Oktatási módszerek

Pedagógia I. Neveléselméleti és didaktikai alapok

NBÁA-003
Falus Iván (2003): Az oktatás stratégiái és módszerei. In: Falus Iván (szerk.): Didaktika. Elméleti
alapok a tanítás tanulásához. Budapest, Nemzeti Tkk. p. 257 – 296.

Az oktatási módszer fogalma

„Az oktatási folyamatnak állandó, ismétlődő összetevői, a tanár és a tanuló tevékenységének
részei, amelyek különböző célok érdekében eltérő stratégiákba szerveződve kerülnek
alkalmazásra.”
(Falus, 2003, 255)

1. Egyoldalú kommunikációt megvalósító módszerek

– Előadás
– Magyarázat
– Elbeszélés
– Tanulók kiselőadásai
– Meghívott előadó
– Szemléltetés, demonstráció

2. Több oldalú kommunikációt megvalósító módszerek

– Megbeszélés, beszélgetés
– Vita
– Fórum
– Ötletroham
– Jövőkerék

3. Egyéb módszerek
– Munkáltató módszer
– Projektmódszer
– Tanulási szerződés
– Szimuláció, szerepjáték, játék
– Tanulmányi kirándulás
– Házi feladat

Az előadás
Olyan monologikus szóbeli közlési módszer, amely
– egy-egy téma logikus, részletes, viszonylag hosszabb ideig tartó kifejtésére szolgál
– általában magába ötvözi az elbeszélés, a magyarázat és a szemléltetés elemeit is
Terjedelme 15-20 perctől 1,5-2 óráig terjedhet, a tanulók életkorának függvényében
A könyvnyomtatás megjelenése óta vitatják létjogosultságát (tanuló passzív léte)

Alkalmazása indokolt, ha:

• a cél új ismeretek közlése
• a tananyag nem hozzáférhető más forrásból
• az adott tanulócsoport számára sajátos struktúrában célszerű azt közölni
• az érdeklődés felkeltésére van szükség
• rövid ideig kell az információkat megjegyezni
• a tananyag bevezetésére használják, majd más módszerek követik

Magyarázat
Olyan monologikus tanári közlési módszer, amellyel törvényszerű összefüggések, szabályok,
tételek, fogalmak megértését segítjük elő
Terjedelme rövidebb, a leggyakrabban alkalmazott szóbeli közlő módszer
Fajtái
Értelmező (mi? mit?); fogalmak, terminusok értelmét teszi világossá
Leíró (hogyan?); folyamat, struktúra bemutatására szolgál
Okfeltáró (miért?) jelenségek okainak kiderítésére szolgál

Hatékony, ha:
Logikus
Világos,
Érdekes
Tömör
Egyszerű
Érzelmekkel kísért

Eredményességéhez hozzájárul
• célok megfogalmazása
• tanulók előzetes ismereteinek számbavétele
• példák kiválasztása és bemutatása
• logikus felépítés, magyarázó kötőszavak alkalmazása
• audiovizuális eszközök alkalmazása
• összefoglalások, ismétlések alkalmazása
• szabatos megfogalmazás, ismert szavak alkalmazása
• kérdések feltétele
• mimikával, gesztusokkal kísért előadásmód
• vázlat készítése (tábla, írásvetítő, projektor, stb.)

Az elbeszélés
Olyan monologikus szóbeli közlési módszer, amely egy – egy jelenség, esemény, folyamat,
személy, tárgy érzékletes, szemléletes bemutatásra szolgál
Érzelem gazdag közlési módszer, aminek következtében a tanulók képzetük mozgósítása révén
átélik az eseményeket, jelenségeket, folyamatokat, azoknak mintegy részeseivé válnak

Tanulók kiselőadásai
Olyan monologikus szóbeli közlési módszernek tekinthetők, amelyekben az összefüggő közlés
nem a tanártól, hanem a tanulótól származik
Időtartama: 10 – 15 perc
• Csak bizonyos tantárgyakban, felső osztályokban
• A tanár alapos előkészítő munkáját igényli
• Jól megszerkesztett előadás kerüljön az osztály elé

Szemléltetés, demonstráció
Olyan szemléletes oktatás módszer, amelynek során a tanulmányozandó tárgyak, jelenségek,
folyamatok észlelése, elemzése történik.
Alkalmazás feltételei:
• kapcsolódás megelőző, illetve következő anyagrészekhez
• jól követhetőség, láthatóság
• lényeg kiemelése
• aktivitás kiváltása a tanulók részéről
• részösszefoglalások, rögzítések
• a tanulók fejlettségi szintjéhez igazodjon

A megbeszélés (beszélgetés)
Olyan dialogikus szóbeli közlési módszer, amelynek során a tanulók a pedagógus kérdéseire
válaszolva dolgozzák fel a tananyagot.

Eredményességének feltételei
A téma a tanulók előismereteire épüljön
A téma érdekes, élményszerű legyen
A megbeszélés indítása problémafelvető, felfedeztető legyen
Az indító, továbbvivő és ellenőrző kérdések jól tervezettek legyenek
Kötetlen, oldott légkör
A pedagógus a háttérből irányítson
A felfedezett hibákat tapintatosan korrigálja

Alkotóelemei
• Strukturálás
• célok kitűzése
• fontos gondolatok kiemelése
• részösszefoglalások
• részek közötti átmenet egyértelmű jelzését
• gondolatok összegzése
• Kérdezés : konvergens – egy válasz adható
divergens – több jó válasz adható
• A visszacsatolás: Differenciált, tartalmas megerősítés
Tényszerű helyesbítés
Kerülendő:
• elmarasztaló szavak használata („Ez értelmetlen!”)
• cinikus megjegyzések
• inszinuáció (gyanúsítás) („ Olvasni sem tudsz!”)
• a helyes válasz negatív értékelése
• az értékelés elmaradása

A vita
Olyan dialogikus szóbeli közlési módszer, amelynek az ismeretek elsajátításán túl célja a
gondolkodás és a kommunikációs készségek fejlesztése.
Eredményes alkalmazás feltétele:
– a tanulók felkészítése a vitában való részvételre
– a vita megfelelő előkészítése
– a vita megfelelő vezetése (cél közlése, szabályok, időtartam / exponálás, fokuszálás /
levezetés, lezárás / összegzés )

A megbeszéléstől megkülönbözteti:
A tanulók legalább annyit beszélnek, mint a tanár
Az interakció nem kérdés-felelet formában zajlik, vélemények, kijelentések, állítások ütköznek
Az interakciókat a diákok kezdeményezik
A kérdések célja valóságos ismeretek szerzése, nem annak ellenőrzése, hogy tudja-e a tanuló a
választ
A válaszok előre nem meghatározottak
Az értékelés egyetértek/nem értek egyet kategóriákkal történik (helyes/helytelen)
Nemcsak a tanár értékeli a tanulók megnyilatkozásait, hanem a tanulók egymás és a tanár
megállapításait is.

Fórum
Egyes gyerekek mintegy szakértőként készülnek fel a egy-egy témában, s az osztály elé kiülve,
fórum keretében játsszák el a szakértőket, s vitatkoznak egymással, válaszolnak a közönség által
feltett kérdésekre
Valóságosan is meghívhatunk szakembereket, vezetőket, felelős embereket adott témában
Lehet a fórum egyszereplős, azonban még jobb megoldás, ha három-négy résztvevő van, akik
ráadásul különböző álláspontokat képviselnek.

Ötletroham
A gyerekek „bekiabálásos” alapon ötleteket vethetnek fel az adott problémával kapcsolatban,
vagy előnyöket-hátrányokat gyűjthetünk össze közöse.
Fontos, hogy tényszerű mondatok, kifejezések hangozzanak el, most nincs lehetőség a bővebb
kifejtésre.
Javasolt, hogy beérkező ötleteket valaki (pedagógus, tanuló) egy nagy csomagolópapírra, esetleg
táblára írja.
Az összegyűjtött ötleteket csoportosítani, rendezni lehet, ami kiindulópontja lehet egy-egy
tanítási órának
pl.: Egy adott témával kapcsolatos előzetes tudás feltérképezésére alkalmas.

Jövőkerék
Ez egy egyszerű, grafikus ábrázolási lehetőséget jelent egy döntés következményeinek
vizsgálatára.
A jövőkerék rajzolásával a döntésnek közelebbi és távolabbi, pozitív és negatív következményeit
mérhetjük fel.
Rajzoljunk egy lap közepére egy ellipszist, s írjuk bele a döntést magát
Gondoljuk végig, hogy mik lesznek a döntés közvetlen következményei!

Munkáltató módszer
Olyan gyakorlati módszer, amelynek során a tanulók tárgyakkal vagy eszközökkel manipulatív
tevékenységet végeznek, egyénileg, párban vagy kiscsoportban tanári felügyelet alatt.

A pedagógus megtervezi a munkát, eszközöket, feltételeket biztosít, facilitátorként van jelen

Projektmódszer
A tanulók érdeklődésére, a tanárok és a diákok közös tevékenységére építő módszer, amely a
megismerési folyamatot projektek sorozataként szervezi meg.

A projekt lényeges ismérvei

Tevékenységorientáltság
Tartalmi komplexitás
Önállóság
Kooperatív technikákra épülés
A képességfejlesztésre koncentrálás
Rugalmas időkezelés
Motiváció
Mester-tanítvány viszony

A projekt szakaszai
• témaválasztás,
• tervkészítés,
• adatgyűjtés,
• a téma feldolgozása,
• a termék, produktum összeállítása,
• a projekt értékelése,
• a termék, produktum bemutatása

A projekt típusai
Projektszakasz
Projektnap
Projekthét vagy témahét
Tanítást kísérő projekt
Órai projekt
Külső projekt

Tanulási szerződés
A tanár és a tanuló közötti megállapodás egy adott tanulási cél elérése érdekében
Megnöveli a tanuló önállóságát, felelősségvállalását, lehetőséget ad a differenciálásra
A pedagógustól alaposabb tervezést igényel

A szimuláció, a szerepjáték, a játék

Mindhárom oktatási módszer révén a tanulók tapasztalati tanulás révén
– fogalmakat,
– eseményeket,
– jelenségeket sajátítanak el,
– tevékenységeket gyakorolnak be.

Szimuláció
Fizikai vagy társadalmi valóság bizonyos elemeit elvonatkoztatja oly módon, hogy a tanulók
ezekkel kapcsolatba léphetnek és szimulált valóság részeseivé válhatnak (gép – ember , ember –
ember ).
Pl.: pedagógusképzésben - mikrotanítás

Szerepjáték
Ha valaki egy másik személy szerepét vagy funkcióit játssza el.
Szinte minden tantárgy, ismeretkör kínál szerepjátékra alkalmas problémákat
– élet közelbe hozza az időben, térben távoli eseményeket, jelenségeket,
– motiválja a tanulókat,
– élményszerű,
– tartós tudást biztosít,
– fejleszti az empátiát, időigényes

Játék
Olyan vetélkedő, amelyben bizonyos előre meghatározott szabályok betartásával a győzelmet
ügyesség, erő vagy szerencse segítségével lehet megszerezni.
– előre gyártott eszközök
– szóbeli, vetélkedő játékok
– keresztrejtvények…
Erősen motiváló hatásúak

Tanulmányi kirándulás
Olyan módszer, amelynek során a tanár és a tanulók hosszabb – rövidebb időre elhagyják az
iskola falait a való világgal való ismerkedés, új tapasztalatok megszerzése érdekében

Házi feladat
A tanulók önálló, a tanítási órák között végzett tevékenységén alapuló oktatási módszer
• Fontosságának hangsúlyozása
• Sikeresen megoldható legyen
• Szülők számára világossá kell tenni,
– mit várunk el tőlük
• Ellenőrizni, értékelni kell
• Lehet szóbeli, írásbeli, gyakorlati feladat