2.

tétel: A nem nyelvi kommunikáció

A kommunikácó során (akár szóban, akár írásban) nem csak nyelvi elemekkel juttatunk el információkat a
befogadónak.
Nem verbális kommunikációnak nevezi a nyelvtudomány a nem nyelvi jelzések összességét.
A nem nyelvi jelek szerepe:
 tájékoztatják a hallgatót a beszélő érzelmi állapotáról, a közléshelyzethez való
viszonyáról (a hallgató is állandó visszajelzést ad a beszélőnek)
 felerősítik, kiegészítik a szavakkal mondottakat
 helyettesíthetik a nyelvi üzenetet
 segítik a szövegben való eligazodást (írásban!)
A nem nyelvi jelek nagy részét ösztönösen használjuk, más részüket tanuljuk.
Egy részük velünk született (pl. öröm kifejezése), más részüket a környezetünktől tanuljuk el.
Nem nyelvi eszközöket használunk a szóbeli és az írásbeli kommunikáció során is.
A szóbeli kommunikáció nem nyelvi jelei

A szóbeli kommunikáció során a nem nyelvi eszközök 3 csoportjával találkozhatunk.

1. A testbeszéd elemei
- arckifejezés-mimika:
o általában nem tudatosan élünk vele
o az arcjátékban a homlok, a szemöldök, a szem és a száj vesz részt
- tekintet
- érintés
- gesztusok:
o a fej, a kéz-kar, a láb mozgásait közös szóval taglejtésnek vagy gesztusnak nevezzük
- testtartás:
o érzelmi vagy fizikai állapotra utal
o a kapcsolat felvételére és zárására is utalhat
- térközszabályozás:
o a térközt befolyásolja a partnerünk közötti viszony, a szituáció és a kommunikáció célja

2. Zenei kifejezőeszközök
- hangsúly:
 a szavak valamely szótagjára eső erőtöbblet, nyomaték
 a magyar szóhangsúly mindig a szó első tagjára esik
 a hangsúlyozás szerepe az értelmi kifejezés
- hanglejtés:
 a beszéd dallama, az egyén hangmagasságának beszéd közbeni változása
 idegen szóval intonációnak nevezzük
 a magyar beszéddallam általában enyhén lefelé ereszkedő
 feladata pl. a mondatfajták megkülönböztetése, a tagmondatok, mondatok határának jelölése
 a beszédben értelmi és érzelmi különbségeket jelzünk vele
- hangerő:
 a hang hangossági foka, ereje
 megválasztása a beszéd céljától és a beszédkörülményektől függ
 a hangerőváltás kiemel, figyelmet vált ki
- hangszín:
 hangunkat a kijelentésben megnyilvánuló egyéni színezete
 mindenkinek van természetes hangszíne
 a mondanivaló árnyalásában van fontos szerepe
 - szünet:
 a beszéd tagolásának egyik eszköze, fontos része a beszédfolyamatnak
 célja lehet: belégzés, figyelemfelkeltés, hatáskeltés, idő hagyása a hallgatónak a
befogadáshoz
- beszédtempó:
 a beszéd gyorsaságát, sebességét nevezzük így
 változása fontos retorikai eszközzé válhat
 mondat kevésbé lényeges részeit gyorsabban, a fontos dolgokat lassabban mondjuk

3. A megjelenés
1. testalkat – kisportolt alkat, túlságosan kigyúrt alak, nagydarab, gömbölyded…
2. öltözék – jelmez a színpadon, filmen, alkalmi ruha, gyászruha, bohém öltözék, márkás
ruhadarabok, gyűrött ruha, csoporthoz tartozás (egyenruha, népviselet…),
sportöltözék, színek szerepe, illem, …
sál, kendő, nyakkendő, kalap, fejfedő (vallás, munka, szokás…),
kesztyű (munka, alkalom, divat, időjárás…),
zsebkendő (kendőnyelv a 19.században),
cipő (alkalom, időjárás, anyagi helyzet…)…
3. kiegészítők – kitűzők, jelvények (munka, szolidaritás, vallás, kitüntetések…), gyűrűk,
ékszerek, testékszerek, táskák…
4. attribútumok
5. hajviselet (bajusz, szakáll)
6. smink
7. tetoválás
8. köröm

Az írásbeli kommunikáció nem nyelvi jelei

- az írott szöveg nem nyelvi alkotóelemei a szöveg megértését segítik: a betűtípus, a színek, a
kiemelések, a tagolás és a rajz is
- szöveg hatását fokozzák az alkalmazott különféle tagolójelek (pöttyök, vonalak, csillag…)
- árulkodnak az új bekezdések, hiszen a szöveg tagolása, a tördelés módja is hat az olvasóra
- szinte irányítják az olvasó tekintetét a különböző betűformák: a dőlt, félkövér vagy ritkított
betűs kiemelések; a kisbetűs és nagybetűs változatok (pl.: a gyerekkönyvek: nagybetűsek!
- érdemes figyelmet fordítani a sortávolságra és a margóra is
- a színek, keretek, aláhúzások stílusos használatával is fokozhatjuk a szövegnek az olvasóra
gyakorolt hatását
- a mondatvégi írásjeleket természetesen a grammatikai forma, a mondat formája határozza meg
(modalitás)
- a mondatközi írásjelek közül a pontosvesszővel a nagyobb tömböket különíthetjük el, míg a
kettőspont után legtöbbször részletezés, magyarázás következik. A zárójelek vagy a
gondolatjelpár beékelődést jeleznek

Összefoglalva:
Nem verbális kommunikáció élőszóban Nem verbális kommunikáció írásban
Testbeszéd Zenei Megjelenés Írásjelek „Formai
kifejezőeszközök megoldások”
arcjáték (mimika) hangszín öltözék mondatvégi betűméretek,
írásjelek betűtípusok, színek
o
tekintet hangsúly hajviselet vessző táblázatok, ábrák,
o illusztrációk
érintés hanglejtés ékszer pontosvessző tagolás, tördelés
gesztusok (fej-, hangerő jelvény kettőspont tagoló jelek
láb-és
kézmozdulatok,
testtartás beszédtempó tetoválás zárójel hasábok
térközszabályozás szünet smink gondolatjelek lábjegyzetek
más hangbeli … kötőjel sortáv, margó, …
jelzések: nevetés,
sóhajtás,
köhögés…