat). A nehézlégzést a mozgás, beszéd is fokozhatja.
 Szoros ruházat meglazítása, eltávolítása (garbó, melltartó stb.)
 Párnákkal ülőhelyzet létrehozása, hiszen ez legtöbbször könnyíti a
légzést. - fekvő felület fejrészének megemelése Fowler ülőhelyzet (600),
fél Fowler(450)

 Pl.: a beteg hátához párnát teszünk, lábát lelógatjuk vagy magas támlájú
karosszékbe ültetjük szívelégtelenség esetén. Ortopnoe esetén ágyasztalra vagy
sámlira helyezett kispárnán pihenhet ülő helyzetben.
 Ablak nyitása, szellőztetés, friss levegő beengedése
 Kérjük meg a beteget, hogy próbálja meg akaratlagosan befolyásolni a légzését és
lassan mélyeket lélegezni, csücsörítve fújja ki a levegőt.
 Nehézlégzés tüneteinek megfigyelése (légzési segédizmok használata, orrszárnyi
légzés, szederjesség vagy sápadtság, verejtékezés, légzés hangja stb. lásd. légzés)
 Figyeljük, meg mi válthatta ki a fulladást (pl. környezeti tényezők: cigarettafüst,
szénpor, pamutrostok, pollenek stb. Ha ez kivitelezhető kiváltó ok megszüntetése.
Pl. Ne dohányozzon a beteg által használt helyiségekben.
 Verejték letörlése, ágynemű, ruhanemű cseréje
 Pulzus, vérnyomás, légzés lehetőség szerinti megfigyelése. Adatok dokumentálása,

3
 Nagy Ildikó & Toldi Ildikó
2010
orvosnak megmutatni.
 A beteget ne hagyjuk magára!
 Próbáljunk nyugodtak és határozottak maradni, hogy a beteg biztonságba érezze
magát. Súlyos nehézlégzéshez gyakran társul halálfélelem!
 Váladék esetén köhögtetés, köptetés Köhögéscsillapítót, nyákoldót ne adjunk
orvosi javaslat nélkül, mert ronthatja a légzést. Folyadékot itassunk, ha a beteg
állapota megengedi.
 Ha fájdalom jelentkezik - és a beteg el tudja viselni- azt ne csillapítsuk az orvossal
való találkozásig, mivel a fájdalom volta segíthet a betegség megállapításában! A
gyógyszer egyik mellékhatása lehet, hogy ronthatja a légzést.
 Amennyiben a nehézlégzés régóta fennálló betegség következménye és az orvos
rendelt inhalátort, orvos utasítása szerint spray használata.
 Eszméletvesztés esetén: időtartamának mérése, stabil oldalt fektetés. MENTŐ!
 Az orvos megérkezése után az utasításoknak megfelelően járunk el.
Dokumentálás!! a történteket, az elvégzett műveleteket a művelet alatt
megfigyelteket, az orvosi utasításokat dokumentáljuk!

Az idősek esetében a légzőszerveknél változás áll be a tüdőszövetekben is, ezáltal

csökken a tüdő légcsere hatékonysága, ezért az idősek hajlamosabbak a légúti
fertőzésekre, mert a légutakban meggyűlik a váladék, ott pang, és ezen könnyebben
megtelepednek a kórokozók. Gyakoribb az influenza és a tüdőgyulladás. Főleg fekvő
betegeknél kell fokozottabban odafigyelni. 65 év felett javasolt a tüdőgyulladás elleni
védőoltás, mely 5 évig tartó védelmet nyújt. Phneomococcus vakcina.
/combnyaktörésnél sokszor a tüdőgyulladás okozza a halált, az állandó fekvés miatt.
Inhalációs kezelések
Inhaláció: gyógyító gázok, gőzök porlasztott gyógyszerek belélegzése.
Közvetlen a légutak nyálkahártyáján hatnak, onnan szívódnak fel és
távolhatást fejtenek ki.
Ezek közül az oxigén terápia a legismertebb. A legáltalánosabb életmentő terápia, ha a
vér és a szövetek oxigén ellátása károsodott. Csak olyan ápoló végezheti, aki ismeri az
oxigén élettani szerepét, a kezelés veszélyeit, és a készülék kezelését. A levegő oxigén
tartalma 20% ehhez keverünk és így 30 40%-os telítettségű levegőt lélegzik be a beteg.
Az oxigén terápia javasolt abban az esetben,
 ha elégtelen a légcsere, a légzőfelület csökken, légutak elzáródnak, vagy nagy
mellkasi fájdalom miatt,
 csökken az oxigén szállítására alkalmas hemoglobin
 a keringés lassulásakor, sokknál.
Oxigénterápia esetén figyelemmel kell lenni a következőkre:
 Kizárólag orvos utasítására
 Az orvos által előírt módon
 Fokozottan robbanásveszélyes! - ütésre, szikra, stb.

4
 Nagy Ildikó & Toldi Ildikó
2010

◦ kisebb ütésre, feldőlésre is robbanhat

◦ nyílt lángtól, sugárzó hótól, elektromos vezetékektől, kapcsolóktól,
berendezésektől távol kell elhelyezni.
◦ Olajos, zsíros kézzel ne nyúljunk a palackhoz, a robbanás veszély miatt.
 Oxigénterápiát csak az az ápoló végezhet, aki ismeri az oxigén élettani
szerepét, hatását, veszélyeit és jártas, kiképzett a készülék kezelését illetően.
◦ A kezelési ismeretekből vizsgát kell tenni.
◦ A használaton kívüli palackot, elzárva kell tárolni.
◦ Tartsuk be az üzembehelyezési sorrendet!
 Az oxigénpalackot kék színnel jelölik.
 Az oxigénpalackot az arra kijelölt helyiségben, mindig állítva, a falhoz van
rögzítve kell tárolni.
 Az üres palackot krétával megjelölve, szintén állítva, falhoz rögzítve kell
tárolni.
 Szállítani csak palacktartóban, hevederrel a tartóhoz rögzítve.
Az oxigénpalackból vagy oxigén ellátó rendszeren kerül juttatjuk a beteghez. palackban,
nyomáscsökkentővel van ellátva, és ehhez kapcsolódik a vezeték, ami a beteghez jut.
Mielőtt adjuk, egy keveset ki kell engednünk, hogy a csövet letisztítsa az oxigén. A
nyomáscsökkentőből kiáramló vezetékhez egy párásító készülék tartozik, mert az oxigén
önmagában kiszárítja a nyálkahártyát, légutakat, és csak nedvesítve szabad adni.
A készülék nyitási sorrendje:
Először a reduktor csapot nyitjuk meg, és csak utána az oxigénpalack csapját.
Az elzárás fordítva történik, először az oxigént zárjuk el, és ha a mutató nullára csökkent,
zárjuk el a nyomáscsökkentő reduktor csapot is.
Az oxigénadagolást úgy kell beállítani felnőttnél, hogy 2-4 liter jusson percenként a
beteghez.
Bejuttatás:
 orrvezetéken keresztül, egyszerű, mert a két csonkot vezetik az orrba. Hátránya,
hogy izgatja a nyálkahártyát, légutakat.
 orrkatéter: orron keresztül a garatba vezetik a vezetéket. Ez az orrnyílás és a
hallójárat közötti távolság, amit ki kell mérni. A bevezetés kis kellemetlenséggel
jár, és ha kinyittatjuk a beteg száját akkor a garatban látszik a katéter. Vigyázni
kell, hogy nehogy a nyelőcsőbe jusson a cső, és ezáltal az oxigén. Ezek egyszer
használatos katéterek, és oxigéncsövek.
 Légcsövön keresztül, - tubus, intubált betegnél
 Arcmaszkkal
 Oxigénsátorban, kíméletes, de mivel nagyon költséges ezért ritkán alkalmazott
eljárás.

5
 Nagy Ildikó & Toldi Ildikó
2010

Oxigén terápia veszélyei:

Technikai veszélyek:
 Fokozottan tűz és robbanásveszélyes!
 Az oxigén táplálja az égést.
 Nem megfelelő nyitási sorrend.
Túladagolás veszélyei:
 Újszülötteknél a szemlencse károsodása miatt vakságot okoz.
 Légzési elégtelenségnél, a légzőközpontot fosztjuk meg a természetes ingerétől,
a széndioxidtól, ezért az ilyen betegnél állandó ellenőrzés mellett, rövid
szüneteket kell tartani. A kezelés elején nem szabad magára hagyni, később
gyakran kell ellenőrizni, pulzusát, arcszínét, tudatát. A beteg állapotától függ a
kezelés.
 A hosszú időn átalkalmazott oxigénkezelésnél arra is legyen gondunk, hogy
időben (még kifogyás előtt) cseréljük a palackot.
Dokumentálás!! a művelet alatt megfigyelteket dokumentáljuk! Rendellenesség
esetén értesítsük az orvost.