KÓRÁCH (/a-zsidosagrol/judaizmus/hetiszakasz/bamidbar-mozes-iv-konyve/5-korach-16-18), 07.05. 20:25, kimenete: 07.06.

21:44
24.07.05. | 29 Sziván 5784 Magyar (/vakbarat/hirek-a-zsido-vilagbol/hirek-lapszemle/a-lipotvarostol-a-teleki-terig-a-zsido-pest-tortenete-2-resz)

(/) FRISS KIK VAGYUNK? KÖZÖSSÉGEINK A ZSIDÓSÁGRÓL ENGLISH

HÍREK, LAPSZEMLE (/HIREK-A-ZSIDO-VILAGBOL/HIREK-LAPSZEMLE) 2010. január 24. / 18:06

A Lipótvárostól a Teleki térig, a zsidó Pest

története 2. rész
Zsámboki Miklós / Forrás: hg.hu (http://www.hg.hu/cikk/epiteszet/8619-a-zsido-pest-
tortenete-2-resz)

Ma Belső-Erzsébetvárost hívjuk zsidónegyednek, pedig azelőtt sosem nevezték így. Egyrészt, mert bár nagyrészt zsidók
lakták, nem kizárólagosan; másrészt, mert bár nagyrészt ott laktak a zsidók, de nem kizárólagosan. A Belső-
Erzsébetváros történetét taglaló epizód után sorozatunk folytatásában Lipótváros, Újlipótváros, Újpest és Józsefváros
zsidó arcával nézünk szembe.

Az első pesti zsidónegyedet a Nagyhíd (ma Deák Ferenc) utca kötötte össze a hajóhíddal, amelyen keresztül az óbudai zsidók
a vásárokra érkeztek. A hajóhídtól nem messze, a mai Roosevelt térnél volt a Rak-piac/Kirakodó tér; itt alakult ki a 19. század
elején egységes rendezési terv alapján felépített Lipótváros kereskedelmi központja. Idővel ide kerültek az áruforgalom, a
szállítás és az adásvétel intézményei, tehát az egész nagykereskedelem. Az új városrészbe igyekeztek a VI-VII. kerületből a
jómódú zsidók is, itt béreltek lakást, nyitottak üzletet. 1891-ben már kb. 12 000 fő volt a kerület zsidó lakossága, ami a VI. és
VII. kerület 60 000-es zsidóságához képest alacsony szám, de Lipótváros esetében ez gyakorlatilag a teljes nagypolgárságot
jelentette.

Ez az előkelő zsidóság a távoli Dohány utcai zsinagógába volt kénytelen járni, de ezen változtatni akartak. A várostól ingyen
kaptak egy üres telket a Parlamenthez közel, 1898-ban ki is írták a pályázatot zsinagóga tervezésére, a zsűriben olyan
nevekkel, mint Hauszmann Alajos vagy Steindl Imre. A legjobbnak Foerk Ernő és Schömer Ferenc tervét ítélték, harmadik
helyezést ért el az ezen a pályázaton debütáló, később legjobb 20. századi építészeink közé emelkedő Lajta Béla. A győztes
terv méreteivel egyértelműen a Bazilikával versengett: ha megvalósul, 70 méteres magasságával és 3800 fős
befogadóképességével Európa legnagyobb zsinagógája lett volna. Azonban a költségeket tervszinten sem tudták egymillió
forint alá szorítani (a győztes tervnek csupán a kupolája hatmillió forintba került volna), így a hitközség 1907-ben inkább
megállapította, hogy „nagy szükséglet egy nagy templomra a Lipótvárosban fenn nem forog”, a telket az akkor még zárt
sorban álló Dohány utcai zsinagóga szomszédos telkeire cserélték, így azt szabadon álló épületté, Európa legnagyobb
zsinagógájává építették át. A meg nem valósult Lipótvárosi zsinagóga helyén ma a Pesti Központi Kerületi Bíróság épülete áll.

Lipótvárost egységes rendezési terv alapján építették ki, de ez a terv csak a Markó utcáig tartott; mikor Lipótváros megtelt,
észak felé folytatták a terjeszkedést, ahol addig gyárak, malmok, raktárak álltak. Bérházak az első világháború előtt kezdtek
megjelenni, a 19. század elején kialakított Lipótváros képétől elütő, szecessziós, illetve premodern stílusban. Az építkezések
idővel (/a-zsidosagrol/judaizmus/hetiszakasz/bamidbar-mozes-iv-konyve/5-korach-16-18),
KÓRÁCH átlépték a Lipót (Szent István) körút vonalát, és a Margit hídtól északra
07.05. 20:25, felépültek
kimenete: a Vidor Emil tervezte Palatinus-házak.
07.06. 21:44
Újlipótváros
24.07.05. első
| 29 Sziván 5784épületei már
egy új korszakot
Magyar hirdetnek, amely a világháború után csúcsosodott ki, amikor a Bauhaus
(/vakbarat/hirek-a-zsido-vilagbol/hirek-lapszemle/a-lipotvarostol-a-teleki-terig-a-zsido-pest-tortenete-2-resz)
jegyében itt, a Szent István park körül épült meg Budapest építészetileg legmodernebb negyede.
(/) FRISS KIK VAGYUNK? KÖZÖSSÉGEINK A ZSIDÓSÁGRÓL ENGLISH

Előkelő negyed, mégsem a zsidó arisztokrácia költözött ide, hanem a középpolgárság, az értelmiség: itt élt Radnóti Miklós,
Bálint György, Kovács Margit. Nem egy zárt zsidónegyed, hanem inkább egy zárt negyed, amit zsidó építészek építettek és
nagyrészt zsidók laktak: ezért volt a közelben kávézó, ahol lehetett beszélgetni és üzletelni, piac és üzletek, ahol elérhetőek
voltak a rituális élet hozzávalói. Imaszobát először 1911-ben alakítottak ki egy Hegedűs Gyula utcai bérházban, később az
egész házat megvásárolták, és 1927-ben Baumhorn Lipót tervei alapján mai képére alakították. 1944-ben itt alakították ki a
„kis gettót”: itt voltak a védett házak, amelyekből a magyar zsidókat kilakoltatták, és helyükre költözve elméletileg biztonságra
leltek a külföldi papírokkal rendelkező zsidók; ez végül csak részben bizonyult igaznak. Újlipótváros világháború előtti
zártsága ma is létezik, ha nem is a korábbi értelemben, de talán annak utódjaként: a helyi lakosok gyakran hangoztatják,
hogy a negyedet nem szükséges elhagyni, mert ott minden megvan: rengeteg kocsma, kávézó, élelmiszerbolt és mindenféle
kis üzlet a csokoládéstól a néptánckellékesig. Erről a sajátos életről Bächer Iván tollából könyv is megjelent Újlipócia
(http://bookline.hu/product/home.action?type=22&id=82415) címmel.

Újpestre a 19. században érkezett meg az első zsidó család. A terület Károlyi István gróf tulajdona volt, ő kötött szerződést
Lőwy Izsák tímármesterrel (róla utcát neveztek el Újpesten), miután rájött, hogy a föld nem művelhető. Az 1835-ben
letelepülő Lőwy-család bőrgyártó üzemet alapított, őket több zsidó család is követte a leendő Újpest területére. Sorra nyíltak
a különféle vállalatok, gyárak és üzemek, így többek között újabb bőrgyárak, valamint növényolajgyár, enyvgyár,
szeszfinomító gyár, rézművészüzem, bútorgyár stb. Itt működött a Wolfner-gyár is, amely 1840-ben még kisüzem volt, 1873-
ban pedig már a legnagyobb bőrgyár Magyarországon (a bőrexport 30-40%-át termelve). Miután elnyeri az aranyérmet a
Millenniumi Kiállításon, érdemeiért Ferenc Józseftől először nemesi, később bárói címet kap a család. A gyár 1944-ben bezárt,
államosítása után Táncsics Bőrgyárként folytatták itt a termelést. A megmaradt műemléki épületet 2002-ben (rövid életű)
kulturális központtá alakították (MEO, majd WAX).

Újpesten 1838-ban alakult meg a zsidó hitközség, ekkor 13 család élt itt; eleinte a Lőwy családnál imádkoztak, az első
zsinagógát 1839-ben alapították a Bocskai utcában, majd 1886-ban a Berzeviczy utcában felépült a ma is működő, több mint
ezer fő befogadására képes mór stílusú zsinagóga. A korabeli híradások építészként Greiner, vagy Gränner budapesti építészt
jelölik (/a-zsidosagrol/judaizmus/hetiszakasz/bamidbar-mozes-iv-konyve/5-korach-16-18),
KÓRÁCH meg, de mivel ez a név sehol máshol nem fordul elő, elképzelhető, hogy elírásról
07.05. 20:25, kimenete: 07.06. 21:44 van
szó, és valójában Jakob Gartner, a
Monarchia
24.07.05. különböző
| 29 Sziván 5784 városaiba
összesen
Magyar 15 nagy zsinagógát tervező híres építész egy korai alkotása ez. Színes társadalmi
(/vakbarat/hirek-a-zsido-vilagbol/hirek-lapszemle/a-lipotvarostol-a-teleki-terig-a-zsido-pest-tortenete-2-resz)
életet élt ekkor a zsidó közösség, több egyesületük működött, a kávézókban színi előadásokat, tudományos köröket,
beszélgetéseket tartottak. 1880-ban Újpest 11 668 lakosából 2002 zsidó, 1890-re megközelítőleg mindkét szám
(/) FRISS KIK VAGYUNK? KÖZÖSSÉGEINK A ZSIDÓSÁGRÓL ENGLISH
megkétszereződik, 1941-ben már 76 000-en lakják Újpestet, ebből 10 882-en zsidók, tehát a lakosság 14%-a – ez a szám
töredékére, 2,7-re csökkent a világháború után.

Józsefvárosban a többi kerülethez képest később, a 19. század közepén jelentek meg zsidók. A jómódúak a Nagykörúton
belül eső Palotanegyedbe költöztek, a jelentősen nagyobb arányban érkező szegények pedig a hírhedt Teleki téri piac
környékén telepedtek le, épp úgy, ahogy a 18. században terézvárosi elődeik a Király utca végénél levő vásár közelében. Az itt
kialakuló kereskedelmi központban beszámolók szerint nagyrészt zsidók árultak. 1869-ben 2050 zsidó élt a kerületben, ez a
szám azonban rohamosan növekedett, a hívek száma 1908-ban 23 000, 1920-ban pedig már 33 000 fölé emelkedett. Ennek
megfelelően sorra nyíltak az imaszobák és zsinagógák: 1867-ben az Üllői út–Mária utca sarkon álló lakóházban egyszobás
imaház nyílt, később karzattal bővítették, így férőhelyeinek száma 440 főre nőtt. 1877-ben a Palotanegyedben helyezték el az
Országos Rabbiképző Intézetet, ahol nemzetközi szinten is elismert oktatás folyt, de zsinagóga is volt benne. Ideiglenes
imahelyként működött az őszi nagy ünnepek alatt a Bródy Sándor utca 4., a régi Országház nagyterme is, és rengeteg további
ideiglenes és állandó imaterem volt még, amelyeket mind felsorolni nem lehet. Külön említést érdemel azonban a még ma is
működő Teleki téri zsinagóga, amely ugyancsak egy lakás-imaház: a leromlott állapotú zsinagógát ma eredeti formájában
állítják helyre, valamint egy közösségi helyiséggel is kiegészítik – a munkálatokról blogot is vezetnek.

1887-ben nyílt a Szilágyi utca 5. első emeletén az Emberbarát Egyesület imaháza. Az egyesület a nagy létszám miatt 1921-ben
megvásárolta a Nagyfuvaros utca 4.-et, a volt józsefvárosi kaszinót, és Freud Dezső építész tervei alapján átalakította. Az
épület első két szintjén közösségi tereket hoztak létre, az udvaron pedig egy 800 férőhelyes zsinagógát. Máig ez Józsefváros
legnagyobb zsinagógája. A zsidók, ahogy a többi kerületben, Józsefvárosban is aktív társadalmi életet éltek: a Teleki téri
központ körüli boltokban minden kelléke megtalálható volt a hagyományos zsidó életnek, a kávézókban, vendéglőkben,
szórakozóhelyeken pedig zsidó dalok szóltak, jiddis színtársulatok játszottak. Bár 1944-ben egyedül itt szálltak szembe a
zsidók a németekkel, a világháború után megtizedelődött a zsidó lakosság, a Teleki téri használt-piac 1950-es
elköltöztetésével és a tér parkosításával pedig megszűnt az egykori zsidó élet az utcákon.
Kapcsolódó
KÓRÁCH írásaink:
(/a-zsidosagrol/judaizmus/hetiszakasz/bamidbar-mozes-iv-konyve/5-korach-16-18), 07.05. 20:25, kimenete: 07.06. 21:44
24.07.05. | 29 Sziván 5784 Magyar (/vakbarat/hirek-a-zsido-vilagbol/hirek-lapszemle/a-lipotvarostol-a-teleki-terig-a-zsido-pest-tortenete-2-resz)
Zsidónak lenni a nyóckerben, rabbiképző és nagyfuvar (./index.php?nid=2148)
(/) FRISS KIK VAGYUNK? KÖZÖSSÉGEINK A ZSIDÓSÁGRÓL ENGLISH
A zsidó Pest 1. rész (./index.php?nid=2504)

Megosztás 0

Szeretnél értesülni új hírekről?

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy mindig friss híreket kapjon!

Vezetéknév Utónév
E-mail cím

Feltételek elfogadása (/a-mazsihisz-adatkezelesi-tajekoztatoja)

EZEK IS ÉRDEKELHETNEK

MEGEMLÉKEZÉSEK

2024. június 21. / 06:18

 Határon túl: A holokauszt áldozatokra emlékeztek Párkányban07.05. 20:25, kimenete: 07.06. 21:44
KÓRÁCH (/a-zsidosagrol/judaizmus/hetiszakasz/bamidbar-mozes-iv-konyve/5-korach-16-18),
24.07.05. | 29 Sziván 5784 Magyar (/vakbarat/hirek-a-zsido-vilagbol/hirek-lapszemle/a-lipotvarostol-a-teleki-terig-a-zsido-pest-tortenete-2-resz)

(/hirek-a-zsido-vilagbol/megemlekezesek/hataron-tul-a-holokauszt-aldozatokra-emlekeztek-parkanyban)
(/) FRISS KIK VAGYUNK? KÖZÖSSÉGEINK A ZSIDÓSÁGRÓL ENGLISH
ZSIDÓ VILÁG

2024. június 28. / 13:23

 Binjomin rabbi: A hatékony ima (és a sikeres médiamanipuláció)
KÓRÁCH (/a-zsidosagrol/judaizmus/hetiszakasz/bamidbar-mozes-iv-konyve/5-korach-16-18), titka
07.05. 20:25, kimenete: 07.06. 21:44
24.07.05. | 29 Sziván 5784 Magyar (/vakbarat/hirek-a-zsido-vilagbol/hirek-lapszemle/a-lipotvarostol-a-teleki-terig-a-zsido-pest-tortenete-2-resz)

(/hirek-a-zsido-vilagbol/zsido-vilag/binjomin-rabbi-a-hatekony-ima-es-a-sikeres-mediamanipulacio-titka)
(/) FRISS KIK VAGYUNK? KÖZÖSSÉGEINK A ZSIDÓSÁGRÓL ENGLISH
ZSIDÓ VILÁG

2024. június 06. / 11:37

„És szólt az Örökkévaló Mózeshez Szináj pusztájában…”

(/hirek-a-zsido-vilagbol/zsido-vilag/es-szolt-az-orokkevalo-mozeshez-szinaj-pusztajaban)

(https://adomany.mazsihisz.hu) (https://tudastar.mazsihisz.hu)

Adomány Kultúrkincs

(/a-zsidosagrol/judaizmus/hetiszakasz) (https://www.youtube.com/playlist?
list=PLZ77CSdlScDKrkms6skCcHoQ8EnBnRJW5)

Hetiszakasz Mazsihisz Podcast

TOP CIKKEINK