3.

Az oktatási folyamat-rendszer és funkcionalitás

a.) Az oktatási folyamat: koncepció, felépítés funkciók, dimenziók, jellemzők,

belső folyamat, magyarázó-értelmező modellek. Az oktatási folyamat, mint a
tanítás, tanulás és értékelés dinamikus kölcsönhatása.

Az oktatás mint a tanítás, tanulás és értékelés viszonya

Tanulás: az egyén viselkedésének változása, amely új és új tapasztalatok átélése

következtében jön létre.

Az okt. rendeltetése: ennek lehetővé tétele, megismerési, érzelmi, cselekvési

tapasztalatszerzés biztosítása, tanulás eredményezése.

A tanulás tevékenység (Piaget, Vigotszkij, Rubintsein)

Tanítás: a tanulók megismerési tevékenységének megszervezése

Az okt. feltételez fejlődő lényeket és fejlődést előidéző erőket

Szoros együttműködés, kölcsönös meghatározottság

Tanítás + tanulás = szerves egység; így biztosítják az okt. feladatok

megvalósítását

• Fontos:

– a ped. bevonja a tanulókat a megismerés folyamatába;

– Hozzon létre olyan tanulási helyzeteket, melyben a tanulók műveletek és

cselekvések rendszerét végzik el, az infók aktív felfedezıi, személyiségfejlıdésük
aktív tényezőivé válnak

• A materiális, materializált és intellektuális cselekvések, tev. szerepe

A tanítás akkor hatékony, ha tanulásra készteti a tanulót.

Az oktatási folyamat rendszerelméleti/ kibernetikai elemzése

Oktatás= nyitott rendszer

Alkotóelemei között: funkcionális függőség

Makro- és mikroszintű értelmezés

Az oktatási rendszer alkotóelemei

Bemeneti változók=Források

- Célok

- Tartalmak

- Normák

- Tanulók: életkor, nem, felkészültségi szint,motivációk,osztálylétszám

- Tanárok/tanítók:kompetencia,személyiség

- Eszközök

- Fizikai környezet

- Szocio-kulturális tényezők

Folyamat:

tanítás-tanulás-értékelés folyamata

Kiemeneti változók=eredmények:

Ismeretek, fogalmak

- Értelmi készségek és képességek

- Gyakorlati képességek

- Viselkedésformák,

- Magatartás, meggyőződés

- Képességek
- Személyiségvonások

- Szakmai kompetencia

b.) Az oktatási folyamat hatékonyságának növelését szolgáló feltételek és

tényezők. Tanulásszervezés osztálytermi szinten, ideértve a szimultán oktatást és
a virtuális környezetben történőt.

A tanulmányi előmenetel, mint bármely más teljesítményhez hasonlóan, külső

és belső tényezők kölcsönhatásának az eredménye. Az iskolai motiváció, a
képességek, a személyiségvonások (életkor, fizikai fejlettség, egészségi állapot
mellett) képezik az iskolai teljesítmény legfontosabb belső feltételeit. Külső
feltételek: a tanár felkészültsége és személyisége, a családi légkor, a szülők
foglalkozása, az oktatás szervezési formái, a tanítási módszerek, az oktatási-
nevelési követelményrendszer. Ezeket a tényezőket négy kategóriába
csoportosíthatjuk: biológiai, pszichológiai, szociális és pedagógiai tényezők. A
tanulási tevékenység eredménye a tanuló egész személyiségétől függ.

Ugyanakkor a nem-intellektuális tényezők, mint például motiváció, érdeklődés,

attitűd, kitartás meghatározhatják és meg is határozzák az iskolai teljesítményt.

Tanulásszervezés osztálytermi szinten:

A tanulás érdekében a szervezési formákon belül további differenciálás

szükséges. Ez meghatározza, hogy a tanulók milyen szociális alakzatnak
megfelelően kapcsolódnak be a tanítás-tanulás folyamatába. Ezeket az
alakzatokat nevezzük szervezési módoknak, vagy munkaformáknak. az osztály
viszonylag homogén csoportot képez, de vannak egyéni különbségek!!! a
tanulók tanulmányi sikereit az osztályközösségen belüli oktató-nevelő
tevékenységnek az egyéni sajátosságokhoz való igazítása által, a változatos
tanítási módokkal tesszük lehetővé. − Az egész osztállyal végzett tevékenységet
bizonyos tanulócsoportok számára sajátos képzési formákkal kombinálunk.

− A tanítási órát úgy szervezzük meg, hogy az óra egy-egy mozzanatába az

egész osztállyal végzett frontális tevékenység keretei között közvetlenül és
egyénileg foglalkozhassunk egyes tanulókkal.

− A különböző oktatási módokat (frontális, csoportos, egyéni) ésszerűen

váltakoztatjuk.
− A tanítás tartalmát mennyiségi és nehézségi fok szerint megkülönböztetetten
osztjuk be, különösen a házi feladatok tekintetében.

− A tanítási órán az egész osztályt mozgósítjuk

Sajátos szervezési forma: az összevont tanulócsoport (összevont osztály)

• szükségszerűen alakult ki apró falvas körzetekben

• Az összevonás mértéke a tanulólétszámtól függ

• A pedagógus az egyik osztály tanulását mindig közvetlenül irányítja, a másik

vagy többi osztály pedig önállóan dolgozik.

• Így az oktatási folyamat a pedagógus által közvetlenül irányított és önálló

foglalkozások formájában valósul meg, azaz a direkt és indirekt tevékenységek
váltakoztatják egymást. b.) Az oktatási folyamat tanórába szervezése

• A jellemzett szervezési formának egy másik sajátossága az oktatási tartalom

tantárgyakra tagolása, ezek órarend szerinti tanítása.

• A tanítási óra tehát az oktatási tevékenység alapvető egységének tekinthető.

• A tanóra hatékony formája a tanulásnak, amennyiben biztosítja: – a tananyag

alapos elsajátítását, – a készségek és jártasságok fejlesztését, – szerepet vállal a
tanulók személyiségvonásainak rendszeres alakításában, ami nagymértékben
meghatározza iskolai teljesítményüket.

• A tanítási órák tipológiája

– új ismeret feldolgozó óra;

– jártasság és készségképző óra;

– alkalmazó–begyakorló óra;

– felmérő–értékelő óra;

– vegyes óra.