1.

OKJ 31 623 01
Fakitermelő
Gallyazás, darabolás
Komplex szakmai vizsga Szóbeli vizsgatevékenység

/ Vizsgára való felkészüléshez /

1. A Ismertesse, hogyan történik a fenyők és a lombos fafajok gallyazása!

A fenyők felépítésének általános jellemzői.
- egyenes, hengeres, fiatal korában kúpos, később szétterülő, ágai szabályos
ágörvekben állnak.

A tűlevelű fák felépítése a lombosokénál egyszerűbb. A fatest túlnyomórészt tracheidákból áll, ezek
jóval hosszabbak, mint a lombos fákban. Edényeik nincsenek. A tracheidák nemcsak a folyadékot
továbbítják, hanem ezek dolga a fa szilárdítása is: a korai pásztákban létrejövő elemek inkább a vizet
szállítják, a kései pászta vastagabb falú, szűkebb üregű elemeinél a szilárdító szerep kerül előtérbe.
Parenchima kevés van, vagy nincs is. Több fafaj testét gyantajáratok hálózzák be. Általában puha
fájúak, törzsük monopodiális (a törzs a csúcsig jól követhető), koronájuk ágszerkezete szabályosabb
ágörvökben elhelyezkedő,a lombosokkal ellentétben nem annyira szerteágazó, vastag.

A fenyők gallyazása során alkalmazható módszerek:

Svéd gallyazási módszer: gyors és eredményes - ez lehet legyező vagy inga módszer
1. Legyező módszer:
Fekvő, örvös ágakkal rendelkező fenyőknél alkalmazzuk úgy, hogy a gallyazó a fa bal oldalán
állva hátéli párhuzamos vágással először a feléje eső ágörvöket - amíg csak eléri - levágja
majd átfordítva a motorfűrészt ismét hátéli párhuzamos vágással a függőlegesen álló
gallyakat levágja.
Ezután szintén hátéli párhuzamos vágással a túloldalon lévő gallyakat levágja, utoljára az alul
lévő gallyakat melléli párhuzamos vágással levágja, majd tovább lép.
2. Inga módszer:
Szabálytalan ágelhelyezkedésnél és vékonyabb ágaknál használjuk, az inga mozgását
követve illetve utánozva.
A legallyazott fenyőtörzset szálfának nevezzük.
A lombos fák szövetének felépítése sokkal változatosabb és bonyolultabb. A lombos fák jellemzően
kevésbé magas növésűek, mint a fenyők. Törzsüket sok ág és ággöcs tarkít ja, a fatestet a
gyantajáratok hiánya jellemzi. Általában nagyobb testsűrűségűek és nagyobb szilárdságúak, mint a
fenyők (keményfák: tölgy, bükk, akác, kőris stb.), de vannak kisebb testsűrűségű és szilárdságú
fafajok is (lágy lombos fák: nyár, fűz, éger stb.).

A lombos fák gallyazásának végrehajtása:

Alapvetően ugyanazok az előírások vonatkoznak a lombos fák gallyazására, mint a fenyőkre, de a
lombkorona sajátosságai miatt a gallyazás során sokkal jobban kell figyelni a törzsrész esetleges
elmozdulására.
A koronában lévő ágak általában vastagabbak, nehezebbek, mint a fenyők esetén, ezért erre a
gallyazás végzése során fokozott figyelmet kell fordítani.

A gallyazás sorrendje:
1. Eltávolítjuk az akadályozó gallyakat
2. Ezután a feszültséget okozó gallyakat
3. Végül pedig a főágakat kell levágni

A lombos fák gallyazásának végrehajtása:

- Legfontosabb szabály: magunk felé soha nem vágunk
- A 3cm-nél vékonyabb tőátmérőjű gallyakat magunktól elfele egy hátéli párhuzamos vágással
levágjuk, kéreg vagy palást mentén.
- A 3cm-nél vastagabb gallyakat először átmérőjük l/3-ig hónaljba elővágjuk, majd vállból kéreg
vagy palást mentén levágjuk úgy, hogy a 2 vágás pontosan találkozzon.
- Az oldalt álló 3cm-nél vastagabb ágakat 1/3-ig az alsó oldalán vágjuk be (nyomott oldalon)
majd felülről lefelé haladva fejezzük be a vágást, úgy állva a fa mellé, hogy a fa ránk ne
fordulhasson .
A legallyazott, lombos fát ágasfának nevezzük.

2.A. Hogyan történik az álló fa gallyazása és mikor van rá szükség?

Az álló fa gallyazásának szükségessége:
- Fadöntés előtt a törzsön lévő gallyak levágása vállmagasságig történik, a döntés
megkönnyítése érdekében /a vezetőlemez orrésze nem lehet vállmagasság fölött/
- Nehezen feltisztuló vagy elszáradt ágak levágása motorfűrésszel szintén
vállmagasságig
- Viharkárok által letördelt gallyak eltávolítása ,áramszolgáltató által végzett gallyazás
- A fenyőfélék kivételével csak vegetációs időn kívül, a fent leírtak alapján lehet
gallyazni.

Álló fa gallyazására a döntés előtti előkészületkor kerülhet sor, valamint egyéb esetben al ha
valami miatt a gallyakat a fatestről (pl. balesetveszély megszűntetése, speciális
állománynevelési eljárások) el kívánjuk távolítani.
Álló fa - földről végzett - döntés előtti motorfűrészes előkészítő gallyazásakor a döntésre,
gallyazásra és darabolásra szerkesztett motorfűrésszel csak a vállmagasságnál
alacsonyabb lévő ágakat szabad levágni. Álló fák - műtárgyak (pl. erősáramú és távközlő
szabadvezeték épület) megóvása érdekében motorfűrésszel végzett - gallyazását csak a
fától független, a munkás számára biztonságos állást adó helyről (pl. emelőszerkezet
kosarából) a munkáltatói előírásokban meghatározott módon szabad végezni.

Álló fák gallyazását és ledarabolását közvetlenül a fáról vagy létráról csak 18 évnél időse és
50 évnél fiatalabb olyan férfiak végezhetnek, akik az előzetes és időszakos alkalmassá
orvosi vizsgálaton a magasban végezhető munkára alkalmasnak bizonyultak.

Az álló fák gallyazását és ledarabolását vegetációs időn kívül, lombhullás után szabad
végezni. Kivételt képeznek azok az esetek, amikor a nyári zivatar okozta sérülések az éle
vagyonbiztonság miatt a vegetációs időn belüli munkát szükségessé teszik. A fenyőket
vegetációs időn belül is fel lehet gallyazni és le lehet darabolni.

A fa koronájában gallyazás és darabolás kizárólag kézi fűrésszel vagy ún. egykezes

motorfűrésszel végezhető. Motoros fűrésszel a fától független állásról (pl. hidraulikus
emelőkosárból) szabad gallyazási, darabolási munkát végezni.

A koronába való feljutáshoz csak teljesen ép kötéllétra használható. Ezek műszaki állapota
legalább 225 kg terhelhetőséget minden új munkahelyen a szállítást követően ellenőrizni
felszerelést a munkából ki kell iktatni. A koronába való feljutás történhet biztonsági öv é
mászóvas együttes alkalmazásával.

A felszerelések ellenőrzéséért felelős személyt, az ellenőrzés módját, gyakoriságát,

eszközönkénti bontásban a munkáltatói előírásokban kell meghatározni.

Az egyágú létra alsó szárait elcsúszás ellen hegyes vassaruval, felső végeit pedig kapasz
vaskampókkal, a fa ágára, illetve törzsére csatolható szíjjal vagy hevederrel kell ellátni.

3.A. Mit nevezünk gallyazásnak? Mutassa be, hol helyezkedik el a gallyazás a

fakitermelés munkafolyamatában!

Gallyazás
- A gallyazást - függetlenül attól, hogy fejszével, kézifűrésszel, motorfűrésszel vagy több
célú géppel végzik - a fa töve felől kell elkezdeni. A gallyakat olyan sorrendben kell levágni a
fejszés és motorfűrészes gallyazás esetében, hogy a soron következőhöz megfelelő hely
álljon rendelkezésre. A levágott gallyakat - ha a munkavégzést akadályozzák - az útból el
kell távolítani.
- A földön fekvő fa egyes gallyainak a levágását csak akkor szabad megkezdeni, miután a
gallyazást végző munkás megbecsülte azt, hogy a fatörzs az adott gally levágása után
milyen irányban és mértékben mozdul el. Az elmozdulás irányából a biztonságos
eltávozáshoz szükséges terepet szabaddá kell tenni és a fa megbillenésekor az elmozdulás
irányából ki kell térni.
- Ugyanazt a fát egyidejűleg csak egy fő gallyazhatja. A földön fekvő gallyazott fatörzs- és
koronarésze köré 5 m távolságban vont térségben csak a gallyazást végző munkás és a
vágásvezető tartózkodhat. A gallyazógéppel vagy többcélú géppel végzett gallyazás közben
a törzs és a koronarész által elfoglalt szélső helyzetektől mért 10m távolságban csak a
gépkezelő tartózkodhat.
- A földön fekvő fa gallyazását mindkét lábbal biztonságosan a földön állva kell végezni.
- Gallyazás közben a törzsre nem szabad felállni. Munkavégzés közben sem a törzs, sem
a még le nem vágott ágrész nem kerülhet a gallyazást végző lábai közé.
- A földön fekvő fa motorfűrésszel végzett gallyazása közben csak akkor szabad menni,
ha a fűrészlánc nem mozog, vagy a járó lánc - a gallyazást végző munkáshoz viszonyítva- a
gallyazandó törzs ellentétes oldalán dolgozik.
- Fejszével végzett gallyazás és göcsözés közben a munkásnak úgy kell elhelyezkednie,
hogy teste és lábai ne essenek a fejsze sújtási irányába. Rövid választékok göcsözésekor
vagy ágakról a gallyak levágásakor a fadarabot csak a sújtással ellentétes irányban lévő
végén, a vágási helytől legalább 40 cm távolságra szabad megfogni.
- Álló fa - földről végzett - döntés előtti motorfűrészes előkészítő gallyazásakor a döntésre,
gallyazásra és darabolásra szerkesztett motorfűrésszel csak a vállmagasságnál
alacsonyabban lévő ágakat szabad levágni.

Ismertesse, hogyan történik a lombos fafajok gallyazása?

A lombos fafajok felépítésének általános jellemzői.·
A törzs nem minden esetben egyenes, hengeres, az oldalágak általában nem örvösen
helyezkednek el hanem szórtan, még vastagon is elágazóak, sőt a törzs is lehet villásan
elágazó.

A létrát csak ág- és ágcsonkmentes törzsrésznek szabad támasztani.

Az egyágú létra kikötésének megtörténtéig legalább egy főnek kell a létrát alul
biztosítania eldőlés és elcsúszás ellen.

A munkát végző csak akkor léphet a fa ágaira, ha azok teherbíró képességéről

előbb meggyőződött.

A munkát végzőnek a felmászás előtt a biztonsági övhöz, fel érkezés után pedig arra
alkalmas
ághoz kell a szerszámait csatolnia.

Nem szabad a fa alatt tartózkodni, ha a koronában a munka elkezdődött.

Álló fa gallyazását és ledarabolását csak a biztonságos munkavégzést lehetővé tevő

időjárási és megvilágítási viszonyok között szabad végezni: a megvilágítás mértéke és a
köd nem akadályozza a munkába vett fa csúcsáig - a részleteket is jól kivehető - látást; a fa
törzse és ágai csapadék (eső, ónos eső, hó) és a zúzmara miatt nem síkosak; a
hőmérséklet -3°C-nál magasabb; szélcsend van; villámlással járó zivatar nincs.

A fa koronájában egyidőben csak egy fő dolgozhat.

Erősáramú szabadvezeték veszélyeztetése esetén a munkát csak akkor szabad

megkezdeni, ha a vezeték üzembentartója a vezetéket - az erdő tulajdonosának,
kezelőjének kérésére - a munka időtartamára feszültség mentesítette.

Lakott területen fadöntést, álló fa legallyazását és ledarabolását megelőzően

faegyedenként előre pontosan meg kell tervezni a tevékenységek sorrendjét és a
feladatokat egyértelműen meg kell osztani a munkában résztvevők között.

)'leg kell határozni a munka tárgya, az alkalmazott felszerelés és technológia függvényében

a veszélyeztetett körzetet.

A munka megkezdése előtt gondoskodni kell arról, hogy a veszélyeztetett körzetben a

munkát végzőkön kívül senki se tartózkodjon (pl. veszélyeztetett lakóházban, hétvégi
házban, .kertben).

Ha a veszélyeztetett körzet közterület, a munka azután kezdhető el, miután az illetékes

hatóságok (pl. a helyi önkormányzatjegyzője, közlekedésrendészet) az engedélyt megadta
és a .közterületet a forgalom elől elzárta.

A terület elzárásán (pl. út vagy járda esetében ideiglenes sorompó, szalagkorlát) kívül
jól látható: figyelmeztető táblákat kell elhelyezni a következő felirattal: .Fakitermeléssel
veszélyeztetett terület, belépni tilos!".

gallyazásának végrehajtása motorfűrésszel:

. A gallyak, állából" indulva 1/3-ad bevágás és hónaljból 213-ad levágás

A magasban végzett munkavégzésre vonatkozó előírások:

18-50 év közötti férfiak-alkalmassági vizsgával, kézifűrésszel vagy egykezes motorfűrésszel
a koronában, vagy motorfűrésszel fától független állásból (emelő
A fa koronájában történő munkavégzésre vonatkozó előírások:
- Feljutáshoz biztonsági öv és mászóvas
- Kötéllétra (szállítás után 225 kg teherbírást ellenőrizni kell)
- Egyágú létra (hegyes vasorral és kampóval el1átva+szíj vagy heveder)
- A fenti kikötésig alul biztosítani!
- A fára lépés előtt ellenőrizni az ág tartósságát
- Feljutás után az övről a szerszámokat az ágra kell akasztani
- A munka megkezdése után a fa alatt tilos tartózkodni
- 3 Celsius foknál melegebb, szélcsend, villámlás és zivatar mentes idő
- Beláthatóság minimum a fa csúcsáig
- Jeges, zúzmarás, esős időben a munkavégzés tilos
- A koronában egyszerre csak 1 ember dolgozhat
- Feszültség mentes erősáramú vezeték! Naplózni kell!
4.A. Mit nevezünk darabolásnak ? Mutassa be, hol helyezkedik el a gallyazás a
fakitermelés munkafolyamatában!

- A fa darabolását mindkét lábbal biztonságosan a földön állva kell végezni. A fár

szabad felállni.

- Darabolás közben a fát kézzel megfogni vagy lábbal kitámasztani motorfűrészes

munka esetében csak a vezetőlemeztől mért 70 cm-nél, kézifűrész esetében a fűrész
mért 25 cm-nél, fejsze vagy más - sújtással vágó - szerszám használata esetében a
vágáshelytől mért 70 cm-nél nagyobb távolságban szabad.

- Motorfűrészes darabolás esetében a levágott fadarabot - ha szükséges - csak a

fűrészlánc mozgásának leállítása és a fűrész vágásrésből való kiemelése után
szabad elgurítani. A fűrészt elgurítás közben - a gurítást végző lábhoz viszonyítva a
test másik oldalán - a törzstől ki kell fordítani.

- Darabolást ugyanazon a fán motorfűrésszel csak egy fő végezhet. A motorfűrész

kezelő köré vont 2 méteres sugarú körön belül darabolás végzésekor más személy n
tartózkodhat. Amikor a fűrész beszorulását a fa megemelésével, vagy a fa daraboló
utáni elmozdulását megtámasztással kell megakadályozni akkor a kisegítő munkás
fához viszonyítva ugyanazon az oldalon kell elhelyezkednie, ahol a motorfűrész
- A motorfűrészes a vágás befejezése után a fűrészt nem fordíthatja vagy nem közelít
kisegítő munkás felé.

- A több célú darabológép, vagy az alsó felkészítő telepre beépített kör- vagy
láncfűrészes daraboló gép veszélyes körzetét, ahol senki sem tartózkodhat,
ugyanígy) kezelő számára kijelölt biztonságos helyet, géptípusonként elkülönítve, a
munkáltat előírásokban kell meghatározni. Ezt a gép veszélyeztetett körzetén kívül
elhelyezet1 jól látható módon fel kell tüntetni.

5.A. Ismertesse a darabolásra vonatkozó általános szabályokat! Sorolja fel a

darabolásra vonatkozó EBSZ előírásokat!

A darabolás általános szabályai:

· mindig a fa hegyénél kezdjük-kivéve tőkorhadt fák
· pontosan a megjelölt helyen
· a vágáslapnak a hossztengelyre merőlegesnek kell lennie
· ha két irányból kell átvágni a törzset, a vágáslapoknak pontosan találkozniuk kell
· ügyelni kell, hogy a választékok ne sérüljenek ,ne törjenek, ne repedjenek fel
· földbe ne vágjunk
· legyünk körültekintőek, különösen lakott-területen végzett darabolásoknál, hogy
nincs-e a törzs alatt oda nem illő tárgy pl. drót, madzag, üveg ... stb.
· Ugyanazon a fadarabon egyidejűleg csak egy fő végezhet darabolást.
A darabolás és választékolás kapcsolata:
· mindig a megjelölt helyen kell darabolni, kivéve ha a törzs beteg, általában a töve
körüli korhadás vagy egyéb károsodás miatt, ilyenkor az átvágás után derülhet ki,
hogy újra kell-e választékolni és darabolni
A darabolás során alkalmazott vágásformák:
· Bármilyen vágásformát alkalmazhatunk, sőt ezek kombinációit is a pontos vágás és a
választékok sérülésmentes darabolása érdekében
Darabolás vonatkozó előírások
- Ugyanazon a fadarabon egyidejűleg csak egy fö végezhet darabolást.
- A bármilyen irányban feszülő fa darabolását motorfűrésszel mindig a fának a nyomott
rostok felőli oldalán kell elkezdeni és az átmérőnek kb. az 1/3-áig kell befűrészelni. Az
átvágást a húzott rostok felőli oldalon indított, az előzőbe csatlakozó másik vágással kell
befejezni.
- Oldalirányban feszülő fa motorfűrészes darabolása közben a fának a nyomott rostok
felőli oldalán kell állni.
- Motorfűrésszel végzett darabolás közben, ha a fa alakja, bizonytalan felfekvése (pl. több fa
fekszik egymáson) a terep egyenetlenségei, lejtése stb. miatt a fa elmozdulására kell
számítani, a vágás megkezdése előtt meg kell ítélni az elmozdulás várható irányát. Az
átfűrészelést a fának ezzel az iránnyal ellentétes oldalára állva kell végezni. Ha az
elmozdulási irány bizonytalan, vagy veszélyhelyzetet teremtő, a fát a vágás megkezdése
előtt meg kell támasztani.

Extrém esetek:
- ha a domború talajra a fa a súlyánál fogva a talaj domborulatát kőv felfekszik, a
nyomott oldala alul,a húzott oldala felül van
- ha a homorú talajra a fa a súlyánál fogva behajlik és a talaj homorúságát követve
ráfekszik,vagy behajlik, a nyomott oldala fel húzott oldala alul van
- A fa átmérője és a vezetőlemez viszonya:
- Ha a fa átmérője nem haladja meg a vezető hosszának kétszeresét, de a vezető
hosszánál vastagabb,akkor két oldalról végezzük a darabolást, szem előtt tartva, l a
befejező vágás után merre fog a fa esetleg elmozdulni. Ezért úgy kezdjük a
darabolást, hogy elmozduláskor a túloldalon legyünk.
- Vágásformák:
- párhuzamos: melléli párhuzamos vágás, hátéli párhuzamos vágás.
- legyező: melléli legyezővágás, hátéli legyezővágás, melléli és hátéli fordított leg:
vágás, billenő vágás.
- szúróvágás, szívvágás.
- vékonyítóvágás
- Feszültségi helyzeteket előidéző tényezők:
- talaj egyenetlenségek / domborzati viszonyok
- már kidőlt fára történő rádöntés
- álló fák közé be döntött fa "befűződése"
- nagy ágak miatt a törzs nem fekszik fel
- szél döntés miatt a fák egymásra fekszenek
- a rakodóra történő darabolás előtt nem "terítik" szét egyenletesen a rakatokat.

6.A. Ismertesse a feszültségmentes fa darabolását!

A fafelfekvése:

A feszültségmentes fa: a fa „nyugalmi helyzetű” nincs húzott-nyomott oldala, teljes

hosszában a földön fekszik.

Az átmérő és a vezetőlemez közötti viszony:

· a leggyakoribb eset, ha az átlag állományhoz jól választottuk meg a motorfűrészünket
úgy, hogy a fa átmérője a vezetőlemeznél rövidebb legyen
· lehet közel azonos méretű a vezetőlemez hosszával
· fent említett két esetben egy oldalról vágva el tudjuk végezni a darabolást
· a harmadik esetben, ha a fa átmérője nagyobb a vezetőlemez hosszánál, úgy
két oldalról lehet csak átvágni, ügyelve arra, hogy a vágáslapok találkozzanak
 A darabolás során alkalmazott vágásformák:
A legegyszerűbb, leggyorsabb és a gyakorlatban leggyakrabban alkalmazott és a
legkevesebb fizikai erőt igénylő vágásformával a billegő vagy kombinált
legyezővágással végezzük a darabolást egészen a fa alsó részéig. Ekkor
párhuzamos
vágással még vághatunk valamennyit, majd a vezető hegyével óvatosan fejezzük
be,
ügyelve arra, hogy a földbe ne vágjunk

7.A. Ismertesse hogyan történik a feszültségi állapotban lévő fa darabolása! Mely

tényezők okozhatják a feszültségi állapot kialakulását a fában!

Alaphelyzetek
Nyomott és húzott oldalak:
1. egy ponton támaszkodó: nyomott -> alul, húzott ->felül
2. két ponton támaszkodó: nyomott ->felül,húzott ->alul
3. oldalt feszült helyzetű: nyomott ->kisebb ív.húzott ->nagyobb ív
A 3. esetben a gépkezelő csak a kisebb ív felől végezheti a darabolást

Hidaló fa (két végén alátámasztott): a felső a nyomott, az alsó a húzott öv

- konzolos (az alátámasztáson túlnyúló) fa: az alsó a nyomott, a felső a húzott öv
- több fa közé beszorult, ezért oldal irányba húzott és nyomott fa. Ilyenkor a fa az
daraboláskor a húzott öv irányába mozdul, ezért a fa ezzel ellentétes oldalán állva
kell végrehajtani a darabolást.

Extrém estek:

Ha a domború talajra a fa a súlyánál fogva a talaj domborulatát követve felfekszik, a

nyomott oldala alul a húzott oldala felül van.
Ha a homorú talajra a fa a súlyánál fogva behajlik és a talaj homorúságát követve
ráfekszik vagy behajlik, a nyomott oldala fel a húzott oldala alul van.

A fa átmérője és a vezetőlemez viszonya:

Ha a fa átmérője nem haladja meg a vezető hosszának kétszeresét, de a vezető

hosszánál vastagabb, akkor két oldalról végezzük a darabolást, szem előtt tartva a
befejező vágás után merre fog a fa esetleg elmozdulni. Ezért úgy kezdjük a
darabolást, hogy elmozduláskor a túloldalon legyünk.

Vágásformák:
Párhuzamos: melléli párhuzamos vágás, hátéli párhuzamos vágás
Legyező: melléli legyezővágás, hátéli legyezővágás, melléli és hátéli fordított legyező
vágás billenő vágás: szúróvágás, szívvágás, vékonyítóvágás

Feszültségi helyzeteket előidéző tényezők:

· talaj egyenetlenségek / domborzati viszonyok

· már kidőlt fára történő rádöntés
· álló fák közé be döntött fa "befűződése"
· nagy ágak miatt a törzs nem fekszik fel
· szél döntés miatt a fák egymásra fekszenek
 a rakodóra történő darabolás előtt nem "terítik" szét egyenletesen a rakatokat

8.A. Mit nevezünk felkészítésnek? Sorolja fel a felkészítés műveleteit! Ismertesse a

felkészítési műveletekre vonatkozó EBSZ előírásokat!

A felkészítés fogalma: azt a műveletet ill. műveleteket, melyek lehetővé teszik, hogy a
kész terméket készletezzük, számbavételezzük, felkészítésnek nevezzük.
Helye a fakitermelésben: darabolás után

· Műveletei:

· göcsözés: ->lombosoknál nehezebb, gallyazás során nehezen vagy nem

hozzáférhető
helyen lévő ágak,csonkok levágása palást mentén.
· kapcsozás:"s" kapocs; a bütüfelület külső l/3-ába a bél részbe tilos. Az "s" kapocs
2/3-át verjük a rönkbe

· hasítás: papírfát, rost, tűzi és forgácsfát (lm hosszig), 2 személy végezni. Nagyon
balesetveszélyes Gépekkel:mechanikus és hidraulikus,csupán 1 %

· kérgezés: minőségvédelem, további feldolgozás biztosítása

· részleges kérgezés: csipkézés ->nyír és gyertyán;gyűrűzés ->ma már nem
kell;
mandzsettázás ->bányafák

• teljes kérgezés: vörösre kérgezés -> háncs marad, fehérre kérgezés - > háncs nélkül

Eszközei:

· kérgezőgépek: magasnyomású vízágyúval, vegyi úton, vákummal stb.

· vonókés,
· fejsze,
· tolókérgező vas

· A kézi kérgezésnek nincs nagy jelentősége, mert a gépi kérgezés jól megoldott:.
·
·
· Hasítás: A faanyag hosszirányú, rostokkal párhuzamos szétválasztása.
· Fejszés hasítás közben mindkét lábbal biztonságosan, a földön terpeszállásban
kell állni. A két lábnak a sújtás irányán kívül kell lennie.

Ugyanannak az erdei választéknak a fejszés hasítását legfeljebb két fő végezheti együtt. Ha

mind a két munkás fejszével dolgozik, egymással szemben elhelyezkedve, felváltva kell
sújtaniuk. A sújtás irányából a szemben állónak ki kell térnie. A hasítást végző(k) köré vont 3
m-es térségben más személy nem tartózkodhat.

A hasításhoz használt acélékeken - kiugrást megakadályozó - rovátkáknak kell lenniük! Az

acéléket fabunkóval kell ütni.

Motorfűrésszel végzett hasításkor, ha az erdei választék a munka közben elmozdulhat,

azt a két oldalára helyezett fadarabbal meg kell támasztani. Kézzel vagy láb ban nem
szabad rögzíteni.
Hasítógéppel végzett hasításkor a fa beigazítása közben a faválasztéknak a palástját kell
fogni. A kezek nem kerülhetnek a bütüre. Amikor a gép az erdei választékot megfogta, a fát
el kell engedni és félre kell lépni a hasítás közben esetleg kivágódó fadarabok útjából.

Kérgezés: A faanyag kéregrészének eltávolítása.

Kérgezés: a kéreg eltávolítása a választékról (pl: papírfa, bányafa stb.)

Kézi eszközzel (pl. toló vagy húzó kérgezővassal, vonókéssel), vagy kézi kezelésű
motoros kérgezőgéppel egyszemélyes munkában kell dolgozni. A munkát végző köré
vont 3 m-es sugarú körön belül más személy nem tartózkodhat.

A vonókéssel végzett kérgezéshez az erdei választékot megfelelő magasságú bakra (kb.

1 m magasra) kell helyezni és a leesést, továbbá a húzásirányú elmozdulást könnyen
kezelhető műszaki megoldással kell megakadályozni.

Fejszés kérgezéskor a munkásnak a munkadarabhoz képest úgy kell elhelyezkednie,

hogy a sújtás ne irányuljon a testre.

Az 1,2 m-nél rövidebb erdei választékok fejszével végzett kérgezéséhez a választék

végét- kényelmes testtartást biztosító, a munkadarab lecsúszását megakadályozó
bütükiképzésű - tuskóra kell felemelni. A fadarabokat tartó kéznek az éppen kérgezett
felülettől, a sújtással ellentétes irányban, legalább 40 cm távolságban kell lennie.

Forgógyűrűs kérgezőgép csak az anyagot megfogó vagy leszorító, behúzó szerkezettel

üzemeltethető. A behúzószerkezettel ellátott kérgezőgépek üzemeltetése közben - ha a
fadarab okat a továbbító hengerek már megfogták, a gépet kiszolgálók a fadarabnak
csak a szabadon lévő vége mögött tartózkodhatnak és a befogott választékhoz nem
nyúlhatnak.

A kéregkifúvóval ellátott forgógyűrűs kérgezőgépek üzemeltetése közben csak a ki

fúvó hatókörén kívül, a kifúvás irányában 15 m-nél messzebb szabad tartózkodni.

A kalapácsos kérgezőgép üzemelése közben csak a lengőkalapácsok 10m-es

hatósugarán kívül szabad tartózkodni. A forgórészt védőhálóval kell ellátni.

Aprítás: A faanyag apró darabokra vágás a ipari vagy energetikai célú hasznosításra.

Aprítás közben a teljes-, az ágas- és a legallyazott szálfát, továbbá a gallyfát - függetlenül

attól, hogy a gép kézi vagy gépi adagolással dolgozik - csak a vastagabb végével szabad
az aprítógépbe adagolni.

Aprítás közben a fának - az aprítógép szerkezete és az aprított fa hossza által

meghatározott - lehetséges mozgási tartományán és az apríték-kifúvó hatókörén kívül kell
tartózkodni.

· S-kapcsozás: A rönk anyag bütü felületébe 'S 'alakú kapcsok beütése a

száradásból adódó repedések továbbterjedésének megakadályozása céljából.
9 A .Mutassa be a különböző készletezési módokat! Ismertesse a készletezési
műveletekre vonatkozó EBSZ előírásokat!
Készletezés:
A sarangokat és a máglyákat úgy kell kialakítani, hogy a biztonságos közlekedéshez, a
fel- és lerakodáshoz elegendő hely maradjon közöttük. Az állandó rakodók útjait tisztán
kell tartani, azokat nem szabad eltorlaszolni.

A 2 m-nél rövidebb és darabonként 25 kg-nál kisebb tömegű választékokból a

sarangokat ha a földön állva készítik, a földtől, ha a jármű rakfelületén állva készítik, a
rakfelülettől számított legfeljebb 2 m magasságig szabad kézzel rakni. A sarangok
magassága - függetlenül attól, hogy géppel vagy a jármű rakfelületéről kézzel készült, a
3,0 métert nem haladhat ja meg.

A 25 kg-ot meghaladó tömegű választékokból kézi erővel legfeljebb 1,5 m,

rakodógéppel legfeljebb 3,0 m magas sarangok és máglyák készíthetők.

Az 1,5 m-nél magasabb sarangokban és máglyákban lévő faválasztékok tengelyének

merőlegesnek kell lennie az út tengelyvonalára.

A sarangok és máglyák szétomlását megakadályozó megoldásokat (pl. megtámasztás,

ékelés, kapcsozás, lekötés) a választék tömege, hossza, a készletrakat magassága
függvényében a munkáltatói előírásokban kell meghatározni.

A 2,0 m-nél magasabb sarangot és az 1,5 m-nél magasabb máglyát rakodógéppel kell
megbontani és abból géppel kell rakodni.

A 2,0 m-nél alacsonyabb sarangok és az 1,5 m-nél alacsonyabb máglyák kézzel, illetve
kézi szerszámokkal (pl. capin, feszítőfa) is megbonthatók. Ha gépi rakodással 2,0 m,
illetve 1,5 m alá csökkentek az eredetileg magasabb készletek, a rakodást kézzel, illetve
kézi eszközökkel is tovább lehet folytatni.

A sarangkitámasztókat csak azután szabad elbontani, amikor a választékok elvitele

után szabaddá váltak.

A máglyák megbontását a felül lévő darabok leemelésével vagy legurításával kell

elkezdeni. Nem szabad olyan darabot kiemelni, amelyik magasabban lévőt támaszt alá. A
kapcsokat a leemelés sorrendjében, rétegenként kell kivenni. Az ékeket a kitámasztott
réteg megbontása előtt oldalról, a választékdarabok esetleges gurulási irányán kívül
helyezkedve, megfelelő hosszúságú segédeszközei (pl. capinnal, csáklyával) szabad
eltávolítani. A sodronykötéllel összekötött kötegekből álló máglyákat csak daruval szabad
megbontani.

A sarangra és a máglyákra tilos felmenni!

 10. A Ismertesse az anyagmozgatási módokat!

Az anyagmozgatás típusai:

· Előközelítés: a vágásterületen belüli anyagmozgatást értjük alatta

· Közelítés: a vágásterületről a rakodóra történő anyagmozgatást, a faanyag-
mozgatás első szakasza, általában rövidtávú a készletezés, felkészítés,
rakomány-képzés érdekében. Az adott hely lehet a vágáson kívül is.

Közelítő eszközök:

1. Önálló munkavégzésre alkalmatlanok: gumikerekes közelítő kerékpár, traktor

vontatású kerékpár, vontatott 1-2 dobos csörlők, közelítő gémek, közelítő
ollók, sodrony köteles közelítő berendezések pl. 1 köteles, 2 köteles stb.

3. Önálló munkavégzésre alkalmas közelítő eszközök: önjáróak és

valamennyi munka elvégzéséhez szükséges eszközzel gyárilag fel vannak
szerelve pl. : Közelítő gépek közelítő ollóval,emelőlappal

Fajtái:csörlős vonszoló, markolós vonszoló, szorító zsámolyos és kihordó vontató

· Kiszállítás: a második szakasza a faanyag mozgatásnak, tő mellől vagy alsó

rakodóról
közbenső vagy felső rakodóra történő anyagmozgatás a szállítás megkönnyítése
céljából pl: kövesút, iparvasút mellé, hogy minden időben elszállítható legyen
· Szállítás: befejező szakasz, rakodóról a felhasználás helyére történő anyagmozgatás vevő
telephelye, fafeldolgozó üzem, feladó állomás

Faanyagmozgatás

- Az erdészeti faanyagmozgatásban és készletezésben alkalmazni kell az országos

érvényű közlekedési, rakodási és tárolási biztonsági előírásokat, függetlenül attól, hogy a

tevékenységet köz- vagy üzemi területen végzik.

- Faanyagmozgatás közben, a mozgatással igénybevett pályán más tevékenység

nem folytatható. Ha ugyanazon a pályán azonos időben több berendezéssel végeznek

anyagmozgatást, a munkáltatói előírásokban meg kell határozni a forgalom rendjét (pl.

követési távolságot, a kitérők helyét).

- Az állandó és ideiglenes üzemi utakon, gyűjtőhelyeken, rakodóknál gondoskodni kell

az erdészeti tevékenység, a forgalom és az egyéb munkák biztonságáról.

- Faanyagszállítás közben a gépjárművek vezetőfülkéjében csak a vezető és a

forgalmi
engedélyben meghatározott számú személy utazhat.

- A kerekes szállítójárművek vezetőfülkéjében csak megfelelően rögzített és a kilátást, a

biztonságos vezetést nem zavaró tárgyakat szabad elhelyezni.

- Faanyagszállítmányon - függetlenül a szállítóeszköztől - nem szabad utazni

 Kézi rakodás

- Kézi készletezés, fel- és lerakodás esetében a fadarabok megemelésekor, egy főre,

emelésenként legfeljebb 50 kg juthat. Az emelést lábbal és egyenes derékkal - az emelés
előtt behajlított térd kiegyenesítésével - kell végezni. A teljesítménykövetelmények
meghatározásakor - ha a kézi felterhelést a műszakon belül főtevékenységként végzik - a
faválaszték egy főre jutó átlagos tömege felterhelésenként legfeljebb 35 kg lehet.

- A 100-tó1200 kg-ig terjedő tömegű hengeres faválasztékok kézi fel- és lerakodásához

a felső végén - biztonságos beakasztást lehetővé téve - kampóval ellátott gurítót, illetve
csúsztatót (londinát) kell használni. Gurítón végzett felterhelés esetében az egy főre eső
toló- vagy húzóerő legfeljebb 500 N lehet.

Ha a rakfelületen az ilyen anyagból két vagy több, egymástól független rakomány

alakítható ki, az egyes rakományrészeket egymástól elkülönítve kell kézzel fel- és
leterhelni. A rakomány igazítását csak segédeszközei (pL csáklyával, capinnal) szabad
végezni.

Gépi rakodás

- A 200 kg-nál nagyobb tömegű faválasztékok fel- és lerakásához emelőgépet kell

használni.

- Daruval csak akkor szabad a rakodást elkezdeni, ha:

a) a gép szilárd, közel vízszintesre állított helyzetben, befékezve áll;

b) stabilan ki van támasztva;

c) felrakodáskor a sarangot, illetve a máglyát és a szállítójármű rakfelületét,

leterheléskor a szállítójárművön lévő rakományt és a sarang, illetve a máglya helyét
szakszerűen előkészítették;

d) a szállítást végző járművet befékezték, 5%-nál meredekebb lejtős terepen legalább két
kerekét kiékelték;

e) a rakományt a markoló súlypontjában biztonságosan megfogta;

j) a daru által veszélyeztetett körzetben senki sem tartózkodik.

- A darut csak akkor szabad magára hagyni, ha a kezelő a munkáltatói előírásokban

meghatározott helyzetbe hozta (pl a terhet lerakta, a gémet alapállásba hozta, a motort
leállította).
Rakodásnál a rakományt rendező munkás(ok) részére a fel- és lemenetelhez a
járműhöz biztonságosan kapcsolódó (pl. az oldalfalra akasztható ), könnyű, csúszásmentes

fokokkal ellátott létrát kell rendszeresíteni.

- Daruval történő fel- és lerakodáskor a rakományigazítást végző munkásnak

(kisegítőnek) az anyag be- és kiemelésekor a daru és a rakomány mozgáskörén kívül,
biztonságos helyen kell tartózkodnia.

- Darus rakodás során - ha a rakodásban kisegítő is közreműködik - a daruval csak akkor

szabad a rakfelület fölé befordulni, ha a kisegítő a daru és a rakomány mozgáskörén kívül
biztonságosan elhelyezkedett és a befordulásra a darukezelőnek a jelzést megadta.

- A daru függő terhét csak legalább 2 m hosszú nyéllel ellátott eszközzel (pl.
csáklyával), vagy kellő hosszúságú kötéllel szabad irányítani. Az osztatlan terhet kézzel
kell irányítani .

. A rakományt a szállítójárműveken - függetlenül attól, hogy a szállítást üzemi vagy

közúton végzik - a KRESZ előírásainak megfelelően, a lehullást megakadályozó módon
kell kialakítani és a szállítás előtt lekötni. A lekötés tárgyi feltételeit és módját -
járműtípusonként elkülönítve - a munkáltatói előírásokban kell meghatározni.

- Az erősáramú vezetékek (villamosmű) környezetében végzett tevékenységek során

figyelemmel kell lenni a villamosmű biztonsági övezetéről szóló rendelkezések betartására

11 A. Ismertesse a fakitermelési munkák során alkalmazott kézi eszközöket és

azok használatának módját!

Kézi eszközök: döntő fejsze, gallyazó fejsze, hasító fejsze, ékek,döntővilla, csörlő, capin,
rönkfordító, vonókés, kérgezővas, sulyok vagy ráverő furkó, kézi horgok, kacor

Használatuk módjai:ma már a fejszék közül a gallyazó és hasító fejsze használatos

Karbantartásuk:lapos és háromszög reszelővel élezzük a fejszéket, nyeleiket ékkel és

kicsúszásgátló hajlítot vaslemezzel rögzítjük,a fejszéket élvédővel szállítjuk.

Gallyazó fejsze:5cm-nél vékonyabb gallyak levágásakor előnyösebb és

vibrációmentes,kétszeresen hajlított nyelű,tömege 1 kg körüli.

Hasító fejszét hasításra használjuk,egyenesnyelű,tömege 1,8-2,5 kg körüli,sulyokkal

üthető ki és hasítás kor hasítóékkel kombinálva hasíthatunk vele.

Ékek:bordás hasítóék,alumínium fadugó döntőék.műanyag ék,

Döntővilla:3-4 m-es rúdra szerelt kettős acéltüske,25 cm-nél vékonyabb fák dőntésekor
döntésirányításra használjuk.

Csülök:döntés irányítás ára és fennakadt fák levételekor használható.

Capin:hajlított végű, fanyélre erősített,kovácsoltvas horog,ame1y tompaszögben

kapcsolódik a nyélhez közelítésben,rakodói anyagmozgatásban,máglyázásban jól
használható.

Rönkfordító:fanyélre erősített,kinyitható vashorog,vastagabb anyagok

forgatásánál,fennakadt fák levételénél,kérgezéskor,máglyázáskor használjuk.

Kézi horgok: 1m-es választékok mozgatásánál hasznosak.

Kérgezővas, vonókés:kisebb mennyiségű anyagok kérgezésére.(ma már a

kérgezés többnyire gépesített)

Karóverő sulyok:ékek beütésére szolgáló fabunkó

Kézi fűrészek:ágnyesésre,gyalufogas keresztfűrész- rönkvágásra volt használatos.

Kacor: választékoláshoz, a fa megjelöléshez

Hossztoló léc: választékoláshoz.

Mérőszalag, átlaló, mérőléc: készletbe vételkor

12 A. Ismertesse a motorfűrészes munkához szükséges védőfelszereléseket!

Védőfelszerelések: (fakitermelők részére):

- Fakitermelő sisak hallásvédő tokkal

- Arcvédő rostéllyal és tarkó védő kendővel

- Munkakabát vagy zubbony (vízlepergető, feltűnő színű, hosszú ujjú, átszellőző),

- Csúszás biztos vibráció elleni védelemmel ellátott kesztyű

- Vágásbetétes nadrág (motoros láncfűrész használata esetén)

- Munkabakancs (vágásbetétes orr-résszel, magas szárral),

- Elsősegély csomag
 13 A. Sorolja fel a motorfűrészes alapvágásformákat! Mondjon példát, hogy az
egyes vágásformákat mely fakitermelési műveletnél alkalmazza!

Alapvágásformák:

l. melléli párhuzamos vágás

2 hátéli párhuzamos vágás
3.melléli vagy támasztott legyezővágás

4.fordított melléli legyezővágás

5.hátéli legyezővágás

6.fordított hátéli legyezővágás

7 . kombinált, vagy billenő vágás

8.szúróvágás

9. szívvágás

10. vékonyító vágás

Mely műveleteknél milyen vágásformát

használunk?

Vágásformák alkalmazása:

1. Egyszerű párhuzamos: döntés, gallyazás

2. Hátéli párhuzamos: döntés, gallyazás

3. Támasztott legyező hátéli támasztott legyező: darabolás, gallyazás

4. Fordított és hátéli fordított legyező: darabolás, gallyazás

5. Szúróvágás: döntés, darabolás

De leginkább minden esetben kombinált vágást alkalmazunk.

Döntéskor párhuzamos vágásokat alkalmazunk,célszerű mellélel végezni a hajk bevágását

és legfőképp a döntőfűrész vágást végrehajtani
alapvágások kombinációs alkalmazásával.

Gallyazáskor általában,melléli, hátéli párhuzamos vágást

alkalmazunk,gyakran kell használni a vezetőlemez első részét. Ügyelni kell
a visszacsapódás elkerülésére!

Daraboláskor billenővágást,szúróvágást,melléli-hátéli párhuzamos vágást

alkalmazható./Használjuk a rönktámaszt a stabilabb vágás érdekében,a fogantyút pedig
középen markoljuk.
 14 A. Mutassa be a motorfűrészek fő szerkezeti részei közül a motor, tüzelőanyag
ellátó rendszer és a gyújtóberendezés rendeltetését és működését!

A motor: nagy fordulatszámú, kétütemű Otto motor, Feladata a fűrészeléshez

szükséges
energiát megteremteni. A kétütemű Ottó motor 7000 fordulat / perc alatt nagy
teljesítményt ad. Sűrítési viszonyszám 6.5-8.

Tüzelőanyag-ellátó berendezés:

Feladata az üzemeltetéshez szükséges tüzelőanyag tárolása, szállítása, az üzemi

viszonyoknak megfelelő üzemanyag-levegő keverék előállítása. Leggyakrabban a
Tillotson rendszerű membrános tápszivattyús porlasztót építenek a gyártók a
motorfűrészekbe.

részei:

· üzemanyag tartály benne búvárcső a végén szívófejjel

· üzemanyagcső,
· vákuum cső,
· rugós-golyós üzemanyag tartályt záró sapka
· tillotson porlasztó a fordulatszám-határolóval

· Gyújtóberendezés:

· a régebbi motorfűrészeknél hagyományos (megszakítós),

· az újabb típusoknál tilisztoros, lendkerékmágneses üzemelésű, speciális
gyújtógyertyával, ami az összesűrített benzin-levegő keverékét gyújtja meg

15 A. Mutassa be a motorfűrészek fő szerkezeti részei közül az indító-

berendezés, az erőátviteli berendezés és a lánckenő berendezés rendeltetését
és működését!

Inditó-berendezés: feladata az álló motor lendületbe hozása.

Részei:

indítófogantyú
indítókötél,
menesztőköröm,
menesztő tárcsa,
kötélgörgő,
visszahúzó rugó

Erőátvitel: automatikus, oldható kapcsolatot hoz létre a motor és a fűrészelő rész között. A
tengelykapcsoló röpsúlyos rendszerű.

Lánckenő berendezés: feladata: vágórész olajréteggel való bevonása. Csökkenteni a

súrlódást-a vezetőlemez és a lánc, illetve a lánc alkatrészei és a fa között.

Ipari gépeknél időszakos az olajozás: csak akkor működik ha forog a lánc (fogaskerék
szivattyú

Szivattyú-dugattyús megoldással, a csillagkeréktől meghajtva

Barkács fűrészeknél: membrános a főtengely bütyke által meghajtva

Kiegészítés:
Fűrészelő rész: a motortól kapott energia segítségével végzi a mechanikai munkát.

Részei:csillagkerék,lánc, vezető

Hűtőberendezés: Léghűtéses. A hűtés a lendkerékre szerelt ventillátor által termelt levegő

áramterelő lemezek segítségéve! a motor külső felületére juttatásával történik.
Biztonsági berendezések:

· vibráció elleni védelem gumipuffer,gumibak, gumifogantyú

· forgó lánc elleni védelem: láncfék a kézvédővel,
· gázemeltyű zár (botlásgátló ),
· láncvisszacsapódást gátló,
· biztonsági lánc,
· biztonsági vezető
· zajártalom ellen: szétszedhető kipufogó dob
· szén-monoxid ellen: katalizátoros kipufogó rendszer
· "C" jelű motorfűrészek
· kiegészítő biztonsági berendezések: rönktámasz, burkolatok

16 A. Ismertesse a motorfűrészek napi és időszakos

karbantartását!

Az új motorfűrész bejáratását azért kell elvégezni, hogy az egymáshoz elmozduló, forgó-

és csúszó alkatrészek összekopjanak, érintkezési felületei a gyári megmunkáláshoz képest

finomodjanak. A motort szakaszonként növelt terheléssel üzemeltetjük. A gyártó cégek a

motor bejáratását már a gyárban megkezdték, csak a befejező szakaszt bízzák a
használókra.
A fűrészt 1-2 óra üres járatás után használatba lehet venni. A kímélő üzemmód (bejáratás)
időtartama 50 munkaóra, csak ezután terhelhető maximálisan. A bejáratás alatt 1/20 olaj-
benzin keveréket kell használni.

Tervszerű megelőző karbantartással előzzük meg a motorfűrész használatából adódó előre

kiszámítható meghibásodásokat. A motorfűrész élettartama, üzembiztonsága, teljesítménye
és költségei nagymértékben függenek a karbantartástóI.

A karbantartás alapműveletei: üzemanyag, kenőanyag pótlása, tisztítás, kenés, szerkezeti

elemek működésének megfigyelése, ellenőrzése és beállítása, kötések után húzása,

szerszámkészlet ellenőrzése.

Napi karbantartások:

Vezetőlemez átvizsgálása, helyes láncfeszítés, olajozás ellenőrzési és beállítása,

csavarkötések után húzása, hengerbordákról a szennyeződések eltávolítása, a lánc -
munka befejeztével - olajba helyezése. A motorfűrész és szerkezeteinek működését
érzékszerveinkkel kísérjük állandóan figyelemmel, és az észlelt rendellenességeket azonnal
szüntessük meg!

Egyszerű vagy munkahelyi láncélezés:

Napjainkban a motorfűrészeken gyalufogas láncokat alkalmazunk.

A lánc vágóélének megfelelően élesnek kell lennie a vágás során. Az életlen láncú
fűrész
kisebb teljesítménnyel dolgozik a lánc és a vezetőlemez jobban melegszik és nagyobb
a fakitermelő munkás vibrációból adódó igénybevétele. A munkahelyi élezés során is
törekedni kell a megfelelő láncprofil és élszögek betartására.

A gyalufog homlokteteje néhány fokkal eltér a vízszintestől. Ez az élezést két módon

befolyásolja. Az élezés során a gyalufog hossza csökken, ezért egyre kisebb átmérőjű
reszel kell használni (a reszelő átmérőjének 1/10 része nyúlhat túl a fogtetőn). Másrészt,
fogtető és mélységhatároló közötti magasságkülönbség csökken.

Ennek megfelelően a lánc élezése két műveletből áll:

1. a gyalufog élezése,

2. a mélységhatároló beszabályozása.

Az élezéshez szükséges segédeszközök:

1. cerekreszelők (5.5 és 4.8 mm)

2. laposreszelők

3. reszelőtartó vagy élező rács vagy reszelőidorn

Élezési szögek:

1. homlokszög: 90 fok

2. élezési szög: 55 fok

Az élezés végrehajtása:

Az élesítést 2-3 könnyű mozdulattal belülről kifelé, előretolás közben végezzük. A reszelőt
visszafelé húzva a gyalufogtól eltávolítva mozgatjuk. Először az egyik oldali fogakat élezzük.
majd a másik oldaliakat. A gyalufog megélezése után a gyalufog mélységhatárolóit a
megfelelő szintre reszeljük. Az élezést kesztyűben végezzük és akkor elkerülhetőek az éles
élek által történő kézsérülések.

Profilba hozó láncélezés

A profilba hozó láncélezés azt jelenti, hogy a láncszemeket azonos hosszúságúra

élezzük.
Erre azért van időnként szükség, mert az egyenlőtlen hosszúságú láncszemek hatására
a rezgés fokozódik, a vezetőlemezt a lánc vágáskor egyik irányba elhúzza.

Eszközök:
profilba hozó láncélező készülék, tolómérő, kör keresztmetszetű reszelők.

Élesítés menete megegyezik, a munkahelyi élezés menetéveI.

2. A vezetőlemez elhasználódása szoros kapcsolatban van a fűrészlánc

karbantartásának
végzésével.

A vezetőlemez karbantartása:

1. Ellenőrizzük, hogy a fűrész 1ánc jól fekszik-e a vezetőhoronyban. Ezt vonalzóval.

2. A szennyeződésektől tisztítsuk meg, mossuk le.

3. A kopás által keletkezett sorját laposreszelővel távolítsuk el.

4. A kitágult vezetőhorony eredeti szélességét vissza kell állítani

5. Ellenőrizzük, hogy a vezető szem könnyen tud-e bejutni a vezetőlemez hornyába.

6. Terelőkerekes vezetőlemez esetén naponta kétszer el kell végezni a kerék

kenését.

7. A vezetőlemezt a munkaidő felénél meg kell fordítani.

A fűrészlánc és olajozó berendezés karbantartása:

1. Gyakran ellenőrizzük a helyes láncfeszítést, láncélezést és láncolajozást.

2. Láncszakadás illetve láncnyúlás esetén a láncot az eredeti hosszúságúra újra össze kell
szegecselni.

3. Ha nincs olajozás a motorfűrésszel nem szabad dolgozni a hiba elhárításáig.

17. A. Mutassa be a motorfűrészek biztonsági berendezéseit!

A motorfűrészek biztonságtechnikai berendezései:

1. biztonsági lánc (csökkenti a visszacsapódást),
2. rönktámasz (a fának támasztva, tartást biztosít),
3. kipufogó védőburkolat,
4. láncfék (visszacsapódáskor leállítja a láncot),
5. vibrációcsökkentő fogantyú (kormány),
6. rövidre záró kapcsoló (motorleállító),
7. gázkar biztonsági retesz (csak akkor adható gáz, ha ezt a reteszt benyomva
tartjuk),
8. vibrációcsökkentő hátsó fogantyú,
9. elengedéskor visszaálló gázadagoló,
10. kézvédő,
11. láncfogó (elszakadó lánc esetére).
 18 A. Ismertesse a tisztító adapteres fűrészek fő részeit, kezelését és
karbantartását!

Tisztítóadapterek alkalmazása :az alapgép használatával és az adapterek

cserélgetésével többféle műveletet el lehet végezni,ezért ugyan olcsóbb volt, de
nehezebb ... a technika más irányba fejlődött, a tisztító adapteres alapgép flexibilis
vagy szögletes ált. 180 cm hosszú meghajtó tengelyének a végén általában a
kúpkerék megtartása mellett csak a vágórészeket kell cserélni így lehet: 3 és
többágú ütőkéses,körfűrészlapos (damilos) automata adagolású, perlonos
fűrészkorongos.

fűnyírófejek

vágólapok

fűrésztárcsák

A motorfűrészek továbbfejlesztésével alakultak ki az alábbi kézi működtetésű

motoros eszközök.

Erdőművelésben: gyomtalanításhoz, sorközművelésben, tisztításhoz valamint a

döntendő fakörnyékének kitakaritásához használjuk.

Kezelésük és karbantartásuk nagyjából megegyezik a motorfűrészekével. Kétütemű

Ottó motorral hajtják, röpsúlyos tengelykapcsolóval és Tillotson karburátorral
üzemelnek

Előírt védőfelszerelések: fülvédő, arcvédő rostély vagy plexi vagy szemüveg

Teleszkópos adapternél fej védő sisak használata kötelező. Ezeknél a gépeknél a

biztonság távolság 10m!

Napi, havi, éves karbantartás.

napi karbantartás:

szűrőbetét tisztítása

fémtárcsák éleit, nincsenek megrepedve

fűnyírófejek tisztaságát, kopását.

havi karbantartás:

a motor hűtő berendezéseit

csavarok feszességét

rezgéscsillapítók épségét

zsírozás, kenés.

éves karbantartás:
• egyszeri szakműhelyi felülvizsgálatot pl: zajszint mérés

19 A. Ismertesse a motorfűrészek meghibásodásának leggyakoribb eseteit, a

lehetséges hibaelhárítás módjait!

Gépkezelő által javítható:

alapjárat magas balesetveszély, üzemanyag, olajfogyasztás okai

lehetnek:állítócsavar,szimmering Beállítani az "L" alapjárat állító csavar,vagy
szimmering csere Ha állva üzemel,de döntésre elforditva leáll a motor, akkor az

szimmeringes túl magas üzemi fordulatszám okai lehetnek: "H" jelű állítócsavar,vagy
fordulatszám határoló. Javasolt gyári fordulatszám határoló

3. Indítószerkezet hibái:kötél, visszahúzó rugó,menesztő körmök,menesztő tárcsa

Javítása: csere

4. Tengelykapcsoló hibái:csillagkerék kopása,lánckoszorú kopás,vagy törés

túlmelegedés,rugó nyúlás,szakadás

Javítás:csere

5. Vezetőlemez hibái:sorjásodás, kibordázódás

Javítás:idomacél,satu,->síkbareszelés; sorjázás -> nem köszörűvel

6. Fűrészlánc hibái:fogsérülés (szeg,kő,homok)

Javítás:profilbahozás, vagy fogcsere

Szakszerűtlen beállításból eredő:túl feszes lánc - kopások,repedések

túl laza lánc ledobja a láncot

kevés az olaj,szegény a keverék

7. Láncfék hibái:rugó,fékszalag - > fix,állítható

8. Kezelő fogantyú hibái: törés,repedés (sérülés)

Javítás: csere

9. Rezgéscsillapítók hibái: kopás, nyúlás, törés

Javítása:csere

10. Zaj csillapítás elégtelensége: összes csere!!

Javítani csak a szétszedhetőket lehet!!!

Csak szakműhelyben javítható:

20.A) Ismertesse az egyéb motoros berendezések kialakítását, kezelésüket és
karbantartási igényeiket!
Egyéb motoros berendezések
- gödörfúró,
- sövénynyíró,
- teleszkópos tengelyű láncfűrész,
- teleszkópos tengelyű láncfűrész.

A gödörfúró: általában 2 személyesek, függőlegesen tartva teljes gázzal kell kezdeni a

gödörfúrást, teljes gázzal kell kiemelni, ha a talajviszonyok megkövetelik, fúrás közben
lehet kissé billegtetni, és ha szükséges többször is kiemelni a gödörből.
A sövénynyíró: általában 1 személyes, a tengelykapcsoló és a vágórész közé
behelyezett biztonsági közdarab: a vágókések közé esetleg bekerülő fém vagy
vastagabb, el nem vágható ágak által okozható károk kiküszöbölésére szolgál.
A teleszkópos tengelyű láncfűrészek: a vállmagasság feletti ágak levágásához lakott-
területi ágnyeséshez használhatjuk az elérhető magasságban lévő koronában lévő
gallyak levágására, távvezeték alatti gallyazásra.
Az egyéb motoros eszközök karbantartása
Nagyjából megegyezik a motorfűrészek karbantartásával, gödörfúrónál szükség esetén a
fúróél élezése. A sövénynyírónak önélezős pengéi egymáson csúsznak el, időnként a
pengék élezése célszerű.
A teleszkópos láncfűrészek vágórészre vonatkozó karbantartásai igények megegyeznek
a motorfűrészeknél előírt láncélezési feladatokkal.
Védőfelszerelések:
- gödörfúrónál: acélbetétes lábbeli, fülvédő, védőkesztyű.
- sövénynyírónál: fülvédő, védőkesztyű,
- teleszkópos fűrésznél: komplett sisak, védőkesztyű.