XV.köt., 2.szám, 2007. máj.

EGY ÖTLET

Valami változatlan...

Pintér Lajos

A következő feladatokban valami olyasmit keresünk, ami a lépések során nem

változik. A példák jobban mutatják majd, hogy mire is gondolunk. Néhány fel-
adatnál azt is leı́rjuk, hogy a tanulók mit kérdeztek. E kérdésekre nem mindig
válaszolunk (néha nem is tudjuk a választ).
1. Adott egy sakktábla a szokásos módon fehérre-feketére kifestve. Egy lépés azt
jelenti, hogy valamelyik sor, vagy oszlop minden mezőjét ellenkező szı́nűre változ-
tatjuk. Elérhető-e ilyen lépésekkel, hogy egyetlen fekete mező maradjon a táblán?
Megoldás. Válasszunk ki egy sort és abban legyen a fehér és b fekete mező. Persze
b = 8 − a. Az új festés után lett b fehér és 8 − b fekete mező. Hogyan változott meg
a táblában levő fekete mezők száma? A fekete mezők száma 8 − b − (8 − a) = a − b-
vel változott. a + b = 8 miatt a és b ugyanolyan paritású, a − b tehát páros szám.
A feketék száma eredetileg páros, minden lépésnél páros számmal változik, tehát
ilyen lépésekkel nem lehet elérni, hogy egy fekete mező legyen a táblában.
A gyerekek azt mondják, hogy ebből a megoldásból az is kiderül, hogy nem
lehet három fekete mező, öt fekete mező és ı́gy tovább. De vajon lehet-e pontosan
két fekete mező?
A 8 × 8-as tábla helyett vegyünk most 4 × 4-es táblát. Elérhető-e, hogy a
megengedett lépésekkel pontosan két fekete mező maradjon?
Sorolhatjuk tovább a kérdéseket: Ne legyen fekete, Pontosan négy fekete le-
gyen stb.
2. Az ax2 + bx + c-vel a következőket szabad megtenni:
A) a és c felcserélhető;
B) x helyett x + t-t ı́rhatunk, ahol t valamilyen valós szám.
a) Az A és B lépések segı́tségével eljuthatunk-e x2 + x-ből x2 + 3x + 1-be?
64 Pintér Lajos

b) Az A és B lépések segı́tségével eljuthatunk-e x2 + x-ből x2 + 3x + 2-be?

Megoldás. Az A lépés nyilván változatlanul hagyja a D = b2 − 4ac diszkriminánst.
Másrészt
 2 !
2 2 b c
D = b − 4ac = a −4 = a2 ((x1 + x2 )2 − 4x1 x2 ) = a2 (x1 − x2 )2 .
a a

a) Nem juthatunk el x2 + x-ből x2 + 2x + 2-be, mert az első esetben D = 1,

a második esetben pedig D = 9 − 4 = 5.
Ekkor egy tanuló megszólal: D negatı́v is lehet és akkor mi értelme van a
gyökök különbségének? Mit válaszol Ön a tanulónak?
b) x helyébe ı́rjunk x + t-t. Ekkor (x + t)2 + (x + t) = x2 + (2t + 1)x + t2 − t.
Ha t = 1, akkor x2 + x átmegy x2 + 3x + 2-be.
3. Adott a következő hat szám: 1, 0, 0, 0, 1, 0. Egy kört hat körcikkre bontva ezeket
rendre beı́rjuk. Igy az utolsó 0-nak két 1-es szomszédja van. Egy lépés jelentse azt,
hogy két szomszédos számot kiválasztva, mindegyik helyett 1-gyel nagyobbat ı́runk
be. Elérhető-e ilyen lépésekkel, hogy mind a hat szám azonos legyen?
Megoldás. Legyen a hat szám n1 , n2 , n3 , n4 , n5 , n6 . Tekintsük az n1 − n2 + n3 −
n4 + n5 − n6 összeget. A lépések során ez az összeg nem változik. A kiinduló
esetben ez az összeg 2. Ha minden szám egyenlő lenne, akkor ez az összeg 0. Ez
tehát nem érhető el.
Ezt a példát megoldottuk, de a tanulók további kérdéseket tettek fel. Az első
kérdés az volt, hogy ha mi a válasz, ha adott hat szám, közötte két 1-es. (Ez volt
a példa is, de most máshol is lehetnek az 1-esek.)
Válasz: 1, 1, 0, 0, 0, 0 elérhető: 1, 1, 0, 0, 0, 0 ⇒ 1, 1, 1, 1, 0, 0 ⇒ 1, 1, 1, 1, 1, 1.
1, 0, 1, 0, 0, 0 nem érhető el. Ugyanúgy gondolkodunk, mint a kitűzött feladat
megoldásában.
1, 0, 0, 1, 0, 0 elérhető: 1, 0, 0, 1, 0, 0 ⇒ 1, 1, 1, 1, 0, 0 ⇒ 1, 1, 1, 1, 1, 1.
1, 0, 0, 0, 1, 0 ez volt a feladat.
1, 0, 0, 0, 0, 1 elérhető: 1, 0, 0, 0, 0, 1 ⇒ 1, 1, 1, 0, 0, 1 ⇒ 1, 1, 1, 1, 1, 1.
Ha egy 1-es, három 1-es, vagy öt 1-es van, akkor az a1 − a2 + a3 − a4 + a5 − a6
összeg ±1, vagy ±3, soha nem 0, azaz nem érhető el, hogy mindegyik szám azonos
legyen.
Mi történik, ha a hat szám között négy 1-es és két 0 van?
Egy tanuló most azt kérdezi, hogy ha két szám-hatost a, b, c, d, e, f és
a′ , b′ , c′ , d′ , e′ , f ′ komplementernek nevezünk, ha az adott számok csak 0, vagy 1
lehetnek és a + a′ = b + b′ = c + c′ = d + d′ = e + e′ = f + f ′ = 1, akkor igaz-
e, hogy két komplementer szám-hatos mindig egyforma, vagy mindkettő elérhető,
 Egy ötlet 65

vagy egyik sem érhető el. Például 1, 0, 1, 0, 0, 0 és 0, 1, 0, 1, 1, 1 két komplementer

szám-hatos és egyik sem elérhető.
4. Az 5 × 8-as táblázat minden mezőjébe beı́rtunk egy valós számot. Egy lépés
azt jelenti, hogy egy sor, vagy oszlop minden elemét ellenkező előjelűre változtatjuk.
Mutassuk meg, hogy véges sok lépés után elérhető, hogy minden sorban és oszlopban
az ott levő elemek összege nemnegatı́v.
Megoldás. Megengedett lépésnél bármely mezőt is tekintünk, az ott levő szám
abszolút értéke változatlan. Ha tehát a mezőkben levő számok összegét tekintjük,
az korlátos. Tegyük fel most, hogy van olyan sor, amelyben levő számok összege
negatı́v. Ebben a sorban minden elem helyett a −1-szeresét véve, a sorban levő
elemek összege pozitı́v lesz, és a táblázatban levő elemek összege határozottan nő.
Az összeg azonban felülről korlátos, tehát néhány lépés után megakadunk, minden
sorban és oszlopban az ott levő tagok összege nemnegatı́v.
Egy tanuló megszólal: Nem meggyőző az érvelés, hisz
1 1
1+ + ···+ n < 2
2 2
minden n ∈ N + esetén, továbbá
1 1 1 1 1
1+ + · · · + n < 1 + + · · · + n + n+1 .
2 2 2 2 2
Az összeg tehát korlátos, mindig nő, de nem lesz véges sok lépés után ,,vége”.
Mit válaszolunk a tanulónak?
Egy másik tanuló azt kérdezi, hogy vajon az emlı́tett felső korlátot (a mezők-
ben levő számok abszolút értékeinek az összegét) elérjük-e?
Tényleg elérjük, néha elérjük, mit mondunk?
5. Felı́rtunk a táblára 16 pozitı́v számot. Egy lépés jelentse azt, hogy két tetszőle-
gesen kiválasztott szám mindegyikét töröljük és helyettük az a+b
4 számot ı́rjuk. (A
számok száma tehát 1-gyel csökken.) Tegyük fel, hogy eredetileg 16 darab 2-es van
a táblán. 15 lépés után egy szám marad. Legalább mekkora ez a szám?
Megoldás. Az első megjegyzés az, hogy ez a szám legalább 0. Ez természetesen
igaz, csak azt kérdezzük, hogy nem tudunk-e jobbat mondani?
Ismeretes, hogy a számtani közép nagyobb egyenlő, mint a harmonikus közép,
azaz
a+b 2 2ab 1 1 4
≥ 1 1 = , ebből + ≥ .
2 a + b
a+b a b a+b
A számok reciprokainak összege tehát nem nő. A reciprokok összege s = 8. A
lépések során tehát s ≤ 8. Végül egy szám marad 1s ≥ 18 .
66 Pintér Lajos

Az 18 is jó korlát. Javı́tható-e? A 16 darab 2-est rakjuk párba. A lépések

végrehajtása után kapunk 8 darab 1-est. Ezeket négy párba rakjuk, végrehajtjuk a
lépéseket, kapunk négy darab 12 -t. Megint párba rakunk, végrehajtjuk a lépéseket,
kapunk két darab 14 -et. Ebből egy lépéssel 18 lesz, ami azt jelenti, hogy az 18 nem
javı́tható.
Mi történik, ha 16 helyett más számot, például 32-t, vagy 100-at ı́runk?
6. Oldjuk meg az

(x2 − 4x + 6)2 − 4(x2 − 4x + 6) + 6 = x

egyenletet!
Megoldás. Ha P (x) = x2 − 4x + 6, akkor a P (P (x)) = x egyenlet megoldásáról
van szó. Ha P (x) = x, akkor P (P (x)) = P (x) = x, azaz a P (x) = x megoldása
a P (P (x)) = x-nek is megoldása. x2 − 4x + 6 = x, akkor x2 − 5x + 6 = 0, tehát
x1 = 3, x2 = 2. Az x1 = 3 és az x2 = 2 a P (P (x)) = x-nek is megoldása.
Végezzük el az előı́rt műveleteket és ı́rjuk fel P (P (x)) = x-et:

P (P (x)) − x = x4 − 8x3 + 24x2 − 33x + 18.

A P (P (x)) − x = 0-nak x1 = 3 és x2 = 2 megoldása, ezért P (P (x)) − x osztható

(x − 3)(x − 2) = x2 − 5x + 6-tal. Az osztást elvégezve

P (P (x)) − x = x4 − 8x3 + 24x2 − 33x + 18 = (x2 − 5x + 6)(x2 − 3x + 3).

Az x2 − 3x + 3-nak nincs valós gyöke, ezért eredeti egyenletünknek két megoldása

van: x1 = 3 és x2 = 2.
Hogyan lehetne más hasonló példát készı́teni?
7. Adott 0 < b < a és képezzük az {xn }, {yn } sorozatokat a következő módon:

xn + yn 2xn yn
x0 = a, y0 = b, xn+1 = , yn+1 = .
2 xn + yn

Konvergens-e az {xn } és {yn } sorozat, és ha igen, akkor mi a határértéke?

Megoldás. Látható, hogy

xn + yn 2xn yn
xn+1 yn+1 = = xn yn
2 xn + yn

minden n ∈ N + esetén. Azt is észrevesszük, hogy ha n ∈ N , akkor yn < xn .

Valóban, y0 < x0 a feltevés miatt. Ha yn < xn , akkor yn+1 < xn+1 is igaz,
 Egy ötlet 67

mert xn+1 az xn és yn számtani közepe, yn+1 pedig a harmonikus közepe. Most
becsüljük az xn+1 − yn+1 -et.

xn + yn 2xn yn (xn + yn )2 − 4xn yn

0 < xn+1 − yn+1 = − =
2 xn + yn 2(xn + yn )
2
(xn − yn ) xn − yn xn − yn xn − yn
= = < .
2(xn + yn ) xn + yn 2 2

Ebből adódik, hogy

a−b
0 < xn+1 − yn+1 < .
2n+1
Összegezve azt nyertük, hogy xn − yn → 0, és [xn+1 , yn+1 ] ⊆ [xn , yn ]. A √ Cantor
axióma szerint xn → A és yn → A, ha n → ∞. De xn yn = ab, azaz A√ = ab.
A két kérdezett sorozat tehát konvergens és közös határértékük ab.
√
8. Adott 0 < x0 < y0 és ha n ∈ N , akkor xn+1 = xn +y 2
n
, yn+1 = xn+1 yn . Ebből
látszik, hogy 0 < xn < xn+1 < yn+1 < yn és ha xn < yn , akkor xn+1 < yn+1 .
r
xn + yn xn + yn
yn+1 − xn+1 = yn −
2 2
 2 !
1 xn + yn xn + yn
= q yn −
xn +yn
yn + xn +yn 2 2
2 2
1 xn + yn yn − xn yn − xn
= q < .
xn +yn
yn + xn +yn 2 2 4
2 2

Igy tehát
y0 − x0
0 < yn+1 − xn+1 < .
4n+1
A Cantor axióma miatt az {xn } és {yn } sorozatnak ugyanaz a határértéke, de mi?
Megoldás. Két invariáns segı́t.
r r
xn+1 xn+1 xn+1 xn
(1) =√ = = 1+
yn+1 xn+1 yn yn yn
q
Ez a jobb oldal emlékeztet a cos α2 = 1+cos
2
α
formulára. Mivel mindig 0 < xn
yn <1
xn
áll, legyen yn = cos αn . Ekkor (1)-ből

αn α0
cos αn+1 = cos ⇒ αn = ⇒ 2n αn = α0 ,
2 2n
68 Pintér Lajos

azaz
xn x0
2n arccos = arccos .
yn y0
Ez egy invariáns.
Most behelyettesı́tve a megfelelő értékeket

yn2 − x2n q p
2
yn+1 − x2n+1 = ⇒ 2
2 yn+1 − x2n+1 = yn2 − x2n ,
4

azaz q
p
2n yn2 − x2n = y02 − x20 .

Ez egy másik invariáns. E két invariánst használjuk fel a következőkben.

p p
x0 xn yn2 − x2n y02 − x20
arccos = 2n arccos = 2n arcsin n
= 2 arcsin .
y0 yn yn 2 n yn
p
y02 − x20
A jobb oldal tart -hoz, ha n → ∞. Végül tehát a két sorozatnak ugyanaz
y
a határértéke;
p
y02 − x20
x=y= .
arccos xy00

9. Legyen 0 < a < b és

√ √
x0 = a, y0 = b, xn+1 = xn yn+1 , yn+1 = xn yn ,

ha n ∈ N. Konvergens-e az {xn }, {yn } sorozat, ha igen, akkor mi a határértéke?

Megoldás. Kis számolással adódik, hogy

x2n+1 yn+1 = xn yn+1 yn+1 = xn yn+1

2
= xn xn yn = x2n yn .

Ezért x2n yn változatlan, x2n yn = a2 b. Tudjuk, hogy xn < yn és xn < xn+1 < yn+1 <
yn , továbbá
yn − xn
yn+1 − xn+1 < ,
2
ezért a cantor axióma miatt a {xn } és {yn } sorozatnak
√ közös határértéke van:
xn → A, és yn → A, de x2n yn → a2 b = A3 , azaz A = a2 b.
 Egy ötlet 69

10. Legyen 0 < b < a és

2xn yn 2xn+1 yn
x0 = a, y0 = b, xn+1 = , yn+1 = ,
xn + yn xn+1 + yn

ha n ∈ N. Konvergens-e az {xn }, {yn } sorozat?

Megoldás. Tekintsük az {sn }, {tn } sorozatokat, ahol

1 1
sn = , tn = .
xn yn

Ekkor
1 1 xn + yn xn+1 + yn
sn+1 + 2tn+1 = +2 = +2
xn+1 yn+1 2xn yn 2xn+1 yn
1 1 1 1
= + + +
2yn 2xn yn xn+1
1 1 1 1 1
= + + + + = sn + 2tn .
2yn 2xn yn 2yn 2xn
Igy tehát
1 2
sn + 2tn = + .
a b
s n + tn tn + sn+1
sn+1 = , tn+1 = ,
2 2
ezért
tn + sn+1 s n + tn sn+1 − sn tn − s n
tn+1 − sn+1 = − = = .
2 2 2 4
A Cantor axióma miatt közös határérték van
3ab 3ab
xn → , yn → .
2a + b 2a = b

11. Legyen

√ xn + yn
x1 = a, y1 = b, xn+1 = xn yn , yn+1 = ,
2

ha n ∈ N + . Igaz-e, hogy az {xn } és {yn } sorozatok konvergensek, és határértékeik

megegyeznek?
Megoldás. Ismeretes, hogy ha A és B pozitı́v számok, akkor
√ A+B
AB ≤ .
2
70 Pintér Lajos

Tudjuk, hogy xn > 0, és yn > 0, továbbá, hogy

xn + yn √
yn+1 = ≥ xn yn = xn+1 .
2
Az is igaz, hogy p
√
xn+1 = xn yn ≥ x2n = xn .
Hasonlóan yn+1 ≤ yn . Ezekből x1 ≤ xn ≤ yn ≤ y1 . Az {xn } és {yn } sorozatok
monotonok és korlátosak, tehát konvergensek. Ha yn → A és xn → B, akkor
A = A+B
2 , tehát A=B.

Pintér Lajos, SZTE, Bolyai Intézet, 6720 Szeged, Aradi vértanúk tere 1.
pinter@math.u-szeged.hu