ÖNÉRTÉKELÉS

/félévkor és év végén kompetencia területenként/

1.Középsőcsoportosaink tanéve véget ért. A tanév megkezdésekor igyekeztünk a tematikus terveket,

heti tevékenységeket úgy összeállítani, hogy az megfeleljen az országos alapprogramjának,
csoportösszetételnek, a módszerek igazodjanak a műveltségtartalmakhoz, egyben a komplexitás is
megfigyelhető legyen. A tevékenységek során a fogalomhasználatra, a minél több oldalról való
ismeretszerzésre, eszközök széles tárházának biztosítására törekedtem, ez által is kiemelten fejlesztve
az egyéni képességeiket. A játék, játékosság, szabadjáték , együtt játszás, lehetőségeit kerestük
kolléganőmmel, a megfelelő módszereket, melyekkel személyiségüket képességeiket figyelve
fejleszthetjük őket. Önálló véleményalkotási lehetőségeket, ötleteket, helyzetmegoldásokat, elősegítő
szituációkat igyekeztem teremteni számukra. Talán néha kicsit túl sokat terveztem, lehet nem minden
esetben választottam ki a megfelelő anyagot, vagy eszközöket, de mindenképpen biztos vagyok
benne, hogy jó úton haladok, haladtunk kolléganőmmel, ebből kevesebb már nem lesz, csak több,
vagy alaposabb körültekintéssel, gondosabb választással.

2. Óvodánk pedagógiai programjához igazodva a tervezéseket, a témakörök kiválasztását a

jelesnapokhoz, hagyományokhoz, évszakokhoz szorosan kapcsolódó eseményekhez a gyerekek
érdeklődéséhe, fejlettségi szintjéhez igyekeztem igazítani. Egymásra épülve, komplex módon
kivitelezve. A foglalkozások, tevékenységek során az egyéni differenciálást igyekeztem alkalmazni ,
mind eszközökben , munkaformákban, motivációban illetve értékeléskor. Azt kell mondanom, hogy a
gyerekek érdeklődésének felkeltése sok esetben nehezebben ment, de a személyes varázs minden
esetben jól működött. vallom, hogy változatos módokat kellett keresnem a jövőben is, játék síkjában
maradva, ehhez kell igazodnom. Ugyanakkor természetesen építkeztem és teret adtam az utánzásra,
mintakövetésre, segítségadásra, együttműködésre, mely úgy gondolom a mi csoportunkban évvégére
elég jól érzékelhető,, megfigyelhető és amire nagyon büszke is vagyok

3. Csoport összetételhez igazodva alakítottuk kolléganőmmel a csoport szobát, annak berendezését,

a szabad játéknak sokoldalú lehetőségeit biztosítva. Év közben fokozatosan egészítettük és bővítettük
a játék-eszköztárat, ahogy ügyesedtek és érdeklődésük változott. A spontán illetve időnkénti
irányított tevékenységeknek újabb és újabb lehetőséget biztosítunk a bármikor átalakítható illetve
formálható csoportszobai helyek kialakításával, ha a gyermeki igény, ötlet ezt kívánja. A kedvenc
tereket mindenképpen meg akartuk hagyni és hagytuk is meg, ez a munkánkat is nagyban segítette,
hiszen a kezdeményezni egy közkedvelt területen, területről, számunkra is könnyebb , illetve
egyszerübb és a hatás sem marad el. Elérhető helyen tartjuk a változatos, korosztálynak megfelelő
könyveket, amiket nap folyamán bármikor elővehetnek és tapasztalatunk szerint és örömünkre elő is
vettek. Bizalmas, szoros de építő kritikákból, illetve pontos ok okozati magyarázatokból felépített
gyermek- gyermek, gyermek-felnőtt viszony jellemzi csoportunkat.

4-5. Pedagógiai munkám során a gyerekek személyiségét igyekeztem megismerni, ahoz igazodni,
fejlesztő munkámba arra építeni. A nyílt napunk is eredményesnek tekinthető, napi szinten tartjuk a
kapcsolatot a szülőkkel, virtuális és személyes kontakban egyaránt. Megtapasztaltuk a bizalmat, és
ezen bizalom ebben az évben szerintem ki is forrt. Ennek tükrében választom azokat a módszereket
melynek során az egyéni bánásmód elve érvényesült, s ehhez kapcsolni a differenciálási
lehetőségeket. Nagyon fontosnak tartom a családok megismerését, szülők bevonását és alkalmanként
segítségüket is igénybe venni. Úgy gondolom ez a csoportunkban nagyon jól működik, ebben nagy
szerepe volt kolléganőmnek. A csoport szokás és szabály rendszerét következetes, és
kiszámíthatóan, a társaskapcsolatok ösztönzését, a konfliktushelyzetek esetleges megelőzését illetve
annak helyes megoldását szem előtt tartva törekedtem kialakítani, amely egész évben nagyon jól
működött a csoportban. Az egymásra való odafigyelés a közlési vágy a játék szituációkban felmerülő
kérdések, illetve konfliktusok helyes megoldását a gyerekekkel együtt gyakoroltuk illetve
alkalmaztuk.

6. Nevelési és pedagógiai tervezésnél tudatosan figyeltem a gyermekek pszichés sajátosságaira a

fejlettségi szintjeiknek megfelelő tevékenységek, feladatok meghatározására. Szakmódszertani
könyveket, lapokat néztem, nagyon sokat beszéltünk kolléganőmmel, mindenben együtt döntöttünk,
együtt terveztünk. Tevékenységek során a képességeik fejlettségéhez mérten kigyakorolhatták,
játszhatták magukat, ha probléma helyzet adódott közösen rávezető kérdésekkel igyekeztem a
tovább lépést támogatni. Igyekeztem kialakítani a páros illetve csoportos munka formában de a
differenciálás elvét gyakorolva tevékenykedtek, akár spontán illetve indirekt módon alakult. Sajnos
volt néhány gyermekünk aki nagyon nehezen teremtet kapcsolatot mind társaikkal mind a
felnőttekkel, így még a megfelelő eszközök illetve megoldások keresése a feladatom, hogy
hatékonyabb legyen a velük való tevékenység.

7. . Lehetővé tettem hogy a Nyuszisok saját cselekedeteikkel, viselkedésükkel hozzájáruljanak a

fenntarthatósághoz, tudatosítva bennük, hogy a jövő rajtuk is múlik. Ezt minden tevékenységbe
benne volt, igyekeztünk tettünkkel és szóban is erősíteni ezt a magatartásformát . Igyekeztünk
mindent úgy alakítani hogy a múlt és a jelen tükrében kreatívan gondolkodjanak a lehetséges jövőről,
természetesen életkornak és képességeiknek megfelelően. Biztos bölcsöt igyekeztünk kialakítani az
elkövetkező tanévnek, amiben remélhetőleg még több lehetőség lesz ezen kompetencia
kibontakoztatására. A fenntarthatóság elve, napi szinten jelen volt csoportunkba, büszkék vagyunk
az eddigi eredményeinkre.

8. Pedagógusi munkám során mindig nagyon fontosnak tartottam a kommunikációt, a jó kapcsolat

teremtést, együttműködést mint a szülőkkel a munkatársaimmal , a vezetővel illetve az óvodában
jelenlévő szakemberekkel. Úgy gondolom, hogy ezen a téren képességeimhez mérten a lehető
legtökéletesebbre törekedtem . A gyerekekhez fűződő viszonyom bizalmas, segítőkész, a humor
oldaláról megközelítve szinte minden csoportunkba járó gyerek szeretettel viselkedik. Teljesen
kialakult a bizalom, ami kölcsönös. Tudjuk, miben számíthatunk a másikra , legyen az gyerek-
felnőtt, vagy felnőtt gyerek viszonylat. Kommunikációnk a meleg és szeretetteljes hangnem a
domináns, igazán családias. A Nyuszis gyerekek ismerték a humorunkat, a nézésünket, a mondataink
hangsúlyát. Kialakult a szavak nélkül is…érti és tudja, és az is, hogy amit elmondunk, az mindig a
gyerekek javát, az önjavát szolgálja, hisznek a szavunknak, bíznak bennünk, tudják hogy minden a
javukat szolgálja.

9. Tisztában vagyok szakmai felkészültségem erősségeivel, illetve hiányosságaival. Tudom, hogy

szükségem van szakmai fejlődésre, melyek a jelenlegi munkámat minőségileg fejlesztenék.
Folyamatosan konzultálok kolléganőimmel pedagógiai módszerek, és azok alkalmazásairól, kérem
véleményüket igyekszem azt a saját gyakorlataimba beépíteni. Az interneten való böngészés,
szakmai kiadványok , új módszertani ajánlások, ötletek kiemelten fontosuk számomra. Az óvodai
kapcsolatrendszerének intézményen kívüli alakításának aktív részese vagyok.

Összeségében azt kell hogy mondjam, egy nehéz, de élményekben, munkában,

tapasztalatokban, eredményekben gazdag, nagyon szép éven vagyok túl. Minden nap erőt
adott munkámhoz a hivatás szeretete, támogatói kollegina, aki nem csak a kolléganőm, hanem
a másik felem is és kollektíva. Nagyon büszke vagyok a évünkre, a szüretre, ami mindig is a
szívem csücske volt és lesz is. A szereplésre az adventi időszakban, a húsvéti időszakra és azok
programjára, az anyáknapjára, a pünkösdülőre, a kresz-napra. Szívemhez nagyon közel állt
mindig is és bál. Ezekre kimagaslóan büszke vagyok. Mindenben van, amiben jobb lehetek,
amit jobban csinálhatok és igyekszem is minden évben valami plusszal ezeket megtoldani. Úgy
érzem, hogy ami szívünkhöz közel álló, az mindig is kedvesebb lesz, azért mindig is többet
akarunk tenni. Én úgy érzem, hogy hívatásom, még mindig a szívemhez közel áll és ezért
bízom magamban, hogy ennél még csak fentebb, kimagaslóbb lehetek.