Ellenőrző kérdések Nemzetközi politikai gazdaságtan 2.

zh-hoz

4. előadás prezentációja
1. Ismertesse a globalizáció mainstream definícióját!
Világot átfogó társadalmi kapcsolatok intenzitásának növekedése, amely végett
távoli helyek kapcsolódnak össze. A világ gazdaságainak, kultúráinak és
lakosságának növekvő kölcsönös függősége, amelyet az áruk, szolgáltatások,
technológia, befektetések áramlása idéz elő.
2. Hogyan változtak a globalizációt lehetővé tevő faktorok (tengeri szállítási költségek,
légiutazás költségei, kommunikáció költségei, adattárolás költségei) a 20. század
során?
A tranzakciós költségek csökkentek, a kommunikáció költsége közel 0 lett.
3. Ismertesse a globalizáció alternatív definícióját és jellemzőit!
Globalizáció alapvetően hatalmi-gazdasági természetű folyamat, amely során a
világgazdaság legerősebbé váló szereplői a legjelentősebb nemzetközi
intézményeken keresztül, az adott és általuk formált jogi keretek között, saját
érdekeik alapján egyesítik és általános érvényűvé teszik a gazdasági és politikai
szabályokat.
4. Ismertesse a washingtoni konszenzus pontjait!
- Államháztartási fiskális figyelem: iflációs adó mellőzése, elsődleges egyenleg
többletet mutasson, operacionális deficit <= GDP 2%-a
- Közkiadási prioritások: kiadások átterelése politikailag érzékeny területekről a
magas megtérülést biztosító területek felé
- Adóreform: adóalap szélesítése és a marginális adóráták csökkentése,
adóadminisztráció hatékonyságának javítása
- Pénzpiaci liberalizáció: piaci alapú kamatok használata a piaci bizalom erősítése
mellett
- Valutaárfolyam: egységesített és versenyképes árfolyamok használata, mely segíti
a nem tradicionális exportot
- Külkereskedelmi liberalizáció: mennyiségi korlátozások felváltása vámokkal, majd
azok csökkentése (kb 10%-ra)
- Külföldi közvetlen beruházás: külföldi vállalatok előtt emelt belépési akadályokat
fel kell számolni, biztosítani kell a hazai és külföldi vállalatok egyenlő versenyfeltételeit
- Privatizáció: állami vállaltokat privatizálni kell
- Dereguláció: kormányzatnak fel kell számolni azokat a szabályokat, amelyek
megakadályozzák az új cégek belépését a piacra lépését vagy visszafogják a versenyt
- Tulajdonjog: jogrendszernek garantálnia kell a tulajdonjog biztonságát
5. Globalizáció és szegénység
 Hogyan hatott a globalizáció a legszegényebbekre?
A szegények száma globálisan csökkent. Szegénységi ráta csökkent, viszont a
szegények száma továbbra is magas. A mélyszegénység eltűnt.
6. Globalizáció és egyenlőtlenség
 Hogyan hatott a globalizáció a társadalmi egyenlőtlenségekre?
Az egyenlőtlenségek jelentősek maradtak. A globális vagyon 45%-a a felső 1%-
ban van, az alsó 52% a világ vagyonának 1%-át birtokolja. A térségek közül
Európa a legkevésbé egyenlőtlen. A felső 10% jövedelmi részesedése nő
7. Globalizáció és a munkaerő érdekérvényesítő ereje közötti összefüggések
 Milyen összefüggés van a globalizáció és a munkaerő érdekérvényesítő ereje
között?
A munkaerő érdekérvényesítő ereje csökkent, a jövedelem a felső 10%-ánál
koncentrálódott.
8. Globalizáció és a jövedelmek újraelosztása
  Hogyan befolyásolta a globalizáció a jövedelmek elosztását?
Az egyenlőtlenség csökkent az alsó és a középosztály között, nőtt a közép és a
felső osztály között.
9. Az elefántgörbe értelmezése: 3 különböző értelmezés, 4 megkülönböztethető
társadalmi csoport meghatározása
Trump narratíva: A középosztály a fejlődő országokban nyert a fejlett országok
középosztályának kárára.
Intézményi narratíva: A képzett munkások a fejlett országokban nyertek a
képzetlen munkások kárán.
Kritikus narratíva: A tőke tulajdonosai nyertek a munkások kárán, mind a fejlett
és fejletlen országokban.
10. Globalizáció és a közösségi tulajdon arányának változása
 Hogyan hatott a globalizáció a közösségi és a magántulajdonokra?
Az állam elszegényedett és eszköztelenné vált, a magánszereplők gyarapodtak.
A magánszereplők szabadon mozgatják erőforrásaikat, elkerülve az adózást.
11. Globalizáció és adóverseny közötti összefüggések
 Hogyan hat a globalizáció az államok adópolitikájára? Mi a globális
minimumadóról szóló megállapodás?
Államok megpróbáltak adóparadicsommá válni. Globális minimumadóról szóló
megállapodás: 15% minimális, tényleges adókulcsot ír elő a vállalati nyereségre.
Az 1. szeminárium prezentációja /videók
A hatalomról pár percben:
 Ismertesse a polgári hatalom forrásait.
1. Fizikai erő
2. Vagyon
3. Állam
4. Szociális normák
5. Ötletek
6. Számok
 Mi a hatalom 3 törvénye? Írja le mindegyiket.
1. A hatalom sohasem statikus. Mindig növekszik vagy csökken. Ha nem
cselekedsz, mások megteszik helyetted.
2. A hatalom olyan, mint a víz. Az egész életünk körül folyik. Politika
szabályozza, hogy merre folyjon. A törvények a hatalom “befagyva”.
3. A hatalom kamatozik. A hatalom több hatalmat szül, ahogy a hatalom hiánya
is.
Egy gazdasági bérgyilkos vallomásai:
 Kik voltak a gazdasági bérgyilkosok? Kinek dolgoztak? Mit csináltak?
Jól fizetett szakemberek, akik dollármilliárdokat csalnak ki a világ országaitól.
Pénzügyi jelentéseket hamisítanak, manipulálják a választásokat,
megvesztegetnek, erőszakot alkalmaznak.
Amerikai tanácsadó cégeknek, bankoknak, kormányoknak dolgoznak.
 Perkins szerint miért hajlamosak a szegény országok inkább Kínát előnyben
részesíteni az USA-val szemben?
Csalódtak az USA-ban, aki a Szovjetunió bukása után is kizsákmányolta őket,
nem tudtak profitálni a globális kapitalizmusból.
A középső folyosó forradalmasítja Európa és Ázsia kapcsolatát:
 Ismertesse a középső folyosót. Miért épül? Mely országok tartoznak hozzá?
Egy Kínát és Európát összekötő közlekedési kereskedelmi folyosó. Kazahsztán,
 Kirgizisztán, Üzbegisztán, Türkmenisztán, Azerbajdzsán, Grúzia, Törökország
és a Kaszpi-tenger érintettek.
 Mi az a Déli Gázfolyosó (SGC)? Mi a terv vele?
Egy gázvezeték, amely Azerbajdzsántól Olaszországig tart. A terv, hogy 2027-ig
megduplázzák a gázkapacitást.
USA vs Kína, az új világgazdaság:
 Hogyan vezetnek be protekcionista intézkedéseket országok, mondjon néhány
példát.
India: hazai termelést ösztönzi a kulcsfontosságú iparágakban
Dél-Korea: adófizetők pénzéből támogatja a zöldenergia-infrastruktúra
előállítását
Japán: pénzügyi ösztönzőket kínál a vállalatoknak, hogy visszatelepítsék a
termelést és áthelyezzék az ellátási láncaikat
Ausztrália: ritkaföldfémek és ásványok hazai feldolgozását ösztönzi
Nigéria: korlátozza a külföldi árukat
Eu országok: állami befektetéssel védik a hazai iparágakat
 Írja le azokat a tényezőket, amelyek lehetővé tették a globalizációt?
Gazdaságpolitika hajtotta, globális piacot hozott létre, technológia fejlődése
segítségével, amely lehetővé tette a határokon átnyúló információcserét, a
pénzügyi tranzakciókat, valamint az emberek és áruk közötti együttműködést
olyan szabályok felállításával, amelyek betartására az országok és az emberek
ígéretet tettek.
Töredező világ:
 Kik a connector gazdaságok? Nevezzen meg legalább kettőt.
Olyan csatlakozó gazdaságok, akik az USA és a Kína közötti térben mozognak,
mindkét oldalról vonzzák a befektetéseket és a két gazdasági blokk közötti
összekötő kapocsként pozícionálják magukat. PL.: Vietnám, Indonézia, Mexikó.
 Ismertesse a nearshoring fogalmát. Nevezzen meg példákat a nearshoringra.
Az üzleti tevékenységek közeli országokba történő áthelyezése, a költségek
megtakarítása és a logisztika tökéletesítése érdekében, kihasználva a közelebbi
kulturális és ideológiai hasonlóságokat.
PL.: Németo. -> V4, Fro. -> Marokkó, Tunézia
Az amerikai inflációcsökkentő törvény (IRA) és a nemzetközi reakció:
 Írja le az IRA-t. Mik a célkitűzései? Mi az EU véleménye róla?
Az USA nettó üvegházhatású gázkibocsátásának 40%-os csökkentése 2030-ig a
2003-as szinthez képest. EU aggódik a versenyképesség elvesztése miatt,
különösen az elektromos járművek iparában.
 Ismertesse az EU zöld megállapodásra vonatkozó ipari tervét. Melyek ennek pillérei?
Klímasemlegesség 2050-re
1. Kiszámítható és egyszerűsített szabályozási környezet.
2. Gyorsabb hozzáférés a finanszírozáshoz.
3. Készségek fejlesztése.
4. Nyitott kereskedelem az ellenálló ellátási láncok érdekében.
Ki irányítja a világot?
 Mik a komplex rendszerek, és mi az emergencia?
Komplex rendszerek: Olyan rendszerek, amik összekapcsolt, egymásra ható
részekből állnak
Emergencia: a rendszer mutat egy viselkedést, ami nem érthető vagy előre
jelezhető.
 Glattfelder tanulmánya szerint a részvényesek mekkora hányada ellenőrzi együttesen
a transznacionális vállalatok értékének 80%-át?
0.1%
2. szeminárium, 6. hét videói
Principles for Dealing with the Changing World Order by Ray Dalio
 Mire jutott Ray Dalio, amikor az elmúlt 500 év történelmét tanulmányozta?
Valóban megtörténtek a nagy ciklus már korábban többször is.
 Mi történt az Egyesült Államokban 1971-ben, és miért siettek az emberek, hogy
dollárjaikat aranyra váltsák? Milyen más eseményekhez hasonlítja Ray Dalio az
1971-es eseményeket, és milyen hasonlóságok voltak?
Az emberek felismerték, hogy az USA-nak hamarosan elfogy a valódi pénze,
mivel több papírpénzes “csekket” írt ki, mint amennyi arany fedezet volt a
bankban.
2008 - jelzálog hitelek okozta adósságválság csökkentése
2020 - világjárvány okozta gazdasági válság
 Mondjon két történelmi példát arra, amikor egy nemzet belső rendje és két másik
példát arra, amikor a nemzetközi rend megváltozott vagy átíródott.
Nemzet belső rendje: 1789 Amerikai Polgárháború, 1971 Orosz forradalom
Nemzetközi rend: 2. vh, 1944 Bretton Woods Egyezmény
 Sorolja fel időrendi sorrendben a 8 tényezőt, amelyek meghatározzák a birodalmak
felemelkedését és bukását (Ray Dalio videó 41:19).
- Oktatás
- Találékonyság
- Technológiai fejlődés
- Versenyképesség a globális piacon
- Gazdasági teljesítmény
- Részesedés a világkereskedelemből
- Katonai erő
- Pénzügyi központ tőkepiaci ereje
- Valuta tartalékvaluta ereje
 Írja le a birodalmak felemelkedésének és bukásának 6 világosan meghatározott
életciklusát. (Ray Dalio videó 37:11)

 Sorolja fel azt a 7 mutatót, amelyet Ray Dalio használ egy birodalom életciklusának
azonosítására (Ray Dalio videó 40:03)

 Jellemzően hogyan változik a jólét időszakában a vagyon eloszlása, és milyen

következményekkel jár ez? Mi történik, amikor egy pénzügyi buborék kipukkad, és
milyen belső társadalmi folyamatokat indít el?
Amikor a buborék kipukkad, ami több pénz nyomtatásához vezet, növekedett
belső konfliktushoz a gazdagok és a szegények között, ami a vagyon
újraelosztásához vezet.
Vagy békésen vagy polgárháború útján történik.
A vagyon elosztása egyenlőtlenebbé válik, a vagyoni különbség növekszik
 Mi a tartalékvaluta, és miért fontos a birodalmak és más országok számára? Mondjon
3 történelmi példát a tartalékvalutákra.
A tartalékvalutát az egész világon általánosan elfogadnak, megléte fontos
ahhoz, hogy egy ország prosperálni tudjon, mivel ez a hitelfelvétel és a
kereskedelem növekedéséhez vezet.
Videó: Az európai gazdaság problémája
 Mi okozta Európa stagnálását a pénzügyi válság után?
Termelékenység alacsonyabb növekedése.
 Milyen tényezők alapján áll jobban az USA, mint Európa?
Magasabb GDP, alacsonyabb munkanélküliségi ráta, infláció kordában
tartása
Videó: Vörös-tengeri konfliktus és a világkereskedelem

 Mi teszi stratégiailag fontossá a Vörös-tengert?

Nemzetközi kereskedelem szempontjából kulcsfontosságú átjáró, a Szuezi-
 csatorna és a Báb el-Mandeb miatt különösen jelentős. A világkereskedelem
mintegy 12%-a kifejezetten a Vörös-tengeren keresztül halad át. Ez az útvonal a
nemzetközi konténerforgalom 20%-át, valamint a világ tengeri olaj- és
cseppfolyósított földgázforgalmának mintegy 10%-8%-át bonyolítja le.
 Miért nem tud az USA határozottan fellépni a huszik ellen?
- Aggódnak amiatt, hogy belerángatják őket egy elhúzódó konfliktusba,
amelynek nincs egyértelmű vége.
- Nincs egyetlen olyan célpontjuk, amely jelentősen csökkenthetné a Huszik
képességeit.
- Óvakodnak a Huszikat támogató Irán megtorlásának lehetőségétől.
- Geopolitikai aggodalmakat helyeznek előtérbe, mint például Oroszország és
Kína.
Videó: Europe Has Zero Minerals
 Mekkora a kitettsége a Világnak és Európának a zöld átállás során Kínától és mely
területeken mutatkozik ez meg?
Kína uralja a kritikus nyersanyagok globális piacát. A számos zöld technológia
számára nélkülözhetetlen ritkaföldfémek mintegy 95%át ellenőrzik, és más
kritikus ásványi anyagokból is jelentős tartalékokkal rendelkeznek.
 Milyen lehetőségei vannak Európának arra, hogy csökkentse függőségét a kritikus
nyersanyagok importjában?
1.Ásványi anyagok beszerzése Európán belül.
2.Az újrahasznosítás arányának növelése.
3.partnerségek kialakítása a legfontosabb nyersanyagtkiermelőkkel (pl. Global
Gateway-en keresztül)