Carl Jung Cornell

Bercia Antónia, Kabai Tünde

2024.05.20.

BABE-BOLYAI TUDOMÁNYEGYETEM, PSZICHOLÓGIA ÉS NEVELÉSTUDOMÁ

Mikor született Carl Jung? 1875. július 26-án Svájcban. (Fordham & Fordham, 1998)
Mikor halt meg Carl Jung? 1961. június 6-án Svájcban. (Fordham & Fordham, 1998)

Mikor és milyen Analitikus pszichológiát, 1916-ban. (Samuels et al., 1986)

pszichológiát alapított meg
Carl Jung?
Hány része van a Három része van, ezek pedig a következőek:
pszichének Jung szerint és  A tudatos ego, amely azokat az információkat
mik ezek? tartalmazza, amelyeket aktívan észlelünk.
 A személyes tudattalan, amely az elveszett intenzitású
vagy fontosságú emlékeket tartalmazza.
 A kollektív tudattalan, amely velünk született és
archetípusokat is tartalmaz. (Monte, 1999)
Mi a tudatos ego? A jungi tudatos ego nagyon hasonló a Freud által
meghatározotthoz több szempontból is. Ez jelenti az öntudatot
és itt jelennek meg az érzékletek is, minden, amit aktívan
észlelünk. Freuddal ellentétben Jung szerint a tudatos ego nem
tartalmaz ösztönöket, azonban még így is szoros kapcsolatban
áll a személyes tudattalannal, ahonnan bizonyos emlékeket elő
tud hívni. (Monte, 1999)
Mi a személyes tudattalan? A személyes tudattalan minden olyan elemet tartalmaz, ami
bizonyos okok miatt nem elérhető közvetlen módon a tudatos
ego számára. Ide tartoznak az elvesztett fontosságú és/vagy
intenzitású emlékek, illetve a természetes impulzusok és
ösztönök is. Egyszerre rendelkezik retrospektív és prospektív
tulajdonságokkal. Retrospektív, mert általa képesek vagyunk
szabályozni azt, hogyan tekintünk vissza a múltunkra, viszont
prospektív is, mert általa előre tudjuk jelezni, mi fog történni
bizonyos esetekben (akár álom által). Továbbá rendelkezik egy
kompenzáló faktorral is, hiszen képes a véletlenszerű
problémamegoldásra. (Monte, 1999)
Mik az archetípusok és Az archetípusok ősi képek, melyeket mindannyiunknak meg
milyen típusaik vannak? kell tapasztalnunk függetlenül attól, hogy kik vagyunk és
milyen periódusban születtünk. Számuk végtelen, de van négy
fő archetípus a karakter archetípusok mellett. (Monte, 1999)
Mi a négy fő archetípus?  A Self, amely a tudat és a tudattalan egyesítése a
személyben vés a teljesség felé való törekvésünket
szimbolizálja.
 A Persona az a maszk, amit a világnak mutatunk, az
ahogyan akarjuk, hogy lássanak minket az emberek.
 A Shadow az emberi psziché sötét oldala, amely
gyengeségeinket és bizonytalanságainkat tartalmazza.
 Az Anima/Animus a nemi identitás archetípusa és
feltételezi, hogy mindkét nem tulajdonságai megvannak
mindenkiben. (Monte, 1999)
Mi a Self? A Self Jung szerint Krisztus tökéletes archetípusa, ugyanis a
konfrontáló erők harmóniájára törekszik. Ez jelenti a teljes
egészet, ami során az ember elfogadja a benne levő pozitívat és
negatívat is egyaránt. A tudat és a tudattalan között helyezkedik
el, ez pedig a legmagasabb szintű archetípusnak számít.
Mandalával lehet kifejezni a Self tartalmát. (Monte, 1999)
Mi a Shadow? A Shadow a psziché sötét oldala, ami azonban se nem rossz, se
nem jó, hanem egyszerűen állati. Projekció által szokott
aktiválódni gyerekkorban, ahonnan kezdve önálló életet kezd
élni. A tudatos attitűdökkel szemben kompenzál és
megkülönböztethetünk személyes és kollektív árnyékot is.
(Monte, 1999)
Mi az Anima/Animus? Az Anima/Animus a nemi identitás archetípusa, amely mindkét
nemben jelen van; a nőkben az Animus, a férfiakban az Anima.
El kell fogadni a jelenlétét, azonban nem szabad hagyni, hogy
eluralkodjon felettünk. A kiegyensúlyozott személyiség
transzcendens funkció révén integrálja a férfias és a nőies
 tulajdonságokat. (Monte, 1999)
Mi a Persona? A Persona az az archetípus, amely az ember publikus képét
jelenti, a maszkot, amit másoknak mutat. A kollektív tudattalan
azon részét képviseli, amelyet fel merünk vállalni, hogy
eljátsszuk. Akinek nagyon erős Personája van, annak általában
a Self-e sínyli meg, ugyanis arra kevesebb figyelem szokott
irányulni ezáltal. (Monte, 1999)
Mi a spirituális szükséglet? Az ember spirituális szükségletei legalább annyira erősek, ha
nem erősebbek, mint a biológiai szükségletek. Ezek a vágyak,
szükségletek másképp mutatkoznak meg extrovertáltakban és
introvertáltakban is. (Monte, 1999)
Mi a psziché dinamikájának  Az ellentétesség elve adja a libidó energiáját (tehát
a három elve Jung minél erősebb az ellentét, annál több energia szabadul
elméletében? fel) és azt feltételezi, hogy ami a Personában van, az a
Shadowban is ellentétesen megjelenik.
 Az egyenértékűség elve szerint egyszerre vagyunk jók
és rosszak is, és hogy a jó mellett meg kell jelenjen a
rossz is. Nem választhatjuk mindig az abszolút jót, mert
az elnyomott pszichés energia előbb-utóbb
megmutatkozik valahogy (legyen az cselekvés által
vagy művészetben).
 Az entrópia elve az energia elosztására vonatkozik, arra
a tendenciánkra, hogy az ellentétek összetartsanak. Az
intenzívebb elem energiát ad a kevésbé intenzívnek,
hogy fenntartsa a belső homeosztázist, viszont általában
két intenzív lehetőség közül inkább az arany középutat
válasszuk. (Monte, 1999)
Milyen párhuzamokat Jung egy vallásos közegben nőtt fel és kiskorában iskolatársai
láthatunk Jung elmélete és kiközösítették. Megviselte anyja állapota, akiről azt gondolta,
életútja között? hogy két személyisége van és szellemeket lát. Később elkezdett
sok filozófiát olvasni figyelemelterelésképp és innen származik
 a fa szimbóluma is, amelyet az én archetipikus szimbólumának
tartott. A vallásosság olyan szempontból lett behozva
elméletébe, hogy szerinte mindenki kell higgyen valamiben,
nem számít, hogy egy Istenben, vagy másban. Továbbá az
Anima/Animus fogalmát úgy hozta be, hogy felismerte a saját
tudatában megszólaló női hangot. (Monte, 1999; Fordham &
Fordham, 1998 )
Mennyire tesztelhető az Az elmélete nem nagyon tartalmaz tesztelhető elemeket, mivel
elmélete Jungnak? a kollektív tudattalan és az archetípusok nem bizonyíthatóak,
nem mérhetőek. Azonban Eysenck igazolta az extroverzió és
introverzió létezését, csak ő másképp látta ezeket, mint Jung.
(Monte, 1999)
Milyen mértékben jelenik Jung hitt a determinizmusban és saját elméletét is
meg az emberi hatóerő az determinisztikusnak tartotta az ősi származás és személyes
elméletben? tartalmak miatt. Azonban úgy gondolta, hogy az ember
felelőssége abban rejlik, hogy megteremtse a külső-belső
harmóniát. (Monte, 1999)
Milyen kritikák Sokan úgy tartották, hogy túl sok motívumot hozott be a saját
fogalmazódtak meg Jung mentális betegségeivel való küzdelmeiből, azonban ez nem egy
elméletével kapcsolatban? tudományos nézet, sem érvényes cáfolat, ettől el kell
vonatkoztatni. Egy másik cáfolat az, hogy egyaránt tartalmaz
megfigyelhető és nem megfigyelhető elemeket is. (Monte,
1999)
Milyen a jungi terápia? A jungi terápia alapja az, hogy mindenkiben van egy
természetes tendencia a javulásra és az ember el kell fogadja
azt, hogy ő egyszerre jó és rossz is – ettől lesz holisztikus.
Kulcsfontosságú eleme a kreativitás (rajzolás, sand tray stb.) és
annak kibontakoztatása egy biztonságos környezetben. Célja az
individuáció, azaz a harmónia megteremtése tudat és tudattalan
között és megtaláljuk önmagunkat és beilleszkedjünk a
társadalomba. (Monte, 1999)
 Milyen Jung elméletében az Jung szerint elmélete nomotétikus, mivel megértést nyújt az
univerzalitás / egyediség emberi viselkedéssel kapcsolatban, azonban tartalmaz
fókusza? idiografikus koncepciókat is, mint például az én szerepe abban,
hogy harmóniát teremtsen az önpusztító és önmegvalósító
tendenciák között. (Monte, 1999)
Jung szerint a neurózis? Az elfojtás miatt alakul ki, amely komplexusok kialakulásához,
valamint sokszoros személyiség megjelenéséhez vezethet.
(Monte, 1999)
Kutatás az archetípusokkal A kutatás az archetípusok biológiai alapjait kereste, a
kapcsolatban kódbiológia, idegtudomány, genetika és epigenetika
meglátásaira támaszkodva és ezek által az archetípusok a
megismerés és a viselkedés alakításában betöltött szerepüket
vázolja fel. A kódbiológia meglátásaiból merítve azt javasolja,
hogy a genom a szerves kódok összetett rendszeren keresztül
rengeteg információt hordoz, amely túlmutat egy egyszerű
génsorozaton. Szüleinktől öröklünk genetikai információt és
ezáltal talán archetípusokat is. (Vedor, 2023)
Kutatás a terápia A kutatás a jungi terápia hatékonyságát vizsgálta több
hasznosságát illetően szempontból is, és azt az eredményt kapták a kutatók, hogy az
analitikus pszichológia terápia az élet minden területén képes
fejlődést generálni. A résztvevők tünetei jelentősen csökkentek
a terápia alkalmazásával, még a legsúlyosabb személyek is
képesek voltak elérni egy egészséges szintet, emellett pedig a
személyiségük és életstílusuk is stabilizálódott. Mindössze 90
alkalom alatt érték el ezt a szintet, ami a jungi terápiát idő- és
pénzeffektívnek tünteti fel. (Roesler, 2013)

Bibliográfia
Fordham, F., & Fordham, M. S. M. (1998, July 20). Carl Jung. Encyclopædia Britannica.
https://www.britannica.com/biography/Carl-Jung
Monte, C. F. (1999). Beneath the mask: An introduction to theories of personality. Harcourt Brace
College Publishers.
Roesler, C. (2013). Evidence for the effectiveness of jungian psychotherapy: A review of empirical
studies. In Behavioral Sciences (Vol. 3, Issue 4). https://doi.org/10.3390/bs3040562
Samuels, A., Shorter, B., & Plaut, F. (1986). What is Analytical Psychology? In A Critical Dictionary
of Jungian Analysis (1st ed., pp. 21–22). essay, Routledge.
Trosclair, A. G., & Trosclair, G. (n.d.). Jungian therapy: How it works & what to expect. Choosing
Therapy. https://www.choosingtherapy.com/jungian-therapy/
Vedor, J. E. (2023). Revisiting Carl Jung’s archetype theory a psychobiological approach. Biosystems,
234, 105059. https://doi.org/10.1016/J.BIOSYSTEMS.2023.105059