‘itségil tranyai 1920- ‘at be! nek L Fenyes 516 HI 1910 Magyarorszég varosai rorszg Kézigazgatasi beosztasinak me, igazgatési egységeknek av; lapjan ellattak Magy" eergatas feladatait ‘AZ pers ep aan zatainak targyalas: arosok attekintésével kezdjiik. Ezek gazdasagi, igazgatasi eo E siit foldrajzi hatéraikat is meghaladva, egy-egy kornyék életeben i ae jatist tudtak kifejteni. Tal a fent emlitett jelentdségiikin, avert is cele ssadja. A XIX. sz4zadra kialakult nagyszmii varos megfclel6 lokelizdldca ine jal segiti és biztositja a térbeli eligazodast ie Altozasat kell nyomon ki nk a helt ogseabalyae a ket sérnink, amelyek ,biréskods 6 Ko sit a legfontosabb telepilések, a A varosok 1526 elétt ‘A varosok egyre jelent6sebbé valisa, megerésédése a XIII. szzadtol figyethets ‘els6sorban a kereskedelem és a kézlekedés, valamint a védelem szempont- jibol fontos helyeken. Ezeken a telepiiléseken egyre jelentésebb szamban tele- pedtek le iparosok is, az drucserét a piacokon lebonyolits kereskedOk mellet. Mindez azonban nem jelenti azt, hogy a korabbi idészakban ne indult volna meg bizonyos varosfejl6dés Magyarorszagon. A XIll. szazad eldtti varosias tele pillések kezdetben az uralkod6k birtokaban voltak és elsSdlegesen, mint a vilég a kizponti igazgatis székhelyei (Esztergom, Székesfehérvar), politikai jelent6ségiik miatt emelkedtek ki az orszag telepiiléshalozatabol. Egyre nagyobb jelentosé Bilekké valtak azok a helyek is, amelyek az caghaet igazgatasban jatszottak sze~ tepet és fldrajzi fekvésiik is kedvez6 volt. Igy a puspokségek 2% uuralkodok Ailal alapitott térsaskaptalanok ugyancsak hozzéjérultak a lakossigszam nove’ Kedéséhez, a varosi jelleg, a varoskézpontok megerdsidéschez (Gy6r, Veszprém, Nyitra, Pécs, Obuda, Vac, ‘Nagyvarad). Az egyes telepiilések jelentéséget kulsé- Ségeiben a fallal Kériilvett varosmag is jelezte, gazdasagi fontos gukra pedig 4 Visértér kialakuldsa utalt.** all 58 A korai varosok rusair6l |, Paigedi 319-326. p. 4 eee ee aia x4 eee 2: Ksnojog telcben,« pas siekheyo eae tied véccobéen all scemldinink. Usyanabior az oppiduy DNs la pralakn vale fggés” szemponta tkithet igazin meBha era "oki sekheyek tartoznak ebbe a csoporiba (1 Ladinyi 1972) A cin ”extdése — majd ronion —~ a7 ott £16 Kiz0s me ttapesolatban: [sy akkor, a atat akarjuk rekonstrudn, slo atekintentnk. Apri ot Epsabad iFily vSr0s0k, Silo orszagos meltsagok, totta (mez6varosok), A smunitasnak) a priv tak dssze.” ge wean ros 2 vy jets val al nal gre sen xl 828 Speen te Stanonkeppen 3 ‘ ee headetben. 2 wot foi mad Hl gat 28% 7 rena teepuliseken ayer ogait iP ; jaganfoldestit re 15 coe Font onszigos), 68 t zzel ellentétben a jogi kivalt: vn meg a commanitas. Ez 3 ‘om 2 : : . é se Tarmegye joghatdssganak meg: ili Teemdra a ial tsctsegvisel6inek ye is st Pe 2 ray oruormanyzatitestuletk szabad imegvélasztasat, Ea cps aaknak vag. Peres UByek 2 nl nk a, a al pga abot 2 VEO VAIS signe megéllapitott jaradck fizetését, felt varaplist és Kezslst, at lore megéllapior } aire egy jogok gyakorlsdt jlentette. A jogi 2 uzabad végrendelkezés jogat & & Se coubadben « vireok lerleteg nem tron « vArneeyte Briegiumek etme alain pedig a Kivaltsgolt telepilések kOztl a kirdlyi aver aiegelt Kozbssgp,nemes személyként, a Szent Korona birtoks, iletve fokozatosan a Szent Korona tagia Tet “A Kiviltadgok megszerzése melletta telepilések vérosiasjellegét erdsitettek az egyes,virosokhor kapesol6dé egyhizi intézmények, koldul6rendek megjcle- ‘se illetve elteredése is. Igy példaul a domonkos — fként a jelentés keres- Kedévérosokban —, ileve a ferences €5 az. agostonos Kolostorok kiéptilése" ae tere 0 20 Betfeaplveetben # ‘um adorns i asi ivlis650) cc eedaban a vst hei Ge i hn yuck Lain Ett nts Tne Sie so hint ai, oo Se eee 2 Lecce ae a? Ate nen hain pa as tk een i eg Ae pemaarmtetnt e PT Nk 1a emi Ke peel tet. Fug 20.201 p) Retest tp itil yrs | Foged 261, 265-287, 29-30. p. A heyy (teins abd lords a hrian Kalb psp ae Foniony nem éincte Reletesen ers a kérderd oe ee T Rigel 0-45.) fon tell Aaa dacs nh in ve Blemsther tals ate, OPOBEia ely tanwimdnydban huszonhattelepulen calesny xorabbi privi ents kere! fs Kassa, n6 tovabba Erd ‘A szlavonie kivaltsagait A varo az Arpad-k gen binyés ban nyert: Radna és | ALA banyaszat kenek tov a korabbi{ srerversdige orseagon WY Stor tta (mezovarce 280k \munitasnak) q°¥) A Blaltak Gs57— 5 PAvi- éveket vet ige fae s2abadsiga yet 2 a2 utobbis eae 2ghatosaganak pool bad megvaiassyee& Agata peres igyet ttjaradek ae itetenote a eet Ka virmegyehe! 2 kos a bak Xt Korona bintoky ellegét erésitettek orendek megjcle~ a jelentés Keres- 0k kiépiilése.” Imi Szemlgben meg- | Gyortty), Fugedi, yi 1992), kirélyikivélesjgok Vp). Az uralkodé hesak fokozatosan, A egy jogok bani szckhelyehet, ‘305. p) 131, 139-140. p. forszégon a kirs= figyelmet area 2 ezett, a binya" winydk vidékén) Aletét, a vir0s0- val dst valasztot: Pics he yoen stegorute eee vena Stes al bavi per ene tes sadam inephatatoen seep ee ene sates a Pilléshalozatcstcsin dllé tn, seabad kins ” Ketststes ae) heey, a legkordbban kivdltségokkal fel pe tartozott a mar emlitett Esztergom és Székesteherv ie, Fea lost fagaat szckhelye, GYulafchenar, valamit Seer ene eee sefomarom, a kesdbbiekben puspoki fennhuasedg ala Leal pie send ae ran roi teleplesként tatotak seamon Nagysesbon ts verte ak fan levé penzverdkamarai székhelyet, Besztercét. A seni lee panzvetkamara sektiyet Bett A ton epee an eegi ime visel6 Bla kdly lsd ekceeen Neprinete a varasd telepesek (oapese) bash, vegrendcloned sane fretési & kolt6zési KivAlts4gait. 1252-ben a horvat-szlavén bin volt az, aki a orasi hospeseket felruhézta Zégrab varos privilégiumaival r faz Anjouk idejon sedmos varosi Keil Kerlt livsira, ete a toribbi privilegiumok allands és fokoratos hotésere. Foben az iden vil Mints KereskedSkSepontts Buda, (Skes)Fehérvi, Poxsony, Sopron, Seoged reifassa, not a jelentaége Lécaének, Birtfinak, Eperjesnek, Nagyszombatak, foabbaEndeyben Kolozsvénak Gs ttre elt Ista fone Brseonak Wdlavénial Kapronca Kirdly privilégiumokban résceslt, 1356-ban Zageab ficitadgait adomdnyozta a kordbbi mez6racosnak Nagy Lajos 7A varosok Kiln csoporiétalkotak a binyadrosls KOZiNUK nem egy mA az Arpid-kort6l kezdve a nemesfém felszinre hozataléra,telepesként behivott ide- Pinydszok Kivalsagolasaval vAlt kia tobi telepalés Kezil. A XML scfzad- Fey ayertek Kirdlyi privilégiumot Besctrcebinya és Selmecbanya, Erdélyben Rudi és a mar emlett Bescterceezistoanyssza tz Anjouk gazdaségpoliticajinak Kovetkertsben a XIV. szézadban — a binyészat jelentOségének megnovekedésével egylitt — egyes érclelbhelyek vide Kének tovabbi telepesekkel valé benépesitése és kivaltsgokban val6 részesitése ‘a kordbbiaknél is j6val fontosabba valt. Ekkor lett a selmecbanyai banyavidék sdgaikat a kieslytol siumaikat igyekertek. may . vyekeztek megujitatn I tlepésck Teak croporiostisa”() is eli a vros\ elepilsck kategoniinak meghatirzsssban rel Buk TMSIaL Seb ul magyar hereskedGvicosokrl”(Pozsony, Sopron, Buda, Pest, Negyseombal, cs, Epes): puspoki & egyhaei alaptvannyal rendelker5 virosokesl(Esaergom, Gy Plc Eger Zig, Setkeschervr, Nogyvarad),binyaviroskes (Bestereebinya, Kormocbs aya, Seca; nagy mez6varosokas(Serged, Debrecen, erly virosok6l(Kolozvé, Negysecben, Bass, Beoterce; fide virosokrl () (Kass, Bir), a mar szabad Ky sneckénrssimon tarot LSesével és Epejesel" (L, Pourquey 6p) Megiegyzend6, hogy Fasorolisbanszerepi6vrosok szima 25, a2 gyes elemaésekben pedig clykorolyantelepisek (Gyula, Gat) is beekerdiek, amelyek az clocteen emlttek ko2tt nem Kerilnck sb @ A XV ezkzadi varonpeivilegismok tartalmaziajogok ,bGvitescben” a XIV. szad els (ben Folenthesik — a XIN szhzactsl mic jlent8s hetivirok mellet — az orsigos vésirok enge, ‘iyerise (pl: Sopron — 1344, Pozsony — X34, Kassa — 1247, Besterce — 1959) L- en Figedi 246-247. p. 6289. p. acesterrel egylitt polgéri személyek itélkezte a mol pul jog! Kivaltsdgolt varosok in ee erin ee eno osok; a in. tdriok rosok olga 4 oan Se a tartoztak a XV. szézad kinepen Bi a iy kival pa, POF sat, Sopron, Bartfa pall eee Kasse Poteg ide sorothats még az 1435, evenyeees o oa S. evi 1. trvenyoen ki kee ben és taenokt eke még szabad is emiitett Szakolea, bar Il, Ulaszl6 1514, ‘vi VIL. dekrétuma ,a kirdlyi wepen kapott yebet oz tartoz6 jOszAgok” kozit 1 spe Kapo ek OK" KOH szabad vos" hem canoe aan pal Tekin scey : Spey saeein Harmaskoeyveoen om szteleptilései endi jogszokasok vars ; Taz nyolcadik: etmbanitg P sects mi ogezohook vrowokhalkapesoltos, AVI aebad lotr Meat ‘sainak jelen- gt A varosok altalanos isme a. sabe ebbvitelforumaik aapjén, ket csoportba sorola, Megkilonbs a 1325-ben as ig szmeves lente joan ala alka scemdlynt op Bess Mit skirdlyi tarmokmester joghatésiga” alé tartozdakat. Az els6 caoport ant Fon shi Ergot, Ut, mig ‘odie 5 cee tak a sdbé- S 1526 elétt, a felsdszinti birdskodas alapjan kialz itt csoportositas mellett, infoldestiri a gyakorlati, mindennapi let, a gazdasag és a politika kézés szempontjai alay ~ feae jai alakutak kilnbo76,srorosbb,lazabb emységet alos Sa 4 Bocnyes érclomber exck Kizé sorolhatGak ur 160-25 6veoaiy at NEE tres Tacos rodalom tilnépesedett terileteirdl a Szepességbe bekoltOzot, németil beszéls, we Tess ae leer Ferien inde Wirn Sree + at jae jorlisinak, a szabad binivélasztsnak jogét. V. Itvin 127\ben 24 vérest Errttsdgolt 6 ezzel a telepiiléseket zért egységbe (provincia) fogta Gssze, amely- fic aps pikktepona Lee et. A Klspoal oy Aejouk bins meses f jelentke- Turzben azonban Zsigmond kirdly a 24b61 13 varost, valamint még Lublot, irumdnak Gnendat é Podolint elzalogositotta Lengyelorszagnak, és ezzel esak 11 szepest ‘inyszint sear viros élt tovabb a magyar uralkoddk fennhatdsaga alatt. (Az elzélogositott sarosok 1772-ben, Lengyelorszag felosztésakor, a Habsburg Birodalomhoz, maja ly jogha- még ugyanebben az esztenddben ismét Magyarorszghor. kerltek.)* Gees — ee SRE itt ge 72» pasiner te lost vee tana cu pols ct, Pssnybl, Spm & Nagy oe rE ey Pagedt mr feleoutl freak teint (Fuge 29525.) Sa a ee E , pondat | SAT 1119p» Hee CH 100525, 6 Gr a utan, ayehhek 218-219. p Sere Mien? 6a, Caf Moraoszig i aticerne kaplan, i fee Maen etc vir, Nagyzonba, Sake vio, Vlas Tre vel fog De vied (1 SMT 1 131. p, iletve CIE 1000-1526, i torvénycikkek 240265 P) Tr Uiisls 1514. evi VIL. dekrétama ugyan hiényosan szerepel a2 SMT L 163 pon tum szoveget 1 még latin é mogyarul CIA. de a nyole _gzabad virost és Szakolst felsorolja. A VIL dk "3000-1526. évi torvenyek 708-708. p. 390-991. p. ic adatain bilmenden a szepesivirosokrsl még Kosiry 1979 373-574, P pr eszltsenfogalkck a 24 vos, ava are ogy 9s erinel Kerdbbra tehet (382-333, p.), de a 2 véros elne erect cl horn tan. A ign quaine cinta” alek 6S fa 1344-bél van adat (1. Fekete Nagy 1954 336. p)abszolutizmus id nye Be inoacre Kilews 0 A vérosokat a megyék terlletébe rorvai wvasztott varos — Buda, Pest, Kassa, Py I olvavarad, ZAgrab, Temesvar, Nagyszebe ssa, Pozsony, Sopron, lrvat Rae er a angaonag ae ete meg trl ime ee Bia vt cn eu san hanna lorvat- stymint Horvat-Szlavénorszagnak voltak a kizpontjal aes Mok a Lutan, A varosok 1870-1950 kézott Graly- sl6zat, rendiség, a rendi eljogok megsziintetésére ugyan az 1848. évi torvény apkori fordbbra is haszndlatban maradt, Nemesak a kiegyezést megelelg korszakban agolta tartottak meg az egykor szabad kirdlyi vérosok cimtiket és tiintették fel neviik wt Sza- mellett, példaul az 1863-ban kiadott helységnévtarban is, hanem a neoabszolur alkot- tizmus idején a privilegizalas is tovabb folytatédott. Igy kapott példéul 1851-ben Sraszvaros, 1857-ben Kecskemeét szabad kirdlyi varosi rangot, és folytattak tar nellett alasokat 1863-ban Nagyvérad, valamint Versec kivaltsagolésércl. Az 1870-ben, mez6- && 1876ban és az 1886-ban megalkotott torvények a varosi torvényhatés4gok taxds Gabilyozésa sordn a telepiilések egyes kategoridjanak tj elnevezést adtak, de Ado = tarténelmi muiltra utal6 szabad kirdlyi varos megielélés mind a hivatalos hely- Svettel égnévtdrakban, mind a térképeken (bar ez utdbbiakon nem mindig kovetkeze tesen) 1945-ig mégis fellelhets.” en és A varosi térvényhatésagok szabalyozasara a dualista kor ak — fSként a jogi, a kézés tigyekkel és a nemzetiségi kérdéssel foglalkoz6 — orszaggye vellett ‘elészér csak 1870-ben hoztak térvényt. A kéztérvényhatésgok rendezésérS1 jaés XLIL térvénycikkben a korabbi szabad kirélyi varosokat az, Onall6 torvény- selés 526 soroltak. A torvény értelmében ezek mellett még tobb telepiilés torvényhatésag lett, igy példdul Nagyvarad, Zilah, Gélnicbanya, a XIX. szdzadban kivaltsdgolt Kecskemét és Versec. "A fentieken Kiviil rendezték az erdélyi varosok jogallasat is. A szabalyozas en, mig a kordbbi kivalts4gos mez6vrosokat térvényhatésdgi joggal fel, a hdrom nemes varost nem. A szabad kirélyi vérosok ugyancsak téségi jogot nyertek, de a szész vérosok lemondtak az Onallé torvény- TEAS. XXL. tc, részletesen nem rendelkezett ugyan a szabad kirdlyi vérosokr6 fogalmukat Aint Kovligyeit ,minden mas torvényhatisigt Oggetlenil” ints, andllo kéxtOr hatérovia meg, $26lt lakossigszma alapjén a varosok hérom csoportér vala- rendjrl. (L. CIH 1836-1868. évi torvénycikkek 246-248. p.) iytartétandcs alatt All torvényhatés4gok C. csoportisban sorala tmegemiitve sorukban Kecskemétet, amely 1857-ben kapta privilé Teivéliaigolsirol mr 1848 cot flytak targyalssok, & bir végil 1857-ben a IkévetGen sem Kerilt ki a telepilés a varmegye fennha- Versec esetében arra utal, hogy @ szabad kirilyi_vérosi bbe, Ebbe a kateg6riaba tartozénak sorolja fel Zilahot Kovetkeztében kerilt a Helytartétandcs fennhatésiga ald 89.ik fog Korean BOk fey. filonal. Teak a a iktar boztets telepu pont sgetlen alkoz6 anya- la sza- dapest varos faros- 7 évi P). Lp) oe Be Pd én tor sun: eny fe fot ten ak ik amelyek torvényhatésdgi jopot ba eok “rile k (példdul: Zeng, Kap amelyek melte t kaptak, Zagest " te) gajot 6 Zimonyt pedig csak 1498 ben a Az 1886-ban Kialakitott varosi struktura meghata F076 maradt 1920+ig, ami Fee IG ar A#DOL legllenibeebb vécceotnale Sesame kor gon kiviil icokon gyarorszégon Kivilli terilette, az utodalies Magyar aja, Debrecen, Gye Hina aalamokhor Keri. Az 6) hatch Baja, Debrec tezGvésathely, Kecskemét, Miskole, Pécs, pe ry Senet Suthesichérvis) trees sethely, enmokho Caco, soe aOR JOR wok gy tna petek is votak, a2 jelentete, hogy nem egy, résren Magyanonen pata medpet maradt megyének a székhelye i ar Gf ven en eyarorsag ha Az orseae teruletgyarapodisa kovetkertében dttenctlog, ones Meg aor gighor csatoltak Kordbbi tiz tarvényhatSadg Jog vieet Kane tne, Komaromot, Marosvasarhelyt, Nagyvaradot, Szabadkit, Szatmarnémetit, Uy déket, Ungvart és Zombort. Mivel 1942-ben Kaposvar és Szombathely is elnyerte Srorvenyhat6sigi jogot, ezt kévetden, 1045g, Budapest melt, meg 22 toe Senyhatdsdgi jogs varosa volt az orszdgnak® A torvényhatésdgi jogt varos jogallését és fogalmat a 143/1950. (V. 18) MT. szdmii rendelet sziintette meg. Ennek értelmében az e katep6riaba tartoz6 telepilések 1950. jtinius 15-ével, a megyei tandcsok felallitasaval elveszitették Korabbi jogallsukat. Ext kévet6en szervezetileg megyéjik terileti hatéskore ter it ki ezekre a varosokra is. A f6varos mellett 24 ,xdzvetlen megyei tandcs ald Fendelt varost” és 29 ,,jdrdsi tandcs alé rendelt vérost” jeldltek ki Adatbazis ‘Az ot maramarosi koronavros (1329) Huszt Visk Hossztimez6 Sziget Técs6 ra kézotti, a teriletvaltozasokat Kévet6, Poldskei 29-30. p. ‘ML. Torv. és rend. 1950 316-320. p- Magyarorszghoz. Kerilt varosokr6l | a1V. szazadra a Kérpat-medence « Ugy tinik, hogy a viligi és az egyhazi igang tkeztében, szamos esi aaah sxére kiterjeds ats parhuzamos en szamos esetben megfleésck vannak a Fort sli ate fosperességek terete kézGtt.Torténéseeink Wbaagésen,flfons eserik abban, hogy a kirélyi megyerendszer felbomlésat kovetSen ki- jot ges kon tert valtozAssl nem jértegydtt ssrenet avn tal szervezett krSlyi megyék foldrajzi terletének és szmé- Mpatiozssival kapcsolatban 38 t0bballaspont ala i rok mee torténészeink, akik a megyerendszer elGzményének elsédlegesen geo és 012 Ilésterleteket tekintik, amelyek kézpontjaban a nemzet- se Sart alltak, & a vérak hal6zatinak kigpitését részben mar Géza fejede 10-205 Koro iouke Et eneben 9 megye teal mencnegeoen Lee szilésfoldekkel hozva kapesolatba, a felosztés alapjénak a hegygerin- si 2 folyévidékeket tekintik, 6 a folyk Két partjan Kialakult megyék pu ser hiviak fel a figyelmet. Killin jelent6séget kapnak a hatérok védelmében Sitos azerepet jatszott tin, hatirovrmegyék, amelyek kézponti foldvarai az AUiebsl kivezet6 utak mellé épiltek. Ezek egyik hatérukkal az orszdg, belse- Shen ev6 varmegyékkel érintkeztck, bels6 terietik egy-egy stirdn lakott nem- Sie szillésteruletet foglalt magaba, mig a mésik felUk lakatlan vagy gyéren ‘ott volt, 6 az orszag hatdrdval vagy bizonytalan terilletekkel érintkezett vAz e felfogas lényeges elemeit megfogalmazé Gyérffy Gyorgy akkor, ami- Jor a2 Istvan kori varmegyék sz4mat dllapitja meg, 48 kirdlyi varmegyér6l tescél, amelyek Kéziil, véleménye szerint, 24 hatérvarmegye volt. A varmegyé- en belli kisebb ,,xirkeriletekrél” (példaul: Urhida) szdlva megallapitja, hogy eek vagy elsorvadtak, vagy késdbb esperesség forméjaban (példaul: Vaty, Kepuvér, Sasvar, Heves, Pata) maradtak fen, illetve maguk is megyévé alakul- futtak. I Istvan uralkodésénak masodik felére teszi Gyority Gyorgy az dssze- fagg6 terilettel nem rendelkez6 hatérispansagok kiépitését. A Vag vélgyében dhhez Bator Boleszi6 témadésa adta az inditékot, de alakultak hatarispansagok a Dundntilon (Karak6), a Drévatél délre (Kovazd) és Erdélyben (Marostjvér) is A megyék Kiil6n tipusdnak tekinti az erdduradalmakat 6 az erddispinsagokat, amelyek Keletkezési idejét a XII. szdzad végére, a XIII, szézad elejére teszi.” Gyorffy Gyérgy véleményével ellentétben Kristé Gyula nem fogadja el a nemetségi teruleti felosztast a varmegyék el6zményének, és a ,.német ihletésti” megyerendszor alapjai megalkotdjanak kizérdlag |. Istvant tekinti, Felfo- lyozza a megyék jellegének, teriletének iddbeli valtozasat. Véle- szerint I. Istvan uralkodésa alatt a kirdlyi vérispinsigok megszervezése ot az orszég nyugati teriiletein, a Dunéntilon és a Dunatol északnyugatra kisérhet6 nyomon. A Karpat-medence keleti részeinek, Bizanc kkorai kialakulésérél, szervezetér6l |. Gydrfly 1977 191-210. p ak a varmegyerendszer kiépilésének kordban, hanem az egés2 kzépkor folyaman Engel szerint »a legeldkeldbb ispénsigoknak ... a katonailag legfontosabb hatérmenti fekinteth, Kilondsen a nyugati és déli hatéron fekvdket”. (L. Engel 121. p.) © kori virmegyék szdmanak tekintetében GyOrffy véleményéhez ll kozel, i lehetséges szimukat, utalva arra, hogy nem minden vérnak volt megyéje. ‘majd a Xl szdzadra 72 korilire. (L. Engel 120. p.)Ree tes urn. Bevis (sal cheer Bea ayes Pears Lecbet na Bemtieg rence: Pipiteaiment a Ee karat meaner freed darcyat fab reaoét Beles. 6 egyetlen idé- grav, mae 9 memesi véemegyek, a fent jlze germs “Duna vonalatél északra elteriilé videkein efron ee ine Ainge Falmaciaban, valamint a esak iddh aes aMaBY; ban, Dali: i legesen Magyarorszaghoz. kap- {snesiBtTG bansdgok teruletén nem Kerilt so. alts cmegyck & @ XIUXIV. szazad kézitt fenndllt varispansdigok mellett A ets: szerocetben élsk egyes, a prvilégiamaik alta erzefeljogostot sat SESkumok. A teriileti Kildnllist is biztosit6 kivéltsagokat rendszerint RN sészettl privilégiumok elnyerése (a varmegye joghatésaga helyett énall6 pss, a fellebbviteli forumok kulon szabilyozAsa, az onallé igazgatis ki- bie mak Joga, 82 adzas alGli mentesség, vagy annak Killin szablyokkal anersn, estenkent seabac végrendelkeze jop) elzhette mes, A s2a- J ot bztoat 6 ezel a Kozbsegte érvenyes, a nemes joglashor Kore pa eslisigok mellett a prvilegizaltakat sajtos,irésban is szabélyozott, rend Bit ad6zsi, Katondskodési Kotelezettségek terhelték. A fentiek alapjén kiala- es tudattal” rendelkez6k privilégiumainak részletezése helyett e2. esetlben Mifeltsigoltak elhelyezkedését, terileti sajstossagaik fldrajzi alakulését kell ban vizsgélnunk. "A szabad Kirdlyi é kivéltsdgos varosok targyalésa sorén mar sz6 esett a _qussigteriletére betelepilt sziszokrél, akik 1271-ben nyert kivaltségaik révén, uy vérosukkal, 1412. 6vi elzalogositésukig, énall terileti egységet alkottak (LIni- resis Saxonum de Scepus). A szepesi szészok egyeteme, élén a szasz grofnak ezett eldljardjukkal, megkisérelte a Magyarorsz4gnél maradt 11 varos kivalt- tovabbra is megérizni, azonban akkor, amikor 1465-ben Matyds kirdly a grofssgot” Szapolyai Imrének adomanyozta, aki egyben Szepes varme- sks fGispani cimét is viselte, torekvésiik egyre kilatastalanabba valt. ‘utdn, 1531-t6l, a Thurz6k viselték a cimet, majd a XVII. sz4zadban a ik. 1636 utdn Csdky Istvan végleg felszémolta kiiléndllasukat és beolvasz- 11 varost a varmegye teriiletébe.) Szepességben a XII. szézadt6l ugyancsak kiilin teriileti egységet képezett landzsdsnemesek dltal lakott vidék. IV. Béla 1243-ban kelt kivaltségleve- ztositotta privilégiumaikat, de a tiz lindzsdsok széke (Sedes decem lancea- a_,kis megye” elnevezés csak fokozatosan, a XIV. szézadtél amely Szepesvaralja és Popréd vidékén, a Hernéd és a Pop- magaslaton volt, 15 helység lak6i alkotték az énéill6 torvényhatdsé- khely kézponttal. (A szervezet 1803-ban széint meg)” whatésSgair6l rovid attekintés: Kosiry 1970 372-374, p. A szepesi szdszok ‘véleményeket részletesen dsszegri Fekete Nagy 1934 39-47. pA foko- ivaltségolisrot : ‘ir Kormendy is (1 308. p). Ugyancsak a kivaltsigokré! p. és Homan-Szekfii Il 128, 130. p. - Weber. Az egyestelepiléseketrésletesenismerteti Fekete Nagy 1934 kr6l” ugyancsak részletesen Fekete Nagy 1954 253-301. p. Fekete zsésok telepiléseinek szima kezdetben fokozatosan 29-re nétt, 105set (Hon. ta nevet jatt igaz- 6 telepei vidékén epitésiik Matyés elszegé- \ pestis- pgosités ségekbe legko~ at Kato- galatot, ul a X. te Nogy piles sub { helyek 1 telepitették ket tak Wetaran, Vaty mellett. Ezeken 7 16 eee nya varme- 4 korabbi, Bihar vérmegyéby Ati) n Sasvir kémnyé) Igy Som if a terilleteken énai re, de ell 8 370" ‘an kerilt sor. Feltehe sles a : te‘ erltek Erdély déliteruleteire, A Bese eae at ekelvnid,Telegdeleplesnevek sey gn meee Kos kn pl cet asco Pane sala egyhon ten plerliee “A relegd I, szdzadban mér a késdbbi Maros- és Udvar- eeek teriletén taléljuk. Az uralkodok altal ¢ reper uk walodk das Kirpatmedonce Foy. szAzad el6tt hérom nagyobb egységbe sooreotn ee ee Vidéken. A pe Ita. az ugyancsak ezen a vidéken 616 sziszokat, & adomanylevelével kiilin szész terrlGriumot alakitot i Kissa, hogy Kaloniéle ,nemzet’-hez.tartoz6, a sedezoktdl eter pallies nepek 1a szdszok Kézigazgatisi egységeiben élhessenck. Ekkor kezd6dit meg a sczke- iyek dttelepitése eredeti erdeélyi terileteikrsl Erdely koleti peremére, a Gyergy6i. 2 Csiki- & a Héromszéki-medencébe. A késsbb kialakulo, Héromezéket alkoto székek nevei — Sepsiszék, Kézdiszék és Orbaiszék — és a szisz vidéken, a Nogy-Kiikiill6t6l détre felttiné teleptilésnevek azonossiga (a késdbbi /Szész/ sebes, /SzAsz/kézd és /Szdsz/orb6) egyértelmien utalnak a székelyek egykori lakohelyére. 1241 utén IV. Béla a Nagy-Kikiillé videkén, a Medgyes komnyékén maradt székelyeket is kivonta a szdszok f0ldjér6l, ugyancsak a fenti teriiletekre. Végiil V. Istvan 1271 tajin — igaz. ekkor mar mas okok miatt — az. Aranyos 6 a Maros kézétti terileten telepitett, a tordai varbirtok elpusztult falvait népe- sitve be kézdi székelyekkel ‘A kezdett6l fogva kilonféle kivaltsgokkal £16 székelyek dnall6 igazgatési szervezetet is alakithattak, Az altaluk lakott teriletet a XIV. szzad elott terra- nak, districtusnak vagy dioecesisnek nevezték. A XIV-XV. sz4zadban Kialakult igazgatési egységeik szék névvel val6 illetése szsz. hatdsra utal. A rendi fel6dés eredményeként 1437-ben megfogalmazott harom nemzet uniéja (confoederatio frium nationum) a magyar nemesek mellett a s2ékely 16f6ket és a szasz el6keloket foglalta magaba. A harom nemzet kézil a székelyeket a hét szék egyeteme fosta assze, amelyek — akér a magyar varmegyék — nem egyszerre jottek etre, és terilletik az id6k sorén tébbszér is alakult.” A legnyugatabbra levé, Kilén elhelyezkeds Aranyosszéken Kivil a tobi s2ék egy tombot alkotott és alkot Erdély keleti peremén. A Készon- és Gyergy6- fidkszéket is magéba foglal6 Csikszék kézpontja az Olt medencéje kéruil alakult Ki Az eredetileg éndll6 Sepsi-, Kéadi- és Orbaiszékeket a XVI. szzadt6l kezdve Haromszéknek nevezték. Ennek teriletén beliil Mikl6svar-fidks2ék alakult még Arpat-medence déli és keleti FA ethciyelaooasefogalan , Makai 53-59, 79, 124134. p, vlamint az Er Tée voratkors Fee ee tcl becepilesikol és serverstiksls261 Estar is 186-138, 19. p ‘Az 1437. 6vi unio szovegét |. MTKK 268-274 p. 107set (Hon. ta nevet jatt igaz- 6 telepei vidékén epitésiik Matyés elszegé- \ pestis- pgosités ségekbe legko~ at Kato- galatot, ul a X. te Nogy piles sub { helyek 1 telepitették ket tak Wetaran, Vaty mellett. Ezeken 7 16 eee nya varme- 4 korabbi, Bihar vérmegyéby Ati) n Sasvir kémnyé) Igy Som if a terilleteken énai re, de ell 8 370" ‘an kerilt sor. Feltehe sles a : te‘ erltek Erdély déliteruleteire, A Bese eae at ekelvnid,Telegdeleplesnevek sey gn meee Kos kn pl cet asco Pane sala egyhon ten plerliee “A relegd I, szdzadban mér a késdbbi Maros- és Udvar- eeek teriletén taléljuk. Az uralkodok altal ¢ reper uk walodk das Kirpatmedonce Foy. szAzad el6tt hérom nagyobb egységbe sooreotn ee ee Vidéken. A pe Ita. az ugyancsak ezen a vidéken 616 sziszokat, & adomanylevelével kiilin szész terrlGriumot alakitot i Kissa, hogy Kaloniéle ,nemzet’-hez.tartoz6, a sedezoktdl eter pallies nepek 1a szdszok Kézigazgatisi egységeiben élhessenck. Ekkor kezd6dit meg a sczke- iyek dttelepitése eredeti erdeélyi terileteikrsl Erdely koleti peremére, a Gyergy6i. 2 Csiki- & a Héromszéki-medencébe. A késsbb kialakulo, Héromezéket alkoto székek nevei — Sepsiszék, Kézdiszék és Orbaiszék — és a szisz vidéken, a Nogy-Kiikiill6t6l détre felttiné teleptilésnevek azonossiga (a késdbbi /Szész/ sebes, /SzAsz/kézd és /Szdsz/orb6) egyértelmien utalnak a székelyek egykori lakohelyére. 1241 utén IV. Béla a Nagy-Kikiillé videkén, a Medgyes komnyékén maradt székelyeket is kivonta a szdszok f0ldjér6l, ugyancsak a fenti teriiletekre. Végiil V. Istvan 1271 tajin — igaz. ekkor mar mas okok miatt — az. Aranyos 6 a Maros kézétti terileten telepitett, a tordai varbirtok elpusztult falvait népe- sitve be kézdi székelyekkel ‘A kezdett6l fogva kilonféle kivaltsgokkal £16 székelyek dnall6 igazgatési szervezetet is alakithattak, Az altaluk lakott teriletet a XIV. szzad elott terra- nak, districtusnak vagy dioecesisnek nevezték. A XIV-XV. sz4zadban Kialakult igazgatési egységeik szék névvel val6 illetése szsz. hatdsra utal. A rendi fel6dés eredményeként 1437-ben megfogalmazott harom nemzet uniéja (confoederatio frium nationum) a magyar nemesek mellett a s2ékely 16f6ket és a szasz el6keloket foglalta magaba. A harom nemzet kézil a székelyeket a hét szék egyeteme fosta assze, amelyek — akér a magyar varmegyék — nem egyszerre jottek etre, és terilletik az id6k sorén tébbszér is alakult.” A legnyugatabbra levé, Kilén elhelyezkeds Aranyosszéken Kivil a tobi s2ék egy tombot alkotott és alkot Erdély keleti peremén. A Készon- és Gyergy6- fidkszéket is magéba foglal6 Csikszék kézpontja az Olt medencéje kéruil alakult Ki Az eredetileg éndll6 Sepsi-, Kéadi- és Orbaiszékeket a XVI. szzadt6l kezdve Haromszéknek nevezték. Ennek teriletén beliil Mikl6svar-fidks2ék alakult még Arpat-medence déli és keleti FA ethciyelaooasefogalan , Makai 53-59, 79, 124134. p, vlamint az Er Tée voratkors Fee ee tcl becepilesikol és serverstiksls261 Estar is 186-138, 19. p ‘Az 1437. 6vi unio szovegét |. MTKK 268-274 p. 107sre vltorSsok mele tani el are i, hogy az Adena b wt eee igazgatis! egységekben €16 erdelyl sedszok tee ovat 8. A sziszsig politkai egyesilése 1486-ban fejez0- Gott be, amikor vezetéjiiket, a ,szebeni grotot” (ispént), aki egyben szebeni pol gdrmester is volt maguk Kozil,szabadon vélasthattsk meg” A kézépszinta igazgatas 1526-1876 kozétt a mohécsi csatavesziést, illetve a Buda t6rdk kézre kerilését Kovet6 idGszakban 2p orépszintd igazgatés legfontosabb egységei tovabbra is a varmegyék marad~ tak Bay résziik a hodoltségi teriletkiterjedésével tartosan t6rdk megszallas al foralt bar a t6rdK célja nem egy-egy megye meghéditisa volt, hanem mindig, Arakat, megerdsitett helyeket, varosokat és az ezekhez tartoz6 falvakat, vala~ fun hatérukat akarta elfoglani, Ezért szSlnak a bekék szdvegében is, egészen 1699-ig, a varak hovatartozésrdl. (A tordk hédoltsdg, névekedésével az orszdg Driva-Duna vonalatél délre fekv6, majd kézéps6, alfoldi és dundntuli vidékeinek megyéi veszitették el yorsbbi kereteiket, Teriletiikon fokozatosan wi, a sajat igazgatasi rendyikhoz igazodé beosztist alakitottak ki a torokok. Az egy-epy terlet kézpontjt is jelen- {B legfontosabb erdditések elfoglalisa egyittjért az ij Kozigazgatési egységek Klakitdsdval. A tdrdk kizignzgatds nagyobb egységei Magyarorszagon a vilajetek soltak, amelyeket még kisebb kozigazgatasi keriletekre, szandzsikokra is osztot- tak, Buda elfoglalasAt kévetsen kerult sor a Bruiai vilajet megszervezésére, ame- Ipet 1552-ben, Temesvér eleste utén, a Temesoiri viljet kialakitisa Kovetett. A tuendtéves habori alatt elveszett Eger is ujabb vilajet székhelye lett (1596). Gy6r w rovid, 1594-1598 kézotti, térdk megszAllésa idején — ugyancsak kozpontt Ott be a térdk igazgatisi rendszerben. Kanizsa vardnak elfoglalésdt Foverden (1600) az ett6l délre, az Unaig, terjed6 terlletet ennek a vilajet koz~ pontnak rendelték ala. Az utolso nagy héditasi hullamban, 1660-ban kerilt sor Vérad elfoglaléssra, amely az Erdély hatérdig terjed6, tiszéntilt tordk kézigaz- gatés Kézponija lett. Az 1663-ban tordk kézre kerlt Ersekijofrt mindsiteték egy ‘abb vilajet székhelyévé. ‘A torok hoditastol nem érintett aArmegyék hatarai 1541 és 1699 Kozott a kirdlyt MagyarorszAgon éppen vigy, mint Erdélyoen ser valtoztak lényegesen. Az adott korszakban sokkal kisebb jelentdsége volt az epyes ‘megyék hatédrai esetleges kor- mint azoknak a politikai dontéseknek, amelyek egyes megyék tert ’a Kirdlyi MagyarorszAghoz,iletve Erdély fejedelmeinek fennhatésigshoz ivéltsigaikrél 1. Makkal 60-80, 135-153, 164-165. p., Mak- jdiéke (Kirdlyi és Radna) helyzetérél, a szdszok illetve 553-555. p. ‘szovegét 1. MTKK 145-147. p Tepin (comes Saxorum) néret mepielelje volt a yszebeni 04" ne Graf, Az éeszetéteben szerepl6 srl itt a comes fordits- (L.TESz és Mollay 294-299. p. is) 109sit modositésokrél rai akkor is kovetkez= amen emir vealetk akon nny exe te at lope va ae, 8 8 nyaben 1 oe el. tgy pelaeel 161 format Suan bokkan fl 18) BO er Er ba aid IS past varmegye 74 Pee ket megyerent emi 2 Dna bal pain fo ényben meghataroztsk, ety evi torvenyben meBhats bor mr a NSO 6 ork Kiizése idejée eB” vassal nak ee abban, a varmesyel tse SY Fe Wy patarozott arrOl, ROBY tan feltint tarrol, b oe Erm mesye eye 1 fori nadort tekintse fSispaniana fet Monies ela Fer véemegye emitet micilete, azaz a2 egykori Soltiszék Te de varmegyéher. kapesolédott : et wires es ager varmegye Dundtol belette (Oke terileteihez aon eae artk bods Kovetkezien,RESSH meee Kiils6-Sz0l- hasnt vena is, LaKsinak igazstgszolgalatésa ugyanie ES ‘varmegye nok mes Ao) és a tbe Kidz ulin az egyKort Kuls6 Szeinok var sstae, Heves varmegye tszai jarésév alakelt set fia modosult a szlavéniai Kérds varmegye teri Tslakulo Varasdi hatérOrvidékhez kapcsoltak, mig jit, birsskodassr6l Kézigazgatast €B) torvényhatOsagat érintette a a Kévir ald rendelt, bizonyos, Killon szabadsagiogokkal él6 népek teriiletének Sie, A flyamat lezérulésaként a XVIL, szdzadban Ké2ép-Szol- éb6l kivalt a fenti teriilet és Kévir vidéke néven Onall6 torvényha- Z i os ie acto r6l |. a MagyTért 3. vonatkoz6 fe} a eri tk a Cae we 2 es 576-577. p,, 618-619. p. és 626-627. p.) 1000-1526, évi torvénycikkek Pest varmegythez valé utalésérd! » Kiils6-Szolnok vai ' rl a 1965 LIL te (L CIE 1526-1608, ei teriletének valtozdsair6l 1. még Pesty 1689: DOL te. (L. CIH 1657-1740. eviPoca rtésan tordk megszéllés alatt volt meg, wn, a arevaliozot. Nt megyek ogy részének terete jelent6s Freer mod piltozisok egyik okt maga a kurldeaibéke szévege hordta maghban, Donté Hee nr edmthyeccts upp ohana ites hat magn Din ay megye Nhely szerint a Bans4g véltozatlanul torok kézen maradva, a ket biredalom Oran Biiaurvonalst ezen a terilcten a Marce é& « Tine vereine ee faeeiens igy elev’ lehetetlenné valt a XVI. szazad elejéig a Maros két rae fekvs wad és Csanid Mohics els 6 ‘i a yk, A ics el6tti dllapotban val6 visszadllitasa. Mindkét ‘negys megye teriilete 1699 utén csupén a Marostél északra huizédhatott. A Szdva és azonban ie aT a az Una hatarfolySként valo kijelilése az egykori Zagrib megyének az Undtdl Pao i fekv6 sivjst, valamint Szana, Orhése é= Dubie megyéket a Tordk Biror Gea dalomhoz kapcsolta. Belgrad eldterének biztositasa miatt pedig az eredeti Szerém jén meg emegye helyredllitésa volt elvben is lehetetlen, Bae ‘A béke szévege mellett az egykori megyék régi teriletének visszadllitisat i hopy pefolyasolta még az a Koriilmény is, amely a tordk elleni védelem édekében Bee te ujonnan é uj helyen kialakitott Szlavonia és Horvatorszag teruletén hatardr- aaa sidéketAlitott fel. A katonai igazgatas alé kerilt terdletet természetesen csak a2 eaykori polgari megyék rovasdra lehetett kialakitani. Ennek az uj rendezésnek heaters kovetkeztében a Drava—Duna vonalét6l délre lev6 vidéken csak bizonyos iron megyék nevét tijitottak fel (Szerém, Verdce, Pozsega, Kérds és Zagrib), de teriiletik ees teljesen megvaltozott az 1526 el6ttiekhez képest, A teriileten elvesztette Baranya os yarmegye a Drava-Szava kézén levé részét, mivel ezt Verdcéhez kapesoltak, és x ég a neve sem maradt fenn a Mohécs elétt ezen a vidéken létezett, egyik leg- sb kiterjedésti megyének, Valkénak. fegvaltoztak a leghosszabb idén keres2ttil tordk megszallas alatt volt bécs- gyék hatérai is. Az északi hatéraval kériilbeliil a BajaSzeged vonalat Bacs varmegye kialakitésa, a tertileten egykor létezett Bodrog varmegyének ét eredményezte, illetve Csongrid varmegye is északabbra, kisebb szorult™ "1718 utdn, a pozsarendci békét kivetden a Banség kiilénkormadnyzat ala keriilése, a polgari varmegyék kialakitésdnak 1778-ig val6 halogatésa a XVI viszonyokhoz képest teljesen tij helyzetet eredményezett. A Duna vona- in Bacs és Bodrog virmegyével kapesolatban tabb utasitis is foglalkozott wijiszervezé- yyben 1723-ban jelent meg, el6sz6r, hogy Bacs varmegye joghatésagat makodeésé- ben ne akadélyozzik. (L. 1723: LXXXII tc. CIH 1657-1740. évi torvénycikkek p) A két kordbbi, onallé virmegye végleges egyesitését, tabb korabbi, az onallség, irényul6, hidbaval6 kisérletutén, az 1802, 6vi orszaggyiésen hatéroztak el, hivat- ma, hogy Bodrog virmegyét mar rég Béccsal egyiitt igazgaték. (L. 1802: VIN. tc, 5 évi térvénycikkek 284-285. p.) hogy a tdrok kitzését kévetS idészak teriletrendezései sorin a kérdések egy illetve a korményszékek utasitésai szabslyoztsk, és csak ritksbban szi- Mivel mind az utasitésok, mind a torvények végrehajtisa is leg- ‘magéra, a szakirodalomban hol az utastis kibocsétisinak vagy az itésének détumsho2 kotik a terleti valtozssokat, hol pedig a sza- ‘val6 atiltetésének idépontjt tekintik mérvadénak. A fentiek tanulményokban, iletve az dsszefoglal6 munkékban ‘megye teriletének, de Kiilindsen a hatérdrvidék meg- és m5 kun székek sem tudtak as ak a trdk kézigazgat a telepulések pedig a trok hadjdratok’ 1599. évi Ssszeinds szet is kigpilése kevetkeztében k. Eg) . hadjratok kovetheztében tovab_pusz toltelndion pedig, 416 ogé int a Duna-Tisza kézén mindéssze 200, a iszantdlon pedi, 416 egész telket taldltak a kun Kozségekben, (Egyesek ménye szerint ennek alapjén nevezik a Duna-Tisza kézén lev6 kun teriletet Kis mig a Tiszdntilon levot Nagykunsagnak) A pusztités mértékét jl jelzi, hogy a Kiskunsag teriiletén coupan ot telepiilés (Lachiza, Tatarszallas = Kunszent mikl6s, Szabadszallés, FulOpszallés és Halas) élte tal folyamatosan a torok hédoltsig iddszakst. A felszabadit6 haborik utén I. Lipét, mint ujszerzeményi teriletet, 1702-ben mind a jészokat, mind pedig a kunokat zélogba adta a Német Lovagrendnek. A zélogba vetést kivetéen, a kunok és a jészok kérében, a z4l0g- ij dsszegének el6teremtésére megindult mozgalom végul eredménnyel zérult, & Maria Terézia 1745-ben a kunokkal egyiitt a jaszokat szabad parasztokké nyil- vanitotta (redemptio). Az 1751. évi orszaggyileés XXV. torvénycikke dllapitotta meg a Jés2sig, a 6 Kiilon réseb6l Allé Kiskunsag és a 3 darabbol allo Nagykunsag ismételt kivalts4gos éllapotat. A hérom privilegizalt egység, amelyet egylittesen Hiirmas keriiletnek is neveztek, az. 1876. évi megyerendezés soran sztint meg, A kivaltsagos varosokkal kapcsolatban 76 esett mar a Bocskai Altal privi- legizalt, hajdiiknak adomanyozott egykori egész falvakr6l,illetve birtokrészekrol. Az 1605. €vi 9254 katonat kivélts4gol6 privilégiumlevél kiadasét kovet6en Bocs- {02 A torok korban bekivetkezett kunsigi s2cki szervezet bomlésirél, 2 ,sillésok” pusctulésse6l 1. Talasi 6s Bellon megtelels fejezetit A Kis: és a Nagykunsig elnevezésénck értelmezésthez Kiss Lajos is a Mohécs uti lakott hely- sségek szimat emiiti, de 1558. évi adat alapjin. (L. Kiss L 447. p) A magyarizathoz |. még, Tilasi vonatko26 részet. ‘A torok hédoltség idejen a kimyez6 virmegyék arra torekedtek, hogy a kun teleptiléseket jos Ihatdséguk ald vonjik. A nadoroknak a jészkun f6kapitinyok szabad vilasetésa érdekében kite) fett térekvéseir6l | Binkiné Molnar E 30-31. p. Bankiné véleménye szerint az Eszterhazy Pall nddornak Pest varmegye torvényszékén 1682. jtinius $-én felolvasott ,oltalomlevele” a kunok, varmegyétsl val6 adézisi figgetlenedésének elinditeja volt. Ezt ivetden a jészok és a kunok, politikai Ondlldsodésra is torekedve, fokozatosan fiiggetlenitették magukat mind Heves, mind pedig Pest virmegyétl, ami a XVII. szdzad elejére adézAsi szempontbsl ondllo Keri Kiala- kkulését eredményezte. A szer26 véleménye szerint az Onéll6 ad6zisi gyakorlat létrejétte, az ‘igazgatasi és a birdskodsi autondmishor kapesolédva teremtette meg az Gnallé Jaszkun Kerilet ;politikai egységének kozjogi feltételeit 1. Binkiné Molnar E 31. p). A fenti folyamat ismerte- ‘ésekor — amelynek jellem26i szorosan kapesol6dnak a tordk hodoltsag viszonyaibél fakado, Allandéan vélto2é sajatos katonai, adézAsi, biriskodasi korilményekhez — nem utal a szer26 ‘@ XVII. szazadban bekbvetkezett lényeges, és az 1751. évi torvénnyel torténd szabilyozssig Weset6 villozdsokra. Az Gnéllo ,Kizigazgatisi egyséy Kialakulisa” vizsgélatihoz — vélemé | nyem szerint — a fentick figyelembevétele azonban nem nélkulézhetS | Rbvid sltalinos sttekintést is ad a Jiszsigrol, a Kis- & a Nagykunségrél a Német Lovagrend 1702-1731 Kézbtti részletes térgyalasa mellett Kiss Jézsef. (L. Kiss J 1979.) Gi Kivéltségaik, mentességeik és szabadsigaik gyakorlatsba”. (L. CIF 1740-1835. évi 86-87. p) ‘ok és a kunok kivaltsagainak 1848 el6tti attekintését Osszefoglaléan 1. Fényes 2. kot. IIL 21. p. és 221. p) s hatdsdrdl | a Kivetken5 fejezetet.‘107 Az W741. 6vi XVI te a reincorporatiérél |, CTH 1740-1835. évi trvény aids alatt S116 Nagy 6 csak 1876-bay sie a Kame oot y thredéke may galokel patosiel |eervidck °8) mesa fats Tiszai Korona ws ik terilete CI ralt. Deli részén, a i mes yee. eer, miutén kiala aration Te a Szlavén hal ben 4 r i, szerb hatrGre} yallisd, 52 ‘Oroszorszagba vin 750 et | oetotzsl tak a rendek, am aimaatak a rendek, amelyre elma epesekre azonban Az el rae lekeskenyi. ugyanis & dead sav kisérte a Duna zimonyig hu tt. A volt Szévai onde ph aera, 1750-ben ala- H onal ignzgatss ee ee pid 1752 uta 2 a mar emittett, vizi Masi ek beosatsit SEY. TON brrvidék polgsria toltak. A K poles jell Se Sr Bsr Bodog varmegythe si van mat szorgalmaz- a igarosstasat UBS \-re valésult meg, ami- ia need tlt Sve katie edi sa yaa es onsega varmesy ek KOE tere beosztéséban aah az eos Krys ge Sava Kozén lev6 Varasdi gene a rico t véd6 és a horvat ban vezénylete rat he re lel 174S-A6ban Két ezredre tagoltsk. A Katona igs ee da ey a XI szbad hetvenes Gv thes egeszében enna Bee i 4 valt Varasdi generalatus ezre- polgaiasiist, a mdr teljesen anakronisztikuss4 generalét Ap eecten 187i-ben uralkod6i rendeletre kezdték meg. Az Atalakulast 1873- fan tovdbbi ot rendelkezés szorgalmazta, de a folyamat csak 1881-re zérult le 106 A ftir encorporaijrl |. 741: XVIML te. (L. CIH 1740-1835. évi torvénycikkek 30-33. p.) ‘A Noggin erie! ta helysegbe telepilé egykori hatér6rdknek 1774-ben Maria Terézia, 1817-ben Ferenc aot pivigiumokt, amelyekiel birtokaikat kivéltségoltsk. (L. CIEL 1875- 1875 irvénycikek 484, p) A Nagykikindaikerilet Ondl6 térvényhatosiggs scervezssér6l L170 XLIL te 6s VIL fjeze.(L CTH 1869-1871. évi torvénycikkek 211-212. p, 221. p) . wycikkek 30-33. p aoa opm ene az 173: XXVU, te. (L.CIH 1872-1874. evi forrinybe az 1871 jinius 8: csisziri rendelkezést (két varasdi hatér- Szségrinek polgériasitisérl) és az 1881. jlius 15: csdsziti riileteinek a komyez6 ny arr6l a kérilményr6l, | Megsziintették, a bekebe- jesztették 6s ezt a tényt a 168. p.) snég nem polgériasitott te Ol). Ugyancsak s26] a térv yerendszere tett kisér s-ben kibocsatort a grist 17 see re osztotta fel. A a nation om Kerilctbe fopta Ossze. Az Pe ‘em szamitva) a refor ne Hozatlanul Katonai igaz ‘go, evi szabad A pst KOH pus pe Magyar srmepye rad Kir bs ta szal iin betsokat - te. Erdélyt, fat ia tale eben hlenc 523 eo 11 megyére 1380 Sedelys Kerile hata a7 cots OE gata reformok és anak nt, A UL zee os iapeavondssval szntek meg, gat xovetkezmenye!, 1790°De oT sryzat Kept a alyorta, teil ogvemanyoKtl ete Pol om cist rendletszabilyozia, +3 fee mtember 13in Kado BelORYT TTS jatonai és polgsigaz- eaten maT eae or redmenyeként rend = eer ort aguarorsaagot ot egyenrangii Koran Be ace ee jen vett Magyarorszag, teriletéro init az 1919. évi novernberi cs arancs” é ee esi vrai igazgatas alatt ll6 teriieteit, & © cotta J Bicsit a Temes Bi pag terletet, Kolin Koronatartomdnyt, akotot Erdaly, valamint Horodt-Szlavonorsedg, & ugyancsak ailon egységnek tekintették aire puiddet. A Drévatel, a BécskAt6l és a Maros vonalétel északra, a2 Erdély hatardig terjed6 terileten, Magyarorszigon, amelynek élén kezdetben a helytarté, il Ihajd 1883401 a Korményz (Késdbb a fSkormany76) at, ot polgiri Kizigacgatést | Jurhletet hoztak Iétre. Ezeket kerdletif6ispanok irany‘tottak. A részben teruletileg | is dtalakftott megyéket (példdul: Nyitra varmegye két részre osztasaval kialaki tottak Als6- és Fels6-Nyitra varmegyét, Bihar megosztsval pedig Eszak- és Dél- rok sorin ot sotas alatt ma 1 bevezetett endeleteinek vzerverésére. Az éve ‘a tigasan A legszorosal I aetna roma nde az anyaorszighan mepjeoszevodsokin sor keri Ekkoregysitetik Gye és Moson, Kontrom és Esztergom, Abaij és Torna, Bereg és ed SG cegen rae iz Eten Kat 1 vrmegye magiban olla Fartumot is. Az 1704, Gv cendlet Geen rly ec yi virosa a kovethez5 volt: Gylaehéror, Nagyszcben, M: ‘0s Se ras Mars, Bec Kolzsetr Az 1787 or cepesar sa eet : i népszémldlés rhs fl Eben sabad Kyi varosként. (L.Thring 83.) lulkodisa ijn Kovetiezs igazgatsiegysegekbs al Lez, Carlopago és Zeng szabad kato eee pee sot0k) 3: Var ea fir varosok); 4. Sclavéniai véguidék i, Karléea€ Zimony vérosok, az Sgradiskei és : Bansdgivégvidk (Nemet fi? bili, romarillir bin- | (LThirsing 15. p) Alibi okrél |. Thirring 13-15. p., Ede- orszag és Erdély is) 1084-1092. 38-41. p. 6s 225. p. Csak A pals epyset mivel 1876+ S288 vided szen! veny ezé tot! ken kil ige és ge orIutizmus rendszere tett kis. 15 neoabszolut 7 etet wij Hpusts Kozigazgatési Fone spot és Szlavoniat 1785-ben kibocsatoyy er ie got, Horvatorszage pares ki I, Jozsef Magyarors2480V, Tt co, adminisztrativ keriletre osztotta fel. <2 beosetistfigyelmen Kivill hay RRL ID Ta Sek cm va, 178-ben klencszabad Kindy) A 3c ban hiro Keriletbe fogta dssze, Az helyts 11 megyére ae ay eriletek élére is kirdlyi biztosokat ae gui rendlelet értelmében az erdélyi Pe terean WaaLeiee novell A tid a oo a kalo oe rok sorin Gt egysdgre esos: 3 eo eae ak ae eae ota avedodval azine meg, te Lovethesrénye, 1790-ben,rendeleteinck viszavondosval szntek me, A hagyomanyoktl eles polgai Kormanyzat kigptéenek misoih Kt tét az 1850 seeptember 13-in Kindtt belugyministerirendelet szabslyort Kbocsttisst megel6zden mar tortntek lépések a2 1s2ég katona és polgs gaz gatiainak dtszorvezésére. Az évek sorin t6bb utasités eredményeként \) rend- Seert épltettck Ki é a tagasan vett Magyarorszdgot ot egyenrangt Koronn lariomdnyra osztottsk. A legszorosabb értelemben velt Magyarorszég,teruletérdl sar az 1849, évi novemberi csészéri ,nyilt paranes” értelmében levalasztottak a Bicskat és a Temesi Binsdg polgériigazgatas alatt allo terileteit, és ezek alkottak ‘a Szerb Vajdasig & Temest Binsig teriletét. Kiilén koronatartomanyt alkotott Endély, valamint Horodt-Szlavénorszdg, és ugyancsak kilén egységnek tekintették «a Haldrdrvidéket. A Drévat6l, a Bacskat6l és a Maros vonalatol északra, az Erdély hhatardig terjed6 tertileten, Magyarorszgon, amelynek élén kezdetben a helytarto, ‘majd 1853-16] a kormanyz6 (kés6bb a fSkormanyz6) allt, dt polgdri kizigazgatist teniletet hoztak létre. Ezeket kerileti (Gispanok irdnyitottak. A részben teriletileg is atalakitott megyéket (példaul: Nyitra varmegye két részre osztésaval kialaki- tottak Als6- és Fels6-Nyitra varmegyét, Bihar megosztasaval pedig Eszak- és Dél SEATS, ei ksigazgts eormja értelmeen 7 2 anyaorszdgban megyedsszevonisok ert Eon eyeieth Gyir& Moor, Kontron cs Eegom, Ait Tors Bet Erd Kezalyi varosa a kivetkez5 volt Gyuafehirir, Nagysz wetke2d volt: Gyulafehéroir, Naguszeben, Med pile Ite Marne, Bsterce&sKaoasd. Az 787. ev senses P) reformokrdl |. Thirting 13-15. p, Ede- rors \Magyarorscig és Erdly i) 1084-1092 r 38-41. p. és 225. p, Csak gihar van teneti ¥ ever csak edig Ber Pormegy’ kitésra) 9 alee jars ‘Brus al A polga epysest mivel € 1876-2 A szégon vidéke szente! venyci ez évb tottak kent, u kulor XXXI igazg és a goka Snail ims i ; m2, 13varmegye Jt letre; PestPils és Pes Sot vérme ‘ ; aint yammesye BeOsztistOl, & ar egykor bb recbol an Se rontine {a Tisza mellett leve terilet 6 részb6l allt Szoinok megye rizte; Torna varmegyét Abatijba, Upoces nev Pieestses a Tr drmegyét Abadia, Ugocsat pedis Beregbe oh k; Gyr és Moson varmegyéket egyesitették; az erdélyi Peemeayéck pedis egészen uj elnevezéssel és terileti beosztéssal kerultek kiala- eine egverOnOKOK igazRatsk és a legalsbb fokd tea corey ots re jarési biztosok kertiltek. A vérosok targyalésénél mar emlitett modon, 32 egész magyarorszagi helytart6sig kézpontjaul Budat jeldlték ki, A neoabszolu- {mus aital kialakitott igazgatasi egységek 1860-g alltak fenn, Az Oktoberi Dip- Jomaval az uralkod6 helyreallitotta a korabbi kozigazgatasi viszonyokat, 65 1860. december 27-én megsziint a Szerb Vajdaség és Temesi Bénség kulondllésa is, cmelyek terileteit ismét egyesitették Magyarorszaggal.™ A k6zépszintii igazgatas 1876-1950 kozott A polgari jellegti, kiln jogallst, privilégiumok alapjan szervezett kozigazgatast egységeket nem ismer6, egységes kzépszintd torvényhatésigok Kialakitasat — mivel ezt a varmegyékr6l sz6I6 1848: XVI. tc. 1. §-a késObbre halasztotta — csak 1876-ban kezdték meg." A rendi jelleg felszémolasara eldszr a szoros értelemben vett Magyaror- szagon és Erdélyben keruilt sor, mivel a szlav6niai és a horvatorszagi hataré videkek polgérositésa még nem fejezddétt be. Az uralkods 1876. dprilis 2-an srentesitette az erdélyi szdsz egyetem és a Kirdlyfold rendezésérdl sz616 XII. tor vénycikket. A Kirdlyfold kill6nallasét megsziintetve, teriletét, az ugyancsak az ez évben hozott XXXII. tc. értelmében, megyékké alakitottak at, illetve beolvasz~ tottdk a kmyez6 varmegyékbe. Megsztint a s24sz.ispani joghat6sig is, de cim- Ként, a Iétrehozott Szeben varmegye f6ispanja tovabbra is viselhette."” Ugyancsak 1876-ban kerlilt sor a varmegyéken Kivili torvényhatsdgok kiiléndlldsinak megsziintetésére Magyarorszagon és a Székelyféldén (1876: XOMIIL te). A torveny hatélya a Harmas keriiletre (a jészok és a kunok kéz- igazgatési egységeire), a Hajdtivarosok keriiletére, a 16 szepesi varos egyetemére 6 a szész, valamint a székely székekre terjedt ki. Az emiitett torvenyhato: gokat a torvény vagy a kirnyez6 varmegyékbe rendelte el beolvasztani, vagy Sndll6 megyékké szervezte terliletiiket. A privilegizélt térvényhatésdgok felszé- futizmus kozigazgatisinak kérdéseivel behatéan foglalkozik Sashegyi Oszksr az Kori Levéltar bevezetésében (1. Sashegyi 11-73. p), valamint Csizmadia 1976 88- 6 17-19. p. (a Szerb Vajdasig és Temesi Bansig kérdésével killon is — 65. gy a MagyTért 6. vonatkoz6 fejezetében (453-462. p.) “te, 1. § | CTH 1836-1868. évi torvenycikkek 237-238. p. Az 1848. évi torvények ‘szakaszairél 1, Poliskei 6-9. p. Poloskei az 1876-ban kezd6d6 és ‘rint6 véltozdsokat a ,kézigazgatis polgérositsénak harma-Rodrog (B6es felett Kiskunhalas nagasssigaig), 8. “Bolgyin (Sze gel Seerém var nélkil), *Borsod (a toenai uradalommal eg megye a szabolesi Tisza-kanyarral), 1. Caandd (a Maros joka (Eszak-Erdlyben), 1. “Endly Peed (az OM vir 82 perro, 16. Fj (Sol sz), 17, “Como (repeal), 18, Cy, 19 ey fs ae he par, 2 Ree (pont ho see) 2, Kato a. H 20 NE oman, 25 Kress (az A-Duntnl), 26, Kil a Maron ¢s » Nagy- Be rr ees 28 nape shyee ty craery hs cemey Ginette Kaballs Spon, 38 Seals, 34. Szatmdr 38, Selma a Tne Desig 36. Temes (a rally es volgye Ors0vsig), 37, Ton, 38, “Tord, 39. *Treneén, 40. *Ujutr (eves, Aba Tear ye) Al “Unger, 42. *Valko (Vukovar vidéhén a Sz6vaig), 43. “Vas, $4 sie shin (Pete Pil) 48. Zar (a Feer-Koros vivid, 7. Zep Yoo gptavarmegyékszimbavetelet megnehert, hogy Istvan krsly 100 ole- ns oa Ratnk egy olvan vit szervezet conages cas) Korat, amely nem isp: seen seven Un Gr hr ome Ree mepytien el x 72 ett ol legge! ogra fy cantare tl vo ke Barri, ely utobb maga is comiatsszdvalhatot vagy esorvadt. yen lhetet wes tobb esperesséy,formajaban megmaradt varkerull, mint Baranyéban Véty, antnban Kapur, Pozsonyan Sasi, Uvarban Heves € Pata” (Gyérfty Gydrgy: Istvan kirély é méve 209. p.) _Azegyellen szervezeti jis, amely Istvan uralkodasénak masodik flere tehet6, 2 Os2- Gehiggs terulettel nem rendelkez0 hatarispansagok kiépitése volt. Ezek legnagyob> Zemban a Vég-vélgyén sorakoztak, Trencsén alatt Bolondocs, Arkibanya, Galgée-S20l- gogyér 6 Sempte; a Dunéntilon Karaké, a Délvideken Kovéad és Erdélyben tan Maros- ijvar sorolhato hozzsjuk.” (Gyortty Gyorgy: Istvan kirély és mive 329. p) 'A Mohiics elétti varispansigok é varmegyék {Mi tigy véljik, az alabbiakat tekinthetjik Szent Istvan idejéb61 valdknak: Bécs, Baranya, Bars, Bihar, Bodrog, Borsod, Csanéd, Csongrad, Doboka, Esztergom, Fehér, Fejér, Gy6r, Hont, Kapuvér, Karaké, Kolon, Komérom, Nogréd, Nyitra, Somogy, Szabolcs, Tolna, Ujvar, Urhida, Veszprém, Visegréd, Zarand, Zemplén. E 29 varispanség — véleményiink szerint — a Iehetséges Szent Istvan kori igazgatasi egységek maximuma, Ha levessziik Kézilik azokat, amelyfek talan az 1038 uténi években alakultak vagy akkor is alakulhat- tak (Bihar, Csongréd, Nogréd), 26 marad. A Szent Istvan-i varispansigok sz4mat tehdt nagyjab6l 25-30 k6zé tehetjik.” (Krist6 Gyula: A vérmegyék kialakuldsa Magyarorszagon 514-515. p.) Vilégi igazgatasi egységeink szémét tekintve a legszilérdabb alapnak a XIl, sz4zad koze- pe litszik, amikor — tobb, fentebb részletesen ismertetett forras egybehangz6 tantiséga alapjan — mintegy 70 comitatus létezett az akkori Magyarorszag hatarain beliil. E comi- tatusok varispansagok voltak, legtibb kéziilik ugyan varmegyének is szémitott, de nem ‘részben olyanok is akadtak kéztik, amelyek megyei jelleget nélkul6z6 varispan- u. AXIL szazad kézepe eldtt keletkezett véleményiink szerint Arad, Bacs, nya, Bars, Bihar, Bodrog, Bolondéc, Borsod, Borsova, Csanéd, Csézma, d, Doboka, Esztergom, Fehér, Fejér, Galgéc, Garics, Gerzence, Gora, Gordova, ;, Gyr, Hont, Kapuvér, Karak6, Kemliik (Kemlék), Keve, Kolon, Kolozs, 123